Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2600. Vác, Konstantin tér 1-5.

Neveléstudományi és Módszertani Intézet

A finommotorika fejlesztésének hatása a beszédre

- különös tekintettel a megkésett és akadályozott
beszédfejlődésű gyermekekre –

Konzulens: Tótszöllősy Tünde

Kun Petra
Óvodapedagógus szak
Levelező tagozat
2010.

1
 NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT EREDETISÉGÉRŐL

Alulírott ………………Kun Petra…………………………… az Apor Vilmos

Katolikus Főiskola ……óvodapedagógus…………… szakos hallgatója
büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
A finommotorika fejlesztésének hatása a beszédre – különös tekintettel a megkésett
és akadályozott beszédfejlődésű gyermekekre -
című szakdolgozat saját, önálló munkám, és abban betartottam a főiskola által
előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban plágiumnak számít:
- szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül;

- tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

- más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

E nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem továbbá, hogy plágium esetén

szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Vác, 2010. április 20.

Aláírás:

…………………………………………….
Hallgató aláírása

2
 Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS.............................................................................................................................5

Témaindoklás, hipotézis...............................................................................................................5

II. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS.............................................................................................7

Az egészséges beszéd fejlődésének menete .................................................................................7

A beszéd- és a mozgásfejlődés alakulása:....................................................................................8

A beszédfejlődés folyamata részletesen.......................................................................................9

Megkésett beszédfejlődés meghatározása.................................................................................11

Akadályozott beszédfejlődés meghatározása............................................................................12

A beszéd helye az agyban...........................................................................................................13

Az idegrendszer érése.................................................................................................................14

Az idegrendszeri érés eltéréseinek lehetséges következményei................................................17

Mozgásfejlődés............................................................................................................................18

Idegrendszeri érése és a mozgásfejlődés összefüggései, valamint azok következményei.......18

A finommotoros fejlesztés..........................................................................................................22

A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók.........................................................23

A Tervezett Szenzomotoros Tréningprogram bemutatása......................................................24

A beszédproblémás gyerekeknek a következő területek fejlesztésére van szükségük:..........25

III. FINOMMOTORIKUS MOZGÁST FEJLESZTŐ GYAKORLATOK...........................27

I. Elemi feladatsor.......................................................................................................................28

I. Körfeladat................................................................................................................................29

II. Körfeladat...............................................................................................................................30

III. körfeladat (nagycsoportosoknak szerekkel).......................................................................31

I. sorfeladat..................................................................................................................................33

II. sorfeladat................................................................................................................................34

3
Feladatok kézi szerekkel............................................................................................................34

IV. KUTATÁS.............................................................................................................................37

Hipotézis......................................................................................................................................37

Vizsgálat......................................................................................................................................37

Eredmény....................................................................................................................................38

VI.ÖSSZEGZÉS.........................................................................................................................40

IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................................................41

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.................................................................................................43

1. sz. melléklet.............................................................................................................................44

Szókincs vizsgálatok...................................................................................................................44

2. sz. melléklet ............................................................................................................................53

FELVÉTELI ADATLAPOK.....................................................................................................53

4
 I. BEVEZETÉS

Témaindoklás, hipotézis

Amikor megkésett beszédfejlődésű, majd később dadogó keresztlányomat a

logopédus mozgásfejlesztő terápiára javasolta, igen meglepődtem. Akkor még
nem volt ismeretes számomra, hogy a mozgásfejlesztés milyen jótékony hatással
van a beszéd megindítására, fejlesztésére. Örömmel tapasztaltuk, hogy nemcsak a
beszédében állt be látványos javulás, de mozgása is sokat ügyesedett.
Időközben a főiskolán is sokat hallottam a korai fejlesztés jótékony hatásáról, így
e témában egyre jobban elmélyültem. Amikor két kisfiamnál izomtónus eloszlási
problémát diagnosztizáltak kb. 4 hónapos korukban, nem tétlenkedtem, tudtam
mennyire fontos az időben megkezdett mozgásfejlesztés. Nekik köszönhetően
több terápiát közelebbről is megismerhettem. Szerencsére az ő problémáikat
sikerült korán kiküszöbölni, de keresztlányomnak továbbra is fejlesztésre van
szüksége a dadogás megszüntetéséhez, primitív reflexei leépítéséhez és mozgása
ügyesítéséhez. Mivel idén kezdte az iskola első osztályát, a javulás egyre
sürgetőbb lenne, hogy az esetleges tanulási problémákat el tudja kerülni. Ezért
éreztem azt, hogy személyesen is segítséget kell neki nyújtanom azzal, hogy az
együtt töltött játékidőbe belecsempészek olyan feladatokat, amik segíthetnek
problémái leküzdésében.
Megfogalmazódott bennem, hogy milyen nagy, többnyire kiaknázatlan
lehetőség van az óvodapedagógusok kezében azzal, hogy a fejlesztésre
legfogékonyabb időszakban (3-7 éves korig) a gyermekek képességeit játékosan,
de annál tudatosabban felépítve, sokrétűen fejleszthessék. Nagyon fontos lenne,
hogy felismerjék a beszéd-, mozgásproblémákat, illetve észrevegyék az

5
idegrendszer éretlenségére utaló jeleket, és a gyermekek szüleinek tanácsolni
tudják a megfelelő szakembert. A hetente megtartott testnevelés foglalkozásokon
is olyan mozgássorokat állíthatnak össze, amelyek pozitívan hatnak nemcsak
minden gyermek mozgásfejlődésére, de a beszédproblémás gyermekek
bepótolhatatlan segítséget kaphatnak.
Szakdolgozatom olvasását ajánlom ezen kívül logopédusoknak, mert többnyire ők
az első szakemberek, akiket beszédprobléma esetén megkeresnek a szülők. Mivel
a fejlesztés annál eredményesebb, minél sokoldalúbb, ezért ők is felhívhatják a
szülők figyelmét a mozgásos fejlesztés lehetőségére és jelentőségére. Ezen kívül
tanácsos nekik is megismerkedni néhány gyakorlattal, amivel az unatkozó, vagy
kevésbé motivált, figyelemzavaros gyerekek logopédiai fejlesztését színesebbé,
ingergazdagabbá tehetik.
Dolgozatom első részét minden szülő szíves figyelmébe ajánlom, mert
tapasztalatom szerint a finommotorikus mozgásfejlesztés beszédre gyakorolt
pozitív hatásáról nem igen hallottak, így hát tanácstalanul állnak, amikor a 2-3
éves megkésett beszédfejlődésű gyermekükkel koruknál fogva nem foglalkoznak a
logopédusok. Minél később kezdődik meg egy gyermek fejlesztése, annál
lassabban jut el a kitűzött célig. Ha ezzel a szülők tisztában lennének, biztosan
sokkal kevesebb beszédhibás felnőtt élne a világon.
Szakdolgozatomban igyekszem rávilágítani az idegrendszer fejlődésén keresztül a
mozgásfejlődés beszédre gyakorolt hatásáról. Majd a gyakorlatban is kísérletet
teszek bizonyítani eme hipotézisemet egy olyan kutatással, amiben 2-3 éves
gyerekek 4-6 hónapos finommotorikus mozgásfejlesztésének hatását mérem. Az
itt végzett mozgássorokat részletesen ismertetem azok hatásfokát is megnevezve.
Bízom benne, hogy az általam összegyűjtött ismeretek mások számára is
érdekesek és használhatóak lesznek.

6
 II. ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS

Az egészséges beszéd fejlődésének menete

A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a

felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki. A hangadás már a születéskor
kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki.
A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb
hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetet is
hanggal fejezi ki.
6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a gyermek sorban próbálgatja a különböző
hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli.
A 3. hónaptól megjelenik a gagyogás, mely során olyan hangokat is hallat a
gyermek, amelyeket az adott nyelvben később nem is fog használni.
A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a
beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet
gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása
bármi miatt, pl. félelem miatt megszakad, a beszédfejlődés késhet.
A 6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki
beszéd fejlődésében. Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak
jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is
gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.
A beszéd megértése az első szavak kimondását már megelőzi. Megérti a gyermek
a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén
egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót (pl. ma-maci, bo-bohóc,stb.), majd a
szótagok ismétlésére kerül sor.

7
Az első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Ezek könnyen képezhető szavak,
amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők. Megfigyelhető, hogy a gyermek
beszédfejlődése az értelem fejlődésével sokszor nem esik egybe. Sok esetben egy-
két évet is késhet a gyermekek beszédének indulása.
A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet
tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis
ebben az időszakban a legerőteljesebb.
A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtése természetesen nem
pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor
ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a
beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek
hamar túljut.
A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a hallássérülés, elhúzódó vagy
gyakran visszatérő fülbetegségek, szájpadhasadék, idegrendszeri fejlődési zavar.
(Főiskolai saját jegyzet)

A beszéd- és a mozgásfejlődés alakulása:

A nyelvi fejlődés
A nyelvi fejlődés
Életkor alakilag A mozgásfejlődés
tartalmilag (minőségileg)
(mennyiségileg)
Koordinálatlan
Elégedetlenség (éhség,
Születés Sírás, kiáltozás kapálódzás
fájdalom, rossz közérzet)
jellemzi
Emberi hangot elkülönít a
nem emberitől, az anyai Fényre, hangra
1-2 hét Sírás, kiáltozás
hangra megkülönböztetett odafordul
módon reagál

8
 Erős, kiabáló hangra sírva
fakad, nyugodt, kedves
A fejét önállóan
3-6 hó Gőgicsél hangra felélénkül, nevet,
emeli
örömet fejez ki, "válaszol" a
felnőttnek
"Kérés" kifejezése, a
figyelem, emlékezet fejlődik,
az utánzás egyre nagyobb A felülés, felállás,
6-12 hó Gagyog
szerepet kap, a hangok még járás megindulása
nem jellemzőek az adott
anyanyelvre.
Hangjai jellemzőek az adott
12-18 Első szavak, utasítás nyelvre, a szituációban Egyre biztosabb
hó megértése előforduló egyes tárgyak lesz a járása
nevét megjegyzi
Sok hiba lehet még a
beszédben: hangokat kihagy,
20-200 szó,
18-24 felcserél, szótagokat,
egyszerű mondatok Önálló járás, futás
hó szavakat ismétel, ragokat,
használata
képzőket nem vagy
helytelenül használ
A szókincs rohamos 4. év végére befejeződik a A kéz finom
2 év fejlődése, többtagú beszédfejlődés, nyelvtanilag mozgásának
után mondatok helyes mondatokban beszél, használata, ujjak
használata kreativitásra képes koordinálása
(Kovács Emőke)

