Pszichopedagógia az egészségügyben

(piros=fontos kék, lila=kiegészítés)

2020.09.08

Követelmény
2 db zárthelyi dolgozat
leadja, az anyagot a diasoron szereplő dolgokat kérdezi
Gyakszi:(4-6 oldal) referátum
3 lehetőségből kell választani: alapítvány bemutatása, eü vonatkozású film/olvasmány
elemzése (PachAdams, Love story, Mielőtt megismertelek), beteggel vagy hozzátartozóval
készíteni interjút /? November 30?/

Egészség- Betegség
1. egészség, egészségi állapot fogalma (WHO)
Az egészség paradigmái
a laikus gondolkodásban
Helyreállított egészség (betegség utáni állapot)
 Hipokratesz: természetes okok áll a hátterében a betegségnek-> racionális gyógyítás
„nem ártani” elv – mai napig a bioegészségügyi etikában jelen van
 Aszklépiosz: betegségek és gyógymódok természetfeletti jellege
Megőrzött egészség (Hügieia)
 Egészségi állapotot fen, kell tartani, meg kell őrizni, tisztaság központi gondolat
Aszketikus egészség-megközelítés:
 tiltáson, önkontrollon alapul- mit nem szabad csinálni
 serdülőkori egészség megőrzés központi gondolatok ezen alapulnak
 tiltja azt, amivel árthatunk az egészségünknek
 tiltáson alapuló egészségmegvédés nem túl hatásos, főleg tinédzsereknél – nem éri el a
hatását
Hedonista egészség-értelmezés:
 arra hívja fel a figyelmet, hogy mit tehetünk az egészség érdekében
 az egészség megőrzésben egyre nagyobb hangsúly kerül erre a gondolatra
 hedonizmus: éljünk a mának – nem jó kifejezés erre – nem azt mondja, hogy élvezzük
az életet, hanem hogy mit tehetünk az egészség megőrzése érdekében
 mik az egészséges életmód összetevői, mozgás, mit együnk
 Egészség
Természettudományok az 1800-as évektől való fellendülése miatt a figyelem az egészség
biológiai alkotóelemeire irányul (vírusok, baktériumok betegségek okozta elváltozások,
boncolások)
Tudományos orvoslás fellendülése
 sziptómás- tüneti orvoslás (cél: tünetek gyógyítása, beteg tüneteire helyezi a
hangsúlyt, mit érzékel/észlel a beteg)
 morfológiai orvosi iskola- boncolás fellendülése miatt fejlődött
XVIII.-XIX sz mechanikus szemléletmód->XIX.sz medicinális modell
 az embert gépnek kezdték tekinteni

Egészségmodellek
Az egészségmodellt meghatározása (meghatározza):
 egészség definíciója (adott korban hogyan gondolkodunk az egészségről – volt olyan
időszak, amikor leegyszerűsítőn beszéltek róla, vagyis az az egészséges, aki nem
beteg)
 egészséget meghatározó tényezők köre/egyéni tulajdonság, környezeti tényezők
(genetikát nem ismerték – bizonyos betegségek öröklődnek, környezeti tényezők
hogyan függnek össze egymással)
 tényezők közti kapcsolat
Biomedikális modell (19. sz. végén jelent meg)
 XX sz. diagnosztikus eljárások
 nyugati orvostudomány modell
 betegség kialakulását előidéző folyamatra fókuszál (immunrendszer, mire hajlamos)
 betegség, gyógyulás oki tényezői között kizárólagos jelentőséget tulajdonít a biológiai
folyamatoknak (nem tulajdonít jelentőséget a lelki, szociális tényezőknek)
 a biológiai gyógymódok túlértékelése (gyógyszerek, műtéti és terápiás eljárások)
gyógyszer- és eszközközpontú (nem hiszi, hogy egy pszichológus/ a hit segíthet a
gyógyulásban)
 betegséget és nem a beteget kezel- betegség központú
 nincs meg a holisztikus szemlélet benne
 nem alkalmas krónikus betegségek kezelésére
 alkalmas az akut betegségek (pl.: korona, influenza) kezelésesre, de ez sem biztos,
mert ott is számít az érzelmi állapot lelki tényezők a gyógyulást is befolyásolják
 krónikus betegségeknél meg kell nézni a lelki dolgokat – C típusú személyiség:
daganatokra hajlamos
 elkülönítik és külön kezelik a szomatikus és a pszichés jelenségeket
 kizárólag a test gyógyításával foglalkozik
 elszemélytelenedett orvos- beteg kapcsolat (1950-es évekig tartotta magát
 elvileg ma már nem ezt használjuk)
 nem tulajdonít jelentőséget a prevenciónak
Pszichoszomatikus modell
 lélektani tényezők a szomatikus rendszer működését befolyásolják (lelki működés
kihat a testi működésre)
 az ember testi- lelki egységben létezik
 harmónia egészség
 diszharmónikus működés betegség
 gyógyítás során a harmónia helyreállítása történik
 a gyógyulás folyamatában kiemelt jelentősége van az orvos-beteg kapcsolatnak
 fontos a megfelelő empátiás készség (megérteni, miért fél a beteg a műtéttől, stb.)
 egyre inkább kezd az orvoslás ennek az irányába menni

