10.

A kommunikációs készségek fejlesztése beszélő gyermekeknél és

felnőtteknél

ELMÉLETI ALAPOK
A megközelítés lehetséges problémái jól beszélő személyek esetén
 Nem mindig nyilvánvaló a probléma, ha az alapvető funkciók és az egyszerű
helyzetekben a megértés jól működik.
 A megértés problémáit elfedi a jó beszédprodukció.
 A környezet egyébként is hajlamos arra, hogy gyorsabban, bonyolultabban beszéljen.

Verbális stratágiák jól beszélő személyeknél

Perszeveratív beszéd

 A beszéd olyan állhatatos ismétlése, amely egy szóból, mondatból, vagy

megnyilvánulások kombinációjából áll, amely lehet utánzott (echolália), illetve
öngenerált.
 Ciklikus, visszatérő módon fordul elő („mantrázás”).
 Produkciója nem kommunikációs szándékú, nincs elvárt válaszinkább
önszórakoztatás a céljanem erősítjük meg, maximum szabadidős tevékenységnek.
Állandó kérdezősködés

 Verbális érdeklődés, mely az interakciós partner felé irányított kommunikatív

szándékkal.
 Gyakran interakció kezdeményezése, illetve fenntartása a cél.
 Választ várnak rá, de gyakran nem az információt akarják igazából közvetlenül a
válasz után is fennmarad, illetve hamarosan újrakezdődhet.
Echolália

 Jelentősen később visszhangzott (késleltetett) VAGY közvetlenül utánzott (azonnali)

szavak, mondatok.
 Gyakran tartalmazza az eredeti szövegben használt hangszínt, beszédsebességet és
intonációt is.
 Szerepe lehet a megértésben // biztonságot adhat.
 Mechanikus memória kompenzáló szerepe a gyengébb kommunikáció mellett.
 Ha ez uralja a nyelvi viselkedéseketminőségi károsodás.
 Megjelenésének okai:
o Környezeti nehezen bejósolható időszakok // ismeretlen helyzetek // bonyolult
feladat // zavaró inger // szorongás.
o Interakcionális.
o A személy saját nyelvi és tanulási stílusa.
 Fajtái:
o Tiszta echolália az eredeti szöveg nyelvileg pontos változata.
 o Módosított echolália lehet kommunikatív szándéka // jelezhet fejlődő
kompetenciát.
 Funkciók:
o Azonnali interaktív (sorrakerülés // kijelentés // igenlés // kérdés) VAGY nem
interaktív (nem fókuszált // önszabályozás // ismétlés) funkciók.
o Késleltetett magasabb színvonalat képviselhetnek, több funkciójuk van
interaktív (sorrakerülés // kiegészítés // információ nyújtása // tiltakozás //
kérés // figyelemfelhívás // beleegyezés // irányítás) VAGY nem interaktív (nem
fókuszált // önszabályozás // ismétlés) funkciók.
 Konvencionalitás:
o Van-e mögöttes szándék // kommunikációs szándék.
o Kontextus szempontjából adekvát-e.
o Hozzájárul-e új információval a beszélgetéshez.
o Stigmatizál-e (negatív figyelem).

!!! EZEKNEK A MINTÁZATÁT MIND FEL KELL MÉRNI!!!  felvétel elemzés//

strukturált megfigyelés // mintavétel // kikérdezés.
Verbális személyek kommunikációs nehézségei

 Túl sok/túl kevés beszéd

 Echolália és más ismétlési stratégiák
 Idioszinkrázia (neologizmáknem létező szavak)
 Konkrét / sztereotip / repetitív nyelvhasználat, ragaszkodás egyes kifejezésekhez.
 Stílusárnyalatok értelmezése/használata hibás, túlzottan felnőttes / pedáns beszéd.
 Teljes őszinteség, szókimondás VAGY „tiltott szavak”.
 Kevésbé komplex kifejezések használata a spontán beszédben
 Nyelvi hibák, névmáscsere (másik ember perspektíváját nehezen követik le)
 Intonáció (sokszor túl monoton, színezetlen), hangerő, hangsúly, sebesség zavara
 Társalgási készségek (partnerkeresés, nyitás, téma, váltás, kölcsönösség, lezárás).
 A TÜNETEK a nonverbális és metakommunikáció területén is
megfigyelhetők!!!
A FEJLESZTÉS

A fejlesztés célja a kommunikáció szociális interakciókban való intencionális, spontán,

funkcionális, kontextusba illeszkedő, rugalmas használatának bátorítása, gyakorlása
biztosítani a részvételt a kommunikáció által is.

A fejlesztés területei

 Nonverbális kommunikáció pl. szemkontaktus // mimika // gesztusok // térköz.