A beszédfejlődés folyamata részletesen

9
„A gyermek beszédének alakulása újszülött kortól 3 éves korig:
0-1 hónapos korban: torokhangokat ad
1-2 hónapos korban: gőgicsélni kezd, torokhangokat ad
2-3 hónapos korban: folyamatosan gőgicsél, "válaszol", egyszerű magánhangzókat
is kiejt (a, ó, e)
3-4 hónapos korban: egyre folyamatosabban és változatosabban gőgicsél, azonos
hangot kétszer ejt ki
4-5 hónapos korban: gagyogás közben többféle hangot is kiejt elmosódottan,
hangosan tud kacagni
5-6 hónapos korban: "szót ért" gondozás közben, ah-oh szótagot gagyog
6-7 hónapos korban: egyre árnyaltabban gagyog, gurgulázik, nyögdécsel,
"beszélgetést" kezdeményez
7-8 hónapos korban: kicsit tagoltabb a gagyogása, megismétel hallott hangokat, s
megjegyzi a leggyakrabban hallottakat, harap és rág, hangokat utánoz, bu-ma-da-
ba szótagokat jól ejt ki, a "nem" -re reagál időnként, mam-mam-ot is mond (főleg
síráskor)
9-10 hónapos korban: két szótagot elmosódottan ki tud ejteni (ma-ma, ba-ba),
hallgat a nevére
11-12 hónapos korban: szót, szótöredéket használ (a mama, baba helyes
használata), egylépéses felszólítást teljesít (kívánságait jelzi), szavai
mondatértékűek: a "mama" jelenthet hívást, kérést, segítséget
12-15 hónapos korban: kétszavas mondatot használ, két szótagot is kiejt, 3-4 szót
mond, kommunikálni akar
15-18 hónapos korban: egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse, tisztábban ejti
ki a szavakat, kétszavas utasítást teljesít, ismeri a "köszönöm" és "szervusz"
értelmét, egyszerűbb mesékre, népi gyermekdalokra figyel
18-21 hónapos korban: egyszerű bővített mondatokat használ, az enni-innivalót
megnevezve kéri, 10-30 szava van, 2-3 szavas mondatokat használ, visszamond
két szót

10
21-24 hónapos korban: összetett mondatokat használ, kb. 50 szavas szókincse van,
háromlépéses utasítást végrehajt, elkezd személyes névmásokat használni
24-27 hónapos korban: folyékonyan beszél
27-30 hónapos korban: képeskönyvből cselekvéssorokat elmond, névmásokat,
ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét
3 éves korig: többes számot használ, összetett mondatokban beszél, teljes nevét
ismeri és mondja, dallamokat ismer, 5-ig számolhat, 3-4 szavas ragozott
mondatokat használ

Jellemzői
A gyermekek beszédfejlődése nagyon eltérhet egymástól. A fenti leírás csak
iránymutató, szigorú határokkal, ettől nagy egyéni eltérések lehetnek. A kislányok
és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól. Ha egy kislány egy éves kora körül,
egy kisfiú másfél éves kora körül nem kezd el szavakat mondani, akkor fokozottan
oda kell figyelni a beszédének fejlődésére.
Ha 2-2,5 éves korában nem kapcsol össze szavakat, már célzottan kell a beszéddel
foglalkozni. Ha a gyermek 3 évesen még mindig nem beszél, feltétlenül
szakemberhez kell fordulni.” (Meleghné Steiner Ildikó)

Megkésett beszédfejlődés meghatározása

Megkésett beszédfejlődésű gyermekekről akkor beszélünk, ha különféle okok

következtében a beszéd- és nyelv fejlődése ép értelmi szint és ép hallás mellett
elmarad az életkori átlagtól, 3 éves korra sem indul meg. Beszédelmaradásuk
mennyiségi és nem minőségi az átlagos fejlődésű gyermekekhez képest.
Azoknál a fiúknál beszélünk megkésett beszédfejlődésről, akik 2 éves korukig, és
azoknál a lányoknál, akik másfél éves korukig nem beszélnek. Ezeknek a
gyermekeknek a beszédprodukciója mindössze néhány vagy csekély számú szóra
terjed ki, kéttagú közléseik gyakorlatilag nincsenek, a szómondatok vagy

11
holofrázisok szakaszában vannak. Mindaddig megkésett beszédfejlődésűnek
tekinthető egy gyermek, amíg beszédprodukciója és beszédfeldolgozása nem éri el
az életkori szintet.
A beszélni még nem tudó kisgyerek beszédmegértésére a globális beszédmegértés
jellemző, a beszédhelyzet, mozdulatok, mimika, gesztusok biztosítják a
feldolgozási folyamat működését.

Lehetséges okok
- Halláskárosodás (megnagyobbodott orrgaratmandula, fülzsírdugó,
tartós fülbetegség)
- Értelmi fogyatékosság
- Genetikai ok
- Agyi sérülések, szülési rendellenességek (neurológiai ok)
- Perinatális ártalmak
- Mozgásfejletlenség
Cél
A beszédkedv felkeltése, szinten tartása
A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése.

Akadályozott beszédfejlődés meghatározása

A beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más

elnevezéssel fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél
elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (szenzoros diszfázia), más
esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia),

12
azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd
kivitelezése is.
A diszfáziás gyerekek kézjelekkel, gesztusokkal kommunikálnak és a
beszédhelyzetre támaszkodnak.

Okok
- Lassúbb agyi érés
- Születés előtti, szülés közbeni-, utáni sérülés
- Öröklött beszédgyengeség
- Környezeti tényezők (ingerszegény környezet).
Tünetek
Később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat
mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy
nem beszél még 3-4 éves korban sem.
Lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz.
Nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket.
A beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek. (pl. a
“csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
Előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár,
kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni.
Néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd.
A beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is
megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori
társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak. (Főiskolai
saját jegyzet)

A beszéd helye az agyban

13
A beszéd szempontjából az agy felelős a kommunikációért: képes az információk
feldolgozására, tárolására, valamint az információk megválaszolására.
A beszéd és a nyelv folyamatait a bal és a jobb agyfélteke együtt koordinálja. A
beszéd központja a bal féltekében van: a Broca-terület a beszédprodukcióért, a
Wernicke-terület a beszédmegértésért felelős. A bal féltekében van a fogalmazás,
a fogalomalkotás központja. Az irányfelismerésért, a látásért és a színérzékelésért
pedig a jobb agyfélteke felel. (Hámori, 1985.) A szó jelentésének a felismerésében
nagy szerepe van a jobb agyféltekének is. Az agyfélteke-dominancia az
anyanyelv-elsajátítás során a nyelvi elemek hatására alakul ki. Ha hároméves korra
nem mutatható ki a gyermeknél a kézdominancia, zavarok jelentkezhetnek a
beszédfejlődésben, majd az írott nyelv elsajátításában is. A jobb félteke
dominanciájánál gyakoribb a beszéd késése. A balkezesség erre utaló jel.
Az emlékezésnek is nagy szerepe van a beszéd kialakulásában. Az ingerek
megjegyzéséhez szükséges, hogy létrejöjjön az emléknyom, amely az
ismétlődések során bevésődik. A gyakori ismétlés biztosítja a mélyebb bevésést.
Egyéves korban a gyermek már emlékezik a többször látott tárgyakra,
személyekre. Három-, négyéves kor után már az egyszeri élmény is nyomot hagy.
Az iskolás korra intenzívvé válik az emlékezés. Fontos a hosszú és a rövid távú
memória elkülönülése, valamint a szeriális észlelés szerepe. A memória
elengedhetetlen a betűk megtanulásában és megtartásában. A szerialitásnak az
írásban és a számolásban van jelentősége. (Lendvayné Décsi Kornélia Márta,
2007)

Az idegrendszer érése

14
Fontos szerepet játszik a beszédfejlődésben az idegrendszer érése, hiszen az ilyen
jellegű eltérések hátterében szinte minden esetben felmerül az érési elmaradás
és/vagy hibás idegrendszeri szerveződés. (Fodorné, 2005)
Az idegrendszer fejlődését Fodorné (2005) írása alapján tekintem végig.
„Az idegrendszer az embrionális fejlődés szakaszai során a külső csíralemezből
alakul ki. Fokozatosan kialakul a velőlemez, később a velőcső.
A 3. héten a hosszanti irányban megnövekedett sejtlemez már 3 specializált réteget
tartalmaz: ezek az endoderma, a mezoderma, és az ektoderma, melyből az
idegrendszer is kialakul. Az 5. héten a központi idegrendszert már egy zárt cső
képviseli, ez a gerincvelő telepe. Az agyhólyagok előredomborodnak. Már
kialakult mind a XII. agyidegmag. Az agyhólyagokból az agyvelő alakul ki. A
gerincvelő fejlődése az érző és mozgató neuronok tömörülésével kezdődik. A 3-4.
hónap során érésnek indulnak az érző és átkapcsoló idegsejtek, illetve kifejlődnek
az agyból a gerincvelőbe haladó idegpályák. Az 5. hónapban megkezdődik a
piramisrendszer, a nagyagykéregből a gerincvelőhöz haladó pályák érése. Ez teszi
lehetővé az idegrendszeren belül a megfelelő kapcsolatok kialakulását, idegsejtek
további keletkezését, és vándorlását.
A különböző idegsejtek funkcionálisan különülnek el egymástól. Megkezdődik az
újonnan alakult sejtek vándorlása a külső rétegek felé, ahol is differenciálódásuk
veszi kezdetét. A sejtek már vándorlás közben nyúlványaikkal szinapszis útján
kapcsolódnak egymáshoz. A 24-25. héten megkezdődik a gerincvelő hátsó
kötegeiben, illetve az agyidegekben a velőshüvelyesedés. Ezután kezdődik meg a
lefelé haladó mozgató pályák velősödése, és az agykérgi pályák érése.
Ezt követően folyamatosan érésnek indulnak a felszálló, afferens rendszerek,
melyek az ingerület felvételre specializálódtak.
A saját receptorok érése különböző időpontokban veszi kezdetét. Így a bőr
tapintási receptorai a 8. magzati héten már képesek ingerület felfogásra, az
izomorsó a 12. héttől kezd differenciálódni, a vesztibuláris rendszer érző sejtjeinek
érése a 8-10. héten kezdődik, a 12. héten megjelennek az első egyensúlyi reflexek.

