Tartalomjegyzék

Előszó
Bevezetés
Hogyan használjuk a munkalapokat
1.1. Nehezebb feladatok
1.1.1. A csinos frizura
1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni
1.1.3. Elfogyott a tusfürdő
1.2. Könnyebb feladatok
1.2.1. AWC használata
1.2.2. Fésülködés
2. Társas viselkedés
2.1. Nehezebb feladatok
2.1.1. A köszönés
2.1.2. A segítőkész lány
2.1.3. Az éhes lány
2.2. Könnyebb feladatok
2.2.1. Köszönni nehéz
2.2.2. Elkérni fontos
3. Segítségkérés
3.1. Nehezebb feladatok
3.1.1. A Iány eltéved
3.1.2. Villamospótló autóbusz
3.1.3. Nyilvános WC
3.2. Könnyebb feladatok
3.2.1. Nyilvános WC
3.2.2. Mennyi az idő?
III
4. Várakozás
4.1.1. Foglalt a fürdőszoba
4.1.2. A lány nem tud várni
4.1.3. Van, aki lassabban készül el
4.2. Könnyebb feladatok
4.2.1. Várakozás
4.2.2. Várakozás a pénztárnál
5.Szabadidő
5.1. Nehezebb feladatok
5.1.1. Társasjátékozás
5.1.2. Elromlott a tévé
5.1.3. Műsorváltozás a tévében
5.2. Könnyebb feladatok
5.2.1. Műsorváltozás a televízióban
5.2.2.Áramszünet
6. Telefonhasználat
6.1. Nehezebb feladatok
6.1.1. A fiú felveszi a telefont
6.1.2. Üzenetátadás az iskolában
6.1.3. Meg kell keresni valakit
6.2. Könnyebb feladatok
6.2.1. Mit kell tenni, ha csöng a telefon?
6.2.2. Hogyan beszélgetek a telefonban?
7.1. Nehezebb feladatok
7.1.1. Vasalás
7.1.2. Forró a víz
7.1.3. Reggeli készítése
7.2. Könnyebb feladatok
7.2.1. A kutya
7.2.2. Ugat a kutya
8. Közlekedés
8.1. Nehezebb feladatok
8.1.1. A fiú otthon felejtette a bérletét
8.1.2. A fiú a metrón
8.1.3. Pénzváltás
8.2. Könnyebb feladatok
8.2.1. Utazás a buszon
8.2.2. Nem jön a busz
9. Utcai viselkedés
9.1. Nehezebb feladatok
9.1.1. Az utcán
9.1.2. Útközben
9.1.3. A járdán parkoló autó
9.2. Könnyebb feladatok
9.2.1. Viselkedés az utcán
9.2.2. A buszon
10. Vásárlás
10.1. Nehezebb feladatok
10.1.1. A lány vásárol
10.1.2. Rosszul ad vissza a pénztáros
10.1.3. Sajtvásárlás
10.2. Könnyebb feladatok
10.2.1. Nincs elég pénz nálunk
10.2.2. Nincs sajt a boltban
Előszó
A Szociális történetek gyűjteménye az egyik leghasznosabb
eszközrendszer az
autizmus terápiájában, mivel rendkívül rugalmasan alkalmazható a szociális
megértés
fejlesztésére.
Az autizmus spektrum zavarok esetében minőségi sérülés mutatható ki a
szociális
interakciók, a kölcsönös kommunikáció, valamint a rugalmas viselkedés
területén. Az
érintett személyek minden esetben típusos nehézségekkel küzdenek a
szociális
jelzések megértésében, ezek alapján más emberek szándékainak,
gondolatainak,
érzéseinek elképzelésében, ,,olvasásában”, értelmezésében, várható
viselkedések
megjósolásában, s az azokhoz való gyors, rugalmas alkalmazkodásban.
A fentiek miatt az autizmussal élő gyermekek, felnőttek eredményes fejlesztése
szempontjából kulcsfontosságú, hogy rendelkezésre álljanak olyan
módszerek és
eszközök, melyek kifejezetten a szociális helyzetek megértését segítik,
valamint a
különféle társas helyzeteknek megfelelő, elfogadható viselkedések
tanítását
szolgálják.
A sikerrel alkalmazható módszerek közös jellemzője, hogy olyan egyénre
szabott
vizuális információhordozók alkalmazását jelentik, melyek érthetővé és
elsajátíthatóvá
tesznek bizonyos szociális tartalmakat.
Az Autizmus Kutatócsoport munkatársai az elmúlt 15 évben
számtalan saját
fejlesztésű módszerrel, eszközzel járultak hozzá a szükséges
eszközrendszer
kidolgozásához.
A pedagógusok hamar szembesültek azzal, hogy a tankönyvek szövegei
többnyire
nem használhatók a célcsoport számára, mivel a legegyszerűbb
olvasmányok is
feltételezik a szociális megértés és a képzelőerő jelenlétét, ezért
rendszerint
tanulónként készültek el a megfelelő tananyagok. Az így készült
szövegek közös
jellemzője a konkrét, tényszerű tartalom, az egyénre szabottság a téma, a
használt
fogalmak és a szöveg komplexitása szempontjából.
Az autizmussal élő gyermekek számára készült tananyagok többek
között a
következő fontos pedagógiai célok elérését szolgálták: az érdeklődés és
motiváció
biztosítása az egyénre szabott témaválasztással, saját élmények
feldolgozása, a
lényeges információk kiemelésének segítése, szövegértés fejlesztése,
szókincsbővítés.
