a propriocepció fejlődése

fogalma:

 a testből származó olyan szenzoros információ, amely

o a testrészek helyéről,
o mozgásáról,
o a mozgással együtt járó erőfeszítés mértékéről
o a testhelyzetről,
o a mozgás gyakoriságáról és időzítéséről,
o az izomfeszülés mennyiségi és gyorsasági körülményeiről tudósít
 hozzájárul a normális izomtónus fenntartásához,
 az izmok megnyúlását, az inak feszességét és az izületek hajlásszögét
érzékelik,
 reflexeket indítanak be,
 a mozgásszabályozás számára szolgáltatnak információt, a reflektív és
ügyességi mozgások kontrollálásához
 alapját képezi a kinyúló, célzó, tárgyelérő mozgásoknak, utánzásnak,
lokomóciónak.
 szerepet játszik az identifikáció, az akaratlagos mozgások, és az
önkontroll kialakulásában.

receptorai:

 izületekben, izomorsókban, Golgi szervben van, ezek a mélyek,

 bőrben felszíni

corollary discharge: centrálisan szervezett mozgásprogram

 működésén keresztül képes az idegrendszer:

o a külső ingerekkel kapcsolatba létrejövő aktív (önindította) és
passziv mozgás elkülönítésére
o azonosítja a megfelelő aktivitás szintjét,
o fenntartja a testsémát és az erő érzetét,
o a proprioceptív ingerlés folytonos, így lehetővé válik a testhelyzet,
posztúra fenntartása

a vázizomzatból eredő proprioceptív ingerek hozzájárulnak a környezetről

kialakított séma létrehozásához

1
proprioceptorokból impulzusok érkeznek – lemniszkális és spinothalamikus
pálya – agytörzs – kisagy – thalamusz- neokortex

 minden szinten történik más érzékleti kvalitásokkal való integráció

 a feldolgozás tudattalan
 izomösszehúzódás, különösen ellenálásal szemben (gravitáció): több
proprioceptív inger jut a kirbe, aktív izomfeszüléssel ingerelhető
 feszítő izom összehúzódása: posztúra fenntartása, járás
 hajlítók össszehúzódása: ártalmas ingerektől való elhúzódás
 nyugtató hatású, ha az izmok a gravitációval szamben összehúzódnak, a
kisagyon keresztül gátló hatást fejtenek ki a retikuláris aktiváló rendszerre

gravitációval szembeni ellenállás, izomösszehúzódás kifejtése a mozgásfejlődés

során (fejemeléstől a járásig)

kinesztézia: az izületek mozgásának, helyzetének tudatos átélése a mozgásból

származó szenzoros élmények forrása

vibráció: ismerni kell a gyereket, aktuális állapottól függően vált ki védekező

vagy relaxáló választ

prenatális fejlődés:

 8 hetesen végtag feszítését követően visszatér eredeti helyzetébe,

 11 hetes magzat reflexes végtagmozgás a végtag kifeszítésekor, lokálisak,
nem jellemző a totális testi válasz, mint a taktilisnál
 izomorsó 11-12 hét,
 funkcionális érés 24-31 hét
 golgi szerv 4. hónap, 16 hét
 proprioceptorok teljes érése születés után

1,5-2 hónapos korban kondicionálható válaszok, mozgáskontroll korai

megnyilvánulásai

olyan információkat biztosít, amelyre mind a reflexív, mind az akaratlagos

mozgás épít

 4 hónapos gyermekek képesek mozgó tárggyal kézkontaktust fenntartani.

nem a csak a tárgy téri paramétereit és mozgásparamétereit kell észlelnie,

2
 hanem saját teljesítményét, vagyis a proprioceptív és efferens jelzések
koordinálását, tud stabilizálni és nyúlni.
 teljes test elmozdulásakor pl. hintázás számos szenzoros rendszer
aktiválódik. Az izomfeszülés és az izület helyváltozásai a proprioceptív
rendszert stimulálják. valamint a vizuális propriocepció is megjelenik,
vagyis a fej elmozdulása a vizuális mezőt folytonosan változtatja, ami
vizuális információt biztosít a testhelyzetről és mozgásról

vizuális propriocepció és énélmény:

 gyerekek jelentősen támaszkodnak a vizuális élményekre a stabil posztúra

fenntartásában
 dőlő falak a kísérleti helyzetben eldőlés a testhelyzetben is
 önmozgás élmény keletkezik a megtévesztő vizuális ingerlés hatására, a
külső mozgást sajátjaként éli meg – én-nem én elkülönítése
 kontrollfunkciók gyengesége során jelentősebb az önmozgás élménye
megtévesztő vizuális inger mellett

diszfunkciói:

 poszturális –okuláris mozgászavar,

 gravitációs bizonytalanság,
 mozgásintolerancia,
 involvált a kétoldali szekvenciális mozgások programozási és tervezési
zavaraiban

