Európai ügynökség a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztéséért

1. Magunkról
Az Európai ügynökség a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztéséért
(European Agency for Development in Special Needs Education) olyan független és
önálló szervezet, amelyet a tagországok a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése,
oktatása területén folytatandó együttműködés céljából alapítottak.
Ügynökségünket tagországaink (az Európai Unió tagállamai, illetve Izland, Norvégia és
Svájc) oktatási minisztériumai tartják fenn, támogatóink pedig az Európai Bizottság és
az Európai Parlament.
Segítjük a pontos és megbízható információáramlást. Tagországaink számára
lehetőséget nyújtunk arra, hogy egymástól tanulhassanak, felhasználva az Ügynökség
koordinációja által biztosított különféle - közvetett és közvetlen - alkalmakat az ismeret-
és tapasztalatcserére.
Legfőbb célunk a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek megfelelő
oktatáspolitika és pedagógiai gyakorlat továbbfejlesztése.
Figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség biztosítására, az akadálymentesítésre, a
befogadó szemlélet erősítésére és az oktatás minőségének előtérbe helyezésére.
Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül az egyes országok oktatáspolitikájában,
oktatási gyakorlatában meglévő különbségeket.
2. Történetünk
Az Ügynökség 1996-os megalapítására az európai uniós és az északi országok közötti,
a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása terén erősödő együttműködés
hatására került sor.
Ez az együttműködés rendkívül hasznosnak bizonyult, és többek között számos, a
sajátos nevelési igényű tanulóknak és a velük foglalkozó szakembereknek szóló
speciális program megvalósulását eredményezte.
Ezek a programok Európa-szerte jelentős mértékben járultak hozzá a sajátos nevelési
igényű tanulók nevelésének, oktatásának fejlődéséhez, és rámutattak arra, hogy
folyamatos igény jelentkezik egy hosszabb távra szóló, következetes pán-európai
együttműködés kialakítására, amely hatékonyan elősegítheti az egyes országok közötti
és az országokon belüli színvonalas ismeret- és tapasztalatcserét.
Ennek megfelelően az Ügynökségnek nem az a célja, hogy bizonyos elméleteket
népszerűsítsen, és egyoldalú tájékoztatást nyújtson, hanem sokkal inkább egy európai
szintű, tagországok közötti információcsere biztosítása, lehetővé téve az
országspecifikus oktatáspolitikai irányelvek és gyakorlati megvalósulásuk értékelését,
összehasonlítását.
3. Más szervezetekkel folytatott együttműködés
Ügynökségünk kölcsönösen előnyös együttműködést tart fenn a sajátos nevelési igényű
tanulók oktatásával foglalkozó legfontosabb európai és nemzetközi szervezetekkel, így
az Európai Bizottsággal és a hozzá kapcsolódó intézményekkel, illetve más nem
kormányzati szervekkel. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy partnereink ezekhez a
szervezetekhez fordulhassanak, ha mi nem rendelkezünk a számukra szükséges
információval vagy tapasztalattal.
Együttműködést alakítottunk ki az Eurydice-vel és az EUROSTAT-tal.
4. Vezérlő elveink
Munkák során figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos
legfontosabb nemzetközi irányelvekre, így az Egyesült Nemzetek Szervezete által
meghatározott követelményekre, a Salamancai nyilatkozatra, a Luxemburgi kartára, az
Európai Tanács határozataira.
Folyamatosan törekszünk arra, hogy az oktatás minden formájához való hozzáféréssel
kapcsolatban felhívjuk a figyelmet az esélyegyenlőség elvére. Különösen fontosnak
tartjuk az olyan, mindenki számára elérhető, színvonalas oktatás biztosítását, amely
tiszteletben tartja az egyedi sajátosságokat és a tanulók meglévő értékeire épít, nem
pedig a hiányosságaikra fordít túlzott figyelmet.
5. Legfőbb célkitűzéseink
Hosszú távú, széles körű európai együttműködés kereteinek fenntartásával hozzájárulni
a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának fejlesztéséhez.
Megbízható képet adni a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának valós európai
helyzetéről, és naprakész információt szolgáltatni a tagországokban tapasztalható
jelenségekről.
Azonosítani azokat a kulcstényezőket, amelyek akadályozzák vagy támogatják a jó
gyakorlatok átvételét.
Hozzájárulni a tagországok közötti és a tagországokon belüli hatékony ismeret- és
tapasztalatcseréhez.
Megkönnyíteni a szakpolitikusok és a szakértők információhoz való hozzáférését az
általunk biztosított szolgáltatások segítségével, amelyek elősegíthetik a hatékony
információcserét és kapcsolattartást.
Külön figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szempontjából
fontos szakterületekre. Tagországaink maguk határozzák meg a feldolgozni kívánt
témákat, külön hangsúlyt fektetve a kapcsolódó oktatáspolitikákra, és azok gyakorlati
megvalósításának lehetőségeire. Fontosnak tartjuk továbbá az innovatív gyakorlatok
megjelenését, a kutatás-fejlesztést és az Európai Unió által támogatott programokat.
