2.  A logopédia a közoktatásban. Jogok és kötelezettségek.

A szegregáció-
integráció értelmezése az SNI-s populáció ellátásában. A logopédus szerepe
az integrációban. Az ellátás közoktatási intézményei: oktatási-nevelési,
pedagógiai szakszolgálat, logopédiai óvodai csoportok, előkészítő osztályok,
logopédiai intézetek, logopédiai osztályok, iskolák működésének célja,
módszertani elvei, feladatai. Személyi és tárgyi feltételek.
(TORDA Á. (2000): Beszédhibás gyermekek az óvodában és az iskolában. In Illyés S. (Szerk.) Gyógypedagógiai
alapismeretek, Budapest, BGGYTF, 573–601.)

A logopédus munkája, munkaterületei:

 A beszéd-rendellenességek kialakulásának megelőzése, felismerése és rendszeres
szűrése
 Teljes körű vizsgálata
 A beszéd- és nyelvi elmaradással küzdők egyéni vagy csoportos fejlesztése
 A beszédzavarok kezelése, terápiája
 Beszédhibák korrekciója
 Beszéd- és nyelvi hátrány kompenzálása
 Olvasás- és írászavarok reedukációja
 Logopédiai tanácsadás, kísérés és utógondozás

A populáció teljes körű ellátásának igénye speciális ellátási formákat és szolgáltatásokat

hozott létre a közoktatásban és az egészségügyben: speciális osztályok, iskolák, beszédjavító
centrumok, klinikai rendelők. Gyors ütemben szerveződnek egy-egy beszédhiba kezelésére
felkészült szakmai közösségek, munkaközösségek.

A beszédfogyatékosok közoktatási intézménye a beszédjavító általános iskola, a logopédiai

óvoda és a logopédiai osztály.
Beszédjavító általános iskola Kőszegen (előkészítő, 1-8. osztály) valamint Vácott működik
(előkészítő, 1-4.osztály).
A logopédiai osztályok és óvodák száma változó, hiszen a fenntartó önkormányzatok
gazdasági adottságai döntenek a létezéséről, megszűnéséről.
A speciális ellátást nyújtó intézményeket csak a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik.

Az ambuláns ellátás a pedagógiai szakszolgálatok különféle típusaiban valósul meg.

 logopédiai intézet (egyidejűleg számos logopédust és más szakembert alkalmaznak, nagy
felvételi körzetűek)
Nevelési Tanácsadóban működő logopédusok
Korai Fejlesztő Központban logopédus
Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokban
Feladatuk többnyire a vizsgálat, szűrés, irányított otthoni nevelés, tanácsadás, beszédhiba és
beszédgyengeség rövid idejű kezelése

(TORDA Á. (2004): Az integrált iskoláztatás hatása a gyermekek személyiségfejlődésére. In Gordosné  Szabó A. (szerk.)
Gyógyító pedagógia. Budapest, Medicina Kiadó, 357–369.)

Az integrált iskoláztatás előzményei:

Elsősorban szülői kezdeményezésre sok helyütt létrejött a gyógypedagógiailag nem
támogatott, spontán vagy rideg integráció. A cél az, hogy az integráció a befogadó és a
befogadott részéről egyaránt tudatos legyen, mert csakis ez utóbbi megoldás ígér tényleges
előnyöket az integrált gyermekeknek, tanulóknak.

1
 Az integrált oktatás mozgalmát nagyban segítette a 1993.évi LXXIX. közoktatásról
szóló törvény, amely kihirdetése óta szinte minden évben módosult, de megőrizte az
integrációt hangsúlyozottan támogató szándékát.
A közoktatásról szóló törvény 1999. évi szövegének 86. § (1) és (2) bekezdése
rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége „magába foglalja a
többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi,
beszéd – és más fogyatékos tanulók ellátását is.”

A fogadó környezet beállítódásáról:

Az integráció törvényi szabályozása egybeesik annak a közoktatási versenynek a
kezdetével, amelynek tétje az intézmény színvonalának emelkedése vagy süllyedése. Ebben a
versenyben az integráció sajátos szerepet tölt be, minősíti az intézményt és pedagógusait.
A tudatos integráció igen lassú folyamat. Ennek többnyire nem az intézmény elutasító
magatartása az oka, hanem a szükséges feltételek hiánya: pl. nincs elérhető közelségben
gyógypedagógus, vagy utazótanári szolgáltatás, nincs támogató szakszolgálati háttér.
A nevelési-oktatási intézmények jó része elfogadja az integrációt, s a továbbiakban törekszik
a szükséges feltételek megteremtéséhez, egy része viszont elutasítja azt.

A fogyatékos gyermek elfogadást befolyásoló személyi tényezők:

A spontán és szándékos integráció esetén az elfogadás-elutasítás a gyermekek, a szülők és a
pedagógusok között is megfigyelhető. A befogadóknak meg kell tanulniuk elfogadni a
fogyatékosságot, amire aligha kellően felkészültek. A fogyatékossággal szembesülni akár
ijesztő is lehet és azzal együtt élni, dolgozni nem csak magasztos vállalás, hanem egy állandó
törekvés a másság elfogadására.

A másság megélése:
A fogyatékos gyermek integrálásával a szülő letaszíthatja gyermekéről a fogyatékosság
stigmáját és a valóságtól egyre távolítva szemléli gyermeke problémáját. A szülő számára az
integrációval megszűnik a gyermek másoktól való különbözősége és helyébe lép a gyermek
másokkal való azonossága. Ezt a TKVSZRB-ok tapasztalata is alátámasztja: az integráltan
tanuló gyermekek szülei számottevően többször kezdeményezik fogyatékos gyermekük
állapotdiagnózisának módosítását, mint ahányan ezt kérik a szegregáltan tanuló, hasonló
adottságú gyermekek esetében.

Az elfogadást, befogadást nézhetjük a gyermek és a befogadó közösség, csoport oldaláról is.

