5. Tanulási zavarok általános jellemzői.

Diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia

Aletta-félében nem volt megadva könyvészet, de szerintem ez a Gyarmatiból van.

A tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasási, írási, számolási
folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy
viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi
hiányosság, kulturális vagy oktatási tényezők okozzák.

A DSM-IV tanulási zavarok diagnosztizálását akkor javasolja, ha az egyén teljesítménye olvasási, számolási és
írásbeli készséget mérő sztenderdizált tesztekben vagy tesztek valamelyikében a korának, iskolázottságának és
intelligenciájának megfelelőnél jelentősen gyengébben teljesít, és a zavar jelentősen befolyásolja az iskolai és
azokat a mindennapi teljesítményeket, amelyek ezeket a készségeket megkívánják.

A tanulási problémák osztályozása:

A tanulási zavarokat meg kell különböztetni az iskolai képességek normális változatainak megjelenésétől, és a
kulturális és oktatásbeli hátrányt okozó faktorok okozta elmaradástól. Nem tartoznak tehát a speciális tanulási
zavarok körébe a tanulásban akadályozottak (globális, minden téren elmaradás), az érzékszervi rendellenességek
következményeként létrejövő tanulási zavarok és a szociálisan hátrányos helyzet meghatározta tanulási
problémák sem.
A tanulási zavarok egy olyan általános fogalom, mely heterogén zavar-csoportra vonatkozik. Tünetei a
beszédmegértés, olvasás, írás, érvelés vagy matematikai képességek jelentős zavarában nyilvánulnak meg. Ezek
a zavarok az egyén belső tulajdonságaiból erednek, feltételezhetően a központi idegrendszer diszfunkciójából és
élethossziglan fennmaradhatnak. Az önszabályozó viselkedés, a szociális percepció és a szociális interakció
zavarai jelen lehetnek a tanulási zavar mellett, de önmagukban nem jelentenek tanulási zavart.

Meghatározás: az egyén az olvasási, számolási és írásbeli készséget mérő standardizált tesztekben vagy tesztek
valamelyikében a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelőnél jelentősen gyengébben teljesít,
és a zavar jelentősen befolyásolja az iskolai és azokat a mindennapi teljesítményeket, amelyek ezeket a
készségeket megkívánják.
Tanulási zavarnak tekintik azt az - intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási
teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív pszichológiai tünet
együttessel. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál érzékszervi
sérülésnél és beszédhibáknál. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk.
Habár a tanulási zavar előfordulhat más fogyatékossági állapotokkal (pl. érzékszervi fogyatékosság, mentális
retardáció, komoly érzelmi zavarok) vagy külső hatásokkal együtt is (mint a kulturális különbségek, nem
megfelelő vagy nem elégséges útmutatás), de nem ezeknek az állapotoknak vagy hatásoknak közvetlen
eredménye.

A specifikus tanulási zavarok alapvető jegyei:

 intelligenciától független
 neurológiai eltérés az alapja
 kultúrafüggő

A tanulási zavarok formái:

 szerzett: agyat ért enyhe traumák miatti sajátos működés
 kognitív működések örökletes sajátosságai

A megváltozott életmód következményei:

1. testséma, és egyensúly zavara
2. téri orientáció zavara
3. szenzoros integráció zavara

A TZ tünetei különböző életkorokban:

Tanulási problémák elsődleges tünetei:

Nyelvi szinten megjelenő tünetek:

o Szegényes szókincs
o Kifejezőképesség zavara
o Mondatalkotás primitívsége
o Dysgrammatikus (nyelvtanilag pontatlan) mondatalkotás
o Beszédmegértés zavara
o Megkésett beszédfejlődés
o Általános pöszeség

A vizuális percepció és emlékezet:

 percepciós (észlelési) zavarok
 orientációs (tájékozódásbeli) zavarok
 lateralizációs (oldaliság) zavarai

Akusztikus percepció és emlékezet:

  hallási differenciálás zavara
 verbális(hallási)emlékezet csekély terjedelme
Integrációs zavarok:
o vizuális szeriális emlékezet
o verbális szeriális emlékezet

Másodlagos tünetek (viselkedésbeli tünetek): iskolai kudarc, énkép, szorongás, iskolafóbia, szomatikus
tünetek, a szociális tanulás  nehézségei, agresszió

