7.

Kognitív architektúrák
1. Meghatározás

Intelligens problémamegoldó viselkedés modellálása, szükséges és elégséges kognitív

műveletek, stabil mechanizmusok összessége. mind a számítógép, mind az ember
szimbólum feldolgozó gép. A szimbólum feldolgozó rendszerek nyilvánvalóan
rendelkeznek fizikai hordozóval (hardver) és szimbolikus megvalósulással (szoftver). A
Hasonlóképpen a kognitív architektúra sem az idegrendszeri szerveződésből következik.
Az öröklődés elmélet hívei (nativisták) egyetértenek a környezetelvű kutatókkal
(nurturisták) abban, hogy van egy viszonylag rögzített kerete a tudásnak. Az előbbiek
szerint az architektúra érvényessége nagyon tág, míg az utóbbiak csak nagyon szűk
érvényességi szintet hajlandóak elfogadni. Mindkét tábornak van azonban egy közös
architekturális feltevése: feltételezik, hogy a tudat valamiféle központi egység, melyen
minden élménynek át kell haladnia. Az architektúra annak az absztrakt jellemzése,
hogy hogyan működik a gép.

Gondolkodás, analógia, deduktív- és induktív következtetések, a megértés alapja

1.1 Struktúra, az agy felépítése

Humán kognitív architektúra tulajdonságai:

 Flexibilis viselkedés produkálása

 Szándékosság, adaptabilitás

 Műveletek elvégzése optimális időn belül

 Műveletek elvégzése komplex körülmények között

 Szimbólumok és absztrakciók felhasználása

 Természetes és mesterséges nyelvezetek

 Tanulóképesség

 Fejlődőképesség - expertízis

 Autonóm jelleg-önállósulás, viselkedés szabályozása

1
Modellálás három típusa:

1) Szemantikai háló: asszociációs elv alapján működik: szomszédság elve,

hasonlóság elve, ellentét elve. Az asszociációs háló szavakat kapcsol össze egy
csomópontba. Egy csomópont, egy fogalom. A csomópontok tartalmazzák a
jellemző tulajdonságokat.
2) Produkciós rendszer
Produkciókból áll, ha………akkor. A szabályok a HTM tárolódnak. A.
Munkamemóriában infó érkezik, összeveti a szabályok HA részével és végrehajtja
az AKKORT A Munkamemória dolgozik és a hosszú távú memóriában tárolja.
3) Konnekcionista hálózatok McClelland Programozni tudják saját magukat,
idegsejtszerű egységekből, csomópontokból állnak és más egységekkel kapcsolódnak
össze, hálózatot alkotva. Serkentő vagy gátló hatásuk van. Egy reprezentációhoz sok
csomópont kapcsolódik. Neuronok hálózatáról szól.

. Információ feldolgozási megközelítés

Az GPS-t Newell és Simon alkotta meg 1959-ben. A gép nagy siker volt. Az általa
megoldható feladványok megoldása során tett vizsgálatok azt mutatták, hogy a gép hasonló
szekvenciában kezdi el a részfeladatok megoldását, mint ahogy azt az ember teszi általában.
Így ez mondható el az első olyan rendszernek, amely képes volt modellezni az emberi
gondolkodást. IPL programozási nyelven volt implementálva és olyan problémákon
dolgozott, mint például: teóriák bizonyítása, geometriai problémák, sakkjáték. Tehát
tényleg általános használatra tervezték. Miközben a GPS megoldotta az olyan egyszerű
problémákat, mint például a Hanoi tornyai, amelyek kielégítően formalizáltak lennének,
nem tudtak megoldani valódi problémákat, mivel a keresés egyszerűen elveszett a
kombinatorikus robbanásban. A rendelkezésre álló műveletekre összpontosított, és
megállapította, hogy milyen inputok elfogadhatók és milyen outputokat generáltak. Ezután
létrehozta a részcélokat, hogy közelebb kerüljenek a célhoz. A GPS-paradigma végül a Soar
architektúrájába került a mesterséges intelligencia számára.

2.Soar egy kognitív architektúra. A Soar projekt célja az általános intelligens ügynökök
számára szükséges rögzített számítási építőelemek kifejlesztése - olyan ügynökök, amelyek
képesek széles körű feladatokat végezni, és kódolni, felhasználni és tanulni mindenféle
tudást a kognitív képességek teljes körének megvalósítása érdekében. mint a döntéshozatal,
a problémamegoldás, a tervezés és a természetes nyelv megértése.

2
Összehasonlítják a számítógépet az aggyal. Az agyat információ feldolgozó gépnek
tekintik. Az elmélet úgy működik, mint egy komputációs modell.