15
Az agy növekedése nem egyenletes tempóban történik. 4 hónapos kortól
elkülöníthető az agykéreg 6 sejtrétege, és megjelennek a barázdák is. Az agykéreg
érése szintén nem egyenletes tempóban zajlik. Közben az agy egyes területei is
vándorolnak. Végleges helyüket a 8. hónapban érik el.
Az 5. hónapra a két féltekét összekötő rostok mind a frontális, mind a parietális
területeket összekötik egymással.
Időközben a magzatot az anya testén keresztül érő ingerek befolyásolják, serkentik
az érési folyamatokat, hiszen a magzat már a 8. héttől képes ingerületek
felfogására.
Az agy fejlődése nem fejeződik be az embrionális szakasz végeztével, a
születéssel. Ellenkezőleg, a megszületést követő szakaszban megnő a külső
ingerek jelentősége, hiszen ezek serkentik az agyműködést. Az agyműködés
visszahat az agy érési folyamataira, a még fejlődőben lévő idegpályák alakulására.
Ezt a hosszú, és bonyolult érési folyamatot faj- és egyedspecifikus genetikai
programunk határozza meg.
Az agyban tehát különböző, de előre meghatározott időben és helyeken történnek
bizonyos folyamatok, miközben megfigyelhetők úgynevezett növekedési ugrások,
melyekre neuronok növekedése és gyors szinapszis képződés jellemző. Ezeket az
időszakokat nevezzük kritikus periódusnak. Ezekben az időszakokban sajátos
történéseknek, ingereknek kell bekövetkezniük ahhoz, hogy a fejlődés ne
károsodjon, ne rekedjen meg az adott szinten. Ugyanis az ingerlés hiánya bizonyos
esetekben az idegsejtek differenciálódását gátolja.” (Katona, 2001)
„Az idegrendszer plaszticitásából kiindulva feltételezhetjük, hogy bizonyos
ingerek – szenzoros, vesztibuláris, proprioceptív – megfelelő mennyiségben és
időpontban alkalmazva helyreállíthatják a normális fejlődést.” (Katona, 2001)
„A fejlődés normális menete mellett az agy képes lesz a beérkező információk
szűrésére, összerendezésére, integrációjára. Ez a folyamat a szenzoros integráció.
Az integráció során az agy két vagy több funkció interakcióját koordinálja.” (J. A.
Ayres, 1993). „A szenzomotoros és pszichés-szociális-kognitív fejlődés

16
meghatározott lépéseken keresztül történik. Az egyes szintek érése, illetve
éretlensége meghatározza a rájuk épülő szakaszok alakulását. Az alsó struktúrák
tökéletes működésére épülhetnek a felsőbb szinten álló, bonyolultabb
idegrendszeri integrációs kapcsolatot igénylő funkciók.” (J. A. Ayres, 1993)

Az idegrendszeri érés eltéréseinek lehetséges következményei

Az idegrendszer érési folyamatainak elmaradása, a normálistól eltérő szerveződése

problémát okozhat az érintett területek működésében, befolyásolhatja egyéb
területek működését, szerveződését, így kóros szerveződéseket létrehozva. Sok
esetben ezek mindössze apró eltérések, melyek a megfelelő ingerkörnyezet
hatására korrigálódnak, a későbbiekben pedig nem okoznak problémát. Azonban
előfordulhatnak olyan eltérések is, melyek a rájuk épülő szintek működését
károsan befolyásolják, a normális fejlődéssel nem állnak helyre, azaz a gyermek
nem „növi ki”.
„Az idegrendszer érési folyamatainak három szinten zajlanak. Az idegsejtek
szaporodásának, és fejlődésének szintjén történő eltérések súlyos organikus
elváltozásokat idéznek elő. A második, és harmadik szint az ingerületátvivő
anyagok megjelenésének sorrendje, illetve az idegsejtek közötti kapcsolatok
alakulása. Ezen a két területen észlelhető elváltozás előidézhet az összetettebb
funkciók szintjén különböző működési zavarokat, melyek a komplex
tevékenységformák szintjén idéznek elő elváltozásokat.
Az idegrendszeri érés elmaradása elsődleges szinten okozhatja a mozgásos sémák
pontatlanságát, adaptív válaszok hiányosságait, kinesztéziás érzékelés
pontatlanságát, információk közti differenciálás pontatlanságát, másodlagosan
lényeges-lényegtelen elkülönítési zavarát, a vizuális, az auditív, és a verbális
fejlődés elmaradását, testséma zavarokat.” (Fodorné, 2005)

17
Mozgásfejlődés

„A fejlődés útja az egyszerű emberi mozgásoktól vezet a fejlett emberi mozgástípus

felé. Az emberi mozgás kialakulása minden újszülöttben a primitív mozdulatokkal
kezdődik: ezeket az ívjáratok, a kisagy ősi része, a nyúltagyi = vesztibuláris rendszer
és a pallidum szabályozza. A primitív mozgások fokozatosan átalakulnak. Jó részük
eltűnik, és helyet ad másnak, ez a fejlődéstanilag fiatalabb területek teljes beérését
tükrözi. Részleges érettségük állapota felelt meg a magzati és újszülött kori elemi
mozgásminták kiválthatóságának, majd ez átadja a helyét a teljes beérésnek, mikor
megszűnik az aktiválható magzati mozgásminta (a magzati kúszás — mászás — járás
— ülés), és helyet ad a valódi kúszásnak, mászásnak, ülésnek, járásnak, mely ekkor már
a gyermek egyedi tulajdona, sajátja. Ekkor már végbemegy a pallidum fölé rendelt
striatum szabályozó hatása, majd végül a kéreg és kéreg alatti területek funkcionális
egysége alakul ki, az éretlen emberi mozgásból és működésből érett emberi mozgás
és működés lett.” (Katona Ferenc, 1979)

Idegrendszeri érése és a mozgásfejlődés összefüggései, valamint azok

következményei

„A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, hiszen a

gyermek mozgásának fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-
egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Éppen ezért ha a mozgásfejlődés
bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé (pl. túl korán feláll a
gyermek), akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő és irányító központok sem fejlődnek
megfelelően. Ez pedig egyéb problémákhoz vezethet.
Carl Henry Delacato kidolgozott egy terápiát, mely lehetővé teszi a gyermekek
számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát. Így az
érésben elmaradt területek lehetőséget kapnak a hiányosságok pótlására.

18
Az ő felfedezése volt, hogy „a gyerekek közül, akik a program kezdetén nem tudtak
beszélni, és koruk szerint elég idősek voltak ahhoz, hogy tudhassanak, 59%-uk
elkezdett beszélni (szavakat mondani) a program folyamán, holott beszédterápiát nem
kaptak, és a beszédre nem lettek bátorítva.” (Delacato, 1963) Ebből Delacato és mun-
katársai azt a következtetést vonták le, hogy az anyanyelvi területen (beszédben,
írásban, olvasásban) elmaradt gyermek idegrendszere éretlen, elégtelenül szervezett.
Következtetésük: van egy csak az emberre jellemző egyedfejlődési sor: kúszás -->
mászás járás —› dominancia megválasztása. Van egy kizárólagosan emberi
kommunikációs forma: beszéd — írás — olvasás. A kizárólagosan emberi,
anyanyelvi kommunikáció kifejlődése csak akkor lesz problémamentes, ha a
gyermek problémamentesen végigmegy a kizárólagosan emberi mozgás—érzék-
szervi fejlődési soron, melyet nevezhetünk helyzetváltoztatási—felegyenesedési,
helyváltoztatási—dominancia megválasztási fejlődési mozgássornak. Az ideg-
rendszer ontogenetikai beérése pedig a humán mozgásminták egymásutánjában és
egymásra épülésében történik (pl. kúszás — mászás — járás) vagy egymásmellet-
tiségében (pl. földön csúszás — ülés), és ez a mozgássor a szenzoros éréssel
együtt adja azt a szenzomotoros idegrendszeri fejlődési sort, melynek
koronájaként megjelenik a beszéd, írás és olvasás készsége. Delacato azt állítja,
hogy a gyermek azért nem képes a beszédre, mert idegrendszere, illetve annak
nyelvi készségéért felelős területei nem érettek rá. Tehát ha észlelünk
mozgásfejlődési, ezáltal idegrendszeri érésbeli elmaradottságot, és ezt
gyakorlatokkal beérleljük, sokkal jobb alapot nyújtunk az anyanyelvi készség
beérlelődésének.” (Fejlesztő pedagógia, évf.1999/2-3…)
A megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés esetén szerencsés, ha a teljes terápia nem
egyoldalú.

A sikeres terápiát öt nagy területre lehet osztani:

• A beszéd és a nyelv
beszédmegértés

19
figyelem a beszéd
hangzóbeszéd fejlesztése
szókincs bővítése
• A mozgás
nagymozgások
egyensúly
kismozgások
kifejező mozgások
kar- és kézmozgások
finommotorika
artikulációs mozgások
• A gondolkodás
analógiás gondolkodás
analízis - szintézis készségének fejlesztése
következtetés
magyarázat
• A figyelem, emlékezet
akusztikus, optikus figyelem fejlesztése
rövid távú, hosszú távú emlékezet fejlesztése
• Különféle készségek fejlesztése
taktilitás, kinesztézis fejlesztése
ritmika
téri tájékozódás
grafomotórium
testséma
lateralitás fejlesztése.

20
Dolgozatom további részében az óvónők kezében rejlő mozgásfejlesztés
csodálatos lehetőségére szeretném felhívni a figyelmet.
A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és gyógypedagógusok figyelmét
gyakran elkerüli a gyermekek motorikus fejlesztése, pedig a tervszerűen felépített,
ellenőrzött mozgás pozitív hatású az agy fejlődésére és sokrétű integrációjára.
Az átlagtól eltérően fejlődő gyermekek számára a felzárkóztató, sokoldalúan
fejlesztő mozgásokkal szerezhető élmények az egészséges kortársakhoz való
felzárkózásban segítenek.
„Porkolábné dr. Balogh Katalin kutatásaiból is tudjuk, hogy a percepció (észlelés)
fejlődésében lényeges szerepet játszik a mozgás. A percepció fejlődése előfeltétele
a fogalmi gondolkodásnak. Ebből a tényből az következik, hogy ha első lépésként
a motoros funkciókat fejlesztjük, akkor a tanuláshoz szükséges pszichikus érettség
eredményesebben kialakítható és fejleszthető.
A mozgás kiemelt jelentőséget kap általános transzfer hatása miatt. A
pedagógusok munkájuk során a nagymozgások (járás, futás, szökdelés, kúszás,
mászás) és a finommozgások (manipuláció, rajzolás, beszéd stb.) zavaraival
egyaránt találkozhatnak. Ezek a problémák gyakran mozgáskoordinációs
zavarokból erednek. A mozgáskoordinációs zavar visszavezethető az észlelés
zavarára, a környezeti ingerek nem kielégítő feldolgozására és az érzékszervi
asszociációk hiányára, de koordinációs zavart okozhat az alapvető
mozgáskészségek hiánya is. A nagymozgások koordinálatlanságának
következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége.
A kognitív fejlődés és a mozgásfejlődés párhuzamosan halad, ezek aztán majd az
iskolai teljesítőképességre hatással lesznek. Ez a fejlődés számos integráció után
jön létre az észlelésben auditív (hallási), vizuális (látási), taktilis (tapintási),
kinesztetikus (mozgásérzékelési) és vesztibuláris (egyensúlyérzékelés) területeken.
Másképpen kifejezve: szoros összefüggés van az egyensúly, az észlelés, a mozgás
és a tanulási képesség között.

