2.

TÉTEL

Mutassa be a nevelés színtereit! Jellemezze a család, az óvoda és az iskola szocializációban

betöltött szerepét!

Kulcsszavak, fogalmak:
- A szocializáció fogalma
- A szocializáció színterei, és szerepük a gyermek szocializációjában: család, óvoda, iskola
- A társadalom és a család kapcsolatrendszere
- Az értékek és normák átörökítése
- A kortársak szerepe a szocializációban

A szocializáció fogalma: A társadalomba való beilleszkedés folyamata, az egyén megtanulja

megismerni önmagát és a környezetét. Elsajátítja az együttélés szabályait,
viselkedésmódokat. Azokat a normákat, értékrendeket, hagyományokat,
attitűdöket sajátítjuk el, ami az adott környezetben, kultúrában
használatosak. Tanulási folyamat, mely egész életen át tart. Kölcsönhatás,
ahol a környezet hat az egyénre és fordítva. Kétirányú folyamat(bipoláris),
alkudozások sorozata, a csecsemő is neveli a szüleit. A szocializációs
folyamatban a gyermek aktív résztvevő.

Szocializációs színterek: Azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés
célja által meghatározott feladatok megvalósíthatók. Ezeken a területeken
rendszeres nevelés folyik, illetve folyamatos nevelő hatás érvényesül.
Pl.: óvoda, iskola, egyházközség, spotkör, baráti kör.

A szocializáció színterei: család, óvoda, iskola, munkahely, kortárs csoport

Elsődleges(primer)szocializáció jellemzői: Biológiai gondozás, a gyermek szükségleteinek kielégítése.

Az élet első, legmeghatározóbb színtere a család, melybe
beleszületünk. Mások segítségével is szerez a gyermek
tapasztalatokat, ilyen a nyelv elsajátítása, normák, érzelmi
világ. A korai években megtanultak lesz az alapja az egyén
önazonosságának, identitásának. A szocializációs
folyamatban lényeges szerepe van az érzelmi kötődésnek.
A másokkal való azonosulás pedig a tanulásban, az
ismeretek, értékek, normák elsajátításában játszik szerepet.

Másodlagos(secunder)szocializáció jellemzői: Az elsődlegesre épülő tudatos nevelési, értékátadó

folyamat. Minden későbbi, a családon túli szocializációs
tapasztalatot magába foglalja. A hatások közvetítői
azok a személyek, akikkel az egyén kapcsolatba lép,
hatással vannak rá, új viszonyulásokkal ismertetik meg.
Pl.: óvodapedagógus, edző. Az egyén az egyes
színterekben szerzett tapasztalatait generálja,
kiterjeszti, személyektől függetleníti. A színtereit
megválaszthatjuk.
Harmadlagos: Civil szféra egyéb nevelési színterei: minden olyan tevékenység, szervezet ami az
emberi személyiségfejlődésre hatással van.
Tömegkommunikáció: különféle médiumai-tévé, rádió, film, újság, könyvek, videók,
Internet: társadalmi szempontból eltérő csoportokhoz juttatják el ugyanazokat az
értékrendeket (pl. ízlés, életcélok, fogyasztási célok)

A család: Tudományos megközelítésben a társadalom legkisebb egysége, olyan együtt élő elsődleges
kiscsoport, melynek tagjait házassági, vérségi, örökbefogadási kapcsolat köt össze. Életünk
legmeghatározóbb közege, ahol kiformálódott a személyiség, kialakul az önazonosság,
önmagunkhoz és a világhoz való viszony. Tagjai közös háztartásban élnek, közös a
kultúrájuk, mely valamilyen nagyobb társadalmi csoport kultúrájából származik.

Bölcsőde: Tanulási folyamat, ahol kialakulnak az alapvető szokáselemek, szabályok.

