10.

Tétel
A koragyermekkori logopédiai intervenció szemlélete, alapelvei, törvényi szabályozása,
kompetenciák és team munka jelentősége a beszéd és nyelvi elmaradások kül. területein
Korai fejlesztés:
 A gyermek funkciófejlődésére fókuszál
 A különböző funkciók, általában eszközzel történő gyakorlását jelenti.
 Egyes terápiák elemeit emeli be a funkciógyakorlásba,
 Általában home-training jellegű.
 Centrumokban képzeli el az ellátást.
 Terapeuta, szülő és gyermek
Ha egy gyermeknél a csippentőfunkció nem alakul ki, ezt a funkciót gyakoroltatja az anyával 5* naponta 12szer
kell megcsinálni a csippentést. Bizonyos területeken jól jön, de más területeken nem lehet így haladni. Ez a
szemlélet centrumokban képzeli el az ellátást, az anya koterapeutaként ezt megcsinálja. Az anya és a koterapeuta
szerep ilyenkor összemosódik. Sajnos ez a mai ellátásban sem egyértelmű a szakemberek számára, meg kell
fontolni, hogy mikor van rá lehetőség, hogy bevonjuk az anyát a terápiába koterapeutaként. Az anyának komoly
pszichológusi segítségre van szüksége, hogy ezt a helyzetet kezelni tudja.

Korai terápia:
 Törekszik az átlagostól eltérő fejlődési és viselkedési sajátosságok feltárására.
 Az iskoláskor alatti érzékszervi-, mozgás- és értelmi sérüléssel rendelkező gyermekre koncentrál.
 Igyekszik multidiszciplináris diagnózist alkotni.
 Egy-egy kórformára terápiás eljárást dolgoz ki.
 Kialakulnak az egyes terápiás szakmák.
 Inkább decentralizált eljárást jelent.
 Terapeuta és gyermek
Klasszikusan akkor jöttek létre, amikor már komplex képességfeltáró vizsgálatok birtokában volt a
gyógypedagógia. Nagyon törekedtek arra, hogy egy eltérő fejlődésmenetet fel tudjanak tárni, milyen kognitív
profillal társul ez a menet. Multidiszciplináris team a teljes kognitív profilra a klasszikus fogyatékossági
területeken egy-egy eljárást alakítottak ki. Ekkor alakulnak ki különböző számkák: inkább decentralizált eljárást
szeretne megvalósítani. A terapeuta közvetlenül a gyermekre hat. Most is jellemzően működő terápiás
formák. Csakhogy vannak olyan eltérő fejlődési menetek, amelyek már nem működtethetők hatékonyan.

Korai intervenció, korai családközpontú intervenció:

 Célja a sérült gyermek születésétől fogva teljes integrálása a család életébe.
 A harmonikus, szeretetteljes családi légkör megteremtését tartja a gyermek fejlődése szempontjából a
legfontosabbnak.
 Főként az anya-gyerek kapcsolatra fókuszál. Helyteleníti az anya koterapeutává válását.
 Igyekszik felkutatni a veszélyeztetett (un. rizikó) gyermekeket.
 Célja, hogy lehetőség szerint megakadályozza, vagy legalább csökkentse a fejlődés kóros irányba történő
változását.
 Általában magába foglalja a terápiát is, a képességek kibontakoztatására törekszik.
 Regionális központokban, de széleskörű utazótanári hálózattal képzeli el az ellátást.
 Terapeuta, család-anya, gyermek
A Washingtoni nyilatkozat és a Charta Helisos szemléletét mutatja. Az integráció nem a közoktatás területén
történnek, hanem a család szintjén: a gyermek számára legfontosabb, hogy a családba integrálódjon.
Főleg az anya-gyerek kapcsolatra fókuszálunk, megpróbálunk más szemlélteben gondolkodni, mint az anya
koterapeutává válását. A koraszülöttek fejlődését is rizikófaktorok mentén szükséges föltárni, megpróbáljuk

1
preventíven megelőzni bizonyos sérüléseket, a kóros irányba történő fejlődésmenetet próbáljuk visszaszorítani. A
tesztek, megfigyelések és fejlődési skálák egy képességprofil feltárására fókuszál.
Nem jelenti azt, hogy egyetlen korai beavatkozásnál sem fog az anya koterapeutává válni, hiszen a korai
neurotarápiáknak elengedhetetlen része (pl. Dévény torna). Egyik legfontosabb feladata a prevenció. Mindig
fókuszálunk a fejlesztésre szoruló képességek időszerű megsegítésére. Ma a regionális központ megvalósulhat,
de az utazótanári hálózatban nem. Az édesanya szerepe az anyanyelvtanításban sokkal nagyobb, mint a
logopédusé, ezért az anyát is edukálnunk kell, de ez nem home-training formájában valósuljon meg, hanem
tanácsadással: milyen feltételeket kell megteremteni napi szinten, hogy ez a gyermek fejlődését segítse.

