3.

tétel
Komplex gyógypedagógiai- pszichológiai vizsgálat alkalmazása a beszédfogyatékosok
diagnosztizálásának gyakorlatában. Pszichodiagnosztika a logopédiában. Megfigyelési
jegyzőkönyv és a szakvélemény szempontrendszere.
A logopédiai terápiához szükséges logopédiai vizsgálatok általános metodikája és
paradigmája. Az egyes vizsgálati lépések bemutatása. A diagnózis felállításának lépései
és feltételei. A statusdiagnózis, a differenciál-diagnózis, a folyamatdiagnózis értelmezése,
szerepe a logopédiai terápia sikerességében. Az egyes logopédiai kórképek “minimális
vizsgálati protokollja”.

A pszichodiagnosztika a pszichikus képességek és funkciók, a személyiség különböző

dimenzióinak megismerését teszi lehetővé leíró jellegű (megfigyelés), ill. kvantitatív és
kvalitatív elemzésekre alkalmas (pszichometrikus) jellegű pszichometriás eljárások
felhasználásával. A klinikai pszichológián belül az orvosi diagnosztika analógiájára alakult ki,
a gyp. diagnosztikában évtizedek óta a komplex gyógypedagógiai-pszichológiai diagnózis
kialakításának alapfeltétele. A gyp. pszichodiagnosztika jól konstruált, standardizált,
különböző pszichológiai elméleti háttérrel rendelkező vizsgálóeljárások széles körét
tartalmazza.

I Komplex vizsgálat: - orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai

1. Pszichológus:
- standardizált tesztek felvétele, értékelése
- telj. Profil értelmezése
- teljesítmény mögötti pszichikus folyamatok megismerése
- teszteredmények összehasonlítása
- javaslattétel

2. Gyógypedagógus:
- anamnézis, nevelési szempontok értelmezése
- gyp.-i vizsgálatok
- szociális tényezők feltárása
- iskoláztatási esélyek megítélése
- egyéni korrekciós lehetőségek
- gy. Védelem

3. Orvos:
- kóreredet, patomechanika elemzése
- szomatikus, egészségi állapot felmérése
- diff. Diagnózis
- pszichoszomatikus jelek
- kiegészítő vizsgálatok
- terápiás eljárás javaslata
- szülők továbbirányítása

A komplex gyógypedagógiai-pszichológiai modell az egyént nem betegnek, hanem a

környezetével aktív kapcsolatban álló személynek tekinti, aki ha hordozója is egy adott
állapotnak, képes a változásra, és környezetének alakítására. Komplex jellege abban áll, hogy
a teljesítmények, a képességek, és a funkciók, vmint ezek működését meghatározó belső és
külső feltételek figyelembevételével történik az adott probléma, a teljes klinikai kép feltárása
a következő több szempontú megközelítés alapján:
 pedagógiai szempontú megközelítés
 pszichológiai szempontú megközelítés
 kóroki szempontú megközelítés

1
  szociális szempontú megközelítés
A komplex vizsgálati modell részei továbbá:
 anamnézis, előélet, életút alakulásának megismerése
 jelenlegi aktuális állapot és teljesítmény színvonalának megítélése
 diagnózis megfogalmazása vmennyi szempont figyelembevételével

II. A megismerés szempontjából a legfontosabb területek és vizsgálati eszközök

o intelligencia (Binet, HAWIK, MAWGYI-R, Raven, SON)

o beszéd (Peabody, Token, GMP)
o észlelés és mozgás (Bender A-B, Frostig, Goodenogh, Oseretzky)
o emlékezet és figyelem (Rey-teszt, Pieron-teszt)
o szociális érettség (Doll skála)
o Személyiség (Világ-teszt, CAT, Szondi, Rorschach
o Csecsemő és kisgyermekkorban alkalmazott eljárások (Brunet-Lesine, Denver,
Bayley)

I. Logopédiai vizsgálatok:

„Logopédiai vizsgálatok kézikönyve” ill. A megfelelő tételeknél megtalálható és a

lehetséges vizsgálatok még:

- PPVT – aktív szókincs

- GMP - auditív észlelés- és beszédértés
- PPL - nyelvi fejlettség

II. Pszichodiagnosztikai tesztek

1. A Wechsler- féle inteligenciavizsgálat:

MAWI:
Felépítése: 1. Verbális részpróbák:
-ismeretek
- helyzetek megértése
- számismétlés
- számolási feladat
- összetartozás /főfogalom megnevezés/

2. Performációs próbák:
- rejtjelezés próba
- képrendezés
- képkiegészítés
- mozaikpróba
- szintézispróba

A feladatok minden próbán belül fokozatosan nehezedő sorrendben követik egymást.

