A tanulásban és értelmileg

akadályozottak kórtana
Dr. Pallagi Edina
Kórtan=patológia
• A betegségek keletkezésével, okaival, a kórfolyamat további
alakulásával, tüneteivel foglalkozik.
Kötelező irodalom, források
• Göllesz Viktor: Gyógypedagógiai kórtan (Nemzeti Tankönyvkiadó
2003)

• Dr. Illyés Sándor szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek

• Értelmileg és tanulásban akadályozottak kórtana, Szegedi
Tudományegyetem JGYPK
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Ertelmileg_akadalyozottak
_kortana/
• Gyermekgyógyászat (László, Maródi 2013) Digitális Tankönyvtár /Oláh
Éva: Klinikai genetika, ill. a megfelelő fejezetek
A fogyatékosság
• A sensoros, motoros, mentális képességek részleges, vagy teljes
hiánya
• „Valamilyen testi és/vagy pszichés funkció, struktúra működésbeli
akadályozottsága/korlátozottsága miatt tevékenységében,
cselekvésében, társadalmi közösségi résztvételében akadályozott
(mozgáskárosodott, látás-, hallás-, beszédsérült, értelmileg
akadályozott, érzelmi sérülést mutató személy, autista,szervátültetett
egyén), aki az állapotához igazodó sajátos körülményeket, eszközöket,
eljárásokat, segítséget igényel.” (Benczúr Miklósné)
A fogyatékosság eredete alapján:
• Veleszületett, születése óta fennálló
• Szerzett: későbbi életkorban beálló
A fogyatékosság típusai
• Értelmi fogyatékosság (oligofrenia vs. mentalis retardatio)
• Látássérültség
• Hallássérültség
• Siketvakság
• Mozgássérültség
• Beszédfogyatékosság
• Autizmus
• Többszörös fogyatékosság
A rokkantság
• Az egyén kora, neme és társadalmi szerepei szerint elvárható
mindennapi tevékenység (pl. önfenntartás, társas kapcsolatok,
tanulás, keresőképesség, szórakozás) tartós akadályozottsága.
A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi
osztályozása: FNO kódrendszer
International Classification of Functioning, Disability and Health,
angol röv. ICF
• A kód megmutatja, hogy egy sérülés, fogyatékosság vagy az egészségi állapot megváltozása
következtében egy adott személy miket képes megtenni.
• A funkcióképesség gyűjtőfogalom, amely minden testi funkciót, tevékenységet és részvételt
felölel.
• A fogyatékosság is gyűjtőfogalom minden károsodás, tevékenység-akadályozottság, vagy
részvételi korlátozottság számára.”
•  FNO mellett azonban él egy másik kód is, a BNO-10, amely a kóros egészségi állapotokat jelöli.
Ezek kiegészítik egymást, egyik használata a másik nélkül nem ajánlott. A két kód által adott
együttes információ átfogó képet nyújt arról, hogy milyen az adott populáció egészségi
állapota.
• közös nyelv kialakítása
• FNO-t használhatjuk kutatási, oktatási, szociálpolitikai, statisztikai eszközként, valamint a munkaügy,
oktatás, közgazdaság, jogalkotás területén is.
FNO: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (2001)

• Fejlesztésben orvosok, gyógypedagógusok, pszichológusok, valamint a fogyatékos emberek

nemzetközi szervezeteinek és a társadalomtudományoknak a képviselői is részt vettek.
• Az új értelmezésben a testi funkciók károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá válhat, a
társadalmi életében való részvétel pedig korlátozottá. Ezeket a zavarokat együttesen, gyűjtőnévvel
hívja fogyatékosságnak az Egészségügyi Világszervezet.
• FNO nem az emberek, hanem az egészségi állapotok osztályozását foglalja magában az egyéni
élethelyzet és a környezeti hatások viszonyában.

