Diagnosztikus folyamatról készült esettanulmány, O.

esete

A diagnosztikai felmérés/beavatkozás indoka – a sajátos nevelési igény elbírálása a …

Tankerületi Központ kirendelésére A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 13. § (2) b) pontja alapján történt. Komplex vizsgálatot
végeztünk állapotmegismerés céljából, mely egy pszichológiai és egy gyógypedagógiai
vizsgálatból állt. A pszichológiai vizsgálat része a gyermek aktuális intellektuális
képességeinek feltérképezése volt intelligencia teszt segítségével. A gyógypedagógiai vizsgálat
a gyermek életkorának (8 év 1 hó) és osztályfokának megfelelő (az első évfolyam
követelményeit teljesítette) általános és tantárgyi ismereteinek megismerésére irányult. Jelen
vizsgálatban gyógypedagógusként vettem részt.
A vizsgálat időpontját és a vizsgálatot végző munkatársakat a bizottság vezetője jelölte ki a
vizsgálati kérelem, valamint a jogszabályi lehetőségek alapján. A szakértői vizsgálat helyéről
és időpontjáról az érintetteket az adminisztrációs munkatárs értesítette.
Az első, majd második időpontban a szülő nem jelent meg gyermekével a vizsgálaton,
távolmaradásukat telefonon jelezték. A következő szakértői vizsgálat már A pedagógiai
szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 13. § (2) b)
pontja alapján indult volna, de ebben az időpontban sem biztosították a szülők a gyermek
megjelenését.
Végül 2020. szeptember 7-én került sor a kislány vizsgálatára, mely szintén hatósági
megkeresésre indult.

A diagnosztikai folyamat szükségességének bemutatása

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat … Tagintézménye által végzett
vizsgálati eredmények alapján a kislány teljesítménye jelentősen elmarad az életkorától
elvárhatótól, ezért kérték további vizsgálatát bizottságunknál adekvát beiskolázása, valamint
sajátos nevelési igény gyanúja miatt.

Anamnézis: – Előzetes információt biztosított a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat … Tagintézménye vizsgálati dokumentációja, mely a Járási szakértői vizsgálat
eredményeinek összegzésén túl magában foglalta az óvoda által küldött Szakértői vélemény
iránti kérelem adatlapot, mely a gyermek jellemzése mellett, a családi háttérre vonatkozó
információkat is tartalmazott. Továbbá A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

1
szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 4. mellékletét az „Adatlap a fejlődési szint
megítéléséhez az iskola előkészítés elősegítésére”, a védőnői szolgálat által megküldve.
Valamint a vizsgálat idején felvett Anamnézis lapot és WISC-IV vizsgálati űrlapot.
Mindezek alapján a kislány először 2017 szeptemberében került a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Pedagógiai Szakszolgálat … Tagintézménye látókörébe, amikor is a „Szól-e” szűrést
követően a gyermeknek logopédiai terápiát, a nevelési tanácsadás keretében fejlesztő
foglalkozást biztosítottak. Ezt követően 2019. márciusában a kislány komplex vizsgálatára
került sor az óvoda kérésére. Az óvoda akkor az alábbi jelzéseket tette: „Vékony testalkatú,
átlagos fejlettségű kislány, ápoltsága megfelelő. A felnőttekkel tartózkodó, 1-2 gyerekkel van
társas kapcsolata. Szorongó, lassú, gyenge önbizalommal rendelkezik, visszahúzódó.
Peremhelyzetű, konfliktuskerülő. Feladatértése roppant nehézkes, nem akar önállóan
tevékenykedni, társai munkáját figyeli. A Difer teszt alapján előkészítő szintet ért el. Másodjára
nagycsoportos. A kislány többgenerációs családban él, két testvérével együtt. A szülők ritkán
érdeklődnek a gyermek fejlődéséről.”
A járási szakértői vizsgálati dokumentációja tartalmazza az Anamnézis lapot, mely felvételére
a komplex vizsgálat idején került sor és amely a szülőtől (édesapa) nyert információkat
foglalják magukban a kislány születéséről és fejlődéséről. Ez alapján a kislány „3.
panaszmentes terhességből, normál módon a 37. gesztációs héten, 2800g súllyal született.
Perinatális anamnézise terhelő adatot nem tartalmaz. A szülő elmondása szerint a gyermek
funkciófejlődése normál ütemben zajlott. A gyermek óvodába 3 évesen lépett. Ötéves kori
státuszvizsgálati lap alapján eltérést a védőnő nem tapasztalt (A pedagógiai szakszolgálati
intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 4. mellékletét az „Adatlap a
fejlődési szint megítéléséhez az iskola előkészítés elősegítésére”). Családi anamnézise terhelő
adatot nem tartalmaz.”
Ezen kívül más dokumentáció és információ nem állt rendelkezésünkre. Annak ellenére, hogy
a vizsgálat időpontjáról a gyermeket ellátó iskola már korábban értesült, az intézmény részéről
semmiféle tájékoztatást, pedagógiai jellemzést nem kaptunk a vizsgálat időpontjáig.
A vizsgálat elvégzése után négy nappal juttatta el hozzánk az iskola a pedagógiai jellemzést,
valamint az év végi bizonyítvány másolatát. Az intézmény leírja, hogy „O. az
osztályközösségbe beilleszkedett. Társaival jó kapcsolatban van. Csendes, visszahúzódó.
Felnőttekkel szemben tisztelettudó. Munkatempója lassú, állandó segítségre szorul.
Motiválható, figyelme rövid ideig tart. Olvasása betűzgető, bizonytalan a tanult betűk
felismerésében és összeolvasásában. Betűalakítása, betűkapcsolása, vonalvezetése
szabálytalan. Nyomtatott, írott szavak másolása pontatlan. A számok felismerésében és

