A11.

A számolási képesség zavara - diszkalkulia

- A számoláshoz szükséges képességek

-A diszkalkulia fogalmi rendszere, terminológiája és lehetséges felosztása neurológiai,
pszichológiai, pedagógiai és szociológia kutatási eredmények alapján (meghatározás és
klasszifikáció (BNO, DSM-V), gyakorisági adatok és komorbiditás)
- A diszkalkulia diagnosztikájának tudományos alapjai
- A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat, a diszkalkulia
diagnosztikájában használt hazai és nemzetközi mérőeszközök

TANULÁSI NEHÉZSÉG
TANULÁSI GYENGESÉG TANULÁSI ZAVAR TANULÁSI AKADÁLYOZOTTAK
(régen tanulási ● ép intellektus A) BNO F70.0
nehézség) ● tanulási képesség átlaghoz
enyhe értelmi fogyatékos
képest eltérő ütemben
személyek, tanulók,
fejlődik
gyerekek
● többségi iskola
● NAT: 10 műveltségterületen ↓
készségek, képességek
elsajátítása DSM-V alapján enyhe fokú
● többségi kerettanterv intellektuális
képességzavart mutató
személyek, tanulók,
gyerekek
B) Ép intellektusú, de szociális
háttere miatt minden
képességterületet érintő
tartós és súlyos tanulási
problémával küzdő
személyek/gyermekek/tanu
lók
Tanulási zavar:
● Séra és Bernáth (2004) meghatározásában „Speciális tanulási nehézségekről vagy
összefoglaló névvel tanulási zavarokról olyankor beszélünk, amikor az átlagos vagy éppen
átlag feletti intelligenciájú gyerek az optimális iskolai vagy nevelési körülményektől
függetlenül a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutat. A nehézségek
jelentkezhetnek az olvasás, az írás és a számolás, ill. a kitartás, az impulzivitás vagy a
szervezőkészség területén.”
▪ szerzők hangsúlyozzák, hogy nem értelmi fogyatékosság, nem érzékszervi
fogyatékosság és nem kulturális tényezők állnak az elmaradás hátterében
● Cruickshank szerint tanulási zavarok bármely intelligenciaszint mellett kialakulhatnak -
tanulási zavar azonosítható lehet a nagyon alacsony képességű, de ugyanúgy a kiváló
kognitív adottságokkal rendelkező, tehetséges gyermekek esetében is
● Zsoldos Márta és Sarkady Kamilla hangsúlyozzák, hogy a tanulási zavart meghatározó
definíciónak kellően tágnak kell lennie, s integrálni igyekeznek a különböző
megközelítéseket
▪ szerzők az alábbi 4 kritérium alapján határozzák meg a tanulási zavar fogalmát:
 1. A tanulási potenciál és a tanulási eredményesség, ill. az intelligenciaszint és az iskolai
teljesítmény közötti eltérés.
2. Kóreredete gyakran neurológiai deficit, még akkor is, ha csak áttételesen mutatható
ki.
3. A tanulási zavar jellegzetes kognitív pszichológiai tünetegyüttesben nyilvánul meg,
melynek hátterében a kölcsönösen egymásra ható részképességek diszfunkciója áll.
4. A tanulási zavart jellegzetes magatartáskép kíséri, melynek két leggyakoribb
megnyilvánulása a figyelemzavar-hiperaktivitás és a másodlagos neurotizáció. Az
utóbbi a sorozatos tanulási kudarcok hatására jön létre.
● Sarkadi Kamilla, Zsoldos Márta (1995): az a tanuló tekinthető tanulási zavart mutató
tanulónak,
● aki az életkorától, intelligenciaszintjétől, osztályfokától elvárható szintnél jelentősen
gyengébb teljesítményt mutat az olvasás, írás, számolás területén
- megfelelő tanítási módszerek mellett megjelenő tünetekről beszélnek
● értelmi fogyatékosság mellett is megjelenhet a tanulási zavar egy két tünete (társuló
tünetként)
● több szempont alapján bármikor beszerezhető
- idegrendszer mely területének nem megfelelő működése feltételezhető a
problémák mögött (pl. frontális, occipitális lebeny alapú diszkalkulia)
- tüneti alapú csoportosítás
o mechanikus számolás: alapműveleti tünetegyüttes (összeadás, kivonás,
szorzás, osztás)
o matematikai gondolkodás jelent problémát (logika)
o információ kezelésében van probléma
Tanulási zavar egy fejleszthető állapot!

A számoláshoz szükséges képességek

● számlálás növekvő és csökkenő sorrendben
● mennyiségállandóság
● számolás
● mennyiségi relációk
● számemlékezet
● globális mennyiségfelismerés (gyermeknek nem kell egyesével megszámlálni az adott
mennyiséget, hanem ránéz és tudja)
● számnév-számjegy egyeztetés
● helyiérték fogalom
● becslés, mérés
● alapműveletek
● mértékegységváltás
● szöveges feladat
● átfogó képességek
Diszkalkulia:
● a szó jelentése: számolászavar
● A diszkalkulia olyan állapot, amely befolyásolja a számolási képességeket. A diszkalkuliás
diákban nehezen alakulnak ki a számfogalmak, hiányzik az erre való ösztönös képessége,
problémái vannak a számokkal kapcsolatos állítások és eljárások megtanulásával. Ha jó
eredményt kap is, vagy helyes módszert használ, azt csak mechanikusan és önbizalom nélkül
teszi.
● A diszkalkulia számolási zavar, mely a tanulási zavar egyik típusa. A gyermek
intelligenciaszintje alapján az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a
matematika, illetve a számolás területén.
● jellemzője a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok
megértésének; a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, ábrázolásának, a
 számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló számjegyek azonosításának nehézsége
jellemző, miközben más teljesítmények (pl.: olvasás, írás) jó színvonalúak
● a számolási képesség tejes hiánya az akalkulia.