 Különböző funkciók használata.
 Társalgási készségek.
 Perspektíva és téma (beleértve a monológok kontrollját és a „kinek/mirőlt”).
 Nem szó szerinti kommunikáció, stílusárnyalatok.
  Nyelvi kifejezés és megértés.
 Használat kiterjesztéseáltalánosítás.
Komprehenzív kommunikáció-tanítás környezet elrendezése + vizuális támogatás +
fejlődéses megközelítés + viselkedéses megközelítés + kognitív-viselkedéses megközelítés
 Cél konkrét válaszok, de rugalmasan kezelve.
 Kontextus megszervezzük, de nem strukturáljuk teljes egészében.
 Helyzet megtervezett helyzetek, alkalmazkodva a spontán felmerülőkhöz.
 Tevékenységek és eszközök felnőtt választ, de azonnal bevonja a szituációban a
gyermek által választott tevékenységeket.
 Promptok verbális + vizuális + kontextuális
 Elfogadható válaszok bármilyen adekvát kommunikatív viselkedés.
 Szakember válaszai kiemelten reagál a tervezett válaszok körére, de épít a
kommunikatív viselkedésekre is.
 Instrukciók váltva irányítják a helyzeteket // ismétléseket nem határozzuk meg
előre.
 Siker ha a gyermek elegendő alkalommal és aktívan kommunikál.
 Megerősítés csak olyan külső megerősítők, amik illeszkednek az adott helyzethez.
A KOMMUNIKÁCIÓRA ÖSZTÖNZŐ ÉS LEHETŐSÉGET NYÚJTÓ KÖRNYEZET

 Úgy kell elrendezni, hogy lehetőséget nyújtson a kommunikációra és növelje a

gyermek kommunikáció-kezdeményezésének valószínűségét.
 Érzelmileg biztonságos, bejósolható, kellemes.
 Ingerek száma limitált, adaptáljuk a gyerek jellemzőihez.
 Érdekes és a gyermek számára értelmes, jelentésteli, funkcionális interakciók.
 Kövessük az érdeklődését, motivációját építkezzünk rá.
 Válaszkész reagáljunk minden kommunikatívnak tekinthető viselkedésre (pl. húzza
valakinek a kezét // bámul valamit) építkezzünk rá, erősítsük meg, formáljuk.
 Legyen provokatív.
 Tervezzük és szisztematikusan gyakoroljuk az aktuális fejlesztendő készségeket.
 Teremtsünk alkalmat természetes, spontán interakciókra is (pl. udvaron, étkezőben).
 A kommunikációs eszközök öncélú, funkció nélküli gyakorlása helyett az azonnali,
valódi kontextusba illeszkedő funkcionális használat bátorítható.
A KÖRNYEZET ELRENDEZÉSE MÉG NEM ELEGENDŐSZISZTEMATIKUS
TANÍTÁSRA IS SZÜKSÉG VAN!
ELJÁRÁSOK

 Képregény-technika (rajz beszélgetések).

 Képsorozatok pl. ELA.
 Videós technikák modellálás + beszélgetések videóelemzése (saját és másoké).
 Szociális készségfejlesztő csoportok pl. Babzsák Fejlesztő Program.
 Script and fade
 Szociális történetek kommunikáció íratlan szabályainak tanítása.
 Személyes napló élménymegosztó funkció segítése.
 Forgatókönyvek egyszerű small-talkok bemutatása.
  Szerepjátékok
 AAK // kulcskártyák // emlékeztetők.
 Panelek építése promptolás // láncolás // súgás // megkezdett mondatok // pressz-
helyz.
 „Hagyományos” nyelvi és beszédfejlesztés.
KÉPREGÉNY TECHNIKA
 Célbeszélgetési készségek tanítása.
 Alapötlet miközben beszélgetünk, egyszerű vonalrajzokat készítünk.
 Konkréttá tesszük a beszélgetés menetét // a különböző érzelmeket és mentális
állapotokat színekkel jelöljük.
EVERYDAY LIFE ACTIVITIES (ELA)
 Nyelvészetileg és percepciós szempontból is szisztematikusan felépített képek
természetes helyzeteket ábrázolnak.
 Különböző feladattípusokra használható pl. spontán mondatprodukció //
szókeresés // mondatalkotás szavakból // mondatkiegészítés // történet-kiegészítés //
nyelvi megértés.
 A célhoz választunk feladatot és ahhoz képet!

VIDEÓS TECHNIKÁK

 Jól kombinálható más technikákkal + motiváló.

 Videó-modellálás a kommunikációs helyzetekben való részvétel támogatása
egyéni forgatókönyvek mentén készült videómodellekkel majd ezek
elhalványítása.
o Lehetséges kommunikációs célviselkedések kérdésfeltevés // szociális
rutinok használata // kérés // kommentálás // társalgási készségek.
 Videó-promptvideómodell szekvenciákra bontva.
 Videó self-modell saját kommunikáció tudatosítása, elemzése.

BABZSÁK FEJLESZTŐ PROGRAM

 Autizmus-specifikus, kiscsoportos szociális képességfejlesztő foglalkozás.

 Óvodás kortól felnőtt korig az autizmus teljes spektrumán alkalmazható.
 Térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett.
 Egyik kiemelt célterülete a szociális interakciókban való részvétel különböző
partnerekkel.
 Célterületei szociális interakciók // csoportos készségek // közösségi szociális
készségek // társas érzelmi készségek // érzelmek // proszociális készségek //
mentalizáció // társas együttléti szabályok és elvek // szociális-kommunikáció és
nyelvi készségek // maladaptív viselkedések csökkentése // szabadidős készségek.
 Alapelvek konkrét fókuszok // struktúra és bejósolhatóság // egyén + csoport célja.
 Sikerélményt biztosít a szociális helyzetekben, kommunikációban.

SCRIPT AND FADE

 Audio (képfelolvasó/kommunikátor) VAGY írott verzió (KÉPEK is).
 Különféle helyzetekbenpl. élménymegosztás // beszélgetés kezdeményezés vagy
lezárás.
 A fizikai prompt elhalványul, a kulcs is elhalványul.
 Fontos az általánosítás.