A fogyatékos tanuló az integrálással elveszíti fogyatékosságának intézményhez kötött
stigmáit, de mássága továbbra is megmutatkozik a csakis rá irányuló megváltozott bánásmód
és intézkedések miatt. A gyermek tudatában van különleges szükségleteinek és a többiek is
felismerik különleges helyzetét.
A kortárs csoport elfogadókészségét erősen befolyásolja az, hogy az integrált gyermek
fogyatékossága mennyire szembetűnő. Könnyebb elfogadónak lenniük olyan gyermekekkel,
akik számukra is definiálható módon fogyatékosok.
A kortársaknak a megkülönböztetett pedagógiai figyelem, a külön tanítás és törődés az
integrált gyermeket kivételezettnek, kedvezményezettnek tűnteti fel. Ez elegendő okot adhat
arra, hogy az integrált gyermek kisodródjon a közösség peremére, ami az integráció egyik
reális veszélye.
Felmérésekből kiderült, hogy az elfogadás-elutasítás minősítés nem annyira a
másságra, hanem sokkal inkább a gyermek személyiségére vonatkozik. Tehát a tényleges
integráció sokkal inkább az integrált gyermek személyiségén múlik.

Az integrációt segítő gyógypedagógiai terápiás munka modellje

A gyp. terápiás munka jócskán megkésett, ha csak az integrációval egy időben kezdődik. A
legjobb eséllyel azok a tanulók integrálódhatnak, akiknél a gyógypedagógus támogatása arra
is kiterjed, hogy a szülő feldolgozza a fogyatékosságot és gyermekét képes legyen elfogadni
olyannak amilyen. Ez érvényes a pedagógusokra is.
2
A többszörös elutasítás miatt lehetnek az integrációnak pszichés veszélyei!!!
Ha a gyermek fogyatékosságát a szülő rejtetten, a gyermektársak vagy pedagógusok nyíltan
elutasítják, akkor a gyermek ennek terhét már nem tudja tovább viselni. Az „én” és az elhárító
mechanizmusok miatt ilyenkor borul fel a viselkedés vagy a személyiség szervezettsége. Ezek
jelek a környezet számára. Nekünk gyógypedagógusoknak észre kell vennünk ezeket a
jeleket, amelyeknek a helyreállítása elsősorban ránk hárul!!!

(VASSNÉ K. E. (2004):  Integráció a logopédiában, különös tekintettel a diszlexiásokra.  In Gordosné Szabó A. (szerk.)
Gyógyító pedagógia, Budapest, Medicina Kiadó, 369–385.)

Az integráció és a szegregáció kérdésének történeti háttere

Az integráció és szegregáció kérdése a logopédia területén sajátosan jelenik meg. Míg a 19.
20. század fordulóján a sérültek oktatását általában szegregáltan, gyp. intézményekben tartják
korszerűnek, addig a beszédhibások ellátása, a logopédia e kezdeti időszakában integráltan
valósul meg.
Szerepet játszik ebben az a tény, hogy a beszédhibásokkal a társadalom toleranciája
magasabb.
A pöszeségre gyakoriságán kívül, azért is korán felfigyeltek, mert az anyanyelvi nevelés és
vele együtt a tiszta artikuláció igénye a 19. sz. közepétől hazánkban egyre nagyobb
jelentőségűvé válik.
A későbbi meginduló logopédiai munkát a megelőző fonetikai kutatások és Szilágyinak
(1835) a pöszeségről írt összefoglaló műve alapozza meg.

A beszédhibások kezelése:
1. intézmény: „Ortophonikus Intézet”, 1891, Arad, Roboz kezdeményezésére és
vezetésével a b.hiba súlyosságától függően 3-10 hónapig jártak be a beszédhibások
kezelésre. A felnőtteket is ellátta tanfolyami formában. Az intézmény néptanítókat
alkalmazott, akiket logopédussá képzett ki, ezen kívül a dadogók kezelésébe szakorvosokat is
bevont.

Roboz, majd tanítványai „gyógytanfolyamokat” hozott létre az ország legkülönbözőbb

pontjainez az ambulanter kezelési forma széles körű elterjedését jelenti. A súlyos esetek
ellátására (főként dadogók) „beszédosztályok” létrehozását tartott szükségesnek. Sarbó
kezdeményezésére ez meg is valósul a főváros négy kerületében.

Schulmann Adolf (1931) cikkében megjelenő elképzelései a logopédiai ellátásról:

 Gyógypedagógiai beszédtanfolyam a felnőttek részére
 Beszédosztályok gyerekeknek
 Beszédiskolák gyerekeknek

A Sulyomi-Schullman elképzelte „gyógypedagógiai beszédiskola” a következő előnyöket

biztosítja A népiskolák első osztályosainak szűrésével a terápia azonnali elkezdése. A
megfelelő terápiát végző gyógypedagógusok biztosítása. Dadogók esetében pszichoterápia
alkalmazása.
Az osztályok maximális létszáma 12-15. Internásusos intézmény létrehozásával a kisebb
helységekben lakó beszédhibások szakellátását kívánja biztosítani. A szegregációt csak
átmeneti megoldásnak tekinti!!!
Budapesten és a nagyobb városokban egy-két gyp-i beszédiskola, a főbb kerületekben pedig
önálló beszédosztály létrehozását tűzi célul.. Fontos feladatnak tekintették a tanácsadást és a
megelőzést (a szülők nevelési és orvosi tanácsolását). Pályaválasztási tanácsadó.
A világháborúk miatt az elképzelés nem valósult meg. A log. hálózat országos kiépülése is
meghiúsul. Hosszú szünet…

3
1953első, rövid életű logopédiai óvoda, szervezetileg a Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskolához tartozott. A Főiskola 56-os átköltözését követően 1 évig logopédiai osztályban
folytatják tanulmányaikat a gyerekek.

1960-ig az országban az ép beszédűekkel való teljes oktatási integráció a meghatározó.