BNO: F81.2 Az aritmetikai készségek zavara, diszkalkulia (dyscalculia). Magában foglalja az

aritmetikai készségek olyan károsodását, amely nem írható kizárólag az alacsony szellemi
érettség vagy a nem megfelelő iskoláztatás rovására. A zavar inkább az olyan alapvető
feladatokra, mint az összeadás, kivonás, szorzás és osztás vonatkozik, és kevésbé a jóval
elvontabb matematikai készségekre, amelyek az algebrát, a trigonometriát, a geometriát vagy az
analízist érintik.

A diszkalkulia (dyscalculia) a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti, nem

tévesztve össze a számolási képesség teljes hiányával, a számolási képtelenséggel, az
akalkuliával (acalculia). Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan
szükséges részképességei fejlődésében kórosan alulmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló
részképességek fejlődéséhez képest. Az iskolai kudarcok létrejöttében a nyelvi nehézségek
mellett egyre inkább a matematikai teljesítménygyengeség játszik szerepet. A diszkalkulia
különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a
számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok
sorrendiségének nehézsége.

● Dékány Judit:
- (gyógy)pedagógiai és pszichológiai aspektusból értelmezi a diszkalkulia jelenségét,
kihagyva a neurológiát
- A diszkalkulia olyan szint alatti teljesítmény, ahol az egyén a matematikában a tőle
elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad. Ez lehet motoros, perceptív funkciók
területén létrejött károsodása, nem egyszer magyarázható a rövid távú memória vagy
figyelem súlyos zavarával
● Mesterházi Zsuzsa:
- Diszkalkuliának fogalomkörébe a matematika tanulási nehézségeket sorolja, amelyek
különböző intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor
rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben, vagy tartósan nagyon alacsony
szintű teljesítményekben mutatkoznak meg.

Diszkalkulia komplex definíciója (Farkasné Gönczi Rita):

● A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben
manifesztálódó, a pszichés diszfunkciók kapcsán fellépő széles spektrumú tünettannal
rendelkező zavar, melynek oka a számokra specifikusan köthető multiple feldolgozó körök
struktúráit, illetve funkcióit érintő eltérés, amely a komorbiditás esetén további neurológiai
struktúrákat, ill. funkciókat érint, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. A
diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben
befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. személyiség, attitűd, viselkedés, frusztráció,
családi szokások, oktatási módszerek). A diszkalkulia jelenléte módosíthatja a személy és
környezete társadalmi részvételét, ezáltal életminőségét a saját megküzdési stratégiái és a
környezete által nyújtott lehetőségek tükrében.
● A diszkalkulia a specifikus tanulási zavarokon belül helyezkedik el, így meghatározva helyét
a matematika tanulási nehézségek rendszerében.

A fejlődési diszkalkulia tünetei és lehetséges okai: olyan tünetegyüttes, amely különböző

súlyossági formában és a tünetek különböző kombinációiban fordul elő, valamint jelentős
individuális teljesítménykülönbségek regisztrálhatók
● A (fejlődési) diszkalkulia fogalmát a közös nemzetközi kategorizáló eljárások
alkalmazásával határozzák meg (BNO, DSM–IV). A diszkalkulia diagnózisa egy
 diszkrepancia- állításon nyugszik, azaz, hogy a numerikus ismeretek, a számolási tudás –
az intellektuális teljesítményhez, relatíve az életkorhoz, illetve az osztályfokhoz
viszonyítva – az átlagos szint alatt van.
● BNO-10 (1995) alapján az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) a mentális és
viselkedészavarok főcsoportján belül, az iskolai teljesítmények specifikus fejlődési rend-
ellenessége körébe (F81) tartozik F81.2 kódszámmal, a következő meghatározással:„Az
aritmetikai készségek károsodása nem magyarázható mentális retardációval vagy nem
megfelelő oktatással... A zavar vonatkozik alapvető fel- adatokra, mint az összeadás,
kivonás, szorzás és az osztás, illetve később érinti a sokkal absztraktabb feladatokat, mint
az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk. A funkciózavar kezdete
csecsemő- és gyermekkor közé esik. Háttérben funkciókárosodás vagy fejlődési
késedelem áll. A károsodás vagy a késés fokozatosan csökken, ahogy az egyén felnő, de
felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit)”.
● DSM-V.: Diagnosztika vizsgálat zsebkönyve a legmodernebb klasszifikációs
rendszerként specifikus tanulási zavarok körébe sorolja a számolási zavarokat, nevezetten
a diszkalkuliát, mely összehangoltan a BNO-val előmozdítja a fogalmi egységesség
kialakulását, illetve a nemzetközi és hazai gyakorlatban az egységes kódrendszer
alkalmazását, így a szakértői bizottsági tevékenység során az egységes fogalomrendszer
alkalmazását. Olyan specifikus tanulási zavar, amely normál intelligenciaszint, érzelmi
stabilitás, iskolai feltétételek és motiváció mellett az érintett személy korától elvárt
számtani készségek elmaradnak.
i
● neuropszichológiai megközelítés:
- MCD: minimal cerebrallis diszfunkció: idegrendszer minimális sérülését
feltételezik
- POS: pszicho-organikus szindróma: nem csak organikus, hanem pszichés
veszélyeztetettséget is feltételez
● pszichomotoros megközelítés:
- 2 irányú lehet a probléma ép érzékszervek mellett
- idegrendszer nem képes a környezet ingereire adekvát választ adni
o megfelelő feldolgozás után nem tud megfelelő válaszreakciót adni,
koordinálni
o bejövő ingereket nem tudja feldolgozni
- Affolter-modell
- Brigitte Szindelar: diagnosztikai és terápiás eljárása
● neurolingvisztikai megközelítés:
- idegrendszer és a nyelv, beszéd fejlődésének összefüggésével foglalkozik
- nyelv, beszéd, kommunikáció felől közelít meg
- Meixner Ildikó: diszlexia prevenciós, reedukációs módszere (fejlesztő eljárás)
● pedagógiai megközelítés
- nem keresünk okokat, de az okokat ismernünk kell (nagyban megkönnyíti,
meghatározza a gyermeknél alkalmazható fejlesztési feladatokat)
- a konkrét tünetekkel foglalkozunk és a tünetek enyhítése a feladatunk

