Általános Gyógypedagógiai Ismeretek DG Sablon Final 1122 1638001819

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ
1056 Budapest, Váci utca 47.

ugyfelszolgalat@pannonkincstar.hu
+36 1 577-8322
Általános gyógypedagógiai ismeretek
Tartalom
1. Bevezetés a gyógypedagógiába ......................................................................................................... 2
1.1. A gyógypedagógia fogalma.......................................................................................................... 2
1.2. A gyógypedagógia tárgya ............................................................................................................. 2
1.3. A gyógypedagógia célja ............................................................................................................... 2
1.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ......................................................................................... 2
1.5. Az integráció, az inklúzió és a szegregáció fogalma .................................................................... 6
2. A fejlődés és a fejlődést veszélyeztető tényezők .............................................................................. 7
2.1. A fejlődést és öröklődést befolyásoló tényezők ........................................................................... 7
2.2. A megismerés folyamata .............................................................................................................. 7
2.3. Az eltérő fejlődés.......................................................................................................................... 8
3. Szakértői bizottságok ...................................................................................................................... 10
3.1. A szakértői bizottságok feladatai................................................................................................ 10
3.2. A szakemberek feladata a szakértői bizottságokban .................................................................. 11
3.3. A szakértői vélemény ................................................................................................................. 12
4. A korai intervenció, a korai fejlesztés tartalma és törvényi háttere .......................................... 13
4.1. Kora gyermekkori intervenció.................................................................................................... 13
4.2. Pedagógia szakszolgálatok ......................................................................................................... 13
4.3. A gyógypedagógiai szakszolgálatok tevékenységei ................................................................... 13
5. Sérült gyermek a családban – megküzdés a negatív társadalmi attitűdökkel ........................... 16
5.1. A gyászreakció állomásai ........................................................................................................... 16
5.2. A család előtt álló kihívások ...................................................................................................... 17
5.3. A személyiség változása ............................................................................................................. 17
5.4. Mi történik a hétköznapokban? .................................................................................................. 17
5.5. Mit tehet a család és a környezet? .............................................................................................. 18
5.6. A gyermekintézmény lehetőségei és felelőssége........................................................................ 18
Minden jog fenntartva. Az itt letölthető tananyag alapját képező, írásos, grafikus, képi és mozgóképi tanagyag és tansegédlet a Pannon Kincstár Kft. kizárólagos tulajdonát képezi, azt erre
vonatkozó kifejezett engedély nélkül felhasználni, többszörösíteni, terjeszteni, átdolgozni, egyéb módon nyilvánosságra hozni tilos. Ezen jogok sérelme esetén a Pannon Kincstár Kft. mint
jogosult a jogsértővel szemben a Szerzői Jogról szóló törvény (Szjt.) 94. § szerinti polgári jogkövetkezmények bírósági úton való alkalmazását helyezi kilátásba.
1. Bevezetés a gyógypedagógiába
1.1. A gyógypedagógia fogalma
A gyógypedagógia az a tudomány, amely a fogyatékkal élő emberek életének tanulmányozására támasz-

kodva, az ő oktatásuk, nevelésük, rehabilitációjuk kérdését vizsgálja, életvezetésük segítésének proble-
matikáját tanulmányozza az elméletben és a gyakorlatban egyaránt.
1.2. A gyógypedagógia tárgya

• A gyógypedagógiai segítést, nevelést, oktatást, terápiát,
rehabilitációt igénylők körének meghatározása.
• A gyógypedagógiai tevékenység közös specifikumainak
feltárása.
• A gyógypedagógiai alapfogalmak definiálása és rend-
szerbe foglalása.
• A gyógypedagógiai tudományterület fejlődésének és
más tudományokhoz való viszonyának vizsgálata.
• Elméletképző modellek leírása.
1.3. A gyógypedagógia célja