VII
Sok közülük azzal a céllal készült, hogy a társadalmi együttműködés
íratIan
szabályait tanítsuk a gyermekek mindennapi tapasztalatai kapcsán, így
ezek már
szociális történetek voltak.
A nemzetközi szakirodalomban a ,,szociális történetek” módszerét először Carol
Gray foglalta össze és elemezte 1993-ban. Meghatározása szerint a
szociális
történetek olyan rövid írott szövegek, melyeket szülők és szakemberek
egyaránt
készíthetnek szociális megértést kívánó élethelyzetek, illetve kívánatos
szociális
viselkedések leírása céljából.
A kötetben összegyűjtött „Szociális történetek” az Autizmus Kutatócsoport
Serdülő
Házában készültek, elsősorban jó értelmi és nyelvi képességekkel
rendelkező
autizmussal élő fiatalok fejlesztése sorén, s mindazok a tapasztalatok,
szempontok
érvényesültek kidolgozásukkor, melyek a sok eves gyakorlati munka
során
összegyűltek.
A történetek különféle szociális helyzeteket ismertetnek, többek között
alkalmasak
szociális jelzések azonosítására, a kívánatos, helyes viselkedések szabályként
való
megfogalmazására, az új helyzetekben való megfelekő viselkedés
előzetes
begyakorlására, illetve kudarccal végződött helyzetek korrigálására.
Használatuk
módja sokféle lehet, feldolgozhatók önállóan, kiscsoportos vagy egyéni
fejlesztő
foglalkozás keretében is. Szolgálhatják a szabadidő hasznos eltöltését, de
alkalmasak
konfliktushelyzetek, viselkedésproblémák kezelésére, megelőzésére is.
A gyűjteményt szakembereknek és szülőknek egyaránt ajánljuk, a
történeteket
jelen formájukban is jól használhatónak tartjuk, de egyes esetekben szükség
lehet
arra, hogy adott gyermek vagy felnőtt számára adaptáljuk azokat, vagy új
történeteket
írjunk. Jelen gyűjtemény egyelőre nem tartalmazza a történetek
készítésének
módszertanát, de a jövőben tervezzük az ezzel kapcsolatos ajánlások
kidolgozását is.
A gyűjtemény a jövőben tovább bővül, reméljük, hogy alkalmazása szeles
körben
elterjed.
Őszi Tamásné
VIII
Bevezetés
Hogyan használjuk a munkalapokat?
1996-97-ben az Autizmus Alapítvány Serdülő Házában átlagos értelmi
képességekkel
rendelkező, autizmussal élő serdülőkkel és fiatal felnőttekkel foglalkoztunk. A
Serdülő
Házban, és az otthoni környezetben egyaránt komoly gondot jelentett számukra
önálló
szabadidejük eltöltése. Strukturálatlan szabadidős helyzetben egyesek
passzívan
üldögéltek, mások a többi ember számára zavaró tevékenységet (pl. a
radió
keresőgombjának tekergetése hosszú időn keresztül, nagyon hangos
zenehallgatás
közben ugrálás stb.) folytattak. Az efféle időtöltés természetesen
nehezen volt
elfogadható, elviselhető környezetük számára.
Olyan önálló szabadidős elfoglaltságot kellett keresnünk, ami a
fiataloknak is
örömet okozhat, és környezetük számára is elfogadható, amely illeszkedik a
család,
vagy más közösség mindennapi életébe. Csoportos foglalkozás
keretében
beszélgettünk arról, hogy ők mit tapasztaltak, mivel szokták eltölteni az emberek
(pl.
családtagjaik, ismerőseik) a szabadidejüket. Mindannyian a tévénézést és az
olvasást
említették. A beszélgetések során kiderült, hogy a tévéműsorok nagy
része
értelmezhetetlen számukra, nem tudják követni a filmek eseményeit,
nem értik a
szociális aspektusokat. A természetfilmek kommentárjai beszédértési
szintjükhöz
képest nagyon bonyolultnak bizonyultak. Olvasni is megpróbáltak,
különböző
regényeket, novellákat hoztak otthonról, melyekkel — a filmekhez
hasonlóan — nem
boldogultak, hiszen az irodalmi művek komplex szövege és az
ábrázolt szociális
viszonyok szövevénye követhetetlen az autizmussal élő emberek
számára.
Megkíséreltünk kicsi gyermekeknek készült, mindennapi eseményeket
ábrázoló
könyveket a kezükbe adni. Ezek szövegét többnyire értették, de a könyvek
gyerekes
külseje miatt nem akarták olvasni. A kudarcok kapcsán világossá vált
számunkra,
hogy ha azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok önállóan olvassanak
szabadidejükben,
akkor nekünk kell olyan történeteket írnunk, amelyek az ő
szövegértési, illetve
szociális megértési szintjüknek megfelelnek.
Rövid időn belül megírtunk néhány, a mindennapi életből merített
történetet.
