8.

A viselkedéses technikák, valamint a kognitív viselkedésterápia szerepe a

beavatkozásban

OBJEKTIVITÁS

Kiemelkedően fontos szerepe van a viselkedésmódosítás egész folyamatának során.

Viselkedés kategorizálása

 A meghatározásánál nem azt kell figyelembe vennünk, hogy szerintünk mi jelent

problémát objektív támpontokra kell hagyatkoznunk (pl. Zarkowska és Clements
kritériumai).

A viselkedés pontos leírása

 MIT? MIKOR? HÁNYSZOR? MENNYI IDEIG? MILYEN INTENZITÁSSAL?

 Konkrét viselkedéses terminusok használata nem szabad a következő, és az
ezekhez hasonló megfogalmazásokat alkalmazni bánt, hisztizik, hiperaktív, vidám
stb.
 Nem értelmezzük a szándékot, nem írunk le szubjektív véleményt így a
későbbiekben nem vezethet félre minket a viselkedés értelmezésekor semmilyen
előzetes feltételezés.
 A leírás alapján más is pontosan el tudja képzelni a viselkedést team-munka.
 A pontos leírás a későbbi beavatkozás tervezésének alapja.
A problémás viselkedés okainak azonosítása

 STAR modell alapján objektíven mutatja a viselkedés összetevőinek

kapcsolatait, hatásait alkalmas a monitorozásra, érzékenyen jelzi a változásokat.
A problémás viselkedések rangsorolása

 Az egyéni igények mellett az objektív szempontoknak is fontos szerepük van

prioritást kell élveznie a fizikálisan veszélyes // kriminalitásba hajló viselkedéseknek.
Az elérendő viselkedés meghatározása

 Legyen mindenki számára érthető, objektív, viselkedéses megfogalmazású

véleménykülönbségek elkerülése // a kitűzött cél teljesítésének pontos eldöntése //
elvárások megértése érdekében.
A beavatkozáshoz használt eszközök, módszerek kiválasztása során is fontos az
objektivitás az autizmus specifikus beavatkozás általános alapelveivel összhangban az
egységes módszertanra építünk.
A jutalmazási rendszer kiépítése

 Objektíven kell feltérképezni a motivációs bázist.

 Alkalmazás során objektíven, tudatosan kell alkalmazni a megerősítőket.
A beavatkozás folyamatának monitorozását és a változások regisztrálását is az
objektivitás teszi lehetővé, hiszen mérhető adatokkal dolgozhatunk.
VISELKEDÉSES MEGKÖZELÍTÉS
A viselkedéses megközelítés alapelvei
 Cél előre meghatározott, konkrét választ várunk el.
 Kontextus erősen strukturált.
 Helyzet előre tervezett és végig ehhez ragaszkodunk.
 Tevékenységek és eszközök a tanár határozza meg.
 Promptok főleg verbális + fizikai.
 Elfogadható válaszok előre meghatározott, konkrét választ várunk el.
 Szakember válaszai az elvárt válaszra reagál.
 Instrukciók különálló próbák, többször pontosan ismételve őket adott sorrendben.
 Siker ha a gyermek/felnőtt teljesíti az előre meghatározott próbákat.
 Megerősítés előre meghatározott, többnyire külső jutalmak.

APPLIED BEHAVIOR ANALYSIS – ALKALMAZOTT VISELKEDÉSELEMZÉS

 Jól igazoltan hatékony terápia, a behaviorizmusra épít.

 Több irányzata alakult ki, vannak bizonyítottan nem megfelelőek is.
 Célja egyrészt a készségfejlesztés és a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az
adott helyzetben nem megfelelő viselkedés leépítése.
 A jó színvonalon megvalósuló ABA-alapú programok viselkedéses + kognitív-
viselkedéses eljárások egyénre szabott kombinációját alkalmazzák , DE a
komprehenzív programokban hangsúlyos a környezet autizmusszempontú
adaptációja is.

Eszköztár

 Promptolás az éppen szükséges szintű támogatással segítünk a személynek.

 Modellálás az elvárt célviselkedésről nyújtunk mintát.
 Formázás a kívánatoshoz egyre inkább közelítő megoldásokat szisztematikusan
megerősítjük.
 Láncolás egy tevékenység elemekre bontásaelőre VAGY visszafele dolgozik.
 Állványozás viselkedés kiterjesztése, általánosítása más helyzetekre.

Verziók

 Discrete Trial Teaching (lépésekre bontott oktatás) egyéni helyzetben történő //

nagyon intenzív // látványos pozitív megerősítéssel dolgozó gyakorlás és ismétlés
központú eljárás.
 Pivotal Response Training (kulcsválasz tréning) a természetesen adódó tanítási
helyzetekre épít // a generalizálás van fókuszban // kevéssé strukturált ezáltal várt
hatás a fejlődés a nem célzott területeken is.
o Nem a deficitekre, hanem a kulcsfontosságú területekre fókuszál (motiváció //
kezdeményezés // önállóság // válaszkészség).
 Verbal Behavior a cél az expresszív nyelv elsajátításának motiválása, a szó és a
jelentés közötti kapcsolat tanítása.
o Egyéni helyzetben történik, nagyon intenzív.
o Egyes verzióiban nagy hangsúly van a funkcionalitáson, máshol nem.
Pozitívumok

 Szisztematikus építkezés // struktúra // következetesség // objektív mérhetőség //

megfelelő motivációs lehetőségek.
 Felhívja néhány, az autizmus-specifikus beavatkozásban fontos eszközre és
módszerre a figyelmet tárgyi jutalmazás // promptolás fontossága.
 Ad néhány jó technikát, stratégiát a gyermek tanításához // vele való együttléthez //
az otthoni környezethez.
Negatívumok

 Nem akarja/tudja megérteni az autizmust // az autizmussal élő személy alapvető

nehézségeit // aktuális állapotát // problémás viselkedésének hátterét.
 Eszköztára és módszerei gyakran nem igazodnak az autizmus-specifikus egyéni
szükségletekhez.
 Nem adekvát technikákat alkalmaz (szinte kizárólagosan az utánzásra épít).
 Sok esetben nem funkcióban tanít, gyakoroltat.
 Célja a teljes kontroll a gyermek viselkedése felett elérni, hogy a gyermek minket
akarjon utánozni, és ezt meg is tegye, amikor mi ezt várjuk tőle.