• Minél előbb felismerni és minél jobban megismerni a fogyatékosok lelki sajátosságait.
• Elősegíteni a korrekciót és a rehabilitációt.
• Minél alaposabban kidolgozni és alkalmazni a speciális pszichológiai módszereket, eljárásokat és
terápiákat.
• Minél jobban kidolgozni és a legmegfelelőbben alkalmazni a speciális oktatási módszereket,
eljárásokat és technikákat.
• Megkönnyíteni a fogyatékosok számára a családba, az iskolába, a munkába és a társadalomba
való beilleszkedést.
1.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek eltérő képességei és szükségletei az átlagtól pozitív (kiemelt
tehetségűek) és negatív irányban is (sajátos nevelési igényűek) eltérhetnek Az első esetben tehetség-
gondozásról, míg az utóbbiban felzárkóztatásról beszélünk.
A kiemelt figyelmet igénylők nagy kategóriáján belül az alábbiak szerepelnek:
1. különleges bánásmódot igénylők
2. sajátos nevelési igényűek (SNI)
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BTM)
4. kiemelten tehetségesek
5. a gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű
(HHH) gyermekek
A különleges bánásmód fogalma
Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, különleges, és minden gyermeknek egyéni nevelési-
oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. A gyermekek közötti különbségek, különbözőségek
óriásiak lehetnek: egyesek alulteljesítenek, míg mások bizonyos területen messze meghaladják a többi
2
társukat. Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichi-
kai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükség-
leteik vannak, ezért az iskolában a speciális nevelési-oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyé-
nenként igazodó bánásmódot igényelnek.
Sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI)
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgás-,
érzékszervi, értelmi, beszédzavarral küzd, halmozottan sérült, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb
fejlődési zavarral (tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd). Speciális fejlesz-
tésük a gyógypedagógia szakterülete.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók (BTM)
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján életkorához
viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartási nehéz-
ségekkel küzd, a közösségbe illeszkedése nehezített, de nem sajátos nevelési igényű.
Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók
A köznevelési törvény (Nkt.) szerint „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánás-
módot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas
fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség”.1
Vagyis az alábbi képességek valamelyike megmutatkozik benne:
• intellektuális (a különböző tudományterületeken – matematika, fizika, nyelvek stb. – kimagasló)
tehetség
• művészi (képzőművészeti, zenei, írói, rendezői) tehetség
• pszichomotoros (sport, tánc, pantomim, kézügyességet igénylő terület) tehetség
• szociális (vezető, szervező, irányító) tehetség
A különleges, egyéni bánásmódot igénylő gyermekek egyenként is sokfélék lehetnek. Egy tehetséges
diák is lehet látássérült. Lehet egy tanuló az egyik tárgyból átlagos vagy átlag alatti, míg egy másikból
tehetséges. Az is elképzelhető, hogy valaki egyszerre lassú és tehetséges, csak ez különböző területen
jelentkezik (például a művészetek vagy a matematika), és vannak olyan tanulók, akiknél a problémájuk
összetettsége miatt nagyon nehéz a kategóriába sorolás.
A gyermekvédelmi törvény szerint hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)
gyermekek
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a hátrányos helyzet meghatározása már nem
szerepel! Emiatt került be a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénybe (a továbbiakban: Gyvt.) 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma, és ennek megállapítása mint a gyermekvédelmi gondoskodás
körébe tartozó hatósági intézkedések egyike. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompen-
zálása, esélyeinek növelése kora gyermekkorától fiatal koráig a minél sikeresebb társadalmi integráció-
jának elősegítése érdekében.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság – ami a jelenlegi hátrányos helyzet
meghatározója – a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja, és önmagában nem feltétlenül jelenti azt,
hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis hogy az életminőségét, az iskolai
1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
3
sikerességét általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok is fennállnak (zsúfolt lakás, a szülők
alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.).
A hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, hallgató meghatározása
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá
vált gyermek (fiatal felnőtt), aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) A szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő
mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkén-
tes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igény-
lésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
Az iskolai végzettségről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Alapfokú
iskolai végzettség: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a 8. évfolyam sikeres elvég-
zéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít (pl. a
9. évfolyam vagy egy középfokú oktatási intézmény pár osztályának elvégzése a középfokú végzettség
megszerzése nélkül nem befolyásolja az alapfokú végzettséget, hiszen ezek nem emelnek végzettségi
szintet).
b) A szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők
bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermek-
védelmi kedvezmény igénylésekor a szociális törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására
jogosult, vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16
hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy.
Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján
állapítható meg. A szülő vagy a családba fogadó gyám akkor számít alacsony foglalkoztatottságúnak,
ha a nevelők vagy a szülők bármelyike a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylését megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva.
c) A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a
gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvá-
nított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakásban, illetve olyan
lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szük-
séges feltételek.
Az igazolás a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia szegregátum-meghatározása
alapján, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve a lakáskörülmények tekintetében az elvégzett
vagy beszerzett környezettanulmány alapján történik. A környezettanulmány elvégzésére a települési
önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.
A halmozottan hátrányos helyzet meghatározása
„Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek,
aki esetében a fenti a)–c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll;
b) a nevelésbe vett gyermek;
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.”2
22013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő
módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról.
4
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával
egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosult-
sággal egyező időtartamra (egy évre) – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek (fiatal felnőtt)
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
A jogosultság időtartama
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermek-
védelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a
fentebb meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell
vizsgálni. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára (egy év) állapítható meg.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelmet
az erre rendszeresített kérelemnyomtatvánnyal kell kezdeményezni. Jogszabályban került meghatáro-
zásra, hogy a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megál-
lapítani.
Tájékoztatási kötelezettség
A hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része
tartalmazza, hogy a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására mely
törvényben foglalt ok alapján került sor.
A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzetet megál-
lapító határozatához – annak a szülő, a családba fogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére
történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzethez kap-
csolódó jogosultságokról (több ilyen jogosultság is van).
A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennállását
megállapító határozatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi
annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellá-
tásban részesül, vagy amellyel a gyermek (a nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói
jogviszonyban áll.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és támogatórendszere
„A támogatórendszer segítségével azonosított figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a nevelési-oktatási intézmény olyan pedagógiai intéz-
kedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű, tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az
iskolai sikerességet támogató együttműködéssekkel segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel
a képességek, készségek kibontakoztatására, az esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.”3
3
Európai Bizottság (2021): Magyarország: Támogató intézkedések kisgyermekkorban és a közoktatásban.
5
1.5. Az integráció, az inklúzió és a szegregáció fogalma

Integráció: beolvadás – nem puszta együttlét, hanem együttes tevékenység, közös játék, tanulás, közös
kommunikáció. Az integráció egyik fontos mozzanata az alkalmazkodás.
Inklúzió: befogadás – a cél, hogy a legtöbb sajátos nevelésű gyermek a lakóhelyéhez közeli többségi
intézménybe kerüljön, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. Az is jellemzi, hogy valamennyi
gyermek szüleit aktívan bevonják az iskola életébe, közösségi feladataiba és programjaiba.
Szegregáció: elkülönítés – a sérült személy címkét, diagnózist kap, majd a károsodástól függő kezelése
és oktatása a kórházi kezelés analógiájára elkülönült intézményben történik. Ezáltal sérülés és életkor
szerint is homogén csoportokat hoznak létre. Egy normális csoport azonban akkor sem homogén, ha
kiemelik onnan a fogyatékosokat!
6
Az integráció fajtái
• lokális vagy fizikai integráció (közös épület közvetlen kapcsolat nélkül)
• szociális integráció (a többségi intézményen belül, de a tanórán kívül)
• funkcionális integráció (a tanórán és a tanórán kívül is együtt)
2. A fejlődés és a fejlődést veszélyeztető tényezők
2.1. A fejlődést és öröklődést befolyásoló tényezők