Kinyomtattuk, összefűztük, egy zsebkönyvhöz volt hasonlatos. Hamarosan
kiderült,
hogy ezek a szerintünk nagyon egyszerűen megfogalmazott, egyáltalán nem
bonyolult
szociális helyzeteket ábrázoló történetek meg mindig nehezen érthetőek a
fiatalok
IX
számára. Ekkor átdolgoztuk, tovább egyszerűsítettük a történetekben
ábrázolt
élethelyzeteket, illetve a történetek nyelvezetét. Ez a változat mar
teljességgel
alátámasztotta elképzeléseinket, a fiatalok szabadidejükben olvasgatták a
kis
könyvecskét, és a történetekről beszélgetni is tudtunk. A könyvecske
olvasása a
környezet számára nem kirívó, hasznos, mindennapi elfoglaltsággá vált
számukra. Ez
a pozitív fogadtatás arra ösztönzött bennünket, hogy próbáljunk meg minél
többet
profitálni a történetek nyújtotta lehetőségekből, így elkészítettünk egy
speciális
munkafüzetet.
A szociális történetekhez tartozó munkalapok célja
Egyik fontos célunk az volt, hogy fejlesztő eszközként alkalmazzuk a
munkafüzetet.
Ezért minden történethez tartozik egy feladatsor. Olyan kérdéssorokat
állítottunk
össze, amelyek az adott fiatal szövegértési, valamint szociális megértési
szintjéhez
igazodnak.
Emellett célul tűztük ki, hogy e történetek feldolgozása során
valamennyien
gyakoroljanak és megtanuljanak egyszerű, mindennapi helyzeteket
értelmezni,
megoldani (pl. megkérdezni, hogy mennyi az idő, megfelelő hangerővel
köszönni stb.),
és a hétköznapi életben elfogadott viselkedési szabályokhoz alkalmazkodjanak
(pl.
kinek, mikor, hogyan kell köszönni).
A munkalapok használata
A történetek természetesen csak néhány szociális helyzetre, helyzettípusra
nyújtanak
mintát. Próbáltuk úgy összeállítani az anyagot, hogy a történetek alapvető
helyzeteket
ábrázoljanak, amelyeket nagy valószínűséggel bárki átélhet (pl. közlekedés,
vásárlás,
segítségkérés, köszönés).
A történetek szereplőinek nem adtunk nevet. A fiúval, a lánnyal,
vagy a
fiatalemberrel történnek az események. Tapasztalataink szerint így
könnyebb
elvonatkoztatni a történetek szereplőitől, könnyebb általános érvényű
szabályokat
levonni.
A történeteket 10 témakörbe csoportosítottuk. Mindegyik témakör első
része
nehezebben (a témakör száma után 1-es számmal jelölve), második
része pedig
könnyebben (a témakör száma után 2-es számmal jelölve)
értelmezhető,
feldolgozható feladatokat tartalmaz.
x
A nehezebben megoldható történetekhez 12-15 feladat tartozik, a
könnyebben
megoldhatókhoz pedig 4-6. Nem cél, hogy minden feladatot egy
alkalommal
dolgozzon fel a fiatal. Az a megfelelő, ha mindenki a saját ütemében dolgozik,
így egy
történet feladatainak kidolgozása akár napokig is eltarthat. Amennyiben
a fiatal
képességei megengedik, önállóan foglalkozzon a feladatokkal, hiszen
ezek úgy
vannak megszerkesztve, egymásra építve, hogy ez lehetséges legyen.
Az önálló
feladatmegoldás a fiatal környezete számára is nagyon hasznos, hiszen ez idő
alatt a
családtagok végezhetik saját tevékenységeiket, akár pihenhetnek is. Fontos,
hogy a
munkafüzet kitöltése szórakoztató legyen, ne tűnjön kényszerű tanulási
helyzetnek.
A munkafüzet két ponton tartalmazza a feldolgozandó történetet, a legelején és a
szociális megértést felmérő feladatok előtt. A fiatal többször elolvashatja a
szöveget,
illetve a feladatok végzése közben is visszalapozhat, ha elfelejtette a történet
adott
részleteit, hiszen nem az emlékezet tartósságának felmérése a célunk.
Az egyes feladatok instrukciói világosak, tömörek, pontosak. Az olyan
esetekben,
amikor a helyes válaszokat kell megjelölni, mindig megadjuk azok számát,
segítve
ezzel az önálló, hibátlan feladatmegoldást (pl. Karikázd be a két igaz állítást!).
Egyes feladatsorok végén a tárgyalt viselkedésre vonatkozó olyan szabályokat
kell
megfogalmaznia a fiatalnak, amelyeket a mindennapi életben is
alkalmazhat.
Emlékeztetőül kis noteszba, vagy kártyára írva magánál is hordhatja. A
legutolsó
feladatban el kell gondolkoznia azon, hogy ő hogyan viselkedik hasonló
szituációban.
Akár viszonyíthatja is viselkedését a történet többi szereplőjéhez,
ebben viszont
majdnem minden autizmussal élő fiatal segítségre szorul.
A könnyebben értelmezhető, megoldható történetek végén hasonló típusú
feladatok
találhatóak. Egyes történetek (pl. az önkiszolgálás témakörében) egy
adott
tevékenység feladatleírásának is tekinthetőek, amelyek segíthetik a fiatalt
bizonyos
mindennapi tennivalók megfelelő elvégzésében. A nem, vagy nehezen
olvasó
személyek számára hangfelvételt készíthetünk, így biztosítva számukra a
szociális
történetek elérhetőséget.
A szociális történeteket a családban, illetve autizmussal élő emberekkel
foglalkozó
intézményekben beszélgetési témaként is használhatják. Megbeszélhetik,
hogy mi
történt a szereplőkkel, hogyan sikerült megoldaniuk a felmerülő problémát,
helyesen
vagy helytelenül cselekedtek-e a szereplők, mit kellett volna másképpen tenniük
stb.
