Professional Documents
Culture Documents
hu
CSALÁDSZOCIOLÓGIA
Család és háztartás
A család a társadalom olyan mikrostrukturális részrendszere (kiscsoportja), amely
• önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik
• szoros, sokirányú kapcsolatban van a társadalom más rész-rendszereivel
• tagjai (családtagok) egymással rendszeres, életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak
A családot továbbá az jellemzi, hogy
• a tagok közti kapcsolat alapja jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott
párkapcsolat (házasság, tartós együttélés) és (vagy) vérségi kapcsolat vagy jogilag
rendezett örökbefogadás
Forrás: http://www.doksi.hu
Történeti változások
• a családokban sajátos kettős folyamat játszódott le a család belső kohéziójának
lazulása (a családi kapcsolatrendszer szakadozása és a kapcsolatok fokozódó kifelé
irányulása) és egy sajátos családcentrikus életforma kialakulása
• a területi mobilitással tovább lazult a családok belső kohéziója
• a pártállami időszakban a társadalmi-gazdasági működésmód kikényszerítette a nők
fokozott munkába állását a férfit a társadalmilag elfogadott és lehetséges életnívó
elérése-megtartása érdekében rákényszerítette a második gazdaságban való részvételre
• átrendeződött a családok időszerkezete radikálisan csökkent az együttöltött idő
ez a család kohéziójának csökkenését eredményezte
• a kapcsolatok erős és fokozódó családon kívülre irányulása a gyerekeknek napjaik
nagy részét a családon kívül töltik, a felnőtteket az első és második gazdaságban való
részvétel köti más társadalmi közegekhez csakhogy ezek a kapcsolatok kényszer-
jellegűek ez a fejlemény szélsőséges esetben a család pszichoszociális mezőjének
teljes kiüresedéséhez vezethet
• a családcentrikus életforma kialakulása oka a közösséghiány, ami a magán-szférába
való kényszerű befelé forduláshoz vezet ha nincs lehetőség közösségi aktivitásra,
törvényszerűen alakul ki az otthonülő életforma amit így az egyén nem
pozitívumként, hanem negatívumként él meg a családon belüli feszültségek
forrásává lehet
A magyar társadalom történetének sajátosságai azt eredményezték, hogy a család
pszichoszociális funkciója egyre kevésbé tud a maga teljességében megvalósulni
Történeti változások
• a kapitalizmus előtti társadalmakban domináns volt a család szerepe a
szocializációban
• a polgárosodással a szocializáció jelentős része más társadalmi alrendszerekbe került
át (pl. iskola) a család egyre kevésbé vállalja a szocializáció ismeretátadó,
tudásközvetítő szerepét
• jelentős mértékben a családon kívülre került az értékközvetítés is számos olyan
érték van, amelynek közvetítésére külső közegek nem alkalmasak (tolerancia készség,
alkalmazkodás, szülők és gyermekek kölcsönös tisztelete)
• fontos még a politikai szocializáció (a szokásosnál tágabb értelemben) azoknak a
készségeknek a kialakulása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember el tudjon
igazodni a politika-közélet viszonyai között és képes legyen ebben a társadalmi
mezőben is hatékony aktivitásra (vita, érvelés, meggyőzés, kompromisszumkötés) a
közelmúlt évtizedek talán e téren vitték végbe a legnagyobb rombolást
A családi szocializáció legfőbb területein tehát korlátozott megvalósulással vagy kifejezetten
diszfunkcióval találkozunk.
Szellemi-kulturális funkció
A család közvetíti és egyben alakítja a kulturális értékeket, hagyományokat,
egyidejűleg a különböző aktuális információk napi közvetítője így a véleményformálódás
egyik elsődleges színtere.
Az egyén számára nem csak az a fontos, hogy hozzájusson a számára szükséges
információkhoz, hanem hogy legyen egy olyan vonatkoztatási kerete, amely segít szelektálni
és értelmezni a rázúduló információ áradatot.
Az információk szelektálása, értelmezése egyéni feladat a család egyrészt kialakítja
azokat a logikai struktúrákat, amelyek segítségével a feladat elvégezhető, másrészt segít az
egyénnek az információ feldolgozásban. Mindez feltételezi a családon belüli állandó
információ áramlást ám egy időigényes és együttlét-igényes.
Történeti változások
• egyre csökken a családok együtt töltött ideje, miközben a feldolgozandó információk
mennyisége rohamosan nő az egyén a családon belül is magára marad
információival
A szellemi-kulturális funkciónak ezt a részfunkcióját a család egyre hiányosabban képes
megvalósítani.
Gondozó-ellátó funkció
A család a még, vagy időlegesen, vagy már önellátásra képtelenek (kisgyermekek,
betegek, idősek) gondozásának, ellátásának legtermészetesebb szervezésmódja.
Azért a legtermészetesebb, mert a család közel van a gondozásra, ellátásra szorulóhoz
közel van fizikai értelemben és mentális, érzelmi értelemben is (akit szeretünk, azt
szívesebben, odafigyelőbben gondozzuk és ő sem érzi magát annyira kiszolgáltatottnak).
Forrás: http://www.doksi.hu
A gyerekek világra hozatala és nevelése semmivel sem pótolható érzelmi töltést visz a
család életébe.