2
lejegyzésében még téveszt. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Szívesen végez rajzos
tevékenységet, mozgásos labdajátékokat.”
Az otthoni tanulása rendezetlen. Önálló tanulásra nem képes, minden tevékenységhez
segítséget igényel.
A kislány édesapjával, nagyszüleivel, jelenleg egy testvérével (másik testvére az édesanyjával
él) és unokatestvérével él egy kisebb városban. Nemrég töltötte be a 8. életévét.

A felmérés/beavatkozás célja, a diagnosztikus folyamat hipotézise, a tervezett főbb lépések,

az alkalmazni kívánt módszerek és eszközök ismertetése:
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat … Tagintézménye 2019
márciusában végzett komplex vizsgálata – a vizsgálatra behívások meghiúsulása miatt –
érvényét vesztette, ezért nem kiegészítő, hanem ismételten komplex vizsgálatra volt szükség.
A járási szakértői vizsgálat eredményeinek összegzése azonban előrevetítette a vizsgálat
lehetséges kimenetelét. Mivel a kislány intellektusa extrém alacsony övezetben funkcionált a
járási bizottság vizsgálata idején, ezért feltételezhető volt, hogy ez továbbra is fennáll, hiszen
bizottságunknál vizsgálata nem történt meg, ezért feltehetően fejlesztésben sem részesült.
Valószínűsíthető volt, hogy vizsgálatunk után A pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 21. § (3) alapján, a tanulónak folyamatos
figyelemmel kísérésben kell részt vennie.
Ennek megfelelően a vizsgálat alapvázát képező ún. vizsgálati minimum (alapvizsgálatok)
elemei (életkor és osztályfoknak megfelelően) a vizsgálati protokoll szerint következők:
– Anamnézis
– A személyiség megfigyelése, jellemzése
– A mozgás megfigyelése
– Szókincs vizsgálata, kifejező beszéd megfigyelése
– Tájékozódás az iskolai tantárgyi ismeretekről, illetve az ezeket megalapozó képességekről
– Az értelmi/tanulási képességek vizsgálata (pszichológus kompetenciája).
Előzetes információnk az iskolával kapcsolatban csupán az volt, hogy a kislány a 2019/2020-
as tanévben megkezdte tanulmányait, arra vonatkozóan viszont nem volt, hogy teljesítette-e az
első évfolyam követelményeit. Jelen vizsgálat előkészítését ez nem befolyásolta, hiszen
szeptember elején került sor a vizsgálatra, ilyenkor az előző – ebben az esetben az első –
évfolyam tanév végi követelményeinek megfelelő feladatlapok kerültek előkészítésre
tantárgyanként (írás, olvasás, matematika).