Törvényi háttér:
Magyarország: 53/2016. (XII.29.) EMMI rendelet kötelezővé tette a nyelvi fejlettség – receptív és expresszív –
szűrését 3 éves korban a logop.-i ellátásban a korábbi 5 éves kori szűrés helyett.

Nemzetközi dokumentumok:
1. Washington, 1996. június 1.-én a Sérült Gyermekek Szolgáltatásairól szóló IV. konferencián ENSZ által
elfogadott nyilatkozat, mely a korai logopédiai intervenció szempontjából fontos:
Minden családnak és sérüléssel élő gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy
• A társadalom teljes jogú tagja legyen, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él;
• Ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, iskolában, szociális gondozásban, egészségügyi
ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében stb.;
Tehát, ha a szülő jelentkezik egy problémával, akkor nem várjuk meg, hogy az intézményes keretekből is jelzés
érkezzen. A család és szakember közötti egyenrangú együttműködés: a családot bevonjuk a tervezésbe is, a szülő
hozza meg a döntéseket.
2. Luxemburgi Charta Helios II. 1996 (a Washingtoni nyilatkozat európai pandanja)
A korai intervenció magában foglalja az
• a prevenciót, a terápiát és a reedukációt,
• az önrendelkezés lehető legszélesebb megvalósítását,
• az életminőség javítását,
• A szociális és iskolai integrációt a sajátos nevelési szükségletű gyermek lehető legkorábbi életszakaszától
kezdve. A család szükségleteire fókuszál. Segítjük a gyerekeket, hogy az állapotukhoz képest a legtöbb
önrendelkezéssel tudjon élni.

Jelenleg a korai szakaszban zajló nyelvi szűrés kétféle színtéren valósulhat meg: a 2 éves gyermekek
esetében a védőnői hálózatban az életkorhoz kapcsolódó státuszfelméréshez kötötten, a 3 éves gyermekek
esetében pedig az óvodai logopédiai ellátásért felelős pedagógiai szakszolgálatok működési körében.
A védőnői hálózatban működő nyelvfejlődési szűrés egyelőre nem megfelelően érzékeny és szisztematikus, bár
ebben fejlődés várható a nemrég folyt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt eredményeitől
függően. - háziorvosok és védőnők is csak viszonylag ritkán jelzik a nyelvi fejlődés problémáit az esetek
gyakoriságához képest - a legkorábbi időpont, amikor a gyermek a szülőtől függetlenül, intézményes formában
kapcsolatba kerülhet logopédussal, az óvodába lépés időpontja.
DE: A 3 éves gyermekek nyelvfejlődési szűrése: - 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete egyes oktatási tárgyú
miniszteri rendeletek módosításáról kötelezővé tette a nyelvi fejlettség (receptív és expresszív nyelv) szűrését 3
éves korban a logopédiai ellátásban a korábbi 5 éves kori szűrés helyett. - Ez a lépés hazánkban elsőként teremti
meg a rendszeresen, teljesen általánosan, mindenkire kiterjedően végzett nyelvfejlődési szűrés intézményét.

Kompetenciák:
A szűkebb értelemben vett koragyermekkori
intervencióban megjelenő kompetenciák
Szakemberek a koragyermekkori intervencióban:
- gyógypedagógus (oligofrén, tan. ak. szakos,
auti szakos)

