SNI Nyomtatvány

Segédanyag a sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez, oktatásához
Segédanyag a sajátos nevelési igényű tanulók

integrált neveléséhez, oktatásához
Újpesti Általános Iskola

és Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény
1041 Budapest, Venetiáner u. 26.

Tel./fax: 369-3384
E-mail: ujpest@egymi.sulinet.hu
OM 038408
0
Készült az Újpesti Önkormányzat támogatásával
1
Előszó
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek integrált nevelése, oktatása speciális

feltételeket kíván a befogadó intézményektől, melyeknek meglétét törvények,
rendeletek szabályozzák, így biztosítva a megfelelő ellátást.
A sajátos nevelési igényű gyerekek foglalkoztatásához minden esetben

meghatározott személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A fejlesztés speciális
tanmenet, egyéni fejlesztési terv alapján működik, melyeknek elkészítésében a
befogadó általános iskoláknak is van feladata.
Kiadványunk segítséget kíván nyújtani az sni ellátáshoz kapcsolódó szabályok,

elvek, szakmai anyagok mintáinak kínálatával.
Törvényi szabályzók:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

működéséről
Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
2
Fejezetek
I. Az SNI ellátás szabályai
II. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő, oktató munkát

meghatározó irányelvek
A. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
B. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek
C. Hallássérült gyermekek- A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben

hallássérült - nagyothalló – gyermek
D. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) gyermek
E. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek
F. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók
III. Az SNI gyermekek nevelésének, oktatásának, fejlesztésének

tervezése
A. Egyéni fejlesztési terv minta- óvodai
B. Egyéni fejlesztési terv minta- iskolai
C. Differenciált tanmenet részletek
D. Iskolai differenciált óravázlatok
IV. Szakirodalmi ajánlás
V. Melléklet
3
I. Az SNI ellátás szabályai

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges

bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát
megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság
szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást
nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján
A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke fejlődéséhez szükséges
feltételekről, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, együttműködjön az
intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének
az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő
foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok
kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a
kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
4
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek vizsgálatának lépései
• Probléma észlelése a pedagógusok, szülők által

• Vizsgálat kezdeményezése a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat körzeti Szakértői
Bizottsági Tagintézményénél a szakértői vélemény iránti kérelem
nyomtatványának kitöltésével és az óvoda, iskola részletes pedagógiai
véleményének melléklésével.
• Tankerületi Szakértői Bizottság vizsgálata: gyógypedagógiai, pszichológiai
vizsgálat, súlyosabb probléma esetén továbbküldés a megyei Szakértői
Bizottságokhoz. (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság, Beszédvizsgáló/ Látásvizsgáló/ Hallásvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Vizsgáló Bizottság
• Vizsgálat megállapításainak összegzése a szakértői véleményben.
• SNI meghatározása, jelzése BNO kóddal, illetve szöveges meghatározással.
• Ellátást biztosító szakemberek meghatározása
• Fejlesztési területek, habilitációs, rehabilitációs ellátási időkeret meghatározása
• Intézményi kijelölés FONTOS! Az sni gyermeket csak akkor veheti fel az
intézmény, ha kijelölte számára az óvodát/ iskolát a Szakértői Bizottság.
• Felülvizsgálat(kontroll) időpontja- folyamatosan követni kell és a felülvizsgálat
esedékességét az intézménynek jeleznie kell a Szakértői Bizottságok felé a
kontrollt megelőző tanév júniusáig.
• Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési
zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után
addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt
követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében,
illetve ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a
tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik
tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló

teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat
indítható:
a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig
szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot
követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy
tanulását megkezdte.
5
Az SNI megjelenése az intézményi dokumentumokban

• Óvodai Nevelési Programban, iskolai Pedagógiai Programban az SNI irányelvek
figyelembevételével.
• Helyi tantervben: SNI kategória, osztályfok megjelenítésével az SNI irányelvek
figyelembevételével.
• Tanmenetekben: tantárgyanként, differenciálás megjelenítésével
Az SNI gyermek nyilvántartása

• Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap
-az adott intézmény őrzi dokumentumként, ezzel igazolja, hogy az SNI gyermek
megkapja az előírt ellátást.
• Külív- Tü. 356 r.sz. Pátria Nyomda (rendelni kell!): kitöltése az óvodapedagógus,
illetve osztályfőnök feladata (lsd. Az 1.sz. mellékletben)
• Betétív- Tü.357 r.sz. Pátria Nyomda (sokszorosítható) az ellátást nyújtó
szakember vezeti a megtartott foglalkozásokról, ha betelt, a külívben kell tárolni.
(lsd. Az 1.sz. mellékletben!)
A befogadó intézmények feladatai

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi
feltételek szükségesek:
 Az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz
szakirányú végzettségű gyógypedagógus,
 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges
speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi
hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése
és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.
 A fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.
 A közoktatási törvényben megfogalmazott többletszolgáltatások biztosítása, mint
például:
-speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,
-speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.
 Olyan intézményi szabályozás és szemlélet biztosítása, amely lehetővé teszi a
különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet
érvényesülését és a sérülés-specifikus tanügyi és módszertani eljárások, speciális
eszközök alkalmazását.
Az együttnevelésben résztvevő pedagógusoktól elvárja, hogy

6
• a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat és a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépítsék a pedagógiai folyamatokba,
• a tananyag-feldolgozásnál, a napi foglalkozásoknál figyelembe vegyék a
tantárgyi tartalmak, a foglalkozások tartalmának - egyes sajátos nevelési igényű
gyerekek csoportjaira jellemző – módosulásait,
• a gyerekek teljesítményeinek elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó
módszereket alkalmazzák, probléma esetén alternatív megoldásokat keressenek.
Tárgyi feltételek biztosítása

• fejlesztő szoba, mozgásfejlesztő terem, berendezés, zárható szekrény, fejlesztő
eszközök, anyagok, fénymásoló, papír, számítógép, nyomtató, internet/ telefon
használat, szertár/könyvtár használat
• a fejlesztő foglalkozásokhoz: A tanulók óra/napirendjének egyeztetése a
gyógypedagógussal, kis csoportos foglalkozások esetén egymással.
• tanácsadáshoz: Az integráló pedagógusok idejének biztosítása a folyamatos
konzultációra.
Az utazó gyógypedagógusok számára résztvételi lehetőség biztosítása az osztályozó

értekezleteken, az SNI tanulók vizsgáztatásánál, szülői értekezleten, fogadóórán.
Felelős vezető kijelölése, akitől szükség szerint információt kap, akihez probléma
esetén fordulhat, aki az együttműködést koordinálja, ellenőrzi, értékeli.
Eszközbeszerzések, könyvtárfejlesztés, továbbképzések tervezésénél kikérni az utazó
gyógypedagógus véleményét az integráció tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése
érdekében.
Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó
intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja,
iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak
megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak
szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az
iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról sajátos nevelési igényű tanuló
esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.
7
II. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő, oktató munkát

meghatározó irányelvek
A fejezet a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó irányelveket foglalja össze,
melyeknek szerepelnie kell a nevelést-oktatást szabályozó dokumentumokban, valamint
alkalmazni kell a nevelés-oktatás folyamatában.
A teljes dokumentum az alábbi rendeletben található meg:
• Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
A. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem

fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való
együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és
minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés
keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.
Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre

kötelezett – és a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi –
vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt
gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított,
intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe

tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb
funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó
akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.
Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban

orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb

fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.
8
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen
egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket
mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy
következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.
Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a
figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció,
valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási
képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai
tanulás eredményességét.
Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése
Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az

Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai
programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A befogadó
intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával –
szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell
vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és
biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei
lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az
egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak
megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár
gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja,
úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell
vonni a fejlesztő munkába.
Fejlesztési területek - nevelési célok

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek
megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk
időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az

egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítése a társadalmi integráció
és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos,
egész életen át tartó tanulásra.
9
A kulcskompetenciák fejlesztésének biztosítása elengedhetetlen a társadalmi

integráció szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka
világába való beilleszkedés érdekében.
A Nat alkalmazása a tanterv készítésénél
Az enyhe értelmi fogyatékosok kerettanterve:

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
Oktatásukban a kerettantervben leírt követelmények az irányadók.
A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja

az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi
integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok
az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként
működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy
terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy
diákotthoni, kollégiumi) programokba.
A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének
figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos
nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.
A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült
funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a
felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek
fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken
keresztül valósul meg.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy
szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló
tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további –
másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység
során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell
figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és
eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai
funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek
10
csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális

szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
11
B. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek
Általános jellemzők
 a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek, társas viselkedés és azokban

való részvétel megértésének zavara,
 a beszéd szintjéhez képest károsodott a kölcsönös kommunikáció,
 a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív képességek
minőségi károsodása miatt a rugalmatlan, sztereotip viselkedés,
 egyenetlen képességprofil,
 jellemző rá a beszédfejlődés késése, de olyan is előfordul, hogy nem
alakul ki beszélt nyelv, azonban nem a nyelv hiánya, vagy késése a
központi probléma.
Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához
szükséges képesség hiányok egész életen át megmaradnak, de speciális terápiás és
pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érthető el. Sérülés specifikus
fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Ezért nagyon
fontos, hogy a kisgyermek a lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs
terápiája megkezdődjön, mely enyhítheti a fejlődés devianciáját. A nevelhetőség,
taníthatóság belenyúlik a felnőttkorba, így sosem késő a fejlesztést elkezdeni.
Halmozottan sérült autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók
Az autizmus spektrum zavar gyakran társul egyéb problémákkal, melyek a

taníthatóságot, az ellátási szükségletet jelentősen befolyásolják.
- értelmi fogyatékosság,
- beszéd, érzékszervi, mozgás-vagy egyéb fogyatékosság
- viselkedésproblémák (agresszió, autoagresszio)
A fejlesztés módszertanát illetően a tanuló autizmusa az elsődleges irányadó.
Pedagógiai szempontú elemzés – típusok
12
 Izolált típus: Társas kapcsolatokat nem kezdeményez, kezdeményezést,