Diszkalkulia csoportosítása:
● Idő szerint:
▪ Fejlődési/veleszületett diszkalkulia:
o pre-, peri-, posztnatális időszakban bármilyen ingerhatásra kialakulhat
o olyan specifikus tanulási zavar, amely az aritmetikai ismeretek elsajátítását
akadályozza az egyébként ép értelmű gyermeknél
o számolási zavarok, miközben a többi kognitív funkció ép
▪ Szerzett diszkalkulia:
o egy éves kor után
 o az idegrendszer működését jelentősen befolyásoló betegség vagy baleset
okozhatja
● Idegrendszeri alapú (Márkus Attila)
▪ Lokalizáció alapján (különböző lebenyek szerint) az itt lévő funkciók sérülnek.
▪ Numerikus rendszerek és lokalizációjuk:
o Végrehajtó funkciók
▪ kétoldali frontális területek
▪ feladatok szervezése, műveletek sorrendje
o konceptuális tudás:
▪ kétoldali frontális területek, bal temporális régió
▪ számolással kapcsolatos alaptudás, aritmetikai alapelvek
o procedurális rendszer:
▪ bazális ganglionok
▪ automatikus műveletek végrehajtása
o mennyiségi reprezentáció:
▪ kétoldali intraparietális sulcus
▪ becslés, közelítő számolás, összehasonlítás
o vizuális figyelmi rendszer:
▪ kétoldali dorzális pálya
▪ tárgyak számolása, talán szubitizáció
o arab számok vizuális reprezentációja
▪ kétoldali occipito-temporális területek
▪ arab számszimbólumok beolvasása, kezelése
o verbális rendszer:
▪ bal alsó frontális terület, bal gyrus, angularis
▪ pontos számolás, aritmetikai tények, részeredmények tárolása
● Funkcionális csoportosítás = mechanizmus alapú
▪ axiális típusú diszkalkulia: képtelen a számok leolvasására
▪ agráfiás típusú diszkalkulia: számjegyek leírása problémás
▪ afáziás típusú diszkalkulia: számok, számjegyek kimondása problémás
▪ akusztikus típusú diszkalkulia: hang alapján nem ismeri fel a mennyiségeket

Diszkalkulia gyakorisági adatok és komorbiditás

● iskoláskorú gyerekek körében a gyakorisági mutatók eltérést mutatnak, ennek oka:
o vizsgálatok eltérő fejlettségű, gazdasági és szociokulturális sajátosságokkal
rendelkező országokban történtek
o csak városi iskolákban végeztek kutatásokat (minta-vételi eltérések)
o különböző teszteket használtak
o a kritériumok nem voltak egységesek
o a kialakulatlan standard feltételek mellett felmerült még a vizsgálatvezető
szubjektivitása is
● gyakorisága a vizsgált populáció körében 6,5%, a fiúk és a lányok azonos aránya
● 26%-ánál a tünetek ADHD-val társultak
● a diszkalkulia és a diszlexia együttes előfordulása 17%-ban, a három tanulási zavar
(diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) együttes előfordulását 7,5%-ban észlelték
● a diszkalkulia gyakorisága hátrányosabb szociális körülmények között nagyobb volt
● a diszkalkuliások elsőfokú rokonai között 10%-ban diszkalkuliát, 45%-ban egyéb
tanulási zavart találtak
● diszkalkuliához számos szomatikus, kognitív és emocionális állapot, betegség társulhat
o esetek egyharmadában ADHD
o diszlexia
 o emocionális zavar
o magatartászavar
o enyhébb neurológiai tünetek