2
 - gyógypedagógus tanár vagy terapeuta - orvos,
- logopédus - konduktor.
- pszichopedagógus
- pszichológus (klinikai) Az óvodapszichológiai ellátás területén dolgozik:
Logopédia területén: - óvodapszichológiai koordinátor
- logopédus A fejlesztő nevelés területén dolgozik:
A gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés és - gyógypedagógus,
gondozás területén dolgozik: - konduktor
- gyógypedagógus, pszichológus (klinikai vagy A kiemelten tehetséges gyermekek gondozásában
tanácsadó) és konduktor. dolgozik:
A szakértői bizottsági tevékenység területén - tehetséggondozó koordinátor pszichológus,
dolgozik: vagy pedagógus
- gyógypedagógus, Fontos tehát hogy a gyermekekkel foglalkozó
- logopédus, emberek szakvizsgázott pedagógus munkakörben
- pszichológus, foglalkoztatott emberek legyenek.
A korai intervencióban dolgozó szakemberek kompetenciái:
1. Szakmai feladatok, szaktudományos és gyakorlati tudás.
2. Foglalkozás, beavatkozás tervezése, önreflexiók
3. A tanulás támogatása.
4. A kliens igényeit és szükségleteit figyelembe vevő egyéni beavatkozás (gondozás, fejlesztés, terápia,
tanácsadás, konzultáció).
5. Csoportos beavatkozás (tréning, gondozás, fejlesztés, terápia, tanácsadás, konzultáció, mediáció,
konfliktuskezelés, képzés).
6. Az állapotfelmérés és a beavatkozási tevékenységek rendszeres értékelése, elemzése és önreflexió.
7. Kommunikáció, szakmai együttműködés és önállóság.
8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Team-munka
A teammunka jelentősége a vizsgálat és a terápia során (Rezonanciazavarok- Ajak, állkapocs (mandibula) és
szájpad fejlődési rendellenessége esetén első sorban)
!Pirossal van kijelölve azok a szempontok, amik más fejlődési rendellenesség, születési rendellenesség esetén is
lényegesek: - pl.:
fejlődési diszpraxia (konduktor)
myofunkcionális zavarok (nyelvlökéses nyelés) (fogszabályozó szakorvos)
fluenciazavarok (pszichológus)
koraszülöttség (orvosi team, védőnő)
egyéb átfogó fejlődési zavarok (szakirányos gyógypedagógus, kapcsolódó szakember)
A gyermekek ellátásában a logopédusnak teamben kell dolgoznia. A rá háruló prevenciós, diagnosztikus és
terápiás feladatok végzését mindig megújuló ismeretek alapján kell végezni. Az ellátást nehezítheti, hogy a
logopédusok a nagy általánosságban a közoktatásban vannak jelen, míg a gyermekek orvosi ellátása az
egészségügyben zajlik. Ezért fontos minden esetben az egészségügyben dolgozó és a közoktatásban dolgozó
szakembereknek keresni egymással a kapcsolatot. Csak ebben az esetben lesznek képesek megteremteni az
esélyegyenlőséget, vagyis a komplex ellátási rendszer kiszélesítését és elterjesztését az országban. A gyermekek
ellátása sok szakembert igényel, egyedül nem megy!
A korszerű ellátás feltételei:
1. Team-munka:
a) Állandó tagokkal: gyermeksebész, gyermek fül-orr-gégész, foniáter, gyermekaudiológus, gyermekfogász,
gyermek fogszabályzó, szájsebész, logopédus, koordinátor
b) Esetenkénti tagokkal: genetikus, kardiológus, radiológus, szemész, idegsebész, pszichológus

3
 2. Tervezett csoporttevékenység, kialakított „algoritmus”; Mikor, ki, mit csinál teamben? (vizsgálatok,
műtétek, tanácsadás, korai fejlesztés, terápiák
3. A csoport tagjai közötti kompetenciák ismerete, elismerése.
4. A munkacsoport tagjai közötti rendszeres információ csere, találkozás, esetmegbeszélés.
5. Kapcsolattartás a kórházon kívüli „világgal” (a nem a kórházban dolgozó logopédussal,
pszichológussal, pedagógussal), civil szervezetekkel.
6. Továbbképzési lehetőségek.
7. Külföldi tapasztalatcserék.
A munkacsoportban történő kezelés előnyei az együttműködés, egymás munkájának az ismerete, közös
gondolkozás és gyakorlat, szakterületek munkájának a harmonizálása. Mindezek eredménye egy hatékonyabb
terápiai ellátás. A gyermekek az oktatási és egészségügyi rendszerben jelen vannak (a közoktatási törvény
biztosítja számukra az ellátást!), meg kell kapniuk a korszerű, team-szemléletű, komplex ellátást. A komplex
ellátást nehezítő tényezők: gyermekek orvosi ellátása az egészségügyben zajlik, míg a logopédus a közoktatásban
van jelen (kevés a kivétel)
A logopédus feladata- vizsgálatban és terápiában
Az újabb kutatási eredmények
o a logopédiai feladatok bővítése, a vizsgálati feladatok szélesítése
o szélesebb alapú differenciál diagnosztikára épülő terápia
Anamnézis felvétel:
• családi, általános
• speciális: szopás, nyelés, etetés, táplálkozási és rágási nehézségek
• beszédfejlődési: kóros rezonancia kezdete, változékonysága
• szociális anamnézis

A BEAVATKOZÁS ALAPELVEI (Sósné Pintye diasora)