6. Termékeink és szolgáltatásaink
Az általunk feldolgozott információkat hírlevelekben, kiadványokban, jelentésekben és
az Ügynökség honlapján keresztül terjesztjük. Elősegítjük továbbá a különféle
partnereink közötti kapcsolatépítést azáltal, hogy szemináriumokat, konferenciákat,
tanulmányutakat, csereprogramokat és egyéb rendezvényeket szervezünk.
Az Ügynökség kiadványai elérhetőek a honlapunkon. Ezek a kiadványok többek között
a korai fejlesztésről, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának
alapelveiről, a befogadó oktatásról, a hatékony tantermi gyakorlatokról, az információs
és kommunikációs technológiákról, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának
finanszírozásáról, valamint az iskolából a munka világába való átmenetről adnak
információt.
Az Ügynökség által használt munkanyelv az angol, de igyekszünk a lehető legtöbb
információt szolgáltatni a tagállamok nyelvén is. Minden tevékenységünkkel az a
célunk, hogy valós képet fessünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával
kapcsolatos európai helyzetről olyan európai és nemzeti információkkal, amelyek az
egyes országok szintjén is értelmezhetők.
Az Ügynökség honlapja (www.european-agency.org) ugyanúgy tartalmaz tematikus
adatbázisokat és összehasonlító információkat, mint speciális internetes információs
szolgáltatásokat. A honlapon található National pages (nemzeti oldalak) az egyes
tagországokra vonatkozó információkat tartalmaznak.
7. Európai hálózatunk
7.1 Képviselőtestület
Az Ügynökség működésének alapvető irányelveit a képviselő-testület határozza meg. A
testületbe minden tagország oktatási minisztériuma egy tagot delegál.
7.2 Irányító testület
Az elnök és a képviselőtestület öt választott tagja alkotja. Feladatuk, hogy biztosítsák az
Ügynökség minden szervezetének hatékony működését.
7.3 Az Ügynökség munkatársai
Ők látják el az Ügynökség működésével kapcsolatos koordinációt az Ügynökség
igazgatójának vezetése alatt.
7.4 Nemzeti kapcsolattartók
A nemzeti kapcsolattartók feladata, hogy egymással és az Ügynökség munkatársaival
együttműködve a képviselő-testület által kitűzött célokat a gyakorlatban megvalósítsák.
Működés
Szervezetünk ezekre az alapokra épül.
Az Ügynökség működésének alapvető irányelveit a képviselőtestület határozza meg. A
képviselőtestület tagjait a tagországok jelölik ki. Ők a politikai szintű nemzeti
képviselők az Ügynökségen belül.
Az irányító testület, amelynek tagjait a képviselő-testület tagjai választják, szorosan
együttműködik az Ügynökség igazgatójával annak érdekében, hogy a stratégiai tervek
és döntések hatékonyan és eredményesen valósuljanak meg a gyakorlatban.
A gyakorlati munka szintjén az egyes országok nemzeti kapcsolattartói a felelősek
nemzeti hálózatuk ápolásáért és fejlesztésért. A kapcsolattartókat a tagországok jelölik
ki, hogy szakterületük elismert szakértőjeként az Ügynökség munkájában
közreműködjenek, elősegítsék a kétirányú információáramlást valamint hogy a
különböző projektek és tevékenységek munkaprogramjának kidolgozásában és
megvalósításában részt vegyenek.
Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért
(European Agency for Development in Special Needs Education; továbbiakban:
Európai Ügynökség) 2003-2004-ben 19 európai ország szakértőinek bevonásával
készített felmérése azokat a kulcstényezőket elemezte, amelyek a koragyermekkori
intervenció meghatározó tényezői. A projektet lezáró Jelentés a kulcstényezők mellett a
gyakorlatban alkalmazható ajánlásokat is megfogalmazott. (European Agency for
Development in Special Needs Education)
Az Európai Ügynökség probléma-felvetései a következők voltak:
- Milyen szerepet kell betölteniük a szolgáltatóknak és a szakértőknek a korai
fejlesztéssel kapcsolatos ellátás keretein belül?
- A koragyermekkori intervenciós csoportok összetétele és a szakemberek
képzése.
- A koragyermekkori intervenció célcsoportjával összefüggő változások.
- Melyek a legmegfelelőbb eszközök a gyermekekkel és családjaikkal folytatott
munka során?
Az Európai Ügynökség a vizsgált országok oktatási és rehabilitációs dokumentumaira,
az Eurlyaid kiadványaira támaszkodva követte nyomon a korai fejlesztés fogalom- és
tartalomváltozását a koragyermekkori intervenció fogalmáig.