A logopédiai hálózat a Beszédjavító intézet 15 tanárából és néhány megyeszékhely
logopédusából áll, akik ambuláns kezelést végeznek.

1960 Kőszeg, létrejön az első Sulyomi-Schulmann által megálmodott Beszédjavító Általános

Iskola és Nevelőotthon (internásusos logopédiai intézet): főként súlyos dadogókat, pösze-
dadogókat, diffúz pöszéket lát el, 1983-tól profilváltozás: diszlexiások, centrális pöszék,
diszfáziások tanulnak itt ma.
Célja: 2-3 éves intenzív foglalkozás után a családba való visszahelyezés, integrálás a lakóhely
szerinti iskolába, további logopédiai (ambuláns) segítéssel.

1968 országosan kibővülnek az ambulanciák. A megnövekedett igényeket nem tudják

kielégíteni. Oka: fejlesztő-terápiás munkakörbe fokozatosan beépül a 60-as évek közepétől a
diszlexia megelőzése és korrekciója is.

1981 Az első Logopédiai Óvoda megnyílik (a Bárczi G.GY.T.F. Gyakorló Logopédiai

Óvoda).
1984 Meixner Ildikó szorgalmazására elindul az első, súlyos beszédhibások számára
logopédiai osztály a Baranyai úti Általános Iskolában: motoros diszfáziás, általános pösze,
dadogó, diszlexia veszélyeztetett, halmozottan sérült gyermekeket fogad.

1990 Vác: internásusos általános iskola indul a kőszegi intézmény tehermenetesítése

érdekében.

1993 Öveges József Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumnyelvi zavar

maradványtüneteit mutató, diszlexiás fiataloknak.

A szegregáció indokoltsága, kialakulását elősegítő tényezők: érvek, ellenérvek

A beszédhibások kezelésének végső célja ma is a teljes társadalmi integráció megvalósítása,
de a hozzá vezető út, az egyes szakaszok, színterek az életkortól, a beszédzavar súlyosságától
függően egyénre szabott megoldást kívánnak.

 Az új tudományágak megjelenése (pszicholingvisztika, neurolingvisztika,

gyermeknyelvkutatás, stb.)differenciáltabb kórforma-megismerés, elkülönítés és
terápia
 Szemléletváltás: a súlyos esetek, halmozottak csak sokoldalú, intenzív, egyéni
eltéréseket figyelembe vevő logopédiai munkával rendezhetők, és ez sem ambulanter
formában, sem teljes óvodai integrációval nem oldhatók meg.

Logopédiai csoportok, óvodák mellett szóló érvek:

 Elfogadó, megértő, támogató magatartás(rogers-i elveket valló) a pedagógusok,
logopédusok részérőlegészségesebb személyiségfejlődés.
 Nem frusztrálódnak, nem alakul ki náluk beszédgátlás, szorongás, mert az elvárások a
már elért eredményekre építenek.
Ellenérv:
 A megfelelő beszédmodell, ép beszédű gyermekek kommunikációs késztetésének
hiánya
 A gyerekek szabadidős tevékenységének lerövidülése.

4
A diszlexiások lehetőségei a közoktatásban
A diszlexia a tanulási zavarok körébe tartozik.
A diszlexia kapcsolódhat a különböző logopédiai kórformákhoz, társuló tünetként. Pl.
megkésett bf-hez, a Luchsinger-féle veleszületett beszédgyengeséghez, fejlődési diszfáziához,
centrális pöszeséghez.

Integrációs lehetőségek: diszlexiások!

A korábban „más fogyatékosnak” nevezetteket, így a diszlexiásokat is a legsúlyosabb eseteket
kivéve logopédiai ambulanciákon kezelik. Az ambuláns ellátás keretében a szakemberek
kétféle intenzív, komplex kezelési formát tudnak nyújtani számukra:
 Vagy heti három-négy alkalommal egymást követően, két logopédiai csoportban
fejlesztik őket (pl. pöszeterápia, pszichomotoros fejlesztés és diszlexia-prevenció
követi egymást)
 Vagy egyéni kezelésben részesülnek.
Marosits tapasztalata, hogy a többéves komplex kezelés után a gyerekek jól integrálhatók
többségi általános iskolába, ahol megállják a helyüket.

Integrált alsó tagozatos, diszlexiás tanulókat a pedagógiai szakszolgálat segíti a

szókincsbővítés, grammatikai készség fejlesztése és az olvasás színvonalának emelésében.

Felső tagozatos, korábban diagnosztizált tanulókat Budapesten a szegregált intézmények

hiánya miatt szintén a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai kezelik.

Újabban egyre több integrált szakközépiskolás korú diszlexiás jelentkezik a pedagógiai

szakszolgálatok logopédusainál, főként a helyesírás miatt. Ennek oka: a korábban is fennálló
nehézségeket nem azonosították és kezelték.

A szegregáció előnyei, a jelenlegi modellek:

A beszédfogyatékosok közül a fejlődési diszfázia és a centrális pöszék számára a fejlesztés
lehetőségeit egyértelműen az átmeneti vagy végleges szegregáció biztosítja. Ennek
legfontosabb színtere a logopédiai óvoda (első: ELTE BGGYFK Gyakorló Logopédiai
Óvoda). A logopédiai óvoda koncepciója: intenzív, sokoldalú, sérülésspecifikus fejlesztés,
melynek alapja a mozgás-, kommunikáció- az anyanyelvi- és a vizuomotoros fejlesztés.
Mozgás és kommunikáció:
 Ayres-terápia
 Logopédiai ritmika
 RIT terápia
Az anyanyelvi fejlesztés a beszéd indítását és korrekcióját egyaránt lényegesnek tekinti.
Vizuomotoros készség kialakulását segíti:
 Frostig-terápia
 Grafomotoros fejlesztés
Helyet kapnak a diszlexia- és diszkalkulia prevenciót végző foglakozások is.
Az innen kikerülő gyermekek kb. 50 %-a az átmeneti szegregációt követően többségi
általános iskolában kezdi el tanulmányait, szükség esetén további logopédiai megsegítéssel. A
gyerekek másik része azonban logopédiai osztályban, iskolában vagy tanakos osztályba
kerülnek.

