12.

A szociális képességek fejlesztése és a társadalmi integráció

A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA

„A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális

készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális
interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan elfogadható
legyen, és ne mások kárára történjék.”

„(…) a szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek (szociális motívumok,

hajlamok, szokások, készségek, minták, ismeretek) készleteivel rendelkezik. A szociális
kompetencia fejlődésének kiinduló feltétele a szociális komponenskészlet gyarapodása.”

Szociális kompetenciaterület 5 nagy kompetencia csoportra bontható:

 Önismeret érzelmek tudatossága // autonómia // identitás, hitelesség.

 Önszabályozás érzelmek kezelése (siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás) //
felelősségvállalás // tekintet másokra // tolerancia.
 Énhatékonyság-érzés önrendelkezés // érdekérvényesítés // szükségletek
kezelése // döntés // pozitív önértékelés // konstruktív self-érzékelés // önbizalom //
belső kontroll.
 Szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek információkezelés //
reális célkitűzés // problémakezelés // kritikai gondolkodás // szabályalkotás és
szabálykövetés // kreativitás.
 Társas kompetenciák empátia // kommunikáció // konfliktuskezelés //
segítségkérés // visszautasítás // társadalmi részvétel // szociális érzékenység,
szolidaritás.

A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők

 Az egyénből fakadó tényezők adottságok (pl. temperamentum) / képességek és

készségek / szükségletek / motívumok / tulajdonságok / szokások.
 Családi környezetténytudások / normatudás / értéktudás / kommunikációs kultúra /
szülők szociális kapcsolatrendszere / apa-anya kapcsolat / szülők szociális
kompetenciája / anya-gyermek kötődés / gyermeknevelés / testvéri hatás.
 Iskolai környezettárgyi és személyi feltételek / társak hatása / oktató-nevelő munka.
 Szociális környezetéletkörülmények / infrastuktúra / szokások.
A szociális kompetencia fejlődésének szintjei

1. SZOCIÁLIS SZÜKSÉGLETEK: szabadságvágy // önállóságra törekvés (szuverenitás) //

öntevékenységi vágy (kompetenciakésztetés) // kötődési szükséglet // párképzési és szexuális
szükséglet // gyermekgondozási késztetés // szolgálatkészség, elismerési és elismertségi
(státus) vágy // hatalomvágy // birtoklási vágy  az iskolai nevelés feladata ezek
fejlesztése.

2. SZOCIÁLIS MOTÍVUMOK: szociális szükségletek // magatartási szokások //

kommunikációs szokások // erkölcsi szokások // szokásjogok // társadalmi (közösségi)
szokások // kötődések // meggyőződések // hitek // eszmék.

3. SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK: a szociális képességek a szociális komponenseket

aktiválva, szükség szerint módosítva, létrehozva, szociális alapszabályokat követve alakítják
az egyén szociális aktivitását. Szervezik, megvalósítják a szociális aktivitást,
kölcsönhatást.

 Elemei versengés // vezetés // együttműködés // segítés képessége.

 Az iskola gazdag és jól megválasztott magatartási minták élményével szolgáltat
magatartási mintákat. A pillanatnyi érdekütközések válthatnak ki versengést. A
konfliktusok kirobbanását nem szabad megakadályoznifel kell dolgozni!

4. SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK: a legkülönbözőbb típusú szociális helyzetek, szituációk,

konfliktusok kezelése, megoldása során kialakuló készségek (például a
vitakészségvéleményalkotásra és ütköztetésre szocializált gyerekeknél jelenik meg).

5. SZOCIÁLIS SZOKÁSOK: a gyakran ismétlődő szociális helyzetek, szituációk hatására

kialakult szokások (például a köszönés), amik általában automatikusan aktiválódnak a
megfelelő helyzet észlelésekor.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

A szociális kompetencia fejlesztése a NAT és az Irányelvek fejlesztési feladataiban

NAT 9 kulcskompetenciát határoz megegyik a szociális és állampolgári kompetencia
ezek elsajátítása a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés alapfeltétele. A fejlesztési
területek-célokbeépülnek a műveltségi területek, tantárgyak tartalmaiba.

 Erkölcsi nevelésfelelősségtudat / kötelességtudat / együttérzés / segítőkészség /

tisztelet / elfogadás.
 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés.
 Önismeret és társas kultúra fejlesztése érzelmek kifejezése / empátia / közösségi
élet / szeretetteljes emberi kapcsolatok
 Családi életre nevelés párkapcsolatok / szexualitás.
 Testi és lelki (pl. stresszkezelés) egészségre nevelés.
 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (proszociális magatartás)
 Pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi orientáció.

