12. Ismertesse a gyógypedagógia fogalmát, tárgyát, célját!

Mutassa be a
gyógypedagógiai tankötelezettség főbb jellemzőit! Értelmezze az alábbi fogalmakat:

 különleges bánásmód, BTM, SNI, integráció, inklúzió, szegregáció.

 A gyógypedagógia fogalma:
Az a tudomány, mely a fogyatékkal élő emberek életének tanulmányozására támaszkodva, az ő
oktatásuk, nevelésük, rehabilitációjuk kérdését vizsgálja, életvezetésük segítésének problematikáját
tanulmányozza az elméletben és a gyakorlatban egyaránt.

 A gyógypedagógia tárgya:

A gyógypedagógiai segítést, nevelést, oktatást, terápiát, rehabilitációt igénylők körének

meghatározása; a gyógypedagógiai tevékenység közös specifikumainak feltárása; a gyógypedagógiai
alapfogalmak definiálása és rendszerbe foglalása; a gyógypedagógiai tudományterület fejlődésének és
más
tudományokhoz való viszonyának vizsgálata, elméletképző modellek leírása.

 A gyógypedagógia célja:

- Minél előbb felismerni, és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait;

- Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt;
- Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket,
eljárásokat és terápiát;
- Minél jobban kidolgozni, és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket,
eljárásokat, technikákat;
- Megkönnyíteni a fogyatékosoknak a családba, az iskolába, a munkába és a társadalomba
való beilleszkedését.

 A gyógypedagógiai tankötelezettség főbb jellemzői

Tankötelezettség 2016-2017.

 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 45.

§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint Magyarországon minden gyermek köteles
az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
  A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési és
Szakképzési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
 A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak
eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő
kérelmére magántanulóként teljesíthető.
 Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének
kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet
eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola
igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.
 Az általános iskolát befejező 16 éven aluli (14-15 éves), tanköteles tanuló, köteles
valamelyik középfokú iskolában vagy a Híd-programok keretében tovább tanulni!

Figyelem!
 A szülő kötelessége (büntetőjogi felelőssége) biztosítsa gyermeke
tankötelezettségének teljesítését. [Nkt. 72. § (1)]
Tankötelezettség kezdete
 A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét
betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek
esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában
részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
 A tankötelezettség kezdetéről
 a) az óvoda vezetője dönt,
 b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői
bizottság dönt,
 c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi
vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt
 Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a járási
hivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy
a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Figyelem!
 A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
 Az óvodai jogviszonyt augusztus 31-ig tart. Tehát az áprilisi beiratkozás után a
gyermeknek továbbra is óvodába kell járnia!

Tankötelezettség megszűnése
 A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik
életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható
annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A
tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján az iskola igazgatója dönt. [Nkt. 72. § (3)]

Figyelem!
 A tanulót nem lehet eltávolítani az iskolákból tanév közben – a születésnapján - azzal
az indokkal, hogy betöltötte a 16 életévét.
Tankötelesek nyilvántartása
 A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból
rendszeresen adatot közöl a területileg illetékes tankerületi központ, és tanuló
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a
tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.
 A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal a területileg illetékes
tankerületi központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a
lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános
iskolának.
 A 18. éves korig tartó tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyikben a
tanuló betölti a tizennyolcadik életévét.

 A kötelező óvodai beiratkozás szabályai

Az óvodába a gyermek - törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után

vehető fel.

Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik.

A beiratkozás időszaka

Jogszabály értelmében a gyermek életkora miatt kötelezőóvodai beiratkozásra a tárgyév

április 20-a és május 20-a között kerül sor. [20/2012. EMMI rendelet 20.§ (1) bekezdés]

A szülők tájékoztatása

Az óvoda fenntartója az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével

összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc
nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy
hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek
hiányában a helyben szokásos módon.

A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza:

a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról,

b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,

c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,

d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,

e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a

nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,

f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,

g) az óvoda felvételi körzetéről szóló tájékoztatást,

h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a

beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap, valamint

i) a jogorvoslati eljárás szabályait.

Kötelező felvételt biztosító körzeti óvoda

A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva

tartásának rendjét.

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az

óvoda körzetében lakik. [20/2012. EMMI rendelet. (3)]

Életvitelszerű „körzetbenlakás”

Az életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda

körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási
helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta
szerepel.

Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a
gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen
lakik, és a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető,
amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot
szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

A bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az

életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől
számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői
ellátási igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása

ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa
vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben
lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a
fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek
szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást,
úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító
óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható. [20/2012. EMMI
rendelet 20.§ (9) (10) bekezdés]

Ez egy fura szabály! Következtetnek, hogy a gyermek nem ott lakik, ahol tartózkodik vagy
nem ott tartózkodik, ahol lakik?