21
Jane Ayres kutatásaiból egyértelműen kiderült, hogy egyes idegrendszeri
struktúrák spontán érése az életkor előrehaladtával nem megy végbe, tehát
felesleges arra várni, hogy a gyermek majd kinövi zavaró tulajdonságait, magától
ügyesebb vagy figyelmesebb lesz. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy azok a
gyermekek, akiknél az éretlen szenzomotoros működéssel vagy az
iskolaéretlenséggel kapcsolatban kimutathatók a különféle tünetek, elmaradások,
sokkal veszélyeztetettebbek a későbbi deviáns viselkedéssel kapcsolatosan.
Az iskolaérettség Ayres szerint nem csupán az ötös számkörben való számolást, az
általános tájékozottságot, az analógiás vagy a kauzális gondolkodás szintjét, a
relációkban való jártasságot, a verbális kifejezőképesség, illetve a rövid idejű vagy
késleltetett emlékezet minőségét vagy a feladathelyzet elfogadását mutatja. A
koncentráló képesség, az önbizalom, az önkontroll, a tér – idő struktúrában való
tájékozódás, a lateralitás és a dominancia kialakulása, a jobb-bal diszkrimináció
képessége, a jól szervezett bilaterális motoros koordináció, a testvázlat és a
testséma kialakulása szintén alapvető az iskolai teljesítmények könnyed
eléréséhez. E képességek kialakulása ugyancsak az idegrendszer belső és külső
hatásokra történő érésének eredménye. ” (Fejlesztő Pedagógia, 2009)

A finommotoros fejlesztés

A finomabb mozgások létrehozásához kis izomcsoportok izolált irányítását kell

elsajátítani. Ayres megfogalmazásában olvashatjuk, hogy minél több gátló
folyamat (fékezés, megállni tudás) van jelen a mozgásban, annál koordináltabbak
a mozgások.

22
A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók

„Az ontogenetikus fejlődésmenetet ismerve megállapított tény, hogy vannak a

fejlődésnek olyan súlypontjai, amelyek kitüntetett szerepet kapnak, mivel célzott
fejlesztésükön keresztül több terület is kedvezően befolyásolható. (pl.: A
sztereognosztikus /tapintásos/ tapasztalatok gazdagításával hatást gyakorolunk a
vizuális percepció fejlődésére. A motorikum és a testséma fejlesztése -általános
transzfer hatása mellett- közvetlen alakítója a téri percepciónak).
Az ontogenetikus fejlődés életkori specifikumai alapvetően behatárolják a
fejlesztés tartalmi és metodikai lehetőségeit; az mindig csak az adott életkorra
jellemző tevékenységgel és tanulási formával lehet hatékony. Ez azt jelenti, hogy
vannak a fejlődésben olyan szenzitív (fogékony) időszakok, amikor az adott
képesség ugrásszerűen fejlődik. Ha nem ebben az időszakban fejlesztünk, akkor a
fejlődés csak csekély mértékű lesz. A fejlesztő munka kulcskérdése annak az
ismerete, hogy mely képességek alapozzák meg az iskolaérettséget. A pontos és
differenciált vizuális és auditív észlelés, a szem és a kéz összerendezett, koordinált
mozgása, a látott – hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros
visszaadása (keresztcsatornák együttműködése), a rövid idejű vizuális – verbális
memória és a szándékos, kb. 10 perces figyelemkoncentráció mind szükséges az
alap - kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) elsajátításához.
Az említett funkciók fejlődésének szenzitív időszaka óvodás korra esik, ezért
optimális, esetenként intenzív fejlesztésük ebben az életkorban a
legeredményesebb. Ideális esetben hat éves korig alakul ki az említett funkciók
működésének összerendezettsége és integrációja.”
A gyakorlatban sajnos gyakran találkozunk olyan szülőkkel, akik nem hajlandók
szembenézni gyermekük lemaradásával, ezért elzárkóznak mindenféle
fejlesztéstől, de vannak olyan szülők is, akik anyagi okok miatt nem tudják
vállalni gyermekük fejlesztését, felzárkóztatását. Az óvópedagógusok vannak
egyedül abban a helyzteben, hogy a gyerekeket hetente legalább egyszer, de

23
inkább többször olyan mozgássorral lássák el, ami pozitívan hat fejlődésükre,
idegrendszeri éretlenségükből adódó devianciák kiküszöbölésére. Természetesen a
teljes személyre szabott fejlesztést nem tudják elvégezni, de sokat tehetnek a
tünetek csillapításáért.

A Tervezett Szenzomotoros Tréningprogram bemutatása

A TSMT a Jane Ayres által kidolgozott szenzoros integrációs terápia fejlesztési és

az edzéselmélet teljesítmény fokozására vonatkozó alapelveit egyesíti magában. A
TSMT –foglalkozások pedagógiai megközelítése eltér az Ayres féle terápia
pedagógiai – pszichológiai megközelítésétől. A foglalkozás strukturált, irányított.
Minden mozgás térben és időben játszódik le és sajátságos dinamika jellemzi. A
térben történő elmozdítás, elmozdulás az egyensúlyozó rendszer számára érzékeny
ingert jelent. Ez a fejlesztési koncepció kulcsa. Ha tervezetten olyan
mozgássorokat állítunk össze (a gyermek tudásszintjét és hiányosságait ismerve),
ahol passzív és aktív módon a tér mindhárom dimenziójában megtörténnek az
elmozdulások, akkor az idegrendszerben a bejutó egyensúlyi ingerek pozitívan
hatnak az egyensúlyérzék fejlődésére, az éberség, aktivitás, figyelem beállításra
(arousal szintre), az izomtónus kéreg alatti szabályozására és a szemmozgásokra.
A szenzomotoros fejlesztések elsődleges célja az, hogy a kéreg alatti (nem
tudatos) idegrendszeri szabályozás folyamatait rendezze, normalizálja és
egymással összehangolja. A szenzomotoros szemlélettel összeállított mozgásokkal
a közvetlen és közvetett idegrendszeri kapcsolatrendszerek erősítése útján lehet
javítani az aktivitás, a magatartás, a szociális érettség, a figyelem, a gondolkodás,
a beszéd, az emlékezet, az észlelési csatornák és a térbeli tájékozódás szintjét,
minőségét. Ez a normalizáció komplex módon segíti az egyéni hiányosságok
pótlását és a megfelelő viselkedés kialakítását. A TSMT – program regressziós

24
szemléletű, tehát a meglévő tudásszint alatti mozgások erősítésével érhető el az,
hogy az addig hiányzó nagy – és finommozgások maguktól „beinduljanak”.

A beszédproblémás gyerekeknek a következő területek fejlesztésére van

szükségük:

· egyensúly fejlesztése sokféle eszköz és változatos feladatok segítségével (az

egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással, s
fejlődésük során visszahatnak egymásra)
· nagymozgások változatos gyakoroltatása, irányának, tempójának, ritmusának
finomítása
· az íráshoz szükséges differenciált és koordinált izomműködés, a szem – kéz
koordináció kialakítása
· szem – láb koordináció fejlesztése
· szemmozgások fejlesztése (az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra
irányuló, koordinált szemmozgás függvénye)
· szerialitás (sorrendiség): különféle mozdulatok sorrendisége; a gyermek a látott
mozgássort észleli, differenciálja, egymás után rendezi és egységgé alakítja;
· finommotorika fejlettsége az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele
· testséma kialakítása (testrészek differenciált megismerése a testrészekkel végzett
mozgások segítségével; a test függőleges – vízszintes , első – hátsó zónáinak
kialakítása és tudatosítása mozgásos feladatok gyakorlásával; lateralitás alakítása)
· percepció fejlesztése (alapvető téri irányok megismerése saját testhez
viszonyítottan, a különböző testrészekkel végzett mozgások segítségével)
· keresztmodalitások erősítése (az auditív és a vizuális minták motoros visszaadása
mozgásos feladatok végzése során)
· figyelem koncentráció idejének növelése, a figyelem megosztás képességének
kialakítása

25
· a feladattudat, a szabálytudat, a kitartás és monotóniatűrés fejlesztése
· szociális képességek fejlesztése (a közös, örömmel végzett mozgás közben a
gyermekeknek figyelniük kell egymásra, alkalmazkodniuk kell egymáshoz,
fejlődik önuralmuk, toleranciájuk, megtanulják, hogy társaikkal hogyan kell
együttműködni, átélik a sikert és a kudarcot, s megtanulják ezeket kezelni)
· verbális fejlesztés (a nyelvi fejlesztés minden esetben kísérője a motoros
fejlesztésnek; a gyermekek a tér bemozgása közben természetes módon
megismerik a téri viszonyokat megnevező verbális kifejezéseket, lehetőség nyílik
a testrészek, testhelyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori
megnevezésére, s bizonyos szavak jelentése mélyebb értelmet nyer a mozgás által
pl. halk –hangos, lassan – gyorsan stb.)
· ezen feladatok elvégzése során az auditív, vizuális és verbális rövid idejű
emlékezet fejlődik.
Az egyes mozgássorokat sor-, kör- vagy frontális feladat formájában emlékezet- és
mintamásolási készség fejlesztése céljából előre be kell mutatni. Ekkor hangzanak
el a térbeli tájékozódással és a mozgás dinamikájával kapcsolatos instrukciók. A
feladat pontos végrehajtását folyamatosan ellenőrizni kell, s ha szükséges, a hibás
kivitelezést azonnal javítani lehet.
Ha egy gyermek a látott, halott feladatokat pontosan végre tudja hajtani akár
többször is, akkor ez azt jelenti, hogy képes a külső információkat pontosan
észlelni, értelmezni, integrálni, s megfelelő motoros választ produkálni. Minden
gyermeknek több, célirányos egyéni terápiára is szüksége van (logopédiai
fejlesztés, gyógypedagógiai fejlesztés stb.).
A megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermekeknél is többnyire
megfigyelhető a primitív reflexprofil maradványtünetét. Lakatos Katalin
vizsgálataiból kiderül, hogy a poszturális szabályozás, az egyensúlyérzék, szem –
kéz és a mozgáskoordináció, a megkésett beszédfejlődés, részképesség – kiesés,
valamint tanulási – és magatartási problémák esetén is megfigyelhető késői
kiválthatóságuk, ezért ezeket mindenképpen le kell építeni.

26
 III. FINOMMOTORIKUS MOZGÁST FEJLESZTŐ
GYAKORLATOK

Dolgozatom egyik fő célja, hogy felhívjam az óvodapedagógusok figyelmét a

finommotorikus mozgásban rejlő fantasztikus fejlesztő lehetőségekre. Jelen
dolgozatomban egy olyan mozgásmintát igyekeztem összeállítani, mely főként a
beszédproblémás gyereknek nyújthat segítséget, és amelyet minél gyakrabban
kellene becsempészniük a gyerekek életébe.
A feladatok összeállításához a TSMT és az Ayres terápiát vettem alapul. Ezek
egyrészt az idegrendszer ingerlésével próbálják befolyásolni a beszéd
megindulását, javulását, másrészt segítenek leépíteni a kóros csecsemőkori
reflexeket, valamint fejlesztik a mozgás kivitelezését.
A feladatok elvégzéséhez tanácsos odaillő mondókákat, illetve a feladatok
megnevezését, ütem számolását, irányok megnevezését hangosan mondatni a
gyerekekkel. Így nemcsak tudatosulnak a fogalmak, igék, növekszik a
beszédkedvük, de segít a beszéd- és mozgásritmus együttdolgoztatásában is.
A feladatokat a változatosság kedvéért kör, elemi, sor és labdás feladatokra
osztottam.
A feladatok mellé idézőjelbe foglalom azt, amit mondani kell a feladatvégzés
közben, és zárójelben írom le azt a területet, amit az adott mozgás leginkább
fejleszt.

27
I. Elemi feladatsor

I.
Mászás Kúszás Mászás hátra Tyúklépés
Bukfenc

II. Háton, Járás magas

Hamis
Hamis
Terpesz-bukfenc váltott nyusziugrás térdemeléss
nyusziugrás
lábbal tolás hátra el

III
Hason, Oldalazás
.
Ölből hátra Nyusziugrás
Nyusziugrás páros kézzel csípőre tett
átfordulás hátra
tolás hátra kézzel balra

IV
Oldalazás
. Háton, páros csípőre tett
Mackójáárs
Hátrabukfenc Mackójárás lábbal tolás kézzel
hátra
jobbra

II. Elemi feladatsor

Ismétlés szám: soronként 5 kör

28
Berendezés: szivacs, üres rész, két szék között kifeszített kötél (a két üres rész
között félúton), üres rész (a bordásfalig), visszasétáláshoz elegendő hely

I. 1. gurulás kézben puha játékkal, vagy labdával /primitív reflex leépítés/

2. nyusziugrás, lábak talpon /karerősítés, egyensúly fejlesztés/
3. kúszás kötél alatt /hüllőreflex felülírása/
4. hátra nyuszi, lábak térden /térpercepció fejlesztés/
5. vissza séta, nyújtott mellső középtartásban karikát tartva
/testszimmetria megtapasztalása/

II. 1. bukfenc térd közé szorított puha játékkal /primitív reflex leépítése/
2. kergekutya ajtó felé fordulással: lépés, lépés, ajtó felé körbefordulás
/lateralitás fejlesztése/
3. kötél alatt háton fekve páros lábbal csúszás /térpercepció fejlesztés,
primitív reflex felülírása/
4. kergekutya ablak felé fordulással /lateralitás fejlesztése/
5. vissza séta, fej felett nyújtott karral labdát hozva /testséma
megismertetése/

III. 1. terpeszbukfenc /primitív reflex leépítése/

2. gombóc-nudli előre /primitív reflex leépítése/
3. kötél alatt hason fekve váltott karral csúszás / hüllő mozgás felülírása/
4.gombóc-nudli hátrafelé /primitív reflex leépítése, térpercepció
fejlesztése/
5. vissza menetelés „Aki nem lép…” mondókára /ritmusfejlesztés/

I. Körfeladat

29
Ismétlésszám: 5x-5x előre, visszafelé /emlékezet, téri tájékozódás, szerialitás
fejlesztése/
Berendezés: bal oldal: szivacs, zsámolysor, két magas pad összetolva hosszan;
középen: a bordásfaltól: ugráló, előtte gördeszka.; jobb oldal: üres rész, pörgő fotel

1. Bukfenc előre /primitív reflex leépítése/

2. Zsámolysoron csípőre tett kézzel fellépés, mellélépés, lelépés,
mellélépés./szem-láb koordináció és szerialitás fejlesztése/
3. Padon páros kézzel csúszás előre (boka közé lehet babzsákot tenni) / hüllő
reflex felülírása/
4. Ugrálón csípőre tartott kézzel, páros lábbal hét ugrás, hangosan számolva
/egyensúly, figyelem fejlesztése/
5. Gördeszkán fekve/ guggolva váltott karral haladás előre /karerősítés/
6. Gördeszkán fekve/ guggolva páros karral hátra tolom magam /karerősítés/
7. Mackójárás /primitív reflex leépítése/
8. Hamispók /karerősítés, testséma fejlesztés/
9. Pörgés /idegpályák stimulálása/
10. Bordásfalra felkapaszkodás, onnan egy labda ledobása /egyensúlyérzék
fejlesztés/

II. Körfeladat

Ismétlésszám: 4x-4x (előre, visszafelé, hátrafelé)/emlékezet, téri tájékozódás,

szerialitás fejlesztése/

30
Berendezés: 1.sor: szivacs, pöttyök, zsámolyok, alacsony pad; 2. sor: ugráló,
gördeszka; 3. sor: érzékelő korongok, alagút, szivacs.

1. bukfenc előre /primitív reflex leépítése/

2. csípőre tartással páros lábú szökdelés előre, pöttyről pöttyre
/egyensúlyérzék fejlesztése, szem-láb koordináció fejlesztése/
3. zsámolysoron fellépés, lelépés, mellélépés nélkül (jobb fenn, bal lent)
/egyensúlyérzék, szem-láb koordináció, szerialitás fejlesztése/
4. mászás padon, kezek a földön, térdek a padon, babzsák tolás fejjel
(sündisznó) /primitív reflex leépítés, testséma fejlesztés/
5. ugrálón körbefordulással szökdelés mindkét irányba (4 ütem alatt jobbra, 4
ütem alatt balra) /ritmusfejlesztés, térérzékelés, egyensúly fejlesztése/
6. gördeszkán fekve babzsákkal a bokák között váltott kézzel haladás előre
/karerősítés/
7. gördeszkán fekve, tenyértámasz a falon, elrugaszkodás páros kézzel a
faltól, utazás nyújtott karokkal /egyensúlyérzék fejlesztése/
8. nyusziugrás talpon két vonal között: kezek kint, lábak bent /testséma és
térpercepció fejlesztése/
9. egyensúlyozás érzékelő korongokon /egyensúlyérzék fejlesztés, taktilis
érzékelés fejlsztése/
10. kúszás alagút alatt /hüllő reflex felülírása/
11. hintázás fejjel lefelé / térpercepció fejlesztése/

III. körfeladat (nagycsoportosoknak szerekkel)

Ismétlésszám: 5x-3x-3x (előre, visszafelé, hátrafelé) /emlékezet, téri tájékozódás,

szerialitás fejlesztése/

31
Berendezés: kispad, tornaszőnyeg, ugráló, bordásfalra rézsútosan állított pad, 2 db
bordásfalra szerelhető húzodzkodó keret, bóják, labda karikába helyezve

1. mackójárás, babzsák a tarkón /fejbeállító reflex helyreállítása/

2. Kispadon nyusziugrásban keresztbe ugrálás babzsákot a térd közé szorítva
– „Kezem jobbra, kezem balra” /irányok rögzítése, térérzékelés kialakítása/
3. Babzsák előre hajítása, majd kúszás utána /váltott mozgások gyakorlása,
hüllő reflex felülírása/
4. Szivacson bukfenc előre, babzsák a térd között, majd gördülés
hanyattfekvésbe, lebegőülés közben 10-ig elszámolás /megosztott figyelem,
primitív reflex leépítés/
5. Ugrálón babzsák mellső középtartásban, 4 ütem alatt először jobbra, majd
balra forgás „jobbra 1, jobbra 2…”/egyensúly és figyelem fejlesztés,
térpercepció javítása/
6. Babzsák fejtetőn, térdemelés közben térdérintés „ jobb- bal, jobb- bal”
/egyensúly fejlesztés, fejbeállító reflex helyretétel, térpercepció fejlesztés/
7. Rézsútos padon nyusziugrás felfelé, babzsák a térd között /egyensúly és
térpercepció fejlesztés, megosztott figyelem fejlesztése/
8. Babzsák a fejtetőn, bordásfalon, majd a húzódzkodó kereten oldalazva
végigsétálás, majd leereszkedés a padlóra „terpesz-zár” /fejbeállító reflex
helyretétel, egyensúlyfejlesztés, megosztott figyelem és térpercepció
alakítás/
9. Bóják között szlalom gördeszkán térdeléssel, babzsák a fejtetőn, majd
gördeszka visszagurítása a pálya elejére „húz-húz…” /lateralitás,
térpercepció fejlesztése, karerősítés/
10. Karika közepébe alapállás; labda feldobás, tapsolás, elkapás háromszor,
majd labdapattintás, tapsolás, elkapás háromszor. „feldob, tapsol, elkap1,
feldob, tapsol, elkap 2…pattint, tapsol, elkap 1, pattint, tapsol, elkap 2…” /
erőkifejtés és térköz szabályozása, figyelemmegosztás/

32
 11. Egy sávon belül, babzsák mellső középtartásban, terpeszugrás kétszer, majd
zárt ugrás kétszer előre. „terpesz, terpesz, zár, zár” /ritmus és egyensúly
fejlesztés, sorrendiség fejlesztése/

I. sorfeladat

Ismétlésszám: 4x minden feladatsor

Berendezés: lejtő, végében puha szivacs, két szék közé kifeszített kötél, alacsony
pad, ugráló, üres rész.

I. minden előre
1. kutyamászás lejtőn felfelé /egyensúly fejlesztése, primitív reflex
felülírása/
2. előre bukfenc a lejtőről / egyensúly fejlesztése, primitív reflex
felülírása/
3. kúszás a kötél alatt / primitív reflex felülírása/
4. nyusziugrás a padon /térpercepció fejlesztése/
5. ugrálás páros lábbal, csípőre tartással, „Ugráljunk, mint a verebek”
/ritmus és egyensúly fejlesztése/
6. mackójárás előre /primitív reflex leépítése/
7. billegés billenőlapon oldalra /egyensúlyérzék, térpercepció
fejlesztése/

II. minden hátrafelé

2. ölből hátra átfordulás
5. ugrálás marad

33
 III. az első feladatsor (előre) az utolsó feladattal kezdve, visszafelé

II. sorfeladat

Ismétlésszám: 4-5x
Berendezés: üres rész, puha szivacs, magasabb pad, ugráló (ezek két szoba
hosszában elrendezve), szivacsok, üres rész, két labdás kosár labdákkal
célbadobáshoz.

I. előre
1. egyensúlyozás félgömbökön /egyensúly fejlesztése/
2. bukfenc előre /primitív reflex leépítése/
3. nyusziugrás a padon /térpercepció fejlesztése/
4. páros lábbal, macit kézben tartva szökdelés /ritmus és egyensúly
érzékelés/
5. gurulás /primitív reflex leépítése/
6. mackójárás előre /primitív reflex leépítése/
7. célbadobás alulról, páros kézzel /szem-kéz koordináció fejlesztése/

II. arccal hátra, minden irány megfordítva

III. arccal előre, az utolsótól kezdve

Feladatok kézi szerekkel

I. Babzsákos feladatok futással (minden feladat után futás vissza a

kiinduló helyre)
1. Terpeszállásban előrehajolva, páros kézzel babzsák csúsztatás előre
néhányszor, majd hátra is.
”Terpeszállás, lehajolok, csúsztatom, utánafutok…”

34
 2. Terpeszállásban páros kézzel, alsó dobással babzsák előre dobása,
majd hátra is.
”Terpeszállás, lehajolok, dobom…”
3. Zárt állásban babazsák fej fölé emelése, majd előredobása
”Felemelem, előre dobom”
4. Zárt állásban babazsák fej fölé emelése, és hát mögé ejtése.
”Felemelem, hátra ejtem…”
5. Zárt állásban babzsák fej fölé emelése, és hátradobása
”Felemelem, hátradobom”
6. Bóják között szlalomozva babzsák tolása pálcával. A pálcát két
kézzel kell tartani.

II. Babzsákos feladatok helyben

1. Törökülésben babzsák emelése test előtt, majd leejtése váltott kézzel
(„csepegtetünk”)
2. „Forró” babzsák: babazsák feldobálása, gyors, kicsi mozdulatokkal
3. Babzsák egyik kézből másikba ejtése törzs előtt
4. Csoport körbeül, babzsák gyors átadása társnak („forró, hideg
babzsák”)

III. Egyéni labdás feladatok (Nagyoknak tapssal, vagy guggolással)

1. Labda feldobás
”Feldob, elkap”
2. Labdapattintás
”Pattint, megfog”
3. Törökülésben labda körbevezetése a test körül (Irányok mondásával)
4. Törökülésben labda átgurítása egyik kézből a másikba törzs előtt.

35
IV. Páros labdás feladatok
1. Labda gurítása egymásnak
2. Labda dobása egymásnak (alsó dobással)
3. Labda pattintása egymásnak
4. Cica-játék

V. Játék
1. Labdagyűjtés színenként csoportosítva
2. Körben futás; tapsra labda elejtése, futás tovább; dobbantásra labda
megkeresése
3. Kuglizás.
4. „Jön a róka” c. fogójáték
5. „Békák a tóban c. futójáték

36
 IV. KUTATÁS

Hipotézis

Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a mozgásfejlesztés, különös tekintettel

a finommozgás fejlesztésére vajon valóban serkentően hat-e a beszéd
megindulására?

Vizsgálat

Kutatásomat egy olyan mozgásfejlesztő csoportban végeztem, ahova öt megkésett,

vagy akadályozott beszédfejlődésű gyermek mozgásfejlesztését végzik. A
beszédproblémát hivatalosan csak 3 éves kortól deklarálják az orvosok, de a
fejlesztő terápiát érdemes minél korábban megkezdeni, ajánlottan 2 éves kortól
kezdve. A gyerekek 2-3 év közöttiek, általában óvodakezdés előtt fordulnak a
szülők segítségért, de gyakran nem saját indíttatásukból, hanem szakorvos, védőnő
vagy barát ajánlására keresik fel a fejlesztőházat. Mivel ezeknél a gyerekeknél
gyakran nemcsak a beszédpercepció és/vagy - produkció gyenge, hanem egyéb
mozgásproblémák vagy más betegségek is jelentkeznek, ezért a szakemberek a
fejlesztést egyéb okból is ajánlhatják. A gyerekek a játszóházban komplex
fejlesztést kapnak, mely kiterjed a mozgás, beszéd, finommotorika és taktilis
érzékelés fejlesztésére is pszichopedagógiai módszerekkel. A játszóházba
általában heti egyszer-kétszer járnak, emellé minden gyermek egyénre szabott
otthoni tornát (lásd. 3. számú melléklet) kap, melyet heti 5-7 alkalommal kell
elvégezni szülő segítségével. A terápia lényege a rendszeresség, de azért tanácsos
a csoportos terápián is részt venni, mert ott olyan eszközök és tér áll a gyerekek
rendelkezésére, amit egy otthonban nem, vagy csak nagyon ritkán lehet

37
kialakítani. Ezen kívül a gyerektársaság pozitív húzóerőt biztosít mindenkinek, és
nagyobb a motivációjuk, hogy kifejezzék azt, amit szeretnének.
Az öt gyermeket első megjelenésükkor beszéd és mozgástesztnek vetettük alá. A
mozgás és az idegrendszer érettségét a SEED teszt alapján némi átalakítással
végeztük. A beszéd tesztnél először kép alapján kellett megnevezni a látottakat,
majd a hallottakat megismételni. A teszt alapján állították össze az egyéni tornát,
és alakították ki a csoportos mozgásterápia mozgásanyagát is. A fent részletezett
gyakorlatokat általában négy-hat hónapig végezték a gyerekek. Ezután került sor a
mozgás és beszéd másodszori vizsgálatára.
A gyermekek mindegyikére jellemző, hogy a fejlesztés kezdetén nem tudnak
önállóan játszani, a játékuk színvonala nem felel meg koruknak. Pl 2 évesen az
egyedüli önálló játékuk az, hogy autót görgetnek. Ezek a gyerekek a
szocializációban is nagyon elmaradottak, ezért sok az egymás közötti veszekedés.
Minden gyermeknél fellelhetők a kóros csecsemőkori reflexek, izomtónus
eloszlási, bilaterális motoros koordinációs, egyensúlyi és mozgás összerendezési
problémáik vannak.
Az anamnézis felvételekor kiderült, hogy a legtöbb gyermeknél
csecsemőkorukban szopási gondok is adódtak. Néhány esetben a szülők helytelen
nevelése (ingerszegény környezet) is megfigyelhető volt. A beszédük
mindegyiküknek nagyon fejletlen volt. Volt aki csak néhány hangot adott, de a
legfejlettebbek is csak néhány szót mondtak.

Eredmény

A mozgásfejlesztés hatására a legtöbb kisgyereknek látványosan megindult a

beszéde. Szókincsük igen hasonló tempóban halad, mivel ugyanazokat a
feladatokat kapják. Ismerik mára az állathangokat, állatneveket, gyümölcsöket,
járműveket, azok hangjait, testrészeket, ruhadarabokat, konyhai eszközöket,
bútorokat, …stb. Most kezdik néhányan megtanulni a színeket, és a kicsi-nagy

38
viszonyszavakat. Az igék közül azokat használják leginkább, amiket gyakran
hallanak, mint pl: kérek, alszik, kezet mos, játszik, csüccs. Érdekes volt
megfigyelni, hogy elsőként azokat a szavakat sajátították el, amiket a mozgás
közben használnak. Pl: pörög, húz-húz, csúszik, fel-le, tekeredik, palinta.
Megfigyelhető, hogy annál a kisfiúnál volt leglátványosabb a beszédindulás, aki
rendszeresen jár a csoportos fejlesztésre, és az otthoni tornát is rendszeresen végzi.
Ő először az önellátással kapcsolatos kifejezéseket kezdte el használni, de mára
már 3-4 szavas mondatokat alkot, és szókincse háromszorosára nőtt. Mondókákat
és énekeket is mond. Az a gyermek fejlődött legkevésbé, aki otthon nem végzi a
neki szánt gyakorlatokat, és a beszédindító tornára is csak ritkán jár, illetve egy
olyan kisfiú, akinek viselkedészavar is van.
A mozgásukban a legtöbb előrelépést az egyensúlyban, bilaterális motoros
koordinációban, izomtónus beállításban tapasztaltunk. A taktilis érzékelésük is
eredményesen javult.
Összességében kimondhatom, hogy egy pár hónapos aktív finommotorikus
mozgásfejlesztés látványos javulást eredményezett a beszédfejlődés területén.

39
 VI. ÖSSZEGZÉS

Dolgozatomban a két-három éves megkésett beszédfejlődésű gyermekek

beszédfejlődését vizsgáltam egy öt fős csoporton belül. A gyermekek egy 4-6
hónapig tartó komplex fejlesztést kaptak, ami kiterjedt a finommotorikus
mozgásfejlesztésre, beszédjavításra, és a taktilis érzék fejlesztésére is. Míg a két
utolsó terület fejlesztése is elengedhetetlen, addig úgy gondolom, hogy ennél a
korosztálynál a mozgásfejlesztés a leghatékonyabb módszer.
Érdekes lehet megvizsgálni olyan gyerekeket, akik csak az egyik, vagy másik
típusú fejlesztést kapják, vajon eredményes-e önállóan, és ha igen, akkor melyik
fejlesztés a legsikeresebb?
Kutatásom végén az összes gyermeknél szembetűnő volt a látványos
beszédindulás, és mozgásukban is jelentős javulás állt be. A hipotézisben felvetett
gondolatom így beigazolódni látszik.
Ezért nagyon fontosnak tartom a fenti ismeretek minél szélesebb körben
való terjesztését, azért, hogy a hasonló problémákkal küzdő gyermekek szülei
minél korábban megfelelő terápiára tudják járatni gyermekeiket. Minél korábban
megkezdődik a fejlesztés, annál hatékonyabb és gyorsabb eredményt lehet elérni.
Ez pedig nagyon fontos a további beszédhibából esetlegesen adódó szocializációs-
figyelem- és tanulási zavarok elkerülésében.

40
 IRODALOMJEGYZÉK

1) "…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI,

Budapest, 1982.
2) Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest
3) Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél?
4) Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF,
Budapest 2000.
5) A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési
Minisztérium, Budapest, 1988.
6) Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája,
Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
7) Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó,
Budapest, 1995.
8) http://www.mentor-
konyvesbolt.hu/fejlesztopedagogia/cikkek/2009_1_KarolyineEoryZsuzsann
a.pdf
9) Saját főiskolai jegyzetem Sóós Sándorné és Sturcz Attila tanárok órái
nyomán
10)Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal… Az emberi agy
szimmetriái. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985.
11) Ayres, A. Jean: A szenzoros integráció és a gyermek In. Szavtkó Anna,
Varga Izabella (szerk.): Szenzoros integrációs terápiák. Oktatási
segédanyag, FPI és ELTE Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék,
Budapest, 1995, p.33-50.
12) Marton-Dévényi Éva et al: Alapozó Terápia. Fejlesztő Pedagógia, 1994/4-
5.p.80-86.

41
13)Tótszöllősy Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Porkolábné Dr. Balogh
Katalin fejlesztő programjának alkalmazása testnevelés foglalkozásokon.
Magánkiadás, Budapest, 1994.
14)Fodorné Földi Rita: A pszichikus fejlődés problémái: Az érés és fejlődés
idegrendszeri háttere és a funkciózavarok alapjai. – Bp. OKKER, 1999. –
154 p….In: Család, Gyermek, Ifjúság, 2005. 1. sz.- p. 24-34.
15)Fodorné Földi Rita: Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában
és korrekciójában, Budapest, 2005.
16)Katona Ferenc: Az öntudat ébredése, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979.
17)Katona Ferenc: Az öntudat ébredése, Medicina, 2001.
18) Carl Henry Delacato: A beszéd- és olvasásproblémák diagnózisa és
gyógyítása”, 1963.
19)Buborék Játszóház által fejlesztett feladatsorok, Bendik Adrienn

42
 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. Szókincs vizsgálatok
2. Felvételi adatlapok
3. Egyéni tornák

43
 1. sz. melléklet

Szókincs vizsgálatok

I. FŐNEVEK 2009.02.19. 2009.08.01

Kép Megnevezés Utánmondás Megértés A. kisfiú a kontrollvizsgálaton a
baba + + főnevek 80%-át megnevezi.
autó + + Olykor jelzőket is használ
(színek, méretek). Igék 60%-át
maci aci aci +
mondja, igekötőket nem
kocka koszka koszka +
használ, ragozást ront (-ik,
pipi - pipi + főnévigenév). Múlt időt is
ló ihaha + + használ. Mondatokban beszél,
cica miau - + de az egyeztetésben hibákat ejt.
tányér tál tájér + Tárgyesetet használja,
óra ója - + rendhagyó esetekben hangot
labda hadda - + told, vagy hagy ki. Többes szám,
kanál tanál - + tárgyeset rendben. Beszédében
söprű esztyű heprű + megjelennek a helyhatározók,
és eszközhatározók is.
pohár pojá pojár +
lábos ennike hábas +
golyó golyó golyó +
kutya vau - +
villa illa, jilla illa +
fésű estyű esű +
kulcs - + +
fedő tető tető +
kocsi kiukohi kohi +
üveg pojá ügeg +
virág ijá ijág +
kés kész kész +
kefe
olló

Mese: cicák kipukkasztják a lufikat

"jujujj, eszt, eszt, pukk"

(A. A.)

I. FŐNEVEK 2009.04.23. I. FŐNEVEK 2009.08.13

Kép Megnevezés Utánmondás Megértés Kép Megnevezés Utánmondás Megértés
baba baba Utánmondáshoz + baba baba Utánmondásnál 100%os
autó - nem várja meg, + autó aótó meghallgatja a
maci maszi míg én + maci maci terapeutát,
elmondom a figyel, ismétel
kocka - + kocka kocka
szó, velem
pipi - + pipi pipi, madáj

44
ló - + ló ló
cica miá 0 cica cica
tányér - 0 tányér tál tá-jé
óra - 0 óra tik-tak, óra
labda - 0 labda labda
kanál - + kanál kaná
söprű - 0 söprű söpű
pohár - + pohár pohá
lábos - 0 lábos faszék
együtt beszél,
golyó - tátog, mintha + golyó golyó
kutya vava szájról olvasna, + kutya kutya
villa - úgy figyeli a + villa villa
fésű - számat. 0 fésű fésű
kulcs - 0 kulcs zár, nyit
fedő - + fedő tető
kocsi - + kocsi babakocsi
üveg - 0 üveg üve
virág vijá
kés kés
kefe - ke-fe
Érdeklődése hamar lankad, figyelme elterelődik. olló olló
ágy ágy, alszik
repülő hepülő
asztal asztal
fa fa
párna pájna
ház házikó
létra létra
mosdó csap
paplan takaró
hajó hajó, pupú
vödör vödör
szekrény szekrény
cipő hihő cipő
kád kád
kalapács kapapá kapalá
szék szék
táska táska
csizma csimma
kancsó üve
tükör - tükör
wc pisi vécé
locsoló kanna
madár madár
ceruza rajzol
vasaló mi ez? vahaló
dió dió
pad pad
dugó dugó
fűrész fűhé

45
csengő - csehő
tű kés tű
lapát hapá lapát
kígyó kígyó
toboz - dobo
zsiráf zsiháf
toll toll
elefánt elefán
cérna kötő cérna
kerítés kehíté kerítés
egér egér
hegedű hegedű
ecset ecset, festő
zebra zebra
szivacs mama mos sziva
ribizli fihom ribisz

IGÉK
áll áll
ül csüccs, ül
eszik eszik
iszik inni
fekszik alszik fekszik
megy sétál megy
olvas olvas könyvet
söpör höpö söpö
épít épít
varr mama varr
sír sí sír
locsol vijá locsol
mosakodik mos mosakod
labdázik dob labdát
törölközik töröl
mosogat mama mos mosogat
hintázik hinta-palinta hintázik
telefonál haló tehefon
horgászik halacska -
fűrészel - -
kalapál - -
biciklizik biszikli biciklizí
lovagol gyía lovagol
csónakázik - -
megfésüli fésül
letörli
megköti
eldobja dob
elfújja fúj
megpuszilja
megsimogatja

46
 felakasztja
kimossa
felássa ás
lehúzza húzza kutya
(B.Á)

I. FŐNEVEK 2009.05. I. FŐNEVEK 2009.12.01

Kép Megnevezés Utánmondás Megértés Kép Megnevezés Utánmondás Megértés
baba baba + baba baba baba +
autó - - + autó ató ató +
maci - - + maci bjumm maszi +
kocka - - - kocka - - -
pipi - pipi + pipi pipi pipi +
ló - - + ló - ló +
cica cica cica + cica cica cica +
tányér amm - + tányér amm - +
óra - - + óra tiktak ója +
labda - - + labda ladda ladda +
kanál - - + kanál - kaná +
söprű - - + söprű - söpű +
mutatja,hogy
pohár iszik - + pohár pojá pojá +
lábos - - - lábos - jábosz -
golyó - - + golyó golyó golyó +
kutya vavava vavava + kutya kuta kuta +
villa - - + villa vijja vijja +

mutatja, hogy
fésű fésülködik - + fésű fésű fésű- +
kulcs kulcs kúcs kúcs
fedő fedő - -
kocsi kocsi tocsi tocsi
üveg üveg - üveg
virág virág vijág Vijág
kés kés - Kész
kefe kefe - tefe
olló olló - ojjó
IGÉK
áll
ül csüccs csüccs
eszik enni Enni
iszik inni
fekszik alszik alszik
megy - -
olvas - -
söpör - -
épít - -
varr - -
sír - -

47
 (F.M.N.)

I. FŐNEVEK 2009.10.08 I. FŐNEVEK 2010.04.13

Kép Megnevezés Utánmondás Megértés Kép Megnevezés Utánmondás Megértés
baba - - + baba baba +
autó - - + autó ótó +
maci mmmm - + maci maszí +
kocka - - + kocka koszka +
pipi gágá - + pipi gágá +
ló - - + ló nyihaha ló +
cica máúái mijá + cica cica +
tányér - - + tányér hamma tányé +
óra - - + óra óra +
labda - lada + labda ladda +
kanál - - + kanál kanál +
söprű söprű - höhhű
pohár Továbbiakban érdeklődése lankad, elmegy az pohár pohá
lábos asztaltól. Már hangot sem ad. lábos fazék
golyó golyó golyó
vauvau,
kutya kutya tutya
villa villa villa
fésű fésű fésű
kulcs kulcs tulcs
fedő fedő tető

kocsi kocsi tocsi baba

üveg üveg
virág virág vi-hrág
kés kés kés
kefe kefe - kefe
olló olló olló
ágy ágy
repülő epülő
asztal asztal
fa fa
párna - pá….
ház ház
létra - létta
mosdó tap mostó
paplan - -
hajó hajó
vödör - -
szekrény - hoz a másik szobából egy babaszekrényt

cipő hipő, szipő

kád -
kalapács kalapá
szék szék
táska táska

48
csizma csimma
kancsó inni
tükör - -
wc kaka -
locsoló -
madár pipi
ceruza
vasaló
dió
pad
dugó
fűrész
csengő
tű
lapát
kígyó sziszí kígyó
toboz
zsiráf zsijá
toll
elefánt ejefá
cérna
kerítés
egér egé
hegedű
ecset
zebra
szivacs
ribizli

IGÉK
áll
ül leül
eszik enni
iszik inni
fekszik nem alszik
megy sétál
olvas mese
söpör takají
épít ápí
varr
sír sí
locsol
mosakodik
labdázik ladda
törölközik
mosogat
hintázik hitta
telefonál haló
horgászik hal "hangját" utánozza, cuppog

49
 fűrészel
kalapál
biciklizik
lovagol ihaha
csónakázik
megfésüli
letörli
megköti
eldobja
elfújja
megpuszilja
megsimogatja
felakasztja
kitisztítja
kimossa
felássa
lehúzza
(M.Zs.)

I. FŐNEVEK 2009.08. I. FŐNEVEK 2010.04.14.

Kép Megnevezés Utánmondás Megértés Kép Megnevezés Utánmondás Megértés
baba Mi ez? kérdést baba Nehezen érti baba baba
autó ismétli - meg a autó autó
maci - kérést. 6-7. maci maci
képnél érti -
kocka - kocka kocka
meg, mit is
pipi pipi pipi pipi
kérek tőle.
ló ló ló ovacska ló
Meg tudja
cica cica mutatni a cica cica
tányér - kutyát, tányér kaja kaja
óra - virágot, óra tik-tak óra
labda adda poharat, labda labda
kanál - kanalat. De kanál kanál -
söprű - még ezeknél söprű - -
a szavaknál pohár
is inkább
pohár - ismétel. pohár -
lábos - lábos - -
golyó - golyó - -
kutya kuka kutya kutyus kutya
villa - villa villa -
fésű - fésű - fésű
kulcs kulcs - túcs
fedő fedő tető fedő
kocsi kocsi kocsi
üveg üveg - üveg
virág virág virág
kés kés kés
kefe kefe -
olló olló kefe
ágy ágy

50
repülő epülő
asztal asztal
fa fa
párna - pána
ház házikó
létra - miez?
mosdó csap mosó
paplan takajó
hajó hajó
vödör vödör
szekrény szekrény
cipő cipő
kád pancsi kád
kalapács - -
hozd a széket,
szék szék
táska - -
csizma csimma
kancsó víz kancsó
tükör ablak tükör
wc wc
locsoló - -
madár madár
ceruza - ceruza
vasaló - vasaló
dió dió
pad pad
dugó - -
fűrész - -
csengő - -
tű - tű
lapát - lapát
kígyó kígyó, sssssssz
toboz - -
zsiráf zsiráf
toll toll
elefánt elefánt
cérna - -
kerítés - -
egér cincinegér
hegedű - -
ecset festék ecset
zebra zebra
szivacs -
ribizli -

IGÉK
áll micsinál? áll
ül ül
eszik eszik

51
iszik iszik
fekszik alszik alszikű
megy micsinál? megy
olvas könyv olvas
söpör -
épít ház épít
varr
sír ne sírj!
locsol
mosakodik mocsok
labdázik labda
törölközik mocsok töröl
mosogat - -
hintázik hinta
telefonál szia mama
horgászik haacska
fűrészel
kalapál kalapács
biciklizik
lovagol felül ló
csónakázik csónak
megfésüli haja
letörli
megköti
eldobja
elfújja
megpuszilja
megsimogatja
felakasztja
kitisztítja
kimossa
felássa bácsi
lehúzza kutya
(L.N.)

