6.

Határozza meg a személyiség fogalmát, valamint a személyiség

fejlődését befolyásoló tényezőket! Mutassa be az öröklött
tulajdonságok, környezeti hatások személyiségfejlődésben
betöltött szerepét! Ismertesse az érés, a tanulás és a nevelés
kölcsönhatását! Mutassa be az emberi szükségletek és motívumok
rendszerét!
személyiség fogalma:
azaz egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, nyílt, pszichikus rendszer,
amely vele született adottságai birtokában tárgy és személyi környezetével
folyamatos kölcsönhatásban tanult képességei birtokában állandó
változásban és fejlődésben, éntudata birtokában, többé kevésbé tudatos
viselkedés választással, határozza meg önmagát.

Személyiség fejlődést befolyásoló tényezők:

 mettől-meddig tart? : fogantatástól a halálig
 gének, veleszületett adottságok, tanult képességek
 szabad akarat
környezeti hatás:
 elsődleges színtér: család
 másodlagos színtér: óvoda, iskola
 harmadlagos színtér: rehabilitáció intézményei (gyerek ideggondozó,
pedagógiai szakszolgálat)
 lakóhely (urbanizáció)
 civil szerveződések (baráti kör, tankör)
Pedagógiai folyamatok:
 érés (testi): olyan fejlődési folyamat, amely a szervezet veleszületett
genetikailag programozott, meghatározott módon jön létre, a biológiai
fejlődés meghatározott időpontjában képessé válik az új pszichikus
funkciókra. például járás, iskolaérettség, menstruáció.
Összetett fejlődés, a rendszer, szervezet minden elemére kihat. (izmok,
idegrendszer, csontok)
Időigényes, nem szabad gyakorlással siettetni, nem tanulásfüggő,
belülről, genetikailag meghatározott.
 Ez a fejlődés jelentősen felgyorsult a modern korral, ennek okai:
- jobb az egészségügyi ellátás
- jobb a gyógyítás (oltások)
- jobb gyermekorvosi ellátás
- jobb a táplálkozás
prolongált fejlődés (lelki): megnyúlik, kitolódik a személyiség fejlődés
folyamata.
Hosszabb iskoláztatás → később válik önálló életvitelre képessé,
hiszen függő helyzetben van az iskoláztatás miatt→ biológiailag felnőtt,
viszont függő helyzetben van.
Kitolódik mikor házasodik, mikor áll munkába, mikor alapít családot.
 tanulás: tapasztalat hatására bekövetkezett viselkedésváltozás.
1.Pavlovi: klasszikus kondicionálás: társítás alakítja ki a tanult
reflexeket (feltételes reflexek) → egy semleges ingerhez kapcsolódik egy
feltétlen reflex (kutya, ha húst lát elindul a nyálelválasztás)
2.Operáns (műveleti) kondicionálás: műveletekhez, cselekvésekhez
kapcsolódik.
A célszemély műveleteiből kiválasztom azokat, amiket meg akarok
erősíteni és azokat megjutalmazom. Effektus törvény: a megerősített
viselkedést tanulja meg a célszemély és ismételni fogja. A jutalom
elmaradása: kioltás. A nem kívánt viselkedés kioltásnak minősül: lehet
jutalom elmaradása és büntetés, ami negatív megerősítés.
Fontos a gyermek életkorának megfelelő magyarázat. KULCSSZÓ:
megerősítés: lehet pozitív (jutalom: sokszorosa legyen a büntetésnek
minimum háromszorosa) vagy negatív (fizikai fájdalom, megalázás
kerülendő, mert rombolja a gyermek személyiségét, tárgy elvétele,
szeretetmegvonása).
A jutalom minél kisebb a gyerek annál tárgyiasabb legyen.
Megerősítés lehet: állandó (mindig kap) vagy részleges (bizonyos számú
után kap), elsődleges (kaja) vagy másodlagos (nem elégít ki biológiai
szükségletet azonnal pl. zseton, szimbolikus: pl. dicséret)
Érés és a tanulás szoros kölcsönhatásban van egymással. Szerkezet és
funkció kölcsönhatásának törvénye: test erősítése (nő az izom), ha valaki
sokat gondolkodik megerősödik az agya. Funkció gyakoroltatása visszahat a
testre (erősíti).
Érésre visszahat a nevelés. Támogathatja, de zavarhatja is például
serdülőkorban nem engedik bulizni, szülő túlfélti gyermekét. Fontos, hogy a
környezet értse és támogassa az érést. (tanár úr: „hivatalból hülye a
gyerek” :D nem szabad mondani) A gyerek feszegeti a határokat.
A személyiségfejlődés során a képességeken túl fejlődik a viselkedést
meghatározó ösztönzők, a viselkedést mozgató rugók együttese. Ezt nevezzük
motivációnak (latin szó movere: mozgásban tartani, mozgás, mozgatás),
belülről meghatározottak, testi és lelki szükségleteken alapul. Alacsonyabb
rendű szükségletek (éhség, fizikai és a biológiai szükségletek) vagy magasabb
rendű szükségletek (lelki, szeretet, tisztelet, szépség, igazságosság, morál,
erkölcsi szükséglet, önmegvalósítás). Hierarchiáltak a motivációk. Az egyén
fejlődik ebben a hierachiában, milyen szinten tud szükségleteket kielégíteni
(Marslow féle piramis). Motiváció alakulásának rendszere van. A legfelső
szinten az önmegvalósítás áll. Önmegvalósítás egyénileg értelmesnek vélni és
így összhangban van önmagunkkal, elégedett az életünkkel. Ha az
alacsonyabb rendű ki van elégítve akkor léphetünk feljebb.
Megrekedt fejlődés: fixálódott egy bizonyos szinten.
Az érzelmeket kívülről meghatározott külső ingerektől függenek.
Rogers: a gyerek rengeteg képességgel születik, a nevelés miatt veszíti el
önmagát, lehasítja magáról azokat a képességeket, amelyek környezet
számára kellemetlen. Azzá válik, akivé a környezete elvárja. Egészséges
rendszer: feltétel nélküli szeretet, hitelesség, empátia.