Szakmai hibák

 Random jutalmazás a figyelem fenntartása érdekében.

 Rossz válaszra vagy a nemkívánatos viselkedésekre való reagálásként az egyetlen
javasolt módszer az ignorálás, illetve jutalommegvonás.
 Szinte minden esetben a beszédindítást célozza meg.
 AAK első a jelnyelv, utána PECS.
 Nem spontán kommunikációt // nem funkcionális dolgokat tanít.
 Nem törekszik megértetni az autizmussal élő személlyel az elvárást.

Etikai problémák

 Sokszor nem foglalkozik etikai kérdésekkel pl. büntetés.

 Az autizmussal élő személyt kiszolgáltatottá teszi a tanítási helyzetekben.
 Diagnózis elvesztésének lehetőségét ígéri.

VISELKEDÉSTERÁPIA

 Célja a maladaptív viselkedésformák kedvező irányú befolyásolása + a hiányzó, de

szükséges magatartásformák kialakítása.
 Módszerek operáns kondicionálás (új viselkedésformák kialakítása) + expozíciós
technikák (főként félelmek // fóbiák // rutinokhoz ragaszkodás esetén)
 A viselkedés modifikációja alapvetően a jutalmazó-büntető rendszer keretei között
történik.
 Relevancia autizmusban alacsony életkor // alacsony IQ // motiváció hiánya //
alternatív viselkedések kiépítése // külső környezeti megerősítők nagy száma.
KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA

 Alapfeltevése a viselkedést és az emóciókat erősen befolyásolja az, hogy a személy

hogyan strukturálja önmaga számára a világot.
 Cél kognitív torzítás felismerése + a diszfunkcionális hiedelmek és feltevések
megváltoztatása.
 Pozitív és funkcionális megerősítést alkalmazó operáns viselkedésmódosítás +
megértésre építő kognitív stratégiák tanítása.
 Hatékonyság számos pszichiátria zavar kezelésében bizonyított //
agressziókezelés // szorongás stb.

Irányelvek:

I. „A kognitív viselkedésterápia alkalmazása mérlegelendő ASD-vel élő személyeknél

komorbid pszichiátriai zavarok kezelésében amennyiben a komorbid zavar kezelési
irányelveiben a kognitív viselkedésterápia ajánlott.”

II. „A jó képességű autizmussal élő személyek esetében javasolt továbbá a kognitív

viselkedésterápia, melynek célja az adaptív gondolkodási és viselkedési stratégiák
kialakítása, támogatása”

Az autizmus-specifikus KVT (minden esetben adaptálni kell)

 Az autizmus természetéről való tudásra alapoz.

 A nehézségek, tünetek oki hátterét igyekszik megtalálni.
 Szisztematikus beavatkozás.
 Autizmus-specifikus célterületek szoc-komm // önállóság stb.
 Milyen területeken lehet használni?
o Problémás/ kihívást jelentő viselkedések megelőzésében.
o Új viselkedések, készségek tanításakor.
o Járulékos pszichiátriai problémák kezelésekor.

VISELKEDÉS ÉS KV TERÁPIA GYERMEKKORBAN

 Nem számíthatunk önkéntességre // belátásra motivációt, érdeklődést kell

kelteni!
 Gyermek, mint partner + szülő, mint co-terapeuta.
 Szülői bevonás és támogatás otthon is használható technikákat adjon!
 A kognitív és viselkedéses elemek használata életkor // IQ // verbális szint //
belátás színvonala függvényében.
OPERÁNS VISELKEDÉSMÓDOSÍTÓ TECHNIKÁK
 Modellálás az elvárt célviselkedésről nyújtunk mintát.
 Formázás a kívánatoshoz egyre inkább közelítő megoldásokat szisztematikusan
megerősítjük.
 Láncolás egy tevékenység elemekre bontásaelőre VAGY visszafele dolgozik.
 Pozitív megerősítés az egyén számára kívánatos dologgal erősítjük meg a kívánt
viselkedést.
 Negatív megerősítés nem kívánatos helyzet vagy tevékenység eltávolítása történik,
válaszul a viselkedésre, amelyet erősíteni vagy ösztönözni szeretnénk.
 Jutalmazás
 Büntetés a viselkedés a személy számára valamilyen negatív, kellemetlen
következménnyel jár.
o Fajtái direkt // megvonásos // kioltás vagy ignorálás.
o Nem segíti a megértés.
o Nem tud tartós változást hozni.
o Nem ösztönzi a helyes viselkedést csak a nemkívánatos viselkedést gátolja.
o Hatékonysága korlátozódhat csak a büntető személyre vagy egy adott
szituációra.
o NEM ETIKUS!  személyiségi jogok + mellékhatások (szorongás,
frusztráció, agresszió, passzivitás stb.)