5.

A szintaktikai szint tünetei, diagnosztikája és terápiája nyelvfejlődési zavarban

1. A szintaktikai szint tünetei

- A nyelvi zavarral élő gyerekeknél átlagosan több, mint másfél évvel később jelennek meg a produktív
két- vagy többszavas kombinációk. A (morfo)szintaxis a későbbi fejlődésben is egyike a leginkább
érintett nyelvi területeknek. (Úgy, mint a fonológiai feldolgozás és produkció.)

Mondatfeldolgozás:

- Kas és mtsai. - Különféle szórendű, alanyt, igét és tárgyat tartalmazó mondatok szereplőinek
azonosítását vizsgálták.

⮚ Az 5-6, illetve a 9-12 éves nyelvfejlődési zavaros gyerekek elmaradást mutattak a mondat
szereplőinek azonosításában a receptív szókincsben illesztett kontrollhoz képest. (Mindkét
csoport számára a mondatvégi ige feldolgozása volt a legnehezebb.)

⮚ A mondat argumentumainak sorrendje is meghatározta a teljesítményt. Nehezebb volt

feldolgozniuk a tárgy-alany, mint az alany-tárgy sorrendet.

⮚ A tárgy-alany sorrendű mondatok feldolgozása nyelvfejlődési zavarban az általános elmaradáson

felül okozott problémát. Ez a tipikus fejlődés korai időszakában jellemző „első főnévi cselekvő”
stratégia használatát valószínűsíti.

⮚ A feldolgozás sikeresességében a gyakoriság is szerepet játszott.

⮚ A vonatkozó mellékmondatok megértésében szintén gyengébben teljesítenek a nyelvfejlődési

zavaros gyerekek, mint a receptív szókincsben illesztett kontrollgyerekek. Teljesítménymintázatuk
a minőség tekintetében viszont nem tért el.

⮚ A mondatok feldolgozásában fontos szerepe van a szórendnek, azon belül is a főmondat

megszakítottságának és a fej pozíciójának. Nehezebb a beágyazott mellékmondatokkal
megszakított főmondatok feldolgozása, illetve a második NP-hez kapcsolt mellékmondatok
megértése.

o A nyelvfejlődési zavaros gyerekek elmaradása különösen jelentős volt a megszakított,

mondatkezdő fejhez kapcsolt, tárgyesetű vonatkozó névmást tartalmazó mondatok
megértésében.

1
 o Ebben együttesen jelenik meg több olyan tényező, ami a feldolgozást nehezíti, ezek
együttes hatása pedig túllépheti a nyelvfejlődési zavaros gyerekek kapacitását a
feldolgozás területén.

Produkció:

- A nyelvi zavaros gyerekek kerülik a komplex mondatok használatát, amelyek nehézséget okoznának
számukra. Ennek megfelelően a különböző kötőszavakat is ritkán használják.

- Előfordulnak hiányos, illetve diszgrammatikus mondatok is a produkcióban.

2. A szintaxis vizsgálata a nyelvfejlődési zavar diagnosztikájában

Expresszív és receptív nyelvi oldal felmérése:

a) A Juhász- Bittera-féle vizsgálat: A megkésett/akadályozott beszéd- és nyelvi fejl. vizsgálata

- A beszéd- és nyelvi fejlettség vizsgálata a szintaxis szintjén:

⮚ Mondatmegértés 1: Egyszerű utasítások végrehajtása.

⮚ Mondatmegértés 2: Utasítások végrehajtása tárgyakkal. Fontos, hogy a tárgyak nevei már

meglegyenek a gyermek passzív szókincsében.

⮚ Mondatmegértés 3: Különféle feladatok végrehajtása játéktárgyakkal (utasításra).

⮚ Összefüggő beszéd: A logopédus képek alapján elmesél egy rövid történetet. A gyermek
befejezheti a mondatokat, ahogy szeretné, de nem muszáj. Utána a gyermek mondja el önállóan a
történetet.

Receptív nyelvi oldal felmérése:

b) Token-teszt

- Gyors és érzékeny mérőeszköz a gyermekek finom, receptív nyelvi diszfunkciójának felbecsülésére.

- A teszt 5 részre oszlik. Mindegyik rész egyre hosszabb és összetettebb utasításokat ad, ezeket kell a
gyermeknek végrehajtania.

- Vannak formák: körök és négyzetek (kicsik és nagyok), illetve színek. A vizsgálónak biztosnak kell
lennie abban, hogy a gyermek érti a kör és négyzet, nagy és kicsi, a kék, zöld, sárga, fehér, piros szó
jelentését.