Figyelem!
Ha költözködés vagy más esemény miatt a gyermek három hónapnál rövidebb ideje lakik az
új otthonában, akkor fel kell venni a kapcsolatot helyi védőnővel és a "védőnői igazolás"
birtokában érdemes bejelenteni a jegyzői hivatalban a gyermek új állandó vagy ideiglenes
lakóhelyét és kérni kell számára a kötelező felvételt biztosító körzeti óvoda kijelölését.

Felvételi bizottság

A jegyző az óvodakötelesekről vezetett nyilvántartást tárgyév március elsejéig megküldi a

kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője részére.

A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt.

Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető,

amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot
szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

A beiratkozás személyi dokumentumai

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és

lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló
hatósági igazolványát.

Az óvoda vezetőjének feladatai

Az óvodavezető az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntéséről értesíti a

szülőt, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában közli a szülővel.

A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének

megadásával – kérte, elektronikus úton (e-mail, mobil telefon) 21 napon belülértesítést kap
arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a
döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha az életkora miatt
óvodába járásra kötelezett gyermeket az óvodába nem íratták be.

Az óvoda vezetője arról is értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át,
akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény
felvételi körzetében van.

A kijelölt (körzeti) óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal

határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha az óvodába járásra kötelezett gyermeket az
óvodába nem íratták be. Tapasztalataink szerint ez a rendszer még nem működik kellően.
Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további
nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az
óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnt.

Figyelem! Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az

óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

Fel lehet venni óvodába azt a kisgyermeket is, aki augusztus 31. után tölti be a 3. életévét!

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven
belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi
körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme
teljesíthető.[Nkt.8. § (1)]

Figyelem!

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvoda köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket, aki augusztus 31. és a
következő év március 1. között a betölti a 3. életévét, ha van elég férőhely az adott óvodában.

Ha a gyermek március 1 után tölti be a 3. életévét, akkor csak a következő nevelési évben
jogosult az óvodába járásra. (Akkor már kötelező számára az óvodába járás.)

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

1. Különleges bánásmódot igénylők
2. Sajátos nevelési igényűek
3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők
4. Kiemelten tehetségesek
5. a Gyermekvédelmi Törvény szerint Hátrányos Helyzetű, és Halmozottan
Hátrányos Helyzetű gyermekek

 Különleges bánásmód fogalma

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges, minden gyermeknek egyéni
nevelési-oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. A gyermekek közötti
különbségek, különbözőségek óriásiak lehetnek, egyesek alulteljesítenek, mások messze
meghaladják bizonyos területen a többi társukat Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó
vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy
szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a
speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó
bánásmódot igényelnek az iskolában.
 1.Sajátos nevelési igényű gyermekek

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, akit a szakértői bizottság véleménye alapján

mozgás, érzékszervi, értelem, beszéd, halmozottan sérült, autizmus spektrumzavar, egyéb
fejlődési zavarral, (tanulási,figyelem-vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd).
Speciális fejlesztésük a gyógypedagógia szakterülete.

2. Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási problémákkal küzdő tanulók:

Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, akit a szakértői bizottság véleménye

alapján életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal,
tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, közösségbe illeszkedése nehezített, de nem
sajátos nevelési igényű.

3.Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók:

A Köznevelési törvény szerint: „...kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek
birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős
motiváció, elkötelezettség.”

 intellektuális (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi

stb.) tehetség;
 művészi (képzőművészeti, zenei, írói, rendezői) tehetség;
 pszichomotoros (sport, tánc, pantomim, kézügyességet igénylő terület) tehetség;
 szociális (vezető, szervező, irányító) tehetség.
A különleges, egyéni bánásmódot igénylő gyermekek egyenként is sokfélék lehetnek. Egy
tehetséges diák is lehet látássérült. Lehet egy tanuló az egyik tárgyból átlagos vagy átlag
alatti, egy másikból tehetséges. Az is elképzelhető, hogy valaki egyszerre lassú és tehetséges,
csak ez különböző területen jelentkezik (például a művészetek és a matematika). Vannak
olyan tanulók, akik alkalmatlanok csoportba való bevonásra egy másik csoportba való
tartozásuk vagy magatartásuk miatt stb.

4. a Gyermekvédelmi Törvény szerint Hátrányos Helyzetű, és Halmozottan Hátrányos

Helyzetű gyermekek
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.) a hátrányos helyzet
meghatározása már nem szerepel!