A diszkalkulia tünetei:
● a számok leírásánál előforduló hibák a tükörírás, helyiérték-zavarok, alakfelismerés,
formamásolás, figura-háttér felismerés zavarai, szöveges feladat matematika nyelvére
átfordítása
● a matematikai olvasásnál téri számfelcserélések, tükörolvasás, figyelemzavarral,
kifáradással összefüggő olvasáshibák, a matematikai szókincs fejletlensége figyelhető
meg
● emlékezeti problémák miatt az ábrák hasonulhatnak, nagysághibák ejtése, téri irányok,
helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák jelenhetnek meg; felületes, szelektív a
szövegészlelés, amikor a pedagógus elmondja a példát, nem tudja megjegyezni a
gyermek a szöveges feladatok adatait
● a gondolkodási folyamatok sérülése általában együtt jár nyelvfejlődési problémákkal is; a
diszlexiás gyermekek többnyire számolásgyengeséggel küszködnek
● nehéz a matematikai fogalomalkotás, a megoldási módok alkalmazása; gyengén fejlett az
elemző-összehasonlító képesség, elmaradott az ítéletalkotás, következtetés, indokolni
tudás
Diszkalkulia óvodás kori tünetei:
● nehezen alakuló testséma
● a téri, síkbeli tájékozódás problémája
● kialakulatlan dominanciák
● ha az ujjak mozgatásával probléma van, ez is a számolási képességek hiányát mutatja
● nehezen alakul az idői tájékozódása
● szűkös és nehezen bővíthető a relációs szókincs
● az emberrajznál figyelni kell a test arányait (saját testsémájára utal), ha nincs kézfej a
rajzon, az a számolás képességeinek hiányát mutatja
● mozgás összerendezettsége, mozgás koordináció
● mozgás ritmikussága (lépcsőn hogyan megy?), ritmusérzék
● finommotorika (gombok, gyöngyök válogatása)
● testrészek, meg tudja-e mutatni, melyik hol van?
● relációs szókincs (több-kevesebb)
● nyelvezetben: végez-e összehasonlítást?
● diszkalkulia-veszélyeztetett gyerekek általában nem szeretnek boltos játékot játszani
● kisfiúk általában szeretik megtanulni a rendszámtáblákat –diszkalkulia-veszélyeztetett
kisfiúk nem figyelik

A számolási zavar legjellegzetesebb iskoláskori tünetei:

● rosszul, kezdetlegesen számol, használja az ujjait a műveletvégzéskor, amikor már
elvárható a fejszámolás
● nem, vagy nehezen alakulnak ki a számfogalmai alacsony számkörben is
● a tízes átlépéshez nincs megfelelő technikája, vagy rossz módszert alkalmaz
● nem tud fejben gyorsan számolni, akár egyjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni
● az írásbeli matematikai műveletek végzésénél gondot jelent a műveletvégzés iránya
● gondot okoz a maradék megtartása
● kivonásnál iránytévesztések jellemzik, mind fejszámolásnál, mind írásbeli
műveletvégzéskor
 ● nehézséget jelent számára a matematikai műveleti jelek, szimbólumok felismerése,
értelmezése, megfelelő alkalmazása, összekeveri a hasonló formájú matematikai
szimbólumokat
● többjegyű szorzóval való szorzáskor a részszorzatokat nem tolja el helyi értéknek
megfelelően, vagy rossz irányba tolja el azokat
● relációt hibásan állapít meg, előfordul azonban, hogy szóban jól állapítja meg, ám a
relációs jelek írásbeli alkalmazásában iránytévesztések jellemzik
● problémát okoz számára a számok növekvő vagy csökkenő sorrendben állítása
● mechanikus számoláskor kihagy, vagy felcserél számokat, akár egy számon belül a
különböző helyiértéken is
● nehezen állapítja meg a szám helyét a számegyenesen
● a szorzótáblát nehezen, vagy egyáltalán nem képes elsajátítani
● helyiérték fogalmai kialakulatlanok
● nehezen érti és tanulja meg a mértékegységek átváltását
● problémát okoz számára a szabályalkotás, felismerés, követés
● térbeli orientáció zavara a geometria területén is megnyilvánulhat, emiatt képtelen
megfelelően ábrázolni, szerkeszteni
● a szabálykövetés zavara miatt szöveges feladatokat nehezen vagy egyáltalán nem tud
megoldani
● képleteket, szabályokat nehezen memorizál, majd keveri ezeket
● gyakran nehézséget okoz számára a műveletek megfelelő sorrendben való végzése
● azok a feladatok okozzák a legtöbb problémát, amik több lépésből állnak, vagy
megterhelik a rövid távú memóriát, mint pl. a sok számjegyű számok osztása, vagy
egyenletek megoldása
● nem, vagy nehezen értelmezi a törteket, a törtekkel való műveletvégzés lépéseit, azok
technikáit keveri
● matematikai, fizikai, kémiai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, alkalmazási
nehézsége, fogalmi hiányosságok miatt
● előfordul, hogy összeadást, kivonást jól végez, de a szorzás-osztás nehezen megy, kihagy
● gondolkodása rugalmatlan
● nehézségei vannak az összehasonlítás, fogalomalkotás, szabálytanulás, következtetés,
kérdezés, problémamegértés, becslés, analízis-szintézis terén