- A zsetonokat először csak meg kell érinteni egyesével (1. és 2. rész), majd két zsetont kell azonosítani
(3. és 4. rész), végül pedig rakosgatni is kell őket (5.rész).

2
- Két elrendezés van: A és B. A méretbeli különbség csak a B elrendezésben jelenik meg.

c) TROG

- Egyre bonyolultabb nyelvtani szerkezetek megértését vizsgálja. A receptív nyelvtani fejlettség szintjét
állapítja meg. 3;0-14;6 éves kor között vehető fel.

- Magyar sztenderdizálása megtörtént. Eredményét össze szokták vetni az IQ-val.

d) GMP12 – A szövegértés vizsgálata, GMP16 – A mondatértés vizsgálata

Expresszív nyelvi oldal felmérése:

e) MAMUT

- Növekvő hosszúságú és változó szerkezeti komplexitású mondatok pontos, azonnali ismétlése.

- 2 változat: a) klasszikus – 40 mondat, b) rövidített – 10 mondat

f) PREFER - Mondatismétlés.

3. A szintaxis terápiája

- Nyelvfejlődési zavar esetén a nyelvelsajátítás folyamata és a nyelv használata tartósan és súlyosan

problémás. Mindez korlátozza a társas és tanulási funkciókat. A terápia célja a nyelvi kommunikáció
facilitálása és az írott nyelvi zavarok megelőzése.

- A szintaxis szintjén az elérendő cél lehet a zavar megszűntetése/módosítása, pl.: mondatok

komplexitásának növelése.

- Fontos, hogy az intervenció a tipikus nyelvfejlődésről meglévő tudáshoz igazodjon és, hogy hatására a
megcélzott nyelvi elemek jobb kommunikációt eredményezzenek.

- Az intervenció tervezésénél figyelembe kell venni: életkor, forma, diagnosztikus eredmények (nyelvi
képességprofil, stb.), intervenciós módszer.

⮚ nyelvi képességprofil: súlyosság (enyhe/súlyos), érintett funkciók (receptív/expresszív), érintett

nyelvi szintek (itt a szintaxis van a fókuszban), teljesítménymintázat (tipikus/atipikus)

- A terápiás célok kijelölésekor figyelembe kell venni a legközelebbi fejlődési zóna elvét: a gyereket
körülvevő környezet akkor a legtámogatóbb, ha egy lépéssel éppen az aktuális fejlettségi szint előtt jár.

- A fejlesztési területek kijelölése adja meg a terápia hosszú távú céljait (pl. mondatalkotás fejlesztése).
A köztes célok ezeket részletezik az adott gyermek képességszintjének és a legközelebbi fejlődési
zónájának ismeretében (pl. egyszerű bővített mondatok alkotása). A specifikus célok pedig a hosszú távú
célok eléréséhez vezető (rövid távú) lépések (pl. helyhatározós bővített mondatok alkotása).
3
- Az egyéni fejlesztési tervben elsődleges prioritást kapnak az a nyelvi formák, amelyek már 10-50%-
ban helyesen fordulnak elő. Magas prioritásúak a nem vagy alig (1-10%) előforduló, de receptíven
megértett formák. Alacsony prioritásúak az 50-90%-ban helyesen előforduló nyelvi formák.

- Terápiás megközelítések: didaktikus, természetes, hibrid.

A megkésett beszédfejlődés terápiája (Bittera T.-né & Juhász Á.) – a szintaxis szintjére vonatkozó
elemek:

- Fokozatosan növeljük a mondatok komplexitását. Kezdetben tőmondatokkal dolgozunk, majd ezekhez

bővítményeket kapcsolunk, és egyszerű mondatokat alkotunk. Végül pedig az összetett mondatokkal
foglalkozunk.

1. Tőmondatok alkotása:

a) névszói állítmány:

- A gyakorlás egy játszótéri jelentet ábrázoló kép feldolgozásával kezdődik. – Mi van a képen? Mit
vittek a …? Mit csinál a …? Milyen a …? – A feldolgozás kérdés-felelet formájában történik.
Kezdetben egyszavas választ várunk, majd szókapcsolatokat, tőmondatokat.

- Össze lehet kötni cselekvéssel és a közvetlen verbális emlékezet fejlesztésével.

b) tőmondatok egyes és többes számban:

- A főnév és az ige többes számának feldolgozása eseményképbe ágyazva történik.

