A mozgássérültek gyógypedagógiai intézményeinek speciális egészségügye

 
            A mozgássérült szó gyűjtőfogalom. Károsodottak, fogyatékosok és
rokkantak névvel.
            A mozgáskárosodás a mozgásszervek anatómiájának, élettani működését
tartós vagy végleges zavarát, ill. azok hiányát jelenti.
            A mozgásfogyatékosság a mozgáskárosodás következményeképpen lehet
időleges vagy végleges.
            A mozgásszervi rokkantság károsodás, illetve hátrányos helyzetet jelent a
kapcsolatteremtés vagy a tanulás maradandó zavarát. Tehát nem biológiai, hanem
társadalmi kategória.
            Melyik mozgássérült gyermeknek hol lenne optimálisan a helye az iskolai
oktatási rendszerben. Építészeti, környezetalakítási megoldások miatt kerül
speciális intézetbe.
            Nincs szükség a mozgáskárosodott speciális intézménybe helyezésére sem,
hiszen ez önmagában nem jelenti a mozgások zavarát. A művégtaggal jól ellátott
lábszáramputált gyermek például egyéb segédeszköz nélkül jól jár, szalad, sportol
esetleg táncol. Nincs fogyatékosság.
            A mozgásfogyatékosok között már differenciálni kell! Itt a súlyosság foka
és a mozgásnevelés esetleges szükségessége a meghatározó. Sajnos nincsenek az
értelmi fogyatékosokhoz hasonló mennyiségi meghatározási lehetőségeink. Ha a
gyermek a normál iskolában megfelelően tud mozogni, az oktatásban részt tud
venni, akkor oda kell helyezni. A gyógytestnevelés lehet szükséges. Néha tartósan a
korrekciós nevelést igényli, a görcsös (spasticus) bénulások csoportja. Mindkét kéz
és kar hiánya vagy súlyos működési zavara is inkább az oktatási módszerek
nehézkessége miatt tehet szükségessé speciális iskolai nevelést.
            Szakmailag is tartósan indokolt a speciális intézeti nevelés a mozgásszervi
rokkant gyermekek esetében, tehát azokban az esetekben, amelyekben a
mozgásfunkciók zavara a társadalmi funkciók zavarát okozza.

Fő mozgássérült csoportok a gondozási problémakör szerint

 
Végtaghiányok
            Ebbe a csoportba tartoznak azok a mozgássérültek, akiknek egyes végtagjai,
vagy végtagrészei vele születetten, esetleg baleset vagy betegség következtében
hiányoznak. Egy végtag teljes hiánya is csak igen ritkán, akkor is rendszerint egyéb
károsodások, fogyatékosságok miatt zavarja a normál iskolai oktatást. Feladat a
hiánypótlása művégtaggal, és a mozgások ezzel együtt való elsajátítása,
begyakorlása az iskoláskor előtt. Két végtag részleges hiánya esetén általában
hasonló a helyzet, de a művégtagok felvételéhez segítséget igényelhet a
mozgássérült, ha mindkét keze hiányzik.
            A két alsó vagy felső végtag teljes hiánya esetében a művégtagkészítés
kényes feladat, a használhatóság csak részleges. Ilyenkor mindig szükség van
egyéb, úgynevezett rehabilitációs segédeszközökre is. Két al végtag teljes hiánya
esetében a kerekes szék használatát is meg kell tanítani, két felső végtag teljes
hiánya esetében pedig a kezek helyettesítését lábakkal.
 