Az infót először kódolja, majd tárolja, hozz egy döntést, ha szükséges visszamegy,
átalakítja, újra kódolja és tárolja. Ehhez használunk folyamatábrákat, modelleket. Például a
mérnők miután elkészítette egy híd tervét, modellt készít róla, egy makettet és ellenőrzi,
hogy kiszűrje az esetleges hibákat.

Tulving memória elmélete.(1972). Deklaratív memória:- szemantikus és epizodikus

memóriából és procedurális HA AKKOR.

3. Collins és Loftus-szétterjedő aktiváció elmélet (2.ábra)

Collins és Loftus (1975) továbbfejlesztették Collins és Quillian hierarchikus hálózat

modelljét és úgy nevezték, hogy szétterjedő aktiváció elmélet. A szemantikus memóriát ők
is hálózatba képzelték el, csomópontokkal (ezek megfelelnek a fogalmakkal), amelyek az
utak segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Azt is kijelentették, hogy mikor egy csomópont
aktiválódik, az ingerület szétterjed a kapcsolódó csomópontokra. A közeli kapcsolatban álló
csomópontokat erősebb aktiváció éri, mint a távolabbiakat. Konekciónista alapon működik,
szemantikai memóriát használja.

4. Andreson ACT modell

Az ACT (Adaptativ Control of thought) modellt John Anderson (1976-2005) éveken

keresztül finomitotta (1976, 1983, 1993, 2005, Anderson, Budiu,Reder, 2001). Kialakulása
során számos verziója létezett: ACT-*,ACT-R). Számítógép analógián alapul. Három
memóriarendszert különböztet meg: a munkamemóriát, deklaratív valamint
procedurális memóriát. A deklaratív emlékezet hálózatokban tárolt tudás, fogalom,
tények, amit szavak, képek vagy szimbólumok formájában előhívhatunk, explicit formában
reprezentált (Pl. Ki Románia elnöke). 1. Munkamemória- deklaratív emlékezet aktív része.
Ezzel ellentétben a procedurális emlékezet pedig a produkciós rendszerbe tárolt szabályok,
tevékenységek, cselekvések szekvenciáira vonatkozik, s implicit módon reprezentált (Pl.
biciklizési tudásunk, gitározás). A példákkal megértjük, hogy mennyire is különböznek a
deklaratív és procedurális ismereteink.

Anderson szerint a deklaratív memória csomópontokat tartalmazó hálózatba tárolja az

információkat, a csomópontok között kapcsolat van és a szétterjedő aktiváció is

3
megengedett. E mellett létezik egy procedurális memória, amelyik a produkciós szabályok
szerint reprezentálja az információkat.

A feldolgozás és a reprezentálás az ACT-ben sokkal komplexebb, mint a hierarchikus

modellekben. Az ACT modellben minden csomópontnak aktivációs szintje van. A
munkamemóriában a hálózat azon csomópontjai vannak, amelyeknek van valamilyen
aktivációja. Mikor például egy mondat kerül feldolgozásra, azok a csomópontok, amelyek
megfelelnek a mondat fogalmainak aktiválódnak. Az aktiváció szétterjed a hálózatba a
linkek segítségével. Egy analógia talán segít megérteni ezt a gondolatot. A szétterjedő
aktiváció olyan, mint az információ terjedése a közeli szomszédok között, akik majd
elmondják az ő szomszédjaiknak és így tovább.

Bizonyitékok

Melyek a bizonyítékai a szétterjedő aktiváció kutatásoknak?

Az ACT modell elmélet lehetséges válaszokat ad arra a kérdésünkre, hogy hogyan

határozzuk meg hogy mely ismeretek relevánsak és melyek nem. Miután meghatároztuk,
hogy melyik a releváns meghatározza, hogy melyik az a pontos információ melyet
keresünk.

- Információk elérhetősége: gyakrabban előforduló információt könnyebb előhívni

(egyes információkat elérhetetlenné tesz--- interferencia), linkek eltérő erősségűek-
hozzáférhetőség

- Információk visszakeresése - Fan effect : a csomópontból kivezető ágak (linkek)

számának növekedésével lassul ezen fogalmak visszakeresése

- Propozíciók felismerése: nehezebb és hosszabb idő, ha fogalmai más mondatok részei

is

- szemantikus infórmáció leellenőrzési ideje nőtt a pluszba tanított tulajdonságok

számával

5.Anderson GAV gondolkozás adaptív vezérlése készségek elsajátításánál elmélete.

