Az orientációs képesség.

A téri orientáció fogalma és alapja:

testtudat, testséma, testkép, praxia és
diszpraxia

Orientációs és kreatív képességek fejlesztésének módszertana

Ladányi Lili
2023/24
2023.09.11.
Az orientáció fogalma
⇨ Az orientáció (Mentimeter)
https://
⇾ (tájékozódás, eligazodás, irány) gravitacioshullam
.hu/gravitacios-h
ullamok/mi-a-teri
⇾ Az egyén térbeli, időbeli és személyes do
elhelyezkedése, valamint környezetének felismerése https://www.yout
ube.com/watch?v
⇾ Az ember tudatának éber alapállapotában meglévő =OmS6nHcSgNo

azon képessége, hogy a tér-idő kontinuum és az

önazonosság tekintetében nincsenek kételyei, illetve
az ezekről feltett kérdésekre megfelelő módon tud
válaszolni.
2
 Az orientációs képesség színterei és
típusai
Orientációs képesség

Külső színterek Belső színterek

Térbeli Akusztikus
Metakogníció
tájékozódás Időbeli Vizuális orientáció
tájékozódás orientáció
3
 Kicsit bővebben
Vizuális orientáció Metakogníció
Téri tájékozódás ⇨ vizuális analízis és szintézis ⇨ A személy saját tudásáról
⇨ téri észlelés ⇨ alak-háttér kiemelés való tájékozódás
⇨ téri képzetek és fogalmak ⇨ alak konstancia
⇨ téri szókincs
⇨
⇨ téri helyzet, térbeli
a saját test részeinek ismerete
⇨ téri emlékezet viszonylatok és arány
⇨ téri gondolkodás értelmezése.
⇨ a térrel kapcsolatos feladatok
megoldási képessége
⇨ a téri tájékozódással összefüggő Időbeli tájékozódás Akusztikus orientáció
kommunikációs képesség ⇨ az idő múlásának felismerése ⇨ hangforrás irányának
⇨ az időtartam becslése felismerésé
⇨ az időben való tájékozódás és ⇨ A téri relációszavak
meghatározás
⇨ a homogén idő előre haladó ismerete
folyamatában a számtani ⇨ Auditív szerialitás
egységekre tagolás és ehhez
igazodás

4
Gyűjtsünk tantárgyakat!
⇨A térbeli tájékozódás:
￫környezetismeret, geometria, földrajz
⇨Az időbeli tájékozódás:
￫irodalom, történelem
⇨A vizuális orientáció:
⇾matematika, írás-olvasás
⇨Az akusztikus orientáció:
￫olvasás, testnevelés

￫Stb.

5
Részletesebben
• Az orientációs képesség minden tantárgy nélkülözhetetlen képessége.
• Az olvasásírás tanulása során tájékozódni kell sorközökben, szövegsorokban,
vonalközben. Differenciálni kell a betűformák téri helyzetét. Az olvasás haladási
iránya nem cserélődhet fel. A beszédhangok időtartama pontos idői orientációt
követel.
• A mennyiségi fogalmak kialakulásánál is feltétel az optimum szintű téri
tájékozódás, hiszen a több-kevesebb mennyiségfogalom kialakításához használt
„kacsacsőr” téri relációban értelmezhető. További orientációs tényező a matematika
tanulásánál a műveletek haladási iránya. Nem mindegy, hogy milyen irányból és
milyen oldalról kezdjük pl. az írásbeli kivonást. A számjegyek is eltérhetnek téri
helyzetük alapján.
• Testnevelésnél a mozgásfolyamatok és instrukciók téri szituációkat és
relációszavakat tartalmaznak.
• A történelmi időszemlélet az idői orientációban való tájékozódást feltételezi.