Tanulási nehézségre utaló jelek:

- figyelme rövid ideig tartható fenn,
- képtelen néhány percnél tovább egy feladatra koncentrálni.
- huzamosabb ideig egy helyben ülni, előadást hallgatni vagy házi feladatot írni gondot okoz számára,
- memóriája szegényes, az információk elraktározása és előhívása problematikus számára, az utasításokat
nehezen tudja követni.
- Mivel a feladatmegoldásokban memóriája, figyelmi tartománya, és információ feldolgozó képessége is
érintve van, a feladatok értelmezése, az utasítások betartása szintén problémás számára, összekeveri a
betűket, számokat vagy hangokat. A kavarodás miatt sokszor nem tudja feldolgozni a hallott
információt, olvasás, íráskészsége alulfejlett.
- Az írott szöveg megértése, az olvasott gondolatok összefoglalása, saját gondolatainak írásbeli kifejezése
nehézségekbe ütközik, szem-kéz koordinációja problematikus, fejletlen.
- Nehezen tud elvégezni bizonyos feladatokat, különösen a finommotoros tevékenységek okoznak
számára komoly nehézségeket, számára a dolgok elrendezése problémát okoz.
- Az információk összefüggésben való helyes értelmezése, különösen jellemző ez a matematikai
feladatok vonatkozásában. szétszórt, érzékszervi nehézségei adódnak.
Egyéb jelek, melyek tanulási zavarra utalhatnak:
- Léteznek még más, kamaszkorban megnyilvánuló tanulási nehézségre utaló jegyek is. Ha egy fiatal
teljesítmény napról napra ingadozik, viselkedése inadekvát, sokszor agresszióval reagál erőszakmentes
helyzetekre is: meglehet, hogy problémái vannak a tanulásban.
- Erre utal még az alkalmazkodás zavara, ha valaki képtelen nyugton maradni, közösségben folyton
rendetlenkedik.
- A figyelem és az emlékezés zavarára jellemző, ha összekeveri a betűket és hangokat, amiből írásban a
szavak zagyva egyvelege alakulhat ki.
- A jobb és a bal irány megkülönböztetése szintén dilemmát jelenthet az illető számára.

A tanulási zavarok specifikus tünetei:

1. diszlexia
2. diszgráfia
3. diszkalkulia

Diszlexia
A Brit Diszlexia Társaság meghatározása szerint a diszlexia legjobban azon képességek és nehézségek
kombinációjaként írható le, amelyek hatással vannak a tanulási folyamatra egy vagy több készség
érintettsége által (Gyarmathy, 2007).
Pszichológiai megközelítésben a diszlexia gyűjtőfogalom, egyes megismerési funkciók olyan zavarai,
amelyek változatos összetételben vezetnek a súlyos olvasási zavarhoz. Ha a tanuló nehezen, sok hibával
olvas, és nem érti azt, amit olvasott, akkor nehezen tud beszámolni az olvasottakról is – ez a diszlexia (Gagyi,
2005).
Meixner és Weiss (in. Martonné, 2002) definíciója gyakorlati szempontokat vesz figyelembe, aminek
értelmében diszlexiás az, akinek az olvasásban és írásban elért eredményei lényegesen elmaradnak a
gyermek adottságaihoz mérten a tanításba fektetett idő alapján elvárható, valamint a gyakorlásra fordított idő
alapján elvárható teljesítménytől.
A diszlexia kialakulásának okai
• Genetikai: pl. örökletes nyelvi zavar
• Sérülések: méhen belüli sérülések,
mérgezések, oxigénhiány, stb.
• Környezeti tényezők: pl. megváltozott
életmód

A diszlexia megjelenésének magyarázatai (3 db)

1. Szokásostól eltérő agyi dominancia

2. Megváltozott életmód
3. Anya immunbetegsége, balkezessége, fejlődési tanulási zavara

1. Szokásostól eltérő agyi dominancia

A diszlexiások idegrendszere már méhen belül sajátosan fejlődik (Geschwind, 1984)
- A populáció nagy részére a bal agyfélteke dominancia jellemző
- A diszlexiásokra a jobb agyfélteke dominanicia jellemző (tesztoszteron szint hatása)
- A szerialitással kapcsolatos funkciók (pl. beszéd, írás, olvasás, elemzés, stb.) a bal agyféltekéhez
kapcsolódnak
- A globális stílus a jobb agyféltekéhez kapcsolódik (vizualitás, téri képességek, zene, képzelet,
humor, stb.)
• Megfelelő működéshez a két agyfélteke összehangolása szükséges
• A jobb agyfélteke dominancia nem előnyös az iskolai teljesítmény szempontjából