Óvoda: Az egyik legfontosabb intézményi színtér, a közoktatási rendszer része, a családi nevelés
kiegészítője. A gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig tart. Nevelési programot valósít meg.
A gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére irányul. Feladata a gyermek
testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, az
erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés. Az óvodáskor
végére a gyermek szociálisan is éretté válik az iskolára, egyre több szabályhoz tud
alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit, feladattudata kialakulóban van.
Az óvodai élet megszervezésének elvei:
- személyi feltételek, óvodapedagógus: óvodai nevelés
- tárgyi feltételek: berendezés, udvar, biztonságosnak, kényelmesnek, igényeket
kielégítőnek kell lennie
- óvodai élet megszervezése: napirend -a megfelelő időtartalmú tevékenységformák
megtervezése
Tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladata:
- játék
- verselés, mesélés
- ének, zene, énekes játék, gyermektánc
- rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
- mozgás
- a külső világ tevékeny megismerése
- munka jellegű tevékenységek
- a tevékenységekben megvalósuló tanulás

Iskola: A közoktatási rendszer alsó és középső szintje, a nevelési és közoktatási feladatokat

tervszerűen és folyamatosan látja el. Célja a műveltségátadás, humanista értékközvetítés,
gyakorlati ráirányultság, élő kultúra továbbítása. A tanuló társadalmi beilleszkedését elősegítő
szocializációját folytatja, tudatosan és szervezeten. A szocializáció közvetítője a pedagógus, a
társadalmi értékek, normák, elvárások megtestesítője. A szocializáció társas közege az iskolai
osztály, amely a kortárscsoport elvárásait, normáit, értékrendjét közvetíti.
 Az iskola szocializáció funkciói: Új szerepek, funkciók gyakorlására teremt lehetőséget.
- társadalmi funkció: A kultúrára jellemző értékek és tudás közvetítése
- pedagógiai funkció: A társadalom teljes értékű tagjaként való működéshez szükséges
tudás átadása
- Antropológiai funkció: A gyermek és fiatalkor intézményesítése, fő feladata a tanulás
- Szocializációs funkció: A felnövekvő generációnak közvetítse a társadalom rendjét,
normáit és értékeit és ez által sajátítsa el a megkövetelt
viselkedésformákat, cselekvésmódokat.
A hiányosságok pótlására a reszocializációs funkció szolgál.

A család és a társadalom kapcsolatrendszere: A család a társadalom alapja, a legkisebb egység. A

család a gyermeket élettapasztalatok, pozitív szokások
birtokosává teszi. A társadalom számára létkérdés a
családokkal való kapcsolat fenntartása, ezen keresztül
betekintést kap a családok működésébe, ha kell
támogatja is őket.

Család segítő és gyermekvédelmi intézmények:

- Egészségügyi szolgáltatások: védőnői szolgálat, gyermekorvos, iskolaorvos
- Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat,
családok átmeneti otthona, gyermekek
átmeneti otthona
- Nevelési tanácsadók
- Iskolapszichológus
- Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
- Rendőrség
- Gyermekvédelmi intézkedések

Értékek és normák átörökítése: A gyermek szociokulturális örökséget kap a szüleitől, mivel a szülő a
saját kultúráját, értékeit, normáit, tapasztalatait, tudását adja át a
gyermekének a nevelés során. Ezt nevezzük átörökítésnek.

A kortársak szerepe a szocializációban: A gyerekek a nevelési intézményekben találkoznak először a

kortársaikkal. A kortáscsoportok igazán fontossá 9-10 éves kor
után válik, az óvodára nem igazán jellemző. Az iskoláskor
kezdetétől fokozatosan csökken a család jelentősége, egyre
fontosabbá válnak a kortárs közösségek. Ezt az időszakot
átpártolásnak nevezzük. Megjelenik a kortársakkal való
szolidaritás, megszilárdulnak az érzelmi kapcsolatok a
gyerekek között. Serdülőkorban fontosabb az, hogy a
többiekre hasonlítsunk, mint a szülők, felnőttek véleménye.
Önértékelésüket inkább a társak véleménye határozza meg.