A15.

Az olvasás és az írás zavarai

A diszlexia veszélyeztetettség fogalma, tünetei

Diszlexia veszélyeztetettségről beszélünk azoknak az óvodás gyerekeknek az esetében, akiknél azok az

alapképességek sérülnek, melyek biztosítják a sikeres írás-olvasás tanulást, valamint a számolás
elsajátítását. Megfelelő terápia biztosítása révén a diszlexia kialakulása meg is előzhető.
Alapképességek:
- beszéd: nehezen javítható, elhúzódó pöszeség, szegényes szókincs, rossz kifejezőkészség,
szótalálási nehézség, dysgrammatizmus, a beszédészlelés zavara, a beszédmegértés zavara,
gyenge ritmusérzék, amuzikalitás;
- auditív észlelés: auditív alak-háttér megkülönböztetés zavara, auditív differenciálás zavara, auditív
analízis fejletlensége;
- vizuális észlelés: vizuális alak-háttér megkülönböztetés zavara, vizuális differenciálás zavara,
vizuális analízis fejletlensége, szem-kéz koordináció fejletlensége;
- mozgás: mozgásfejlődési zavar, nagymozgások fejletlensége, egyensúlyérzékelés fejletlensége,
finommotorika, kézügyesség fejletlensége, grafomotorika fejletlensége;
- testséma: kialakulatlan vagy keresztezett laterális dominancia, bizonytalan, nehezen kialakuló
testséma;
- tájékozódás: a téri tájékozódás zavara, az időben való tájékozódás zavara;
- figyelem: figyelemzavar;
- memória: auditív memória zavara, vizuális memória zavara;
- szerialitás: sorbarendezési problémák.

A diszlexia meghatározása, neurobiológiai háttere, vizsgálata és ellátása

- disz= nehézség, lexia= szó, beszéd

- A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó intelligenciaszinttől független olvasási és
helyesírási gyengeséget jelent.
- veleszületett vagy korai gyermekkorban szerzett
- Meixner Ildikó szerint: „A diszlexia viszonyfogalom: a gyermek, a vele szemben jogosan
támasztott igények ellenére lényegesen elmarad az olvasás – írás megtanulásában. – Ez, azt is
jelenti, hogy neki sokkalta több időre és gyakorlási anyagra van szüksége, mint egy átlagosan
olvasó gyereknek.”
- Pedagógiai megközelítés: A diszlexia az iskolai teljesítmény és az intellektuális képességek
szignifikáns eltérése, amelynek hátterében súlyos olvasási zavar található. Azokat a gyermekeket
sújtja, akik a klasszikus oktatási gyakorlat ellenére nem jutnak el a nyelvhasználat olyan fokára,
amely lehetővé teszi az értelmi képességeinek megfelelő szintű olvasás, írás és helyesírás
elsajátítását.
 Az oktatási tapasztalatok az elvárható átlaga körül vannak, vagyis beiskolázáskor nem
mutatkozott jelentősebb meg nem felelés.
 gyakran használt kizáró szempont: A dl-ok csoportjából kizárják azokat a gyerekeket, akiknek
IQ-ja 70 alatt van.
- Pszichológia megközelítés: A diszlexia gyűjtőfogalom. Az egyes részképességek olyan zavara,
melyek változatos összetételben vezethetnek ugyanahhoz a problémához, azaz a súlyos olvasási
zavarhoz.
- Neuropszichológiai megközelítés: Az agy szerkezeti eltérése, működési mássága okozhatja az
olvasási zavarokat.

1
 - Neurolingvisztikai megközelítés: A gyermek beszédfejlődésében van valamilyen töréspont. Ez
jelentkezik olvasási zavarként.
- Szenzomotoros megközelítés (Affolter): az érzékelés problémája, az ingerek érzékelése,
feldolgozása. Ez kihat a mozgásra, a cselekvőképességre, a gondolkodásra.
- Fejlesztőpedagógusi megközelítés: A különböző képességterületek vizsgálata, a kevésbé
fejletteknek a fejlesztése a cél. A képességek milyenségét, fejlesztését veszi alapul.