A fejlődés
A fejlődés minőségileg eltérő szakaszok egymásutánisága, melyek azonos sorrendben, egyéni tempó-
ban, életkori sajátosságokat hordozva jelennek meg. A fejlődés genetikusan öröklődött tulajdonságok,
alkat, temperamentum stb. károsító hatások hatására változhat, de a környezet is erőteljesen módosít-
hatja, akadályozhatja vagy támogathatja. A korai életszakaszban történő beavatkozás a megelőzés
mellett a már kialakult problémákra is befolyással van. Az agy fejlődése szempontjából a korai tapasz-
talatok mind hatással vannak a képességek fejlődésére, ezért is nagyon fontos az ingergazdag környezet
kialakítása a kisgyermek életében.
Az öröklődés
Az öröklődés folyamata során a szülőktől örökölt gének, kromoszómák meghatározzák az alkati adott-
ságokat, az arcvonást, a temperamentumot stb. A genetikai lehetőségek a fogamzást követően eldőlnek.
A fejlődés alakulásában tehát az örökölt tulajdonságok, az egyén biológiai adottságai meghatározottak,
azonban a környezeti hatásoknak jelentős szerepe van mind az egészségi állapot, mind a személyiség
alakulása szempontjából. Ezek a tényezők következők:
Külső környezeti tényezők:
• Természeti környezet, fizikai környezet (pl. hő- és zajhatások, a légnyomás változásai, sugárzás).
• Kémiai környezet (pl. élelmiszerek, levegőminőség, ártalmas anyagok jelenléte).
• Biológiai környezet (víz és talaj, növényi és állatvilág).
• Társadalmi környezet – az a politikai, gazdasági, szociális környezet, amiben az adott család él.
Társadalmi viszonyok – társadalmi rétegződés, kereseti tényezők.
Belső tényezők:
• Az egyén biológiai adottságai, neme, életkora.
• Az egyén genetikai adottságai, öröklött tulajdonságai.
A genetikai eltérések, a kedvezőtlen egészségügyi, környezeti tényezők hatására az egyén fejlődése
átmeneti vagy tartós módon eltérően alakulhat.
2.2. A megismerés folyamata

Klasszifikációs rendszerek
A korai felismerés a gyógypedagógiában és a gyógyításban is előfeltétele a sikeres terápiás folyamatnak.
Az adott személy állapotának objektív felmérése, a probléma keletkezésének oka, kialakulásának
menete, a tünetek leírása, a működésben mutatkozó eltérések és azok mértéke, hatása az egyén életére,
a várható kimenetel diagnosztikus kategóriák, diagnosztikai rendszerek, adattárak létrehozásához
vezetett. A 20. század második felében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Amerikai
Pszichiátriai Szövetség (APA) kezdeményezésére jöttek létre nagy diagnosztikus adattárak. A BNO, a
Betegségek Nemzetközi Osztályozása a betegségek diagnosztikus korrendszerét és a betegségek leírását
7
tartalmazza. Az APA által kidolgozott DSM (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders –
Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve) elsősorban a mentális és a viselkedészavarok
osztályozását tartalmazza, klinikai leírásukkal együtt. A korszerű diagnosztika a vizsgált személyt nem
önmagában, hanem komplexebben, környezetét is figyelembe véve vizsgálja.
Felismerés és diagnózis
A szakma a 0–3 éves korosztály többségében a fogyatékosságcsoportba sorolást nem tartja relevánsnak:
a korai organikus sérülések inkább rizikótényezőként azonosíthatóak, hiszen bizonyos fogyatékosságok
felismerése eltérő életkorokban valószínűsíthető (ADHD, autizmus spektrum zavar, értelmi
fogyatékosság). Ezért ha a korai életszakaszban fogyatékossághoz vezető állapotot azonosítunk, eltérő
vagy megkésett fejlődésről beszélünk.
A pedagógiai megismerés folyamata
A pedagógiai folyamat során a pedagógus/gyógypedagógus megismeri a gyermek fejlődésmenetét,
képességeit, motiválhatóságát, személyiségvonásait és erősségeit, s ehhez felhasználja a gyógy-
pedagógiai diagnosztika eszközrendszerét. A folyamat elemzésekor ellátottjai minél sokrétűbb meg-
ismerése érdekében kitér a biológiai, a pszichés és a szociális körülményekre is. Ez a komplex
megismerés az alapja a megfelelő és hatékony segítségnyújtás megtervezésének. A fejlődésben tapasz-
talt eltérések az átmeneti diszfunkciótól (pl. szenzoros feldolgozási zavar) az egész életen át tartó fogya-
tékosságig nagy változatossággal fordulhatnak elő az érzékelés, a mozgás, a kommunikáció, a
megismerő funkciók, a magatartás és a társas kapcsolatok területén.
2.3. Az eltérő fejlődés