52
 2. sz. melléklet

FELVÉTELI ADATLAPOK

Gyermek neve: Kora:

A.A. 3 év
Születési hely, idő: Közösség:
2006.02.06. Csoportos terápiák heti 2x
Édesanya (gondviselő) neve: Édesapa neve:
Cím: Telefonszámok:

Felmérés dátuma: Felmérést végzi:

2009.02.19. Bendik Adrienn
Diagnózis:-

Betegségek, görcskészség, epilepszia, allergia: -

Gyógyszer: -
Műtétek: -
A gyermek általános jellemzése:
Megfelelően fejlett, mosolygós, nyitott kisfiú.

Anamnézis:
Terhesség lefolyása:
III/3.
Lombik programban fogant meg.
Anya többször vérzik, félidőtől már rendszeresen.

Születés:
Programozott császár (anya rövidlátó)
Születési súly, hossz: 3600g Gesztációs hét: 38-39. hét
Apgar: 7/9
Fejlődésmenet:
6 hetesen kórházba kerül. 5 hónaposan kruppos. Átlagos szopó, 18 hónapos koráig
szoptatta mama.
Mozgásfejlődés: 7 hónaposan feláll, 11 hónaposan jár, minden mozgásfejlődési szint
megvolt.
Beszédfejlődés: nagyon későn.
Szobatisztasággal is problémák vannak. Miután bekakilt, pisilt, jelzi.

Jelen állapot:
Szókincse kb 20-30 szóra tehető. Ha nagyon szeretné kifejezni magát, akadozik,
érthetetlen, a „he” szócskát ismételgeti.

53
Probléma, anya kérése:
Beszédfejlődés beindításában, szobatisztaság kialakításában kér segítséget.

Küldi: védőnő
Gyermek neve: Kora:
B. Á. 2 év 9 hó
Születési hely, idő: Közösség:
2006.07.27. Óvoda
Édesanya (gondviselő) neve: Édesapa neve:

Cím: Telefonszámok:

Felmérés dátuma: Felmérést végzi:

2009.04.23. Bendik Adrienn
Diagnózis:
-
Betegségek, görcskészség, epilepszia, allergia:-
Gyógyszer:-
Műtétek:-
A gyermek általános jellemzése:
Korához képest magas növésű, erős testalkatú kisfiú.

Anamnézis:
Terhesség lefolyása:
II./2.
14. hét körül erős vérzés.
Ezt leszámítva minden rendben volt.

Születés:
Normál úton, rendben volt.
Születési súly, hossz: 3400/56 Gesztációs hét: betöltött 40. hét
Apgar: 9/10
Fejlődésmenet:
Mozgásfejlődés rendben zajlott, bár kicsit minden késik. 14-15 hónaposan jár.
Beszédfejlődés: babának gőgicsélt, hangsorokat hangoztatott. Babababa, mamamama,
papapapapa…
Utána a beszédfejlődés megrekedt, ha teheti inkább meg sem szólal. Ha igen,
halandzsázásnak tűnik, amit mond.

Jelen állapot:
Szavai: anya, apa, mama, baba

Probléma, anya kérése:

Beszédfejlődése miatt aggódik, nagytesó ilyenkor már beszélt.

54
Küldi:
Háziorvos
Javasoltuk fül-orr-gégészet felkeresését, hallásvizsgálaton való részvételt,
neurológiai vizsgálatot.
Ezekből egyik sem valósult meg.
Egyéni tornát kezdtek, majd nem tudták otthon csinálni a feladatokat, hónapokra
eltűntek.
2009. augusztusában jönnek vissza, Ádám beszédfejlődése továbbra sem halad. Már
logopédushoz járnak.
Másodszori javaslat hatására hallásvizsgálatra mennek, ahol megállapítják, hogy
megnagyobbodott orrmandulái miatt 40-60%-os halláscsökkenés áll fenn. Műtik,
utána csoportunkba kezd járni heti 2x.

Gyermek neve: Kora:

F-M. N. 23 hó
Születési hely, idő: Közösség:
2007.06.28. Nem jár közösségbe
Édesanya (gondviselő) neve: Édesapa neve:
Cím: Telefonszámok:

Felmérés dátuma: Felmérést végzi:

2009.05. Bendik Adrienn
Diagnózis:
Veleszületett csökkent izomtónus P9420; Az elvárható normális élettani fejlődés
hiányossága R6290
Betegségek, görcskészség, epilepszia, allergia:-
Gyógyszer:-
Műtétek:-
A gyermek általános jellemzése:
Vékony, fehérbőrű kisfiú. Nem szívesen vesz fel kapcsolatot másokkal. Vizsgálati
helyzetbe nehezen hozható. Tartózkodó.
Anamnézis:
Terhesség lefolyása:
I/1.
Félidőig rosszullétek,hányinger, keményedés. Anya sokat pihent. Félidőtől
normalizálódott a helyzet.
Születés:
Természetes úton.
Születési súly, hossz: 4150/57 Gesztációs hét: 41. hét
Apgar: 9/10
Fejlődésmenet:
Mozgásfejlődés: 7 hónaposan feláll; sokat mászik; 13hónaposan jár.
Beszédfejlődés: 1,5 évesen kezd halandzsázni. Anya elmondása szerint tipikus babanyelv
nem volt.
Mindennapok napirendje nehezen alakul: éjszakákat nem alussza, nem aludta át. 3

55
hónapos korától 1 éves koráig nem alszik napközben. 1 éves korától alszik nappal is.
Babának nagyon hasfájós, rengeteget sír.
Jelen állapot:
Nagymozgás: 21 hónapos
Gondolkodás, finommotorika, szociális képességek: 18 hónapos
Beszéd: 15 hónapos szinten van
Éjjel sokszor felsír, „magánkívül” ordít, nem lehet megnyugtatni. Evése is rendszertelen.
Sokszor hisztizik. Ha nem értik meg, mit akar, dührohamot kap.
Szavai: pápá, cica, cici, hamham, vavava. Egyébként mutogatással érteti meg magát.
Probléma, anya kérése:
Apa: „kommunikációs szakadék van köztünk”
Anya: „Valamit rosszul csinálunk, nem tudjuk, hogy mit. Tudni szeretnénk, mit
csináljunk máshogy!”
Küldi:
Neurológus, pszichopedagógus

Gyermek neve: Kora:

L.N. 2 év 2 hó
Születési hely, idő: Közösség:
2007.02.12. Nem jár közösségbe
Édesanya (gondviselő) neve: Édesapa neve:
Cím: Telefonszámok:

Felmérés dátuma: Felmérést végzi:

2009.04. Bendik Adrienn
Diagnózis:
Járási nehézség R2620; Az elvárható normális élettani fejlődés hiányossága R6290
Betegségek, görcskészség, epilepszia, allergia:-
Gyógyszer:-
Műtétek:-
A gyermek általános jellemzése:
Korának megfelelően fejlett, vidám, mosolygós kisfiú.
Anamnézis:
Terhesség lefolyása:
I/1.
5. hónapban 1 hónapon keresztül vérzik M., pihenést, ágynyugalmat javasolnak, anya
saját felelősségére hazamegy, ágynyugalmat nem tartja.

Születés:
Természetes úton születik meg Nárdi, 10 órás vajúdás után.
Születési súly, hossz: 3270/54 Gesztációs hét: néhány nappal túlhordta
mama
Apgar: 10/10
Fejlődésmenet:

56
Mozgásfejlődésében minden korán indult.
Otthon nincs lehetőség földön tartani, ezért járókában, bébikompban van,hamar feláll.
Járás: felállás után azonnal önállóan jár, kézfogás nélkül.

Jelen állapot:
Apa portugál, nem beszél magyarul. Anya beszél portugálul, gyerekekhez magyarul
beszél.
Nárdi folyamatosan két nyelvet hall.
Beszéde: halandzsázik
Szavai: szia, „egytő” - egy, kettő; megyünk, „lalalé” – nincs több (portugál kifejezéshez
hasonlít); „ezki”; sem apát, sem anyát nem szólítja meg. Sokat ismétel.

Probléma, anya kérése:

Lábujjhegyezése miatt mentek neurológushoz, ő TSMT-t ajánlott. A kétnyelvűség és a
beszéd késése miatt szeretnének csoportba járni.

Küldi:
Neurológus, pszichopedagógus

Gyermek neve: Kora:

M. Zs. 2 év 2 hó
Születési hely, idő: Közösség:
2007.08.21.
Édesanya (gondviselő) neve: Édesapa neve:

Cím: Telefonszámok:

Felmérés dátuma: Felmérést végzi:

2009.10.14. Bendik Adrienn
Diagnózis:
Fül-orr-gégészet: negatív
Betegségek, görcskészség, epilepszia, allergia:
-
Gyógyszer:
-
Műtétek:

A gyermek általános jellemzése:

Korának megfelelően fejlett, barátságos kisfiú.

Anamnézis:
Terhesség lefolyása:
Problémamentes terhesség, anya végig dolgozik (otthoni munka)
Születés:

57
Napra pontosan érkezik, normál úton, probléma nélkül.

Születési súly, hossz: Gesztációs hét:

Apgar: 9/10
Fejlődésmenet:
3 hónaposan besárgul.
Mozgásfejlődése: 5 hónaposan „repülőzik”, hason nem marad meg, hasról hátra nem tud
átfordulni. Anyának ez tűnik fel.
Dévény-terápia hatására 6 hónaposan fordul, 7,5 hónaposan szabályosan kúszik, 10
hónaposan mászik, 1 évesen feláll, jár.
Beszédfejlődése: „hasbeszélő”: a-t formáló nyitott szájjal képez magánhangzókat, ezeket
fűzi hosszú hangsorokká. Vizsgálat idejében már halandzsázik is.
Szavai: anya, „mamm” – enni, „bász” – busz. Állathangokat utánzott 3 hónapja, ezt már
nem csinálja.

Jelen állapot:
Beszédfejlődése: „hasbeszélő”: a-t formáló nyitott szájjal képez magánhangzókat, ezeket
fűzi hosszú hangsorokká. Vizsgálat idejében már halandzsázik is.
Szavai: anya, „mamm” – enni, „bász” – busz. Állathangokat utánzott 3 hónapja, ezt már
nem csinálja.
Probléma, anya kérése:
„A hasbeszélése nagyon ijesztő”

58