• Az embert nem csupán mint biológiai lényt vizsgálja (ennek zavarai a károsodások), hanem 
személyként (ennek a szintnek a funkcionális zavarai a fogyatékosságok) és társadalmi lényként
egyaránt (az itt kialakuló tartós hátrányos helyzet a rokkantság/akadályozottság). 
Az FNO jellemzői
• Az első fejezet a funkcióképességgel és fogyatékossággal foglalkozik. Ez
a rész két további alrészre osztható: a testtel, valamint a tevékenységek
és részvétel témájával foglalkozó szakaszokra. Ez utóbbihoz tartozik
a képesség, valamint a teljesítmény. Leírhatjuk vele az egészség és az
ehhez kapcsolódó állapotok problémamentes oldalát, illetve leírhatunk
vele problémás eseteket, akadályozottságot, korlátozottságot.
• A második fejezet a kontextuális tényezőket taglalja. Ehhez a részhez
tartoznak a környezeti tényezők, illetve még egy alrész, a személyes
tényezők, de ez a kultúrák közötti hatalmas eltérések miatt az FNO-ba
nem került be.
FNO – első rész: testi funkciók : „b”, testi struktúrák „s”

b117 Intellektuális funkciók (szellemi fejlődés)

b1301 Motiváció Idegrendszeri
b134 Alvásfunkciók Érzékszervi
b140 Figyelmi funkciók Beszéd
b164 Magasabb rendű kognitív funkciók Cardiovascularis
b167 Nyelvi mentális funkciók Gastrointestinalis
b210 Látási funkciók Húgyúti, ivarszervi
b230 Hallási funkciók Mozgatószervi, stb.
b280 Fájdalom érzése
b710 Az ízületek mobilitási funkciói
b735 Izomtónus-funkciók
b760 Akaratlagos mozgási funkciók kontrollja
 FNO-tevékenység és részvétel: „d” FNO-környezeti tényezők: „e”
• d133 Nyelvi készségek megszerzése
• d155 Készségek elsajátítása tanulás • e115 T.&.T személyes haszn. a mindennapi életben
• d175 Problémák megoldása • e120 T.&.T személyek bel- és kültéri helyzetvált.
• d230 Napi rutinfeladatok elvégzése • e125 T.&.T a kommunikáció céljaira
• d250 Saját viselkedés irányítása • e130 T.&.T az oktatás céljaira
• d350 Társalgás • e140 T.&.T a kultúra, rekreáció és sport ter.
• d415 A testhelyzet megtartása • e150 Közép. terv., megép., építészeti T.&T
• d440 Finom kézmozdulatok
mobilitás
• e310 Szűk család
• d460 Helyváltoztatás különböző helyszíneken • e320 Barátok
• d5 Önellátás: d510 mosakodás d540 öltözködés • e355 Egészségügyi szakemberek
• d530 Toilette-használat • e410 A közvetlen családtagok egyéni attitűdjei
• d550 Étkezés • e420 Barátok egyéni attitűdjei
• d570 Egészségmegőrzés • e460 Társadalmi attitűdök
• d710 Alapszintű személyközi interakciók • e540 Szállítási szolg., rendsz. és szab.
• d720 Összetett személyközi interakciók • e580 Eü. szolg., rendsz. és szab.
• d760 Családi kapcsolatok • e585 Okt. és képz. szolg., rendsz. és szab.
• d820 Iskolai oktatás
• d845 Állás megszerzése, megtartása és kilépés
• d880 Bekapcsolódás játékba • T&T termékek és technológiák
• d920 Rekreáció és pihenés
BNO
• BNO az egészségügyben használt, a betegségek
 nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer
• Nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti
The International Statistical Classification of Diseases and Related
Health Problems

• Pszichiátriai betegségekre alkalmazott egyéb kódrendszer: Diagnostic

and statistical manual of psychiatrical diseases (DSM)
0 BNO-10-06 – Az idegrendszer betegségei G00–G99
6
0 BNO-10-07 – A szem és függelékeinek betegségei H00–H59
7
0 BNO-10-08 – A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései H60–H95
8
0
9 BNO-10-09 – A keringési rendszer betegségei I00–I99

1 BNO-10-10 – A légzőrendszer betegségei J00–J99

0
1 BNO-10-11 – Az emésztőrendszer betegségei K00–K93
1
1
2 BNO-10-12 – A bőr és bőralatti szövet betegségei L00–L99

1
3 BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei M00–M99

1 BNO-10-14 – Az urogenitális rendszer megbetegedései N00–N99

4
1
5 BNO-10-15 – Terhesség, szülés és a gyermekágy O00–O99

1
6 BNO-10-16 – A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok P00–P96

1 BNO-10-17 – Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromos Q00–Q99

7 zómaabnormitások
BNO-
P000-P960 Perinatalis szakban keletkező bizonyos állapotok
a terhesség 24. (28.) hetétől a születést követő 168 óra (=1 hét)