Szenzoros feldolgozási zavar
Nem betegség klinikai értelemben, hanem az agy enyhe diszfunkciója az ingerek észlelése, szervezése
és értelmezése folyamatában. A szenzoros integrációs zavar legtöbbször nem jelent elmaradást az intel-
lektuális képességben.
A szenzoros feldolgozási zavar típusai:
• szenzoros túlérzékenység
• szenzoros érzéketlenség vagy tompaság
• szenzoros élménykeresés
Látássérülés
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot,
amely jelentősen megváltoztatja az egyén a megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét és
személyiségét.
A látásélesség (V – visus) a retina felbontóképességét mérő szám.
A látásélesség mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak a látássérülés egyes csoportjainak
megkülönböztetésében, például a látássérülés ideje, oka, az adott szembetegség prognózisa, a szem
alkalmazkodóképessége. Súlyosság szerint megkülönböztetünk gyengénlátókat és vakokat.
Hallássérülés
A hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, ami az éptől eltérő
hallásteljesítménnyel jár. Ennek alapján enyhébb esetben nagyothallást, súlyosabb esetben siketséget
különböztetünk meg.
8
Mozgássérülés
A mozgássérülés többnyire idegrendszeri eredetű, tehát a mozgások kivitelezésében részt vevő ideg-
rendszeri struktúra sérülése vagy megbetegedése következtében létrejött mozgászavar. A tartási és a
mozgató funkciók tartós vagy maradandó hiánya jellemzi. Esetében a nagymozgások – járás, futás,
kúszás, mászás – koordinálatlansága és ennek következtében a finommozgások kivitelezésének nehéz-
ségei jelentkeznek.
Beszédfogyatékosság
A beszédfogyatékosság a beszédprodukció és a beszédmegértés zavara, ami érinthet egy-egy rész-
folyamatot, teljes egészében kiterjedhet egy mechanizmusra, és megjelenhet a beszéd valamennyi
folyamatában is. Ép fizikai hallás mellett a beszédfejlődés menete nem indul meg, vagy valamelyik
terület hibásan működik.
Megjelenési formái:
• beszédfejlődési elmaradás
• hangképzési zavar
• a beszédritmus zavarai
Súlyos, halmozott fogyatékosság
A fogalom megközelíthető orvosi, pszichológiai, jogi, pedagógiai, szociológiai, perszonális és még
számos oldalról, azonban általános jellemzője, hogy több területen érinti az egyént, és a sérülés nagy-
mértékű. Orvosi értelemben nem gyógyítható, pszichológiai szempontból pedig az egész személyiséget
érinti. Korlátozhatja a megismerési, az életvezetési, a fizikai folyamatokat és a társadalmi részvételt is.
Tanulási zavarok
Az olvasás nehézségét diszlexiának nevezik. A diszlexiás gyermek jó értelmi képességgel rendelkezik,
azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul
meg olvasni. Megkülönböztetünk tartalmi diszlexiát, amikor a gyermek elolvassa, de nem érti meg, amit
olvasott, nem tudja visszamondani, valamint formai diszlexiát, amikor még elolvasni sem tudja a
szöveget.
A diszlexiás gyermek összetévesztheti a hasonló formájú (m-n, j-g-y), a hasonló hangzású (p-b,
d-t) és a „tükörkép”-mássalhangzókat (d-b, p-q, m-w), felcserélhetik a szótagok hangjait (ár-rá, vár-ráv),
vagy nem tud összeolvasni.
Az írászavaros (diszgráfiás) gyermek – aki többnyire diszlexiás is – a betűket összetéveszti,
felcseréli vagy kihagyja. Diktálásra sok hibát követ el, önálló fogalmazáskor szintén, de másolni jó
színvonalon tud.
A számolási zavar (diszkalkulia) az általános intelligenciát nem érintő, a matematikai teljesít-
ményben bekövetkező zavar, melynek egyik oka a neurológiai struktúrát, illetve funkciókat érintő
eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés. Nem függ az intelligenciától: jó képességű ember éppúgy
lehet diszkalkuliás, mint bárki más.
ADHD
A figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) három fő tünetet
foglal magába, a figyelemzavart, a hiperaktivitást és az impulzuskontroll zavarát.
9
Figyelemzavar
Figyelemzavar esetén a figyelem szelektáló funkciója elégtelenül működik. Az egyén a sokféle inger
közül nem tudja kiválasztani a számára fontos információt, ezért ismeretei rendszertelenek, esetlegesek.
Hiperaktivitás
Ez egy olyan magatartásbeli zavar, melynek során az egyén nem tudja figyelmét tartósan egy dologra
összpontosítani, és állandó mozgásra van szüksége. Kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai
tényezőknek. Fiúk között az előfordulása lényegesen gyakoribb, mint lányoknál.
Impulzivitás
Az impulzív gyermekek általában képtelenek az azonnali reakcióik elfojtására, nem képesek átgondolni
tetteiket, azelőtt, hogy cselekednének. Az impulzív gyermekek érzékelhetően éretlenebbek a
kortársaiknál; nem képesek várakozni, türelmetlenek, mindent azonnal akarnak.
Intellektuális képességzavar
Az intellektuális képességzavar új megnevezésként jelent meg az értelmi fogyatékosság és a mentális
retardáció fogalma helyett. Azon személyek tartoznak ebbe a csoportba, akik az intellektuális funkcio-
nálás, valamint az adaptív magatartás akadályozottságát mutatják.
Az autizmus spektrum zavar (ASD)
Az ASD neurológiai és fejlődési zavar, ami az egész személyiségre kihat, és egész életen át tartó
„állapotként” írható le. Az autizmus a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, viszont
megfelelő, célzott segítségnyújtással az autista gyermekek állapota változtatható. A tünetek három terü-
leten jelentkeznek: a szociális készségek, a kommunikáció és a rugalmas viselkedésszervezés területén.
Megjelenési formájuk nagyon változatos.
3. Szakértői bizottságok
A szakértői bizottságok megyénként és a fővárosban kerületenként, a pedagógiai szakszolgálat része-
ként szerveződnek. A pedagógiai szakszolgálatokat az állami intézményfenntartó központ tartja fenn.
3.1. A szakértői bizottságok feladatai