A diszlexia kialakulásának okai:

- Biológiai okok:
 családi eredetű, genetikai
 veleszületett: korai-fejlődési minimális agyi sérülés: pre-, peri- és postnatális
- Szerzett:
 betegség következtében
 sérülés, baleset következtében

A diszlexia típusai:
1) fejlődési: A gyermek már ezzel születik organikus eredetű. Olyan zavar, amely az olvasás
elsajátításának nehézségében nyilvánul meg, annak ellenére, hogy a tanítási módszer elfogadott, a
gyermek intelligenciaszintje nem tér el az átlagtól, szocio-kulturális téren sincs eltérés. Örökletes
sajátosság, családi halmozódás, környezeti hatás is kell, tehát a kognitív működések örökletes
sajátossága. Hátterében többféle részképességbeli eltérés lehet. Jelentős szerepet játszik a
specifikus tanulási zavarok kialakulásában. Leggyakoribb altípusa a fonológiai diszlexia.
Altípusai:
- felszíni: az olvasás szemantikai és direkt útja károsodott
- fonológiai: a fonológiai feldolgozás zavar; az ismeretlen, vagy értelmetlen szavak
olvasásának zavara
- mély: az olvasás szemantikai hibája; a leírt és a kimondott szóalak sem fonológiai,
sem morfológiai kapcsolatban nem áll egymással. pl.: a leírt szó: cinege, az
olvasott: rigó
2) szerzett: A pre-, a peri- és a posztnatális korszakot követő, de még kisgyermekkorban bekövetkező
betegség, traumához köthető sérülés miatt kialakult diszlexia. Jellemzően fáradékonyabb,
érzelmileg labilisabb, mozgáskoordinációs zavarok jelentkeznek, kognitív funkciókban zavarok,
észlelés terén nehézségek, emlékezeti problémák, az életkorral csökken a szerzett idegrendszeri
zavarok hatása. Az idegrendszer épségét érintő betegségek, sérülések okozzák. Lelki környezeti
okok hatására kialakuló diszlexia esetében a tünetek okait nem az agy, az idegrendszer
másságában kell keresni, hanem olyan tényezőkben, mint érési késés, szociálisan hátrányos
helyzet, olvasás tanítás során elkövetett módszertani hiba.

Vizsgálat:
- A nemzetközi gyakorlatban használt diagnosztikai eljárások jellemzői:
 sztenderdizált módszerek alkalmazása
 a tesztek adott országra hivatalosan rögzített változatának kizárólagos használata.
- A hazai gyakorlatban a diszlexia diagnosztizálására kifejlesztett Meixner-módsze elterjedten
használt. Hibái:
 nem mindenben követi a teszt-konstrukció általános szabályait
 hiányzik az általánosan elfogadott, életkori sztenderdekkel rendelkező magyar olvasási teszt.
- A tanulási képességek zavarainak diagnosztikájában használt sztenderd eljárásokkal vizsgált
részképességek, különös tekintettel a diszlexia és diszgráfia diagnosztikájában kiemelt és a korai
felismerésben használt eljárásokra.

DSM-4 (1995.): A diagnosztikai megállapodás szerint olvasási zavar akkor diagnosztizálható, ha az

olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy megértését egyénileg standardizált tesztekkel
2
vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti
képzettség alapján elvárhatónak. Az előbbi zavara jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az
olvasási jártasságot igénylő, mindennapi élettevékenységekre. Ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási
nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

Ellátása:
- Homogén gátlás figyelembevételének elve
- Hármas asszociáció elve
- Szorongások oldása
- Speciális taneszközrendszer alkalmazása
- A gondolkodás merevségének oldása
- Aprólékosan felépített fokozatosság elve

Terápia célja: Nem pusztán a hibákat kell korrigálnunk, hanem az egész személyiségükre kell hatást
gyakorolnunk, harmonikus, motivált, olvasni akaró és kedvelő emberré válásukat kell segítenünk.

A diszlexia prevenciójának és kezelésének lehetőségei

Két fontos része van: a fejlesztés és az olvasástanítás.

1. fejlesztő feladatok:
a. beszédfejlesztés (ajakmozgások, hangszalagok megfelelő működtetése, zöngésség
érzékeltetése, nyelvmozgások, hangképzés módjainak elkülönítése, szókincs fejlesztése,
mondatalkotás gyakorlás)
b. a téri tájékozódás fejlesztése (saját testen, térben, síkban, irányok, lateralitás)
c. a ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése (szótagolás tanítása, a hangok hosszúságának
helyes kiejtetése)
2. az olvasás tanítása: (legfőbb cél: a homogén gátlás elkerülése)
a. betűtanítás (fontos a sorrend, a hasonló, homogén gátlást okozó betűk egymástól minél
távolabb tanítása, a betűk hívóképek segítségével való tanítása, magánhangzók hívóképe:
szájtartás)
b. összeolvasás (akkor kezdhetjük, ha már 3 mgh, és 4 mshg, ismert,
nehézségei három fokozatban:
1. mgh. elöl  kétbetűs szótag
2. mgh. hátul  kétbetűs szótag
3. mgh. két mshg. között  hárombetűs szótag)
c. szavak olvasása (szótípusok szerint történik: egyszerre olyan típusú szavakat veszünk,
amelyek hasonló hosszúságúak és azonos szerkezetűek (pl.: mshg-val kezdődik, aztán egy
mgh. aztán még egy mshg.)
d. mondatok olvastatása (akkor kezdjük, ha a gyermek már tudja olvasni a négy betűs és három
betűs szavakat. Kérdő mondatokkal kezdünk, velük párhuzamosan megjelennek a kijelentők.)
e. szöveg olvastatása