2020.09. 15
Etiológiai pszichoszomatika- pszichoanalitikus pszichoszomatika
 Freud
 néhány betegség hátterében tudattalan konfliktusok, ill. személyiségtényezők állnak
 lelki folyamatok testi kifejeződése lelki folyamatok és tünetek vannak, de minden
lelete negatív a betegnek, vagyis semmi baja nincs
 bizonyos vágy, késztetés külső vagy belső akadályok miatt nem nyílhat meg eredeti
formájában, nem elégülhet ki, nem vezetődhet le
 elfojtott vágylátványos testi tünetek
 tüneteknek értelme és jelentése van
 beteg felhasználja az illető, testrészt a probléma szimbolikus bemutatására, míg az
adott szerv nem betegszik meg
 terápia: szuggesztió, pszichoterápia, pszichoanalízis
 kell egy olyanfajta személyiségtípus, ami elősegíti a kialakulását
Bio-pszichoszociális modell
 pszichológia, szociális, mentális, kulturális faktorok szerepe a betegségek
kialakulásában
 minden betegségre egyaránt érvényes
 minden betegség multikauzális természetű
 nem csak az okok, hanem a gyógyulás is multikauzális
 az orvos személyiségével, érzelmeivel, viselkedésével aktív résztvevője a gyógyulási
folyamatnak
Szalutogenetikus modell-szalutogenezis
 A. Antonovsky-koherencia-élmény
 az egészségközpontú beállítottság- az egészség eredete áll a középpontban
 ember és környezete közötti harmónia, összhang, koherencia élmény alapvető
 azt nézi, mitől tud az ember sokáig egészséges maradni
 egészség eredetét nézi
 koherencia érzet összetevői:
 érthetőség- átláthatóságinfot ragadja meg
  megvalósíthatóságerőforrás megléte (óriási szerepe van a pedagógusoknak
milyen lesz az énképe, önértékelése)
 van-e értelmemilyen haszonnal jár az életmbe (ez a legfontosabb dimenzió)

Egészség paradigmák a tudományos gondolkodásban

Egészségi állapot alakulásának biológiai vs társadalmi meghatározottsága
biomedicinális megközelítés multkauzális megközelítés
specializáció interdiszciplinális
biológiai (környezeti) okság magatartásbeli okság
(társadalmi okság)
technikai fejlődés kulturális adaptáció
lehetőségei lehetőségei