Petyhüdt bénulások
            Az érintett testrészek izomzata nem működik vagy csak részben működik.
Ha a bénulás teljes, a megbetegedett testrész, végtag izomműködésének hiánya
miatt egyáltalán nem mozog. Részleges bénulás esetében a működő izmok a
végtagokon torz helyzeteket, ízületi mozgáskorlátozottságot hozhatnak létre, ha az
ellenkező irányba ható, ún. antagonista izmok nem működnek.
            Egy végtag petyhüdt bénulásának leggyakoribb oka sérülés. A szülési
felsővégtag-bénulás ennek típusos esete. A gyermekek ép kezükkel, karjukkal
önellátóvá válnak.
            Két végtag petyhüdt bénulása az alsó végtagokon szokott létrejönni.
Leggyakoribb oka a gerinc és a gerincvelő fejlődési rendellenessége, vagy sérülése.
Régebben a gyermekparalízisben (Heine-Medin-kór) is gyakran előfordult.
Részleges bénulás esetén já-rógéppel ellátva, teljes bénulásban kerekes székkel
közlekedőképes a gyermek.
           
Mindkét esetben a felfekvések, fekélyek kialakulásától kell óvni a gyermeket. Ezek
a kerekes székben üléskor is és járógépben is az ülőgumók felett alakulnak ki
leggyakrabban, és igen lassú gyógyhajlamuk miatt jelentős iskolai mulasztást
okozhatnak, mivel gyógyításuk csak tehermentesítéssel, azaz fektetéssel lehetséges.
Sokkal fontosabb tehát a megelőzés.
A kerekes székben a gyermeknek négy-öt percenként meg kell emelnie magát,
járógépével tartósan nem állhat, ülő helyzetben ugyancsak négy-öt percenként át
kell mozgatnia végtagjait.
            A másik gyakori és sokszor  a gyermek sorsát is megpecsételő szövődmény
a hólyagbénulás miatt kialakuló húgyúti fertőzés.
 
Görcsös bénulások
            Ebben a tünetcsoportban az izmok működőképessége megmaradt,
idegrendszeri koordinációjuk azonban nem működik megfelelően, ez
mozgászavarokhoz, illetve kényszermozgásokhoz vezethet.
 Egyes izomcsoportok túlzott működése az antagonista izmok normális
működésével szemben szintén torz helyzeteket idézhet elő a végtagokon.
            A mozgáskoordináció zavara igen változatos tüneteket, mozgás mintákat
produkálhat. Közös jellemzőjük, ha a gyermeket valamilyen külső körülmény
zavarja, az a mozgásokat tovább rontja.
 Ilyen zavaró tényező lehet a túlzott teljesítmény elvárása, a sürgetés, a rosszul
kivitelezett mozgások miatti szidás vagy büntetés.
A mozgások pontos kivitelezésére való türelmes, rendszeres ösztönzés viszont
elősegítheti a mozgáskoordináció javulását, főként akkor, ha az a gyermeknek
sikerélményt eredményez.
           
A járászavar miatt járógépek, bot, mankó járókeret vagy kerekes szék is szükséges
lehet. A manipulációs készséget segédeszközzel ritkán lehet javítani.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A mozgássérültek kezelése
 
A gipszkötés
            Gipszkötéseket korrigáló céllal vagy törések és műtétek után, a megfelelő
helyzet megtartása céljából tesznek fel a végtagokra, törzsre. Egy-egy gipszkötés
olykor hónapokig a gyermeken marad, sőt iskolába is járhat vele.
            A gipszkötéseknek két formájuk van. Az ún. gipszsínek sohasem veszik
teljesen körül a testrészt, azokat kötszer rögzíti a testhez. A körkörös gipszkötések
– ezeket használják gyakrabban – egy-egy végtag vagy a törzs körül szilárd tokot
alkotnak. Tágulni tehát nem tudnak. Ezért ha az alattuk levő testrész megduzzad,
megdagad, szorossá válhatnak, olykor olyan szorossá, hogy a végtag vérkeringését
megakadályozzák, és ezzel súlyos izomelhalást vagy a bőrön fekélyt okoznak.
            Duzzadásra hajlamos minden törött testrész, operált terület, főleg akkor ha
lógatják. A begipszelt végtagot tehát nem helyes lógatni. A kart fel kell kötni, vagy
az asztalra kell könyökölni, a lábat fel kell tenni a padra.
 
