A11.

A szociális képességek fejlesztése

A szociális képesség, szociális kompetencia fogalma

Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megismeri önmagát,
környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, magatartási formákat, viselkedési módokat
Szociális képességek: az egyénnek az a sajátossága, amely képessé teszi az önálló életvitelre és a
társadalmi normákhoz való alkalmazkodásra.
Tanult képesség, tapasztalat és értelmezés során fejlődik, a szociális kivitelezés eszköze. Elemei: -
versengés, - vezetés, - együttműködés, - segítés.
Szociális készségek: legkülönbözőbb szociális helyzetek, szituációk, konfliktusok kezelése, megoldása
során kialakuló készségek, magasabb szintű automatizáltság (vitakészség, hivatali ügyintézési készség,
stb…)
Szociális kompetencia: Az a képesség, készség, aminek segítségével, ami által a környezettől, más
személyektől az egyén az általa kívánt viselkedést eléri. Ez addig terjed, amíg ezzel másokat nem sért,
nem korlátoz. A szoc. megismerés, a szoc. motívumok és a szoc. képességek, készségek, ismeretek
komplex rendszere. Alapvetően meghatározza az emberek szoc. viselkedését.
Öröklött és tanult komponensekből áll.

A szociális képességek fejlesztésének célja

- Reális önismeret, pozitív személyközi kapcsolatok kialakítása.

- Elősegítse a gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, a
kapcsolatok kialakítását, részvételt a szociális aktivitásban.
- Hozzájáruljon a gyermek életkorának megfelelő önismeretének, identitásának kialakulásához.
- Mindezek által a későbbi társadalmi beilleszkedés megkönnyítése a cél.

A szociális képességek és iskolai beválás

Szociális képességek: versengés, vezetés, együttműködés, segítés.

1. VERSENGÉS:
- Eredeti célja a túlélés, az egyén önmaga számára maximalizálja a nyereséget
- Az együttműködés során erőfeszítés a siker eléréséhez, nem zárja ki a kooperációt
- Alapszabály: fair play = esélyesség – esélytelen ellen nem versenyzem
 szabályozottság – a legyőzött nem alázható meg
- Antiszociális versenyszabály: a cél szentesíti az eszközt
- Rivalizáció: az egyén társaival összehasonlítja magát – saját érték felismerése – státusz, szerep a
csoporton belül.
2. VEZETÉS:
- Vezetőt és vezetettet feltételez, mindkét viselkedésminta elsajátítására szükség van
- Alapszabály: elfogadás – alá-fölérendeltségi viszony
- Megállapodás, szolgáltatás, díjazás
- Viszonyok:
 diktatórikus: Összetett viszonyok: paternalista diktatúra (gondoskodó hatalom)
 demokratikus: segítő vezetés (szolidaritás)
 segítő demokratikus vezetés, irányítás –legfőbb pedagógiai erény
1
3. EGYÜTTMŰKÖDÉS:
- Hozzájárulás és arányos részesedés szabályát követi.
- Fejlesztés: csoportmunka, kooperatív technikák  mindenki beleadja a legjobb tudását
 akinek nem megy, annak kénytelenek segíteni

4. SEGÍTÉS:
- Segítőképesség fejlesztése: - demokratikus iskolai légkör
- önálló kutatás, kérdések felvetése
- példamutatás, empátia
- Alapszabály:
 szükségesség – megítélés alapja: a másik helyzete, igénye, aktuális szoc.közeg elvárása,
társadalom erkölcsi normái, jogszabályok, saját szociális értékrend
 lehetségesség – megítélés alapja: tudok-e segíteni, kompetencia, veszélyek

Iskolai környezet szerepe a szoc. kompetencia alakulásában:

Az iskolai tanulás során a gyermekek különböző viselkedési szokásokat tanulnak meg:
o alapvető erkölcsi normákat,
o udvariassági szabályokat,
o egészséges élethez szükséges higiéniai, étkezési, öltözködési szokásokat,
o időbeosztást stb.

- Az iskolának nem csak a tárgyi tudás, az ismeretek nyújtása a feladata, hanem a nevelés,
hasznosítható, gyakorlati, praktikus tudás, életszerű tudás, a gyermek hétköznapi életéből merített
példákon keresztül.
- A tanórán kívüli helyzetek még nagyobb teret adnak a szoc.képességek fejlesztésére: ebédelés
(étkezési szokások), szünetek, osztálykirándulás, múzeumlátogatás, folyosó, WC stb.
- Ilyenkor még több lehetőség van a konfliktuskezelési kultúra, feszültségoldási stratégiák és
taktikák megismerésére, elsajátítására, gyakorlására - tanár modell-hatása, konfliktusmegoldó
szerepe, bánásmód, minta, a pedagógus kommunikációja. Ilyenkor könnyebben jutnak
tapasztalathoz a gyerekek saját és mások viselkedésére vonatkozó szabályokat illetően, formálódik
az állampolgári magatartás.
- Az iskolai magatartási szabályok kihatnak a későbbi munkával való kapcsolatra is.

Viselkedési szokások megtanulása, szexuális nevelés

Viselkedési szokások megtanulása:

A viselkedés legtöbb formája megtanulható egyszerű utánzással: a személy megfigyeli, majd reprodukálja
mások viselkedését. Így a személy új válaszokat tanul, illetve megerősíti a régi válaszokat.
Bandura szerint nemcsak a normális, hanem a szociális normáktól eltérő (deviáns, bűnöző, neurotikus)
viselkedést is tanuljuk.

Az utánzást vagy mintakövetést befolyásoló tényezők:

- A modell vagy minta tulajdonságai
- A megfigyelő vagy mintakövető tulajdonságai: az utánzására leginkább hajló személyek alacsony
önértékeléssel és önbizalommal rendelkeznek
- A viselkedéssel társított jutalom-értékű követelmények

Az utánzást vagy megfigyeléses tanulást irányító folyamatok:

- A figyelem: releváns információk kiszűrése
- A megőrzés folyamata: képekben vagy verbálisan (szimbolikus reprezentáció)
2
 - A mozgás reprodukálásának folyamata: a szimbolikus reprezentáció átfordítása konkrét
viselkedéssé. – a mozgás begyakorlása és finomítása pl. írás, vezetés, úszás
- Az ösztönző és motivációs tényezők a modell, viselkedése eredményeként jutalmat kapott vagy
büntetést került el, erőteljesen ösztönzi az adott viselkedés megtanulását.

Szexuális nevelés:
Fontos területe a szociális képességek fejlesztésének. Elhanyagolt terület. A szexuális nevelés elsődleges
célja a szexuális egészég biztosítása, vagyis a szexuális kultúra átadása, elsajátíttatása, s ezzel az egyének
harmonikus beilleszkedésének elősegítése, vagyis a szexuális szocializáció. TANAKnál inkább az
iskolára hárul, szülők elhárítják.
- fontos a családi élet és a szexus összekapcsolása, tudják a gyerekek, hogy összetartozik (szülőknél
is!)
- prüdéria elkerülése, megfelelő kifejezések megtanulása
- egészségvédelem hangsúlyozása, eü-i felvilágosítás, fogamzásgátlás, higiéniás szokások ismerete
- érzelmi és szociális tartalom.

A témát a NAT alapvető feladatként írja elő – biológia 8.-10.; társadalomismeret 4.-8.; emberismeret 10;
gazdasági ismeretek 10. évfolyamon
- Párképzési hajlam: tartós együttélésre késztető sajátos, szexuális vonzalommal megerősített
kötődési hajlam.
Funkciója a proszocialitás.
Alapja: bizalom, ragaszkodás, szeretet-szerelem.
- Családi lét:
1. Csoportlét – érvényes rá a csoportképzés motívuma, a rangsorképzés, a hovatartozási identitás.
Kegyetlen elnyomástól a szeretetteljes gondoskodásig terjedhet, de egyértelmű rangsort hoz létre.
2. Otthon – hovatartozási kötődés, birtoklás, territórium-védelem, közös családi szokásrendszer,
kultúra
3. Utódnevelés – feladata nem csak a társadalom újratermelése és a gondozás-nevelés, hanem
egészséges proszociális közösségek kialakulása

A szociális képességek, szociális kompetencia fejlődése a szocializációs folyamatban és színtereken

Óvodás korban:
- A szociális és érzelmi készségek egy részének működése jelentős mértékben differenciálódik.
- A megosztás, a segítségnyújtás, a bosszantás és a csúfolás az életkor előrehaladtával egyre
nagyobb mértékben jellemzi a gyerekek viselkedését. A bántalmazás, az ellenállás és az
egyezkedés készségénél ugyancsak ez a tendencia figyelhető meg.
- Az életkor növekedésével a negatív érzelmek szabályozásának egyre meghatározóbb formája a
másik fizikai bántalmazása, az erőteljes tiltakozás a gyermek számára nem tetsző tevékenység
végzésekor vagy a nézetkülönbségek megoldásakor, valamint az egyezkedés egy játék
birtoklásáért és egy tevékenységben való részvételért.
- Mindenképpen figyelemre méltó eredmény az is, hogy az érzelmek kifejezése a legfiatalabbak
viselkedését nagyobb mértékben határozza meg, mint az idősebb gyerekekét.
Iskolás korban:
- Minél iskolázottabb az édesanya, annál fejlettebbek a gyermek szociális készségei.
- A tanárok és a gyerekek semmiféle fejlődést nem látnak, sőt némi visszaesést jeleznek a vizsgált
szociális készségek terén a 7–11 éves kor között.
- A szülők szintén csökkenésről számolnak be az első és harmadik osztály között, ők viszont kis
fejlődést látnak a harmadik és ötödik osztály viszonylatában.
- Lányok szociális készségei fejlettebbek.
- Iskolázottabb szülők gyermekeinek szociális készségei fejlettebbek.

3
 - A tanárok azok, akik a legszorosabb kapcsolatot látják az érdemjegyek és a szociális készségek
fejlettsége között.
- A szociális készségek spontán módon nem fejlődnek 10-13 éves korban.

A szociális kompetencia fejlődése leginkább gyermekkorban befolyásolható, 3-13 éves korig a

legintenzívebb a fejlődése. Fejlődése a szabadságfok növekedésével, proszocialitás erősödésével
jellemezhető.

A szociális képességek diagnosztikus eljárásai

INTERJÚ
Olyan személyekkel szokták elkészíteni, akik a problémával küzdő gyermeket jól ismerik. Két vagy több
ember beszélgetése, melynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat nyerjenek
egy meghatározott témakörben.
 Strukturálatlan: az interjú alanya kötetlenül fejezi ki magát a témakörben
 Strukturált: az interjú alanya előre meghatározott kérdésekre, meghatározott keretek között
válaszolhat

MÉRŐSKÁLÁK
Jól használhatóak a problémás szociális viselkedések jellemzésére, leggyakoribb az 5 fokozatú skála, pl:
társakhoz, feladatokhoz, önmagához való viszony.

ÖNJELLEMZÉS, ÖNÉRTÉKELÉS
A szoc. készségek fejlettségére irányul. Általában kérdőívet használnak, egy 4 elemből álló feladatsort,
amely arról tájékoztat, hogyan látják a tanulók önmagukat és egymást.
 1. lap: egy olyan társ jellemzése, akit jól ismernek
 2. lap: a névsorban utána következő társ jellemzése
 3. lap: milyennek tartanak engem mások?
 4. lap: milyennek tartom magam én?
Fontos, hogy az adatokat bizalmasan kezeljük, megőrizzük az őszinteséget. A vizsgálat évente többször is
megismételhető.

SZOCIOMETRIA: Emberi csoportok létrejöttének és rendeződésének, valamint azokon belül a

személyek elhelyezkedésének tanulmányozása.
- Célja: csoportok belső struktúráját, valódi kapcsolati hálózatát térképezze fel
- Kritériumok:
o szimpátia alapú (rokonszenv, bizalom, népszerűség)
o funkció alapúak (szakmai, vezetői képesség, igazságosság)

MEGFIGYELÉS: A gyermeket természetes környezetében kell megfigyelni, 3 szempont: agresszivitás,

pozitív cselekedetek, inaktív viselkedések.

DIFER/ Szocialitás:
A felmérésbe azok a szociális készségek kerültek be, amelyek a sikeres iskolakezdés fontos
meghatározói. (kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, szociális erkölcsi érzék, feladatvállalás, feladattartás)

A szociális képességrendszer fejlesztése (szociális kommunikáció, szociális érdekérvényesítés)

Szoc.komm.:
A szociális kommunikáció funkciója a szociális kölcsönhatások megvalósítása, a kölcsönhatásban részt
vevők aktivitásának a befolyásolása (Nagy 2000).
4
 - A kommunikáció, mint szociális kompetencia azt jelzi, hogy a társadalomban való működés
nélkülözhetetlen feltétele a kommunikáció. A sikeresség titka: az intellektuális intelligencia és az
érzelmi intelligencia.
- Az érzelmi intelligencián belül személyes és szociális kompetenciákról beszélünk.
- A személyes kompetenciák az ember önmagához való viszonyulásának kifejeződései (önismeret,
motiváltság, önbizalom), míg a szociális kompetenciák a társas létben szükségesek és a társas
kapcsolatok építésének és fenntartásának alapjai (kommunikáció, csapatban való működés
képessége, a sokféleség elfogadása).

Szoc. érdekérvényesítés:
- A szociális érdekérvényesítés szociális kölcsönhatások által valósul meg. A szociális kölcsönhatás
személyes (pl egy beszélgetés) vagy személytelen (pl a lopás).
- A szociális kölcsönhatásoknak van valamilyen célja/eredménye. Ezek valamely alapérdeket
szolgálnak a szociális viselkedés által.
- Különbséget teszünk az alapvető érdekérvényesítő viselkedés módjai között.
- Szoc. viselkedés 4 alapcélja: megosztás, osztozkodás, elosztás és megszerzés/megvédés. Ezek
módjai a szoc. érdekérvényesítés.

A szociális érdekérvényesítés alapvető módjai:

Cél/ eredmény Alapérdek Képesség Viselkedés

megosztás közérdek proszoc. képesség proszociális
viselkedés (segítés)
osztozkodás közös érdek együttműködési kép. együttműködés
elosztás eltérő érdek vezetési kép. vezetés
megszervezés/ érdek ütközés versengési kép. versengés
megvédés