Felidézhetik, elmesélhetik, hogy történt-e mar velük hasonló eset, mit tettek
abban a
helyzetben, értékelhetik a saját helyzetmegoldásukat, azonosíthatják, hogy mit
XI
éreztek, amikor az eset történt, esetleg mit érezhetett a történet többi szereplője.
A történeteket korlátlan mértékben lehet bővíteni, hasonló struktúrájú
fel-
adatsorokat kitalálni. A családtagok, a pedagógusok maguk is írhatnak
szociális
történeteket. Feldolgozhatnak ezekben olyan eseményeket, amelyeket a fiatal
már
átélt, jól vagy rosszul megoldott, esetleg elmenekült a helyzetből. Nevesített
szereplője
is lehet konkrétan az a személy, akivel szeretnénk elolvastatni,
feldolgoztatni a
történetet. Egy ilyen feldolgozás segítheti a fiatalt annak a megértésében, hogy
mi
történt az adott szituációban, illetve hogyan lehet egy adott helyzetet a többi
ember
számára elfogadható módon megoldani. A saját történetek feldolgozása azért is
jóI
használható, mert egy már ismert, átélt szituáció megértése jelentősen könnyebb
lehet
egy autizmussal élő ember számára.
A jó értelmi képességekkel rendelkező fiatalokat ösztönözhetjük arra, hogy
írjanak
ők is hasonló történeteket, akár a saját életükből, akár elképzelt helyzetekről.
Ezeket a
történeteket ugyanolyan módon dolgozhatjuk fel, mint az ebben a
munkafüzetben
megjelenteket.
A feladatok nélküli történeteket összefűzve könyvecskét készíthetünk,
amelyet
tapasztalataink szerint szabadidejükben szívesen olvasgatnak a fiatalok. Az
olvasás
így ugyanolyan kellemes időtöltéssé válhat számukra, mint a
környezetükben élő
emberek számára. A feladatokkal rendelkező történeteket rejtvényeknek
is
nevezhetjük, a rejtvényfejtés pedig a legtöbb családban gyakori
időtöltés. így
számukra az életkoruknak megfelelő, társadalmilag elfogadott
szabadidős
tevékenységi formát biztosíthatunk.
Csoportos foglalkozáson is feldolgozhatjuk a történeteket. Az elolvasott
történetet
eljátszhatjuk, közösen megvitathatjuk, levonhatjuk a tanulságokat. Az
általánosítás
segítése érdekében hasonló helyzetet teremthetünk a mindennapi életben, és
szükség
esetén támogathatjuk a fiatalt a helyzet megoldásában. Segítségünkkel
általános
szabályokat vonhat le az adott történetből, szituációból. Mindez fordítva is
történhet.
Kiválasztunk egy történetet, ehhez teremtünk egy élethelyzetet, majd a
történet
alapján általános szabályokat fogalmazhatunk meg.
Ezek az egyszerű szociális történetek nemcsak autizmussal élő
személyek
számára lehetnek hasznosak, érdekesek, hanem értelmileg sérült személyek,
illetve
egészségesen fejlődő kisgyermekek számára is. Az ö tanításukat is
színesebbé
tehetjük ezekkel, vagy hasonló szociális történetekkel.
XII
1.1. Nehezebb feladatok
1.1.1. A csinos frizura
1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni
1.1.3. Elfogyott a tusfürdő
1.2. Könnyebb feladatok
1.2.1. AWC használata
1.2.2. Fésülködés
1.1.1. A csinos frizura
Olvasd el a szöveget!
Reggel van. A lány a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmo-
sakszik, fogat mos. Miután elkészül, bemegy a szobájába. Felöltözik. Felve-
szi a farmerét és az új pólóját. Ruhásszekrénye ajtaján van egy nagy tükör.
Megnézi benne magát.
— Nagyon szép az új pólóm, nagyon jól nézek ki benne — mondja a
lány magában. Kimegy a konyhába. Anyukája éppen az asztalra teszi
a
reggelit.
— Anyu, nézd, milyen jól all nekem ez a póló! — mondja a lány.
• — Tényleg — mondja anyu.
— Jól nézek ki? — kérdezi a lány.
— Meg nem nézel ki jól. Valamit elfelejtettél — válaszolja a mamája.
— Mit felejtettem el? — kérdezi a lány.
— Menj, és nézd meg magad a tükörben! Biztosan rájössz, hogy mi a
probléma — válaszolja a mamája.
A lány visszamegy a szobájába. Megáll a tükör előtt, és nézegeti magát.
Megnézi a ruháját elölről. Megfordul, megnézi hátulról is. Mindent rendben
talál. Tanácstalanul ácsorog a tükör előtt. Hirtelen elneveti magát.
— Megvan a hiba! Elfelejtettem megfésülködni! — kiáltja a lány.
Gyorsan kimegy a fürdőszobába, és a tükör előtt megfésülködik. Ügyel arra,
hogy úgy fésülje a haját, ahogyan az anyukája tanította. Miután befejezte a
fésülködést, visszamegy a szobájába. Megint odaáll a tükör elé. Megnézi
magát, és megállapítja, hogy most már minden rendben van a külsejével.
Visszamegy a konyhába.
— Nagyon jól nézel ki, jól áll a póló, és csinos a frizurád — mondja a
mamája. A lány nagyon örül a dicséretnek. Jókedvűen ül le az asztalhoz.