            A szoros gipszkötés jól észrevehető tüneteket okoz a végtagokon. Ilyenek a
fájdalom, zsibbadás, az ujjak kékes-lilás elszíneződése, duzzanata, hűvössége,
később mozgásuk fokozatos megszűnése.
 
Ilyen esetekben azonnal a kezelőorvoshoz kell fordulni, amíg az orvos nem érhető
el, a végtagot magasra kell polcolni, Ha az orvos tartósabban nem érhető el, és a
tünetek nem szűnnek meg,  a gipszkötést hosszában végig fel kell vágni,
megtágítani és lazán visszapólyázni.
            Ha a gipszkötés a törzset, hasat borítja, ne adjunk a gyermeknek puffasztó
ételeket.
            A gipszkötés alatt sokszor viszket a gyermek bőr. A bőrt vakarni nem
szabad.
 
 
 
 
 
 
 
 
Segédeszközök
            A segédeszközöket két nagy csoportra szokás osztani: a gyógyászati
segédeszközök (vagy testközeli segédeszközök), funkcióit és /vagy a kozmetikai
károsodást pótló, javító (a testtel közvetlen kapcsolatban levő) eszközök. A
rehabilitációs segédeszközök a fentieket kiegészítő, mindig a működést javító
eszközök.
 
Ortézisek
            Újabban ezzel a gyűjtőnévvel foglalják össze a nem csonkolt testrészre
rendelt különféle ortopédiai készülékeket. Korábban egy részüket járógépeknek
nevezték.
            Ortéziseket a bénult testrész támasztása, tehermentesítése, kóros mozgások
megakadályozására, deformálódott, torz testrészek megtámasztása, esetleg
korrekciója céljából, egyes esetekben pedig a hiányzó izomműködés pótlására
adnak. Általában tartós viselésük szükséges, csak az alvás óráira lehet levenni őket,
de némelyiket, például a gerincferdülés miatt rendelt korrekciós fűzőket csak a
fürdés idejére; ezeket még alvás közben is viselni kell!
            Hatásukat úgy fejtik ki, hogy a test több pontján erősen támaszkodnak. Ezek
a területek a tartós nyomás miatt a petyhüdt bénulásban szenvedő betegeken
felfekvésre hajlamosak. Az ortézisben való rendszeres kisebb mozgás segít a
felfekvés elkerülésében, de ezt naponta az ortézis levételekor ellenőrizni kell!
 
Művégtagok
            Amputált, csonka végtagokra készített segédeszközök. Az alsó végtagokra
készített művégtagok (protézisek) egyben a funkcionális és a kozmetikai hiányt is
pótolják.
A felső végtagokra készített protézisek általában vagy a kozmetikus vagy a
funkcionális veszteségeket képesek pótolni, mindkettőt csak az ún. bioelektromos
műkezek.
            A kéz nemcsak a munka szerve, érzékszerv is. Ma még egyetlen műkéz sem
alkalmas érzékelésre, érzések közvetítésére, sőt még a csonk végének
tapintókészségét is elveszi, mert befedi azt.
 
 
 
 
 
Botok, mankók, járókeretek
           
            A segédeszközöknek ez a csoportja a gyengült, bénult vagy más módon
mozgásban károsodott alsó végtagok esetében a járást könnyítheti meg.
            Egy bot lényegesen javíthat a járásbiztonságon, és kb. 20 %-ban képes
csökkenteni a testtömegből az ellenkező oldali alsó végtagra jutó terhelést. Két bot
használata mind a biztonságérzetet, mind a tehermentesítést fokozza
            Nagyobb fokú koordináció- illetve egyensúlyzavarban használatosak a
három-, illetve négylábú botok.
            Mankóval egy alsó végtag teljesen tehermentesíthető. A hónaljmankó
használata nem igényel ügyességet, igen könnyen elsajátítható, de a hónaljban levő
idegek, erek nyomása a felső végtag gyengeségét okozhatja. A könyökmankó ezt
kiküszöböli, de használatához a felső végtagok többé-kevésbé ép funkciója
szükséges.
 