Emiatt került be a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénybe (a továbbiakban: Gyvt.) 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és ennek megállapítása, mint a
gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike. A szabályozás
célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése koragyerekkortól fiatal
koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a jelenlegi hátrányos

helyzet meghatározója, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja és önmagában nem
feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az
életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok
(zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak.

A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, hallgató meghatározása

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és

nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy
fennáll:

a) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt

nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba-fogadó
gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik.

Alapfokú iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a
nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül –
alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (Pl. egy 9. évfolyam elvégzése, vagy egy középfokú
oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség megszerzése nélkül az
alapfokú végzettséget nem befolyásolja, hiszen ezek végzettségi szintet nem emelnek.)

b) a szülő vagy a családba-fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő

szülők bármelyikéről vagy a családba-fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szociális törvény. 33. §-a szerinti aktív korúak
ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményigénylésének időpontját
megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ

igazolása alapján állapítható meg.

Az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III. törvény 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a 33. §-a szerinti
ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő
szülők bármelyikének, a családba-fogadó gyámnak az álláskeresőként történő
nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a

gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak
nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban,
illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges
fejlődéséhez szükséges feltételek.

Az igazolás módja a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum

meghatározása alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények
tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, környezettanulmány. A környezettanulmány
elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.
Halmozottan hátrányos helyzet meghatározása

„Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált

gyermek, aki esetében az fenti a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább
kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal

felnőtt.”

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek,
nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének
fennállását.

A jogosultság időtartama

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető.
Ebben az esetben a fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának
időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
időtartamára állapítható meg (egy évre).

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet

az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Jogszabályban került
meghatározásra, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét
miként lehet megállapítani.

Figyelem!

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnése utáni második hónap
elsején. No de tanévközben?

Tájékoztatási kötelezettség

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező

része tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának
megállapítására mely törvényben foglalt ok alapján került sor.

A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító

határozatához – annak a szülő, családba-fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek
részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzethez kapcsolódó jogosultságokról. (Több jogosultság van, lásd lentebb.)

A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását

megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul
megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a
gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek)
óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Kedvezmények a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek számára

Köznevelési törvény

16. § (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti
iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának
és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi
előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek
használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű
tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló
részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

50. § (6) Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban:
kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes
általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan
hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.

51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi,
átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell
részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. (3) A (2)
bekezdés h)pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű.

72. § (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekszülőjét megilleti az a jog, hogy

gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon.

Felsőoktatási törvény

54. §A felsőoktatási intézmény mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos

helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához.

108. § E törvény alkalmazásában

28. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató

felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget
nyújt;

Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.)

29. § 1b) értelmében: Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való
részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére.

29. § (1c) értelmében: A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló –

kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb,
méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére
és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az e törvény szerinti időtartam legfeljebb két
tanévvel történő meghosszabbítását.

Figyelem!

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállása megszűnik a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnése utáni, vagy valamelyik szülő
szakképesítést szerez, érettségi vizsgát tesz, vagy munkát talál, vagy csökken a lakás
zsúfoltsága, ezáltal jobb lakáskörülmények közé kerül a család.

De az nincs szabályozva, hogy a folyamatban lévő kedvezmények mikor szűnnek meg. pl.
tanév közben megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, akkor vissza kell adni az
ingyenes tankönyveket, vagy be kell fizetni az ingyenesen kapott tankönyvek árát, esetleg
attól a naptól kezdve fizetni kell a tandíjat, nem kap tovább mentori segítséget?

Az integráció fogalma: beolvadás

Nem puszta együttlét, hanem együttes tevékenység, közös játék, tanulás, közös kommunikáció. Az
integráció egyik fontos mozzanata az alkalmazkodás.

Az inklúzió fogalma: befogadás.

A cél, hogy a legtöbb sajátos nevelésű gyermek a lakóhelyéhez közeli többségi intézménybe kerüljön,
melyek mindegyike felkészült erre a feladatra.
Az is jellemzi, hogy valamennyi gyermek szüleit aktívan bevonják az iskola életébe, közösségi
feladataiba, programjaiba.

A szegregáció fogalma: elkülönített.

A sérült személy címkét, diagnózist kap, majd a károsodástól függő kezelés, oktatás a kórházi kezelés
analógiájára elkülönült intézményben történik.
Ezáltal sérülés és életkor szerint is homogén csoportokat hoznak létre.
De egy normális csoport akkor sem homogén, ha kiemelik onnan a fogyatékosokat!