társas helyzeteket kerüli, elutasítja. Általában értelmi fogyatékosok,
gyakori a szenzoros ingerfeldolgozás zavara. Legnehezebben tanítható
csoport.
 Passzív típus: Szociálisan nem kezdeményező, közeledést passzívan
elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható csoport.
 Aktív, bizarr típus: Szociálisan aktív. Viselkedése helyzethez nem illő,
szokatlan módon, sokat kezdeményez. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a
partner szándékát nem veszi figyelembe.
 Merev, formális típus : Főként serdülő – és felnőttkorban alakul ki a
legjobb értelmű és beszédszintű személyekbe.
A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak.
Óvodai nevelés
A korai speciális terápia hiányában, az óvodai fejlesztés fő céljai, - a

kommunikáció fejlesztése, kiegészítve viselkedésterápiával, gondolkodási
készségek terápiájával, korai elemi készségek kialakításával, (szobatisztaság,
rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésével.
Az óvodai nevelés, és a szülőkkel való együttműködés, - különös tekintettel a
természetes élethelyzetekre, - felhasználódnak a fejlesztésre.
Az óvodai fejlesztés alapja a pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és a
szociális alkalmazkodás, egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és
módszerek segítségével. Megfelelő fejlesztéshez szükséges az óvodai környezet
megfelelő kialakítása és a speciálisan képzett szakember jelenléte.
Autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei.
A fejlesztésnél figyelembe kell venni a tanulók tulajdonságait, típusos erősségeit,

típusos nehézségeit, a kognitív problémákat, gondolkodási képességek
nehézségeit, a szó szerinti értelmezést, félelmeiket, szorongásaikat, az esetleges
fóbiáikat.
Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének céljai, feladatai
13
 az egyéni képességek fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori

szociális adaptáció, önállóság megteremtése a hiányzó készségek,
esetleges másodlagos problémák leküzdése érdekében,
 a gyakorlati életre történő felkészítés a tananyag, és speciális módszerek
segítségével,
 probléma megoldási módszerek tanítása.
A fejlesztési célokat fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az
egyéni fejlesztési terveket készíteni.
Speciális módszerek és eszközök a fejlesztésben

 A gyermekek képességeinek mérése egy speciális eszközzel – a fejlődési
kérdőívvel – történik.
 A protetikus környezet és eszköztár kialakítása az időbeli és téri
tájékozódás segítéséhez szükséges.
 Vizuális információhordozók és kommunikációt segítő eszköztár
kialakítása minden téren segítséget nyújt.
 Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása.
A fejlesztés pedagógiai szakaszai

1. szakasz – korai diagnózis esetén egybeeshet a korai fejlesztés és az óvodai
nevelés időszakával, de belenyúlhat az alsó tagozat időszakába.
Fő cél – a habilitáció – egyénre szabott terv alapján, a gyermek beilleszkedési
képességeinek, adaptív viselkedésének kialakítása.
Fejlesztési területek – kommunikáció, szocializáció, önkiszolgálás, kognitív
fejlesztés, viselkedési problémák kezelése.
2. szakasz – alapfokú nevelés időszaka, belenyúlhat a középfokú nevelés
szakaszába
Fő cél – az elsajátított ismeretek bővítése
Fejlesztési területek – az első szakasz területei bővülnek pl: a munkára
neveléssel, házimunkával.
3. szakasz – alapfokú és a középfokú nevelés időszaka.
Fő cél – felnőtt korban elérhető legmagasabb szintű önállóság.
Fejlesztési területek – az előző szakasz területei bővülnek, a képességek
szinten tartásával, önállóság kialakításával, pályaorientációval.
Nat és kerettanterv alkalmazása

14
A NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudásanyag elsajátítása hosszabb időt

vesz igénybe. A NAT fejlesztési területei, nevelési céljai, műveltségi területei
alkalmazhatók a sérülés típusának megfelelő adaptációval.
Mivel autizmus spektrum zavar az értelmi képességek bármely szintjén jelen
lehet, a többségi iskolák kerettantervét, és az enyhén értelmi fogyatékos
tanulók számára és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára készült
kerettantervet egyaránt adaptálni kell autizmusra. A tananyagot minőségi és
mennyiségi szempontból módosítani kell a tanulók speciális szükségleteinek
megfelelően. Az egyes eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési
tervekben kell rögzíteni. Speciális módszerek és eszközök használata
szükséges.
Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

Az iskolai nevelés minden szakaszában jelen van, elsősorban egyéni, kisebb
részben kiscsoportos formában.
A hiányzó készségek, esetleges fejlődési elmaradás, viselkedésproblémák
speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs kezelését soroljuk ide.
Integráció
Csak a tudatosan tervezett integráció lehetséges. Valamennyi formája (lokális,
szociális, fordított, teljes, funkcionális) szóba jöhet egyénre szabottan. Ehhez a
szakemberekkel való szoros együttműködésre van szükség.
Legfontosabb, hogy a gyermek elégedett legyen és érezze jól magát az iskolában.
15
C. Hallássérült gyermekek- A súlyosan hallássérült - siket

- és enyhébben hallássérült - nagyothalló gyermek
A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló -

gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy
ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy
csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása
esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy
erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi
gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek
megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat.
A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális
pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos
következmények csökkenthetők.
A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel
történő ellátás és hallásjavító műtétek mellett a speciális pedagógiai segítség
eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban
hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését. Képes lesz az emberi
hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével
és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra
képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, akusztikusan is
körvonalazódnak az első aktív szavak. Mindez a szülők folyamatos
közreműködését és együttműködését is igényli.
Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők
gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt vagy annak elemeit,
mint kifejezőeszközt.
Kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv
használatában, hogy azt, valamint az ujj-abc-t szükség esetén fel tudja
használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel
való érintkezésben.
Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea

implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra.
A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az
óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további
speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben.
16
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata

 a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi
kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés
eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az
óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési,
beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a
beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon
befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot,
szociokulturális környezet stb.).
 az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi
tevékenységében megjelenik.
 minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű
tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.
A fejlesztés feladatai:
a) A súlyos fokban hallássérült - siket - gyermekek (a
beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 90 dB vagy nagyobb
veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi
kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív
használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-
prevenció.
Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban
hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel
magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek
közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni.
Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és
az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az
aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést,
szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést.
A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék
legalább 300-400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket,
azok globális szóképi felismerését, mondatba foglalt formában is.
b) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a

beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB,
középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget
17
mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a

környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek.
Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével),
esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.
A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi
kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó
erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek
nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek
eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg
a halló társak nyelvi teljesítményét.
A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket
körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez
kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást
segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér
bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.
18
D. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók

iskolai fejlesztésének elvei
A többségi iskolában történő együttnevelés

A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést,
esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös
figyelemmel kell lenni a következőkre:
A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre
állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat
nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött
egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és
szakmai szolgáltatás.
- A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban
megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz,
segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott
formái stb.).
A vak és a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók iskolai fejlesztése

A vak és aliglátó gyermekek ismeretelsajátításában elsődleges szerepe van a
verbális kommunikációnak. Törekedni kell arra, hogy a bő szókincs (verbalizmus)
mögött tényleges tartalom legyen. Azokon a területeken, amelyek csak vizuálisan
érzékelhetők (pl. színek, fények, fényképek, festmények), a fogalmi
általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel,
érzékeltetéssel lehet kialakítani.
A metakommunikáció (fej- és testtartás, a beszélő felé fordulás, távolságtartás,
gesztus, mimika stb.) következetes nevelői ráhatással, különféle helyzetekben
történő sok gyakoroltatással sajátítható el.
Az információszerzésben kiemelt jelentőségű a virtuális csatornákon keresztüli
ismeretszerzés, ezért különösen fontos az elektronikus média használatának
megtanítása: a kiválasztás szempontjából elsődleges az információk hallhatósága
19
(„beszélő egységek”).
Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése,
valamint a meglévő látás használatának tanítása.
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és
követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak
figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban
zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított
 Az írás-, olvasásrendszert a vakok számára a Braille-féle pontírás rendszer
alkotja. Elsődleges feladat az írásos közlés és az olvasás).
 Hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás
 A számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés, a
fejszámolás tempójának fokozatos erősítése
 Az abakusz nevű speciális számolóeszköz használata,
 A logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatok nagyobb
arányú szerepeltetése.
 Szerkesztés helyett mértani modellezés történik (eszközei: mértani testek,
speciális körzők, vonalzók, speciális rajztábla fóliával stb.).
 Módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kap kiemelt
szerepet
 A tapintásos ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok által
közvetített információk, szemléltetések
 Speciális szemléltető eszköz a domború térkép, illetve a domború ábra -
ám az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel.
 Meg kell ismertetni a tanulókkal a látássérültekre vonatkozó
jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.
 A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának
kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk
fejlesztésében kiemelt szerepet kap.
 A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz
elsajátítását jelenti, kiemelt jelentőségű a térbeli ábrázolás alkalmazása
(modellek, agyagozás stb.)
 A zenei nevelés keretében a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta
segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet
alkalmazni.
 Az informatika célja a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép
megismerése
20
 Kiemelt szerepet kap a látássérültek pályaválasztását is megalapozó

technikák beépítése az életvitel tananyagba
 Intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést,tartáshibák megelőzése,
korrigáláse ismerkedés meg a látássérültek sportolási lehetőségeivel
(csörgőlabda, úszás stb.).
 Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése egyéni vagy
kiscsoportos foglalkoztatási formában
A (re)habilitáció főbb területei:

 az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése,
 a meglévő látás megőrzése, fejlesztése - látásnevelés -, optikai
segédeszközök használata,
 beszédhiba-javítás,
 intenzív mozgásfejlesztés,
 tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése, a Braille-írás, -olvasás
technikájának gyorsítása,
 a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (pl. fejlógatás,
túlmozgások korrigálása) súlyosabb eseteknél gyógytornász,
szomatopedagógus bevonásával,
 életviteli technikák,
 a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben
történő elsajátítása, alkalmazása (mozgástréner segítségével a fehér bot
technikájának elsajátítása); környezetkialakítás,
 mindennapi tevékenységek (étkezés, varrás stb.),
 a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása,
 a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges, pszichológus
segítségével (helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodási képesség
fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása),
 a leendő munkahelyen és hivatalos helyeken követendő helyes
viselkedéskultúra kialakítása.
A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók

iskolai fejlesztése
A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez

különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális
21
optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai

használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal
stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része.
A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni
megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet,
megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a
gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több
gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.
 Az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon
magasabb óraszám biztosítása javasolt.
 Hosszabb művek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is
megvalósítható.
 Az olvasási tempót érintő követelmények meghatározásakor szükséges a
látásteljesítmény figyelembevétele.
 Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható
írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és
taneszközökkel teljesít
 Szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket
kell használni (speciális vonalzó, körző stb.);
 Ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja,
hogyan élhet jogaival;
 Ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit.
 A teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani
(fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan).
 A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és
biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói
kísérletekben való aktív részvételre.
 Biztosítani kell a gyengénlátók, aliglátók számára használható térképeket
(lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.)
 Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.
 A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának
kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk
fejlesztésében kiemelt szerepet kap.
 A vizuális kultúrán belül a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre
(mintázás, makett, agyagozás stb.) kerül
 A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó, aliglátó tanuló
22
esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben

adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban
készíthesse el.
 A számítástechnika tanítása során az aliglátók számára speciális
hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása
szükséges.
 A mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére,
 A helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi
betegségek korrekciós gyakorlataira.
 Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó, aliglátó
tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az
abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).
Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció

 látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök
használata),
 mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás),
 az olvasási készség fejlesztése,
 tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján,
tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedési önállóság),
 tapintó írás-olvasás aliglátó vagy progrediáló szembetegségű tanulók
esetében (Braille-írás, -olvasás),
 személyiségkorrekció,
 diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia,
 logopédiai ellátás,
 gyógytestnevelés,
 a speciális optikai segédeszközök használata,
 mindennapos tevékenységek (étkezés, varrás stb.)
23
E. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai

fejlesztésének elvei
A mozgáskorlátozott tanuló
Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy
szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos
akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos
tapasztalatszerzés és a szocializáció.
A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének
ideje, annak formája, mértéke és területe.
A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van,
befolyásolja személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás
lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai,
mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága
is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés,
szociális és fizikai szükségleteket teremt.
A mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók
más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy
tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való
alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a
kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény,
illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az
iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek,
eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú
rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció
alkalmazását.
A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének
alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni
vagy ellensúlyozni.
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan
történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg
tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.
Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló
állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a
24
megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő,

kapaszkodó).
Célok: Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott

gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló
életvitelre.
Ennek érdekében: ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és
önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra kell nevelni őket.
Kiemelt feladatok: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit

leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs
zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő
befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési
feladatként kell kezelni.
A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során
figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi
állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.
A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű
segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek
célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra,
beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.

A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első
évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két
tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is
szerveződhetnek hosszabb idősávban.
Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy
komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció
helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló
pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.
Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó
szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az
életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a
mozgásállapot súlyossága határozza meg.
25
A többségi iskolában történő együttnevelés
Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre.

a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével
találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz.
b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai
programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz,
segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény
egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az
osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
A NAT alkalmazása
A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott

fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi
tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire
vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak
figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota
akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével
javasolt a helyi tanterv elkészítése.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a

mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban
befolyásolhatják.
A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a
lehetőségek szerinti önállóságra nevelés.
A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli
információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az
információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média
használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a
mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert
olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat.
Lehetőséget kell teremteni a számítógép használatára a tanítási órákon is. A
számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a
mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló
számára.
A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás
összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására.
26
Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor,

ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos
tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek
megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és
megtartásával stabil motiváció érhető el.
A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék
mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák
az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor
valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az
eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik
számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak
mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket.
Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.
Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a
megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a
megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az
önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a
mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az
ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának
elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek
kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata.
27
F. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai

fejlesztésének elvei
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló:
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak,

akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív,
emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok
halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott
pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek.
Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz

részképességzavarok (diszlexia, diszortográfia, diszkalkúlia, diszgráfia és
diszpraxia), hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok
zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás,
az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az
alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a
metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.
Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat
a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,
c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,
d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett
társaskapcsolatok kialakítása,
e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.
Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral

küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy
 a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra
érzékenyebbek,
28
 az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás

okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik,
nyugtalanabbak,
 gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre,
támasznyújtásra,
 fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket,
érthető és követhető szabályokat, valamint
 a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.
Diszlexia
A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a
tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az
olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
Diszortográfia
A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a
tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az
anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi
szintű alkalmazását.
Diszgráfia
A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban,
hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel
rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni
ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára
Hiperaktivitás és figyelemzavarok
Jellemzői
- szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani
- komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő
ingereket gátolni
- az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés,
eseteként düh, haragreakciók
- motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb)
- megkezdett tevékenység befejezetlensége
29
- ingersorozatok hibás kivitelezése

- tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal
kapcsolatban)
- én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek
A fejlesztés célja: figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának

megteremtése
A fejlesztés feladatai
- team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi
együttműködés
- speciális figyelem-tréning
- a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése
- fokozott egyéni bánásmód
- az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése
- feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése
- motiválás, sikerélmény biztosítása
A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a, amelyek a szocio-

adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési
problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió,
a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a
célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő
fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság
figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen
idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem
környezeti ártalom húzódik meg.
A fejlesztés célja: a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés

kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi
egyensúly megteremtése
Eszközei lehetnek:
a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása,
b) pszichoterápia,
30
c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,

d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez
igazított idői keretek rendszeres alkalmazása,
e) önértékelési képesség fejlesztése,
f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák
bevonása,
g) együttműködés a családdal és más szakemberekkel,
h) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény
biztosítása.
A NAT alkalmazása
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és
súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési
feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és
fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk
időtartama) módosulhatnak.
A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél

- az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő
kulcskompetenciák a tanulók egyéni fejlődésének függvénye
- a kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak
figyelembevételével érvényesíthetők
- a helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés
kialakítását, a kommunikáció fejlesztését
III. Az SNI gyermekek nevelésének, oktatásának,

fejlesztésének tervezése
31
A sajátos nevelési igényű gyermek számára sérülésének típusától függően egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell biztosítani
gyógypedagógus szakember által. A habilitációs órakeretet a szakértői vélemény határozza
meg, ennek hiányában a Köznevelési Törvényben foglaltak az irányadóak
Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete
A E
sajátos nevelési igényű tanulók heti
egészségügyi és pedagógiai célú
1 évfolyam habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozásainak száma
2 EA EB EC vak, nagyot- EE siket EF
értelmi gyengén- halló, mozgás- és és autista egyé
fogyaték látó beszéd fogyatékos b
os
3 óvoda
4 első évfolyam 3 7 8 10 3
5 második évfolyam 3 7 8 10 3
6 harmadik évfolyam 3 7 8 10 3
7 negyedik évfolyam 3 7 8 11 3
8 ötödik évfolyam 3 8 9 11 3
9 hatodik évfolyam 3 8 9 11 3
10 hetedik évfolyam 4 8 10 12 4
11 nyolcadik évfolyam 4 8 10 12 4
12 Nyelvi előkészítő és 4 9 10 13 4
Híd-évfolyamok
13 kilencedik évfolyam 4 9 10 13 4
14 tizedik évfolyam 4 9 11 14 4
15 tizenegyedik évfolyam 5 11 12 15 5
16 tizenkettedik évfolyam 5 11 12 15 5
A habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megtervezéséhez egyéni fejlesztési

tervet kell készítenie az ellátó gyógypedagógusnak, melynél szükséges a többségi
32
intézmény sni gyermeket foglalkoztató pedagógusával való együttes kommunikáció

is.
Egyéni fejlesztési terv minta- óvodai
FEJLESZTÉSI TERV
Gyermek neve: P. A.
Életkora: 6;6 év
BNO kód, diagnózis: F 83
Gyógypedagógus: X.Y.
Nagymozgások
VESZTIBULÁRIS:
cél: a vesztibuláris rendszer ingerlésével egyensúly fejlesztése, aktuális figyelmi
állapot javítása
o passzív: hintáztatás nagylabdán, tölcsérben; forgatás tölcsérben
o aktív: rugózás rugós deszkán, nagylabdán; hintázás tölcsérben; popsin
forgás, kutyaforgás, forgás álló helyzetben és tölcsérben;
egyensúlygyakorlatok nagylabdán és eszköz nélkül
KOORDINÁCIÓ:
cél: mozgásának rugalmassága javuljon, a szökdeléseket ne teli talppal, hanem
emelt sarokkal végezze
 ugrálás trambulinon
 páros lábon szökdelés helyben, célba, majd akadályok között/fölött
 egy lábon ugrálás helyben, célba, majd akadályok fölött/között
ESZKÖZZEL VÉGZETT GYAKORLATOK: végighaladás fokozatosan

nehezedő akadálypályákon
RITMUSNEVELÉS: ritmusérzék fejlesztése mondókák és ritmushangszerek

segítségével
 tempó- és hangerőváltások
 botocskák, labda, kendők, ritmushangszerek használata
33
Finommotorika:
cél: szem –kéz koordináció összehangolása; helyes ülés, testtartás, ceruzafogás kialakítása;
eszközhasználat (pl. olló, ragasztó) javítása; színezés során a vonalhatárok minél
pontosabb betartása; rajzkészség ügyesítése
- KÉZMOZGÁSOK ÖSSZERENDEZÉSE
o UJJMOZGÁSOK ÜGYESÍTÉSE
 ESZKÖZZEL: újságpapír gyűrése két kézzel, majd egy kézzel;
apró magvak válogatása; Pötyi – játék; fűzős-játékok; nagy
méretű gyöngyök fűzése; gyurmázás; papír-hajtogatás; vágás
ollóval
 ESZKÖZ NÉLKÜL: mondókával egybekötött ujjtornák, ujj-
masszírozók
- RAJZKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE:
 megalapozása finommotorikát fejlesztő gyakorlatokkal
 egyszerű ábrák kiegészítése; egyszerű, sematikus rajzok
elkészítése közösen
- KÜLÖNBÖZŐ KÉZMŰVES TECHNIKÁK GYAKORLÁSA: aktuális
évszakhoz, ünnephez kapcsolódó kézműves munkák készítése tépés, gyűrés,
ragasztás, rajzolás, színezés, festés során
Beszéd, kommunikációs készségek:

- BESZÉDÉRTÉS: az élő beszédet pontosan észlelje; a feladatutasításokat
megértse, képes legyen pontos végrehajtásukra
 szókincsbővítő gyakorlatok
 értésellenőrzés visszakérdezés és feladatutasítások végrehajtatása során
 rövid szöveg lényegének visszamondása hallás után
- SZÓKINCS: passzív szókincse bővüljön a megismert új kifejezésekkel, melyeket
tudjon a megfelelő szövegkörnyezetben alkalmazni
 asszociációs játékok
 tárgyak, képek megnevezése
 szógyűjtés témakörre
- KIFEJEZŐ KÉSZSÉG: könnyen követhető, logikusan felépített közlései
legyenek, használjon bővített mondatokat
 mondatbefejezés, - kiegészítés
 irányított párbeszédek, szituációs játékok
 beszélgetés a közelmúlt eseményeiről (pl. hétvége, ünnepek stb.)
Érzékelés, észlelés:
34
- VIZUÁLIS
differenciálás: képes legyen apró különbségeket is észrevenni, a vizuális
ingereket minél pontosabban észlelni
o változtató játékok
o furcsaságok keresése képen
o azonosság keresése
o különbözőség keresése
diszkrimináció: képes legyen adott vizuális inger minél gyorsabb kiemelésére a
háttérből
o „Látom, amit te nem látsz…” – játék

o keresőjátékok a teremben
o „nyomozójáték” gazdagon részletezett képeken
- AUDITÍV
differenciálás: képes legyen az auditív ingerek minél pontosabb
megkülönböztetésére
o zajok, zörejek differenciálása (hétköznapi zajok felismerése, hang

memória – játék stb.)
o hangszerek hangjának differenciálása
o hangkazettás – játékok („Sounds”, „Hétköznapok hangjai”,
„Hangtörténetek”)
o szavak pontos ismétlése háttérzajban (a háttérzaj fokozatosan egyre
zavaróbb)
o szópárok elhangzása során azok azonosságát ill. különbözőségét kell
eldönteni
Értelmi képességek:
- ORIENTÁCIÓK
o IDŐBELI ORIENTÁCIÓ
 napszakok: képes legyen a napszakok, illetve az azoknak
megfelelő étkezések megnevezésére, aktuális napszak
kiválasztására
o képtörténet sorba rendezése (pl. egy gyermek egy
napja)
o napszak és tevékenység társítása
35
o „villámkérdések”
 hét napjai: képes legyen a hét napjainak felsorolására,
ismerkedjen a „ma, holnap, tegnap” fogalmak helyes
használatával
o soroló - játék
o feleselő – játék
o „villámkérdések”
 évszakok: képes legyen a négy évszak felismerésére,
jellemzésére, sorrendjük megjegyzésére, az éppen aktuális
évszak kiválasztására
o évszakok jellemzése kép segítségével
o asszociációs-játék
o adott évszakhoz, ünnephez kapcsolódó kézműves
tevékenységek
o TÉRI ORIENTÁCIÓ, TESTSÉMA

cél: a két testfél differenciálása, jobb/bal irányok megkülönböztetése
saját testen; képes legyen a testrészek megmutatására, ill.
megnevezésére
 jobb/bal testfél megkülönböztetése, megfigyeltetése („kézfogó”
kéz, ill. a szív oldala)
 mozgással egybekötött mondókák (pl. „Itt a kezem, jobb és
bal…”)
 a testrészek, érzékszervek funkciójának tudatosítása
 a teljes test végigmasszírozása tüskelabdával, közben testfél és
testrészek megnevezése
 megnevezett adott oldali testrész megmutatása (saját testen,
társon, képen)
 megmutatott adott oldali testrész megnevezése (saját testen,
társon, képen)
- MATEMATIKAI KÉSZSÉGEK
o LESZÁMLÁLÁSOK: tudjon apró tárgyakat hibátlanul leszámolni,
mozgás – beszéd összehangolása
o MENNYISÉGFOGALMAK: globális mennyiség-felismerés
bővítése; ujjkép-felismerés kialakítása tízig
o SZÁMFOGALOM: kialakítása ötös számkörben
36
o SZÁMOLÁSI KÉSZSÉGEK: pótlás és elvétel gyakorlása ötös

számkörben (tárgyak segítségével)
o SZERIALITÁS: megkezdett ritmus – sorrend folytatása mozgással,
apró tárgyakkal, színes pálcikákkal stb.
Figyelem - koncentráció:
- a megfigyelőképesség és
- a figyelem
o tartósságának
o terhelhetőségének
o megosztásának fejlesztése minden játék és feladat, ill. a célzott
koncentrációs gyakorlatok végzése során
 babzsák-gyakorlatok
 tapsgyakorlatok
 gyakorlatok kendővel
- LOGIKAI KÉSZSÉGEK
o KAUZÁLIS GONDOLKODÁS: képes legyen képtörténetek időrendben
való kirakására, ok-okozati viszonyok felismerésére, a történet
elmesélésére (elemszám: 4 db)
Emlékezet:
- AUDITÍV EMLÉKEZET: a rövidtávú és késleltetett emlékezete minél több
elemet legyen képes felölelni
o 3 szó megjegyzése, majd sok közül való kiválasztása
o 3/4 szóból álló szócsoportok megjegyzése, késleltetett felidézése
o rövid mondókák, versek tanulása
Szociabilitás:
- ÖNISMERET, ÖNÉRTÉKELÉS: sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése
- MOTIVÁLTSÁG: motiváció megalapozása és szinten tartása a közös
játéktevékenység, ismeretszerzés terén
37
Egyéni fejlesztési terv minta- iskolai
FEJLESZTÉSI TERV
I. negyedéves terv
Gyermek neve: M. B.
Életkora: 8,1 éves
BNO kód, diagnózis: F 80.9 Beszéd és nyelvfejlődés k. m. n. zavara
F 81.9 Iskolai készségek k. m. n. zavara
Megfigyelés időpontja: 2013. szeptember
Gyógypedagógus: X.Y. gyógypedagógiai tanár
Beszéd, kommunikációs készségek:

Cél:
- a nyelvi elmaradás korrekciója: a beszédészlelés, a beszédmegértés és
kifejezőkészség fejlesztése,
- a környezet megismerése: az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő képességek
fejlesztése.
Feladat:
- a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési
készségeinek elősegítése,
- a megismerési vágy felkeltése,
- esztétikai élmények nyújtása,
- az összefüggések észrevetetése, az asszociációs képességek fejlesztése,
- a kreativitás, a képzelet aktivizálásával az absztraháló képesség fejlesztése,
- a percepciós bázis fejlesztése.
A fejlesztés területei:
Nyelvi fejlesztés:
o a gyermek aktív, aktivizálható és passzív szókincsének bővítése
o főfogalmak alá rendelés, szógyűjtés
o mondatalkotás képről
o az összefüggő beszéd gyakorlása élmények alapján
o mesék, versek, dalok
Beszédészlelés, beszédmegértés:
o tanult szavak, nyelvtani szerkezetek gyakorlása céljából kérdések alkalmazása
o játékkal, tánccal, mintázással, élményszerű ábrázolással kísért mondókák
Percepciófejlesztés:
38
o Auditív észlelés: hallási ritmus, hallási emlékezet, hallási figyelem fejlesztése

játékosan (hangok tulajdonságainak megkülönböztetése, különböző környezeti
zajok felismerése és megnevezése, beszédhallás fejlesztése hangkereső játékkal)
o Vizuális percepció fejlesztése: különbségek észrevétele és megfogalmazása,
vizuális időrendiség, vizuális ritmus és memória, alaklátás és formaállandóság,
jobb-bal és téri irányok gyakorlása, utánzókészség fejlesztése verssel és
mozgással)
o Taktilis-kinesztétikus percepció fejlesztése: a témakörönként megtartott
foglalkozásokba ágyazottan (témakörök: testünk, család, évszakok: ősz és tél,
növények, állatok), így is elősegítve azt, hogy a gyermek önmagát pontosan
megismerje, elősegítve az iránydifferenciálást és a téri orientációt. A természetes
anyagok és technikák megismertetése, megtapasztalása (textilmunkák, növényi
játékok, gyöngyfűzés), ezzel egyrészt felkelteni a gyermek érdeklődését,
kreativitását, alkotókedvét, mellyel a szerzett tudás tartósabb, élményszerűbb
lesz. Másrészt e tevékenységek során verbális kifejezőkészségük is fejlődik.
Szituációs játékok:
o Fogalmak, kifejezések, a beszéd prozódiai elemeinek gyakorlása, szókincs
bővítése, kifejezőkészség árnyaltabbá tétele bábozással (saját élmények, érzések
átélése, eljátszása).
Logopédiai terápiában részesül.
DYSLEXIA PREVENCIÓ:
Cél: az olvasáshoz szükséges készségek alakítása, az olvasás tanítása.
Terápiás feladat:
- mozgás, -testséma, -percepció -, és beszédkészség fejlesztése
- a betűk pontos ismerete, differenciálása
- az összeolvasás tanítása
- a szó- és mondat olvasási készség kialakítása
Fejlesztés:
1. Az olvasás tanításához szükséges alapkészségek fejlesztése
a.) Készségfejlesztés:
Mozgásfejlesztés:
- mozgásos játékok
(gátlások feloldása, többirányú és többfunkciós mozgásszükséglet révén a különböző
testrészek tevékenységének összerendezése, nagymozgás-koordináció alapelemeinek
begyakorlása)
 Eszközhasználat nélkül: beszédre figyelés, összpontosítás, szabály- és
feladattudat, mozgásutánzás és reprodukálás képessége, ritmusérzék,
improvizációs készség fejlesztése, szókincs bővítése.
39
 Eszközhasználattal: a cél rögzítésének képessége, a szem követő és letapogató

