Nembeszélő kisgyermekek szociális képességeinek fejlesztésének

technikái és stratégiái.
Miért szükséges?
Korai életkortól akadályozott

 a szociális interakciók megértése,

 az ezekben való bizalom kialakulása,
 valamint a pozitív tapasztalatok alapján kialakuló öröm megjelenése.
 Az életkor előre haladtával a szociális helyzetek frusztrálóvá, terhessé válhatnak
(minden résztvevő számára).
 Cél: a szociális interakció élvezhető, értelmezhető legyen a személy számára. Prioritást
élvez az akadályok elhárítása az interakciók során és a megértés elősegítése. (Nem a hiányzó
viselkedések elkülönített tanítására helyezzük a hangsúlyt, hanem a helyzetek megértésére)

Az AS-spec. társas készségfejlesztő módszerek közös jellemzői:

 implicit társas tudás konceptualizálása és algoritmizálása

 az explicit viselkedést célozza meg
 definiál egy „helyes” viselkedéses forgatókönyvet vagy stratégiát
 konkrét elemeket vagy szituációt ír le
 vizuális támogatáson alapul
 kognitív és viselkedéses megközelítés (kisgyermekek és nembeszélő gyermekek
esetében viselkedéses túlsúllyal)
 gyakorlat alapú, funkcionális készségekre törekszik
 törekszik a megértés és belátás kialakítására, de nem feltétlenül célja.

Bármely technika hatékony alkalmazásának feltételei:

 „csak technikák”
 individualizálás: képességek, életkor, célok szerint
 kreatív mix kialakítása
 beágyazás a teljes fejlesztési folyamatba.

Kutatási eredmények:
 egy áttekintő tanulmány (Reichow-Volkmar, 2010) eredményei  célja a best
evidence synthesis volt (66 tanulmányt elemeztek)
 vizsgált módszerek:
o ABA
o természetes élethelyzetek (viselkedéses technikák, de élethelyzetekben és
természetes következményekkel)
o video-modelling
o vizuális stratégiák (szoc. történetek, vizuális kulcsingerek és forgatókönyvek)
o szülőtréning
 o szociális készségfejlesztő csoportok
o kortárs segítők
 2-6 éves korosztály eredményei (a legtöbb vizsgálat ebben a korosztályban)
o általában kombinált módszerek
 ABA + szülőtréning
 ABA + kortárs segítő
 ABA + vizuális stratégiák
o a természetes élethelyzeteket alkalmazó és szülőképzéssel kombinált
módszerek a hatékonyak.
o példák a célzott területekre:
 közös figyelmi viselkedések
 utánzás
 üdvözlés
 figyelem az emberi arcokra
 minthajáték, szerepcsere
Kulcsfontosságú célterületek gyermekkorban: (Quill keretrendszere alapján)

 Játék: a magányos játéktól a kortársakkal való közös játékig. Zárt végű, erősen
strukturálttól a nyílt végű helyzetekben való együtt játszásig.
 szociális interakciók
 csoportkészségek
 közösségi szociális készségek
 társas-érzelmi készségek (érzelmek, proszociális készségek)

Korai életkor:
 a diagnózis megszületése után azonnal meg kell kezdeni a társas készségek
fejlesztését, különben a szociálisan nem megfelelő megoldások beépülnek a
viselkedésbe.
 legfontosabb terület a játék fejlesztése a szimbolikus és szociális dimenziókban
o szimbolikus dimenziói: nincs játékhasználat  manipulációs játék (fizikai
világ kontrolljára irányuló motiváció, érdeklődés a játékeszközök irányt, de
nem funkcionális használat)  funkcionális játék (komplex és konvencionális
játékhasználat, előfordul késleltetett utánzás és egyszerű tettetést tartalmazó
tevékenységek pl. fésű hajhoz emelése, csésze szájhoz emelése) 
szimbolikus játék
o a játék szociális dimenzióiban: magányos játék  tudatában van mások
jelenlétének, nézi őket, de nem kapcsolódik be  párhuzamos játék
(alkalmanként utánzás, tárgy megmutatása, alternáló tevékenységek) 
közös fókusz (olyan tevékenységek, amely társakat, társas készségeket
igényel, a közös fókusz pedig a játékra irányul)

Gyermekkor (nem tudom, h ez is beletartozik-e még)

 közösség lehetősége és kockázata
  terapeuta által irányított beavatkozások:
o szociális történetek
o képregény módszer
o szociális önreflexió (a viselkedésnek és hatásának tudatosítása)
o Personal Story Graphic Organizers: vizuális algoritmus készül az alábbi
„kérdésekről”:
 mi történt?
 mi a következmény?
 terv a jobb helyzetkezelésre
o Video self-modelling: a gyermek viselkedésének rögzítése  saját viselkedés
megértése, tudatosítása; sikeres viselkedés rögzítése; problémás viselkedés
rögzítése, elemzése
o szociális perspektíva tanítása: mit észlelhet? Mit gondolhat? mit érezhet? Mit
tehet?
 kortársak bevonására épülő beavatkozások: azonos korúakkal a leghatékonyabb;
lehet egy gyermek a kortárs, vagy egy kis csoport; legjobb a terapeuta által irányított
fejlesztéssel összekötni.
o kortársak szerepe lehet: promptolás, mintaadás
o kortárs tutor: órai figyelésben/ tanulásban segítség, szociális szabályok
megerősítése, problémamegoldás megerősítése
o Lunch Buddies: strukturálatlan időben pl. ebéd idő alatt közös időtöltés,
társalgás
 hatékonyságot növelő tényezők
o szociális készség direkt tanítása
o megfelelő viselkedés modellálása
o folyamatos kísérés, támogatás, ha szükséges
o kívánt viselkedés megerősítése
 hatékonyságot rontó tényezők:
o egyszerre túl sok készség tanítása
o túl rövid ideig tartó tanítás
o nem egyénre szabott (célok, beavatkozás, stb.)
o általánosítás hiánya
o nincs elég gyakorlási lehetőség

