TANULÁSI KORLÁTOK:

A gyenge teljesítmény a súlyosság szempontjából a következőképpen csoportosítható:

SNI a Ki állapítja meg? Hány főnek Ki láthatja el?
számít?
A FOGYATÉKOSSÁG
TÍPUSÁNAK MEGFELELŐ
GYÓGYPEDAGÓGUS
mozgás fogy országos 3-nak  Szomatopedagógus
látás fogy szakértői bizottság  Tiflopedagógus
hallás fogy  szurdopedagógus
beszéd fogy országos 2-nek  logopédus
szakértői bizottság;
megyei vagy városi
bizottság is
megegyezés szerint
autista fővárosi; megyei; 3-nak  oligofrénpedagógus
városi bizottság,  tanulásban akadályozottak
pedagógiája szakos gyógyped.
 értelmileg akadályozottak
pedagógiája szakos
 pszichopedagógus
+ autizmus specifikus képzettség
középsúlyos fővárosi; megyei; 3-nek  oligofrénpedagógus
értelmi fogy. városi bizottság,  értelmileg akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
enyhe ment. retardatio fővárosi; megyei; 2-nek  oligofrénpedagógus
BNO F 70 városi bizottság,  tanulásban akadályozottak
pedagógiája szakos
gyógypedagógus
a megismerő funkciók  fővárosi; megyei; 2-nek  logopédus
vagy a viselkedés  városi bizottság,  pszichopedagógus
fejlődésének organikus   oligofrénpedagógus
okra visszavezethető tartós   tanulásban akadályozottak
és súlyos rendellenessége: pedagógiája szakos gyógyped.
F 81.0 Dyslexia
F 81.1 Dysgraphia
F 81.2 Dyscalculia
F 81.3 Iskolai képességek
kevert zavara
F 83 Kevert specifikus
fejlődési zavarok
F 81.9 Nem meghatározott
fejlődési zavara az iskolai
készségeknek, tanulási zavar
veszélyeztetettség
F 90.0 Aktivitás és
figyelem zavara
REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT
A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST
KIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN
 FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZI
SNI b Ki állapítja meg? Hány főnek Ki láthatja el?
számít?
a megismerő funkciók  fővárosi; megyei; 2-nek
vagy a viselkedés  városi bizottság, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS
fejlődésének organikus  VAGY
okra vissza nem vezethető 
GYÓGYPEDAGÓGUS
tartós és súlyos 
rendellenessége
F 81.0 Dyslexia
F 81.1 Dysgraphia
F 81.2 Dyscalculia
F 81.3 Iskolai képességek
kevert zavara
F 83 Kevert specifikus
fejlődési zavarok
F 81.9 Nem meghatározott
fejlődési zavara az iskolai
készségeknek, tanulási zavar
veszélyeztetettség
F 90.0 Aktivitás és figyelem
zavara
FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT
A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE SZERVEZI MEG AZ ELLÁTÁST
A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SEGÍTI AZ ELLÁTÁST: esetmegbeszélés, konzultáció,
segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában, speciális részellátás biztosítása
KIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN
FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZI

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásához szükséges nyomtatvány:

 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – külív Tü. 356
 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – betétív Tü. 357
 Forgalmi napló
 NEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ

Beilleszkedési, tanulási, Ki állapítja meg? Hány főnek Ki láthatja el?

magatartási nehézség számít?

 magatartási nehézség fővárosi; megyei; 2-nek

 beilleszkedési nehézség városi bizottság,
FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS
 olvasási nehézség nevelési tanácsadó
 írás-helyesírás nehézség VAGY
 számolási nehézség GYÓGYPEDAGÓGUS
 részképességek területén
megmutatkozó nehézség
FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULT
A TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN/A NEVELÉSI TANÁCSADÓBAN KAPJA AZ
ELLÁTÁST
KIJELÖLT INTÉZMÉNY NINCS
FELÜLVIZSGÁLATOT A NEVELÉSI TANÁCSADÓ VÉGZI
NINCS BNO KÓD

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók ellátásához szükséges

nyomtatványok:
 Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló Tü. 353
 Betétlap az Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló nyomtatványhoz Tü. 354
 Forgalmi napló

Általános tanulási Ki állapítja meg Hány főnek Ki láthatja el?

gyengeség számít?
fővárosi; megyei; 1-nek óvodapedagógus; tanító; tanár;
– városi bizottság, szaktanár
nevelési tanácsadó
KORREPETÁLÁS, EGYÉNI DIFFERENCIÁLÁS
NEM JOGOSULT FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA
NINCS FELÜLVIZSGÁLAT

A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha fejlesztőpedagógus-

képzésen részt vett. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető
fejlesztőpedagógus diploma.
A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű
gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti
koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek
pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés
gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.

A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő:

elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén;
diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed
ki;
a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles
irányítani
tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.)
összehangoltan végzi;
a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.

Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében,
hiszen ez a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez
irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban
vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros
együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése
érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti.