Szociológiai fogalma
 egészséges az az ember, akinek az életműködései az adott környezetbe
kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus és a társadalmi környezet vele szembe
támasztott elvárásainak képes megfelelni
 egészség-betegség közti hatások lemosódnak- dinamikus folyamat és nem
állapot
 szerepteljesítést nagyon hangsúlyosnak tartja
 az egészség erőforrás, nem pedig cél
 társadalmi konstrukció az egészség
 társadalmi és egyéni feladatvállalás-társadalmi bázison alapuló individuális
érték
Talcot Parsons(1972)
 az egészség az egyén optimális teljesítőképességnek állapota, amely azoknak a
szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, melyekre szocializálódott
 az egészség akkor adott :
 szociálisan integrálódott
 terhelésekhez való alkalmazkodás
 individuális önállóságát megőrzi
 megteremti az összhangot
Egészség fogalom
Biomedikális modell: Egészség a betegség hiánya
WHO-1948:
 Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét
állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya.
 több szempontú megközelítés
 pozitív megközelítés
 dinamikus egyensúly
Egészségvirág szimbólum
Mentális egészség
jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességei, meg tud küzdeni az élet
mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá
tud járulni saját közösségéhez.

2.Egészség determinánsok (nem, társadalmi státusza)

2020. 09. 22.
Az egészséget befolyásoló tényezők
 1974. Lalone:
 Egészséget befolyásoló tényezők:
 egyénből, az egyén életmódjából és a gazdasági,-fizikai- társadalmi
környezetbők adódnak
 genetika 27-29%
 életmód 40%
 közvetlen környezet: 20%
 egészségügyi ellátórendszer: 11-13%
 az egészségmegelőzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet
játszanak, mint a az egészségügy
genetika nem determinálja az egyént – erős hajlamot ad, de nem törvényszerű, hogy
„elkapja” a családban örökletes dolgot, abba hal bele
a genetikai tényezőt tudjuk befolyásolni az életmódunkkal
Az egyén egészségét befolyásoló tényezők :

Belső kör
(ön/én)
Második
kör

Külső kör

Belső kör (Ön/Én):

  személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló
tényezők
 tartalma:
 genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás
 életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend
 aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret
 alkalmazkodó készség, képességek, stb.
gyakoribb megbetegedés férfiaknál: szív, érrendszer, nőknél: autoimmun,
csontritkulás
A női nem genetikailag erősebb!
életkor: 40 felett elmegyünk egy orvosi vizsgálatra, biztosan fognak valamit találni
szokások, amit a gyerek a felnőttektől elles
táplálkozási kultúrák
szocializáció során magunkba szívunk dolgokat
TanultPl.: dohányzás, alkohol káros hatásainak ismerete
értékrend: mindenhol az egészség a legfontosabb érték – viselkedés szintjén
azonban nem eszerint élünk (táplálkozási magatartást nagyon nehéz
megváltoztatni)
szubjektív egészség – objektív egészség
aki betegnek érzi magát, nagyobb eséllyel lesz az
képes vagyok-e alkalmazkodni a körülményekhez
Második kör:
 közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet
 tartalma:
 család (léte/nem léte/teljes/egyszülős) (léte, teljes: protektív faktor)
 barátok, munkatársaktámogató, segítő szerep
 munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastruktúra
 óvodai, iskolai, munkahelyi környezet, stresszfaktor (dolgozatok, beadandók,
leterheltség, nem megfelelő pedagógusok)
 anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való
hozzáférés (kikapcsolódás hiányanegatív hatások az egyénre)
 etnikai hovatartozás helyi megítélése stb.
idegen környezet, elvárások, kirekesztés – stresszfaktor
egészséges étkezés sokkal drágább – nem mindenki engedheti meg magának
Külső kör:
 tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális és politikai környezet
 tartalma:
 béke/háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás (magasabb GDP –
egészségügyi ellátórendszernek több pénz jut)
 társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika,
környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika…
 társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb.
kisebbségek helyzetén hogyan, mennyire akar segíteni
 társadalom struktúrája: tojás az ideális: elit és deprivált réteg viszonylag kevés,
középosztály nagy – Mo.: babapiskóta/terhes babapiskóta: sok elit, még több
deprivált, kevés középosztálybeliNem kedvező az egyén egészségi állapotának
Mo: elöregedő népesség, korfa: urna alakú (kevés gyermek/fiatal, sok 50-60 éves)
kevés napsütés: depresszióra hajlamosít (Anglia-angolkór-D vitaminhiány)