A szakértői vizsgálat keretében a gyermek képességeinek orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai
szempontú elemzése, valamint diagnózis felállítása történik különböző tesztvizsgálati módszerek
alkalmazásával.
Első részében anamnézist vesznek fel a szülővel, melynek során kitérnek a terhesség, a szülés
körülményeire, az adaptációra, a gyermek mozgás- és beszédfejlődésének alakulására, betegségeire,
csecsemőkorára, óvodai és iskolai éveire.
Ezt követően – 3 év alatti gyermekek esetében játékos helyzetben – elvégzik a szükséges
vizsgálatokat, melyek a mozgás, a beszéd, a manipuláció és a szociabilitás területeire terjednek ki.
A tankerületi szakértői bizottság komplex vizsgálatán átesett gyermekek, tanulók kiegészítő
vizsgálaton vesznek részt a megyei szakértői bizottságnál abban az esetben, ha a tankerületi vizsgálaton
sajátos nevelési igény gyanúja merül fel. Ez jelentheti a mentális képességek vizsgálatát, a nyelvi
készségek, az írásbeli munka és a számolás, a matematikai gondolkodás vizsgálatát.
A vizsgálat időtartama kb.1,5–3 óra; ettől eltérő esetben a vizsgálat időtartamát az azt vezető
szakember állapítja meg,
A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatják a szakértői vizsgálat megál-
lapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. Ezt
10
követően javaslatot tesznek a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás
módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, valamint
a szükséges szakemberre és annak feladataira.
A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni, és a szülővel
alá kell íratni.
A szakértői véleményt – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a
szülőnek.
A szülőnek – a kézhezvételétől számítva – tizenöt nap áll rendelkezésére a szakértői vélemény
felülvizsgálatának kezdeményezésére.
A kézbesítés történhet postai úton vagy személyesen.
3.2. A szakemberek feladata a szakértői bizottságokban

Gyógypedagógus
A Pedagógiai lexikon meghatározása szerint „a
gyógypedagógus a fogyatékos személyek nevelésére,
oktatására, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagó-
giai terápiájára és pedagógiai kísérésére felkészült felső-
fokú végzettségű diplomás szakember”.4
A gyógypedagógusok a különböző szakirányoknak
megfelelő szakterületek ismerői. Szakirány szerint foglal-
kozhatnak autizmus spektrum zavarral küzdő szemé-
lyekkel, emellett vannak értelmi akadályozottakkal foglal-
kozó gyógypedagógusok (oligofrénpedagógusok), hallás-
sérülteket ellátók (szurdopedagógusok) és látássérülteket
nevelők (tiflopedagógusok). A hang, a beszéd és a nyelvi kommunikációs zavarokban a logopédia
szakirányt végzett logopédusok illetékesek, míg a mozgáskorlátozott és a halmozottan sérült személyek
fejlesztését, oktatását a szomatopedagógusok végzik. A személyiség- és viselkedészavarokkal küzdő
gyermekek gyógypedagógiai megsegítését a pszichopedagógusok látják el. A tanulási nehézségekbe,
tanulási akadályokba ütközők speciális nevelését a tanulási akadályozottak pedagógiája szakos
gyógypedagógusok irányítják.
A fenti megnevezések napjainkban is használatosak, azonban a képzés változásaival az
alapképzési szakok megnevezése is változott. Jelenleg az alapképzési szak megnevezése: gyógy-
pedagógia (Special Needs Education). Az alap képzési szakok (bachelor – BA) megnevezése a
következő:
• gyógypedagógus, értelmi akadályozottak pedagógiája szakirányon
• gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon
• gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon
• gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon
• gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon
• gyógypedagógus, logopédia szakirányon
• gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógia szakirányon
• gyógypedagógus, autizmus spektrum zavar pedagógia szakirányon
4 Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai lexikon, 3. Budapest, 1997, Keraban Kiadó, 623. o.
11
Pszichológus
A komplex vizsgálati tevékenység során a pszichológus kompetenciája a sajátos nevelési igény megál-
lapítása céljából végzett értékelés:
• A vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése.
• A pszichológiai próbamódszerek (tesztek) alkalmazása.
• A próbamódszerek minőségi értékelése.
• A teljesítményprofilok értelmezése.
• A teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése.
• A teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok értelmezése.
A pszichológus a pszichológiai vizsgálat eredményeit összeveti a gyógypedagógiai és az orvosi
vizsgálat eredményeivel. A gyermek/tanuló/fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális
feltételek mellett (kellő motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) kiderítse a teljesítménybeli
maximumot és minimumot, valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek,
személyiségjegyek, illetve milyen teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn.
Pszichológiai szempontból elemzi és értékeli a gyermek fejlődésében pozitív és negatív módon
szerepet játszó kapcsolati tényezőket (család, kortárs kapcsolatok, pedagógusok, tágabb szocializációs
színterek).
Részt vesz a végső vélemény megalkotásában és a szakértői vélemény megírásában, melyet alá-
írással hitelesít.
Orvos
Az orvos a rendelkezésre álló anamnesztikus adatok, zárójelentések és orvosi szakvélemények
értékelésével hozzájárul a kóreredet megállapításához. További feladatai:
• Feltárja és jellemzi az általános egészségi, szomatikus, érzékszervi és idegrendszeri állapotot.
• Áttekinti a gyógypedagógus-pszichológus által felvett anamnézist, és azt kiegészíti az orvosi
szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló)
információkkal.
• Tanulmányozza a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumokat (például a gyer-
mekkel kapcsolatos kórházi zárójelentéseket).
• Elvégzi a gyermek egészségi státuszával kapcsolatos alapvizsgálatokat, illetve az „alap”
neurológiai, pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatokat.
• Diagnózist állít fel, leírja az orvosi státuszt, véleményt; a BNO és a DSM szerint kódol.
• További vizsgálatot, szakvizsgálatot, esetleg további hosszan tartó szakorvosi vizsgálatot
javasol/kér.
• Orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol.
• A hatáskörét meghaladó orvosi feladatok felmerülésekor javaslatot tesz a megfelelő kiegészítő
szakorvosi vizsgálatok elvégzésére.
• A közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről tájékoztatást nyújt,
és a gyermek életmódjára vonatkozó egészségügyi tanácsokat ad.
• Gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal konzultál a szakértői véleményről.
3.3. A szakértői vélemény

A szakértői bizottság komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján
szakértői véleményt készít.
12
A szakértői vélemény tartalma