6
 A téri orientáció alapja: testtudat,
testfogalom, testséma, testkép, praxia
és diszpraxia.

7
Téri tájékozódás
⇨ A téri tájékozódás összetett fogalom, többek között magába foglalja
⇾ a téri észlelést,
⇾ a téri képzeteket és fogalmakat,
⇾ a téri szókincset,
⇾ a saját test részeinek ismeretét,
⇾ a téri emlékezetet,
⇾ a téri gondolkodást,
⇾ a térrel kapcsolatos feladatok megoldási képességét,
⇾ a téri tájékozódással összefüggő kommunikációs képességet

8
⇨ A téri tájékozódásban a saját test a
kiindulópont, a gyermek saját térbeli
helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a tőle
balra, illetve a jobbra levő tér
megkülönböztetését.
⇨ A térérzékelés alapja a mozgás, a sebesség és
az irány érzékelése

9
Mozgásfejlődés és téri orientáció
összefüggései
• A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezésének stabilizálódása alapvetően

•
függ a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma tudatosságának alakulásától.
A téri tájékozódás alapfeltétele a megfelelő testtudat kialakulása, ugyanis a téri
Tegyük
•
tájékozódásban a saját test a kiindulópont.
A mozgásfejlődés és a téri tájékozódás kapcsolata szükségessé tesz néhány, a
ezeket
mozgás folyamatával, fejlődéssel kapcsolatos fogalmak ismeretét.
rendbe!
testkép testséma
testtudat
testfogalom 10
Csoportfeladat
• Tegyék el a telefonjaikat a táskáikba!
• Alkossanak 3 fős csoportokat!
• Csoportonként kapnak egy fogalmat: testtudat, testkép, testfogalom, testséma.
• Alkossanak egy definíciót az adott fogalomra!
• Üljenek össze az azonos fogalmi definíciót megalkotó csoportokkal, jussanak közös
nevezőre!

11
Csoportmunka eredményei

Testtudat: tisztában lenni a testünk méreteivel, arányaival, hogy hova

férünk be

Testkép: saját testünkről alkotott kép

Testfogalom: testrészek nevének ismerete

Testséma: legtöbb ember fejében lévő átlagos testfelépítés, tisztában lenni

azzal, hogy egy embernek milyen testrészei vannak

12
Testtudat

Saját testünk tudatos használata és irányítása, amely a saját testünk állapotainak

megfigyelési és nyomon követési képességén alapszik, és amely 3 alapvető részből áll:
a testképből, a testfogalomból és a testsémából.

13
Testkép
A testkép a saját test megtapasztalását, a képességeinek ismeretét jelenti.
A test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós
benyomásokat is (pl. túl magas, túl kövér vagyok, stb.)
Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek rólunk alkotott véleménye.
Fontos, hogy a gyermek testképe pozitív legyen, elégedett legyen önmagával, ne
ültessünk el benne már egészen kis korban negatív gondolatokat a saját testével
kapcsolatban.
A testtudat kialakulásának első lépése a testkép ismerete, a saját test megtapasztalása,
érzése.

14
Testfogalom
A testfogalom a saját testről szerzett tudás.
A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját.

15
Testséma
A szervezet és a környezet, valamint a szervezet és részei között fennálló térbeli relációk
leképezése, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való összerendeződése.
Ez a leképezés több érzékelési együttműködés és tapasztalat eredménye.
Ide tartozik az egyensúlyérzék, az izmok mozgásának, változásának megérzése, valamint a
jobb és bal irányok megtanulása, a két testfél integrálása, valamint a térérzékelés.
A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről
percre változó mozgásának megélése.

16
 Praxia
• A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott
feladat érdekében történik. A saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett
és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása.

• Tanulási folyamat eredményeként alakul ki.

• A praxia Magába foglalja, hogy
• a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
• a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
• a testséma és téri tájékozódás pontos.
• Kialakulásában fontos még a taktilis észlelés, a vesztibuláris rendszer, amely az
izomtónus szabályozásában, ezzel a cselekvések lendületének megtervezésében
játszik szerepet.
• A hiperaktív gyermekek mozgása azért agresszív, mert nem tudják a cselekvés
lendületét, irányát megtervezni. Minden összetörik a kezükben, mozdulataik
durvák.