Egészség determinánsok

Egészséges fejlődés segítése, biztosítása Magyarországon nagyon jó!—Védőnői hálózat--

Hungaricum
Védőfaktorok, és erőforrások segítenek egészségesnek lenni:

MegváltoztathatatlanPl.: családi háttér

BefolyásolhatóPl.: szociális kapcsolatok
Egyéni védőfaktorok:
  temperamentum: könnyen adaptálódik és pozitív reakciót kap a környezettől
 fejlődési ütem: a „jól” fejlődő gyermek pozitív élmény a környezetnek
 speciális tehetség: elismerést vált ki, nő az önértékelés
 Szociális kompetenciák:
 pozitív énkép
 önsegítő készségek Erősítik a személyiséget és
 önállóság a boldogulást
 megfelelő viselkedésszabályozás
 belső kontrollosság
Környezeti védőfaktorok:
 gyermekek száma: 4-nél kevesebb (figyelemmegosztás, feladatok szervezése)
 anya iskolázottsága: kihat a szülői viselkedésre és a családi körülmények
mérlegelésére
 biztonságos kötődés-ha az elsődleges gondozóval sérült, helyettesítő
 jó kortárs kapcsolatok: szociális kompetenciák fejlődése, kötődés biztonsága,
szeretettség érzése
 intézményesített segítség keresése és elfogadása
Prevenció:
 célja: egészség megőrzése, a betegségek minél korábbi stádiumban való felismerése és
a gyógyítás
 Szintjei: primer, szekunder és tercier
Primer prevenció:
 egészséges emberre irányul
 cél: az egészség általános védelme, az egészségkárosodás megelőzése, a fizikai
állóképesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése
 eszközei:
 védőoltások
 járványügyi intézkedések
 D-vitamin
 Egészségnevelés
2020. 09.29.
Secunder prevenció

Célcsoport:
1. Egészséges emberek
2. Egészségileg kockázati helyzetben lévők (betegségre hajlamosak)

Cél:
1. Betegségek, elváltozások korai felismerése, a hatásos kezelés, vagyis minél rövidebb
idő alatti gyógyulás
2. A kockázati helyzetből ne legyen betegség, ill. szövődmény

Eszközei:
1. Szűrővizsgálatok: tüdőszűrő, mammográfia, nőgyógyászat, urológia, RR mérés
(=vérnyomásmérés)[70-80%-nak kellene szűrésre mennie rendszeresen ahhoz, hogy
rendesen ki tudják szűrni a daganatos betegségeket]
2. Szülői megfigyelésen alapuló kérdőívek (fejlődésben való elakadások felmérése,
észrevétele időben)

Tercier prevenció

Célcsoport: Krónikus betegségben szenvedők

- Komplikációk, tartós károsodások csökkentése
- Szövődmények, rokkantság kivédése
- A rehabilitációs lehetőségek kihasználásaeredeti éllapot helyreállítását célozza

Eszközei: gondozás (Pl.: onkológiai betegnél-metasztázis kivédése)