2. Megváltozott életmód
• Meghatározta a fejlődési diszlexia arányának megnövekedését
• Az életmód, a kultúra megváltoztatja a gyerekek viselkedését
• Nehézségek jelentkeznek, amelyek zavarhoz vezetnek az egyes funkciókban:
- Testséma- és egyensúlyzavar
- Téri-orientációs zavar
- Szenzo-motoros integráció zavara
- Szerialitás akadályozottsága
- Szövegértési nehézségek
3. Anya immunbetegsége, balkezessége, fejlődési tanulási zavara
• Növelheti a diszlexia előfordulási arányát, főként fiúknál

Diszlexia tünetei

 Olvasás és írás nehézségei

Betűtévesztés, betűkihagyások, betoldások (mássalhangzó torlódás esetén), szótagkihagyás és –
betoldást, tükörkép betűk (b-d, p-q, t-f, u-n) "megfordítás", betűk sorrendjénél is, rossz kombináció,
ismétlések (többszöri nekirugaszkodás egy adott szónak), lassabban olvasnak, jól olvasnak, mégsem
értenek belőle semmit, hibásan mondják a szöveget, mégis értik.
 Beszéd területén megnyilvánuló tünetek
Megkésett beszédfejlődés, hangok burkolt kiejtése, beszédhibák, gyenge szókincs, nehezen sajátítanak
el új szavakat, egyszerű mondatalkotás, szövegemlékezet gyenge, emlékezeti terjedelmük általában
kisebb.
 Magatartással kapcsolatos tünetek
Gyakoriak a magatartás zavarok. Lehetnek agresszívek, a kudarcokra kompenzáló magatartással
(bohóckodás, túlzott merészség, visszahúzódás, szorongás) reagálhatnak. Jelentkezhet szomatizáció
(étkezési- és alvászavarok, dadogás, tic, stb.).
 Egyéb tünetek
- ritmusérzék fejletlensége,
- lateralitás, a testséma kialakulása megkésett,
- finommozgások ügyetlenek,
 - Gyenge téri, illetve időbeli tájékozódás

Diszlexia esetén sérült részképességek

• beszédészlelés és beszédmegértés,
• hangzódifferenciálás,
• fonológiai tudatosság,
• figyelmi és emlékezeti teljesítmények,
• észlelési szerveződés,
• szerialitás

A diszlexia formái
A diszlexia formái
Szerzett diszlexia Fejlődési diszlexia
Fogalma: születés előtt, után vagy alatt történt enyhe Fogalma: A kognitív működés örökletes sajátossága
agyi sérülés eredménye. váltja ki.
Pl. koraszülöttség, oxigénhiányos állapot, magas láz, Pl. családi halmozódás, genetikai tényezők és
fertőzések, sérülések környezeti hatások.
Jellemző változások: fáradékonyabb, labilisabb, szétszórtabb, mozgáskoordináció zavarai, elterelhetőbb
figyelem, kisebb kapacitás, egyes emlékezeti komponensek sérülése (verbális tartalmak megtartása, felidézése,
hiányos és pontatlan felidézés a RTM-ban és a HTM-ban)
Egyre növekszik a szerzett diszlexiások száma, ennek
oka: egyre több toxikus anyaggal kerül szembe a
magzat és a csecsemő (pl. édesítőszerek,
pezsgőtabletták), szorongás, megfelelési vágy, kezdeti
kudarcélmények nem megfelelő tanulási
teljesítményhez vezetnek.