- Tőmondatot alkotunk egyes és többes szám harmadik személyű igékkel, közben bővítjük a
szókincset. A gyermek saját élményeit is fel lehet eleveníteni.

- Mi ez? Mik ezek? Mit csinál? Mit csinálnak? stb.

c) tőmondat két állítmánnyal:

- A tőmondat két állítmányát először az „és” kötőszóval kapcsoljuk össze. Az "és" kötőszó
gyakorlását tárgyakkal való tevékenységhez kötve kezdjük. Mi van nálad? Táska és tükör.

- Melléknevek összekapcsolása: A perec sós és ropogós. (A nyelvi anyag földolgozása a tárgyak és

személyek megnevezésével kezdődik. A logopédus fölteszi a "Milyen az/ ... ?)

d) átvezetés az egyszerű mondatokhoz: tőmondatok és egyszerű bővített mondatok

- Jelen és múlt idejű tőmondatok, illetve tárggyal, helyhatározóval bővített egyszerű mondatok
alkotása. A mondatokban igei és névszói állítmány egyaránt előfordul.

4
 - Képpárok vannak. A második taghoz tartozó tárgyas ragozású igék mind igekötősek.

- Pl. Kész a leves. - Mit csinál vele anyuka? - Anyuka leszűri. Elgurult a golyó. - Mit csinál vele a
kisgyermek? - A kisgyermek megkeresi.

e) komplexebb mondatok előkészítése/átvezetés: állító és tagadó mondat:

- A képeken az állatok olyan cselekvéseket végeznek, amilyeneket a valóságban nem. Először

tőmondatot kell alkotni. Majd a Miért? kérdést meg kell válaszolni. Pl.: - Mit csinál a kenguru? -
Kaszál. - Ez igaz? - Nem. - Miért nem igaz? - Mert a kenguruk nem kaszálnak. - Kik kaszálhatnak? -
A bácsik kaszálhatnak (Még nem alkotunk összetett mondatot.)

2. Egyszerű mondatok:

a) tárgyeset gyakorlása állító és tagadó mondatokban:

- Pl. A nyuszi szereti a répát. A medve nem szereti. A medve a málnát szereti. Meg is eszi.

b) tárggyal és helyhatározóval bővített egyszerű mondat:

- A képeket főfogalmak szerint kell csoportosítani: ruhák, játékok, szerszámok, stb. - Beleteszem a
…-t a fiókba.

c) kívánságot kifejező mondat:

- Képekről kívánságot kifejező mondatot alkothatunk a "szeret" ige feltételes módjának és a hozzá
kapcsolódó cselekvés főnévi igenevének felhasználásával. Gyakorolhatjuk a -ra, -re ragos
helyhatározót és jó néhány igekötőt.

- A képeken látható személyek mindegyike szeretne valamit csinálni. (Csak az alkotott mondatban
szerepel, hogy mit.) A nyelvi anyag földolgozása előtt meg kell nevezni a személyeket, tárgyakat.

- A gyermek figyelmét fölhívjuk azokra a körülményekre, amelyek a képen látható személy állapotát
kifejezik (például: a néni fáradt), vagy amelyek a cselekvést gátolják (például: nincs hely a padon).

- A logopédus a "Hová szeretne fölülni (mire szeretne ráülni) a fiú?" kérdéssel a helyhatározóra
kérdez - a hintalóra. Ezután a gyerek a "Mit szeretne a fiú?" kérdésre a főnévi igenévből és a ragos
főnévből álló szókapcsolattal válaszol - Fölülni a hintalóra.

- A logopédus mondatot alkot minden képről, amit a gyermek utánmond, majd önállóan is elmondja.

d) tárgyas igeragozás I & II.:

5
 - I.: Eseményképpel történik a feldolgozás. Tárgyas igeragozás E/3. –ja ragjának gyakorlása
mondatalkotással. (A bővített mondatokat először a logopédus alkotja meg, a gyermek utánmondja.) –
Pl. A fiú darálja a diót.

- II.: Tárgyas igeragozás E/3. –i ragjának gyakorlása. (Később, mint az I.) – Pl. Megjött az ebéd. – Mit
csinál a napos? – A napos megteríti az asztalt.

e) tárggyal és –ról, -ről ragos helyhatározóval bővített egyszerű mondat, tárgyas ragozású állítmánnyal:

- Mire a terápiában idáig eljutunk, a gyermek nyelvi rendszerében már feltehetően benne van a
helyhatározó -ról, -ről ragos formája.