- a feldolgozás első szakaszában meghatározzuk a verbális intelligencia szintet /Vq/ és
- a performációs intelligencia szintet /Pq/ és
- az általános intelligencia szintet /IQ/
- második szakasz: az intelligencia struktúrájának meghatározása
- az egyes részteljesítmények egymással való összehasonlításából feltérképezhető az
intelligenciastruktúra, amelyben saját átlagszintjéhez mérten kiemelkedő vagy
elmaradt intelligeciafunkciói azonosíthatók
- harmadik szakasz: a mentális hanyatlás mértékének megállapítása

2
 2. Snijders- Omen –féle nonverbális intelligenciavizsgálat: SON

- egyéni vizsgálat formájában alkalmas a gyerekek és azok spec. Csoportjainak

vizsgálatára
- viszonylag kultúrához igazságos eljárás
- egy feladatot kivéve /Mozaik / időfaktor mentes
- a teljesítmények értékelése deviációs IQ-val történik, standard pontok alapján
- a standard pontok alapján megadható a vizsgálati személyek intelligencia profilja is
- szubtesztkor, intelligencia kor megálapítása
- 8 szubtesztből áll
- nonverbális intell. Vizsgálat
- komplex módon képes a képi asszociatív gondolkodás.
- A szemléletes kombináció mérésére
- A klasszikusnak mondható formaészlelés és az
- Emlékezet feltárása
- 1-1 pszichés funkció mérésére 2 szubteszt szolgál, így a teszt két paralel egymástól
függetlenül és /vagy együttesen felvehető sorozatra bomlik
- a Formaészlelést a MOZAIK /I / és a RAJZOLÁS /VII./ szubteszt vizsgálja
- a Mozaikban az észlelt Gestaltot lapokból és kockákból kell összeállítani, míg a
rajzolásnál komplex mozgáskoordinációs grafomotoros teljesítményhez kötött a
Gestalt elképzelés
- itt irányok és szügek létrehozása által nehezített a „jó alak” szerveződése.
- Mindkét próba érzékeny az organikus id,r,-i sérülésre
- a Közvetlen emlékezetet az EMLÉKEZET KÉPEKRE /II./ valamint a KNOX-
KOCKÁK /VI/ szubteszt méri fel.
- Az elemi kombinatív készséget a KOMBINÁCIÓ /III:/ és a KÉPKIEGÉSZÍTÉS /V:/
vizsgálja
- Az absztrakciós képességet az ANALÓGIÁK /IV/ és a SZORTÍROTÁS szubtesztek
tárják fel
- A 8 szubteszt két ülésben is felvehető
- felvétele átlag 60 p
- a feladatok változatosak és az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe veszik

3. GOOUDENOUGH - féle emberalak ábrázolás

„ Rajzolj egy embert, amilyen szépet csak tudsz!”

- egyszerű, gyors,
- időközönként megismételhető
- nem verbális
- a kiértékelés gyors, figyelembe veszi:
a. a megrajzolt tesztrészek számát
b. helyes kapcsolódásukat
c. az arányokat
d. a dimenziót
e. a vonalvezetést
f. a formai kifejezést….stb..
- minden fellelhető jegy 1 pontnak felel meg
- elérhető össz.pontszám 51
- felhasználás 3-13 évig
- a gyermekrajz értékeléséhez objektív alapot teremt
- a gyermeki intelligenciát új oldalról, új eljárással közelíti meg
- meghatározhetjuk egy gyermek rajzkorát /RK/
- a rajzkor figyelembevételével RQ / rajz-quotiens/
- a Binet –Simon teszttel magas korrelációt mutat

3
 4. BENDER A PRÓBA- óvodáskorúak vizuomotoros koordinációs fejlettségének
vizsgálata

- papír-ceruza teszt
- 4-6 éves korig
- kiegészítő vizsgálatként alkalmazzuk
- a vizuomotoros rendezési szintnek az IQ-hoz viszonyított alacsony értéke organikus
jelzésnek tekinthető
- a vizuomotoros rendezésképessége romlik, ha a perceptuomotoros organizáció, az
észlelés és a mozgásosság összerendezése megbomlik
- az olvasás-írástanulás folyamatainak várható nehézségeiben használható predikciós
próbaként.
- Miként szerveződnek a vizuális ingerek alakzattá
- Az ábramásolás gyakran sikertelen, akiknél a nagy- és finommozgások ügyetlenek
- feladata a bemutatott minta lemásolása 10 ábra
- no-verbális
- időkorlátoktól független