A diszlexia alcsoportjai (4 db)

A neuropszichológiai osztályozás megkülönbözteti a felszíni, fonológiai, mély és kombinált diszlexiát (Csépe,
2006).
- A felszíni diszlexia lassú, betűző olvasás. Az olvasás nem automatizálódik és nem a szóalak általános
vizuális jellemzőihez kötődik, mentális lexikonában nem alakulnak ki a szavak képei, nehezen
kapcsolja össze a betűket.
- A fonológiai diszlexia jellegzetesen az ismeretlen vagy értelmetlen szavak olvasásakor nyilvánul meg,
mivel az olvasás túl nagy elemekre épít. A fonológiai olvasási út, a szavak elemeire bontásának útja
zavart, ezért ismert szavakat jól olvas, de hangokra nehezen tud bontani. A fonéma-graféma (hang-betű)
megfeleltetés nehézkes. Ismert szavakat jól olvas, de nem tud hangokra bontani.
- A mély diszlexia elnevezés sokáig csak szerzett diszlexiások leírásában fordult elő, az olvasási hibák
szemantikai természetűek. Teljesen más szót olvas, logografikus szinten akad el. A fonológiai modul
működése nem megfelelő.
- Kombinált diszlexia az előzőek bármilyen formájú és arányú keveredése.

Torgesen (2002) kiemeli a fonológiai tudatosság fontosságát az olvasási képesség fejlődésében. Elsősorban e
képesség segít a gyerekeknek az alfabetikus elv megértésében és alkalmazásában, annak a felismerésében, hogy
minden egyes betű, a hallott szó egy-egy hangját képviseli.

Az az olvasó tehát, aki a logografikus szinten elakad, valószínűsíthetően a fonológiai képességek zavarával
küszködik, nem képes a grafémát (betűt) az annak megfelelő fonémával (beszédhanggal) összekapcsolni.
Azt a folyamatot, amely során az írott információt átalakítjuk a neki megfelelő beszélt formává, szó
felismerésnek vagy dekódolásnak nevezzük. E folyamat során tulajdonképpen az írott vagy nyomtatott szavak
kiejtését határozzuk meg és bizonyos szintű jelentést is kapcsolunk hozzájuk (Ryan, 2005).

A diszgráfia

 Olyan írászavar, amely az írás grafomotoros jellemzőinek zavarában nyilvánul meg: betűk
felismerhetősége, produkciós sebesség, téri elrendezés, központozás, nagy betűk használata.
 Olyan írászavar, amely a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarában nyilvánul meg: nyelvtan,
mondatszerkezet, helyesírás
 Valamint a 2 együttes előfordulása (Csépe, 2006)

Jellemzői: a görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan betűalakítás. 

Az írásképesség, azaz a betűk grafikus reprodukciója kognitív és emocionális folyamatok összműködésének
eredménye: nagyfokú észlelési aktivitást, mozgásminták anticipációját igényli. Függ a gyermek pszichomotoros
és grafomotoros fejlettségétől.

Érintett területek:
• tartási és egyensúlyi folyamatok,
• izomtónus-szabályozás,
• ujj- és kézmozgás,
• szem-kéz koordináció,
• külső szemizmok,
• a testfeleket összehangoló kétoldali integráció,
• a kinesztetikus, auditív és téri észlelés folyamatOK

A diszgráfia okai

 a beszédhallási, látási, mozgási, térbeli, időbeli analízis és szintézis fejletlensége

 a szükséges képzetrendszerek fejlődési elmaradása
o pl. a fonémák-beszédhangok képzetei,
o a beszédhangok kiejtésének képzetei,
o a betűk leírásával kapcsolatos motoros, kinesztetikus képzetek kialakulatlansága
 a térbeli tájékozódás zavara,
 az időbeli szerveződés zavara,
 percepciós problémák
 átkódolási problémák lehetnek (egyik modalitásból a másikba: pld. hallásból vizuálisba, nem tudja
leírni, amit hall)