• A gyermek/tanuló adatai.
• A vizsgálat rövid leírása.
• Az alkalmazott vizsgálómódszer, a vizsgálat leírása.
• Az SNI megállapítása vagy kizárása (alátámasztó tények, BNO-kód).
• Javaslat arra, hogy a többi tanulóval együtt vagy elkülönítetten, az e célra létrehozott
gyógypedagógiai intézményben történjen-e az ellátás (integrált vagy szegregált intézményben).
• Annak megállapítása, hogy a gyermek/tanuló hogyan teljesítse tankötelezettségét (magántanulói
státusz).
• Az intézmény kijelölése és nevesítése.
• A fejlesztés feladatainak meghatározása.
• A gyermek/tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelmények, tantárgyak,
tantárgyrészek alóli mentesítések megállapítása.
• Tájékoztatás az eljárással és annak megállapításaival kapcsolatos szülői jogokról.
• A felülvizsgálat időpontjának kijelölése.
4. A korai intervenció, a korai fejlesztés tartalma és törvényi háttere
4.1. Kora gyermekkori intervenció

Az Európai Ügynökség 2010-ben megfogalmazott definíciójában a kora gyermekkori intervencióról
mint szolgáltatáscsomagról beszél, amely a nagyon fiatal életkorú gyermekeknek és családjaiknak
nyújtott ellátás, és amelyet a család kérésére biztosítanak. Az ESNIE,5 vagyis az Európai Ügynökség a
Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért megközelítése már a családtervezés idő-
szakától, a fogantatástól a gyermek iskolába lépéséig ívelő szakaszban a gyermekre és családjára irá-
nyuló ellátások összességeként fogalmazza meg a kora gyermekkori intervenció szolgáltatásrendszerét.
E szolgáltatásrendszerbe beletartozik minden tevékenység, amely a gyermek személyiségfejlődését, a
család kompetenciájának erősödését, valamint a gyermek és a család szociális befogadását szolgálja.
Célcsoportjába tartoznak a biológiai rizikóval élők, pl. a koraszülöttek, az eltérő fejlődésű és a krónikus
beteg gyermekek, továbbá a pszichés fejlődés szempontjából sérülékeny, szociálisan hátrányos helyzetű
és a kiemelt tehetségű gyermekek és családjaik.
4.2. Pedagógia szakszolgálatok

A nemzeti köznevelési törvény (2011. CXC.) kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy
állapotának és személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban részesüljön, és a
pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. 2013. szeptember 1-től a 15/2013. (II.
26.) EMMI rendelet értelmében a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként látja el
Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait, a fővárosban kerületenként, tagintézményekben, az
országban pedig megyénként szerveződve.
4.3. A gyógypedagógiai szakszolgálatok tevékenységei

• gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
• fejlesztő nevelés
5 European Agency for Special Needs and Inclusive Education.
13
• szakértői bizottsági tevékenység

• nevelési tanácsadás
• logopédiai ellátás
• tehetséggondozás
• konduktív pedagógiai ellátás
• gyógytestnevelés
• iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
• a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
Tevékenységei a komplex gyógypedagógiai beavatkozás és a prevenció (megelőzés). A fejlesztés és a
tanácsadás a mozgásfejlődés, a kommunikáció, a nyelvi és a társas készségek fejlesztésére, valamint a
pszichológiai segítségnyújtásra irányul. A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére 18 hónapnál
fiatalabb gyermek esetén külön vizsgálat nélkül a szakértői bizottság tesz javaslatot. A javaslat meg-
tételéhez elegendő egy gyermekneurológus szakorvos diagnosztikai véleménye és terápiás javaslata. Ha
az adott gyermek bölcsődei vagy más nappali, vagy bentlakásos intézmény ellátásában van, akkor a
korai fejlesztést és gondozást – a feltételek biztosítása esetén – az adott intézményben kell ellátni. A
harmadik életévét betöltött gyermek a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján akkor vehet részt
korai fejlesztésben és gondozásban, ha a bizottság szakvéleménye alapján nem kapcsolódhat be az
óvodai nevelésbe.
A korai gondozás feladata, formái és helyszínei
A korai gondozás feladata:
• Komplex kora gyermekkori intervenció és prevenció.
• Az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének
elősegítése.
• A család kompetenciáinak erősítése.
• A gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása.
Formái:
• Komplex diagnosztikai vizsgálat.
• Gyógypedagógiai fejlesztés.
• Terápiás szolgáltatások.
Helyszínei:
A szakértői bizottságok a gyermek számára kijelölik a megfelelő ellátó intézményt, vagy utazó tanári
hálózat segítségével a saját otthonában, illetve napközbeni intézményben szervezik meg a fejlesztését.
Ilyen intézmények például:
• A korai fejlesztő és gyógypedagógiai tanácsadó központok.
o Ezekben a központokban komplex vizsgálattal mérik fel a gyermeket; egyénre szabott,
tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot kínálnak, emellett tanácsadó szolgál-
tatást nyújtanak a szülőknek.
o Az értelmi fejlődés elmaradásával, mozgásproblémával, megkésett beszédfejlődéssel,
viselkedés- és magatartászavarral, hallás-, látásproblémával, az étkezéssel, alvással, szoba-
tisztasággal, kapcsolatos problémával küzdő gyermekek szülei fordulhatnak hozzájuk.
14
• Bölcsődék, óvodák
o A gondozási folyamatba beépítve egyéni és csoportos fejlesztést is végeznek.
o A szakszolgálat szakemberei a bölcsődében/óvodában a szakértői bizottság által előírt,
kötelező óraszámban biztosítják a fejlesztést.
Fejlesztő nevelés
Amennyiben a gyermek 5 éves koráig nem éri azt a fejlettséget, hogy óvodai nevelésben folytassák az
ellátását, akkor a súlyosan és a halmozottan fogyatékos, a sajátos nevelési igényű gyermek a szakértői
bizottság által kiadott szakértői vélemény szerint fejlesztő nevelésbe kerül. Az ellátás fő célja a gyermek
fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése a szülő bevonásával.
Szakértői bizottsági tevékenység
A járási szintű szakértői bizottsági tevékenység keretében komplex pszichológiai és pedagógiai-
gyógypedagógiai vizsgálatot végeznek. Ezt követően szakértői vélemény készül az alábbiak céljából:
• A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) megállapítása vagy kizárása.
• Sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja esetén a vélelmet alátámasztó dokumentumok, továb-
bításával a megyei/országos szakértői bizottságok vizsgálatának kezdeményezése.
• Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vizsgálata.
• Autizmus spektrum zavar és egyéb pszichiátriai kórképek gyanúja esetén kiegészítő vizsgálatok
kezdeményezése.
A szakértői vizsgálatok típusai:
• Alapvizsgálat: az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat.
• Felülvizsgálat: a korábbi diagnózis megalapozottságát, fennállását és a fejlesztés eredményes-
ségének mérését célzó vizsgálat. A felülvizsgálatok gyakoriságát a szakvélemény határozza
meg.
Nevelési tanácsadás
A szakszolgálatok a nevelési tanácsadásra jelentkezőket nyilvántartásba veszik. A problémafeltárást
követően felmérést végeznek, ami irányulhat az adaptív viselkedés, a szociális érettség felmérésére,
szükség esetén pedig az ellátásba vételre. A nevelési tanácsadás az ellátás keretében segítséget nyújt a
családi, az óvodai és az iskolai neveléshez, oktatáshoz. A tanácsadással foglalkozó szakemberek pre-
ventív tevékenység keretében együttműködnek a védőnői és a gyermekorvosi hálózattal, és a korai
fejlődés időszakában családi mentálhigiénés intervenciót biztosítanak. A negyedik életévüket betöltött,
óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára – a szülő előzetes beleegyezését követően – szűrést
végezhetnek a tanulási és a beilleszkedési nehézségek megelőzése érdekében. A szülő, illetve a
gyermekvédelmi törvényben meghatározott esetekben a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó intézmények kérésére pszichés állapot feltárását célzó vizsgálatot végeznek.
Logopédiai ellátás
A logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang-, a beszéd- és a nyelvfejlődési elmaradás, a
beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkulia
kialakulásának megelőzése, valamint a beszéd tartalmi és technikai fejlődésének támogatása terápiás
foglalkozások keretében. Szintén ebbe az ellátásba tartozik az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek
beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrése, alapvizsgálata, és az eredményének alapján a szükség szerinti
orvosi, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok kezdeményezése.
15
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

