Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógiai Tanárképző Föiskola

BAZÁLIS STIMULÁCiÓ

bázisterápía súlyosan sérült, ICP-s gyermekek

esetében

írta: Andreas D. Fröchlich

Rehabililalioszenlrum Weslpfalz
Am Rolhenborn
6790 Landsluhl

Segédanyag szomatopedag6gia s23kos hallgatók számára

Fordította: Földes Jánosné

 l3árczi Guszuiv
Gyógypcdagó~iai
TanarképzÖ Főiskol" BASELE STIMULATION lYCLUS ZUR ICP lab Heft 51
Könyvtar'a
Andreas O. Fröchlich 1979

~~1~~1~~~
Rehabililalionszenlrum Weslpfalz Nolabene medici 9. 7/8
Am Rolhenbom 119751
1007 JOL. - - 6790 Landsluhl

Súlyos cerebrális zavarokban szenvedő gyermekek részére a

kővetkezőkben bemutatott hális therápia megkfsérli azt, hogy integrálja a
neuropszichológiai, fejlődéspszichológiai és pedagógiai elméleteket és
tapasztalatokat. A cerebrális mOlgászavarok nemcsak körülírható
neurofiziológiai jelenségek, hanem éppúgy terhelő pszichomotorikus
tényezők, mint ahogy következményeikben zavaró hatásúak a kOlln~ív és
emocionális fejlődésre, A hálistherápia - amit 'bazális slimulációnak' is
nevezünk - az orvosi-therápiás, a pszichológiai és a pedagógiai területen
dolgozóknak is lehetőséget nyújt a súlyosan sérült ICP-s gyermekek
speciális nevelésére.
A súlyosan sérült gyermekek abszolut számának növekedésévei
kapcsolatos vita még bizonnyal nem ért véget. Akár azért, mert valóban
több súlyosan károsull gyermek maradt életben, mint évekkel ezelőtt, akár
mert ezen személyek jelentősebb mértékben jutottak a rehabilitációs
szakemeberek látókörébe, megállap~ható egy növekvő konfrontáció az
olyan csecsemőkkel, kisgyermekekkel, de idősebbekkel is, akik olyan
súlyosan sérülleknek túnnek, hogy az eddig alkalmazott kezelések kevés
sikerrel jártak,
Az ICP-s betegek e csoportjára általában az állandóan ápoltak "karrierje'

A kiadásért felelős: Dr. Illyés Sándor vár, ami a családok, különösen az anya évekig tartó hatalmas fizikai és

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatója pszichikai megterhelése után egy szociális otthonban ér véget.
Az oktatási intézmények Igyógypedagógiai iskolák! az ország nagy

Kiadásszervező: Bolló Bertalan részén zárva vannak ezek előtt a személyek előtt. Azonban megfigyelhető

2
egy általános nyitási tendencia. Törvény biztos itja belépésüket, jogukat az
egyéni nevelésre és a család tehermentes~ésére, különböző országokban. A felületes szemlélő az általános és specifikus megnyilatkozási és
Az eddigi tapasztalatok szerint a testi fogyatékosok iskolája rendszerint közlési képesség hiányában rendszerint igen ~úlyos szellemi
megfelelő intézmény a súlyosan sérült ICP-s gyermekek számára, ugyanez fogyatékosság ra is fog következtetni. A mi tapasztalataink szerint ez a
vonatkozik az óvodákra, napközikre és az iskola utáni foglalkoztatókra. diagnózis távolról sem tartható fel minden esetben. Az extrém testi
fogyatékosság lehetetlenné teszi az érintett számára, hogy intelligensnek
tOnjék, hiszen ennek mindig feltétele szóbeli, gesztusos v~gy motorosan
~OMPLEXEN ELHÚZÓDÓ FEJLODÉSÚ CSECSEMOK ÉS célzott akció.
KISGYERMEKEK
ICP-s gyermek autisztikus tünetekkel
FELDKAMP megállapította, hogy az ún. 'haímozottan sérült' ICP-s
cs~semőklkisgyermekek gyakran nem reagálnak megfelelő módon a Difluz agysérülése ICP-s gyerekek esetében gyakran figyelhetők meg
therápiára - ami általában fiziotherápia. Feltételezhető, hogy az ICP-s és autisztikus viselkedési formák: sztereotipiák, ún. autoagressziók, a
szellemilegjelentősen retardált gyermekek esetében a tiszta mozgástherápia változástói való fokozott félelmek, elszigetelődési igények, egyes
nem elegendő ahhoz, hogy a fejlődésben előrelépjünk. szituációkban való megmerevedés stb.
Az ilyen gyermekek esetében az elsődleges probléma a környezeti
hatások sikertelen feldolgozásában rejlik. IFEUSERI
SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK

A SZOCIÁLIS FEJLODÉS SZOMATOGÉN ZAVARAI

A legsúlyosabban fogyatékos gyermekeken ebben az összefüggésben
azokat kell érteni, akiknéliCP következtében súlyos tetraplégiák, spasztíkus, KASPER rámutat arra, hogy ezeknél a személyeknél szükségszerüen az
athetotikus, ritkábban ataxiás formák fordulnak elő. A mozgássérülés életfenntartó orvosi kezelések az első életévben igen hosszú hospitalizációs
masszívan kihat a. manipulációs szervekre, valamint fej és száj területére. látlag 4 hónap vagy hosszabbl időt tesznek szükségessé. Az anya és
Gyakran spina bifidalhydrocephalus és anyagcsere betegségek társulása gyermek kapcsolatát nem csak 'megzavarják', de ezt a kapcsolatot általában
1!QY'!!hetó m'!o. A ayere~~ktúlnyomó résrené!-több"'!y!re csak n,!hez~n nem is tudják kialak~ni.
beállítható-rohamtevékenység állapltható meg. A csecsemőknek nincs lehetőségük arra, hogy nehezebb körülmények
Ezek a gyerekek rendszerint állandóan és minden életfunkciójukban között 'szociális' lénnyé legyenek, vagyis hogy az emberi kommunikáció
külső segítségre vannak utalva. Etetni kell őket, inkontinensek, nem tudnak alapformáit megtanulják. 'Asszociálisak' maradnak.
helyet változtatn', kezüket alig tudják fogásra vagy játékra használni és nem
tudnak beszélni, vagy csak kevéssé tanulják meg a beszédet lanarthria/.

3
4
 Ehhez járul az arc patalogikus mozgásával keletkező ismert irritáció, gyermekre, pontosabban a már sérüll de a még valószínÜleg pozitív
ami még az anya számára is megneheziti a kifejezés egyértelmű fejlődésben lévő agyra tett hatásában a központi problémát kell látni.
interpretációját. PECHSTEIN 'ingerdeprivációk' cimszó alatt kimutatta azt, hogy
szenzoros hiány organikusan károsítja a fejlődő agyat.
A PERCEPCIÓ FEJLODÉSÉNEK SZOMATOGÉN ZAVARAI A hospitalizáció és a szenzoros ingerek vezetésének lehetetlen volta
miatt a súlyosan fogyatékosok esetében • ilyen értelemben • masszÍVan
Az aktiv koordinált mozgáSi képesség hiánya megnehezíti a
deprivált gyermekekkel van dolgunk.
mozgássérült, s • valószinOleg - érzékszervi fogyatékos csecsemő számára
Ez a bázistherápia kiindulási pontja.
azt, hogy érzékszervi receptorait a fejlődés-élettannak megfelelő cselekvésre A "bazális stimuláció" megkísérli, hogy valamennyi rendelkezésre álló
késztesse. Minden észlelési tevékenység motoros aktivitáshoz kötött, receptorhoz a legegyszerUbb módon eljuttassa az ingereket. Az ingertés
anélkül nem lehetséges !tapintás és érzés, de a látás és az ízlelés is stb.!. A módja a gyermek differenciálóképességéhez alkalmazkodik. és figyelembe
súlyosan mozgássérült gyermek nem tanulja meg, hogy az érzékszervi veszi az ember fiziológiás fej lődését.
ingereket feldolgoZZ3. n. FRÖCHLlCH, 1977.1. Nincs tartalmilag, értelmileg megtöltve, nem akar szOkebb értelemben
'nevelni" vagy "képezni'. Sokkal inkább meg akarja teremteni a feltételeket
AZ INTELLIGENCIA FEJLODÉS SZOMATOGÉN ZAVARAI ahhoz, hogy a gyermek fel tudja fogni személyes és anyagi kömyezetét és
fel tudja azt dolgozni.
JETTER megállapítja PIAGET nyomán. hogy csak az első életév aktÍV A bazális stimuláció ezért közvetlen szomszédság ban van az ergo- és
cselekvésein keresztül lehet olyan képességeket nyerni, amelyeket később fiziotherápiával, amelyekből átveszi a "bejáratás' .lBahnungl és az "ingerlés'
intelligenCiának nevezünk. A csecsemő manipulációs képessege • a lFacilitálásl fogalmát is. Tulajdonképpen ez a bázistherápia ezeknél
szenzamatoros intelligencia - tehát előfeltétele a cselekvési sémák alacsonyabbra is megy, mivel semmiféle fejlődési feltételt nem szab. E
kialakftásának. bázistherápia célja, hogya létrejött szenzoros deprivációkat valamennyire
Csak a dolgokról és saját testfunkcióiról nyert gyakorlati tapasztalatok kiegyenlltse, az ingerek értelmező feldolgozását Ipercepciójátl megindítsa.
alapján kelelkezhet a 'gondolkodás'. Organikusan ez azt jelenti, hogy speciális stimulációval synaptikus
kötéseket lehet provokáini. Az agy teljes~őképessége az újonnan felépftett
BÁlISTHERÁPIA - FELTÉTELEK ÉS CÉLOK összeköttetések segítség évei fokozódik.
Az eddig szerzett tapasztalatok a különböző észlelési illetve érzékelési
Minden olyan therápiás nevelési kísérletnek, amely sikert kÍVán elérni a területeken olyan specifikus fejlődést mutatnak, amelyet nem lehet minden
súlyos és igen súlyos ICP-s sérültek problémájának megközelítésében, további nélkül a normális fejlődéssei azonosnak tekinteni.
figyelembe kell vennie a szomatogén irritációk ezen adottságait. A Ez megerős~i, hogy az észlelés prioritását, azaz egy észlelt inger
szubjektív jelentsőgét elsősorban a közvetlen test-szférában kell keresni.

5 6
Közvetlenül a vibráció és a testfelszín r"egérintése érezhető. A kezekke! való vagy mozgásra késztetjük, ha ez lehetséges. Az egész testnek érezni kell az
érzékelés, a hallás, vagy különösen a látás e fejlődés kezdetén csaknem anyagot.
irreleváns {jelentéktelen/. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy testfelületét érzékszervként
Ennek megfelelően lássuk a bázistherápia szenzoros ajánlatai!: használja, motorosan reagáljon. ingereketlokalizáljon és így felépítsen egy
testsémát.
SZCMATlKUS STIMUL~CIÓ
TAPINTÁSOS- TAKTILlS STIMULÁCiÓ
A legfontosabb észlelési sze,.ként mindenekelőtt a teljes testfelületet
kell felfogni, ezzel ár/ékelhető a szociális környezet és az obiektlv külvilág. Az első kezelési sémát a következőképpen építjük fel:
tzen a korai fejlődési fokol' az ICP-~ fogyatékos gyermekekkel a - Lehetőleg reflexmentes kiinduló helyzetben a gyermek kevéssé
következők végezhetők: érintett kezét lassan és óvatosan kinyitjuk. Belehelyezünk egy puha tárgyat.
- a gondozóval meleg vízben együtt fürdik, egy állítható zuhanyozóv.1 a A:gy zsákocskát vattával, borsóval, habszivaccsal vagy hasonló anyaggal
viz alatt a gyerek egész testét hosszában stimulálja. Különbözú erősségú megtöltvej
vízsugaral és különböző hőfokot alkalmazunk. - A nyitvatartott kezet kefével, szivaccsal, ecsettel, jégdarabkával,
- Ha a gyermek biztosan nem fél a víztől, a stimulálás történhet fekve, melegített kővel, vagy hasonló dologgal megérintjük, megtapintjuk, az
kizárólag zuhanyozással. Mindig meghatározott sorrendben - jobb kar, bal üJjakat a láiyy kŐié .c:áijük. Kemény é:; puha, me!eg és hideo jól
kar, mell, has, stb. megkülönbörtethetően kövesse egymást.
- A vizes stimuláció után a gyermeket alaposan bekrémezzük, miután - A nyitott kezet a gondozó könnyú nyomással elvezeti az érintőtáblán.
erőteljesen szárazra dörzsőltük. Ismét ügyeljünk az azonos sorrendre. /A táblán különböző felületek vannak: szőrme, dörzspapír, plüss,
- Minden múveletnél gondoljunk arra, hogy az hosszabb és intenZÍvebb hullmápapir, mú-fú stb./.
legyen, mint az szükséges lenne a tisrtálkodáshoz. - Jellegzetes fogójú gyermekcsörgőt Inem túl sima és kézbesimuló/
- A gyerme~'et hajszár~óval végigfújjuk, itt it betartva a sorrendet. adunk a gyermek kezébe, ujjait rákulcsoljuk és a gondozó segítségével
- A gye:meket masszázs-kesztyúvel, szivaccsal, szőrmével vagy csukló ból rázogat juk.
ecsettel 'Iégigdörzsöljük, azonos sorrendet betartva. A hangos csörgés és a rázás me~erősiti a fogást, éppúgy. mint az
Különösen ügyeini kell arra, hogya kezelés kezdetén extrém enyhe nyomás a gyermek hüveiykpárnáján.
benyomásol<Jlt /duria-I;jgy/ közvetítsünk, mível a csekély diszkriminációs /A fogási folyamat részletes leírását 1, FRÖCHLlCH 1978./
képesség miatt csak lassan ~álik megközelíthetővé. A gyermeknek ezen keresrtül kell megtanulnia kezét tapintó és
- A gyermeket ugyenösak levetkőrtetve mozgást aktiváló anyagra fogószervként használni, bizonyos benyomásokat előnyben részesíteni,
fektet juk /euromatik-Iabda, Styropor-csomagoló, stb.!, azon mozgat juk, másokat elhanyagol ni. Ezzel fel épült az első kezelési séma /tapintásI.

7
 _ Metronómhoz hasonló ütős-hangokat játszunk, erősebb variációkkal,
AKUSZTO-VIBRATORIKUS STIMULÁCiÓ
mint fenn.
- Rövid egységekben erősen ritmusos zenét játszunk agyereknek Ipl.
Mielőtt a gyermek 'hallani' tudna, még ép hallószerv esetében is,
Ravel: Boleró/.
hangokat, zajokat 'éret.
Ha úgy tOnik, hogy ezeket az ingereket felfogja, akkor kezdhetjük a
- A gyermeket két hangszóró kőzé helyezzük és a basszus erős
beszéd-hallás megértését kidolgozni:
kíem:l~s~vel zenét kap la magashangokat levesszük, a mélyeket
- A gyermekkel való minden közvetlen kapcsolatfelvétel előtt kb. 1 1/2
felerosltjuk!. A membrán-rezgés legyen jól érzékelhető.
m távolságból a nevén kell szólítani.
- A gyermekeI vibrácíós kockára fektetiük, vagy székére, ágyára kap
- Az első ezt követő érintéskor ismét érthetően mondani kell a nevét.
egy vibrátort. Zenét és beszédet kőzv6:it[jn~, felerősített baS$ZU~S31.
- A gyermekkel való intenzív, gyengéd, egyenletes hangszinü
• Zengő testeket Inagy xilofon, elemeket, dobokat, hangvillát/óvatosan
beszélgetés minden munkahelyzetben feltétlenül szükséges.
a fejéhez helyezzük, megzendítjük.
A gyermeknek ezáltal meg kell tanulnia, hogya nem közvetlenül testre
. - ~inder. ötödik ütés után egy olyan intonáció következik, amelynél
irányuló ingerekre is !hangok! reagáljon, azok jelentését felismerje és térben
nincs kozvetlen rezgésközvetítő test-kontatktus.
hozzájuk igazodjék.
~ Rezgő hangtestet adunk a gyerek kezébe, illetve rajta tartjuk a kezét
és hangot gerjeszlünk. Itt is öt ütés után egyszer érintés nélkül.
VESZTlBULÁRIS STIMULÁCiÓ
A gyermeknek érzékelni kell a rezgést, a hallószervet szinkronban kell
ingerelni és ilyen módon kell kialakítani a tiszta hallást.
A testséma, a felegyenesedési- és egyensúly-tendenciák, valamint a
A gyermek megtanulja, hogy a hallható hangok kellemes kapcsolatban
téri orientáció kialakításához - különősen a többnyire fekvő ICP-s gyermek
állnak vele.
esetében - fontos:
- A gyermeket egy kipárnázott, fenék és tető nélküli hordón
AKUSZTIKUS STIMULÁCiÓ
hintáztat juk.
• A gyermeket egy nagy, nem túl erősen felfújt gumimatracon előbb
Csak a fent leírtak után tud a gyermek értelemesen 'hallani'. A súlyosan
fekve, majd megtámasztva últetve, vagy térdelve hinlázta~uk.
sérült ICP-s gyerek hallás-magatartásában olyan sajátosságok vannak,
- A gyermeket fekve, ritmikus zenére mozgat juk a spasztikerlabdán .
melyeket a program során figyelembe kell venni.
• A gyermeket egy speciális hintában !hasonló a baby·hopserhez!
- A gyerek kőzvetlen közelében metrónom ütéseket 180·120 plml
forgatjuk, hintáztat juk, Ie-fel mozgat juk. Ez fekve is tőrténhet.
játszanak. 60 mp után változtat juk a frekvenciát.
• Váltogat juk a jobb és bal fület.
• Változtat juk a távolság ot.

10
9
 látásképesség hiányának. A látóképességet - amennyiben a szemnek nincs
speciális károsodása - a bázis alapján trenírozl1aijuk:
A gyermek megtanulja érzékelni a gyorsulás!, kialakul a megfeleló
_ A/4 méretU, 8-12 mm-es fekete-fehér függóleges csikokkal ellátott
izomtónus, a fej térbeli orientációja, a testét nemcsak egy fekvési felületen
ívet kb. 25 cm távolságban a gyermek arca elótt, látótér ben lassan
lülve, fekvel érzékeli.
félkörben mozgatunk.
_ Egy besötétített helyiségben a gyermek látóterében ugyanilyen mintát
SZAG- ÉS jZ-STIMULÁCIÓ
vetitünk, dia-vetítővel.
_ A gyermek a csikokhoz sakktáblát, céltáblát és rács-mintát, valamint
Általában ez a terület, mint viszonylat jelentéktelenebb, könnyebben
nélkülözhető. Mégis ésszerű tanácsokat adni, hiszen pl. egy késóbbi evés- fehér alapon fekete pöttyöket kap megtekintésre.
_ Besötésített helyiségben a gyermek látóterébe villogó fényl adunk.
therápia szempontjából jelentős egy differenciállabb szemlélet.
_ Besötétített helyiségben a gyermeknek lassan mozgó fényforrást
- 'Kedvenc' állatokat, babákat vagy hasonló dolgokat intenziv illatú
parfümmel szórjuk be. mutatunk.
_ Besötétített helyiségbe lámpával megvilágítva mutaija agyereknek
- A gyermekkel való munka során Ipl. bázistherápial a gondozó egy
neki 'fenntartott' erőteljes illattal keni be. kedvenc tárgyait.
Normálisan megvilágitott helyiségben csíkos, mozgó tárgyat mutatunk
- A gyermek orrához tartjuk az illatszeres üvegeket, ügy, hogy
a gyereknek. felfüggesztve vagy letéve. Ipl. forgó cilinder!.
érezhetően differenciált illatok váltják egymást Ipl. fahéj - kátrány - citrom -
Az egyszerű struktúrájú ingereken keresztül a gyermek megtanul
ecet stbJ.
fixálni, a szem konvergenciáját· akaratlagosan ·aktiválni a szem
- A gyermek nyelvének hátsó részére pipettával savanyú folyadékot
együttmozgását és a fej beállítását kialakítani IBahnumg/.
cseppentúnk. Ez korrekt nyelő-mozgást vált ki.
-( A gyermek többnyire a fent leirt fokozatok lefutása után fogja fel az
- Az ízeket lassan változtat juk a savanyútói a normálig, a folyadék
olyan 'normális' dolgokat, mint a játék, az ember, az arca, 'látott
mennyiségét cseppenként növeljük.
- Egy gyümölcslével átitatott kis szivacsot a gyermek ajkához érintünk: dologként' .
Mint minden therápiára, a bázis therápia itt ismertetett lépéseire is
szapó-nyelő mozgások vezetik be az elsó ivást.
éppúgy érvényes az, hogy a sikerhez nem a technika sematikus alkalmazása
A gyermek megtanulja az illatot és ízt meghatározott személyhez és
vezet, hanem a gyermek minden reakciójának érzékeny felfogása, amelyet
helyhez kötni, specíálísan megkívánt reakciókat megkönnyíthetünk.
munkánkba bevonunk. A teljes gyermeki fejlódés ismerete épp úgy
nélkülözhetetlen, mint a nyugodt, zavartalan munkahely és munkaidő.
VIZUÁLIS STIMULÁCiÓ

A látás területén ezek a gyermekek többnyire csak nagyon lassan

fejlődnek. A gyakran megfigyelt optikus atrophia azonban nem biztos jele a

12

11
 ZÁRÓMEGJEGYZÉSÜNK
A bazális stimuláció területén a pedagógiai orientáltságú nevelést
megpr6bálja, hogy ez a zavar ne léphessen fel, mert ez pontosan
Amint GROSS MANN rámutat, a csecsemó- és kisgyermekkori ellentétben áll e nevelés elképzeléseivel.
fejlódésben igen jelentós a félelem-mentesség. A biztonságérzet és kapcsolat igényét szoros test-kontatkussal,
A félelem egy kognitiv-érzelmi-pszichomotorikus jelenség, amelyet a ölbevevéssel, a padl6n együtt-játszással elég iti ki. A reflexgátl6 helyzeteket
gyermek kellemetlen, büntetó, fájdalmas, elszigeteló stb. helyzetekben tanul néhány gyakorlattal nagyon gyengéden be lehet tartani.
meg. Nagyon kicsi gyermeknél ez két fó területet érint: Az új megismerésének igényét az ismeretlen tárgyakhoz val6
- biztonság érzet és kellemes kapcsolat érzete alkalmazkodást speciálisan ingereljük. elómozdílva minden aktivitást. Nem a
- kutató és kiváncsiskodó magatartás. sztereotip ismétlés értelmében gyakorolunk, hanem addig ingerelve, amig a
GROSS MANN szerint a hiányzó biztonságérzet /félelem, gyermek nem jelzi, hogy elég volt.
bizonytalanság, kényelmetlenség, fenyegetettség stb.! gátolja a gyermek Ha a gyermek már nem mutatja a kezdeti érdeklódést, akkor
természetes kutat6-magatartását. feltételezhetjük, hogy megelégelte, ugyanigy ha hozzászokás figyelhetó
Ehhez járul egy második komponens. Már WATSON kimutatta, hogya meg. Pozitiv esetben azonban jelezheti új, magasabban szerzett,
csecsemók a félelmet nemcsak 'megtanuln;' tudták, hanem általánosítani is. differenciáltabb magatartás megjelenését, tehát a fejlódést is.
Az egyszer megtanult félelem kiterjed minden új és ismeretlen
helyzetre, a gyermek kitéréssei reagál. Elnyom6dik a kutatási-, kiváncsisági
játéktendencia, amelynek következménye a tapasztalatok hiánya lesz. Az
utóbbi idóben a therápiás korai fejlesztés néhány hatásos módszerének
szemére vetik, hogy félelemkeltó hatása van. A csecsemóre gyakorolt
massziv testi hatás, mely a gyermek akarata ellenére történik pulzusszám
növekedést, légzésgyorsuiást, kiabálást váll ki, röviden olyan jelenségeket,
melyeket félelemként kell értékelnünk. Korai therápiás gyermekek szüleinek
beszámolójából kiderül, hogy ezek a csecsemók már igen korán
megtanulják, hogya kezelés megkezdése elótt félelmet mutassanak. Az
anyák bevonása a kezelésbe csak erósíti a problémát, mert a gyermek igen
ellentmondásosan egy kemény, félelmetes és egy szeretetteljes anyát él
meg, felváltva. Maga az anya is ellentmondásosan érez, mert fájdalmat kell
okoznia gyermekének, hogy hosszabb lávon segítsen neki. Az anya-
gyermek kapcsolat jelentósen megzavartnak túnik.

13 14