Egyre több logopédiai osztály indul.

Modellek:
1. Bp-en a Herman Ottó Általános Iskola fokozatosan fejlődik át szegregált intézménnyé
beszédfogyatékosok, diszlexiások, diszkalkuliások számára. A pedagógusok különféle
tanfolyamokon kapják meg a „kiképzést”, az osztálylétszám maximum 15 fő. Az 1. és 2.
osztályban az olvasás és írás elsajátítása érdekében a logopédiai terápia mindennapos, ezen
kívül speciális fejlesztést is kapnak a gyerekek: Ayres-terápia, grafomotoros fejlesztés.
5
2. A váci Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekottho n szegregált intézmény, de fogadja a
város és környéke diszfáziás, diszlexiás, diszgráfiás, halmozottan sérült tanulóit. Kollégiumi
elhelyezést csak végső esetben és 6 éves kor felett ajánlanak fel.
A pedagógusok szintén nagyon képzettek (Ayres, Delacato, Meixner, Diszkalkulia-
tanfolyam). Mindenki megkapja szükséges logopédiai segítséget.
A másodlagos tünetek feloldását nemcsak a pszichológus munkája, hanem a rehabilitációs
órák zeneterápiai foglalkozásai, s a népitánc is szolgálja. Súlyos beszédhibásokból alakult
énekkar is működik.
Az alsó tagozatból és a végzős negyedik osztályosok közül évente a tanulók kb. 10%-a kerül
vissza többségi általános iskolába.

3. Öveges József Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium az első, főként

diszlexiások számára létesített középiskolai oktatási intézmény. Három szakmai orientáció:
gépészet-fémtechnika, elektronika-elektrotechnika, környezetvédelem.
Az integráció két szintjét építette ki az intézmény:
 A teljes integráció: a követelményeket maradéktalanul teljesíteni tudó diszlexiás
diákoknak.
 Szociális integráció: súlyos nyelvi zavarban szenvedők külön osztályban tanulnak.
Speciális tantervvel dolgozik, speciális módszerek: pl. nagyobb szerepet kap a
számítástechnika és a multimédia felhasználása.
A diszlexiás tanulóknak nyújtott segítségben alapvető szempont a személyiség
formálásaszorongás kialakulásának megelőzése vagy oldása, megfelelő önértékelés
kialakítása.
Fontos a nyelvi zavar maradványtüneteinek felszámolása!!! Módszertani segítségek.

Törvényes lehetőségek

1993, évi LXXIX. Törvény a közoktatásról rögzíti a beszéd- és más fogyatékos tanuló
ellátását biztosító rendelkezéseket.
A 23/1997. (VI.4.) MKM rendelet az óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelveit, az
értelmezéshez szükséges beszédfogyatékos és más fogyatékos kategóriák leírását adja közre.
Az 1998. évi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
rögzíti, hogy ők a társadalom egyenlő méltóságú tagjai.
A törvény célja a fogyatékosok jogainak és az érvényesítési eszközöknek a meghatározása,
valamint a számukra nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása.
1999. évi LXVIII. Törvény 18§ - A beszéd és más fogyatékos tanulót a kompetens bizottság
véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól
mentesíti.

Javaslat (a szerzőé): a felsőoktatási törvényben pozitív megkülönböztetéssel kellene/lehetne

biztosítani a diszlexiások diplomaszerzését, a nyelvvizsga követelmények kiiktatásával egy
speciális nyelvtanulási módszer kidolgozásáig.

(FEHÉRNÉ K. ZS.–VASSNÉ K. E. (2003): Az integráció kihívásai. D 3.5, 6. A beszédsérült gyermek. In TANÁRI

LÉTkérdések. Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak, osztályfőnököknek. 43. kiegészítő kötet. Raabe Kiadó.)

A beszédhibás gyermekek szegregációja, integrációja

A beszédhibások kezelésének célja teljes társadalmi integráció.
1993. évi LXXIX. Tv. emelte a logopédiát az alapellátás szintjére. Alanyi jogon biztosítja a 0-
18 éves korú beszédhibás, SNI populáció ingyenes ellátását. Létrejön a szakszolgálatok
intézménye, amely lehetővé teszi a bhibák ambulanter logopédiai ellátását.
De! nem írja elő kötelezően, hogy szegregált, vagy integrált formában kell- e megvalósulnia,
mindkettő jogi feltételeit megteremtette, a döntés a szakértői és rehabilitációs bizottságoké.
A beszédhibás népesség 90 %-a teljes integrációt élvez.

6
Az 1993-mas tv. (bár úgy emlékszem ez módosult 2003-ban ) előírja, hogy a beszéd vagy más
fogyatékos tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógia ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát
megállapították.
 a súlyosabb, gyakran halmozott beszédsérültek sokoldalú, intenzív korrekcióval hozhatók
helyre, ezt a teljes integráció valósíthatja meg logopédiai óvodai csoportok (1981),
logopédia osztályok (1984) létrehozásának igénye.
A szegregáció megszűnését vagy fennmaradását elsősorban a nyelvi zavar súlyossága
határozza meg.
Magyarország: átmeneti teljes szegregációKőszeg (1960), Vác (1990), súlyos
maradványtünetes középiskolás diszlexiások továbbtanulása és érettségizésespecializált
középiskola (1993)

Az integrált oktatás feltételei:

Költségvetés magasabb normatív hozzájárulása, ha az intézmény az alábbi feltételeknek
eleget tesz:
 Alapító okiratban szerepel a különleges gondozási feladat
 Pedagógia program: sérülésspecifikus pedagógiai és egészségügyi habilitációs,
rehabilitációs feladatok
 Megfelelő tárgyi és személyi feltétel

Értékelés, minősítés alóli felmentés

(Cél a felzárkóztatás)
A közoktatási törvény 30. § alapján a sajátos nevelési igényű tanulót, ill a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy
a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ha ez megtörténik, akkor az
iskola meghatározott időkeret terhére – egyéni foglakozást szervez részére. Ezen foglakozás
keretében segíti a tanulótó felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az
érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló másik tárgyat választhat. A
számonkéréskor hosszabb felkészülési időt, írásbeli vizsga esetén: segédeszköz alkalamazását
(írógép, számológép, számítógép, értelmező szótár, szinonima szótár, helyesírási javító
szoftver) és oktatási segédanyagok (vázlat, táblázatok) használatát kell biztosítani. Szükség
esetén felválthatja az írásbeli beszámolót szóbelivel és fordítva.