E tanácsadás feladata a tanulók adottságainak és képességeinek feltérképezése szakszerű vizsgálat
keretében. Célja az ideális iskolaválasztás ajánlása. A pályaválasztás kapcsolatrendszerében az intéz-
ményeken túl a tehetséggondozó hálózattal történő folyamatos információcserének is szerepelnie kell.
Konduktív pedagógiai ellátás
Konduktív pedagógiai ellátásra azoknak a gyerekeknek van szükségük, akik a központi idegrendszer
sérülése miatt mozgásszervi fogyatékossá váltak. A mozgás fejlesztése mellett az értelem, a beszéd és
az önellátás fejlesztése is zajlik. A konduktor különböző segédeszközök felhasználásával mozdulatokat,
mozgást tanít, melyeket sokszor ismétel a gyermek, így a mozdulatok egy idő után automatikussá
vállnak.
Gyógytestnevelés
A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt a
hagyományos testnevelési órákon csak részben, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni, mert az órán
végzendő gyakorlatok károsak lehetnek a testi fejlődésükre, és az iskolaorvos részlegesen vagy teljesen
felmentette őket a testnevelési órák alól.
Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 29. §-a szerint „Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja sze-
rinti iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intéz-
ményben a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának
összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el”.
Tehetséggondozás
A tehetséggondozás célja a kiemelkedő képességű gyermekek, tanulók támogatása pedagógiai és
pszichológiai eszközökkel annak érdekében, hogy képességeik még jobban ki tudjanak teljesedni.
5. Sérült gyermek a családban – megküzdés a negatív társadalmi attitűdökkel

A sérült vagy beteg kisbaba érkezése súlyos érzelmi trauma a szülőknek,
aminek a feldolgozása hosszabb időt igénylő gyászfolyamatot jelent.
Emellett a sérült gyermek ellátása a családi feladatokban, szerepekben is
folyamatosan jelen lévő, komoly kihívás a család számára. Mindezek
mellett a szülőknek a társas terekben, a társadalmi kapcsolatokban a
tabusításból fakadó láthatatlanná válással, a kirekesztődéssel is szembe
kell nézniük.
5.1. A gyászreakció állomásai

A gyászreakció az a folyamat, amelyben egy nehezen feldolgozható veszteséggel szembenézünk. A
személyiség ebben a folyamatban készül fel a súlyos érzelmi trauma elviselésére és a következmények
elfogadására. Az alábbiak jellemzik:
• Sokkos, bénult állapot: bizonytalanság, erőtlenség, önbizalomhiány (pl. a táplálással, a
gondozással kapcsolatos pánik).
• A kezdeti zsibbadtság és érzéketlenség állapotát felváltja a realitás tagadása („Ez nem igaz,
velem ez nem történhet meg, tévedés történt”).
16
• Tiltakozás: dezorganizáltság jellemzi, testi tünetekkel és erős ellenséges érzelmekkel, amikor a

düh, az önvád és a bánat hullámokban tör rá a szülőre. A viselkedése általában irracionális vagy
céltalan (mintha a tiltakozás által kitörhetne a helyzetből).
• Kétségbeesés: a dezorganizáltság megszűnik, és erős szomorúság, esetleg depresszió lép fel. A
szülő gondolatait leköti a sérült gyermek, és a kétségbeesésétől kapkodó aktivitással próbál
megszabadulni.
• Gyógyulás: a szülő elfogadja a helyzetet, újraépíti kapcsolatait, és felfedezi a kialakult
helyzetben, esetünkben a fogyatékos gyermekben rejlő értékeket. Célokat teremt, és a veszteség-
gel kapcsolatos gondolatai már csak időnként okoznak fájdalmat.
5.2. A család előtt álló kihívások