1.1.1./2
________________________________________________________________
_____________
2. Válaszolj a kérdésekre!
Mit vesz fel a lány reggel?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mit csinál a lány anyukája a konyhában?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Elégedett a lány külsejével az anyukája?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mit felejtett el megcsinálni a lány?
……………………………………………………………………………………
………………………
Megdicséri végül a lányt az anyukája?
……………………………………………………………………………………
………………………
3. Karikázd be a két igaz állítás előtti számot!
1. A lány megfésülködött, miután felöltözött.
2. Anyukája arra kérte a lányt, hogy nézze meg magát a tükörben.
3. A lány egy szakadt pólót vett fel.
4. A lány észrevette, hogy nem fésülködött meg.
4. Pótold a hiányzó szavakat!
A csinos frizura
Reggel van. A lány a fürdőszobában elvégzi a reggeli
tennivalóit,……………………………
fogat mos. Miután elkészül, bemegy a szobájába. Felöltözik. Felveszi a farmerét
és az ……...
pólóját. Ruhásszekrénye ajtaján van egy nagy ………….. .Megnézi benne
magát.
1.1.1/3
________________________________________________________________
_______________________
— Nagyon szép az új pólóm, nagyon jól nézek ki benne- mondja a lány magá-
ban. Kimegy a konyhába. Anyukája éppen az asztalra teszi a
……………………………. .
— Anyu, nézd, milyen jól áll nekem ez a póló! — mondja a lány.
— Tényleg — mondja a mamája.
— Jól nézek ki? — kérdezi a lány.
- Még nem nézel ki jól. Valamit ……………………………. - válaszolja a
mamája.
— Mit felejtettem el? - kérdezi a lány.
— Menj, és nézd meg magad a tükörben! Biztosan rájössz, hogy mi a probléma
— válaszolja a mamája.
A lány visszamegy a szobájába. Megáll a tükör előtt, és nézegeti magát. Meg-
nézi a ruháját elölről. Megfordul, megnézi hátulról is. Mindent rendben talál.
Ta-
nácstalanul ………………………. a tükör előtt. Hirtelen elneveti magát.
- Megvan a hiba! ……………………… megfésülködni! — kiáltja a lány.
Gyorsan kimegy a fürdőszobába, és a tükör előtt megfésülködik. Ügyel arra,
hogy
úgy fésülje a haját, ahogyan az anyukája tanította. Miután befejezte a
fésülködést,
visszamegy a szobájába. Megint odaáll a tükör elé. Megnézi magát,
és
megállapítja, hogy most már minden rendben van a
……………………………
Visszamegy a konyhába.
- Nagyon jól nézel ki, jól áll a póló, és ………………………… a frizurád-
mondja a
mamája. A lány nagyon örül a dicséretnek. Jókedvűen ül le az asztalhoz.
5. Rakd időrendi sorrendbe a mondatokat!
Írd a négyzetbe a megfelelő számot!
6. Írd le a jelentését!

csinos frizura:
……………………………………............................................................
……………………………………………………………………………………
……………
1.1.1./5
________________________________________________________________
__________________________
9. Válaszolj a kérdésre!
Miért örült a lány?
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
……………………………………………………………………………………
…………………………..
10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot!
11. Rajzolj örömöt kifejező arcot!
1.1.1./6
12. Olvasd el a kérdést!
Karikázd be a helyes válaszok előtt álló számot! (Két helyes válasz van.)
Kérdés: Mit csinált a lány, miután anyukája azt mondta, hogy valamit elfelejtett?
Válasz: 1. Kiabálni kezdett anyukájával.
2. Sírni kezdett.
3. Megnézte magát a tükörben.
4. Megfésülködött.
13. Írd le, mit csinálsz, ha kócos a hajad!
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………..
1.1.2/3.
________________________________________________________________
__
1.1.2. A fiú nem szeret borotválkozni
1. Olvasd el a szöveget!
Reggel van. A fiú a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik,
befújja magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután mindezzel
elkészül,
sokáig nézi magát a tükörben.
- Meg kellene borotválkoznom — mondja magában.
A szekrényből előveszi a villanyborotvát. Kicsit álldogál kezében a borotvával,
utána
visszateszi a szekrénybe.
- Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni -
mondja
magában.
Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben. Elégedett
a
külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a papája, és
azt
mondja:
- Megborotválkozhattál volna!
- Majd holnap megcsinálom — mondja a fiú.
- Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája.
- Igen, szoktam, de most nincs kedvem — válaszolja a fiú.
- Szeretném, ha mégis megcsinálnád — mondja a mamája.
A fiú nem válaszol, Úgy tesz, mintha nem hallotta volna. Indul a
konyhába
reggelizni.
- Hiába van rajtad ez a csinos ruha, elrontja a látványt a borostás arcod- kiált
utána a húga.
— Tényleg? — kérdezi a fiú.
— Bizony. Így nem nézet ki jól — válaszolja a húga.
— Én sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha
nincs
hozzá kedvem — mondja a papája.
A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra visszajön a
nappaliba. Az arcán nincs mar ott a borosta.
A család minden tagja megdicséri a külsejét. A fiú nagyon örül, hogy
elégedettek
vele.
— Szerintem is jobban nézek ki így — mondja.
1.1.2/2
2. Válaszolj a kérdésekre!
Mit mond magában a fiú, miután megnézi magát a tükörben?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mit csinál először a fiú a villanyborotvával?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mit mond a fiúnak a papája?