5. BENDER B

- iskolások vizsgálata
- vizuomotoros koordináció vizsgálata
- mértani ábrák lemásolása
- 9 feketével rajzolt ábra, kartonlapokon
- másolás

6. FROSTIG TESZT:

- vizuális percepció vizsgálatára alkalmas eljárás

- a tanulási zavarok és a percepciós folyamatok fejlődési zavarai között összefüggés
van
- a percepciós folyamatok zavarai mint a tanulási folyamatok zavarai jelennek meg
- a teszt ennek diagnosztizálására készült
A teszt felépítése:
- 4-7 éves korú gyerekek
- egyéni és csoportos vizsgálat
- 30-35p
- 5 szubtesztből áll
- 5 percepciós képességet fed le
I. szem –kéz koordináció
II. alak-háttér pecepció
III. alak konstancia
IV. térbeli helyzet
V. térbeli viszony

7. BRUNET – LESINE teszt

- csecsemőteszt
- a normálistó eltérő fejlődésű gyermekek korai szűrésére szolgál
- viselkedés
- pszichikai fejlődés mérője
- a vizsgálati eredmények profillapon történő ábrázolása, jellemző képet ad a fejlődés
üteméről, minőségéről, harmóniájáról

4
 - a profillapokról leolvasható, hogy adott esetben általános, vagy csak meghatározott
funkcióterületeken való lemaradásról van-e szó
- így meghatározható a fogyatékosság jellege és súlyossági foka
- FQ , fejlődési quotiens
- Csak akkor tekinthető abnormálisnak, ha értéke 70- nél alacsonyabb
- 1-24 hónapos korig 15 szintből áll
- minden szintet 10 tétel képvisel: 10 próba és 4 kérdés
- a pszichomotoros fejlődési skála tartalmazza még a 30 hónapos korú gyermekek
vizsgálatára alkalmas kiegészítő szintet is
- skálájuk tételeit 4 kategóriába sorolták:
a. mozgás, vagy poszturális adaptáció
b. szenzomotoros koordináció vagy a tárgyakkal szembeni adaptációs viselkedés
ill. manipuláció
c. beszéd
d. szociabilitás /személyi kapcsolatok, szociális helyzetekhez való
alkalmazkodás, éntudat, szokások kialakulása

8. HiSKEY- TESZT

- non-verbális eljárás
- hallássérült és halló gyerekek képességstruktúrájának vizsgálatára alkalmas
- 3-16 év
- fokozatosan nehezedő altesztek
- észlelési analízis-szintézis
- képi asszociációs készség
- fogalomalkotás
- az elemi konstruáló képesség
- emlékezeti folyamatok
- az eredményekből származó quotiens : Hiskey- IQ
- nincs magyar standard /kísérlet/

9. REY- OSTERRIETH COMPLEX FIGURE TEST /RCFT/

- az RCFT minden alkalmazási módja erősebben korrelál a performációs hányadossal,

mint a verbálissal
- az azonnali késleltetett előhívás a képrendezéssel és a mozaikpróbával korrelál, a
felismerési teljesítmény szignifikáns korrelációt mutatott a képrendezéssel és a
számszimbólummal
- geometriai formákból álló ábra
- a vizsgálati személynek le kell másolni
- vizuális konstrukciós képesség
- nincs magyar standard
Alkalmazási típusok:
1. az ábra másolása vizuospaciális konstrukciós képesség megítéléséhez
2. másolás utáni azonnali előhívás, tartama 10-15 mp
3. de a promt. Felidézéstől 3 percig terjedhet
4. másolás után késleltetett előhívás, a késletetési idő 15-60, extrém esetben
4órától-2 hétig
5. másolás utáni késletettet előhívás- azonnali felidézés nélkül
Kivitelezés módja:

1. színes filctollak alkalmazása sorrendben: fekete, piros, kék, zöld, sárga, barna
2. a kivitelezés irányának és sorrendjének követése
3. másolási feladat 6 szín felhasználásával, másolás idejének rögzítésével

5
 4. a hat színt a vizsgálatvezető cseréli, ezáltal az egyéni információfeldolgozási
stratégiát ismerhetjük meg
- a vizsgáló számokkal jelölő a kivitelezett elemek sorrendjét
- 35 vonal ill. szekvencia jelölése

III. A megfigyelési jegyzőkönyv és a szakértői vélemény

Megfigyelési jegyzőkönyv

Cél a személyiség egészét megfigyelni, valamint a helyzethez való adaptálódás milyenségét.