A nevelés, fejlesztés módszertani elemei:

 Ingerekben gazdag, méltányos oktatási környezet biztosítása.
 Értelmes és kellemes élethelyzet teremtése a tanuláshoz.
 Individuális szükségletek mentén.
 Igazodás a tanulók iskolán kívüli életvilágához, életmódjához, meglévő
motivációihoz, érdeklődéséhez, ismereteihez, vágyaihoz, félelmeihez, sikereihez és
kudarcaihoz, személyközi viszonyaihozbeépülést segíti.
 Építés a meglévő, közvetlen tapasztalatokra.
 Tapasztalatszerzés facilitálása.
 Az ismeret képességgé válását elősegítő tartalmakat felkínálása.
 Használható tartalmak”értelmes tanterv”jobban rögzül.
 A valós környezet felhasználása a generalizációhoz.
 A mások problémáira érzékeny, segítőkész hozzáállás jutalmazásaproszociális
viselkedés elősegítése
 Az egyén adottságainak maximális kibontakoztatása
 Produktív, cselekvőképes polgárrá válás facilitálása

Megvalósulhat: tanórán individuális foglalkozás, vagy kiscsoportos, játékos fejlesztés

keretében // tanórán kívül, az egyéni törődés valamilyen formájában.
SZEXUÁLIS NEVELÉS

A magánéleti boldogulás és boldogság elérésének, megvalósulásának egyik alapfeltétele a

szexuális nevelés, amihez minden embernek joga van. A szexuális nevelés a szexuális
viselkedés befolyásolása, irányítása. Szélesebb értelemben a szándékolatlan hatások is
beletartoznak. A tudatos nemi nevelés nem egyszerűen tájékoztatás, ismeretközlés,
felvilágosítás, hanem egyben a szexuális attitűdök, készségek és szokások alakítása is.

A szexuális nevelés
 Emberi jogokon alapul.

 Születéssel kezdődik és az egész életen át tartó folyamat.

 Feleljen meg az életkornak és fejlettségi szintnek.

 Alapvetőnek tartja a nemek egyenlőségét, az önmeghatározást és a különbségek

elfogadását.

 Nem egy „normalizált” szexuális magatartást kell megcéloznia, hanem sokféle

individuális megvalósulást kell elismernie és lehetővé tennie.

 Megvalósítás iskola és család együttműködése.

 Multidiszciplináris tantervi téma:

o Külön tantárgy/beágyazott

o Központi tanterv/ önállóan készítik minden helyen

A szexuális nevelés célja

 Megbízható információk biztosítása az emberi nemiségről felelős döntéshozatal
elősegítése.
 A szexuális egészség biztosítása.
 Felkészítés a szexuális abúzus és kihasználás kockázataira.
  A szexuális kultúra átadása, elsajátíttatása ezzel az egyének harmonikus
beilleszkedésének elősegítése, vagyis a SZEXUÁLIS SZOCIALIZÁCIÓ.

Szexuális nevelés, mint szociális kompetencia fejlesztése.

„A szociális kompetencia különböző szociális készségek együttes birtoklása. A szociális
készségek azok a reakciók, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy egy adott szociális
interakción belül elérje kívánt célját, mégpedig oly módon, hogy az szociálisan elfogadható
legyen, és ne mások kárára történjék.”

A szexuális nevelés típusai

 Fejlesztő, segítő (progresszív) pozitívan értékeli a nemiséget, s ennek megfelelően

nem elnyomni, hanem fejleszteni kívánja az egyén nemi életét.
 Távoltartó, elnyomó (represszív) nemiséggel kapcsolatos negatív beállítottságon
alapul. Célja a „bűnös ösztön” elnyomása, a fiatalok „megvédése”.
 Magára hagyó, közömbös (passzív) nem igyekszik aktívan befolyásolni a szexuális
attitűdöket és viselkedést. (pl. a nemiség „magánügy” elve alapján)

Szexuális nevelés az iskolában

A szexuális nevelés legfőbb előfeltétele, hogy saját, megkülönböztetett helye legyen az

iskolákban. Helyről, időről és képzett személyzetről kell gondoskodni ahhoz, hogy a szexuális
nevelés megtörténjen. Ám, ha ezek még nem állnak rendelkezésre, a szexuális nevelés akkor
is megvalósítható pl. ofő. óra, biológia, egészségtan, tanórán kívüli tevékenységek keretében.

Módszerei

 Előadás és beszélgetés ismeretközlés és kérdések megválaszolása őszintén,

érthetően.
 Olvasmányok, audiovizuális eszközök felhasználása.
 Egyéni foglalkozás.