A sajátos nevelési igény, mint fogalom meghatározása hazánkban

A sajátos nevelési igény kifejezés az angol special education need kifejezésnek felel
meg. A special szó speciális tükörfordítás helyett a magyar terminológia a sajátos szót
használja. Nevelés szó az education, a szükséglet, pedig a need szó fordításából
keletkezik.
Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról az első, amely a súlyosan fogyatékos
gyerekek számára is ellátást biztosít. A közoktatásról szóló törvény kiemelkedő
vívmánya, hogy megszüntette a „képezhetetlen” gyermek fogalmát, tehát ily módon
minden gyermek tanköteles lett, függetlenül attól, hogy ilyen képességei vannak. A
családban élők képzési kötelességéről is szakembert biztosítottak. A törvénynek
köszönhetően, az óvodáskor előtt a gyermekek korai fejlesztésben, gondozásban
részesülhetnek, ha ezt állapotuk ezt indokolta. A fejlesztő felkészítés fogalmát is
bevezeti a törvény. Tulajdonképpen ez az első törvény, mely lehetőséget teremtett az
integrációra. Az intézményrendszerben továbbra is külön iskolatípusként jelent meg a
speciális szakiskola és a munkára felkészítő szakiskola.
A 2003-as közoktatási törvény (2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény módosításáról) használja elsőként a sajátos nevelési igény fogalmát, a
fogyatékos gyermek, fogyatékos tanuló, valamint a más fogyatékos tanuló kifejezések
helyett, amely kifejezések szakmai körökben nem voltak már akkor sem használatosak.
A gyógypedagógia területén dolgozó szakemberek pejoratívnak, stigmatizálónak
tartották már akkor is a „fogyatékos” szót.
A sajátos nevelési igény fogalmát a 2003-as közoktatási törvény, következőképpen
határozza meg: „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi,
beszédfogyatékos, autista, illetve több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”
E közoktatási törvény szerint elő kell készíteni az integrációt. A szakértői bizottságok
véleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, megfelelő pedagógiai,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásba kell részesülniük, ami a korai
fejlesztés és gondozást, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a fejlesztő
felkészítést jelenti.
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve valóban
irányelveket határoz meg a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását
illetően. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és a Nemzeti alaptantervvel
együtt értelmezendő és kiegészítő dokumentum, mely biztosítja a sajátos nevelési
igényű gyermekek különleges gondozásához való jogát.
A közoktatási törvény 2007-es módosítása változtat a „sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanuló” definícióján.
A Közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja szerint „Sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő
funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.”j Az
SNI-a gyermekek integrálhatók a normál tantervű általános iskolákban, de speciális
intézményekben is maradhatnak és marad az ezzel kapcsolatos 12 ellátás és a fejkvóta
alapú, normatív finanszírozás. SNI-b gyermekek integráló ún.”normál” iskolákba,
óvodákban tanulhattak, értük nem járt plusz normatíva, a csoport- és osztálylétszám
számításánál csak egy főként vehetők figyelembe.
11 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról, általános elveket, célokat, feladatokat fogalmaz meg a sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelésével-oktatásával kapcsolatban. A sajátos nevelési igényű
gyerekek neveléseoktatásának dokumentumát az óvodák helyi programjában található
dokumentumát a sajátos nevelési igényű gyerekekről ezen irányelv óvodára vonatkozó
része alapján felül kell vizsgálni, továbbá figyelembe kell venni az Óvodai nevelés
országos alapprogramját is. Az integráló iskolák helyi tantervük elkészítésénél az
iskolatípusuknak megfelelő kerettanterv és az Irányelv rájuk vonatkozó rése szerint
készítik el. E rendelet 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit
első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és
kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell
alkalmazni. 2013. augusztus31-ig az óvodák a fentiek szerint kötelesek voltak
felülvizsgálni programjukat. 12 3.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek, jelenlegi
meghatározása A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a legutolsó ma is érvényes
köznevelési törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek tanuló és ezen belül
különleges bánásmódot igénylő tanuló is egyben. 13 A köznevelési törvény szerint
„kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges
gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.”k k: 2011. évi
CXC. törvény a köznevelésről „4§ (13),
A súlyos és tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, továbbá az érzékszervi
fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékosok, autisták és a több
fogyatékossággal rendelkező gyermekek az „sajátos nevelési igény” kategóriájába
maradnak. Továbbra is külön kategóriát képeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdők, (továbbiakban BTMN). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a
sajátos nevelési igényű és BTMN gyerekek a kiemelten tehetséges gyermekek
együttesen alkotják. A törvény szerint a sajátos nevelési igény meghatározása: „Sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,
aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi
vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” l A fogyatékossági
kategóriák részletes ismertetését, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő
feladatokat határoz meg az Irányelv (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, mely kiadás továbbra is a sajátos nevelési
igényű gyerekek különleges bánásmódra való jogait illetékes biztosítani. A törvény
biztosítja a sajátos nevelési igényű gyerekek számára a kötelező egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A kötelező.
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. „A sajátos nevelési
igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának
megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön
attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak
megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell
biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő
ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek
figyelembevételével”.
A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését-oktatását integráló
intézményekben, teljes vagy részleges integrációban határozza meg, vagy szegregált
intézményekben. Ezt a szakértői bizottságok határozzák meg. A törvény részletesen
tárgyalja azokat a feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres
megsegítését, habilitációját biztosítják. Ezen feltételek, a megfelelő végzettségű
szakemberek, gyógypedagógusok, speciális, tanterv, speciális taneszközök, valamint
speciális gyógyászati és technikai eszközök A gyermekek védelme érdekében a szülő
kötelezhető arra, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői bizottság vizsgálaton „A
gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével
jelenjen meg a szakértői vizsgálaton.”n „Az enyhe értelmi fogyatékos,
beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót
két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót
három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi
csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval
együtt történik.” A törvény meghatározza a SNI gyerekek fejlesztésének kereteit,
helyszíneit, feltételeit, feladatait és céljait. A törvény kimondja, hogy a sajátos nevelési
igényű gyermekek a fogyatékosságuk típusának megfelelő szakirányon szerzett
gyógypedagógusi, gyógypedagógiai, tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi,
konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettségre van szükség.