A diszlexia re-edukáció fogalma, menete

MEIXNER:
- Már diagnosztizált a diszlexia. Csoport összeállításánál törekedni kell a homogenitásra:
intelligencia, tünetek hasonlósága, egységessége.
- A módszer szintetikus: megtanítjuk a betűket, majd azok összeolvasásával a szótagokat, a
szavakat stb.
3
 - Alapelvek:
1. fokozatosság
2. hármas asszociáció kialakítása: a betű vizuális képe, a hang akusztikus képe, a hang
beszédmotoros emlékképe
3. a Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése, vagy a már kialakult esetben
annak kiküszöbölése (homogén gátlás: az azonos, illetve hasonló elemek gátolják a tanulás
folyamatát. Nehezebben tanulhatók meg, könnyebben téveszthetők össze és könnyebben
felejthetők el.)
- Részei:
 a készségfejlesztés
 az irány szerinti tájékozódás
 az artikulációs mozgások tudatosítása
 az olvasás (szintetikus módszerrel)
 betűtanítás (mindent újból, elölről kezdve, a homogén gátlás kiküszöbölésével)
 szótagok olvasása
 szavak olvasása (szótípusok szerint lsd. prevenciós rész, szókincs fejlesztése)
 mondatok olvasása (egyszerűtől az összetettig
 szöveg olvasása (rövid, egyszerű szövegtől haladva a hosszabb, összetettebb szövegekig)

A diszgraphia fogalma, tünetei, kezelésének lehetőségei

Fogalma:
- A diszgráfia olyan írászavar, ami az írás grafomotoros jellemzőinek és a fonológiai-nyelvi
jellemzőinek zavarában, s ezek együttes megjelenésében nyilvánul meg. Jelentése: írászavar, az
írás- és helyesíráskészség zavara. Az írászavarok egyik jellegzetes problémája a motoros és
vizuomotoros képességek zavara, a finommotorika fejletlensége, nagymozgások vezérlésének a
zavarai (vonalvezetés, görcsös kéztartás), szenzomotoros koordináció zavarai, ide soroljuk a
helyesírási problémákat is (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-
szabálytalan alakok helyes betűzési problémáiban jelennek meg).
- Jellemzője a görcsös, hibás, nehezen olvasható írás, a szabálytalan betűalakítás.

Tünetek:
1. Az írásmozgásra vonatkozó tünetek:
- rossz kézügyesség,
- merev kéztartás,
- görcsös ceruzafogás,
- rossz vonalvezetés,
- szabálytalan betűkapcsolás
- olvashatatlan és csúnya az írás
- lassú írástempó
- betűtévesztések
2. Tartalmi hibák:
- helyesírási készségük jóval elmarad az intellektusuk alapján elvárhatótól
- súlyos helyesírási problémák: egybe- illetve különírás, hosszú-rövid magánhangzó- és
mássalhangzó párok meghallása, mondatvégi írásjel, mondat elején nagybetű, mondatközi írásjel,
máshogy írjuk - máshogy ejtjük, elválasztás, szótő- és toldalékelemzés.
- írásjelek lehagyása a magánhangzókról
- kétjegyű mássalhangzók helyett egyjegyűt írnak
- betűkihagyások (alma-ama)
- betűbetoldások (krumpli-kurumpli)
- betűk sorrendjének felcserélése (hártya-hátyra)
- értelmetlenül írnak gyakran szavakat
4
 - szótagokat is felcserélhetnek: megduplázhatnak, kihagyhatnak, szavak kihagyása mondatból,
- toldalék különírása a szótól
- szavakat vagy mondatot egybeírnak

Kezelési lehetőségei:
- Az egyes részképességek zavaraival és ezek biológiai, szociális hátterének, ok-okozati
összefüggéseinek felismerésével célzottabb terápia alakítható ki.
- Az írást nem lehet másolással javítani, csak diktálással és képekről történő szó- illetve
mondatfogalmazással.
- A diktálás során is a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani: szótagok, rövid szavak
tollbamondásával kezdődik, s halad a rövid, egyszerű mondatokon át az összetett, hosszabb
mondatok, s szövegek felé.