A diszgráfia formái
Írászavarok esetén tartalmi (ontografikus, szemantikai és grammatikai egyértelműség) és formai zavarok
(olvashatóság, rendezettség) léphetnek fel, amelyek meggátolják a betűkben kódolt üzentek megfejtését.
Tartalmi diszgráfia jellemzői: betűtévesztés, betű és szótagkihagyás, nyelvi helyesírási nehézségek, toldalék
lehagyása a szó végéről, kihagy szót a mondatból, mindent egybeír
Formai diszgráfia jellemzői: rendezetlen külalak (csúnya és olvashatatlan írás, szabálytalan betűformák, változó
betűnagyság, gyakori áthúzások és javítások, nehezített betűkapcsolás, lassú és rossz írás kivitelezés).
Jelei: nem rajzol, rosszul rajzol, rosszul színez, rossz a ceruzafogás, nyomaték, kéztartás, nem tartja a sorokat,
betű és szóközöket, betűformái rosszak, változó betűnagyság, gyakori hibák
Az írás alapjaként szolgáló és meghatározó mechanizmus a fonéma- graféma (hang-betű) megfeleltetés.
Ahhoz, hogy ezt a szabályt a gyerekek az írásban sikeresen tudják használni, kell rendelkezzenek azzal az
ismerettel, hogy a szavakat hangok alkotják és fel kell tudják ismerni azokat, azaz fonológiai tudatosságuk jól
működő képesség kell legyen.
PL: A ház szó leírásakor (1) a hallott szót felbontjuk az őt alkotó hangokra, (2) minden egyes hangot leképezünk
a neki megfelelő grafémára (betűre). Ha egy gyerek nem képes felismerni a szavakat alkotó hangokat és csak a
szó akusztikus egészére támaszkodik, akkor nem lesz meg a szükséges alapja az alfabetikus elv elsajátításához és
helyesírása nem megfelelővé válik.

 Felszíni diszgráfia:
o Hibatípusai általában fonológiai természetűek
o Jellegzetes hibái a graféma-fonéma megfeleltetési hibák
o Ortográfia és fonológia megfeleltetése nehezített
 Fonológiai diszgráfia:
o Fonológiai elemzés zavara
o A szóalakhoz való globális hozzáférés határozza meg a helyesírást
o Írott szóalak elemzési nehézsége

A diszgráfia tünetei:
Az írásmozgásra vonatkozó tünetek:
• rossz kézügyesség,
• merev kéztartás,
• görcsös ceruzafogás,
• rossz vonalvezetés,
• szabálytalan betűkapcsolás
• olvashatatlan és csúnya az írás
• lassú írástempó
• betűtévesztések
Tartalmi hibák:
• helyesírási készségük jóval elmarad az intellektusuk alapján elvárhatótól
• súlyos helyesírási problémák
- egybe- illetve különírás,
- hosszú-rövid magánhangzó- és mássalhangzó párok meghallása,
- mondatvégi írásjel,
- mondat elején nagybetű,
- mondatközi írásjel,
- máshogy írjuk - máshogy ejtjük,
- elválasztás,
- szótő- és toldalékelemzés
• írásjelek lehagyása a magánhangzókról
• betűkihagyások (alma-ama)
• betűbetoldások (krumpli-kurumpli)
• betűk sorrendjének felcserélése (hártya-hátyra)
• kétjegyű mássalhangzók helyett egyjegyűt írnak
• értelmetlenül írnak gyakran szavakat
• szótagokat is felcserélhetnek
- megduplázhatnak
- kihagyhatnak
• szavak kihagyása mondatból
• toldalék különírása a szótól
• szavakat vagy mondatot egybeírnak

Az írászavarok kategóriái:
- torzítások a betűk szintjén (olvashatóság: alak, nagyság, arány, távolság)
- torzítások a szavak szintjén (betűkihagyás, szótagkihagyás, betűcsere, megfordítások, betoldások,
helyettesítések) – fonematikai hallásvizsgálat oppozíciós szópárok
- torzítások a mondatok szintjén (nagybetű, szókihagyás, egybeírás, agrammatizmusok, írásjelek,
betűcsoportok írása, ragozás, szókincs, szócsere)
 - a lap megszervezése
- tükörírás
- számok írása

Diszkalkulia

Számolászavaron a számolási képesség legkülönbözőbb eredetű, változatos formában és

súlyossági fokozatban megnyilvánuló hiányosságát értjük.
• A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.
• Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges
részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló
részképességek fejlődéséhez képest (Gyarmathy, 2007).

OKAI:

Az elsődleges okok: A háttérben általában idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az
érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem.

A másodlagos számolási zavarok: A pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz-hatásként, mely a

számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási
gondolkodást. Ha a hibázást, helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, szülő stb személye
szégyellnivalónak ítéli, kinevetik esetleg csúfolják, megalázzák, akkor kialakulhat a másodlagos számolási
zavar.