mozgásai, figyelem és koncentrációs készség fejlesztése, a reakcióképesség
gyorsítása.
- egyensúlygyakorlatok (statikus egyensúlygyakorlatok, helyváltoztatással járó
gyakorlatok)
(a nagymozgás-koordináció és a testséma fejlődésének segítésére)
- izomtónus-fejlesztő gyakorlatok
(a testkontroll kialakítása, az állóképesség valamint a téri eligazodás képességének
fejlesztése)
 Lazító-feszítő gyakorlatok: a kinesztézia fejlesztésére.
 Támaszgyakorlatok: az olvasás-számolás-írás szempontjából szükséges ritmus
alakítására, a meglévő ritmuszavarok korrigálására.
- utánzó játékok
(a nagymozgások finomítása, figyelem, koncentráló képesség, vizuális emlékezet, vizuális
elemző- és megfigyelőképesség fejlesztése)
 Természetes mozgássorok gyakorlása utánzó feladatokkal: képzelet, fantázia,
kreativitás fejlesztése.
 Mozgásfajtákat ábrázoló képek utánzása és verbalizálása
 Karakteresen ábrázolt mozgások és 1-1, a mozgásfajtához tartozó eszköz
párosítása
 Behunyt szemmel végzett játékok: az észlelés fejlesztése a vizualitás kizárásával,
a kinesztétikus észlelés fejlesztése)
- ritmusérzék fejlesztése
(a mozgás segítségével az egyenletes lüktetés, ritmizálás képességének fejlesztése, a
perioditás, az egymásutániság, a sorrendiség fogalmának, felismerésének alakítása, mely
az olvasás-írás-számolásnál alapvetően fontos)
 Ritmikus sorok kirakása
 Ritmusváltozások (gyors-lassú mozgásban, légzésben, beszédben, zenében)
 Egyszerű ritmusminták visszaadása
 Versek, dalok ritmusának felismerése és visszaadása
 Mozgások változó ritmusra (a szervezet harmonizálása)
 Szavak, mondatok szótagra bontása
(Ezek a gyakorlatok fejlesztik az elemzőképességet, amely a helyesírás, az elválasztási
szabályok problémamentes elsajátításához elengedhetetlen. A ritmus szabályzással a
tanuló lépésről-lépésre elsajátítja az időtartam és a tér összefüggéseit.)
Testséma fejlesztés és az egyensúlyérzék fejlesztése:
- iránydifferenciálás
40
 bal és jobb irányok megkülönböztetése, és ennek fokozatos átvitele valamennyi

páros testrészre
 testrészek oldaliság szerinti mozgatása,
 a domináns oldal erősítése (ceruzafogás, gyűrés, fél lábon ugrálás)
 tárgyak rendezése balról jobbra haladva
 képolvasási feladat balról jobbra haladva
 keresztezési gyakorlatok végzése a test középvonalának átlépésével (a test két
oldalának integrált működésének elősegítése)
- a téri tájékozódás fejlesztése
Percepciófejlesztés:
- a vizuális észlelés fejlesztése
A vizuális megfigyelő- és elemző készség fejlesztése.
 vizuális memória
 vizuális helyzet, pozíció felismerése
- a szem-kéz koordináció fejlesztése
 a szem fixáció mozgásának kialakítása (sorkövetés)
 a balról-jobbra tartó haladási iránytartás fejlesztése először saját testrészeink
mozgatásával és annak megfigyeltetésével, majd egy adott tárgy útjának
követésével (csak a szem mozog!)
 fentről-lefelé haladó, illetve az átlós irányoknak megfelelő szemmozgások
 több, egymást követő tárgyak megfigyelése (verbális emlékezet, vizuális
időrendiség)
 síkbeli sorozatok olvasás-szimuláló követése (a szemmozgást követi a felismerés
szóbeli megfogalmazása)
- az alakállandóság fejlesztése
 formák, tárgyak karakterjegyeinek felismerése, rendszerezése
 a síkban megismert formák térbeli érzékelése (összerakós játékok)
A formaállandóság észlelése elősegíti a betűk állandóságának alakítását.
- az alak-háttér felfogás fejlesztése
 lényeges elkülönítése a lényegtelentől (megfigyelések, válogatások – fokozatosan
csökkentve a tárgyak közötti különbségeket)
Fejlődik a tanuló vizuális megfigyelő- és elemző képessége.
- a hallási észlelés fejlesztése

Cél: a beszédhangok tudatos meghallásának, differenciálásának alakítása.
Területei:
 hallási figyelem fejlesztése
 beszédhanghallás fejlesztése (hang és kép egyeztetésével)
41
 zöngés és zöngétlen hangok differenciálása

 a beszédhangok időtartamának megfigyelése (hosszú-rövid)
- a taktilis észlelés fejlesztése
Cél: az ujjak tapintási érzékenységének fokozása valamint tapintásos tapasztalatszerzéssel
a formaérzékelés finomítása, a finommozgások fejlesztése és a tárgyak anyagának,
formájának, eltérő méretének érzékeltetése.
 a tanult betűk (fonalból, drótból, agyagból) letapogatása
 a differenciálandó betűk megformázása különböző anyagokból
 tapintós betű felismerési, betűpárosító, tárgy-betű párosító játékok a vizualitás
kizárásával (figyelem, ügyesség)
- a kinesztetikus észlelés fejlesztése
Cél: a vizualitás kizárásával az észlelés fejlesztése, és kisebb vagy nagyobb felületű
kontaktus létesítése a gyermek testével a testérzés felerősítése végett.
 Behunyt szemmel begyakorolt mozgásminta végzése
 Rajzolás táblára, papírra, majd később betű rajzolása kézre és hátra
 Érintős játékok (hol, hogyan történt az érintés – ujjal, tenyérrel stb., esetleg több
helyen egyszerre)
A beszédkészség fejlesztése
- szókincs bővítése
 aktív és passzív szókincs fejlesztése
 a szókincs bővítése és ezzel együtt a verbális emlékezet fejlesztése
- mondatalkotási készség fejlesztése
- a nyelvi szabályok tudatosítása
 egyszerű, majd bővített mondatokban a nyelvtani jelenségek gyakoroltatása
morfológiai és szintaktikai szinten (tárgyeset, helyhatározó, szórend)
 képeken ábrázolt történetek időbeli sorba rendezése, majd önálló, lényegretörő
elmesélése
(a nyelvi-rendezési folyamatok automatizálása)
- az összefüggő beszéd fejlesztése
 mesereprodukció: az elmondott történet újra meséltetése, az elkezdett történet
befejeztetése, képről önálló történet elmeséltetése (fantázia fejlesztése)
- nyelvi játékok
A szókincs bővítésén túl fejlesztik a mondatalkotási készséget.
 képtörténet elmondása
 ellentétpárok
 rímjátékok
b.) Olvasástanítás
Cél: a betűk pontos ismeretén túl az összeolvasás technikájának elsajátítása, az értelmező
olvasás kialakítása, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése.
42
Feladatok:
- betűtanulás, a betűk differenciálása
- az összeolvasás elsajátítása
- a szó- és mondatolvasási készség alakítása.
DYSGRAPHIA PREVENCIÓ:
Cél: az írástanuláshoz szükséges finommozgások alakítása, a vizuális megfigyelő- és
elemző képesség
fejlesztése.
Terápiás feladat:
- szem-kéz koordináció fejlesztése
- az íráshoz szükséges testhelyzet begyakorlása, a helyes írószertartás elsajátítása, a
laza csuklómozgás beidegzése
- a formaemlékezet fejlesztése
- az irányok differenciálása
- az ábrázoló készség fejlesztése
- az írni tanuláshoz szükséges betűk elsajátítása
Fejlesztés:
- szem-kéz koordináció fejlesztése:
 szem-kéz koordinációs cél-kontroll feladatok: ujj-játékok, csipeszelés, vágás,
összerakó játékok)
 célbadobó játékok (a cél helyének rögzítése, a cél függőleges és vízszintes
elmozdítása, a cél
 távolságának és nagyságának megváltoztatásával)
 labdaütögető, pattogtató játék különböző méretű labdákkal, halász játékok
 az elvégzett tevékenység szóbeli megfogalmazása, illetve rajzban történő
reprodukálása
 kombinált mozgásvonalak, vonalkombinációk
- a formaemlékezet fejlesztése:
 formák „körbejárása”, körberajzolása majd kitöltése (festés, tépés, színezés)
 formaállandóság észlelése (betűk, számok állandóságának kialakítása)
- az irányok differenciálása:
 jobb, bal differenciálása (a dominancia erősítése)
 tájékozódás a vonalközben
 betűk, számok helyes irányának tudatosítása
 irányok, téri helyzetek síkban történő tudatosítása
- az ábrázoló készség fejlesztése:
 természet utáni ábrázolás (önmegfigyelés, barát, család reprodukálása)
43
Ezzel fejlődik a megfigyelő- és elemző képesség, hiszen a tanuló meg- és felismer

formai jegyeket, amelyet az ábrázolással reprodukál.
 emlékezet utáni ábrázolás (előzetes események, megfigyelések reprodukálása:
őszi fa, születésnapi torta)
Ezzel fejlődik a forma- és színemlékezet, a kreativitás és az arányérzék.
 elképzelés utáni ábrázolás (vágyak, kívánságok, illetve mesék, versek
reprodukálása)
 díszítő munkák (szeriális emlékezet, figyelem, ritmusérzék fejlesztése)
- a betűk írásának elsajátítása
a.) előkészítő feladat:
 helyes ceruzatartás
 az íráshoz szükséges helyes testtartás
 jól beidegzett, laza csuklómozgás
 a kéz csúsztatása a papíron
b.) az elsajátítás:
 a betű vonalának követése a földön
 a betű mozgással való megalkotása
 csomagolópapírra és táblára írt betű átírása
 a betű érzékelése: gyurmából, fonalból készített betű végigtapogatása, átírása
ujjal
 a betű írása postairónnal és grafittal
44
Az integráltan oktatott SNI tanuló haladásához a sajátos nevelési igényének

megfelelő tanmenetet kell készíteni. Ez differenciált tanmenet készítésével
oldható meg.
Differenciált tanmenet részletek

Matematika
Tanulói tevékenység -
Tanulói tevékenység tananyag
Óra-
Tananyag (tanulásban (ép)
szám
akadályozottak)
Tárgyak tulajdonságainak Tízes átlépés Számok 1000-ig.