Lehetséges technikák:
Játékkészségek tanítása:

 nehézségek autizmusban: spontán, változatos mintha-játék hiánya, helyette repetitív,

sztereotip beszűkült tevékenységrepertoár, kooperatív játékhelyzetekhez szükséges
készségek hiánya, stb.
 játék tanításának lehetséges céljai:
o önálló szabadidő változatosabb, konstruktívabb eltöltése
 o közös tevékenységek létrejöttének támogatása a környezetében levő
személyekkel
o életkorhoz illesztett játékkészségek elsajátításának támogatása
o szociokomm. készségek fejlesztése, megszerzett tudás általánosítása.

Én-könyv: csak képes (rajzos, fotós, emlékek)

 Tartalmazhatja:
o saját magára vonatkozó adatok
o családtagokra vonatkozó dolgok
o iskolai/óvodai/terápiás dolgok, környezet
o mindennapi tevékenységek
o nem mindennapi események
 célja: adott személy önmagáról való tudásának fejlesztése, kívánatos viselkedések
megerősítése, (időbeliség megértésének előmozdítása).

Babzsák fejlesztő foglalkozás

 babzsák szerepe: lassítja és vizualizálja a láthatatlan interakciókat (pl. jelzi, hogy ki

kerül sorra, jelzi, hogy kire kell figyelni)
 AS-specifikus kiscsoportos fejlesztő foglalkozás
 átmenet az egyéni és frontális forma között
 óvodától felnőttkorig alkalmazható, ill. az autizmus teljes spektrumán, beszélő és
nem beszélő személyek számára is vannak feladattípusok.
 vegyes csoportban is alkalmazható
 célok elérését támogatja:
o strukturált oktatási környezet
o ismert személyekkel, helyszínen, eszközzel történő feladatvégzés,
o elvárt viselkedés igazítása a felmérési eredményekhez
o modell nyújtása
o kulcsingerek használata
o megfelelő ösztönzés
o jó megerősítés
 miért előnyös?
o szoc-komm. interakció lassabb, vizualizált mintázatot követ
o strukturált (térben, időben, tevékenységekben)
o világos elvárások és szociális szerepek
o kiszámítható és előre látható
o megfelel a viselkedés- és kognitív terápiás módszerek elvárásainak
o egyénre szabott, csoportra szabott  megfelelő célok kitűzése az egyén és a
csoport szintjén, sorrend, időtartam, tartalom, segítségnyújtás szintjei
o pozitív tapasztalatokat biztosíthat a társas helyzetről és a kommunikációról.
 o hogyan ASD specifikus a tartalmában, céljaiban?
 fizikai közelség elviselése
 várakozás, sorra kerülés
 partnerre irányított figyelem
 utánzás
 metakomm. értés (gesztusok)
 komm. funkciók gyakorlása
 énkép, önismeret fejlesztése
 adaptív viselkedések
o foglalkozás megszervezése
 megfelelő tér, szereplők (játékvezető, segítő, ill. mintaadó, 5-8
gyermek
 feladatok megtervezése
 eszközök elkészítése, összegyűjtése: vizuális segítségek, babzsákok,
időmérő eszközök, feladatokhoz szükséges eszközök
o lehetséges feladattípusok nem-beszélő gyerekeknél:
 utánzós: adott mozdulat utánzása
 üzenetátadós: adott mozdulat-üzenet továbbadása
 stb.

Ismétlés: (hátha belekérdeznek ilyesmibe is)

Tipikus fejlődésben a társas készségek fejlődése:

 Újszülött kor:
o figyelem az emberi arcra
o elemi utánzás
o elsődleges interszubjektivitás
o alapvető érzelmek
o (anyák: jelentést tulajdonítanak a gyermeki jelzéseknek, interakciókat
építenek)
 1. életév:
o 2 hónapos kortól a szociális mosoly megjelenése
o 7-9 hónapos kortól: szeparációs szorongás, szülőket az idegenektől
megkülönbözteti, egyszerű szociális játék (kukucs, pápá, egymás utánzása)
o 9 hónaptól: közös figyelmi viselkedések kezdete  protoimperatív és
deklaratív mutatás
 1-2 év:
o 18 hónapos kortól kortársakkal való játék (egymás mellett), illetve magányos
játék is
 2-3 év:
o „én” felfedezése
o vigasztalást nyújt
 o a felnőtt figyelmét szociálisan elfogadható módon magára vonja
o segítséget kér felnőttől
o élménymegosztás játék közben
o rövid epizódokból álló, egyszerű szerepcserés játékok
o társakkal: manipulációs játékok, gyakori viták, agresszió, kortársra mosolyog,
kooperál.
 Óvodáskor:
o csoportos tevékenységekben való részvétel
o agresszió csökkenése és proszociális viselkedések növekedése a kortársak felé
o empátia (pl. mesefigurával való együttérzés)
o játék: konstrukciós játék, szerepjáték kezdete
o nemi szerepek kialakulása