17
Diszpraxia, apraxia
⇨ A diszpraxia a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara.
Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a
mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a
megfelelő módon alkalmazni.
⇨ A diszpraxia részképesség gyengeség, amely az agyi funkciók hibás működése
következtében lép fel, mozgáskoordinációs zavart eredményez. A hátterében a
testkép, a testséma, a téri érzékelés zavara áll.
⇨ A praxia zavarának súlyosabb megnyilvánulási formája az apraxia, a
mozgásos tapasztalatok felhasználásának hiánya, elvesztése. A célszerű
mozgásra, a gesztusok kivitelezésére, az eszközök megfelelő használatára, a
tanult automatikus mozgásegyüttesek sima, gördülékeny kivitelezésére való
képtelenség.

18
A diszpraxia típusai
⇨ fejlődési diszpraxia: a szenzoros integráció zavarainak egyfajta
megnyilvánulása. (Ayres, 1995). Ép mozgásrendszere ellenére a gyermek
(vagy felnőtt) mozgásrepertoárja szűk, gyakran éri kisebb-nagyobb baleset,
mozgásos játéka, tevékenysége fantáziátlan, testsémája fejletlen, viselkedése
önállótlan.
⇨ konstruktív diszpraxia: testséma, orientációs és laterális dominancia zavar,
⇨ téri diszkinézia: nehezített a mozgásfolyamat utánzása,
⇨ okuláris diszpraxia: mozgó tárgy követésének nehézsége,
⇨ verbális diszpraxia: idegrendszeri eredetű artikulációs zavar, esetében a
beszédmozgások nehézkes működése jellemző, amely befolyásolja a pontos
artikulációt, a beszédmozgások következetes végrehajtását.

19
A diszpraxia jellemzői:
⇨ normál intelligencia
⇨ korának megfelelő kommunikációs képesség – kivétel lehet azonban, ha a
beszédközpont is érintett
⇨ átlagos vagy annál jobb memória
⇨ helytelen vagy kialakulatlan testséma – például
⇾ nem tud másokat utánozni
⇾ nem képes megmutatni, illetve megnevezni, hol értek hozzá
⇾ általános lassúság jellemzi, pl. öltözködéskor
⇾ nehezen tájékozódik a saját testén
⇾ a laterális dominancia (oldalság) kialakulatlan
⇾ nehézkes a két oldal koordinációja
20
⇨ téri tájékozódás nehezítettsége – például:
⇾ könnyen eltéved
⇾ váratlanul beleütközik emberekbe, tárgyakba
⇾ rendszeresen felcseréli az irányokat
⇾ nehézséget jelent a térképen való tájékozódás
⇨ koordinálatlan mozgás eszközhasználatban, önkiszolgálásban, játékban,
sportban – a mozdulataik darabosak, nehézkesek, kapkodóak, következetlenek,
az alapvető kézügyességet kívánó tevékenységek, az aprólékos manuális
mozdulatok, az írás, a vonalvezetés, az ollóhasználat nehézséget okoz
számukra
⇨ gyakran célszerűtlen cselekvéseket végeznek

21
Testtudat fejlesztése
⇨ 1. Önazonosítás tükörben –testkép kialakítása
⇾ Önmaga felismerése tükörgyakorlatokkal.
⇾ Jellegzetes külső tulajdonságok
felismerése

22
⇨ 2. Testrészek azonosítása, tanulása tükörben – testfogalom
kialakítása
⇾ Tükör előtt testrészek megérintése, megnevezése.
⇾ Felnőtt által érintés, a gyermek megnevezi. - Gyermek
megismétli saját testen az érintést és a megnevezést.
⇾ Utasításra a gyermek megérinti és megnevezi az adott
testrészt.
⇾ A felnőtt megnevezi, a gyermek megérinti, megnevezi a
társa testén a kívánt testrészt.