megfigyelése. megjelenítése Számkörbővítés. Háromjegyű
Összeadás 20-as korongokkal, számok
számkörben tízes átlépéssel. pálcikákkal, rajzzal. megjelenítése pénzérmékkel.
18. Tízes átlépés bevezetése Számlálás százasával.
cselekvéssel, eszközök
segítségével.
Összeadás képek alapján.
Barkochba a logikai készlet Számegyenes használata. Számok helye táblázatban,

elemeivel. Golyós számológép számegyenesen. Számok
Összeadás tízes átlépéssel, használata írása, olvasása. Számlálás 10-
19.
megjelenítése cselekvéssel, Tízes átlépés esével, 20-asával, 50-esével,
rajzzal, műveleti lépések megjelenítése 100-asával.
lejegyzése. gyöngyfűzéssel
Elemek tulajdonságainak Képek, számegyenes, Helyi érték, alaki érték, valódi
változtatása megadott és golyós számológép érték. Játékpénzről a
választott szám leolvasása. A tízes
szabály alapján. számrendszerbeli alak pontos
20.
Tízes átlépés gyakorlása. értelmezése, alaki, helyi és
Összeadás elvégzése valódi érték fogalmának
eszközök tisztázása.
segítségével.
Ciklikus sorozatok Képek, számegyenes, A helyi, valódi és alaki érték
folytatása golyós számológép fogalmának mélyítése
Tízes átlépés gyakorlása: háromjegyű
Összeadás lejegyzése képek számok létrehozásával. A
21. alapján, számegyenes számok nagyságviszonyai.
segítségével. Relációk számok között,
növekvő, csökkenő
sorba rendezések.
45
Összeadás lejegyzése képek Szöveges feladatok Relációjelek. Számok

alapján. alkotása képekről. összehasonlítása. A <, >, = jel
Szöveges feladatok jelentésének felidézése, a
értelmezése, megjelenítése „kisebb vagy egyenlő”,
rajzzal, lejegyzése „nagyobb
22.
művelettel, a válasz vagy egyenlő” fogalom és
megfogalmazása jelrendszer bevezetése.
Összefüggések értelmezése,
nyilak jelentésének
felismerése.
Összeadás gyakorlása. Kivonás megjelenítése Háromjegyű számok képzése
Kivonás tízes átlépéssel 20- koronggal, pálcikákkal számjegyismétlődés nélkül,
as számkörben. Kivonás Tevékenykedés a logikai majd számjegyismétlődéssel.
értelmezése készlet elemeivel.
23.
cselekvéssel, képek, tárgyak
segítségével
Tulajdonságok változtatása
megadott szabály alapján.
Kivonás tízes átlépéssel. Számegyenes, golyós Számok egyes, tízes, százas
Megjelenítése cselekvéssel, számológép használata. szomszédai. A kerekített
rajzzal. érték fogalma. Jelének (ª)
24.
A kivonás lépéseinek bevezetése.
lejegyzése.
Kivonás gyakorlása tízes Számegyenes, golyós Gyakorlás: Számképzések,

átlépéssel. Műveletek számológép használata. kerekítések az ezres
25. lejegyzése számkörben.
képekről, számegyenesről.
Összeadás gyakorlása.
Összeadás, kivonás Számegyenes, golyós Az összeadás és kivonás
gyakorlása matematikai számológép használata. műveletének leolvasása
eszközök alkalmazásával. számegyenesről.
Műveletek kiterjesztése az
26.
ezres számkörben.
Kerek százasokkal és
tízesekkel történő számlálások
analógiák alapján.
Összeadás, kivonás Ciklikus sorok alkotása a Gyakorlás: Összeadások,
gyakorlása. színes rúd készlet kivonások, pótlások az ezres
27. Képekről szöveges elemeiből számkörben. Sorozatok
feladatok alkotása szabályának megállapítása,
Ciklikus sorok folytatása. folytatása. Szabályjátékok.
Összeadás, kivonás Szöveges feladatok Pénzhasználat az 1000-es
gyakorlása. lépéseinek kiépítése. számkörben. Pénznemek
Nyilak értelmezése a közötti
28. műveletek relációk. Egy összeg többféle
végzésekor. pénznemmel történő
Szöveges feladatok kifizetése.
megoldása
29. A logikai készlet elemeinek Logikai készlet Szöveges feladatok
46
csoportosítása megadott Pótlás megjelenítése szakaszokkal történő

tulajdonságok alapján, koronggal, pálcikákkal, ábrázolásának
jelkártyák használata. apró tárgyakkal. bevezetése. Megadott
Pótlás tízes átlépéssel. adatokból szöveges feladatok
Pótlás elvégzése alkotása.
cselekvéssel, rajzzal. Szöveges feladatok megoldási
lépéseinek gyakorlása
a tanult új módszer alapján.
Pótlás gyakorlása pénz Pénzhasználat Római számírás 1000-ig. A D,
használatával Gépes játékok M jelek megismerése,
Pótlás gyakorlása bevezetése. A római számok
szabályjáték megoldásával képzésekor jelentkező
30.
sajátosság
megfigyelése. Arab számok
átírása rómaira és
viszont.
Pótlás gyakorlása képek, Számegyenes, képek Gyakorlás: A számolási
számegyenes segítségével használata készség fejlesztése. Helyi
Halmazok alkotása Állítások alkotása értékes
31. megadott tulajdonságok tárgyakról, személyekről, felbontások. A számok egyes,
alapján mennyiségekről tízes, százas szomszédai.
Igaz, hamis állítások
megfogalmazása
Pótlás gyakorlása. Tevékenykedés apró Gyakorlás: Szóbeli
Relációk halmazok közt. tárgyakkal, pénzzel… összeadások és kivonások az
Mennyivel több, mennyivel 1000-
32.
kevesebb? es számkörben.
Szabályjátékok. Római
számok írása.
Magyar nyelv és irodalom
Tananyag Tevékenységek ép Tevékenységek Tevékenységek

tanulásban értelmileg
47
akadályozott akadályozott
9. A melléknév Szavak válogatása Szavak válogatása Szavak írása

októb jelentése önállóan, táblázat kérdőszó másolással,
er kitöltése, szabály segítségével, szabály olvasás, válogatás,
megfogalmazása lejegyzése színezés,
összekötés
10. Melléknév alkotása Szóalkotás Szóalkotás Iránygyakorlatok,

önállóan, segítséggel, szavak másolás
szóösszetételek, keresése szövegből
szabály meghatározott
megfogalmazása szempont szerint,
szabály lejegyzése
11. Az –i képzős Táblázatkezelés, Szópárok keresése, Iránygyakorlatok,

melléknevek szabályalkotás szabály lejegyzése másolás
12. A melléknevek Szócsaládok Szavak Szavak írása

fokozása képzése, meghatározott másolással,
szövegpótlás, szempont szerinti olvasás, válogatás,
szóboncolás, csoportosítása, színezés,
gyűjtőmunka, szabály lejegyzése összekötés
szabályalkotás
13. A ragos melléknevek Szógyűjtés, Szógyűjtés, Iránygyakorlatok,

válogatás, válogatás, másolás
csoportosítás, csoportosítás,
rendszerezés rendszerezés
önállóan, segítséggel,
mondatfűzés mondatfűzés
14. Összefoglalás Összefoglalás Összefoglalás Hanganalízis.

Értelmes szótag
keresése,
mondatalkotás,
betűk, szavak
párosítása.
Kezdőszótag-
képmegnevezés,
másolás.
15. Tudáspróba Tudáspróba Tudáspróba Hanganalízis,

iránygyakorlatok.
48
Értelmes szótag
keresése,
mondatalkotás,
másolás.
Színezés,
mondatok
befejezése írásban
az olvasottak
alapján. Szó-kép
egyeztetése.
16. A számnév jelentése Szavak válogatása Szavak válogatása Szavak írása

önállóan, táblázat kérdőszó másolással,
kitöltése, szabály segítségével, szabály olvasás, válogatás,
megfogalmazása lejegyzése színezés,
összekötés
17. A számnév fajtái Határozott és Határozott és A cs hangoztatása,

nove határozatlan határozatlan tanulása, vázolása.
mber számnevek számnevek gyűjtése,
gyűjtése, válogatása,
válogatása, csoportosítása
csoportosítása segítséggel. Szabály
önállóan. Szabály lejegyzése
megfogalmazása
18. A számnév fajtái Tőszámnév, Tőszámnév, Hanglokalizáció. A

törtszámnév, törtszámnév, cs írása,
sorszámnév sorszámnév gyűjtése, iránygyakorlatok.
gyűjtése, válogatása, Hang, szótag,
válogatása, csoportosítása szóolvasás.
csoportosítása segítséggel. Szabály
önállóan. Szabály lejegyzése Kezdőhang beírása,
megfogalmazása szavak másolása.
19. A számnév toldalékai Szógyűjtés, Szógyűjtés, Hanganalízis, szó-

válogatás, válogatás, kép egyeztetése,
csoportosítás, csoportosítás, betű és szópótlás,
rendszerezés rendszerezés nevek írása.
önállóan, segítséggel,
mondatfűzés mondatfűzés
49
20. A számnevek Csoportosítás, Csoportosítás, Mondatok

helyesírása válogatás válogatás önállóan, kiegészítése
önállóan, szabályalkotás írásban.
szabályalkotás
Történelem
Tananyag Tevékenységek ép Tevékenységek tanulásban

akadályozott
9. október Az ország három Tájékozódás időben, Vázlatírás

részre szakad térképhasználat önállóan, mondatkiegészítéssel,
gondolattérkép, grafikon tájékozódás időszalagon,
elemzése térképhasználat segítséggel,
fogalommeghatározás,
táblázat kiegészítés
50
10. A várháborúk kora Térképhasználat önállóan, Térképhasználat segítséggel,

vázlatírás táblázat fogalomalkotás, képelemzés
formában, fogalmazás
önállóan
11. Élet a hódoltság Török- magyar szótár Mondatalkotás, fogalmazás

területén szerkesztése, önállóan, fogalomalkotás
szövegértelmezés segítséggel, vázlatírás
önállóan, titkosírás halmazábrába
12. Királyság és Térképhasználat önállóan, Vázlatírás

fejedelemség gondolattérkép, mondatkiegészítéssel,
szövegértelmezés önállóan tájékozódás időszalagon,
térképhasználat segítséggel,
fogalommeghatározás,
13. Ami összetartotta a Képelemzés, Vázlatírás

három részre szakadt térképhasználat önállóan mondatkiegészítéssel,
országot fogalommeghatározás,
14. A hosszú háború és a Térképhasználat önállóan, Térképhasználat segítséggel,