AZ ELSŐ HÁRMASSÁG
A mozgás-beszéd-gondolkodás egységének, együttműködésének gondozása, fejlesztés alapvető fontosságú.
A.) A mozgásos tevékenységek nem motoros fejlesztésként értelmezendőek, hanem a pszichomotorium integráns
részeként, a tanulási képességek alapját adják.
- a motivációt jelentenek,
- a témát, a képzetalkotás lehetőségét a beszéd és a gondolkodás tárgyát jelentik,
- kiszolgálják az érzékelési folyamatot, melynek feldolgozása a képzet kialakulásához vezet;
- Élményt szolgáltatnak a beszédhez és azok társas helyzetekhez.
B.)A nyelvi feladatokat össze kell kapcsolnunk a kognitív funkciók fejlesztésével, de nem külön feladatban,
hanem a nyelvi feladaton belül szükséges a figyelmet, a verbális emlékezetet, akusztikus-fonológiai észlelést
fejlesztenünk.
A mozgás-nyelvi fejlődés-gondolkodás folyamatának lépései a nyelvi késés kezelésében
- A tárgyi világról alkotott kép kialakítása,
- A kialakult képzetek különböző szempontú rendezése,rendszerezése,
- Csak ezt követően jelenik meg az első absztrakciós szint, mely csak a már meglévő belső képzetekhez
csatlakozhat: szavak, fogalmak
- Csak amikor a belső kép alkotás már stabilan működik, akkor léphet a tárgy helyébe a kép!

A MÁSODIK HÁRMASSÁG
A kommunikáció teljességét tartja szem előtt, minden kommunikációs csatornát érint a fejlesztés, a teljes
kommunikációs kompetencia kibontakoztatására törekszünk, társas kommunikációs helyzeteket is teremtve.
- A kommunikációt kísérő mozgásos elemek: testbeszéd, gesztusok, mimika, cselekvések, mintha játék, pl.
mozgás-beszéd összerendezés, cselekvések eljátszása, stb.
- A kommunikáció vokális, de nem verbális elemei: hangadás, ciklizálás hanglejtés, hangmagasság, tempó,
ritmus, változtatásának képességét fejlesztjük stb.

4
 - A verbális kommunikáció: szavak, morfémák, mondatalkotás, összefüggő beszéd.
A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK KOMPETENCIA ÉLMÉNYÉT MIND A HÁROM TERÜLETEN EGYARÁNT
NÖVELNI KELL

HARMADIK HÁRMASSÁG KETTŐS NÉZETBEN

A gyermekeket a vizsgálat és a KOFA alapján alapvetően három csoportba tudjuk osztani: receptív elmaradást
mutatók, expresszív elmaradást mutatók, receptív és expresszív elmaradást egyaránt mutatók. E mellett a kritikus
szókincs alatti (abszolút érték, nem KOFA) gyermekek külön figyelmet kapjanak. S bár nem mindig lehetséges
tiszta profilú csoport kialakítása, alkotásánál ezt jelenleg nem az óratervezésben természetesen figyelembe kell
venni az egyéni különbségeket).

A BEAVATKOZÁS LOGOPÉDIAI ALAPELVEI

1. A verbális kommunikáció:
 Hangadás – megszólalok hangzórepertoár bővítése, főként ciklizálással, amíg a beszédben
hang/szótagátvetések vannak, addig minden órán rövid ideig végezzünk ilyen gyakorlatokat!
 Szókincs -megnevezem A KOFA alapinformációt szolgáltat, mind a receptív, mind az expresszív
oldalról. A JUHÁSZ-BITTERA féle vizsgálatot elvégezve jól körülhatárolható, hogy az értésben, az
utánamondásban, vagy a spontán megnevezésben jelentkezik-e nehézség. Kifejezetten a fejlesztő
diagnózis szempontjából fontos, mi lesz a beavatkozás alapiránya.
 Morfológia – szintaktika - elmondom: a KOFA alapinformációt szolgáltat, mind a receptív, mind az
expresszív oldalról. A JUHÁSZBITTERA féle vizsgálat szélesebb fejlesztődiagnosztikai lehetőségeket
ad. Ez szintén megmutatja, hogy a grammatikai fejlesztést honnan kell elindítani.

2. A receptív és az expresszív
A kommunikációs képességek fejlesztésére egyaránt törekszünk. A szűrő és a vizsgáló eljárásban a receptív
szókincsben megjelenő, de az expresszív szókincsből még hiányzó szavakkal kezdjük az expresszív szókincs
bővítését, és az életkorilag már indokolt, de a receptív szókincsből még hiányzó szavakkal a receptív
szókincs kiegészítését.

3. Szem előtt tartjuk a beszéd-nyelvi fejlesztés hármas irányultságát, minden alkalmon a teljes
spektrum:
• Megszólalok – dolgozni a beszéd motoros előfeltételeinek kialakításán, a hangzórepertoár bővítésén, de
nem a hangzók direkt fejlesztése és automatizálása, mert ahhoz nem elég fejlett az oromotoros rendszer és
a végrehajtó funkciók!!!
• Megnevezem – a receptív és expresszív szókincs bővítésén, de lehetőleg nem főfogalmak szerint, mert az
már a gondolkodási funkció!!!
• Elmondom – a mondatalkotás kialakításán (morfémák megértésén, megjelenésén, szintaktikai szerkezetek
és a folyamatos beszéd megértésén, majd produkcióján egyaránt. Apró hézagmentes lépésekben a
morfémáktól a szerkesztetteken át a mondatok bővítéséig!!!