Óra- és tanulásszervezési feladatok beszédfogyatékos tanuló esetén:

A pedagógus gesztusát, mimikáját, szájmozgását jól lássa a beszédhibás gyermek a nevelő
az osztály felé fordulva magyarázzon, megfelelő hangerő, tempó, hangsúly, artikuláció
javasolt.
A megértést az alábbiak segítik:
Vizuális szemléltetés, táblai vázlat, írásban rögzített házi feladat, egyéb információk
kiosztása.
Olvasási, szövegértési, tollbamondási nehézségek feloldására figyelembe kell venni a gyerek
egyéni haladási tempóját, nyelvi fejlettségét.
Türelem, elfogadás, bátorítás, pozitívumok kiemelése, hiteles pedagógusi magatartás!!!
Különösen dadogó, hasadékos és diszfáziás gyermekeknél fontos.

Beszédfogyatékosok, ezen belül is a dadogók különleges gondozáshoz való

joga, esélyegyenlőségének biztosítása
(MOLNÁR L. (2004): Dadogók helyzete a közoktatásban és a felsőoktatásban. In Schmidtné Balás E.: Képeskönyv a
dadogásról. Közhasznú Alapítvány a Dadogókért. 2004. p.222-240.)

7
Nemzetközi egyezmények, jogszabályi háttér:

Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ, 1989)

az egyezményben részes államok elismerik a fogyatékos gyermek különleges gondozáshoz
való jogát.
Mo. is elfogadta az egyezményt (1990)

A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai (ENSZ, 1993)

- ez tulajdonképpen az emberi jogok nemzetközi alaptörvénye
- esélyegyenlőség: az egyenlő részvétel célterületei: hozzáférhetőség, oktatás, foglalkoztatás,
jövedelem, szociális biztonság, stb…
- 1998. évi XXVI. tv. az esélyegyenlősítés célterületeirőloktatásban: a fogyatékos gyermek
joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és
gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben
vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-2003-ban módosult: a fogyatékos megnevezés helyett sajátos nevelési igényű gyermek,
tanuló.
Sajátos nevelési igényű gyermek (A közoktatási törvény 121§ (1) 29. pontja szerint) az, aki a
szekértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékos együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy
kóros aktivitászavar)
A közoktatási törvény 30§: „a SNI-ű gyermeknek joga van hogy megfelelő ellátásban
részesüljön attól kezdve, hogy jogosultságát megállapították. A különleges gondozás
megszervezése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján történik.

Óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás

Lehet szegregált és integrált, a törvény megteremtette a keretet mindkét formához, a döntést a
szakértői bizottságra bízza.

Az integrált nevelés feltételei:

-Alapító okiratban szerepeljen a különleges gondozási feladat
-A nevelési ill.pedagógia program tartalmazza a megfelelő sérülésspecifikus pedagógiai és
egészségügyi habilitációs, rehabilitációs feladatokat.
-Megfelelő tárgyi és személyi feltételek

Az önkormányzat kötelessége:
- utazó gyp-i hálózat biztosítása
- magasabb normatív hozzájárulás
- integrált neveléshez szükséges feltételek biztosítása (1990. év LXV. Törvény 1.§)
- a szülő kérheti a lakóhely szerinti polgármester segítségét ahhoz, hogy a gyermeke
neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket megteremtse. (közokt. t. 13 § )

A szakértői bizottságok működése

A közoktatási törvény 34. §-a alapján a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-
oktatási intézmény feladatainak ellátását segítik.
Feladata: fogyatékosság szűrése, vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek ellátására, ellátási
módra, formára, helyre, komplex vizsgálat

8
A szakértői vizsgálat részleteiről a többször módosított 14/1994. MKM. rendelet rendelkezik.

A különleges gondozáshoz való jog érvényesülése (folyamata)

1) óvoda, iskola (vagy a szülő) észleli a problémát, jelez a nevelési tanácsadó felé
- nevelési tanácsadó, ha megítélése szerint a gyermek SNI, javasolja a szülőnek, h jelenjen
meg a szak. biz. vizsgálatán.
- nevelési tanácsadó átküldi az addigi saját vizsgálati anyagait az illetékes szak. biz.-nak.
2) szakértői javaslat iránti kérelem közoktatási nyomtatvány kitöltése
3) a szülővel közli a vizsgálat javaslatát és aláíratja, majd elküldi a kérelmet a szak. biz.-
hoz.
4) a szakértői bizottság előjegyzésbe veszi a vizsgálatot, és értesítést küld a szülőnek az
időpontról (legalább nyolc nappal korábban)
5) A szülő elviszi a gyermeket. A komplex gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi
vizsgálat eredményének tükrében a bizottság javaslatot tesz a gyermek adekvát
beiskolázására, az ellátás módjára, helyére, fejlesztési irányokra. A szülőt tájékoztatja
lehetőségeiről. A kijelölt intézményt a szülő választhatja ki a javasoltak közül.
( közokt. t. 91§)
6) a szülő a javaslattal egyetért
7) a szakértői biz értesíti a kijelölt intézményt a gyermek fogadásáról
8) tanulói jogviszony létesítése férőhely esetén

Problémák a különleges gondozáshoz való jog érvényesülése terén:

A szülő nem ért egyet:
- a vizsgálat szükségességével ( a közoktatási törvény kötelezheti ere a szülőt
- a szakvéleménnyel nem ért egyet: az illetékes jegyzőnél kérhet felülvizsgálatot
- veszélyeztetett gyermekek: a szülő nem engedi érvényesülni gyermeke különleges
gondozáshoz való jogát: a jegyző kezdeményezheti a gyermekvédelmi törvény alapján
a védelembe vételt

A sajátos nevelési igény felülvizsgálata

A szakértői bizottságok által készített szakvélemények jogszabályban meghatározott idő után
fogyatékosság típusonként érvényüket vesztik.