A Jelentés megfogalmazott egy korszerű, koragyermekkori intervencióra vonatkozó
munkadefiníciót:
„A korai fejlesztés a fiatal gyermekek és családjaik számára biztosított, a gyermek
bizonyos életszakaszában kérhető szolgáltatások/ellátások összessége, mely bármilyen
cselekvést magában foglal, ami
• a gyermek személyes fejlődésének biztosításához,
• a családi kompetenciák erősítéséhez és
 • a család és a gyermek társadalmi inklúziójának elősegítéséhez szükséges.
A szolgáltatásokat lehetőség szerint helyi szinten, a gyermek természetes környezetén
belül, családközpontú multidimenzionális csoportmunka keretében kell biztosítani.”
(European Agency for Development in Special Needs Education)
Nyilvánvalóvá vált, hogy a korai beavatkozás tevékenységeit olyan elemek határozzák
meg, amelyek a nevelés többi szakaszára nem jellemzőek: a gyermek életkora és a
feladat összetett, komplex jellege. Ezért a koragyermekkori intervenció során szükséges
az érintett szakmák közös erőfeszítése, a szereplők interakciója, a szolgáltatók
együttműködése és a szülők és lehetőleg a többi családtag bevonása a folyamatba.
Ahhoz, hogy a koragyermekkori intervenciós tevékenység hatékonysága mérhetővé,
kimutathatóvá váljon, költséghatékony beavatkozási forma legyen, valamennyi érintett
szereplő felől információra van szükség. Ehhez vizsgálni, kontrollálni kell
– a gyermek fejlődését;
– a család elégedettségét;
– a szakemberek elégedettségét és kompetenciájukat;
– és a közösség elégedettségét, a megszerzett előnyöket, a befektetések
költséghatékonyságát.
Az Eurlyaid vizsgálati eredményeihez hasonlóan megállapítást nyert, hogy a
szolgáltatások rendkívül eltérő módon és szélsőségesen különböző társadalmi,
gazdasági és politikai környezetben valósulnak meg.
Ugyanakkor fontos közös vonások jellemzik a koragyermekkori intervenciós
szolgáltatásokat.
Ezek a közös vonások a következők:
Elérhetőség: mindenki számára, mindenhol azonos minőségű szolgáltatás érje el a
gyermeket és családját.
Közelség (közel térben és közel valakihez): a szolgáltatások lehető legteljesebb mértékű
decentralizációját jelenti: a családok lakóhelyéhez való közelséget, illetve az
otthonukban nyújtott szolgáltatást. Ugyanakkor olyan közelséget is jelent mindez,
amely minden egyes család saját, egyedi igényeinek feltárását és az arra adott
differenciált segítségnyújtást is magában foglalja.
Költségfedezet: a szolgáltatások a legtöbb országban ingyenesek vagy minimális
költséggel járnak a családok számára.
Interdiszciplináris team-munka: a gyermek és a család számára szolgáltatást nyújtó
szakemberek különböző tudományok és hivatások képviselői, akik egymással
folyamatosan együttműködnek.
A szolgáltatások változatossága: az interdiszciplináris team olyan segítségnyújtást tesz
lehetővé, amely az oktatási, a szociális és az egészségügyi szektor szereplőit vonja be a
prevenció három szintjén.
Az elsődleges prevenció a problémák általános megelőzését és szűrését jelenti. Itt az
oktatásügyi, egészségügyi és szociális szektor is jelentős szerepet vállal. A másodlagos
prevenció a felismert rendellenességek előfordulásának csökkentése. A harmadlagos
prevenció pedig a felismert rendellenességből fakadó további társuló problémák
leküzdése.

A koragyermekkori intervenció minőségét a következő kulcsfontosságú tényezők

határozzák meg:
A megjelenő célcsoportok: Az utóbbi években jelentős változás tapasztalható a korai
fejlesztésre kerülő gyermekek életkorában és tulajdonságaiban. Egyre több a
pszichológiai és a szociális-érzelmi zavarral küzdő gyermek. Egyre több az extrémen
koraszülött, éretlenül világra jött, de az orvostudomány fejlődésének következtében
életben maradó gyermek.
Csoportmunka: a korai fejlesztést végző szakértők szerepe és felelőssége nagy, kiemelt
szerepet kap a valódi, jól működő együttműködés megszervezése a családok
bevonásával, hangsúlyossá válik az interdiszciplináris munka.
Szakemberek képzése: a korai fejlesztés szakértőinek kezdeti és további képzése, mely
a közös fogalmak megértésén és alkalmazásán alapulva a közös munka hátterét adó
tapasztalatokat biztosítja. Formái lehetnek: alapképzés, továbbképzés és belső képzés.
Munkaeszközök: egyéni családgondozási terv vagy ezzel egyenértékű dokumentum
kidolgozása és folyamatos nyomon követés szükséges. Ennek eszköze a
folyamatközpontú mérés és az egyéni tervek kidolgozása.