……………………………………………………………………………………
………………………
Szeret borotválkozni a fiú papája?
……………………………………………………………………………………
………………………
Megborotválkozik végül a fiú?
……………………………………………………………………………………
………………………
3. Karikázd be a két igaz állítás előtti számot!
1. A fiú szeret borotválkozni.
2. A fiú papája nem szeret borotválkozni.
3. A fiú végül megborotválkozik.
4. A fiú nem hajlandó megborotválkozni.
4. Pótold a hiányzó szavakat!
A fiú nem szeret borotválkozni
Reggel van. A fiú a ………………………………. elvégzi a reggeli tennivalóit,
megmo-
sakszik, befújja magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután
mindezzel elkészül,
sokáig nézi magát a ……………………………………..
1.1.2./3.
- Meg kellene borotválkoznom — mondja magában.
A szekrényből előveszi a ………………………………………… Kicsit
álldogál
kezében a borotvával, utána visszateszi a szekrénybe.
- Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni — mondja
magában.
Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben.
Elégedett a
külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a
……………...... és azt
mondja:
- Megborotválkozhattál volna!
- Majd ………………………. megcsinálom — mondja a fiú.
- Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája.
- Igen, szoktam, de most nincs kedvem - válaszolja a fiú.
- Szeretném, ha mégis megcsinálnad — mondja a mamája.
A fiú nem válaszol. Úgy tesz, …………… nem hallotta volna. Indul a
konyhába
reggelizni.
- Hiába van rajtad ez a csinos ruha. elrontja a látványt a borostás arcod - kiált
utána a
húga.
- Tényleg? — kérdezi a fiú.
- Bizony, így nem nézel ki ………………….- válaszolja a húga.
- En sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha nincs
hozzá
kedvem — mondja a papája.
A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra visszajön a
nappaliba.
Az arcán nincs már ott a borosta.
A család minden tagja ………………………………. a külsejét. A fiú
nagyon örül, hogy
elégedettek vele.
— Szerintem is jobban nézek ki így — mondja.
5. Rakd időrendi sorrendbe a mondatokat!
ÍrdAafiú
 négyzetbe
elvégzi aa reggeli
megfelelő számot!
teendőit.
1.1.2./4
____________________________________________________________
6. Írd le a szó jelentését!
borosta:
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
……………
7. Olvasd el a szöveget újra!
A fiú nem szeret borotválkozni
Reggel van. A fiú a fürdőszobában elvégzi a reggeli tennivalóit, megmosakszik,
befújja
magát dezodorral, fogat mos, megfésülködik. Miután mindezzel elkészül, sokáig
nézi magát a
tükörben.
- Meg kellene borotválkoznom — mondja magában.
A szekrényből előveszi a villanyborotvát. Kicsit álldogál kezében a
borotvával, utána
visszateszi a szekrénybe.
- Majd holnap megcsinálom, most semmi kedvem borotválkozni - mondja
magában.
Bemegy a szobájába, gondosan felöltözik. Megnézi magát a tükörben.
Elégedett a
külsejével. Kimegy a nappaliba. Ott van a család többi tagja. Ránéz a papája, és
azt mondja:
- Megborotválkozhattál volna!
- Majd holnap megcsinálom — mondja a fiú.
- Hétfőnként mindig szoktál borotválkozni — mondja a mamája.
- Igen, szoktam, de most nincs kedvem — válaszolja a fiú.
- Szeretném, ha mégis megcsinálnád — mondja a mamája.
A fiú nem válaszol, Úgy tesz, mintha nem hallotta volna. Indul a konyhába
reggelizni.
- Hiába van rajtad ez a csinos ruha, elrontja a látványt a borostás arcod- kiált
utána a
húga.
- Tényleg? — kérdezi a fiú.
- Bizony. Így nem nézet ki jól — válaszolja a húga.

- Én sem szeretek borotválkozni, mégis megcsinálom meg akkor is, ha nincs

hozzá
kedvem - mondja a papája.
A fiú nem szól semmit. Visszamegy a fürdőszobába. Hamarosan újra
visszajön a
nappaliba. Az arcán nincs mar ott a borosta.
A család minden tagja megdicséri a külsejét. A fiú nagyon örül, hogy
elégedettek vele.
- Szerintem is jobban nézek ki így — mondja.
1.1.2./5
8. Olvasd el a kérdést!
Karikázd be a helyes válasz előtt álló számot! (Egy helyes válasz van!)
Kérdés: Mit érzett a fiú, amikor a család minden tagja megdicsérte a külsejét?
Válaszok: 1. Szomorú volt.
2. Mérges volt.
3. Megijedt.
4. Örült.
9. Válaszolj a kérdésre!
Miért örült a fiú?
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot!
1.1.3./1
Elfogyott a tusfürdő
1. Olvasd el a történetet!
Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a fürdőszobába.
Leveszi a
fürdőköpenyét és felakasztja a fogasra. A törülközőjét a kád melletti székre
teszi. Beáll
a kádba. Megnyitja a hideg vizes csapot, majd a meleget is. Kellemes
hőmérsékletű
vizet kever magának. Folyatja magára a vizet. Ez nagyon jól esik neki.
Elzárja a
csapot, és a kezébe veszi a kád szélén lévő tusfürdőt. Kinyitja a tetejét, az
oldalára
fordítja a flakont és megnyomja, hogy a tenyerébe folyjon egy kis adag tusfürdő.