 
Kerekes szék
 
            Ha az eddig felsorolt segédeszközzel sem lehet elérni a
közlekedőképességet, az önhajtós kerekes szék segíthet. Használatát sík terepen,
ott, ahol bőven van hely, egyszerű megtanulni.
A kerekes székre, illetve a kerekes székből átülni lefékezett állapotban kell.
 
A nagy kerékre szerelt hajtókarikát egyirányú, azonos sebességű hajtásával
egyenesen előre vagy hátra lehet haladni, a hajtókarikák különböző sebességű vagy
ellenkező irányú hajtásával kanyarodni, fordulni lehet. A hajtókarikák ellenkező
irányú hajtása, egy helyben való megfordulást tesz lehetővé.
 
            A kerekes szék használatával kapcsolatos problémák ott keletkeznek, ahol
túlságosan kevés a hely, vagy lépcsők, küszöbök akadályozzák a közlekedést.
Sajnos a lakások és középületek nagy része ilyen. A standard méretű kocsi
legnagyobb külső szélességes 66-67 cm, ez 70 cm-es nyílású ajtón való áthaladást
tesz lehetővé.
 
 
 
Az önellátás segédeszközei
            Az étkezést a kéz részleges bénulása esetében speciálisan kiképzett,
vastagabb nyelű evőeszközök, kényszermozgások esetében tapadókorongos
tányérok, tálcák segíthetik.
            A személyes higiénét segítheti elő a fürdőkád ülőke, de sokszor egy, a
kádon keresztbe fektetett deszka is használatos lehet. Lukacsos fém szék vagy
kerekes szék segítheti a zuhanyozó használatát. Az átülést kádba, W.C.-re
kapaszkodókorlátok könnyíthetik meg. Igen rövid felső végtagok esetében a W.C.-
használat utáni tisztálkodáshoz kell segédeszköz, megfelelően meghajlított nyelű
törlő. Az öltözködést a hosszú nyelű cipőkanál, a harisnyafelhúzó és a
kabátgomboló eszköz könnyítheti meg.
            A bénult kézzel is lehet írni, ha a ceruzát, tollat szíjazat rögzíti a kézhez, ha
a mozgássérült könyökét, vállát tudja mozgatni.
A kommunikáció segédeszközei
            Ha a beszédkészség és a végtagok működőképessége egyaránt elvész
megmaradt intellektus mellett (ilyen előfordulhat például agysérülés után), akkor a
mozgássérült gyermek környezetével nem tud kapcsolatot tartani, érzéseit,
kérdéseit nem tudja kifejezni.
 Ha ilyenkor bármilyen mozgás megmaradt, azzal elektromos kapcsoló
működtethető, és legalább segítség kérhető, válasz adható.
            A legdrágább szerkezetekhez elektromos működtetésű írógép csatlakozik,
amellyel a gyermek gondolatait is közölheti.
            A kommunikációt és az önvédelmet szolgálják a mozgássérült otthonában,
intézeti szobájában elhelyezett segélykérő berendezések, csengők, optimális
esetben a telefon
.
Súlyos mozgássérültek nevelőintézetei
            Ezeket az intézményeket igen körültekintően, az intézetbe lakó, illetve oda
bejáró mozgássérültek mozgásfunkcióinak gondos elemzése alapján szabad csak
megtervezni, megépíteni. Még a legfontosabb szempontok ismertetése vagy
áttekintése sem lehet feladatunk.
-          Speciális iskolabútorok
-          Bútorok, berendezési tárgyak elhelyezése
A mozgássérült gyermek útja az iskolába
A segédeszközök rendelhetősége, beszerzése, javítása