A természetes szám fogalmának

kialakítása és fejlesztése

Kurzus: Kognitív képességek fejlesztésének módszertana

Oktató: Ladányi Lili
2021.02.26
A számfogalom egy olyan matematikai tulajdonság,
mely nyitott és továbbépíthető.
„Számfogalma kialakult…”

 fejlesztése egy egész életen át zajló folyamat

 A természetes szám fogalma nem alakult ki azzal, hogy a gyermek
tudja sorban a számneveket, esetleg meg is tud számlálni dolgokat.
 Az alkalmazható számfogalomhoz sokrétűbb tapasztalatokra van
szükség.
 Ha az iskolába lépés előtt nem gyűjtött kellő tapasztalatot a
gyermek, akkor azt külön odafigyeléssel gazdag tárgyi környezettel
kell pótolni tudatosítva az élményeket.
Évf. Többségi iskola Tanak.
1 20 5/10
2 100 20
3 1000 100
4 10000 1000
 A számfogalmak kiépítésének
gyógypedagógiai módszertani elvei

a számfogalom építése sosem zárul le;

 tanulásban akadályozott gyermekek esetében 14-15 éves korra
alakul ki absztrakt szinten a mindennapi életvezetéshez
szükséges számkörben történő számfogalmi tájékozottság;
 Tanulásban akadályozott gyermekek:
 Speciális tanterv
 Időben prolongált számfogalom fejlesztés

 elősegíti az átlagosnál több úton történő elsajátítás lehetőségét,

 valamint az eszközrendszerek kiterjedt használata révén a fogalmi
gondolkodás lassabb, de mély kiépülését, mely nem összetévesztendő
a kondicionálással
 tanulásban akadályozott gyermekek esetén a 100-as számkörig egyenként
alakítjuk ki a számokat;
 a számfogalom alakítása nem csupán a matematika tanóra feladata
 minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységben benne rejlik a lehetőség a
számfogalom játékos vagy realisztikus fejlesztésére, s ezen lehetőségek
kihasználása a gyógypedagógus feladata, kötelessége életkortól
függetlenül
 Jeles_napok_projektek_szamfogalom.pdf
 file:///C:/downloads/2009-
0007_a_kognitiv_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana.pdf
 a mindennapi élet matematikája realisztikus tapasztalatok szerzésén
keresztül zajlik, s így nyer értelmet a matematika a gyermekek fejében pl
csoki szétosztása, mennyi időt kell várni még…stb.
 Módszertani példa a feladatalkotás/gondolatirányítás hibáira:
Találós kérdések sorát teszi fel a pedagógus az első osztályosoknak matematika órán.
- Találkozik-e a hármas és az egyes metró valahol az alagutakban?
- Igen, a Deák-térnél.
- És ha összetalálkoznak, hányas metró lesz belőlük?
Gyermekek egyik csoportja: Négyes!
Gyermekek másik csoportja: Nem tudjuk, de csak azt tudnánk, hogy hány vagonjuk lesz, ha
összekapcsolódnának, csak nem tudjuk, mennyi volt nekik előtte!
Matematika tanítás során fontos tényezők:

 differenciálás, mely magában rejti a felzárkóztatás, speciális

megsegítés mellett a tehetséggondozást is, annak számos úton
történő megvalósítása révén
 tervezés, kivitelezés - a tervezett tananyag az osztály
heterogén kognitív profiljára adaptálható-e, milyen
mértékben és jellemzőkkel befolyásolja a sérülés jellege a
gyermekek fejlődését stb.
 környezeti és személyes tényezők (az osztály közege, humor
alkalmazása stb.);
 matematikai nyelvhasználat alakulásának elősegítése
(például: sorszámnév és tőszámnév használata)
A számfogalom kialakításának hagyományos útja
 Hierarchikus lépéssor, amely
minden szám esetében
megismétlődik
1. Cselekvő szemléltetés (melynek
során a gyermek természetes
környezetében lévő diszkrét és
folytonos mennyiségi
tapasztalatok rendezése történik Egyszer volt, hol nem volt…
 Gyűjtik az adott számhoz rendelhető
fogalmakat, tárgyakat stb., a hetet
kötjük a 7 törpéhez, a hét napjaihoz. Hetedhét határon is túl…
 Miből van 5 a teremben? Soroljunk fel
olyan tárgyakat, melyekből 5 db van a
teremben.
A számfogalom kialakításának hagyományos útja
 2. Hozzárendelési feladatok (az adott mennyiséghez
történő, minél több észleleti úton zajló megfeleltetései
feladatok)
 Perselybe dobás → „Hány érmét dobtam be? Mennyi pénzt? Sort vagy
darabot húz le?”
 Az asztalon leppel letakart tárgyak vannak. A tárgyakból különböző
mennyiségek vannak. A gyereknek tapintás útján kell kitalálnia, mennyi
van az adott tárgyból.
 Csukott szemmel találjátok ki, hányat csörögtem a csörgővel!
 Csukott szemmel találd ki, hányat kopogok a hátadon!