Típusai
• Grafikus diszkalkulia: a tanuló nem képes a matematikai szimbólumok elsajátítására,
alkalmazására.
• Olvasási diszkalkulia: a tanuló nem tudja a matematikai szimbólumokat megfelelően
értelmezni. E típusok együtt járhatnak diszlexiával, diszgráfiával.
• Emlékezeti diszkalkulia: az emlékezeti hibák a felületes szövegészlelésből, a
gondolkodási műveletek elégtelenségéből adódnak.
• Gondolkodási diszkalkulia: a tanuló analizáló, szintetizáló, összehasonlító képessége
gyenge, hibásan analógizál. Elmaradott az ítéletalkotás, a következtetés, az indokolni
tudás.

Érintett területek
• Matematikai felfogóképesség
• Műveleti funkciók
• A kiválasztási folyamat
• Folyamatos emlékezés
• Szóbeli matematikai kifejezőképesség
• Absztrakt szimbolizáció
• Hallási, látási kapcsolódások
• Csoportosítási képesség
• Konkrét matematikai műveletek
• A mennyiség megőrzése
 • Az arányok megállapítása
• A számok grafikus megjelenítése
• Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására
• A műveleti jelek alkalmazása

Diszkalkulia tünetei
Ügyetlen mozgás, idegenkedés a játékos számolástól, versmondástól, szövegtanulástól,
gyurmázástól, rajzolástól, színezéstől

Óvodáskorban felismerhető tünetek

• Nem szívesen számol, írja le a számjegyeket.
• Összetéveszti a hasonló hangzású számokat, pl. hat-hét.
• Nem tudja megmutatni a számokat a kezén vagy elszámolni az ujjain tízig.
• Nem használja, és nem érti az egyszerűbb matematikai fogalmakat (pl. sok, kevés).
• Keveri a testrészeit, nem tudja megmutatni őket.
• Nem tudja sorban elmondani pl. a napokat vagy az évszakokat.
• Nem szeret gyurmázni, rajzolni, színezni, a koncentrációt igénylő és társasjátékokat.
• Nem szívesen hallgat vagy mond mesét, verset, mondókát.
• Nem érzi a ritmust.
• Összetéveszti a jobb és bal oldalt.
• Nehezen jegyez meg több utasítást egyszerre.
• Fejletlenebb a mozgása, nehezen tanul meg biciklizni, labdázni.

Iskoláskorban felismerhető tünetek:

• matematikai szókincs fejletlensége
• felületes, szelektív szövegészlelés
• számfelcserélések,
• többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása
bizonytalan,
• szimbólumok, jelek használatának hiánya, bizonytalansága,
• szöveges feladatok adatait nem tudja megjegyezni
• fogalmi hiányosságok,
• pontatlanság, észlelési hiányosságok alakfelismerésnél, formamásolásnál, ábrák
használatánál
• téri irányok keverése, gyakori tévesztése,
• tükörírás, tükörolvasás,
• nagysághibák ejtése,
• helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák, soralkotások, sorozatok írása - olvasása terén
gyakori hibázás
• az alapműveleteknél a tízesek átlépése,
• a maradék megtartása,
• az irányok figyelembevétele kivonáskor akadályozott

A diszkalkulia formái

 Akalkulia:  a számolási képesség teljes hiánya

 Szerzett diszkalkulia: Felnőtt korban szerzett sérülés következtében aritmetikai képességek sérülnek
 Fejlődési diszkalkulia: Gyerekkorban, külső sérülés nélkül bekövetkező zavar
Hétköznapi életben, tünetek testközelből:

 Nehezen megy a vásárlás (összeadás, visszajáró, egyáltalán mennyibe kerül valami, borravaló)
 Nehezen tanulja meg az órát kezelni, nehezen mondja meg, hogy mennyi az idő, események
sorrendjével zavarok, időbeosztás
 Sport, pontozás, táblajátékok
 Dolgok megmérése, mint hőmérséklet vagy sebesség
 Általában nem érti, amikor számokról van szó

Desoete, 2006 szerinti osztályozás:

● Szemantikus emlékezet diszkalkulia

● Procedurális diszkalkulia
● Téri –vizulális diszkalkulia
● Számismeret diszkalkulia

A diszkalkúlia foglalkozás nem helyettesíti az otthoni folyamatos, irányított gyakorlást. Cél a

már addig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása , illetve az új
ismeretek már meglévőbe beleépítése.