Összetevői : deklaratív, munkamemória és procedurális memória. A külvilágból érkezik az
információ a munka memóriába ezt kódoljuk, tároljuk a deklaratív memória részévé válik
előtte produkciós rendszerbe megfeletetése történik a HA AKKOR szabályok alapján. Ha
szükségünk van, a szabályra előhívjuk a deklaratív memóriából és felhasználjuk a

4
végrehajtáshoz. A deklaratív tudásból procedurális memóriává alakul. Az ember így
szakértővé válik.

6.. Konnekciónizmus

3.1 McClelland és Rumelhart PDP, párhuzamos feldolgozás, aktivációs mintázat,

tanulási szabály, szétterjedő aktiváció

PDP –Párhuzamosan elosztott feldolgozás

A párhuzamosan elosztott feldolgozás nevéből következtethetünk, hogy több mint egy

folyamat működik egyszerre egy időben, s hogy a feldolgozás számos különböző helyen
megy végbe. Az elmélet McClelland és Rumelhart (1986) nevéhez kötődik. Az agy
neurális hálózat (neural network) analógiát használják elméletükben. Az agyban is számos
sejt található melyek elektromos impulzusokat küldenek egymásnak. Önmagában egyetlen
neuron nem meghatározó a kognitív aktivitás során.(pl. Állandóan veszítünk neuronokat,
de ez nem befolyásolja a kognitív teljesítményünket.) Az elmélet azt a feltételezést
fogalmazza meg, hogy egy személlyel, tárggyal vagy eseménnyel kapcsolatos információt
több, egymással összekapcsolt egységekben tárolunk, s nem egyetlen helyen. A tanulás nem
más, mint a kapcsolatok erejének növelése az egységek között. Egy rendszerbe foglalja az
epizodikus és a szemantikus memóriát. Minden fogalom egyedi csomópontként létezik a
hálózatba. A kapcsolatok a csomópontok között erősségükben eltérőek, lehetnek serkentők
vagy gátlók. Az egységek rétegekbe, szintekbe szerveződnek. A hálózatban az aktiváció
szétterjed egységről egységre.

Általános tulajdonsága közé tartozik az, hogy amiatt, hogy minden emlék együttesen van
kódolva, mindegyik emléket befolyásolja a másik emlék felidézése is. A visszakeresés vagy
előhívás flexibilis, mivel egyszerre több forrásból képes az információt előhívni. Valamint,
a PDP modellek feltételezik, hogy minden előhívott emlék figyelembe vesz néhány
részleges információt és reprodukálja az emlék többi részét, olyan módon mintha egy mintát
egészítene ki, amiben az eredeti minta a részhalmazai által reprodukálódik.

A különböző felejtési módok közül (hanyatlás, interferencia, átírás), a legfontosabb ebben

a modellben az interferencia és az átírás/felülírás. Bár ez esetben a kettőt nehéz elkülöníteni.
A változás mértéke tekinthető úgy, mint egy átírás, ami befolyásolja az egyik emléket a
másikkal, de az eredeti emlék nem tűnik el teljesen. Ugyanúgy, a változás mértéke egy -féle

5
interferenciának is tekinthető, minden emlék kódolása miatt, ami kihat a másik emlék
felidézésére.

McClelland and Rumelhart állítása szerint, nem szükséges az implicit és explicit memória
megkülönböztetése.

Melyek a PDP megközelítés előnyei? Az az elképzelés, hogy az emberekről vagy tárgyakról

szóló tudásunk több egységen elosztva tárolódik és nem egyetlen emléknyomban
összpontosul,azt jelenti, hogy a rendszer akkor is képes aránylag jól működni, ha egy egység
megsérül, vagy elégtelen információt kap. McClelland és munkatársai hangsúlyozzák, hogy
a PDP- modellek lehetőséget adnak egyfajta ’alapértelmezés’ hozzárendelésre is, melyben
a hiányzó információt egyénről vagy tárgyról, hasonló egyénekről vagy tárgyakról szerzett
információk alapján tudjuk pótolni.

7. David Marr 1982 Három szintű komputációs információ feldolgozási rendszere

1) Komputációs szint: elmélet

 a bejövő infót olyan formává, amivel tudok dolgozni
 megnézem az elméleteket
 meghatározom a céljaimat
2) Algoritmikus szint
 megnézem, hogy a probléma milyen szabályok mentén oldható meg
 hogyan lehet az elméletet megvalósítani?
 hogyan történjen az átalakítás?
 milyen algoritmust használjak hozzá?
3) Hardver szint
Az agy, fizikálisan hogyan realizálom az algoritmust