Hiába
ismétli ezt meg néhányszor. a flakonból nem folyik ki tusfürdő.
— Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában.
Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon
van.
—Anyu! Anyu! — kezd el kiabálni. Megismétli meg néhányszor, de anyukája
nem
lép be az ajtón.
— Biztosan a tévétől nem hallja — gondolja a lány magában. — Most mit
csináljak?
Tanácstalanul ácsorog a kádban.
— Csinálnom kell valamit — gondolja magában.
Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz
belőle egy tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A tusfürdőt leteszi
a kád
szélére. Újra beállítja a vizet. Nagyon örül, hogy ilyen ügyesen
megoldotta ezt a
helyzetet.
— Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondolja magában, és
mosolyog közben.
2. Válaszolj a kérdésekre!
Hová teszi a lány a fürdőköpenyét?
……………………………………………………………………………………
……………
Milyen hőmérsékletű vizet kever magának?
……………………………………………………………………………………
……………
1.1.3./2
________________________________________________________________
________________
Szappant vagy tusfürdőt használ a zuhanyozáshoz?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mennyi tusfürdő van a flakonban?
……………………………………………………………………………………
…………..….………..
Kitől próbál segítséget kérni a lány?
……………………………………………………………………………………
……...………………..
Anyukája miért nem segít?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Hogyan szerez magának tusfürdőt a lány?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Mit fog elmesélni anyukájának zuhanyozás után?
……………………………………………………………………………………
……………………….
3. Karikázd be a két igaz állítás előtt álló számot!
1. A lány mosakodni akart a fürdőszobában.
2. A flakonban nem volt tusfürdő.
3. A lány szappant vett ki a fürdőszobaszekrényből.
4. A lány az anyukájától akart segítséget kérni.
4. Pótold a hiányzó szavakat
Elfogyott a tusfürdő
Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a
……………………………….... Leve-
szi a fürdőköpenyét és felakasztja a fogasra. A
………………………………..…. a kád mel-
letti székre teszi. Beáll a kádba. Megnyitja a hideg vizes csapot, majd a meleget
is. Kellemes
hőmérsékletű …………………… kever magának. Folyatja magára a vizet. Ez
nagyon jól
esik neki. Elzárja a csapot, és a kezébe veszi a kád szélén lévő tusfürdőt.
Kinyitja a tetejét,
az oldalára fordítja a flakont és megnyomja, hogy a tenyerébe
folyjon egy kis
adag……………………………….. Hiába ismétli ezt meg néhányszor, a
flakonból nem folyik
ki tusfürdő.
- Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában.
Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon
van.
- Anyu! Anyu! — kezd el …………………………. Megismétli meg
néhányszor, de anyukája
nem lép be az ajtón.
- Biztosan a tévétől nem hallja - gondolja a lány magában. - Most mit csináljak?
Tanácstalanul ácsorog a kádban.
- Csinálnom kell valamit — gondolja magában.
Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz
belőle egy
tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A
………………………………. leteszi a
kád szélére. Újra beállítja a vizet. Nagyon …………………………,
hogy ilyen ügyesen
megoldotta ezt a helyzetet.
- Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondolja
magában, és mosolyog
közben.
5. Rakd időrendi sorrendbe a monatokat!
Írd
 Aalány
négyzetbe a megfelelő
a fogasra akasztottaszámot!
a fürdőköpenyét.
6. Írd le a kifejezés jelentését!
beállítja a vizet:
……………………………………………………………………………………
……
……………………………………………………………………………………
……………………….
beállItja a vizet 1.1.3./4
________________________________________________________________
__________
7. Olvasd el a szöveget újra!
Elfogyott a tusfürdő
Este van. A lány lefekvés előtt zuhanyozni megy a fürdőszobába. Leveszi a
fürdőköpenyét
és felakasztja a fogasra. A törülközőjét a kád melletti székre teszi. Beáll a kádba.
Megnyitja a
hideg vizes csapot, majd a meleget is. Kellemes hőmérsékletű vizet kever
magának. Folyatja
magára a vizet. Ez nagyon jól esik neki. Elzárja a csapot, és a kezébe veszi a kád
szélén
lévő tusfürdőt. Kinyitja a tetejét, az oldalára fordítja a flakont és
megnyomja, hogy a
tenyerébe folyjon egy kis adag tusfürdő. Hiába ismétli ezt meg néhányszor. a
flakonból nem
folyik ki tusfürdő.
— Elfogyott a tusfürdő — gondolja a lány magában.
Körbenéz, hátha lát a kád szélén egy másik flakont. A kád szélén csak sampon
van.
—Anyu! Anyu! — kezd el kiabálni. Megismétli meg néhányszor, de anyukája
nem lép be
az ajtón.
— Biztosan a tévétől nem hallja — gondolja a lány magában. — Most mit
csináljak?
Tanácstalanul ácsorog a kádban.
— Csinálnom kell valamit — gondolja magában.
Kilép a kádból. Gyorsan odamegy a fürdőszobaszekrényhez. Kinyitja, és kivesz
belőle egy
tusfürdős flakont. Visszamegy a kádhoz és beleáll. A tusfürdőt leteszi a kád
szélére. Újra
beállítja a vizet. Nagyon örül, hogy ilyen ügyesen megoldotta ezt a helyzetet.
— Elmesélem anyunak, ha befejeztem a zuhanyozást — gondoija magában, és
mosolyog
közben.