23
⇨ 3. Testrészek és funkciójuk tanulása, gyakorlása tevékenységekkel, tükör
nélkül
⇾ - Babafürdetés, Öltöztetés, Orvosos játék, Kakukktojás játék.
⇾ - „Száll a lepke” játék variációi, az oldaliság szerepe nélkül.
￫ - Felnőtt repteti a gyerekre, megnevezzük hová repült.
￫ - Felnőtt repteti magára – a gyerek saját magán ugyanarra a
testrészére, megnevezzük.
￫ - Párosával: katica-pillangó. Ahová az egyik gyerek repteti
magára a katicát, a másik a pillangóját ugyanarra a testrészre
magán. Megnevezi, a másik ellenőrzi, hogy jót mondott-e.
￫ - Keresztbe reptetik egymás testrészeire a pillangót és a katicát.
￫ - Csukott szemmel kell megérezni, hogy a társ hova helyezte a
pillangót, megnevezni, majd saját magán csukott szemmel
ugyanoda helyezi.

24
 ⇾ - Mozgással kísért mondókák, versek, énekek tanulása, melyekkel a testrészeket rögzítjük.
￫ Pl: Ez a szemem, ez a szám, ez meg itt az arcocskám.
Jobbra-balra két karom, forgatom, ha akarom.
Két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok.
￫ Ének:
Fejem, vállam, térdem, bokám..
● https://www.youtube.com/watch?v=r4E_uU83TG4
￫ Fej és vállak, térd, lábujj…
● https://www.youtube.com/watch?v=rFHblUNxCWU
￫ Kerekmese testrészes dal:
● https://www.youtube.com/watch?v=uq7Wsm91Rb4

⇨Különböző testhelyzetekben /hason, hanyatt, ülve, térdelve/ megtalálni a megnevezett testrészt,

megérinteni, megnevezni, mozgást végezni vele.

25
⇨ 4. Utánzások, feszítések, lazítások – testkép Közvetlen
kapcsolatot létesít a kívülről látott testkép, és a belülről érzett
test között: -
⇾ Feszítő-lazító gyakorlatok:
￫ https://tuskevariskola.hu/sites/default/files/csendelet_feladatgyujtemeny.pdf

26
27
⇨ 5. Önazonosítás tükör nélkül
⇾ - Szóbeli leírás alapján ráismerni saját magára.
⇾ - Képek időbeli sorrendbe állítása.
⇨ 6. Mások azonosítása leírás alapján
⇨ 7. A test körülrajzolása, lábnyomat, kéznyomat készítése -
Csomagolópapíron, majd az adott egyén azonosításhoz szükséges
részletek berajzolása, színezése. Amikor már több test van lerajzolva,
vizuális differenciálással azonosságok - különbségek keresése.
⇨ 8. Testek azonosítása körvonal alapján
⇨ 9. A test hátsó zónájának megfigyeltetése tükörben.
⇾ - Személyek azonosítása; első-hátsó testzóna összetartozásának
felismerésével. Így alakul ki a tejes, plasztikus, körkörös kép a
gyermekben önmagáról.

28
⇨ 10. Szétvágott testek összerakása - fokozatosan
⇨ 11. Szimmetria megéreztetése a testen
⇨ 12. Árnykép felismerése.
⇾ - Személyek azonosítása; teljes kép - árnykép összetartozásának
felismerésével.
⇨ 13. Egész test egyeztetése, részben eltakart, hiányos testekkel.
⇨ 14. Legegyszerűbb posztura utánzások Testhelyzet megfigyelések,
utánzások.
A fejlesztés elejétől használhatjuk, ügyelve az alábbi fokozatosságra:
Kezdetben csak olyan feladatokkal végeztetjük, ahol az oldaliságnak
nincs szerepe, nem kívánja a test középvonalának keresztezését.
Sokáig csak háttal álló személyt kelljen utánozni, majd oldalt, csak
legvégül szemben állót.

29
Csoportfeladat
⇨ Találjanak ki testtudatot (testkép, testséma,
testfogalom) fejlesztő feladatokat (legalább 5)
az alábbi témakörök köré:
⇾ Víz, vízi világ
⇾ Levegő, repülés
⇾ Méhek világa

30
Felhasznált irodalom
⇨ http://www.zengoovoda.hu/jatekforras3.pdf
⇨ Fazekasné dr. Fenyvesi Margit (2013):
Orientációs képességek fejlesztésének
módszertana. Digitális Tankönyvtár, ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar,
Budapest.

31