Ha hiányos a szenzoros feed-back

• mindennek nekimegy, • csapkodja a sarkát, • tenyerét dörgöli, • szoros

cipőfűzést preferál, • állandóan rág valamit, • súlyos takarót kedvel, •
akarattal elesik, leesik • erővel ütközik a többiekkel

Ha hiányos a mozgásszekvenciákat rendező képesség

• „elefánt a porcelánboltban” • kapcsolók, játékok: krakk! • a papír

kilyukad vagy nem látni a ceruza nyomát, koszos munkák, a radírozás
kritikus • repülő tárgyak rejtélye • veszélyes dolog állatokat rájuk bízni!

proprioceptív élményhez jutás módjai.

gördeszkán háton vagy hason fekszik, nyakizmok erőteljes összehúzódása kell

3
izületek mozgásának, helyzetének tudatos átélése (kézzel, vállal eltolni a
másikat, különböző nehézségű labdák elszállítása9

hintázás (lásd fent)

4
 vestibuláris rendszer

feladata:

• fejmozgás és gravitáció regisztrálása, és az információ felhasználása a

megfelelő testhelyzet (posztúra) felvételében
• a központi idegrendszert tájékoztassa a fej és a test térbeli helyzetéről, a
fejre ható gyorsulásokról.
• Ezáltal lehetővé válik: –a látótér stabilizálása –a testhelyzet beállítása,
megtartása –a gravitáció ellensúlyozása a finom, célzott mozgások
végrehajtásakor

A VR felépítése:

Periféria: vesztibuláris végkészülék

• otholitszervek: (maculák - elhajlás a vízszintes síktól)

• utriculus, tömlőcske: a fej gravitációs gyorsulása előre-hátra, a
szőrsejtek kpvonal felé hajlása, pl.: fékező autóban
• sacculus, zsákocska: a fej gravitációs gyorsulása le-fel, a szőrsejtek
kpvonaltól oldalra hajlása, pl.: liftben félkörös ívjáratok (cristák:
szöggyorsulás) egyensúlyideg (VIII. agyideg a hallóideggel együtt)

Centrum: Vesztibuláris magvak:

• felső Bechterew, középső és alsó Schwalbe, oldalsó Deiters

(elsődleges feldolgozás) Centrális pályák, kisagy, kérgi központ
• tractus vestibulospinalis – gv. mozgató-sejtekhez (Tónusbeállítás a fej-
nyak stabilitásáért)
• tr. vestibulocerebellaris – kisagyhoz(antagonisták összehangolása,
célmozgások koordinálása)
• tr. vestibuloocularis – VOR, látótér stabilizálása
• kapcsolat vegetatív központokkal (hányás, szívfrekvencia,
verejtékezés)
• kérgi projekció (mozgásillúziók, bizonytalanság)

A VR szerepe a szenzoros integrációban:

 Állandó hatás az izomtónusra

 állandó szerep az észlelésben
 érzékeny az emocionális hatásokra

5
  féltudatos élmények
 Téri funkciók fejlődésében fontos
 A testséma kialakulását segíti
 én-nem én elkülönülésében: átkapcsolás lehetősége a belső világból a külső
fele.
 Vis. kontroll, válaszgátlás
 Memória fejlődéséhez fontos
 Poszturális reflexek
o A VRnek a mozgatórendszerrel való gazdag kapcsolatain
alapszik a testtartással és a mozgással kapcsolatos számos reflex
működése.
o statikus reflexek
 az izomtónus eloszlásának szabályozásával
valamely testhelyzet fenntartását eredményezik, pl.:
ráhelyezési reflex
o felegyenesedési reflexek
 a VR egyik első funkciója
 valamely testhelyzet felvételét célozzák
 sorrend: fej, nyak, vállöv, törzs, medenceöv,
végtagok
o kinetikus reflexek
 valamely testhelyzet felvételének megváltoztatását
célozzák, pl.: tekintési, tárgymegragadás
tenyéringerlésre, hallási inger irányába fordulás
 test állandóan törekszik a járáshoz vagy az
ügyességi mozgásokhoz leginkább alkalmas
posztúra felvételére
 <- VR biztosítja
o míg a felnőttek a viz. jelzésekkel kompenzálni tudják a V
problémákat
<-> a gyerekeknél a VR működési zavarai a motoros funkciók
késleltet fejlődéséhez vezetnek

szenzoros integratív funkció fontos eleme, A Vesztibuláris élmények elsődleges

hatásai

• Interszenzoros funkciók:

6
 • az izomtónusra gyakorolt hatása által minden észlelésben szerepet játszik,
• a posztura befolyásolásával a pszichés történésekre is hatást
gyakorolhatunk,
• relaxációs terápiák, mivel a képzeleti tevékenységben fontos szerepet
játszó kérgi területekkel is kapcsolatban vannak
• háttér-élmény jelleg,
o az ingerlés vegetatív válaszokat eredményez, arra
következtethetünk, hogy nyomást gyakorol a nem tudatos
mozgásválaszokra és nem tudatos pszichés történésekre, a
tudattalan tartalmak kifejeződésének eszköze (SchiLder)
• szerepe van az izomtónus befolyásolásában, ennek pedig hatása van a
testképre és az én élmény szervezésére,
• téri orientációban is fontos szerepet tölt be,
• Memóriafunkciókban
• viselkedéskontroll, válaszgátlás funkcióba is bekapcsolódik a nucleus
kaudatusszal való kapcsolata során (nukleusz kaudatusz – válaszgátlás,
önkontroll, hipokampuszon keresztül
o a VR befolyásolja a viselkedéskontrollt,) e funkciók fejlődése
vesztibuláris ingerlést igényel,
o hiperaktivitás- VR zavara, kognitív funkciók fejlődését is
befolyásolja a parietális kéreg és a hipokampusz, nukleusz
kaudátuszon keresztül,

fejlődése:

prenatális

• A 8. magzati héten jeleneik meg a vesztibuláris végkészülék

• 10 héten mozgásingerekre megjelennek az első válaszok
• 12. hétre az első vesztibulo-okuláris reflex
• 20. magzati héttől már érzékeny a rendszer
• Fejvégű megszületés – téri orientáció

Csecsemők vesztibuláris érzékenysége

A VR fokozatosan fejlődik, már az élet kezdeti szakaszán nekilát a tapasztalatok

gyűjtéséhez: ehhez táplálékra van szüksége, mely mozgásból származik.

Az anyaméhben az anya mozgása adja ezt a táplálékot, később a baba saját

mozgásai

7
Öningerlési csúcsok jelentősége

• 8-9 hó csúcs (járás előtt),

• 6-7 év csúcs (tanulás, olvasás, írás előtt) kevésbé sztereotíp, személyhez
kötött,
• motoros fejlődés előbbre jár,
• felfoghatjuk szenzoros élménykeresésnek,
• hiperaktivitás is fokozott vesztibuláris öningerlés, öngyógyítás,

új kognitív csúcs előtt jelenik meg (járás, beszéd) tanuláshoz szükség van rá!

10 éves korra fejeződik be a fejlődése, de utána sem változatlan.

az idegrendszer legkorábban kialakuló struktúrája,

Az egyensúlyi ingereket a IR hierarchikusan dolgozza fel: előre-hátra, fel-le

irányuló ingerlés, majd a jobb-bal és végül a külső tengelyek körüli rotatios
mozgás. Minél erőteljesebb az inger, annál nagyobb az élvezet.

a felnőtt a vesztibuláris problémáit a vizuális jelzésekkel képes kompenzálni, a

gyerek a vesztibuláris zavar esetén elveszti a poszturális kontrollt, ennek
következtében a motoros funkciók késleltetődnek

vesztibulációs stimuláció terápiás hatásai,

idegrendszer, pszichés funkciók, személyiség fejlődik

Vesztibuláris zavarok:

o Túlérzékeny:
 gravitációs bizonytalanság: „Jaj, leesek!” – És nem.
 Mozgásintolerancia: félelem a gyors és körmozgásoktól: Ezt
ne! – hányás
o Alulreagáló:
 „Gyorsabban”- veszélyérzet nélkül
 Az osztály bohócai

Következmények:

 Ha hiányos a szenzoros feedback:

 mindennek nekimegy, csapkodja a sarkát,tenyerét dörgöli, szoros
ciőfűzést preferál, állandóan rág vmit
 Ha hiányos a mozgásszekvenciát rendező képesség:
8
  „ elefánt a porcelánboltban”, kapcsolók játékok, krakk, koszos
munkák

A veszt. élmények másodlagos hatásai:

 Játékok ( pici babáknál rengeteg höcögtető)

 Szellemi lények
 álmok
 Művészet
 életmód ( pl. gördeszkások a Hősök terén.)
 szubkultúrák
 Cirkusz ( egyetemes nyelv, vágyteljesítés, a halál tagadása, műfajai ősi
jelképek, a maszkírozott arc mögött nem látszik az erőfeszítés)
 Bohóc ( csetlő-botló, vidám, nevetésre ingerlő, a kicsúfolt személy,
álmodozó, érzékeny)

Winnicott: Mi a legkorábbi félelmünk? Zuhanósat álmodni!

Miért?
 Megszületéskor nem tudjuk magunkat életben tartani.
 Szétdarabolástól való félelem
 Orientáció elvesztésétől való félelem

→A cirkuszban erre dolgoznak rá, ezért olyan érdekes!

vesztibuláris funkciók zavarai:

• viselkedészavarok,
• motoros funkciók zavara,
• kognitív, perceptuális, figyelmi zavarok,
• motoros koordinációs zavarok,
• impulzivitás, hiperaktivitás, tanulási zavarok, ( kalorikus ingerlésre
areflexia, nisztagmus hiánya, motoros és beszédfejlődési visszamaradás,
vagy kalorikus ingerlésre hiporeflexia, motoros nyugtalanság,
figyelemzavar, olvasási írási készség zavara, tanulási nehézségnél forgás
utáni utónisztagmus),
• beszédzavar,
9
 • autizmus, pszichózis,

vesztibuláris ingerlés terápiás hatású

• kedvező hatást gyakorol a motoros fejlődésre (Clark és mtsai) 3-13

hónapos csecsemőket 4 hét alatt 16 ülésben erős vesztibuláris ingerlés
kontrollhoz képest gyorsabban haladtak a motoros fejlődésben
• vesztibuláris ingerek kondicionálása képezi az akarati kontroll alapját a
poprioceptív ingerekkel együtt.,
• én és a tárgy differenciációja a célirányos cselekvés közvetítésével jön
létre, a passzív mozgás aktívvá tétele a feltételes kapcsolatképzésben,
vagy az önindította reflexes viselkedés célirányos válasszá válása az
interoceptív eseményhez kapcsolódó exteroceptív történés által
• hiperaktív gyermekek vesztibulációs terápiája, 10 év alatt javulás, de 10
év felett nem
• irányított vizuális figyelmi teljesítményt fokozza
• elősegíti az én és nem én elkülönítését
• befelé fordulástól a kifeléfordulásig

anya gyerek kontextusban zajlik

Ayres SZI eljárásainak leghangsúlyosabb eleme a vesztibuláris ingerlés:

 Olyan eszközökkel kínáljuk a gyereket, amelyben a forgó mozgást is

gyakorolja
 Előnyben részesítjük azokat a mozgásokat, amelyek a háromdimenziós tér
minden irányában az egész testet aktiválják
 egyenes vonalú és forgó mozgásokat egyaránt választó
 passzív ingerlés: ha a gyermeket ringatjuk
 Az aktív részvétel kifejleszti az adaptív választ, amely aztán szervezi a
szenzoros ingereket.

fordításból:::

szenzoros integrációs zavarok esetén használjuk: passzív ingerlés (külső erővel

kiváltott izmok akaratlagos erőfeszítése) ringatás, függő háló, erre lehet aktív
válasz (himbálja magát), ez adaptív válasz, ami segíti a szenzoros integrációt

gyors pörgés izgató és dezorganizáló is lehet

lassú passzív ingerlés, kisagy gátolja a formáció retikuláris működését

10
gravitáció által kiváltott érzetek befolyásolják a szenzoros mintázatot

tanulási zavarnál esetleg félnek a vesztibuláris ingerléstől, mivel nem képesek a

szenzoros ingerek integrálására, és arra, hogy adaptív választ adjanak, ki vannak
szolgáltatva a gravitációnak, ami félelmetes lehet, így lassan haladó, biztonságot
nyújtó beállítódás kell

11