A fejlesztőpedagógus fontos munkája az egyénre szabott fejlesztés módszertani megoldása:

amely abból indul ki, hogy minden gyermeket/ diákot képességeinek megfelelően kell terhelni a testi,
az érzelmi és szociális színterek bevonásával
a fejlesztésnek az adott gyermek/ diák problémájának okaihoz kell illeszkedjék a képességek (motoros,
percepciós, kognitív) és a személyiség ( érzelem, motiváció, szociális) szintjén
a fejlesztést a gyermek / diák megismerésével célszerű kezdeni, mely magába foglalja a környezeti
tényezőket, jellegzetességeket, a személyiségének jellemzőit, képességeit, végül az ismereteit
munkája megsegítésére a fejlesztésekhez egyénre szabott fejlesztési tervet készít

Egyéni fejlesztési terv: ez a terv függ a gyermek/ diák életkorától, valamint az őt ellátó intézmény
szemléletétől, együttműködésétől.
A fejlesztés megadja a fejlesztendő területeket, majd a területeket lebontja feladatokra, így segítheti, hogy
az beépülhessen a tananyagba is.
Minden képességterülethez feladattípusokat gyűjt, választ a fejlesztőpedagógus. A képességterületeken
belül különböző nehézségi szinteket alakít ki, ehhez igazítja a feladatok sorrendjét. Az adott gyermek/
diák fejlettségéhez igazítja a feladattípusokat. Ezekkel a feladatokkal segíti elő a feladatok beépülését a
tantárgyakba.
Kiemelt szerepet kell kapjon: intézményeknél, szervezeti kereteken belül a feladatokat össze kell
hangolni, egymásra kell építeni! A fejlesztés nemcsak a fejlesztőpedagógus feladata!
Az osztályfőnök feladata: koordinátor egy-egy diák fejlesztésében, összekötő a szaktanárok között, részt
vesz az egyéni fejlesztési terv összeállításába ( pl. az ismeretátadás fázisait segítheti meg).
Szaktanárok: a fejlesztési feladatokat beépíti a foglalkozásokba, tanórai gyakorlásokba. Differenciáltan
foglalkozik a tanulóval.
Intézményvezetők: a differenciált foglalkozásnak, óravezetésnek az irányító, ellenőrző feladata tartozhat
hozzá.
Minden színtér közös célja: a diák motivációs bázisának kialakítása, célok, jövőkép megerősítése.
A fejlesztőpedagógus tevékenységi köre:/ a FEPA a Fejlesztő Pedagógusok Szakmai Egyesületének
állásfoglalása alapján/
- végezzen csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében
- definiálja a szociális és értelmi fejlődést
- a lemaradás helyét és mértékét azonosítsa be
- tervezze meg az adekvát fejlesztő eljárásokat (prevenció, korrekció, egyéni, vagy kiscsoportos
keretekben)
- szervezze meg a fejlesztő eljárások alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételeket (gyakoriság,
hely, időpont, időtartam)
- végezzen kontrollvizsgálatokat a fejlesztő hatás eredményességének bemérésére
- konzultáljon a gyermek pedagógusaival, az intézményben dolgozó gyermekvédelmi felelőssel,
pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel
- kompetenciai határait meghaladó problémák esetében speciális szakembertől kérjen segítséget
Törvényi szabályozások:
 2/2005. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI­) tanulók óvodai és 
iskolai oktatásának irányelve
 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési­oktatási intézmények működéséről
 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletből
felhívjuk a figyelmet a következőkre: 4. számú melléklet: A nevelési-oktatási intézmények
ügyintézésének iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások:
e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi
az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek,
tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény
számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.

Fontos információk az első vizsgálatról

 Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1­je után betöltő gyermekek esetében a 14/1994­es MKM 
rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlapot a vizsgálati kérelemhez mellékelni kell.
 Hetedik évfolyamtól a vizsgálati kérelemhez csatolni kell azt iskola igazgatójának hozzájárulását a 
vizsgálat elvégzéséhez, az osztályfőnök és a szaktanár pedagógiai jellemzését a tanulóról. 
Ezeknek a dokumentumoknak a hiányában a vizsgálatokat nem áll módunkban elvégezni.

Ajánlott irodalom
 Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-
oktatása. In: Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF,
 Csányi Yvonne (szerk.) (2001): Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése
és oktatása (Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak). ELTE GYFK, Budapest
 Gaál Éva (2000): A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés
Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF, Budapest,
 Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás
 Englbrecht A, Weigert H (1996.) : Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását?
Avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! BGGYTF, Budapest
 Horváth Attila: Kooperatív technikák, hatékonyság a nevelésben
 Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése BGGYTF, Budapest
 Tóth László: Az olvasás pszichológiája
 Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban Pedellus Tankönyvkiadó Debrecen
 Martonné Tamás Márta (szerk.) Fejlesztő pedagógia ELTE Eötvös Kiadó Budapest

Weboldalak:

http://demoszthenesz.hu/cikkek/integraltnevbev
http://keszsegfejlesztes.lap.hu/
http://fogyatekos.lap.hu/
http://www.fgyk.hu/
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=reszletes
http://gyogypedagogia.lap.hu/
http://fejlesztok.hu/
Összeállította: Nádudvariné Papp Irén Tóthné Kocsis Edit
gyógypedagógus gyógypedagógus