Értelmileg akadályozottak

szociológiája
Szabó Gyula
szabogy@ped.unideb.hu
 A család
A családi körülmények sok tekintetben eleve
megszabják életutunkat.
A gyerekkori táplálkozási szokások, az anyagi
állapottal összefüggően a lakhatási és a ruházkodási
lehetőségek, az orvosi ellátásban való részesülés
lehetősége eltérő a különböző társadalmi
csoportokhoz tartozó családokban
 A család
A fogyatékosság már az első perctől kezdve
automatikusan hátrányokat jelent a gyermekre és
családjára nézve is.
Az átlagos család nem rendelkezik azokkal az
ismeretekkel és azokkal a készségekkel, amelyek a
fogyatékosok nevelésében szükségesek.
 A család
A szocializáció
A családi szocializációs hatások ugyanolyan
mértékben megszabják az emberek esélyeit, sorsát
életük folyamán, mint a biológiai-értelmi
adottságok.
 A szocializáció
Klasszikus megfogalmazásban a szocializáció az a folyamat, amelyben az
egyén olyan tudásra, képességekre tesz szert, amely alkalmassá teszi
arra, hogy társadalom hasznos tagjává váljon.

Az antropológia szerint a szocializáció az adott kultúra és szociális

viselkedés elsajátítása.

A rendszerszemlélet szerint a szocializáció az emberi életet átszövő

folyamat, amely során egyéni jegyekkel, társadalmi viszonyokkal
gazdagodik személyisége, alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz,
kulturális jelenségrendszerekhez.
 A szocializáció
Teljes életünk folyamán szocializálódunk, kölcsönhatás áll fenn az egyén és a
közösség között folyamatosan.
Olyan kétirányú folyamat, amelyben alkudozások sorozatában a gyermek
ugyanúgy szocializálja a felnőtteket, mint ahogyan azok szocializálják őt.
 
Internalizálás:
meggyőződésből követi a normákat, elsajátítja és bevési az értékeket és
viselkedési szabályokat
Individualizáció: egyéniséggé alakulás
Szocializáció: közösségi lénnyé válás Mentálhigiéné: lelki egészség
szolgálata, jó környezet, önbecsülés, érzelmi érettség, önuralom
megteremtése.
 A szocializáció
Reszocializálódás: rehabilitáció után beépül a társadalomba az egyén, ebben a
folyamatban lényeges:
*        Kommunikáció eszközeinek humanizálása
*        Hátrányos helyzetűek segítése, tolerancia
*        Egyének aktív részvételének serkentése
*        A kiscsoportok kapcsolatrendszerének javítása
*        Emberi kapcsolatok bensőségessé tétele
*        Az emberi személyiség fejlődésének segítése
*        Személyiségzavarok kiküszöbölése
*        Környezeti ártalmak elhárítása
*        Életfeltételek javítása
*        Szülők, nevelők képzése
*        Nevelési és oktatási programok tökéletesítése
 A szocializáció
Szocializáció szakaszai (példák)
Comte:
-         teológiai (gyermekkor) dolgok belső természete
-         metafizikai (ifjúkor) világi dolgok megismerése
-         pozitív (felnőttkor) érett emberként értelmezi a világot
 
Teleki-féle szakaszok:
-         magzati kor
-         kisgyermekkor
-         kisiskoláskor
-         serdülőkor
-         ifjúkor
-         fiatal felnőttkor
-         felnőttkor
-         középkor
-         öregkor
 A szocializáció
Családi szocializáció
A családi szocializáció célja, hogy a gyermekek képesség váljanak az
egészséges identitás kialakítására, a megfelelő pár megtalálására, a vele
való szoros kapcsolat kialakítására és fenntartására, gyermekeik
összhangban történő nevelésére.
 A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásának
történéseivel veszi kezdetét. A személyiség megalapozását és
differenciálódásának folyamatát a családi „közvetítő rendszer”
kölcsönhatásai indítják meg, ezért a családot tekintjük a szocializáció
elsődleges műhelyének
A szociális tér növekedésével elsősorban a kortárscsoportok jelentősége
fokozódik. A kapcsolatokat megvalósító kommunikációs eszközök között
első helyen áll a nyelv
 A szocializáció
A gyerek aktivitását, érdeklődését, kezdeményezőkészségét a személyes kapcsolatok
indukálják, serkentik, egyben szabályozzák is. A gyermeki aktivitás, az ön és környezet
alakító képességek olyan interperszonális erőtérben bontakoznak ki, amely eleven
keretét, feltételeit és mintáját szolgálja a gyermek társas, majd társadalmi lénnyé
fejlődésének.

A család, az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport. A család elsődlegessége

abban áll, hogy:
- a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre
- érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és
viselkedési modelleket vés be a személyiségbe.
A család szocializációs funkciója többszintű. Ellátja a gyermek biológiai gondozását,
biztosítja azokat a biológiai feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez
szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít
 A szocializáció
Családi szocializáció háromféle típusú lehet:

- gyermekközpontú,
- felnőtt központú,
- fejlődés központú.

Baumrind a szülők nevelési taktikája szerint osztályozza a családot:

- önkényes (authoritarian): felnőttközpontú, azaz tilt, parancsol, fegyelmez
- ráhagyó (permissive): gyermekközpontú, azaz a gyermeknek mindent
szabad
- irányítottan együttműködő (authoritatíve, tekintélyelvű): a szülő céltudatos,
serkenti a gyermek képességeit
 A szocializáció
Másodlagos színtér: az intézmények
–        Kortárscsoportok – testvérkapcsolatok.
–   Óvoda, iskola – adottságok kifejlesztése, feladatteljesítés
megtanulása.
–        Média – információáradat, élmények.
–        Munkahely, szomszédság – emberformáló.
 
 A szocializáció
A szocializáció alapkérdései
1. Mire – viselkedésre
- nemi szerepre
- nyelvre
2. Hogyan – utánzás (viselkedés)
- empátia (érzelmek)
- tanulás, jutalmazás, büntetés
- azonosulás
3. Ki, Hol – személyek (család, barát, szülő)
- csoportok (kortárs, munkahely)
- intézményes
- környezet
- média
4. Meddig tart – egész életen át
5. Milyen a kapcsolat a szocializáló és a szocializált között – aktív vagy passzív
befogadó
 A szocializáció
A családok számára is különleges kihívásokat jelent az, ha a
családtagok között fogyatékos személy van.