• P10.0 Subdurális vérzés szülési sérülés miatt

• P11.0 Agyödéma szülés sérülés következtében
• P20.0 Szülés megindulása méhen belül észlelt magzati hypoxia miatt
• P21.0 Súlyos szülési asphyxia
• P35 Veleszületett vírusbetegségek
• P52 Nem traumás koponyaűri vérzés
• P7000 Gesztációs diabeteses anya szindrómája
• P90 Újszülöttkori görcsök
• P910 Újszülöttkori agyi ischaemia
BNO:Q00-Q99 Veleszületett rendellenességek,
deformitások, chromosoma abnormitások
• Q00-Q07 Az idegrendszer veleszületett rendellenességei
• Q00 Agyvelőhiány/
• Q02 Kisfejűség/microcephalia
• Q03 Veleszületett vízfejűség/hydrocephalus
• Q05 Spina bifida
• Q11 Szemhiány, kisszeműség, nagyszeműség
• Q16 A fül veleszületett, hallászavart okozó rendellenességei
• Q21.1 pitvari sövényhiány
• Q31.9 A gége veleszületett rendellenessége
• Q86.0 Magzati alkohol szindróma
• Q96 Turner szindróma
• stb
 A fogyatékosságot előidéző okok sokfélesége,
multifaktoriális jellege
Öröklött:
Minden sejtjének génállományában Szerzett

Intrauterin ártalom Perinatális károsodás

Veleszületett Posztnatális

Betegség Baleset
Antropológiai sajátosságok
• Antropológia= embertan
• Fizikai ill. kultúrális embertan
• Fizikai antropológia ágai: biológiai antropológia- az ember biológiai
sokféleségének vizsgálata a modern genetika eszközeivel, orvosi
antropológia- az emberi testalkat, arc- és fejforma vizsgálata, az
emberi csontozat, koponya vizsgálata (oszteológia, kraniológia),
paleontológia- ősember, elődeink tanulmányozása
Antropológia
• Testméretek: testmagasság, testsúly, ezek hányadosai, alkatok, testarányok,
magasság, testsúly stb. növekedési görbék, statisztikai paraméterek kiszámítása
• Antropometriai variánsok= a normális szélső variánsai, pl: távol ülő szemek,
epicanthus, mélyen ülő fülek, kéztőcsontok-kézközépcsont egymáshoz
viszonyított méretei stb.
• Bőrlécrendszer vizsgálata-dermatoglyphia, a tenyér és talp lenyomata
Testsúly fejlődési görbéje (fiúk)
Az antropológiai megállapítások
• Hasznosságuk a normálértékek megállapításában, fejlődési görbék
megrajzolásában. Az ezektől eltérő jellegek figyelemfelkeltők!
• Az antropometriai variánsok lehetnek normálisak, de akár minor
fejlődési rendellenességek is
• Bizonyos fejlődési rendellenességek pl. kromoszóma
rendellenességek tipikus antropometriai eltérésekkel társulnak:
Turner sy. (45 XO): alacsony, serdülőkorban nem nő, Down sy.:
átlagosnál kisebb termet, Klinefelter (47XXY)sy.: magas vékony férfiak,
47XXX triszómia: magasak, hosszú combúak (szupernő) 47XYY: mindig
magasabbak kortársaiknál (ált.97 percentilis közelében)
Bőrléc rendszer
• A bőrlécrendszer az intrauterin élet 3-4. hónapjában alakul
kimegváltozása a korábbi életszakaszban ható károsítást tételezi fel.
Dermatoglyphia
• A tenyér területei, interdigitális terület, kisujj, hüvelykujj párnák, oldal
• A kéz fő vonalai
• Pontrendszer
Következtetések
• Magas korreláció a kromoszóma rendellenességekben (87%)
• Majombarázda, vagy négyujj-redő az átlagpopulációban 4-5%-ában
jelenik meg, azaz konkrét esetben semmiféle következtetést nem
enged meg!
Átismétlendő fogalmak
• Domináns-recesszív, kodomináns, intermedier öröklésmenet
• Autoszom, vagy nemi kromoszómához kötött betegség
• Mitokondriális betegségek
• Genotípus, fenotípus, allélek
• Mutagén, teratogén tényezők
 Poligénes öröklődés
Egy tulajdonságot sok gén határoz meg együttesen (kis potenciálú
gének), ezek az egyes gének is többféle alléllel rendelkeznek
(változatosság!)
Az adott populációban nagy számban jelenlévő fiziológiás gének
EVOLÚCIÓS ELŐNY-t biztosítanak, jobb a populáció alkalmazkodása a
változó környezethez
A poligénesen öröklődő tulajdonságok pl. fertilitás, testmagasság,
intelligencia
Poligénes tulajdonságok eloszlása a populációban
 Az intelligencia
• „Az intelligencia egy általános mentális képesség, amely magába foglalja a
következtetést, a tervezést, a problémamegoldást, absztrakt gondolkodást, komplex
gondolatok megértését, a gyors tanulást és a tapasztalatokból tanulás képességét.”
(Schalock és mtsai, 2006, 51.; idézi Lányiné, 2012, 108.).
• Komplex psychés folyamat, mely az eddig tanult ismeretanyagra épülten a helyes
feladatmegoldást az idő függvényében bonyolítja. Ehhez a feladathoz szükséges
(Wechsler szerint):
1. Logikus gondolkodás
2. Célszerű cselekvés
3. Az életadta szituációkhoz való eredményes alkalmazkodás
4. Az adott feladat megoldásához szükséges IDŐ mennyisége
• Mérése intelligencia tesztekkel
Az intelligencia hányados populációbeli eloszlása

Az intelligenciahányados populációbeli gyakorisági

eloszlása (Csépe, Győri és Ragó, 2008; 15.1. ábra,
internetes forrás: 
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_00
01_520_altalanos_pszichologia_3/ch18.html
)
 Értelmi fogyatékosság
"Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését
befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki,
amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott
népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, és
amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott." (Lányiné,
1986)
Értelmi fogyatékosság = idegrendszer sérülése?

Az értelmi fogyatékosság alapvető oka a központi

idegrendszer sérülése. Ha az idegrendszer károsodik
valamilyen okból, a gyermek nem feltétlenül lesz
értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos
esetében elmondható, hogy az idegrendszer
károsodott.
Az értelmi fogyatékosságok (oligophrenia ) felosztása

• Debilitás, enyhe értelmi fogyatékosság: IQ 50-69 között

• Imbecillitás: IQ 35-49 középsúlyos értelmi fogyatékos
• Idiócia: IQ 34 alatt súlyos értelmi fogyatékosság

• 90-109: átlagos
• 80-89: alacsony
• 70-79: igen alacsony (gyógypedagógiai irodalomban határeseti sáv)
Enyhe értelmi fogyatékosok (debilitás)
• IQ 0,5 felett
• A populáció kb. 2%-a
• Önálló életvitelre korlátozottan képes
• Felügyeletre, irányításra szorul
• Normális, vagy fokozott fertilitás
• Szülők, testvérek átlag alatti IQ-júak
• Kisegítő iskolák
• Munkavégzés: irányítás mellett
Göllesz V. Gyógypedagógiai kórtan
 Súlyos értelmi fogyatékosok

Imbecillitás, idiócia
• IQ 0,5 alatt
• gyakoriság: 0,25 %
• önálló életvitelre nem képes
• felügyeletre, irányításra szorul
• infertilisek
• szülők épek
• foglalkoztató int. eü. otthon Göllesz V. Gyógypedagógiai kórtan
Az értelmi fogyatékosság gyógypedagógiai felosztása

• Tanulásban akadályozottak (Tanak): Ide tartoznak egyrészt a tanulási

képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által enyhén
értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek (IQ 50-70), másrészt az
általános iskolában tanulási problémákkal küszködő gyermekek (IQ
71-80).
• Értelmileg akadályozottak: Ide tartoznak a korábban középsúlyos (IQ
35-49) és súlyos (IQ<35) kategóriába sorolt értelmi sérültek.
A fogyatékosságot előidéző okok sokfélesége,
multifaktoriális jellege

Öröklött Szerzett

Intrauterin ártalom Perinatális károsodás

Veleszületett Posztnatális

Betegség Baleset