Pozitív diszkrimináció dadogó tanulók esetében:

értékelés, minősítés alóli felmentés (lásd előző cikk)
A pozitív diszkrimináció alapvető célja a felzárkóztatás.
A szakértői vélemény illetve a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató a
tanulót mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, ám
az iskola emellett köteles egyéni foglalkozást szervezni a gyerek számára, melynek célja a
felzárkóztatás.
Az alapműveltségi és az érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett másikat választhat a tanuló.
A különböző vizsgákon biztosítani kell a tanuló számára a hosszabb felkészülési időt, írásbeli
vizsgákon biztosítani a tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (írógép, számítógép). Ha
szükséges az írásbeli vizsga felváltható szóbelivel és fordítva.
Erre a mentesítésre szakértői vizsgálat indítható.

Érettségi vizsga vizsgaszabályzat

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
Pozitív diszkrimináció:
- ha a kötelező érettségi vizsgatárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés és
minősítés alól, helyette a választott vizsgatárgyból tesz vizsgát.
- írásbeli vizsga esetén a rendelkezésre álló idő max. 60 perccel hosszabbítható
- lehetséges segédeszköz használata
- felkészülési idő max. 20 perccel hosszabbítható
- szóbeli kiváltható írásbelivel

9
 - írásbeli helyett szóbeli vizsga

Az OKÉV (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) útmutatása

Dadogókra vonatkozó lehetőségek: érettségi vizsga esetén, ha előzetesen javasolt volt az
értékelés és minősítés alóli felmentés
Súlyosan dadogók esetében:
- a tanuló szóbeli vizsgáztatás helyett írásos anyagot készíthet valamennyi tárgyból
- beszédlassító készüléket használhat
- a minősítésben a vizsgabizottság elfogadó-mérlegelő értékelést alkalmaz, figyelembe
veszi a tanuló egyéni beszédállapotát

Pozitív diszkrimináció a felsőoktatásban részt vevő fogyatékos hallgatók esetén

Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Tv., 29/2002. (V. 17.) OM rendelet
- lehetséges a tanulmányi kötelezettségek, vizsgakövetelmények alóli részleges vagy
teljes felmentés, más mód választása, illetve speciális segítségnyújtás
- a fogyatékosságot szakvéleménnyel kell igazolni

Beszédfogyatékos hallgató esetén

- súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi
tárgyból
- ha szóbeli vizsgát választ, hosszabb felkészülési időt kell biztosítani számára: az alap
időtartam legfeljebb 30%-áig terjedhet
- fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítésére az intézmény vezetője koordinátort
jelöl ki

A koordinátor feladata:
- a hallgató által benyújtott felmentési kérelmeket elbíráló bizottság munkájában részt
vesz
- kapcsolattartás a fogyatékos hallgató személyi segítőivel
- a hallgató tanulmányai, vizsgái során alkalmazandó segítségnyújtási lehetőségek
biztosítása, szorgalmi időszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs
lehetőségek megszervezése
- javaslattétel a normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges
tárgyi eszközök beszerzésére

Összegzés
Elmondható, hogy jogszabályi szinten a SNI(sajátos nevelési igényű) gyermekek, tanulók
különleges gondozásához való joga maradéktalanul biztosított, szabályozott. Számos
többletszolgáltatás biztosításával, ill. pozitív diszkriminációt célzó intézkedéseivel megteremti
ellátásukat. Ezek segítségével biztosított lesz számukra az ismeretek megszrzése, amelyek
szükségesek képességeik kibontakozásához, társadalmi beilleszkedésükhöz, önálló életvitelük
megvalósításához.
A jogszabályi háttér tehát adott, a kérdés az, hogy a napi gyakorlat szintjén ezek a jogi
normák hogyan, s mennyire valósulnak meg?

(SALNÉ LENGYEL M. (szerk.) (2004). Logopédia. OM Sulinova. )

A pedagógiai szakszolgálatok rendszerében a logopédiai ellátásra létrehozott intézmény a

LOGOPÉDIAI INTÉZET.
Miniszteri rendelet szabályozza (a pedagógiai szakszolgálatok, ezáltal) a logopédiai intézet
működési rendjét, tárgyi- és személyi feltételeit, tevékenységtartalmát. A L. I. önálló
pedagógiai szakszolgálati intézmény, módja van:
 ambuláns kezeléssel súlyos esetek komplex ellátására, hosszan tartó intenzív kezelésre
 a foglalkoztatott logopédusok szakmai specifikálódására
 szakmai műhelyek létrehozására
10
  szakmai kiadványok készítésére
 szakmai szolgáltatásra
A L. I. nem vesz részt hatósági, igazgatási jellegű tevékenységben. Az itt készült vizsgálatok,
szűrések dokumentációit, összegzést átadja a Nevelési Tanácsadó vagy a Sz. B. részére.