3.Betegség fogalma, hatása az egyénre
Az ember és betegsége
„Nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani!” (Hippokratész)
Olyan állapot, amelyben az életfolyamatok a normálistól jelentősen és tartósan eltérnek
- Kimutatható elváltozások-szervi (organikus) megbetegedés
- Nem kimutatható, de a szervezet működése a normálistól lényegesen és tartósan eltér-
működési (funkcionális
Betegség
A szervezet és a környezet közötti egyensúly megbomlik az egyén részéről érezhető és
/vagy kívülről is megállapítható elváltozások jönnek létre
A megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító
tényezőket
Jelleg, kiterjedés, előrehaladás, gyógyíthatóság, működészavarok jellege, következmények,
maradványok-befolyásolja a betegség észlelését
Jelentkezhet: hirtelen, lappangva
Betegségek felosztása
Kialakulás szerint:
- Idiopathiasnem tudjuk, mi okozza
- Primer
- Secunder
- Veleszületett
- Szerzett
[Ha a magas vérnyomást egy másik szerv problémája okozza, akkor secunder betegség]
[Nincs más a háttérbenPrimer]
Lefolyás szerint:
- Acut (=rövid idő alatt lezajlik) Pl.: felsőlégúti megbetegedések
- Chronicus (éveken-évtizedeken keresztül fennáll – pl. cukorbetegség) – nagyon
megváltoztatja az életünket
- Latens (úgy zajlik le, hogy nem veszik észre)
Időtartam és tünetek alapján:
- Heveny (akut)
- 1-2 naptól 2-4 hét
- heves tünetek
- jellegzetes szubjektív tünetek
- Pl.: heveny fertőző betegségek
- Fél-heveny (szubakut)
-lefolyása elhúzódik 4-6 hétnél tovább
-a betegség kifejlődése lassúbb
-a tünetek kevésbé viharosak
-Pl.: szívbelhártya gyulladás
- Idült (krónikus)
-évekig, évtizedekig elhúzódik
-lassú lefolyású
-tünetei nem szembetűnőek
-nyugalmi szakaszok, fellángolások
-Pl:: autoimmun betegségek (TBC, biz. fertőző betegségek is tartozhatnak ide)
A kórlefolyást befolyásoló tényezők:
 - Betegségre való hajlam: társadalmi és szociális körülmények, alkat-a szervezet
anatómiai és élettani sajátosságainak az összessége, az egyén élete alatt környezet
hatására módosul  Normosteniás-normális , Hypersteniás-hízásra hajlamos,
keringési betegségek, cukorbetegség, Asteniás-emésztőszervi, légzőszervi krónikus
betegségek, Kevert

- Már lezajlott betegségek

- Nem (pl. nők: csontritkulás, autoimmun, férfiak: szív, érrendszer)
- Életkor
- Öröklött tulajdonságok
A kórlefolyás szakaszai és kimenetele:
1. Lappangási szakasz
Kórok behatolásától az első tünetek megjelenéséig
Kór már hat, de tünetek még nincsenek
A betegségre jellemző tüneteket előkészítő változások a szervezetben
2. Bevezető szakasz
Határozatlan, általános tünetek-gyengeség, fejfájás, rossz közérzet, hőemelkedés
A tünetek nem jellemzőek a betegségre
3. Kifejlődési szakasz
A betegségre jellemző speciális tünetek
Jellemző és típusos időtartam
4. Kimeneteli szakasz
Gyógyulás
Halál
Gyógyulás lehet:
- Teljes a szervezet működése helyreáll
- Részlegesa kórfolyamat nem múlik el nyomtalanul, életre szóló szervi elváltozás
vagy működésbeli elváltozás marad vissza
[A kórfolyamatot tünetek jelzik] Tünet-Symptoma: a szervezetet ért károsító hatások
megnyilvánulása
Formái:
- Szubjektív: beteg érzi, észleli pl.: hányinger (külsőleg nem lehet megállapítani)
- Objektív: megfigyeléssel vagy vizsgálatkor észleljük, látjuk
- Kardinális: pulzus, vérnyomás, légzés, hőmérséklet (ezekben bekövetkező kis mértékű
változás a beteg állapotának romlásához vezet)
- Tünetszegény állapot-nem okoz jellemző objektív, illetve szubjektív tüneteket
(daganatos betegségek)
- Atípusos: nem okoz az adott betegségre jellemző tüneteket (idős embereknél,
újszülötteknél gyakori)
- Tünetmentes állapot (Pl.: epekő – „néma kövek”)
- Tünetcsoportok-bizonyos betegségek
A szervezet reakciói:
 - Jelző reakciók
Fájdalom: Felhívja a figyelmet a kóros elváltozásra
Reflexek útján védi a szervezetet a károsító hatásoktól
Csökkenése vagy megszűnése súlyos sérüléseket vonna maga után
A test felszínén jól lokalizálható
Belső szerveknél gyakori, hogy máshol érzi a beteg-kisugárzik (Pl.: epekő-
lapocka
Jellege szerint lehet: időszakos(migrén) vagy állandó (daganatok,
mozgásszervi megbetegedések)
Sokkot válthat ki
Fájdalomcsillapító elfedheti a tüneteket-félrevezethet (pl. hasfájás: ha nem
tudjuk az okát, ne vegyünk be gyógyszert)

2020. 10. 06.