MSSST – komplex vizsgálóeljárás A tanulási zavarok korai szűrése (~5 éves korban)
● szűrő eljárás, segítségével átfogó információhoz juthatunk a várható tanulási zavar
előjeleiről
● nagy létszámú csoportok szűrése és diagnosztizálása végezhető el rövid idő alatt
● az egyéni eredmények tükrében azután eldönthető, hogy szükséges-e további, pontosabb és
részletesebb diagnózist adó szakvizsgálat
● USA-ban (1960-as években) 5.0-7.6 éves óvodás és kisiskolás gyermekek vizsgálatára
dolgozták ki azzal a céllal, hogy időben feltárja a majdani tanulási zavarok kialakulásáért
felelős részképességek hiányosságait
● magyar változatát Dr. Zsoldos Márta és Dr. Sarkady Kamilla dolgozta ki
● használatát pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, tanítóknak, fejlesztő
pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak ajánlják, akik számára fontos a tanulási zavar
korai felismerése
● a szűrőeljárás verbális és nem-verbális feladatokból áll
● méri (1) a szenzomotoros rendszer alapját képző motoros készséget
o a motoros minták szubteszt felméri a kétoldali szeriális mozgásminták kivitelezését és
a testvázlattal kapcsolatos téri tájékozódást
● a (2) vizuo-perceptuo-motoros készséget
 o a vizuo-perceptuo-motoros szubteszt méri a vizuális diszkriminációt, az emlékezetet, a
geometrikus ábrák és betűformák reprodukáló készségét, a térbeli és sorrendbeli
orientációt
● (3) nyelvi készséget
o a nyelvi szubteszt vizsgálja a nyelvi készséget, az auditív figyelmet, a nyelvi
emlékezetet, az időrendi fogalmakban való tájékozottságot, a fogalmazási készséget
o minden szubteszt 5-5-5 feladatból áll
● a teszthez mellékelt egy un. viselkedést mérő skála, amelynek célja a gyermek vizsgálat
alatti magatartásának megítélése
● a skálarendszer 4, a tanulási helyzetet meghatározó aspektusból elemzi: a magatartást, a
kooperációt, a figyelmet, a mozgást, a beszédet és a teljesítőképességet
● a tanulási viselkedést részletező szempontok szerint, az együttműködés, a figyelem, a
koncentrációkészség, az önellenőrzés, magatartásszabályozás, a ceruzahasználat, a
szemmozgás-szabályozás, a beszéd, a grammatika, a teljesítőképesség eredményességét
regisztrálja
Értékelés:
● a szubtesztek elvégzett feladatai nyersponttal minősíthetők, amelyeket a vizsgált gyermek
életkorának megfelelő normatáblázatból normaponttá lehet váltani
● a normapontok értéke jelzi, hogy a gyermek teljesítménye az átlaghoz mérten mutat-e
eltérést
● a szubtesztek mutatói mellett a szubtesztek eredményeit összegezve kapunk egy un.
MSSST Totál értéket, ami alapján szubtesztek értékeléséhez hasonlóan jelzést kaphatunk a
tanulási zavar előjeleinek veszélyére, enyhe veszélyre, és veszélytelenségre
● az értelmezés szempontjából fontos még megjegyezni, hogy ép intellektus esetében a
tanulási zavar előjeleinek veszélyére utalhat az is, ha az életkori normákhoz viszonyítottan
alacsony MSSST értéket kapunk, vagy ha az MSSST szubtesztjeiből nyert
képességstruktúra jellege szórt
● a viselkedést mérő skála alkalmazása közvetlenül vizsgálat után javasolt a vizsgálat
folyamán megfigyelt viselkedési jellemzők rögzíthetőek a skálarendszer segítségével
● Az eredmények értelmezését pszichológus szupervíziójához kötik
● A felvétel ideje 15-20 perc
● egyéni vizsgálati helyzetben történik
● légköre nyugodt, játékos
● papír-ceruza teszt, bemutatókártyákkal és feladatlapokkal
● a tesztleírás teljes mértékben megegyezik az amerikai változattal, módosítás csak a nyelvi
szubtesztben van
● vizsgálati sorrend: motoros minták szubteszttel célszerű kezdeni, mert minden gyermek jól
érzi magát a játékos, mozgásos helyzetekben. HA mégsem akkor a vizuo-perceptuo-
motoros próbákra érdemes áttérni
● ha szükséges a gyermek figyelmetlensége miatt- meg lehet ismételni az egyes
részfeladatokat

A hazánkban aktuálisan megvalósuló diagnosztikus gyakorlat:

● Dékány Judit nevéhez fűződik a diszkalkulia gyógypedagógiai vizsgálóeljárásának
kidolgozása és széles körű elterjesztése. Farkasné megállapítja, hogy Magyarországon a
külföldi gyakorlathoz képest egységesebb diagnosztizálási rendszer alakult ki. Dékány Judit
a vizsgálatot 2 korosztály számára dolgozta ki: óvodások és kisiskolások számára.
● Krajcsi a diszkalkulia diagnosztizálására alkalmas módszerek között elemzi és hasonlítja
össze más eljárásokkal a Dékány-féle módszert. A vizsgálat a papír-ceruza tesztek közé
sorolható, viszont az iskolai felmérőkhöz hasonló feladatoktól több tekintetben eltér.
 Egyrészt a diszkalkuliás gyermekek feladatmegoldásai során előforduló tipikus hibákból
indul ki. Másrészt a módszer a számfogalom meglétét ragadja meg átfogó feladatsorokkal. A
feladatok a gyermek életkorának és iskolai osztályának megfelelő nehézségűek, nagy részük
kultúrafüggetlen. A számoláshoz köthető feladatok megfelelő altesztjei összhangban vannak
Dehaene hármas kódolás modelljével. Emellett szerepelnek Krajcsi (2010) szerint olyan
feladatok is, amelyek gyakran problémásak a diszkalkuliások esetében, ám nem feltétlenül
diagnosztizálják a diszkalkuliát. A feladatok között szerepel a téri viszonyok felfogásának
vizsgálata is (tájékozódás), amely gyakran sérül a fejlődési diszkalkulia esetében, ám nem
tekinthető legfőbb kritériumnak a diagnózis felállításakor.
● Előnye, hogy struktúra- és eljárásorientált, felméri a gyermek szám-és műveletfogalmi
szintjét, folyamatában elemzi a meglévő jól működő képességeket, működésmódokat, azok
színvonalát, amelyre építve célzottan tervezhető a fejlesztés (terápiarelevancia)
● Hátránya, hogy a teszt a jelenlegi formájában nem objektív, mivel a teljesítmény nem
számszerűsíthető. Krajcsi szerint a feladatsor jó eszköze a diszkalkulia diagnosztizálásának,
de a kritériumok nem explicitek.
● A diszkalkulia gyógypedagógiai munkacsoport a Dékány-Juhász-féle eljárás standardizált
változatának kidolgozását végzi.
● Hazánkban jelenleg több diagnosztikus eszköz kidolgozása, tesztelése folyik.
● Krajcsi Attila pszichológus a hagyományos papír-ceruza tesztek diagnosztikai
alternatívájaként a reakcióidő vizsgálatokat elemzi, kutatási eredményeit ismerteti, amely a
rendszerek szelektív terhelésének módszerén alapul. A módszer célja annak elkülönítése,
hogy a számoláshoz szükséges öt rendszer közül melyik okozza a lelassult reakcióidőt
(mentális számegyenes, verbális rendszer, arab számformátum, vizuális figyelmi rendszer,
végrehajtó funkció). A szelektív terhelés módszerét korrelációs vizsgálattal sikerült
igazolniuk egylőre normál személyeken.

A diagnosztikus munka feltételrendszere a diszkalkulia megállapítása során

● A diagnosztikus munka személyi feltétele, hogy a diszkalkulia vizsgálati protokolljának
megfelelően a különböző vizsgálatokhoz megfelelő végzettségű, diagnosztikai
ismeretekkel és kompetenciával rendelkező szakemberek álljanak rendelkezésre.
● A diszkalkulia gyógypedagógiai vizsgálata a szakértői bizottságokban tanulásban
akadályozott/pszichopedagógia/logopédia szakos gyógypedagógus végzettséghez és
ajánlott módszerspecifikus tanfolyami végzettséghez kötött.

A diszkalkulia vizsgálatának hazai eszközrendszere

● A Magyarországon elterjedt pedagógiai teszt standardizálását, validálását, az új kognitív
modellek, kutatások eredményeihez igazodó megújítását a diszkalkulia gyógypedagógiai
munkacsoport végzi Dékány Judit vezetésével, szakmai együttműködésben az ELTE
GYOSZI és ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékével. Közös tapasztalataink
alapján összegződött a diszkalkulia vizsgálati protokolljának megújítása, a vizsgálathoz
szükséges speciális anamnézis, kérdéssor leírása, valamint a kiegészítő vizsgálatok
meghatározása.

Az alkalmazott eszközök:
● speciális anamzénis
● orvosi vizsgálatok
● pszichológiai/neuropszichológiai képességvizsgálatok
● diszkalkulia gyógypedagóiai vizsgálata
● kiegészítő vizsgálatok

Diagnosztikus eszközök a diszkalkulia vizsgálatban:

● A gyakorlatban a diagnózist alapvetően az intelligencia és a matematikai képességek
speciális vizsgálatával állítják fel. A külföldi szakemberek más és más diagnosztikus
 eljárásokat alkalmaznak a matematikai képességek felmérésére. Ezen kívül iskolai
felmérőkhöz hasonló feladatokat is használnak. Több diagnosztikus eszköz azonosságot
mutat abban, hogy az iskolakezdést tekinti kritikus időszaknak a diagnosztizálás
szempontjából, alapvető kognitív képességeket is vizsgálnak hibázást mérnek.
Különböznek a reakcióidő mérésében, pedig ez sok esetben pontosabb és megbízhatóbb
eredményt adhat.

● A diszkalkulia ismertebb nemzetközi diagnosztikus eszközei:

Német nyelvterületen használt eljárások:
- Osnabrücki Számfogalom-fejlődést Vizsgáló Teszt
- Neuropszichológiai Tesztbattéria Gyermekek Számfeldolgozásának és
Számolásának Vizsgálatára
- Számolási Készségek és a Számfeldolgozás Diagnosztikája
- TEDI-MATH
Angol nyelvterületeken használt eljárások:
- Diszkalkulia-szűrő
- Numerikus Feldolgozás Számolás Teszt (NFSZT)
- Aritmetikai Képességek Kognitív Fejlődése Teszt (AKKF)
- NUCALC teszt
Nemzetközi
- Dyscalculia Screener
- DEMAT + (Deutscher MathematikTest)
- Aktuális tudásállapot a matematikában című diagnosztikai segédanyag
- Hibaanalízis
● Hazai diagnosztikus eszközök:
- Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat (Dékány – Juhász féle) (régi)
- Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat (DPV) (sztenderdizált változat)
- Fejlődési diszkalkulia szűrő- és vizsgálólap (FDL)
- Numerikus Feldolgozás Számolás Teszt (NFSZT)
- Aritmetikai Képességek Kognitív Fejlődése Teszt (AKKF)