Bocskai- felkelés időszalag készítés, fogalomalkotás, képelemzés,
vázlatírás táblázat időszalag használata önállóan,
formában
15. Erdély a 17. Forráselemzés segítséggel, Térképhasználat segítséggel,

században fogalmazás önállóan fogalomalkotás, képelemzés
16. A Habsburg- és Térképhasználat önállóan, Térképhasználat segítséggel,

törökellenes szövegfeldolgozás fogalomalkotás, képelemzés,
küzdelmek időszalag használata önállóan,
17. november A török kiűzése Térképhasználat önállóan, Időszalag használata önállóan,

Magyarországról következtetések, képelemzés, fogalomalkotás
véleménynyilvánítás,
fogalmazás önállóan
18. A Rákóczi- Térképhasználat önállóan, Időszalagon való tájékozódás,

szabadságharc időszalag készítése, vázlatírás számozással,
szövegértelmezés önállóan sorbarendezéssel
19. Összefoglalás Összefoglalás Összefoglalás
20. Tudáspróba Tudáspróba Tudáspróba

51
21. A „fény százada” Forráselemzés; Szövegértő feladatok

térképhasználat önállóan, megoldása, tájékozódás a
időszalag készítése, térképen, időszalagon
gondolattérkép készítése,
fogalomalkotás
összekötéssel
22. A felvilágosult Képi információk gyűjtése Szövegértő feladatok

uralkodók kora rajzról; térképhasználat megoldása, tájékozódás a
önállóan, időszalag térképen, időszalagon
készítése,
információk gyűjtése
diagramokról;
forráselemzés, fogalmazás
önállóan, gondolattérkép
készítése
23. Az észak- amerikai Információk gyűjtése, Szövegértő feladatok

függetlenségi háború összevetése diagramról; megoldása, tájékozódás a
forráselemzés, térképen, időszalagon
keresztrejtvény,
gondolattérkép készítése
24. A nagy francia Információk gyűjtése Ábra elemzése, tájékozódás

forradalom. A kördiagramról, az időszalagon
királyság bukása forráselemzés,
térképhasználat önállóan,
időszalag készítése,
időrend, gondolattérkép
készítése
25. december A nagy francia Forráselemzés, Tájékozódás az időszalagon,

forradalom. A térképhasználat önállóan, térképhasználat segítséggel,
köztársaság kora időszalag készítése, forráselemzés
rejtvény,
véleménynyilvánítás,
26. Napóleon Forráselemzés, Szövegértő feladatok

hibajavítás,
52
27. Az ipari forradalom Információk gyűjtése Tájékozódás az időszalagon,

diagramról, grafikonról; térképhasználat segítséggel,
információk összevetése képelemzés, tablókészítés,
táblázatokból, gyűjtőmunka
térképhasználat önállóan,
időszalag készítése,
forráselemzés,
28. Az ipari forradalom Forráselemzés, Mondatkiegészítéssel

társadalmi információk gyűjtése vázlatírás, képelemzés
következményei diagramról, grafikonról,
táblázatokból,
29. A forradalmak kora Forráselemzés, Szövegértő feladatok

plakátterv készítése,
A tanórák felépítésénél át kell gondolni az SNI tanuló által elsajátítandó

tudásanyagot, a tanuló tanórai tevékenységét, a szükséges differenciálás lépéseit.
A differenciált óravázlatban mindezeket szükséges előre megtervezni.
Iskolai differenciált óravázlatok

Környezetismeret- 4. osztály
Óravázlat
A foglalkozás helye:
53
A foglalkozás ideje:
Osztály: 4.osztály
Tanóra: Környezetismeret- összefoglaló óra
A foglalkozás anyaga: Ismerjük meg hazánkat!
Tanít:
A foglalkozás célja: Tanult ismeretek felelevenítése, alkalmazása, elmélyítése és

bővítése, hallási figyelem fejlesztése; szókincs bővítése; emlékezet fejlesztése,
tolerancia és együttműködő készség fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése,
finom mozgás fejlesztése
A foglalkozás eszközei: keresztrejtvény, megyetérkép, hazánk vaktérképe,

települések képei, szócsíkok, állítások, országok szócsíkjai, magyar lakta terület
szócsíkjai, táblázat, igaz-hamis állítások, térkép, mérce, ragasztó, ceruza
Sorsz idő Eszközök 1.csoport differenciálás

ám
Képzési tartalom 2.csoport
1. 8’ Bevezető rész:
Csoportmunka/ vegyes csoportok
keresztrejtvényfejtés Minden
sorban meg van jelölve számmal
egy betű. Azokat a betűket kell a Kereszt- Jól olvasó A számmal
megfejtéssorba beírni. rejtvény gyerek olvassa jelölt betűket
a K. írja be a
meghatározáso különálló
kat. megfejtéssorba
54
1. Melyik országban Jól író gyerek .

élünk? – írja be a
Magyarország megfejtéseket.
2. Fővárosunk-
Budapest
3. Mo.-ot 19 részre lehet
osztani. Mi a közös
neve ezeknek a
részeknek?- megye
4. Magányos település-
tanya
5. Nagyobb városokban
az emberek együtt így
közlekednek.-
tömegközlekedés
6. Egyik legnagyobb
folyónk- Tisza
7. Tanyákon, falvakon
tenyésztik ezt az
állatot, főleg a tejéért.
– tehén
8. A legfejlettebb
település. – város
9. Ezen a helyeken lehet
olvasmányt
kölcsönözni. –
könyvtár
10. Ételt, italt itt lehet
megvenni. -
élelmiszerbolt
11. Az autókat itt lehet
lerakni. A tábla jele:
P- parkoló
Mi lett a megfejtés? megyetérkép
2. 5’ Fő rész: Vak- Bejelölt

térkép, megyék
Célkitűzés: A mai órán nevének
összefoglaljuk az eddig szócsíkok leolvasása.
tanultakat.
tanulói A megyehatár
atlaszok körberajzolása
Nagy vaktérkép a táblán. A megye

megkeresése a
Tanulói atlaszok a gyerekeknél. vaktérképen,
megyeszékhely
55
Keresd meg a térképen! bejelölése.
3. 7’ Településeink Képek, kiválogatják és felragasztják a

szócsíkok, párosítják a képeket és
állítások,la településekre szócsíkokat a
pok, jellemző megfelelő
Állítások a településekről ragasztó képeket a település
szócsíkokon. szócsíkokkal, csomagolópapí
rjára
Falu:
Város:
Tanya:
4. 7’ Két település közötti távolság Térkép, lemérik a

mérce térképen lévő
1.csopor: Bp.- Szeged távolságot
vonalzóval
2.csoport: Bp.- Kecskemét
3.csoport: Bp.- Pécs
kiszámolják a
valós
távolságot
5. 4’ Térképek A tanulói
atlaszon
Szomszédos országok szócsík kikeresik és
leolvassák a
füzet szomszédos
országok
Szlovákia, Ukrajna, Románia, Egy-egy tanuló nevét.
Szerbia, Horvátország, kiteszi a
Szlovénia, Ausztria vaktérképre a Nevüket
szomszédos leírják a
országok nevét. füzetbe.
56
6. 7’ feladatmegoldás vegyes Tanulói keresd meg a

csoportokban: atlasz térképen a
felsorolt
vaktérkép magyarlakta
településeket
Mely szomszédos országokban
találhatóak az alábbi magyarlakta
területek?
beírják a
Felvidék Kárpátalja Erdély vaktérképbe
Vajdaság települések
nevét.
Délvidék Őrvidék
7. 5’ vegyes csoportokban : totó a helyes választ a helyes

megkeresik választ
Természetvédelmi totó: bekarikázzák
1. I
2. H
3. I
4. I
8. 2’ Befejező rész:
Önértékelés
A csoportok munkájának
értékelése
57
Irodalom- 7. osztály
Óravázlat
Óra időpontja: 2013. november 12.
Osztály: 7. osztály
Tantárgy: Irodalom
Témakör: Wass Albert: Erdők könyve
Tananyag: Kötelező olvasmány feldolgozása (8. rész)
Óra típusa: Gyakorló, ismeret elmélyítő óra
Az óra menete Ép Tanulásban Értelmileg Módszer/

akadályozott akadá-lyozott
tevékenység
Házi feladat Ellenőrzés/

meglétének
ellenőrzése A pedagógus körbejár,
megnézi a házi
feladatokat
Felelet Önálló Kérdés feltevése N. felolvassa a Csoportos interjú/

kérdésfeltevés a segítséggel a neki szánt kérdést.
könyvről és a könyvről, önállóan a Felelet gyerekek
történésekről. történésekről kérdései alapján
Z.elolvassa a
kérdéseket,
kiválasztja, hogy
melyik nem volt
még, majd felolvassa.
58
Ismétlés
A könyv A helyszín egy A helyszín egy A helyszín egy Rajz/

helyszíne részletének részletének részletének
felrajzolása a felrajzolása a táblára felrajzolása a A helyszín felrajzolása a
táblára táblára táblára
A könyv Szereplők Szereplők kitalálása Szereplők Kérdés – felelet/

szereplői – kitalálása kérdések alapján kitalálása
kérdések segítséggel A középen ülő
játék alapján. tanulónak kérdések
alapján ki kell találnia,
hogy ki ő. Utána
felrakják a szereplők
képét a táblára.
A könyv Szereplők Z. képeket is kap Szereplők Önálló munka/

szereplői – kitalálása hallás segítségképpen. nevének, képének
után. egyeztetése A pedagógus felolvassa
hirdetés a hirdetéseket,
mindenkinek ki kell
találnia, hogy melyik
szereplőről van szó.
Új anyag
feldolgozása
Tanári narráció
Célkitűzés
Az olvasmány Kérdésekre Z. a kész mondatokat N.képeket rendez Csoportmunka/

tartalma egész mondatos elolvassa, sorba sorba segítséggel.
válaszadás. rendezi. Az olvasmány
Válaszok sorba történéseinek
rendezése. sorbarendezése.
A megértés Csoportmunka/
ellenőrzése
Igaz – hamis állítások
eldöntése
Olvasási játékok Szöveg Mondatok olvasása Szavak olvasása Hangos olvasás/

olvasása
Olvasás különböző
módszerekkel
Szövegértés Szöveg Mondatok olvasása Szavak olvasása Házi feladat/

59
ellenőrzése olvasása
Hangos olvasás, feladat

megbeszélése
Lezárás Értékelés/
Mondj egy szót az

óráról!
Hogy dolgoztál?
60
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK

OKTATÁSÁHOZ AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
ÉS TANKÖNYV LISTA
1. Ambrus Gabriella dr: Valóságközeli matematika. Műszaki Kiadó, Budapest
2. Bartha Jánosné: Olvasás, szövegértés 4. osztály. Pedellus Tankönyvkiadó Kft.
3. Bood Charley: A természet csodái c. sorozat füzetei
4. Brenyó Mihály (2006): Kalmár László Matematikaverseny feladatai és
megoldásai 3-4. osztály. Kecskeméti Matematika Füzetek 1. Mategye Alapítvány,
Kecskemét
5. Cs. Nagy Lajos (1991): Alapfokú helyesírási gyakorlókönyv 3-8. osztály. Trezor
Kiadó, Budapest
6. Cs. Nagy Lajos (1991): Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv 5-6. osztály. Trezor
Kiadó, Budapest
7. Csepcsányi Éva-Koleszár Edit (2007): Zrínyi Ilona Matematikaverseny
feladatai 1992-2000, 3, 4. osztály. Kecskeméti matematika füzetek 2-3.
MATEGYE Alapítvány – Kecskemét
8. Erdődiné Sándor Katalin-Bartha Jánosné-Szalay Mária: Tud6od.
Differenciált képességfejlesztő feladatgyűjtemény 2. osztály, 4. osztály, 6.
osztály. Pedellus Tankönyvkiadó Kft
9. Fejér Zsolt: Csoszogó - Képességfejlesztő munkafüzet 2-4.o. Mozaik Oktatási
Stúdió
10. Fülöp Mária (2008): Szöveges matematikafeladatok 3. osztály. Apáczai kiadó,
Celldömölk
11. Galgóczi Lászlóné dr.: Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyve 4. (1992)
:Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged
12. Gósy Mária-Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol,
Budapest
13. Gránitzné Ribarits Valéria-Ligetfalvi Mihályné: Ki(s)számoló feladatok
Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest
14. Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok 10-14 éveseknek. Pedellus
Tankönyvkiadó
15. Kárpáti Tamásné-Tasnádyné Pap Zsuzsanna-Vajda Sándorné: Betűről betűre.
Olvasásfejlesztő füzetek 1-7. Krónika Nova Kiadó, Budapest
16. Kovács Györgyné-Szebényiné Nagy Éva-Torda Ágnes: Mondd ki, írd le, törd a
fejed! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
61
17. Kovács Györgyné-Torda Ágnes: Folytassuk! Mondd ki, írd le, törd a fejed!
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
18. Lepenye Mária-Grecsnik Mária: Nem szakrendszerű matematika
feladatgyűjtemény 6. évfolyam. Apáczai Kiadó, Celldömölk
19. Lerchné dr. Egri Zsuzsa (1999): Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás -
Összefoglaló feladatgyűjtemény10-16 évesek számára. Mozaik Oktatási Stúdió,
Szeged
20. Noll Katalin (2000): Helyesírás mindenkinek. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged
21. Nyelvtani feladatok 1-3. Összegyűjtötték: a Beszédjavító Intézet munkatársai
22. Romankovics András: Állatokról szóló leírások. Romi-suli Könyvkiadó és
Továbbképző műhely, Mogyoród
23. Schwalmné Navratil Katalin: Szabálybarát. Helyesírási gyakorlóanyag. Nodus
Kiadó-Tárogató Kiadó
24. Szabó Kálmán (1989): Helyesírási szöveggyűjtemény az általános iskola felső
tagozata számára. Tankönyvkiadó, Budapest
25. Szarvasné Tóth Bernadett: Helyesírást, olvasást fejlesztő segédkönyv. C+S Bt.
26. Szautner Jánosné Szigeti Gizella: Nebuló 3. Képességfejlesztő
feladatgyűjtemény kisiskolásoknak. Marketing műhely Kft, Szolnok
27. Szentesiné Kiss Piroska: Olvasás és szövegértés 7. osztály. Pedellus
Tankönyvkiadó, Debrecen
28. Széplaki Erzsébet (2009): Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 5. osztály. Apáczai
Kiadó, Celldömölk.
29. Tánczos Krisztina (1997): Gyakorlókönyv magyar nyelvből. Trezor kiadó
30. Ványi Ágnes-Schwalmné Navratil Katalin: Mi? Mi! avagy diszlexiás
(kép)regény. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
31. Zsolnai József (szerk.): Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés.
Feladatgyűjtemény 2-4. Tankönyvkiadó Budapest
32. Ványi Ágnes: Írd füllel!
33. ……..Szórakoztató szóforgató- játék a szavakkal
34. Csabay Katalin: Lexi I.
35. Csabay Katalin: Lexi iskolás lesz
36. Csabay Katalin: Lexi íróka I., II.
37. Csabay Katalin: Lexi Betűországban I., II.
38. Meixner Ildikó: Játékház
39. Meixner Ildikó: Játékvár
40. Meixner Ildikó: Játékváros
41. Tappancs újságok
42. Utazás betűországba
43. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról
62
44. Vannay Aladárné: Gondolkodj és írj

45. Montágh Imre: Mondd ki szépen!
46. Montágh Imre: Tiszta beszéd
47. Székely Balázs: (R)észképességek I.,II.
48. dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában (1994. FER- Co.
Kft. és a Váci Ofszet Kft. közreműködésével)
49. Dr. Hamza-Fodorné - Dr. Tóth: Játék, egyensúly, vízhez szoktatás
50. Kiss Tihamér: Piaget a gyermek kauzális gondolkodása kialakulásáról (Az

oksági gondolkodás fejlesztése az óvodában) Bp., 1994
51. Kiss Tihamér: A gyermek matematikai gondolkodásának kialakulása a 2-7
életévekben (Db., 1995.)
52. Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához
(Bárczi,1998.)
53. Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana (Nemzeti Tk. Kiadó, 1997.)
54. Villányi Györgyné: Játék a matematika ? (Matematikai játékok gyűjteménye
óvodapedagógusoknak ) Tárogató kiadó, Bp., 1995.
55. Csonkáné Polgárdi Veronika: Számolás1. ( Bp., Logopédiai Kiadó, 2006.)
56. Csonkáné Polgárdi Veronika: Számolás 2. (Bp., Logopédiai Kiadó)
57. Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához (Bp.,
Bárczi, 1998.)-
58. Taníts meg engem! ( Fejlesztő program logopédiai óvodák számára) (Bp., 1996.,
Logopédiai Kiadó)
59. Kudarc nélkül az iskolában ( Alex- typo Kiadó és reklámiroda Bt., Bp., 1992.)-
60. Németh Erzsébet- S. Pintye Mária: Mozdul a szó… (Súlyosan akadályozott
beszédfejlődésű gyerekek korai integratív fejlesztése), (Bp., 1995., Logopédiai
Kiadó
61. Robert E. Valett: A tanulási zavarok terápiája (B., 1996, Bárczi)
62. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés I-III. kötet-
63. Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyve
64. …….Amit az óvónőnek észre kell venni
65. …….Betűző ( Logopédiai Kiadó)
66. Rosta Katalin: Ez volnék én?
67. Marositsné: Tudod- e?
68. Szebben akarok írni-feladatgyűjtemény
69. Kókayné Lányi Marietta: Szépen szóló fütyöli
70. Kókayiné Lányi Marietta: Tarka mese állatokról
71. Meixner Ildikó: Olvasólapok
72. …….Számtól számig I., II.
63
73. Vitéz Gyöngyvér: Szövegelő szövegesek (Konsept-H Kiadó)

74. Pokorádi Zoltánné: Olvasási gyakolratok első osztályosoknak (Pannon
Literatúra Kft. )
75. Szebényiné Nagy Éva: Böngésző (Logopédiai Kiadó, 2004. )
76. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok (Pedellus
Tankönyvkiadó, 2008.)
77. Halász Ferencné-Nagy Éva: Szövegértés, szövegfeldolgozás • Integrált oktatást

segítő differenciált feladatlapok
1. osztályosoknak,
2. osztályosoknak,
3. osztályosoknak
4. osztályosoknak
( Konsept –H Könyvkiadó Kft)
78. Halász Ferencné : Differenciált felmérőlapok matematikából

1. osztályosoknak,
2. osztályosoknak,
3. osztályosoknak
4. osztályosoknak
( Konsept –H Könyvkiadó Kft)
79. Gosztonyi Nóra- Szaffner Éva: Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő

gyermekek, tanulók együttneveléséhez (Educatio Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság Budapest, 2008)
IV. Melléklet
64
65
66
67
68
69

SNI Nyomtatvány

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

SNI Nyomtatvány

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Segédanyag a sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez, oktatásához

Segédanyag a sajátos nevelési igényű tanulók

Újpesti Általános Iskola

1041 Budapest, Venetiáner u. 26.

Készült az Újpesti Önkormányzat támogatásával

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek integrált nevelése, oktatása speciális

A sajátos nevelési igényű gyerekek foglalkoztatásához minden esetben

Kiadványunk segítséget kíván nyújtani az sni ellátáshoz kapcsolódó szabályok,

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények

Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a

I. Az SNI ellátás szabályai

II. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő, oktató munkát

A. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

B. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek

C. Hallássérült gyermekek- A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben

D. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) gyermek

E. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek

F. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

III. Az SNI gyermekek nevelésének, oktatásának, fejlesztésének

A. Egyéni fejlesztési terv minta- óvodai

B. Egyéni fejlesztési terv minta- iskolai

C. Differenciált tanmenet részletek

D. Iskolai differenciált óravázlatok

IV. Szakirodalmi ajánlás

I. Az SNI ellátás szabályai

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek vizsgálatának lépései

• Probléma észlelése a pedagógusok, szülők által

Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló

Az SNI megjelenése az intézményi dokumentumokban

Az SNI gyermek nyilvántartása

A befogadó intézmények feladatai

Az együttnevelésben résztvevő pedagógusoktól elvárja, hogy

• a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat és a gyógypedagógus

Tárgyi feltételek biztosítása

Az utazó gyógypedagógusok számára résztvételi lehetőség biztosítása az osztályozó

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

II. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő, oktató munkát

• Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a

A. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe

Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban

Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az

Fejlesztési területek - nevelési célok

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az

A kulcskompetenciák fejlesztésének biztosítása elengedhetetlen a társadalmi

A Nat alkalmazása a tanterv készítésénél

Az enyhe értelmi fogyatékosok kerettanterve:

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja

csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális

B. Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek

 a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek, társas viselkedés és azokban

Halmozottan sérült autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók