A6.

A gyógypedagógus kompetenciái

A gyógypedagógus feladatköre (a nyolc gyógypedagógiai résztevékenységre, szakirányra vonatkozó

rövid összefoglalás)

Az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos személyek (sérült, akadályozott fejlődésű

gyermekek, fiatalok és felnőttek) nevelésére, oktatására, fejlesztésére, rehabilitációjára, gyógypedagógiai
terápiájára, pedagógiai kísérésére felkészült, felsőfokú diplomás szakember. 

- felméri a fogyatékosság jellegét, ahhoz igazítja az oktatás tartalmát, módszerét

- tekintettel van a tanulók képességének egyéni különbözőségére
- egyéni szintekhez igazítja tananyagot és a haladás mértékét, differenciál
- speciális segédeszközöket használ
- felkészít az önálló életvezetésre
- elemzéseket készít
- kapcsolatot tart, tanácsot ad a szülőknek/pedagógusoknak
- együttműködik más szakemberekkel, pedagógusokkal
- szabadidős programokat, fejlesztő foglalkozásokat szervez és vezet

Szomatopedagógia Terület: Mozgáskorlátozottság és annak következményei

Feladatok: mozgászavar felszámolása, korrigálása, tartási/mozgási funkciók helyreállítása, motoros
képességfejlesztése, személyiségfejlesztés, szocializáció/önállóság segítése, mozgásigény kialakítása
Tiflopedagógia Területe: Látássérülés és annak következményei
Feladatok: látássérülés következményeinek csökkentése, megszüntetése, megelőzése
gyengénlátók, aliglátók nevelése-oktatása vizuális megismerésre épül
látóképesség fejlesztése, mozgás és tájékozódás fejlesztése, Braille írás-olvasás

Szurdopedagógia Területe: Hallássérülés és annak következményei

Feladatok: A hallássérülés következmények csökkentése, megszüntetése
Hallássérültek nevelése-oktatása: kommunikáció tanítása, jel és hangbeszédre tanítás, v. ujjnyelv a
hallókészüléket viselőknél, beszédhanghallás és artikuláció fejlesztése, Szájról olvasási készség
fejlesztése, A jelnyelv az első nyelv, az anyanyelv a második és elsősorban írásban tanulják Modern
elektroakusztikára épít.
Tanulásban akadályozottak pedagógiája
Kép.fejl. fő területei: komm., kognitív, kreatív, motoros, orientációs és szoc. területek.
- Feladatok: spec. nevelési, fejlesztési szükségletek/területek/eszközök megállapítása, diagnózis
készítése, differenciált egyéni/csoportos fejlesztés, tanulási képesség fejlesztése, tanítási
órák/foglalkozások tervezése, tartása, a gypi folyamat eredményeinek értékelésére, vizsgálati,
kutatási részfeladatok elvégzése

Ért.ak.ped. Területe: értelmileg akadályozottság és következményei

Feladatok: mindennapi életfeladatokra való felkészítés, a közvetlen környezetben való tájékozódás,
kommunikációs készségek, önellátás készségeinek fejlesztése. A szemléltető-cselekedtető módszereknek
van központi szerepe. Hangsúly: személyes és szociális integrációra való felkészítés
1
Logopédia Területe: A beszéd-, hang- és nyelvi zavarok és azok következményei
Feladat: a beszédben akadályozott egyén beszédhibájának, zavarának és személyiségének
sérülésspecifikus korrekciója, megállapított beszédhiba gyógyítása/kijavítása, logopédiai terápiás
fejlesztés, beszédhibák szűrése, utógondozó feladatok ellátása
Autizmussal élők személyiségalakítására irányuló gyp tev. Területe: Autizmus és köv.i
Feladatok: környezethez való adaptációra felkészítés, kommunikációs és szociális fejlesztés,
metakommunikáció preverbális - beszéd előtti kommunikáció f., önállóságra nevelés, helyes
viselkedésminták tanítása, alkalmazkodás elősegítése
Pszichopedagógia Területe: Teljesítmény- és viselkedészavar
Feladatok: teljesítmény- és viselkedészavar megelőzése, megszüntetése, korrigálása vagy kompenzálása,
a társadalmi integrációra felkészítés, magatartási és viselkedésminták tanítása
Halmozott fogyatékosségal élők személyiségalakítására irányuló gyp. tevékenység
Feladatok: a halmozott fogyatékosság következményeinek megszüntetése, korrigálása, kompenzálása, a
családba, kortárs közösségekbe, lakóotthoni környezetbe való integráció elősegítése, társadalmi
beilleszkedés segítése, kommunikációs/szociális fejlesztés, érzékszervek fejlesztése, önálló életre –
mindennapos tevékenységekre nevelés, mozgásfejlesztés

Gyógypedagógiai tanár és terapeuta

Gyógypedagógiai tanár és kompetenciái

- Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
- Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése
- A tanulás támogatása
- A tanulók személységének fejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése
- A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
- Esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,
- Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
- Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
- Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Gyógypedagógiai terapeuta és kompetenciái

- diagnosztikai eljárások alkalmazásával az akadályozottság folyamatának feltárása
- fejlesztő/terápiás eljárás megválasztása
- terápiás egyéni programok és csoportos foglalkozások tervezésére és vezetésére
- a vizsgálati anyagokat gyógypedagógiai szempontból elemzi,
- megállapítja a fejlesztőterápiás feladatokat, kiválasztja a legmegfelelőbb eljárásokat,
- megtervezi ezek időtartamát, szakaszait,
- eredményeket dokumentálja,
- konzultál más szakemberekkel, tanácsot ad a szülőknek, pedagógusoknak,
- részt vesz a gyógypedagógiai gyakorlat fejlesztésében,
- hozzájárul a problémás gyermekek eredményesebb neveléséhez
- képes legyen korai fejlesztő, beszédjavító tanulást segítő és tanácsadó munkára,
- viselkedési, beilleszkedési nehézséget mutató, lassan fejlődő gyermekek komplex
gyógypedagógiai fejlesztésére és terápiára;
- a pályaválasztási, munkavállalási tanácsadásra

2
GYÓGYPEDAGÓGIA képzési és kimeneti követelményei

Cél: olyan gyp képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományok ismereteivel, a gyógypedagógiai

tevékenységekhez szükséges képességek és ismeretek a birtokában képesek segítséget nyújtani a
fogyatékos, sérült, akadályozott embereknek.
Pl.: Képességeik fejlesztésével, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési stb.)
korrekciójával, kompenzálásával, életviteli nehézségeik kezelésével, rehabilitációval, valamint társadalmi
integrációval. Képesek továbbá választott szakirányon gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére,
oktatására, habilitációjára és rehabilitációjára.
A közoktatási és klinikai munkaterületen alkalmasak:

- szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai intézményekben a nevelési - oktatási feladatainak

ellátására
- Pedagógiai szakszolgálat, illetve az szegregált/integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző
közoktatási intézményekben egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására,
együttműködésre, segítségnyújtásra, tanácsadásra, fejlesztésre, gondozásra
- együttműködés szakemberekkel, illetve családokkal
- az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban gondozására, fejlesztésére, életvitelük
segítésére
- akadályozott személyek érdekképviseletére; esélyegyenlőségük segítésére
- vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére

A tanári szerep változása:

- Kezdetekkor a tanítói, teológiai, orvosi, valamint ápoló-gondozói tudással és gyakorlattal

rendelkezők foglalkoztak fogyatékkal élő emberekkel.
- A (15.-16. század) humanizmus, a reformáció és az ellenreformáció korszakában a nevelő
feljebbvaló, vezető funkciót betöltő ember volt, ebből következett a néptanító szerepe.
- A (16. sz.) jezsuita nevelőt a „gyermek feletti korlátlan hatalom” szigorú belső fegyelem
jellemezte. Az újkori pedagógia a comeniusi pedagógusszerepet bontakoztatta ki. A pedagógus az
ismeretek kegyes adományozója DE megmaradt a „hatalmat gyakorló szerep”.
- A 18. században, (Rousseau) a testvér szerepe jellemző a nevelőre. Ebben a korban már
olvashatunk a nevelés és gyógyítás viszonyáról. előtérbe kerül a szeretet. A 19. században a
„tanár felölti a rendőr szerepét”. Az erő, a felsőbbség fitogtatása, a rendteremtés jellemző. (pálcák
suhogtatása)
- A XX. században már megjelenik a tanítói és a tanári szerepkör különválása. Jellemző: a
tanítványok iránti tisztelet, a tudás fontossága, a gyerekek megismerése, a személyiségnevelést
hangsúlyozása.
- Napjainkra jellemző: túlmutat az oktatói-nevelői feladatokon, többféle szerep együttes vállalására
kényszeríti (tanító, tanár, rendezvényszervező, adminisztrátor, hivatalnok, pszichológus, lelkész,
betegápoló, pályaorientációs tanácsadó) Az elvárások/szerepek növekedésével a pedagógusszerep
szélsőséges kilengést mutat, bizonytalanság növekedéséhez vezet.  szerepkonfliktusok
jelentkezhetnek (nem tudnak azonosulni a szerepekkel).

A gyógypedagógus tulajdonságai

- gyermekszeretet, jó megfigyelőképesség, igényesség

- logikus, rendszerező, alkotó gondolkodás,
3
 - felelősségtudat, problémamegoldó készség, szervezőképesség
- megosztott figyelem, határozottság, kreativitás,
- megértés, empátiás, kapcsolatteremtési készség,
- együttműködésre való képesség, előítélet mentesség,
- türelem, kitartás, frusztrációtűrés

Etikai Kódex

- szabályoknak és irányelveknek gyűjteménye, amelyek sérült gyermekek és felnőttek oktatásával,

nevelésével, támogatásával foglalkozó szakembereknek nyújtanak útmutatást 
- minden gyógypedagógusra vonatkozik
- A gyógypedagógus kliense a sajátos nevelési igényű / fogyatékos gyermek, illetve a 18. életévét
betöltött fogyatékos / speciális szükségletű személy, továbbá törvényes képviselője. 

A gyógypedagógus szakma etikai normáit tartalmazza:

- Tájékoztat, segít a döntések meghozatalában. Vonatkoznak rá az adatvédelmi szabályok,
titoktartás és az információk felelős kezelése, mely alól csak törvény vagy mások védelme
mentheti fel.
- A gyógypedagógus mindig betartja kompetenciája határait. Együttműködik más
- szakemberekkel, szükség szerint segítséget vesz igénybe.
- Szakmai tudását mindenkor továbbfejleszti.
- Tevékenységének kulcsfogalmai: együttműködés, tisztelet, empátia, elfogadás, bizalom és
szolidaritás.
- Szakmai tevékenységéért mindenkor felelősséggel tartozik.
- tevékenységét nem reklámozza

A szupervízió szerepe a gyógypedagógiai munkában

- szakmai élményfeldolgozást, problémamegoldás lehetőségét teremti meg, munkamódja: az

esetmegbeszélés, konkrét szituáció

Középpontban:
- a szakmai tevékenységgel összefüggő probléma
- szakmai kapcsolatzavar feldolgozása,
- az elakadások megértése áll.

Szupervízióban a szakember szakmai személyisége van túlsúlyban. A szupervízió tanulási folyamat,

melynek révén a szupervizált alkalmasabb lesz vállalt munkája teljesítésére, hozzásegíti a személyi
kompetencia fejlődéséhez.

- CÉLOK: a szakmai személyiség fejlesztése, a mindennapi tapasztalatokból való tanulás

elősegítése,
- segítő szakember feldolgozza a stresszt okozó, veszélyeztető munka-tapasztalatokat
- fontos eszköze a kiégés megelőzésének
- a kliens érdekeinek védelme

4
A szupervízió típusai - CSOPORTOS VAGY EGYÉNI FORMA
• Egyéni: a szupervizált intenzíven dolgozhat egy szakmai problémán.
• Csoportos: Elsősorban hasonló szakmájú, de nem együtt dolgozó emberek szupervízióját értjük
alatta.
o Team szupervízió: egy helyen dolgozó emberek csoportos szupervíziója,
o Peer-szupervízió: amely esetében az azonos szakmájú emberek egymásnak adnak
szupervíziót külső szupervízor nélkül

A szupervízió jellemzői:
• egy tapasztalati tanulási folyamat, ahol a szupervizált beviszi a szakmai problémáját
• lehetőséget teremt, hogy saját tevékenységünkre reagáljunk, újra átgondoljuk
(reflexió: önmagunkra való visszanézés)