Fejlődési diszkalkulia szűrő- és vizsgálólap (FDL):

● A Dyscalculine szakembere, Szabó Ottilia több évtizedes diagnosztikus és terápiás
munkájának eredményeként dolgozta ki a Fejlődési Diszkalkulia Szűrő- és
Vizsgálólapokat (FDL), melyek 6 szinten mérik a gyermek numerikus képességeit,
számolási teljesítményét. A szintek egymásra épülnek, különböző számkörökben
vizsgálják a számlálás, a numerikus információfeldolgozás, az aritmetika, a verbális
feldolgozás, a fogalomértés és használat mintázatát és szintjeit.

Dékány –fejlődési diszkalkulia mérése

● A Dékány Judit által kifejlesztett teszt a fejlődési diszkalkulia diagnózisát hivatott szolgálni. A
teszt elméleti kiinduló pontja, hogy a diszkalkuliás gyerekek legfőbb gondja a számfogalom
kialakulásának nehezítettsége. A feladatok közt szerepel pl. számlálás, mennyiségi relációk
megállapítása (melyik szám nagyobb), mennyiség állandóság (ha a korongokat átrendezem,
ugyanannyi marad-e), számjegyek írása és kiolvasása, alapműveletek leírása és elvégzése,
szöveges feladatok megoldása, matematikai szabályok felismerése (sorozatok folytatása), stb.
● A teszt egyik jellegzetessége, hogy a kiértékelés során nagyban épít a diagnoszta szakértelmére.
A feladatok végrehajtása után a diagnoszta nem egyszerűen pontokat ad a megoldásra, hanem azt
kvalitatív módon értékeli: a gyerekek gyakran használták-e a kezüket számolásra, túlságosan
bizonytalanok voltak-e, stb. A gyakorlatban tehát a diagnózist végző szakember a feladatok
alapján mérlegel, és hoz döntést.

Numerikus Feldolgozás és Számolás Teszt

● A Numerikus Feldolgozás és Számolás Teszt Margaret Delazer és munkatársai (2003) által
kidolgozott neuropszichológiai teszt, amely magyar nyelven is elérhető (IGÁCS et al. 2008). A
teszt fő célja a szerzett numerikus sérülések diagnózisa, a sérült részterületek feltárása és azok
súlyosságának megállapítása.
● A teszt legfőbb erőssége abban rejlik, hogy sorra veszi azokat a funkciókat, amelyeknek jól
ismert szerepe van a numerikus feldolgozásban, és amelyek más rendszerektől függetlenül is
sérülhetnek.
● A teszt feladatai a következő négy nagy feladatcsoportba sorolhatók: számlálási feladatok,
számfogalom vizsgálata, numerikus átkódolás és számolási feladatok.
● Ugyan a teszt szerzett sérülések diagnosztizálására lett kidolgozva, egyes adatok szerint a teszt
alkalmas lehet általános iskolás korú fejlődési diszkalkuliás gyerekek vizsgálatára is, akik a
normál kontroll csoporthoz képest rosszabb teljesítményt mutattak a teszten

Aritmetikai Képességek Kognitív Fejlődése Teszt

● Az Aritmetikai Képességek Kognitív Fejlődése (AKKF) tesztet felnőtt személyek diagnózisára
fejlesztették ki, amely eredeti szándéka szerint 16 év felett alkalmazható (DESOETE 2006). A
teszt alapvetően 9 képesség meglétét vizsgálja, az egyes feladatcsoportok ezeket veszik sorra.
Képességenként 5 feladat található, így összesen 45 feladatból áll a teszt. A teszt egyszerűen
papír-ceruza változatban, vagy a válaszidők pontosabb mérése érdekében számítógépes
változatban is használható (utóbbi csak a magyar változat jellegzetessége).

Hazai és nemzetközi diagnosztikus eszköztár

● A számolási zavarok diagnosztikai eszköztára nemzetközi tekintetben igen széles skálán mozog,
melyet az eltérő fogalomrendszer befolyásol. A nemzetközi szakmai színtéren megjelenő
diagnosztikus eszközök eltérő cél mentén készültek. Egyes eszközök az általános matematikai
képességek feltárására szolgálnak, mely mellett megjelent a speciális számolási zavarok
feltárásának lehetősége is a normától való eltérés mértékének meghatározásával. Más eszközök
alapvetően az eltérő matematikai teljesítmény szűrésére, elemi feltárására készültek.
● Hazai diagnosztikában a számolási zavarok feltárására kevés diagnosztikus eszközzel
rendelkezünk. A hazai praxisban ezzel ellentétben a szakemberek kreativitásának köszönhetően
jóval több informális eszköz áll rendelkezésre, melyet a 2011, 2012, 2017. évben a szakértői
bizottsági tevékenységet végző szakemberek körében végzett nem reprezentatív kérdőíves
felmérés eredménye mutat.