A megfigyelést egyfelől szubjektivitás jellemzi (a vizsgáló személyisége), másfelől pedig
objektivitás (a vizsgálatok eszközei).
A vizsgálat során folyamatosan és pontosan kell rögzíteni minden intuíciót, mindent, amit a
gyermek mond és csinál.
Vizsgálat:
 60% tesztek
 40% megfigyelések
A diagnózisnak fejlesztő jellegűnek kell lennie, de mégis status – diagnózisnak.
Szempontsor:
1. Magatartás, viselkedés
 Kapcsolatteremtés
 Kooperáció (Elfogadja-e, hogy viselkedését kívülről irányítják?)
 Feladathelyzethez való alkalmazkodás (feladattudat, feladattartás, Felismeri-e
a szabályhelyzetet? Alkalmazkodik-e ehhez? Betartja-e a szabályokat? El
tudja-e választani a feladatot a játéktól?)
 Önállóság, önállótlanság foka (egítséget, állandó kontaktust, biztatás, anyáról
való leválaszthatóság, Ha jelen van az anya, nem szabad látnia a gyermeknek
az anyát, illetve a legideálisabb, ha testi kontaktusban sincsenek! A gyermek
esetleges bizonytalansága általános-e vagy szituatív?)
 Motiváció (Érdeklődés, igényszint, önmagával szembeni ítélőképessége,
kudarc és a siker hatása, frusztrációtolerancia, monotónia-tűrése, agresszivitás
jelenléte és iránya (kifelé vagy önmaga felé), szorongás)
 Énkép, önértékelés
 Megjelenés (küllem, testarányok, szomatikus megjelenés (megnyúlt, babás,
alkat, fogváltás) + dysmorphia, syndroma)
2. Játék
 Milyen játékot választ?
 Miért választja azt a játékot?
 Hogyan választ játékot?
 Céltudatos-e a választás?
 Elmélyülten játszik-e?
 Milyen a figyelme a játék alatt?
 Milyen típusú játékot játszik? (funkció, konstrukciós, szerep, szabály, rajz,
ügyességi – finommotorikus)
 Funkciónak megfelelően használja-e a játékot?
 Következtethetünk a szocializáltsági fokra, társas kapcsolatokra.
 Képet kapunk a memória milyenségéről.
A játéktevékenység megfigyelése kiemelt szerepet kap, illetve a megismerés fő eszközévé
válik, ha nem tudunk tesztet felvenni a gyermekkel.

3. Mozgás
3.1. Nagymozgások
 tempó
6
  dinamika
 erő
 összerendezettség, harmónia
 egyensúly
 koordináció
 szinkrónia (párhuzamos mozgások)
 szinkinézia (kar-láb váltakozás)
 testtartás
 bizarrériák
 együttmozgások
 mozgásformák gazdagsága/szegénysége
 gátoltság
 hypermotilitás
 remegés
 lateralitás
 labdával való manipuláció
 járás (milyen biztos, pl: széles alapú-e, vagy egyenes vonalon járás)
 állás (ataxia = nem tud megállni egyhelyben, billeg)
 lépcsőzés (fel-le tud-e váltott lábbal menni, nem megy-e túl gyorsan, vagy
túlzottan kapaszkodva a korlátba)
 futás
3.2. Finommozgások:
 Hogyan vesz valamit kézbe?
 Ceruzafogás
 Játéktevékenység során is megfigyelhetjük.
 Spontán rajz
 Vonalvezetés (lendületes, görcsös, egyenletes, erős, gyenge)
 Goodenough-féle emberrajz-vizsgálat (mennyiségi és minőségi szempontok)
 Szem-kéz koordináció
 Szemmozgások
 Artikulációs mozgások

4. Beszéd és kommunikáció
4.1. Paralingvisztikai elemek:
 Hangindítás
 Beszédkésztetés
 Metakommunikáció
 Hangsúly
 Hanglejtés
 Beszédritmus
 Arcmimika
 Adekvátság
 Hangszín
Fontos az is, ha sokat csacsog a gyermek, mert ez néha gyenge nyelvi funkciókat rejt.