3
A diagnosztikai felmérésben/beavatkozásban ténylegesen alkalmazott módszer(ek):
Megfigyelés: lehetőséget ad a gyermek viselkedésének, tevékenységének, cselekvésének,
beszédének, teljesítményeinek és ezek változásainak stb. előre meghatározott
szempontrendszer szerinti leírására. Területei: megjelenés, magatartás/viselkedés spontán és
irányított helyzetben, beszéd, mozgás.
Tantárgyi ismeretek felméréséhez feladatlapok: Az első évfolyam követelményrendszerét
összefoglaló felmérő feladatlapok írás, olvasás és matematika tantárgyakból.
LAPP Aktívszókincs-vizsgálat: 29 tesztképből álló változat 5;0–7;11 év közötti gyermekek aktív
szókincsének vizsgálatára szolgál. A teszt célja az aktív szókincs diagnosztikus vizsgálata.
Felvételekor a tanulónak 23 főnevet és 6 igét kell megnevezni képek alapján. A teszt
értékelésénél figyelembe kell venni az életkort, és a helyesen megnevezett szavakat. A szókincs
állapotát az elmaradás mértéke szerint hat kategóriába lehet sorolni.
Goodenough-féle emberrajz-próba: A mai állásfoglalás szerint a Goodenough-féle
rajzkvóciens (RQ) alapján nem lehet megbízhatóan következtetni az intelligencia-kvóciens (IQ)
értékére, mert hiányos részletezettségű rajzokat az intelligencia deficiten kívül más tényezők is
létrehozhatnak: részképességek (pl. finommotorika) megkésett fejlődése, tesztellenállás,
szituatív tényezők (fáradtság, türelmetlenség), pszichológiai problémák, neurológiai tünetek.
Ennek ellenére informatív elemeket tartalmaz számunkra, főként akkor ha a tesztellenállást és
a szituatív tényezőket ki tudjuk zárni.
Vineland Szociális Érettségi Skála: fejlődési skála, ami támaszkodik az informátor
megfigyeléseire. A skála alaphipotézise, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan alakul ki
a szociálisan érett viselkedés, azaz a mások általi irányítás idő előrehaladtával csökken, azaz
fejlődés a szociális inkompetenciától a kompetens szociális viselkedés felé halad. A skála nyolc
területen mér: (1) általános önkiszolgálás, (2) étkezéses önkiszolgálás, (3) öltözködéses
önkiszolgálás, (4) önirányítás, (5) szabadidő eltöltés, (6) kommunikáció, (7) helyváltoztató
mozgás és (8) szocializáció. A normák alapján szociális kor és szociális kvóciens, azaz SZQ
számolható ki.
Összesítő gyógypedagógiai vizsgálati lap: Információval szolgál a gyermek önmagára és
környezetére vonatkozó adatokkal kapcsolatos ismeretéről, idői- és térbeli tájékozódásának
szintjéről.

Ezeken túl szükségessé vált a szülő- és pedagóguskonzultáció is. Ez azért is vált szükségessé,
mert a szülő nem hozott magával semmiféle dokumentációt (friss pedagógiai vélemény,
félévi/év végi bizonyítvány, illetve tantárgyi felmérők másolati példánya), melyet az

4
Értesítésben kérünk, hogy az iskolával egyeztetve állítsanak össze és a vizsgálatra hozzanak
magukkal.

A diagnosztikai folyamat leírása:

A pszichológusi és gyógypedagógusi vizsgálatokból álló komplex vizsgálat 8 órakor kezdődött,
a gyógypedagógiai résszel. A kislány édesapjával a vizsgálati időpont előtt 20 perccel érkezett.
Igyekeztem a várakozási időt minimálisra csökkenteni, hogy a helyzet okozta felfokozott
állapotból megnyugodhassanak. Tájékoztattam őket a komplex vizsgálat felépítéséről és hogy
előre láthatóan mennyi ideig fog tartani. Elkértem a személyes okmányokat (TAJ kártya,
lakcímkártya), melyeket lemásoltam és az iratanyagba tettem. Kértem az édesapától az iskolai
pedagógiai jellemzést, bizonyítvány fénymásolatát, azonban közölte, hogy semmit nem hoztak
az iskolából. Kérdésemre, hogy hanyadik évfolyamos a kislány, nem tudott válaszolni. Emiatt
szükségessé vált felhívni az iskolát és ezzel egy időben megkértem őket, hogy a kislány
pedagógiai jellemzését és bizonyítványának másolatát (a szöveges értékeléssel együtt)
bizottságunk e-mail címére mielőbb küldjék meg. Tájékoztattam őket, hogy e-mailben
hivatalosan is megkapják a hiánypótlásról szóló levelet. Arról tájékoztattak, hogy a kislány a
második évfolyamot kezdte meg, évismétlésre – bár meglátásuk szerint szükség lett volna rá –
nem kötelezhették, a korona vírus miatt kialakult helyzetben.
Minden vizsgálatnál elengedhetetlennek tartom a bizalmi, nyílt és őszinte légkör kialakítását,
amelynek eleme a barátságos, tapintatos, biztató és elfogadó vizsgálatvezetői magatartás és az
objektív tájékoztatás. Ennél az esetnél úgy láttam, hogy fontos lenne kicsit több időt biztosítani
a szülő számára a probléma exponálására. Az édesapa elmondta, hogy a gyermekek édesanyja
külön költözött és a nevelés és iskoláztatás nagy részben a nagyszülőkre hárult, hiszen ő maga
három műszakban dolgozik, szabadságát pedig nem akkor veheti ki, mikor szüksége lenne rá.
Ezen okok miatt nem tudta biztosítani korábban a kislány megjelenését a vizsgálaton. Látja,
hogy O. nem halad úgy a tanulásban, mint kellene, és hogy szülei sem tudják segíteni a
felkészülését, de jelen helyzetében ezen nem tud változtatni. A szülőtől nyert információkat
objektivitásra törekvő kritikai szemlélettel, de elfogadó attitűddel kezeltem.
A vizsgálaton O. édesapja jelenlétében vett részt, melyet én is támogattam, mert a kislány
nagyfokú szorongást mutatott. Ezt próbáltam oldani kötetlen beszélgetéssel, majd látva, hogy
ez nem eredményes a LAPP tesztet vettem elő, mely minimális aktivitást igényelt a kislánytól.
O.-nak sikerélményt jelentett a feladat – annak ellenére, hogy nagyon alacsony szinten teljesített
–, mert az igei részben, ami a teszt végén szerepel jobb eredményt ért el. Ezt követte az

5
eseményképről szöveg alkotása, illetve főfogalom megállapítás, főfogalom alá elemek
megadása. Ezekkel a feladatokkal tudtam tájékozódni a szókincs és a kifejező beszéd szintjéről.
Ezt követte az önmagára és környezetére vonatkozó kérdések megválaszolása, valamint az idői-
és térbeli tájékozódó képességek feltérképezése. Ezután került sor a tantárgyi ismereteket
vizsgáló feladatok megoldására. Hamar kiderült, hogy O.-nak jelentős az elmaradása az
osztályfokának megfelelő követelményszinttől. Ezért szükséges volt változtatni a tervezett
feladatokon. A Meixner-féle „Olvasási felmérőlap 1. osztályos gyermekek részére II.”
világosság tette, hogy a kislány betűismerete minimális: magánhangzók közül egyet sem,
mássalhangzók közül négyet ismert fel. Ebből adódóan az olvasás és szövegértés felmérése
okafogyottá vált. Írottról írottra, illetve nyomtatottról írottra való másolás és képről szavak
írására adódott még lehetőség, mely feladatoknál szintén gyengén teljesített. A matematika
tantárgyi ismereteinél is módosítanom kellett az előkészített feladatot, mert nem volt képes
teljesíteni az első évfolyam év végi szintét. Így az első osztály félévi szintfelmérőjével
próbálkoztam, mely ismét gyenge eredményt mutatott. Az írásbeli műveletvégzéseket
eszközhasználattal segítettem.
A vizsgálat végén került sor a Goodenough-féle emberrajz tesztre. Ezt követte még a Vineland
Szociális Érettségi Skála, mely az édesapa információi alapján került kitöltésre.
Ezt követően úgy éreztem, hogy a pszichológiai vizsgálat előtt mindenképpen összegzem a
kislány által mutatott eredményeket és tudatosítom a szülőben, hogy O. jelenlegi tanulási
teljesítménye messze elmarad osztályfokától, képességeinek szintje pedig az életkorának
megfelelőtől. Mivel az édesapa jelen volt a vizsgálaton, saját maga is megtapasztalhatta és
számára is egyértelmű volt kislánya nagyfokú elmaradása.
Ismét tájékoztattam a szülőt, hogy ezután kerül sor a pszichológiai vizsgálatra, mely során egy
intelligencia teszt felvételére kerül sor. Elmondtam neki a lehetséges kimeneteleket, és hogy a
vizsgálat után együttesen fogjuk megbeszélni a vizsgálati eredményt.
A WISC-IV intelligencia teszt a korábbihoz hasonló eredményt mutatott: a gyermek kognitív
funkcióinak színvonala kortársaival összevetve szélsőségesen alacsony tartományban
valószínűsíthető, esetében mentális retardáció lehetősége nem zárható ki egyértelműen.
Komplex vizsgálat esetén a team akkor hatékony, ha az egyes tagok több területen való
jártasságuk miatt nem csak egyetlen szempont vizsgálatát végzik, hanem közösen kialakított,
egységesített célok érdekében dolgoznak, a kapott eredményeket közösen értékelik.
Kolléganőmmel az volt a meglátásunk, hogy O. a családjában is peremhelyzetű, teljesítményét
jelentősen befolyásolják a társadalmi tényezők: a szülőnek az iskolához való viszonya