Védekező mechanizmusok:
 amelyekkel a szervezet védekezik, megőrzi épségét, alkalmazkodik a külső,belső
változásokhoz:
o aktíva szervezet orvosi beavatkozás élkül védekezik
o passziva szervezet felhasználja a készen kapott védőanyagokat

Az ember személyisége és betegságe

Betegség hatása az egyénre

 megzavarja az ember életét
 megzavarja az életritmust, bioritmust
 csökken a teljesítőképességheveny betegségnél az elváltozások átmeneti jellegűek
 hosszantartó betegségek a pszichés működést is megváltoztatják, ez egyénenként
különböző lehet:
o meghatározó a betegség jellege
 o megváltozott szokások
o a beteg és a betegsége közti viszony
o bizonyos tulajdonságokháttérbe szorulnak mások előtérbe, kerülnek
Ember-betegség viszonya :
A

testi betegség intrapszichés vonatkozásai

A beteg ember magatartása
1. küzdő
2. kapituláló, magát megadó
3. kerülő
Betegségélmény és magatartás

Betegség hatása a környezetre:

 alkalmazkodni kell a környezetnek is
 család hozzáállása meghatározófontos a támogató harmonikus környezte
 a beteg figyelmét tereljük az őt körülvevő világ felé, de csak amennyire az állapota
engedi
A beteg és szociális környezet
A betegség és szociáis környezete
 betegségelőny:
o elsődleges betegségelőny (belső)
o másodlagos betegégelőny

4. Krónikus betegség fogalma

A krónikus beteg(ség)
2020. 10. 13.