4.2. Expresszív beszéd

 Alaki dimenzió (artikuláció, nazalitás)
 Tartalmi dimenzió (különböző nyelvi szintek (morfológiai, lexikai,
grammatikai, szemantikai, pragmatikai), kategorizáció, absztakció, fogalmak, ok-
okozati viszonyok, összefüggések)
4.3. Receptív beszéd
 Megérti-e, amit mondok?
 Megcsinálja-e, végrehajtja-e az utasításokat?
7
  Visszakérdez-e?
 Le kell-e neki egyszerűsíteni?
 Szájrairányultság
 Fonémamegkülönböztetés
 Relációs szavak
 Más szórend
5. Teljesítmények
A vizsgálatok, tesztek ismertetése.

Szakértői vélemény

Egyszerre status- és fejlesztési diagnózis.

Jól, logikusan megszerkesztett.
Szaknyelven, de mégis közérthetően (a terminus technikusokat megmagyarázva)
Jogi következményeket, felmentést, javaslatot tartalmazza.
Többszöri vizsgálat szükséges mindig – folyamatdiagnózis – nyomon követés.
A diagnózisnak egyértelműnek kell lennie – minden teszt által alá kell legyen támasztva.
Mindenhez írásos szülői beleegyezés szükséges.

- Adatok
Név, születési dátum, életkor, anyja neve, lakcím, hová jár.
- A vizsgálat célja
Panasz, kérés, ki kezdeményezte a vizsgálatot.
- Anamnézis
Előzmények, a korábbi vizsgálatok előzményei, kivonatolva, kiemelve az etiológiai
tényezőket.
- Vizsgálati helyzet, a vizsgálatok eredménye:
A megfigyelési jegyzőkönyv zanzásítva. Leírni, hogy milyen területet milyen teszttel lett
vizsgálva.
- Diagnózis
Részletes (differenciáló jellegű – milyen területen, milyen eltérés vagy hiányosság, ennek
mértéke, milyen okból kifolyólag) + BNO kód.
- Javaslat:
Visszautalni a vizsgálat céljára, részletesen leírni, konkrétan, hogy milyen fejlesztés, milyen
területeken, hányszor, meddig. (tehát egy rövid fejlesztési terv)

IV. Diagnózis

Definíciója:
A logopédiai diagnosztika olyan gyp-i- logopédiai tevékenység, amely feltárja a
kommunikáció, a beszéd és a nyelvi állapot, valamint a képességek fejlettségét, hiányait,
elmaradásait, diszfunkcióit, azokat a területeket, amelyeknek a működése szorosan összefügg
a kommunikáció, a beszéd- és a nyelvi teljesítménnyel. Ehhez társul még a kiegészítő
szakorvosi, pszichológiai (intelligencia, személyiség) vizsgálatok eredményeinek, valamint a
szociokulturális környezetről kapott információk értelmezése, integrálása, amely lehetővé
teszi a sérülésspecifikus fejlesztést, valamint a minőségbiztosítást.
Szűken értelmezve:
A nyelv- és a beszéd minden egyes szintjének (fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai,
lexikai, szemantikai) feltárását jelenti a produkció és a prevenció oldaláról egyaránt. Így
létrejön a nyelvi profil, mely megmutatja a nyelvi fejlettség kiegyenlítettségét
/kiegyenlítetlenségét, valamint a percepció-produkció egymáshoz való viszonyát az egyes
nyelvi szinteken.

A logopédia diagnosztikus szemléletére hatással vannak:

8
 • Orvosi diagnózis: a tünetek és etológiai háttér feltárásával a gyógyítás módját,
folyamatát jelöli ki.
• Pedagógiai diagnózis: az általános helyzetfelismerés, fejlesztés érdekében az
intellektuális, pszichikus és egyéb tényezők fejlettségének maghatározása pedagógiai
vizsgálatok segítségével.
• Gyógypedagógiai diagnózis: fogyatékosságok felismerése a deficitek feltárásával és
a prognózis meghatározása.
• Pszichodiagnosztika: lelki folyamatokat feltáró pszichológiai vizsgálóeljárások
összessége, célja a vizsgált személy pszichés jellemzőinek, fejlődésének a
megállapítása.
• Gyp-i
pszichodiagnosztika: fejlesztést, terápiát biztosító tényezők feltárása
psziochodiagnosztikai, valamint komplex vizsgálatokkal.
• Pszicholingvisztika, neuropszichológia, neurolingvisztika diagnosztikája: az agy
szerkezete és a nyelvtan közötti összefüggések, nyelvelsajátítás folyamatának, stb.
feltárása.

Logopédiai diagnosztika múltja:

Sarbó 1901-ben vizsgálati lapot állított össze, mely kiterjedt az előzményekre, jelen állapotra,
a beszédhiba fajtájára és súlyosságára. Ez a „vizsgálati protokoll” egységessé tette a
beszédhibák feltárását és nyilvántartását.
1970. Meixner-Palotás vizsgálati algoritmusa: diagnózis, prognózis, kezelés irányának és
módjának megválasztására adnak tájékozódási pontokat, hordozza a teammunka
szükségességét.
Mára megváltozott a diagnosztikai szemlélet:
Jele: - Logopédiai vizsgálat c. könyv megjelenése (1990.) szélesebb alapú logopédiai
tevékenységet alapozott meg, minden logopédiai kórkép komplex vizsgálati leírását
tartalmazza.
- 1992-ben induló Logopédiai diagnosztika tanfolyam (Gerebenné-Juhász Ágnes)
Okai:
- rokon tudományok fejlődése, a diagnosztikus megközelítés átértékelése
- gyógypedagógia és logopédia bővülése, differenciálódása és integrálódása
- kórképek súlyosbodása, komplexitása, halmozódása
- újabb terápiás módszerek születése
- szemléletbeli változás: dinamikus emberkép fontosságának felismerése a mechanikussal
szemben (lsd. A logopédiai terápiás munka módszertana tanegység)
- igény a terápia során bekövetkező (nemcsak beszédet érintő) változások nyomon
követésére, minőségbiztosításra
- 1993. közoktatási trv.  új szervezeti formák jöttek létre (fejlesztő központok, diszlexiás
osztályok, iskolák),  a pedagógus alapvető feladata, hogy tevékenysége során
figyelembe vegye a gyermek egyéni képességeit, fejlődési ütemét
- nyelvi zavar/ beszédhiba elhatárolása (Saussure)
 logopédiai tevékenység tartalma: prevenció
diagnosztika
terápia, fejlesztés

Scholz táblázata:
Beszéd fonetika  kiejtési hiba,
(beszédhangok) fonetikai zavar
Nyelv fonológia  fonológiai zavar
  (fonémák)
grammatika  morfológia morfológiai zavar
  szintaxis szintaktikai zavar
 szemantika szemantikai zavar

9
 Nyelvi zavar: a nyelvi kompetencián belül a nyelvi elemek és/vagy szabályok
ismerete, felismerése eltérő, zavart vagy hiányos egy vagy több szinten, illetve a
performancia területén mindezek alkalmazási zavara vagy képtelensége az átlagostól
eltérő nyelv- és beszédhasználatban jelentkezik. A nyelvi szintek (fonológiai,
morfológiai-szintaktikai, lexikai-szemantikai) érintettsége.
Beszédhiba: a fonetikai szint eltér a nyelvhasználók standardjától, a többi szint ép,
csak kiejtési hiba. A beszéd zavarai nem mindig érintik a nyelvi rendszert, de a nyelvi
zavarok csak a beszéden keresztül ismerhetők meg.

A logopédiai vizsgálatok algoritmusa, a logopédiai diagnosztika korszerű értelmezése

Előszűrés, szűrés, jelentkezés


Anamnesztikus beszélgetés
családi, általános, kommunikációra, nyelv- és beszédfejlődésre irányuló

A magatartás, személyiség, általános fejlettség, kommunikáció, spontán beszéd
megfigyelése szabad beszéd- és játékszituációban

Az orientáló jellegű információk alapján, a probléma körülhatárolása, a hipotézis felállítása.
Információ és adatgyűjtés az alkalmazott vizsgálóeljárásokból.