- A feladat nehézségét a mondatok hosszúsága jelenti. Ezért a mondatokat fokozatosan építjük föl,
kérdések segítségével alkotunk egyre hosszabb mondatokat.

- A tárgyas igeragozás különböző végződései vegyesen szerepelnek, s előfordul részleges és teljes

hasonulás.

- A mondatokban alanyként több helyen foglalkozásnevek vannak. – Pl. A vasutas lekapcsolja a

kocsit a mozdonyról.

f) egyszerű bővített mondatban „kell” + főnévi igenév:

- Az igekötő megváltozott helye okozhat nehézséget. - „kell”: az igekötő elválik az igétől.

- Szórendi nehézség esetén a képek feldolgozása előtt: cselekedtetés.

- Lehet használni a „tud”, „akar”, „szabad” szavakat is, mert hasonló szórendi változást okoznak.

- Az adott kép logikailag maga után von egy másik cselekvést. Pl. Kifolyt a tej a zacskóból. Föl kell
törölni. Kipottyant a fióka a fészekből. Vissza kell tenni.

g) tiltó mondat:

- A "Honnan?", "Mitől?" kérdésre válaszoló helyhatározó gyakorlása kijelentő és tiltó mondatokban

történik. A felszólító mód gyakorlását játékos cselekedtetéssel lehet előkészíteni.

- A képekről lehet tiltó mondatot alkotni. A gyermeknek egész mondatban kell megfogalmaznia a
tiltást. (Ha nem megy: utánmondás.) – Pl. Ne szaladj el az óvó nénitől!

h) társashatározóval és helyhatározóval bővített mondat:

- A "Hol?" kérdésre felelő locativusi (-ban, -on) és a "Hová?" kérdésre felelő lativusi (-ba, -ra)
helyhatározóragok vegyesen szerepelnek a mondatokban ezen a feladatlapon. A társhatározó -val, -vel
ragja hasonulás nélkül illeszkedik a birtokos személyjellel ellátott főnévhez.
6
 - A gyakorlás fokozatos bővítéssel történik. Pl. A gyerekek labdáznak a Balatonban. A lány az
apukájával labdázik, a fiú az anyukájával labdázik a Balatonban.

i) halmozott állítmányú egyszerű mondat:

- Mit csinál anyuka? - Fölforralja a tejet. - És azután? - Leszűri. Anyuka fölforralja a tejet és leszűri.

j) egyszerű bővített mondat jövő időben:

- A képek a cselekvések megkezdésének pillanatát ábrázolják.

- A tárgyatlan és a tárgyas igeragozást külön gyakoroljuk.

- Amikor a "fog" segédige tárgyatlan ragozású, a mondatot határozóval, amikor a segédige tárgyas
ragozású, tárggyal bővítjük. Az igétől elválik az igekötő, és a segédige elé kerül. Ez nehezítheti a
mondat helyes szórendjének összeállítását.

- A képanyag földolgozása előtt a logopédus megbeszéli a gyermekkel, mit fog csinálni, ha vége a
foglalkozásnak.

- Pl. A maci éhes. Mit fog csinálni a maci? Meg fogja enni az ebédet.

- Képeknél pl. Mi fog történni itt? Mit fog csinálni a …? – Az oroszlán át fog ugrani a karikán.

3. Összetett mondatok:

a) okhatározói alárendelt összetett mondat:

- Melléknevekkel összekapcsoltan gyakoroljuk. (Fontos, hogy a gyermek passzív és aktív

szókincsében egyaránt benne legyenek azok a főnevek, amelyekhez a tulajdonságokat kapcsoljuk.)

- Főnevek vannak egy sorban. Melyik nem illik oda? Pl. A hálóing nem illik a sorba, mert nem rövid.

b) okhatározói alárendelt összetett mondat jelen és múlt idejű állítmánnyal:

- Egy-egy kép ábrázolja mindkét tagmondat tartalmát. A logopédusnak arra kell törekednie, hogy a
gyermek - a kérdések segítségével - maga fogalmazza meg az eseményt, történést, állapotot és az azt
előidéző okot. Pl. Összetört a tányér, mert leesett.

c) kapcsolatos mellérendelt összetett mondat:

- Képek alapján történik a feldolgozás.

- Mit csinál a vadász? - Lelövi a vaddisznót. - Mi történik azután? - A kutya megtalálja. A vadász
lelövi a vaddisznót, a kutya megtalálja.