A Bioetika alapelvei
Betegjogok
Etika és jog
Az etika/erkölcs:
 mi számít helyesnek, v. helytelennek, jónak vagy rossznak
 erkölcsi nézeteink egyéni morális intuícióink alapján, erkölcsi érvek mentén, másokkal
való kritikus eszmecserék folyamán alakulnak
 erkölcsi ítéleteink egyéni meggyőződéseken és érveken alapulnak
 az etikai és erkölcsi meggyőződések természete alapvetően más, mint a jogszabályoké,
melyek:
o minden esetben társadalmi megegyezésen alapulnak
o választópolgárok többségének véleményét képviselő parlamenti képviselők
hoznak döntéseket
 az orvoslás etikáját hosszú ideig jórészt maga az orvosi szakma közösség határozta
meg, arra az előfeltevésre alapozva, hogy
o az orvosi elméleti s gyakorlati tudása az etikai kérdések vonatkozásában is
elegendő szakértelmet jelent
o az egészségügy a társadalmi élet egyéb területeitől elzárt tartomány, amely
önálló szabályokkal rendelkezik
 gyógyító hivatás elveit és betegekkel szembeni helyes viselkedési módot az
orvostársadalom által kialakított belső etikai szabályozás (orvosi etika) határozta meg
Bioetika:
 a mai bioetika nem megkérdőjelezhetetlen etikai irányelveket fogalmaz meg
 nagyobb hangsúlyt fektet a nyilvános etikai diskurzusra és a mindenkit érintő etikai
kérdések érvelő megvitatására
 Bioetikus:
o nyilvános etikai viták facilitátora
o az embereket folytonos állásfoglalásra, gondolkodásra és felelősségteljes
döntésekre készteti
 az általános társadalmi etikát alkalmazza az egészségügyi intézményrendszeren belül
is, elsősorban a páciensek perspektívájából
o az eü.-ben ugyanazok az alapvető etikai elvek és jogszabályok kerülnek
előtérbe, mint az élet bármely más területén
Jogszabályok:
 célja: mindenkire érvényes viselkedési szabályok felállítása
 közösségi jellegűek
o közösen
o közösség valamennyi tagjára egyaránt érvényes
 nem szükséges egyetértenünk ahhoz, hogy elfogadjuk és betartsuk őket
 fontosabb felismernünk a megalkossuk mögött meghúzódó társadalmi berendezkedés
előnyei
 jogszabályok etikai gondolkodáson alapulnak
o etikai jellegű kérdéseket szabályozó jogszabályok kialakítása többnyire
nyilvános etikai viták eredménye
 o jogszabályok elfogadása egy demokratikus társadalomban maga is etikai
kérdés
Modern bioetikai szemlélet
 mai demokratikus társadalmak alapvető etikai szemlélet érvényesíti az orvosi
tevékenység különböző szintjein és területein
 egyéni szabadság elve
 az egyén és a kisebbség védelme az elnyomó tendenciákkal szemben
 demokratikus döntési mechanizmusok
 társadalmi igazságosság
 Mo. (1990)
o egyéni szabadság
o átlátható, demokratikus politikai berendezkedés és társadalmi igazságosság
elvei kerülnek a közösségi értékrend értékrend élére
o a ma is használt betegjogi rendszer ennek a folyamatnak a részét képezi: a
társadalmi értékek egészségügyi területekre való kiterjesztését.
Bioetika 4 alapelve
Tom L. Beauchamp és James F. Childress(1979)
1. Ne árts! az orvos arra vonatkozó kötelessége, hogy elkerülje a páciensének a való
egészségügyi károkozás minden formáját
2. Jótékonyság  az orvos arra vonatkozó kötelessége, hogy a páciens orvosi
értelemben vett érdekeit aktívan előmozdítsa, hatékony lépéseket tegyen a páciens
egészségének megőrzésé, gyógyítása és életének megmentése céljából
3. Autonómia  az orvos arra vonatkozó kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és
elmozdítsa a döntéshozásra képes páciens saját magára irányuló döntéseinek
meghozatalában való részvételre, elképzeléseinek és preferenciáinak érvényesítésére
vonatkozó személyes szabadságát
másik embernek, mint önálló nézetekkel, szempontokkal, érdekekkel, értékrenddel
és akarattal rendelkező személynek az elfogadását jelenti az orvosi tevékenység során
4. Igazságosság  az orvos arra vonatkozó kötelessége, hogy a korlátozottan
rendelkezésre álló eü.-i erőforrások (pénz, eszköz, humán erőforrás, idő stb.)
elosztásakor tudatosan és átlátható módon olyan sztenderdeket alkalmazzon, amelyek
a társadalom tagjai számára elfogadható
 nem mindig az az igazságos, ha mindenki egyformán jut bizonyos javakhoz
 az egészségügy minden szintén találkozunk elosztási igazságossági kérdésekkel
Alapelvek a napi gyakorlatban
 az autonómia elve gyakran konfliktusba kerül a gyógyítás és egészségi állapot iránti
elkötelezettség egymást kiegészítő két alapelvével, a „ne árts! és a „jótékonyság”
elvével
Paternalizmus és betegjogok
 Atyáskodó hozzáállás
  az egyik fél a másik érdekében próbál döntést hozni, mégpedig olyan értékrend és
belátások alapján, amellyel a másik fél nem feltétlenül ért közvetlenül egyet
 az egyik fél (információs és hatalmi pozíciójánál fogva) abban a helyzetben érzi
magát, hogy jobban tudja, mi a jó a másik félnek
 a másik fél szempontjainak figyelmen kívül hagyásával keresztülviszi akaratát a másik
általa védelmezett legjobb érdekeinek előmozdításának céljából
Antiparternalizmus és a betegjogok
 modern bioetika egyik fő célkitűzése az orvosi gyakorlatban korban meghatározónak
számító paternalista hozzáállás felszámolása
 mai bioetika alapvetően antipaternalista szemléletű