A logopédiai ellátás megvalósulhat:

– Önálló logopédiai intézetben
– Többcélú közös igazgatású intézményben:
o Általános iskola és logopédiai intézet
o Nevelési tanácsadó és logopédiai intézet
– Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben
o Általános iskola és egységes pedagógiai szakszolgálat

Logopédiai szűrések, vizsgálatok:

A szűrés elvégzése mindenkor a logopédiai ambulanciák feladata (közoktatási tv. írja elő),
komplex vizsgálatot csak a szülő beleegyezésével és együttműködésével lehet végezni.
A komplex vizsgálatok lehetőségei:
A diagnózis felállításához minden esetben szakemberek együttes konzultációja és
véleményalkotása szükséges (logopédus-gyógypedagógus, pszichológus, szakorvos).

A logopédiai fejlesztés alapelvei:

– A fejlesztésben törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a
személyiség és beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.
– A fejlesztés tudatos és tervszerű legyen, diagnózistervterápiaértékelés
– Figyelembe kell venni a módszerek megválasztásakor az életkort, pszichikai
sajátosságokat, értelmi képességet, beszédhiba típusát és súlyosságát.
– A beszédfejlődés (adott) szakaszát figyelembe kell venni.
– Sokoldalú percepciós fejlesztés szükséges.
– A csoportos és egyéni munka egységben valósuljon meg.
– A beszédhibás fejlesztése legyen folyamatos, intenzitása a beszédhiba típusától és
súlyosságától függ.
– Fontos a beszédhibás motiválása.

Logopédiai óvoda (pl. ELTE Gyakorló Logopédiai Óvoda)

(Taníts meg engem!)
"A logopédiai óvoda a logopédiai ellátás újabb formája. Feladata súlyos beszédhibás,
részképesség-gyenge gyermekek korai fejlesztése, iskolára előkészítése, a beszéd indítása és
komplex terápiája, a tanulási és viselkedési zavarok prevenciója... 4–7 éves korú gyermekek
számára." (Pedagógiai Lexikon, Keraban kiadó, 1996.)

A program kidolgozói figyelembe veszik az óvodai nevelés országos alapprogramját,

valamint a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

A beszédjavító óvoda célja, hogy biztosítsa e gyermekcsoport számára azt a feltételrendszert,

amely figyelembe veszi a beszédhiba és a kommunikációs zavarok kisgyermekkori tüneteinek
változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni teherbíró képességet, a fejlődés egyéni
ütemét, alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz. A beszédjavító óvodai fejlesztés egyéni,
kiscsoportos, csoportos formában, kötött keretek között, a szülők bevonásával történik. A
fejlesztés játékos, lényege a mozgás közben történő tapasztalatszerzés, a beszéd- és nyelvi
képességek mozgósítása, a gyermeki fantázia és kreativitás kibontakoztatása, a gyermekek
sikerélményhez juttatása.

Az intenzív, sérülésspecifikus, sokoldalú fejlesztés az óvodai alapprogram megvalósításán túl

foglalkozási körökhöz kötötten valósítható meg. Ezek részei a következők: Az alapozó
11
foglalkozások (mozgás- és kommunikációfejlesztés, anyanyelvi fejlesztés,
vizuomotoroskészség-fejlesztés) biztosítják, hogy e gyermekek számára kialakuljon a sikeres
iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, értelmi és szociális érettség. Az alapozó
foglalkozások nyújtanak lehetőséget az egyes speciális foglalkozások bevezetésére is (Ayres-
terápia, Frostig-terápia, grafomotoros fejlesztés, diszlexia-prevenció, diszkalkúlia-prevenció),
melyek a tanulási zavarok megelőzését, az olvasás, írás, számolás problémamentes
elsajátítását teszik lehetővé. A logopédiai óvodai fejlesztési modell átmeneti különneveléssel
biztosítja, hogy e gyermekek sikeresen integrálhatók legyenek az iskolarendszerbe.

A beszédjavító óvodai neveléshez az óvoda hagyományos felszerelésén túl feltétlenül

szükséges egyéni foglalkoztató szoba és tornaszoba. Szükség van logopédiai tükörre, álló
tükörre, speciális tornaszerekre, a finommotorika fejlesztését szolgáló eszközökre,
természetes anyagokra, fejlesztő játékokra, valamint a logopédus speciális eszközeire
(logopédiai táska, hívóképek, játék- és feladatgyűjtemények).

A logopédiai óvodai fejlesztés vezetésére a program feltételezi logopédus tanár vagy

terapeuta alkalmazását, akinek munkáját az óvodapedagógus segíti.

Zölderdő Óvoda (azt hiszem alapítványi óvoda)

Logopédiai csoportjainkba szeretettel várunk :

 jó értelmi képességű, de megkésett beszédfejlődésű
 beszédészlelési, beszédmegértési problémás
 súlyos beszédhibás
 diszlexia veszélyeztetett
 író-rajzoló mozgásban ügyetlen gyermekeket!

Miben vagyunk mások?

 egyedülállóan komplex fejlesztés
 a gyermekeket logopédus, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta
együttesen fejleszti
 mindennapos logopédiai foglalkozás
 12 fős csoportok családias, derűs légkör
 játékos egyéni és kiscsoportos foglalkozások
 a gyermekek fejlődését félévenként felmérjük
 mozgásterápiák: Ayres, HRG
 pszichológusi segítség igény szerint
 a felvételt komplex logopédiai vizsgálat előzi meg
 A gyermekek óvodai életét kézműves foglalkozások, néptánc, közös családi
programok színesítik.
 Óvodánk jól megközelíthető helyen, reprezentatív villaépületben található

A logopédiai csoportokba a felvételt komplex vizsgálat előzi meg, erre időpontot az óvoda
logopédusaitól kérhetnek.

Beszédjavító iskola, osztály (egyéni példák alapján) Forrás: a világháló

Javaslat a XXII. Kerületben

A XXII. kerületi Önkormányzat távlati tervei között szerepel egy fejlesztő logopédiai osztály
indítása, amennyiben a kerület lakossága ezt támogatja és igényli.