8. Olvasd el a kérdést!
Karikázd be a helyes válasz előtt álló számot! (Egy helyes válasz van!)
Kérdés: Mit érzett a lány, miután kivette a tusfürdőt a fürdőszobaszekrényből?
Válaszok: 1. Szomorú volt.
2. Örült.
3. Megijedt.
4. Dühös volt.
1.1.3.75
________________________________________________________________
______
9. Válaszolj a kérdésre!
Miért örült a lány?
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
……………
10. Karikázd be az örömöt kifejező arcot!
11. Rajzolj örömöt kifejező arcot!
12. Olvasd el a kérdést!
Karikázd be a helyes válaszok előtt álló számot! (Két helyes válasz van.)
Kérdés: Mit csinált a lány, amikor rájött, hogy üres a tusfürdős flakon?
Válasz: 1. Kiabálni kezdett anyukájának.
2. Sírni kezdett.
3. Eldobta a flakont.
4. Kivett egy új tusfürdőt a fürdőszobaszekrényből.
13. Írd le, mit csinálsz, ha már vizesen a kádban vagy, és hogy elfogyott a
tusfürdő!
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
………………………………………………………………………………….....
...............................
1.2.1/1
1.2.1. A WC használata
1. Olvasd el a szöveget!
Amikor pisilnem kell, elmegyek WC-re.
A WC általában egy kicsi helyiségben van. Az is előfordul, hogy a
WC a
fürdőszobában van.
Amikor elmegyek a WC-re, becsukom magam után az ajtót.
Sokszor a WC teteje nincs lehajtva. Az is előfordul, hogy le van hajtva.
Ha a WC teteje le van hajtva, akkor felhajtom.
Letolom a bugyogómat.
Ráülök a WC ülőkére.
Pisilek.
Letépek egy kis darabot a WC papírból.
Megtörlöm magam.
Felhúzom a bugyogómat.
Lehúzom a WC-t.
Kezet mosok.
Kijövök a WC-ből.
2. Válaszolj a kérdésekre!
Becsukod magad után az ajtót, ha elmész WC-re?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Lehúzod a WC-t, ha végeztél?
……………………………………………………………………………………
……………….
Mosol kezet a WC használata után?
……………………………………………………………………………………
……………….
1.2.1/2
3. Húzd alá a két igaz állítást!
1. A WC ajtaját be kell csukni magunk után.
2. A WC használata után nem kell kezet mosni.
3. A WC használata után mindig kezet kell mosni.
4. Pótold a hiányzó szavakat!
A WC használata
Amikor pisilnem kell, elmegyek ……………………………………….
A WC általában egy kicsi helyiségben van. Az is előfordul hogy a WC a
…………………………… van.
Amikor elmegyek a WC-re, …………………………………………….. magam
után az ajtót.
Sokszor a WC teteje nincs lehajtva. Az is előfordul, hogy le van hajtva.
Ha a WC teteje le van hajtva, akkor
………………………………………………..
Letolom a bugyogómat.
Ráülök a WC ülőkére.
Pisilek.
Letépek egy kis darabot a WC …………………………………………
Megtörlöm magam.
Felhúzom a bugyogómat.
……………………………………………….a WC-t.
Kezet ………………………………………
Kijövök a WC-bőI.
1.2.2/1
________________________________________________________________
_______________________
1.2.2.Fésülködés
1. Olvasd el a szöveget!
Gyakran előfordul, hogy kócos a hajam.
A hajam reggel mindig kócos, miután felkelek.
A hajam akkor is kócos lesz, ha kint az utcán fúj a szél, amikor megyek
valahova.
A hajam akkor is kócos lesz, ha a játszótéren játszom.
Amikor kócos a hajam, megfésülöm.
Bemegyek a fürdőszobába, és előveszem a fésűt.
A tükör elé állok.
Megfésülöm a hajam Úgy, ahogy az anyukám tanította.
Amikor elkészülök, elteszem a fésűt.
Kijövök a fürdőszobából.
2. Válaszolj a kérdésekre!
Kócos a hajad, amikor reggel felkelsz?
……………………………………………………………………………………
…...…………………..
Mit csinálsz, ha kócos a hajad?
……………………………………………………………………………………
……………………….
Hol fésülködsz meg?
……………………………………………………………………………………
……………………….
3. Húzd alá a két igaz állítást!
1. Reggel mindig meg kell fésülködni.
2. A konyhában kelt megfésülködni.
3. Nem leszek kócos, ha fúj a szél.
4. Fésűvel fésülködök.
1.2.2./2
________________________________________________________________
__________
4. Pótold a hiányzó szavakat!
Fésülködés
Gyakran előfordul, hogy kócos a hajam.
A hajam reggel mindig kócos, miután …………………………………………..
A hajam akkor is kócos lesz, ha kint az utcán fúj a ………………...... amikor
megyek
valahova.
A hajam akkor is kócos lesz, ha a ……………………………. játszom.
Amikor kócos a hajam, …………………………………………….
Bemegyek a fürdőszobába, és előveszem a fésűt.
A ………………………………. elé állok.
Megfésülöm a hajam úgy, ahogy az anyukám tanította.
Amikor elkészülök, elteszem a ……………………………………………..
Kijövök a fürdőszobából.
5. Ird le a kifejezés jelentését!
kócos haj:
……………………………………………………………………………………
……………………
……………………………………………………………………………………
……………………
6. Írd le, te mikor szoktál megfésülködni!
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
……………………………………………………………………………………
………………………
Download