Dyscalculia Screener
● Európai és angolszász viszonylatban Brian Butterworth munkássága meghatározó, aki
neuropszichológiai alapok mentén állította össze 2003-ban a számítógép alapú Dyscalculia
Screener szűrő programját. A nemzetközi szakterületen elismert neuropszichológus a szűrés
során a reakcióidő mérésével állítja fel a vizsgált személy profilját, mely az egyszerű reakcióidő
mérésből, számkép és mennyiség azonosításból, mérethatás felmérésből és alapműveletek
végzéséből áll. A diagnosztikus eszköz feladata, hogy felismerje az olyan speciális képességek
hiányosságait, mint számosság és a számokkal kapcsolatos feladatok.
● Dyscalculia Screener szűrő négy fő feladattípusból áll, melyeket a diagnosztizált gyermek
életkorához igazítanak:
● Reakcióidő pontszámítással: megjelenő pontra történő reagálás. Az itt keletkezett reakcióidőt
alkalmazza a program a további részfeladatok értékelésénél, ezzel lehetőséget teremt, hogy a
gyermek saját reakcióidejéhez mérje a többi teljesítményét.
● Mennyiség és számkép egyeztetés: a baloldalon található körben adott pontok mennyiségét kell
összehasonlítani a jobb oldali körben látható számjeggyel. Eldöntendő kérdésként kell igennel
vagy nemmel válaszolni. A feladatban szerepet játszhat a becslési képesség (Somogyi, 2008).
o Számjegyek összehasonlítása a mérethatásra fókuszálva: A monitoron megjelenő két
szám közül eldöntendő hogy melyik a nagyobb. Sok esetben a mennyiségileg nagyobb
szám kisebb rajzolt méretben jelenik meg.
 o Alapművelet fejben számolása (+, X): A reakcióidő differenciálja az emlékezetből
dolgozókat az ujjukon számoló személyektől (Somogyi, 2008; Butterworth, 2003).

DEMAT + (Deutscher MathematikTest)

● A Kristin Krajewski, Petra Küspert és Wolfgang Schneider által összeállított DEMAT 1+
standardizált német matematikai teszt az iskolai teljesítménymérés első lépcsője. A DEMAT
sorozat a német matematikai oktatási tervre épülve minden osztályfokra elkészült, hogy a
pedagógusok egységes eljárással kapjanak információt tanulóik matematikai teljesítményéről.
● A tesztet előkészítő munka során aritmetikai, geometriai és mértékegységekkel kapcsolatos
feladatokat oldattak meg a gyerekekkel. Az aritmetikai rész tartalmazott többek közt hasonlóság
és különbözőség felismerését, összeadást és kivonást kettő vagy több elemmel, szorzást egy és
kétjegyű szorzóval. A geometriai feladatok közt volt egyszerű geometriai formák és testek
felismerése, téri tájékozódás felmérése is. A mértékegységekkel kapcsolatos feladatok
kiterjedtek a súly, az idő és a hosszúság mérésére, átváltására egyaránt, valamint a különböző
mértékegységekkel történő műveletek végzésére is

Aktuális tudásállapot a matematikában című diagnosztikai segédanyag

● Albin Niedermann és Brigitte Emmenegger a Freiburgi Egyetem Gyógypedagógiai Intézet
Iskolai Gyógypedagógiai Osztályának tanára kidolgozta 1994-ben az 1. osztálytól a 6. osztályig
● Kritériumokra hangsúlyt fektető teszt, amely alapján a személy teljesítménye egy
teljesítménynormával összevethető. A svájci freiburgi tanterv minimum követelményeit követi
és a hivatalos matematika tananyag feladataiból építkezik.
● Az osztályfokokra épülő teszt a hibaelemzés módszerén alapul, amely az optimális
tanulásszervezés hiátusait is feltárja a következő 8 területen:
● Természetes számok,
● Alapműveletek,
● Eltérő műveletek összekapcsolása,
● Mértékegység váltás,
● Szöveges feladatok,
● Táblázatok és grafikonok magyarázata, alkotása,
● Egyszerű geometriai feladatok,
● Egyszerű kombinatorikus problémamegoldás

Hibaanalízis
● A Jens Holger Lorenz, Hendrik Radatz által lejegyzett hibaanalízis módszere nem újkeletű és
nem módszertan-specifikus eljárás. A tanulók ritkán vétenek véletlen hibákat, gyakoribb a
sajátos stratégia kialakítása, amely a matematikai gondolkodás torzulását okozhatja. A
hibaanalízis módszere a terápia kezdeti és teljes szakaszában alkalmazható a vétett hibák
elemzése érdekében. A tanulók különböző fázisokban felmerülő hibáinak elemzése rávilágít a
különböző metodikai és didaktikai funkciózavarokra.
● Könnyen javítható hibák: a tantárgybeli elmaradás, a kultúrtechnikai hiányosságok, a tantárgyi
motivációs problémák vagy általános motiválatlanság, a speciális motivációs zavarok.
● Nehezen javítható hibák: a pszichotikus funkciók sérülése, az akusztikus számemlékezet (a
számsorok hibái, a számnevek felcserélése, a térlátás hibái, stb.), az olvasás-írás tanulásának
zavarai, a vizuális tagolás gyengeségei, a feladattudat és feladattartás gyengeségei, passzivitás, a
koncentrációs zavarok, a gondolkodási hibák és a fáradékonyság.
● Legnehezebben javítható hibák: a struktúrába ágyazás nehézségei, a konkretizmus és
transzfergyengeség