12
A logopédiai osztályban olyan általános iskolába kerülő gyermekek nevelése és tanítása
történik, akik számára a beszédhiba javítása még nem fejeződött be, vagy egyéb
részterületeken vannak olyan hiányosságok, melyek a speciális fejlesztő munkát szükségessé
teszik. Az osztály speciális jellege abból adódik, hogy - az általános iskolai tananyag
elsajátításával párhuzamosan - a gyermekek minden nap részesülnek logopédiai fejlesztő
terápiában. Így az osztály munkájában az osztálytanító mellett a logopédus is igen tevékenyen
részt vesz. Az olvasás tanítása a hagyományos szótagoló (hangoztató-elemző-összetevő)
módszer szerint történik, hogy a későbbi iskolai kudarcok elkerülhetőek legyenek.
(+ a Meixner módszert ide lehet venni, talán erről máshol van szó)
Kik járhatnak ebbe az osztályba?
Olyan iskolaköteles gyermekek, akik ép értelemmel, de a tanulmányaikat nehezítő
beszédhibával, vagy részképesség problémával küszködnek.
A beiskolázáshoz minden esetben szükséges a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság vizsgálata és véleménye, valamint a szülők hozzájárulása.

Palotás Gábor Általános Iskola Budapest II. kerület

Mit tudunk nyújtani?

Az olvasást, írást Meixner módszerel tanítjuk. Két év alatt teljesítjük az első évfolyamot,
annak érdekében, hogy elegendő idő jusson a képességek fejlesztésére, a készségek
kialakulására, a tanultak rögzítésére, elmélyítésére.
Mindenkinek egyéni haladási tempót biztosítunk.
A logopédiai osztályaink nyújtotta segítséget a diákok a nyolcadik osztály befejezéséig
élvezhetik. Az egyéni fejlesztést logopédusok, fejlesztő pedagógus, pszichológus,
gyógytornász, Ayres-terapeuta összehangolt munkája biztosítja.
Az osztályokban pedagógiai asszisztensek segítik a differenciált nevelést, oktatást.5.
osztálytól heti 3 órában angol nyelvet, 7. osztálytól heti 1 órában számítástechnikát oktatunk,
bár a tanulókkal már alsó tagozatban megismertetjük a számítógép használatát.
Külön lehetőséget nyújtunk felső tagozaton az informatikai ismeretek bővítésére.
Oktatómunkákban biztosítjuk a sokoldalú szemléltetést. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy
az elvont, elméleti tananyag elsajátítását gyakorlati ismeretek megtapasztalásával is
támogassuk. Fontosnak tartjuk növendékeink személyiségében rejlő értékek
kibontakozásának segítését.
Az iskolába iratkozás feltétele a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság javaslata.

Küldetésnyilatkozatunk
Általános iskolánk, ép értelmű, a nyelvi képességekben fejlesztésére szoruló gyermekek
oktatását-nevelését vállalta.
Osztályaink maximális létszámát 12 főben határoztuk meg.
Nevelőtestületünk összetételével és szakmai színvonalával tanulóink oktatása, nevelése iránt
elkötelezett.

Magasan képzett
– logopédusok,
– gyógypedagógusok,
– tanítók,
– szaktanárok,
– fejlesztı pedagógusok,
– gyógytestnevelő,
– iskolapszichológus,
– pedagógiai asszisztensek

13
együttesen munkálkodunk azon, hogy a ránk bízott gyermekek megkaphassák azt a segítséget,
amellyel az általános iskolai követelményeket teljesíteni tudják, és személyiségük
harmonikusan fejlődjön, kibontakozhasson.
A különleges gondozáshoz való jog alapján tanulóinknak, szükségleteik szerint egyéni, illetve
kiscsoportos foglakozásokat is biztosítunk minden évfolyamon, hogy tartós kudarcok helyett a
folyamatosan bővülő ismeretek elsajátításra képesek legyenek, és képességeiket
kibontakoztathassák.
Bevezető szakaszunk 3 év, (kis és nagy 1. és a 2. osztály) melyben az első két év az olvasás-
írás és számolási készség biztos alapokra helyezése a legfontosabb célkitűzésünk, igazodva a
gyermekek képességeihez.
Az alsó tagozaton, életkori sajátosságaiknak megfelelően, iskolaotthonos keretben
fokozatosan készítjük fel Őket a az önálló tanulásra.
Felső tagozaton tanulószobai foglakozással is támogatjuk tanulóinkat feladataik sikeres
elvégzésében.
Minden évfolyamon különös figyelmet fordítunk a megfelelı módszerek és az elsajátításhoz
szükséges időtartam, továbbá a szemléltetés, eszközhasználat biztosítására.

Kőszeg Beszédjavító Általános Iskola és Kollégium

Az iskolánk nevelő-oktató tevékenysége a többi általános iskolák műveltségi területeivel,

tanterveiben szereplő tantárgyakkal megegyező. Az iskola specialitása a beszédben és nyelvi,
kommunikációs és tanulási képességekben megtalálható hiányosságok intenzív pedagógiai,
pszichológiai korrekciója, rehabilitációja.
Célunk a különoktatással, fejlesztéssel minél előbb jól kommunikáló, az anyanyelvi
fejlődésben rendezett képességekkel rendelkező tanulók iskolai pályafutásának, tanulmányi
előmenetelének és továbbtanulásának segítése. A más, tanulási képességek hiányát mutató –
diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia – részképességek korrekciója is fontos követelmény. A
kiscsoportos és egyéni fejlesztések mindenkor a gyermek aktuális és beszédállapotához,
fejlettségi szintjéhez igazodnak.
A tanévenkénti felvételt – szülői kérelem alapján – a Beszédjavító Országos Szakértői és
Rehabilitációs Bizottság (Budapest) szakvéleménye alapján biztosítjuk.
Kollégiumainkban közel 100-120 főnek tudunk megfelelő színvonalú ellátást biztosítani. Erre
az iskola országos beiskolázása alapján jelentős igény mutatkozik. A délutáni szabadidős
programok széles lehetőségeket biztosítanak a pihenésre, a sportolásra illetve a másnapi
felkészülésre is.

14