1. Tájékozódó és 2. Tájékozódó és 3. a) A gyermek-szülő

standardizált vizsgálatok a standardizált vizsgálatok a kapcsolat interakció
beszéd- és nyelvi fejlettség képességstruktúra elemzése
feltárására: a produkció és a feltárására: percepció,
percepció területein: figyelem, emlékezet, b) A szociokulturális háttér
fonetikai (artikuláció gondolkodás, muzikalitás, feltárása kérdőíves
vizsgálata) fonológiai lateralitás, téri tájékozódás módszerrel
(oppozíciós szópárok), stb.
morfológiai (PPL),
szintaktikai (GMP12),
lexikai, szemantikai (hasonlat
vizsgálat-Fehérné),
pragmatikai szinteken

A kapott adatok, információk értékelése, elemzése

Az egyéni benyomások, a logopédiai- és a kiegészítő (orvosi, pszichológiai, pedagógiai)
vizsgálatok eredményeinek összegzése. A státuszdiagnózis, a differenciáldiagnózis, a
prognózis felállítása. A terápia irányának meghatározása. Folyamatdiagnózis.
Fejlesztődiagnosztika. A terápia irányának módosítása. Kiegészítő fejlesztések.

V. Statusdiagnózis, differenciál diagnózis, folyamatdiagnózis

A diagnosztika tehát több lépcsőből álló összetett folyamat, vizsgáló, elemző, általánosító,
intellektuális és gyakorlati tevékenység, melynek során a szakember elméleti és diagnosztikai
felkészültsége alapján:
 értelmezi a feltárandó kommunikációs zavart,
 felállítja a hipotézist,
 kiválasztja és elvégzi a vizsgálatot,
 az adatokat értelmezi, elemzi a kommunikáció, a beszéd és nyelvi állapot, pszichés
részfunkciók, képességek területein,
 ezeket összeveti a környezetről, személyiségről kapott információkkal,

10
  hozzárendeli a kiegészítő szakorvosi, pszichológiai vizsgálatok eredményeit,
 adatokat integrálja, általánosítja,
 levont konklúziók eredményeként kijelöli a terápia kezdeti irányát a státusdiagnózis,
differenciáldiagnózis felállításával.
Státuszdiagnózis: jelen állapot pontos leírása a nyelvi és teljesítmény profilra
támaszkodva. A nyelvi profil tartalmazza valamennyi nyelvi szintet a beszédértés és a
beszédprodukció oldaláról is.
Differenciáldiagnózis: a hasonló tüneteket mutató logopédiai kórképektől való
elkülönítés. Elengedhetetlen a kórképre irányuló terápia szempontjából.

 A diagnosztikus tevékenységnek a terápia alatt is folytatódnia kell, a munkát

folyamatdiagnózisnak kell kísérnie, mely a fejlesztésre irányul (fejlesztődiagnózis).
Folyamatdiagnózis (fejlesztődiagnózis): szembesíti a szakembert munkájának
eredményeivel, fejlődésekkel, stagnálásokkal, visszaesésekkel. Ez teszi lehetővé a
terápiás munka eredményességének, kudarcának felismerését. A minőségbiztosítás
eszköze. Lehetővé teszi a fejlődési profil megrajzolását, a sérült és ép területek
változásának feltérképezését. Segít a terápia módosult irányának kijelölésében.
Csak dinamikus emberkép mellett képzelhető el.

VI. Az egyes logopédiai kórképek “minimális vizsgálati protokollja”

Megkésett/akadályozott beszéd-és nyelvi fejlődés vizsgálata:

1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok→ mozgásfejlődés, motoros ügyesség/ügyetlenség,
egyensúly, stb.
2. Beszédszervi állapot és működés vizsgálata (ki kell egészíteni ortodontus, fül-orr-
gégész, audiológus szakvéleményével)
3. Beszéd- és nyelvi fejlettség vizsgálata (Juhász-Bittera)- folyamatjellegű
4. Laterális dominancia: kéz, láb, szem
5. Rajzkészség és finommotorika
6. Testséma és téri tájékozódás
7. Vizuomotoros koordináció: Bender-A
8. Hallási figyelem és hallási differenciálóképesség (meggyőződünk a hallás praktikus
voltáról)
9. Megfigyelések: megjelenés, magatartás, beszédre irányultság, spontán játék és
hangadás, a szülő/kísérő és a gyermek kapcsolata, interakciói

Artikulációs zavar vizsgálata:

1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis
2. Beszédszervi állapot és működés vizsgálata
3. Beszédhangok kiejtése (tájékozódás mondóka alapján, majd utánmondás vagy
megnevezés)
4. Összefüggő beszéd és kifejezőképesség (eseményképpel)
5. A szó hangtani szerkezete- diszfázia, centrális diszlália gyanúja esetén
6. Hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciálóképesség
7. Szeriális felfogás és kivitelezés, auditív és verbális emlékezet

Orrhangzós beszéd vizsgálata:

1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok → táplálkozás, rágás
2. Beszédszervi állapot és működés vizsgálata (széleskörű)
3. Beszédhangok kiejtése (összefüggő szövegben)
4. Hallási differenciálóképesség
5. Megfigyelések: viselkedés, magatartás

11
Diszfónia vizsgálata:
1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok → a tüneteket fenntartó vagy súlyosbító tényezők feltárása
(beszédhelyzetek, betegségek,stb.)
2. Beszédszervi állapot és működés vizsgálata (hangadás, légzés, prozódia) Ki kell
egészíteni fül-orr-gégészeti, foniátriai szakvéleményekkel, sokszor pszichológiai
vizsgálat is kell.
3. Megfigyelések: viselkedés, magatartás

Dadogás és hadarás vizsgálata:

1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok → beszédhiba kialakulásának története, szülők benyomása
a gyermekről
2. A verbális és nem verbális kommunikáció jellemzői (elsősorban megfigyelések):
légzés, hangadás, testtartás, gesztusok, a kommunikáció zavarát enyhítő vagy
súlyosbító helyzetek feltárása, viselkedés, magatartás, szülő-gyermek interakciói, stb.

Diszlexia veszélyezettség vizsgálata:

A) Szűrővizsgálat előrejelző gyorsteszttel: szem-kéz koordináció, alak-háttér, alakkonstancia,
térbeli helyzet, térbeli viszonylagosság, ritmusismétlés és követés
B) Részletes vizsgálat (diszlexiaprognosztikus tesztcsomag, DPT):
1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok → mozgásfejlődés, -koordináció
2. Beszéd vizsgálata
- spontán beszéd
- szókincs
- összefüggő beszéd (eseménykép)
- relációs szavak megértése, használata
- esetleges diszgrammatizmus, beszédhiba
- nehéz szavak utánmondása
3. Fogalomalkotás
4. Különbség megfogalmazása
5. Önálló vers- vagy mesemondás
6. Hallási differenciálóképesség
7. Térbeli tájékozódóképesség
8. Laterális dominancia: kéz, láb, szem
9. Vizuális emlékezet, percepció
10. Vizuális minta követése, soralkotás
11. Auditív emlékezet
12. Mozgás
13. Ritmusérzék
14. Rajzvizsgálat (Goodenouh)
Diszlexia vizsgálata:
1. Biológiai-orvosi, beszédanamnézis és részletes szociokulturális anamnézis → család
szociális helyzete, iskolázottsága, nevelési szokások, a gyermek iskolai tanulmányai
2. Olvasás vizsgálata (Meixner felmérőlapok osztályfokonként)
3. Szövegemlékezet és –megértés
4. Írás
5. Nyelvi-grammatikai készség vizsgálata (felmérőlapokon)
Diszkalkulia veszélyezettség vizsgálata
1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis
2. Megfigyelések: óvónő véleménye, környezet- és matematika foglalkozásokon való
részvétel, spontán játék
3. Saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás
4. Soralkotás manipulatív szinten

12
 5. Számlálás növekvő és csökkenő sorrendben tárgyakkal, majd ujjon, korongon
6. Globális mennyiségfelismerés
7. Számemlékezet
8. Mennyiség-számnév egyeztetés
9. Mennyiségi relációk alkotása
10. Mennyiségállandóság
11. Összeadást és kivonást tartalmazó szöveges feladat végzése
12. Gondolkodás: analízis-szintézis, analógiás gondolkodás, összefüggések felismerése)

Diszkalkulia vizsgálata:
1. Biológiai-orvosi, beszéd-, szociokulturális-pszichés anamnézis és speciális
anamnesztikus szempontok → iskolai sikeresség/sikertelenség, pedagógusvélemények
2. Saját testen, térben, síkban, időben való tájékozódás, bal-jobb differenciálás, lateralitás
3. Számfogalom (osztályfoknak megfelelő szinten)
- számlálás növekvő és csökkenő sorrendben egyesével, tízesével
- globális mennyiségfelismerés
- mennyiségi relációk alkotása
- számnév-számjegy egyeztetése, számjegyírás
- mennyiségállandóság
- helyiérték-fogalom
- számemlékezet
4. Alapműveletek és inverzeik (osztályfoknak megfelelő szinten)
- pótlás-bontás
- összeadás- kivonás
- szorzás-osztás (2-3. osztálytól)
5. Szöveges feladat
6. Matematikai logikai szabályok felismerése (sorozat)

13