A családi rendszer egészének működésében számos szempontból változások történnek.
Megváltozik/megváltoznak:
• az életminőség, az életmód
• a kapcsolatok
• lehetőségek
• a prioritások (mi a fontos?)
A sérült testvér jelenléte az ép gyermekek családi helyzetére is hat!!!
5.3. A személyiség változása

A tragédia rendkívüli kihívás elé állítja a szülőket, ami átmenetileg (segítség híján akár tartósan is) a
személyiség beszűküléséhez vezethet.
Jellemző vonások:
• szorongás, félelem
• gyűlölet (önmaguk és/vagy mások iránt)
• zavar a társas viselkedésben, szégyen
A sérült gyermek érkezése rombolja a szülők önértékelését, a rendkívül
alacsony önértékelés pedig blokkolja társas kapcsolataikat, és nehezíti a
gyermekükkel való kapcsolatot is, miközben a környezet zavarban van,
mert nem tudja, hogyan reagáljon – és ez csak fokozza az elszigetelődést.
5.4. Mi történik a hétköznapokban?

Ha elakad a gyászfeldolgozás, a családban állandósul egy olyan viselkedésforma, ami biztosíthat ugyan
egy egyensúlyt, de akadályozza a feldolgozást:
• Az anyában kialakulhat a gyermekre és a környezetére kivetülő, állandósult boldogtalanság
(bénultság).
• A gyermek „rejtegetése” a család és a barátok elől (tagadás).
• Megjelenhet a heves érzelmekkel kísért önvád, illetve az egymás vagy a külső szereplők vádolása
– sajnos ez veszélyeztetheti a szülők kapcsolatát (tiltakozás).
• A szülőben elhatalmasodik egy súlyos és minden érzést uraló betegségtudat, ami a gyermekre is
ránehezedik (kétségbeesés).
o Az ettől való szabadulás arra készteti, hogy gyógyítókat keressen, és ez akár irracionális
megoldásokhoz is vezethet (pl. látók, energiaadók stb.)
17
o A sérült gyermekre fokozott figyelem irányul, eközben más, fontos tényezők (pl. a társas
kapcsolatok) háttérbe szorulnak. A család kizárólagos témájává válik, hogy hogyan lehet
kompenzálni, fejleszteni a sérült funkciót. Ebből azonban szereptorzulások fakadnak: a
családtagok anya, apa, testvér helyett terapeutákká, család helyett szakmai teammé válnak.
5.5. Mit tehet a család és a környezet?

A trauma feldolgozására időt kell adni; nem szabad sem bagatellizálni, sem siettetni. Praktikus segít-
ségadással és mentális támogatással lehet segíteni a stressz, a tanácstalanság és a kilátástalanság oldá-
sában. A legnagyobb kincsek az érintett család számára:
• nyitott, érdeklődő, elfogadó, NEM TABUSÍTÓ környezet
• információ, a tapasztalat megosztása
• a saját magukra fordítható stresszmentes idő
Az érintett családokat célszerű a jövőorientált problémakezelésben támogatni. Ilyenkor előre nézünk, és
a jelenből kiindulva az elérhető változásra és az ehhez szükséges lépésekre koncentrálunk.
Ajánlott videó az elfogadásról, jövőorientált szemléletről: Élet a Tündérkertben, 5. rész (03:30-tól)
5.6. A gyermekintézmény lehetőségei és felelőssége

• Megfelelő inkluzív nevelés biztosítása, melynek során a gyermek intézményi keretek között és
nem ambuláns formában részesül a fejlesztő foglalkozásokban.
• Elérhetőnek lenni a szülők számára – a személyes konzultáció a szülőkkel megfelelő tér- és
időkeretekben történjen, melynek tartalma nem csupán a tájékoztatás, hanem az értő figyelem, a
meghallgatás biztosítása. Így tetten érhető, hogyha esetleg elakadt a gyászfeldolgozás folyamata.
Ilyen esetekben a szülőket támogató, segítő, önsegítő csoportokról való információnyújtás is
segítséget jelent.
18

Általános Gyógypedagógiai Ismeretek DG Sablon Final 1122 1638001819

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Általános Gyógypedagógiai Ismeretek DG Sablon Final 1122 1638001819

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ

1056 Budapest, Váci utca 47.

Általános gyógypedagógiai ismeretek

1.1. A gyógypedagógia fogalma

A gyógypedagógia az a tudomány, amely a fogyatékkal élő emberek életének tanulmányozására támasz-

1.2. A gyógypedagógia tárgya

1.3. A gyógypedagógia célja

1.4. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása

1.5. Az integráció, az inklúzió és a szegregáció fogalma

2. A fejlődés és a fejlődést veszélyeztető tényezők

2.1. A fejlődést és öröklődést befolyásoló tényezők

2.2. A megismerés folyamata

2.3. Az eltérő fejlődés

3.1. A szakértői bizottságok feladatai

3.2. A szakemberek feladata a szakértői bizottságokban

3.3. A szakértői vélemény

A szakértői vélemény tartalma

4. A korai intervenció, a korai fejlesztés tartalma és törvényi háttere

4.1. Kora gyermekkori intervenció

4.2. Pedagógia szakszolgálatok

4.3. A gyógypedagógiai szakszolgálatok tevékenységei

5 European Agency for Special Needs and Inclusive Education.

• szakértői bizottsági tevékenység

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

5. Sérült gyermek a családban – megküzdés a negatív társadalmi attitűdökkel

5.1. A gyászreakció állomásai

• Tiltakozás: dezorganizáltság jellemzi, testi tünetekkel és erős ellenséges érzelmekkel, amikor a

5.2. A család előtt álló kihívások

5.3. A személyiség változása

5.4. Mi történik a hétköznapokban?

5.5. Mit tehet a család és a környezet?

5.6. A gyermekintézmény lehetőségei és felelőssége

You might also like