VIDEÓ: hozzárendelési feladatok 1,2

A számfogalom kialakításának hagyományos útja

3. Mennyiségek egyeztetése tárgyképpel (tárgykép = az adott tárgyi

mennyiségről alkotott két dimenziós, azaz képi megjelenítés)
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
4. Számkép kialakítása (számkép = az adott
mennyiséget már csupán absztrakt módon
felidéző, az adott mennyiséget bemutató
képi megjelenítés; ilyen például a
dominókép)
 Egy tál sóba üvegkorongok megfelelő elhelyezése minta
alapján.
 A gyermek elé teszek egy dominót. A feladat, hogy minél
gyorsabban próbálja meg elmondani, hány pöttyöt lát.
 A gyerek dobókockával dob, a dobott számképet kupakokból
is ki kell tegye.
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
 5. Mennyiség, számkép, számnév
egyeztetése (az adott mennyiség, a hozzá
tartozó számkép és a megfelelő számnév
összekapcsolása)
 Dobunk a dobókockával és annyit ugrunk előre amennyit
dobtunk, közben hangosan számolunk.
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
6. Számjegy ismertetése (a számjegyírás tanítása külön feladat)
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
7. A szám helye a számok sorában (az
adott szám elhelyezése a számok között:
számegyenes, számszomszédok, a számok
tulajdonságai, paritása stb.)
 Állj rá a 3-as számra! Ugorj egyet előre! Melyik
számon állasz most?
 Állj vissza a 3-as számra! Ugorj egyet hátra! És most
melyik számon állsz?
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
8. Bontási feladatok (a szám bontása
térben, síkban, majd absztrakt módon)
 Gombok bedobása egy dobozba, doboz belseje több
részre van bontva. A gyermeknek meg kell számolnia,
melyik rekeszben mennyi gomb van, majd összeadva
megtudja hány gombot dobott bele.
 Videó: bontás legóval
 VIDEÓ: 8 bontása
A számfogalom kialakításának
hagyományos útja
9. Alkalmazás műveletekben (az adott
számfogalmi gondolkodás végső állomása)
A számfogalom fejlesztése
 Általános) fejlesztendő területek:
 Tájékozódás saját testen, térben, síkban és
időben.
 Vizuális észlelés fejlesztése.
 Figyelem és emlékezet fejlesztése.
 Gondolkodás fejlesztése.
 Auditív észlelés fejlesztése.
 Szerialitás fejlesztése.
 Beszéd és nyelv fejlesztése.
 Mozgás-beszéd-ritmus koordináció.
Elemi számolási készség fejlesztésének
meghatározó elemei
 Sok, kevés, semmi fogalma.
 Növekszik, csökken.
 Számlálás növekvő és csökkenő sorban.
 Tő- és sorszámnevek.
 Megszámlálás.
 Mennyiség egyeztetése számnévvel, mennyiséggel.
 Mennyiségi relációk alkotása.
 Egyenlőség, egyenlőtlenség.
 Alapvető matematikai szimbólumok értelmezése.
 A számkép fogalma.
Természetes szám esetében

 Viszonyítás nélküli fogalmak: nagy, kicsi, hosszú….

 Összehasonlítás: vizuális észleléssel, emlékezetből,
becslésre.
 Összemérés: feltétele, hogy térben és időben együtt
legyenek a mennyiségek. Itt alakul ki az ugyanannyi és az
ugyanakkora fogalma.
 Mérés: adott egységhez viszonyítva megállapítjuk a
mennyiség mérőszámát
 Halmazok esetében
 Tulajdonságok szerint halmazok képzése.
 Halmazok összehasonlítása, azonosságok, különbségek
megállapítása.
 Hozzárendeléssel különböző halmazok elemeinek
párosítása egy másik halmaz elemeihez, a megfeleltetések
gyakorlása.
 Állandóság felismerése a téri elrendezés ellenére.
 Osztályozás: azonos elemszámú halmazok kialakítása
különböző tárgyakkal, a megfelelő számjegyek
hozzárendelése.
 Sorozatképzések: különböző elemszámok és halmazok
sorba rendezése, növekvő és csökkenő sorok alkotása.
 Fontos megemlíteni, hogy a jó számfogalmi fejlesztés egyben
preventív lépést is jelent a számolási zavarok különböző
formáinak kialakulása, ill. súlyosbodása szempontjából. A
kialakítás sikeressége a minél több észlelti úton történő
fejlesztéssel, az absztrakciós út betartásával is összefüggésben
áll.
Választható előadások a következő
alkalomra
1. Cselekvő szemléltetés
2. Hozzárendelési feladatok
3. Mennyiségek egyeztetése tárgyképpel
4. Számkép kialakítása 
5. Mennyiség, számkép, számnév egyeztetése 
6. Számjegy ismertetése 
7. A szám helye a számok sorában 
8. Bontási feladatok
9. Alkalmazás műveletekben
Irodalom:

 Vargáné dr. Molnár M. (2012): A kognitív képességek fejlesztésének

módszertana. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_kognitiv_ke
pessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/02_0.html