6
(érdektelenség), a család ösztönző és segítő hatása a tanulásban, a szülő-gyermek szociális
kontaktusa, a szülő igényszintje, teljesítményelvárása és szankcionáló magatartása.
A vizsgálat zárásaként került sor a szülő tájékoztatásra: az eredmények, javaslatok, vélemény
ismertetése, szülői konzultáció. A tájékoztatás alapját a szakmai megfontolások és az érvényben
lévő jogszabályi háttér alkotják. Szóban tájékoztattuk a folyamatos figyelemmel kísérés
tényéről, idejéről és azt követő vizsgálat szükségességéről.

Úgy érzem, hogy ha erre a vizsgálatra korábban került volna sor, akkor az idejében való
kompenzáló neveléssel, a készségek tudatos fejlesztésével a kislány hátrányai jelentősen
csökkenthetők lettek volna. Az időben elvégzett vizsgálattal s a ráépülő, tudatosan tervezett
fejlesztő foglalkozásokkal megelőzhető az iskolai közösségbe kerülve a lemaradás. Enyhe fokú
értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén - amikor a diagnosztikus ismérvek megléte
egyértelműen nem igazolható -, speciális alternatíva a folyamatos figyelemmel kísérés, ekkor a
„halasztott diagnózis” lehetőségével élünk. Ebben az esetben lehet, hogy nem feltétlenül
segítjük elő ezzel a gyermek fejlődését. Jelentős állapotromlás volt megfigyelhető az
intellektuális képességek terén, melyet minden bizonnyal befolyásolt az országban kialakult
vírus okozta helyzet is: a digitális oktatás bevezetését követően O. oktatása, tanítása,
fejlődésének biztosítása megszűnt, mivel a család nem volt képes elősegíteni a kislány otthoni
tanulását.

Összegzés: A diagnosztikai felmérés folyamatának megvalósulás több ponton eltért a

megszokottól. Az iskola nem nyújtott információt a tanulóról a vizsgálatot megelőzően, ezért
több betervezett tantárgyi feladatlap módosítására került sor a diagnosztikai tevékenység során.
A feltételezett képességek és az előkészített vizsgálati anyagok nem álltak egymással
összhangban, azonban ezek megváltoztatása nem nehezítette a folyamatot, nem okozott
semmiféle fennakadást vagy problémát a felmérés során. O. nem élte meg kudarcként a
vizsgálatot, hiszen igyekeztem folyamatosan bíztatni, dicsérni és olyan feladatokat is adni neki,
amiket biztosan végre tud hajtani.
A diagnosztikus tervezés folyamatéban nem számoltunk/nem számolhattunk a családi háttér
negatív hatásaival, a szülő nemtörődöm hozzáállásával, aminek eredményeként tolódott a
vizsgálat időpontja és került O. még hátrányosabb helyzetbe, mint mikor a vizsgálata
megkezdődött a járási bizottságnál.
Nem volt szerencsés döntés az intézmény részéről, hogy a kislány tovább engedte a második
évfolyamba, ezzel is elősegítve a lemaradás mértékének növelését. A folyamatos figyelemmel

7
kísérés ideje alatt történő látogatásunk alkalmával javasolni fogom/vagy kolléganőn keresztül
közvetítem javaslatomat a kislány pedagógusai felé, hogy tanév végén ne engedjék a következő
osztályfokra O.-t, abban az esetben sem, ha a folyamatos figyelemmel kísérés lezárásaként a
tanulásban akadályozottak tanmenetének megfelelő követelményeket kell teljesítenie. Jelen
tudása, ismeretanyaga alapján O. a tanulásban akadályozottak első évfolyamának
követelményeit sem éri el, ezért mindenképpen szükséges lenne az évismétlés és az olvasás,
írás, számolás alapjainak elsajátítása.