Történeti változások
• a modernizációval a családonkénti gyerekszám folyamatosan és erősen csökken két
időszakban volt átmeneti növekedés a „Ratkó-korszakban” és a GYES-GYED
bevezetésének időszakában de mindkettő csak átmeneti emelkedést hozott
• a reprodukciós trendeket közvetlen, kifejezetten erre irányuló intézkedésekkel
hosszabb távon nem lehet befolyásolni
• a modernizációval együtt járt, hogy csökkent a gyermekhalandóság és nőtt az átlagos
életkor Magyarországon az 1980-as évektől az átlagéletkor csökkenni kezdett ez
mellett a születésszám csökkenése nem állt meg, így tényleges népességfogyás
következett be
• a családonkénti átlagos gyermekszám radikálisan csökkent, ami tényleges
népességfogyáshoz vezetett
• a házasságon kívül született gyermekek arányát tekintve úgy tűnik, hogy a „polgári
szabadságok” erőteljesebb átélése, a szabadabb társadalmi klíma növeli a házasságon
kívüli születések arányát, ennek ellenére a megszületett gyermekek csaknem
kilenctizede családi keretek közt születik meg és kezd nevelkedni
A mai magyar család a reprodukciós funkció megvalósításában ellentmondásos képet mutat.
Egyik oldalon áll a gyermekszám olymérvű csökkenése, ami már tényleges
népességfogyáshoz vezet, mennyiségi értelemben tehát a család nem tölti be reprodukciós
funkcióját. A mási oldalon áll az a tény, hogy a megszülető gyermekek domináns hányada
családban születik, minőségi értelemben tehát a család lényegében megvalósítja a
reprodukciós funkciót.
Közéleti-politikai funkció
A család az az alapforma, amely beköti az egyént a társadalomba ez a közvetítés a
család közéleti-politikai funkciója információk közvetítésével, feldolgozásával,
értelmezésével.
A politika-közélet dolgaiban különösen fontos az egyéni vélemény kialakításához
valamilyen közösségi segítség, fontos szerepe van a közvélemény kialakításában.
A család szerepet játszhat a közéleti-politikai aktivitásokba való bekapcsolódásban is
azzal kezdődik, hogy a gyereket készteti vagy engedi különböző gyermek-közösségekben
való aktív részvételre és orientálja, hogy milyen közösségekben helyes, miben nem helyes
részt vennie.
Fontos a család szerepe a politikai mozgásokról való ítéletek kialakításában.
A magyar társadalomban a legutóbbi 8-50-80-100-150-170 évre általánosan jellemző
dezorganizációs tendenciák következtében a család szinte valamennyi funkciójának
megvalósulása korlátozottabbá vált, a családok az optimálisnál és a szükségesnél kevésbé
tudják funkcióikat betölteni. Ezt negatívumnak, társadalmi veszteségnek tekintjük.
Ugyanakkor pozitívum, hogy megvan és működik valamennyi funkció, nem esett ki a
családok működésmódjából egyik lényeges elem sem.
Forrás: http://www.doksi.hu
• korábban igen elterjedt volt, mára az ilyen családok száma erősen megcsappant
Összetett család
• olyan több generációt felölelő családi jellegű együttélési forma, amelyben a család
tagjai között vannak olyan személyek is, akik a többi taggal nincsenek egyenes vonalú
vérségi kapcsolatban
Negatív érzelmek
A családban természetesen vannak negatív érzelmek is féltékenység a kistestvérre,
növekvő gyermek önállósodása miatt a szülők szorongást vagy haragot is érezhetnek a
szülők közt fellépő negatív érzelem tipikus forrása lehet valamilyen külső kapcsolat.
Nem az a kérdés, hogy kiküszöbölhetőek-e a negatív érzelmek, hanem hogy a
családtagok tudják-e kezelni az egymással szembeni negatív érzéseiket ez bizalom és
konfliktuskezelő technikák kérdése. A bizalom hit a másik felém irányuló pozitív
szándékában a kölcsönös megértés alapfeltétele a bizalom az érzelmi viszonyok
nélkülözhetetlen összetevő eleme és eszköze a családon belül fellépő egymás iránti negatív
érzelmek kezelésének.
Kompetenciaviszonyok
A kompetencia általában valamiben való illetékességet, valamilyen tudást,
szakértelmet jelent.
Család esetében azt jelenti, hogy a család egyes tagjai egyféle, mások másféle
kérdésekben illetékesek a kulcskérdés a kompetenciaviszonyok megosztása,
kiegyenlítettsége
• homogén kompetencia-elosztás természetesen nem létezik a szülő több dologban
kompetens, mint a gyermek
• gyakori probléma a kompetencia-kisajátítás valamelyik családtag kompetenciájának
tekint olyan dolgokat, amelyekben egy másik családtag az illetékesebb (pl. amikor a
szülő nem engedi önállósodni a gyermekét)
• a családban a kompetencia-viszonyok dinamikus rendszerré szerveződnek a
rendszer relatív egyensúlyát folytonosan újra kell alkotni
A család belső dinamikája a családon belüli viszonyok folytonos változása illetve a rögződött
viszonyok működésbe lendülése egy adott konkrét helyzetben.
Forrás: http://www.doksi.hu
o amikor valamely családtagnak a szerepéről való saját szerep-felfogása eltér attól, amit
más családtag az adott szereppel kapcsolatban elvár
o egyazon ember különböző szerepei másfajta, egymástól eltérő vagy egymásnak
ellentmondó követelményeket tartalmaznak
• házastársi szerepek eltérő értelmezése gyakori a modernizált és a
hagyományos szerep felfogás és elvárás ütközése
• a szülői, nagyszülői szerepek eltérő értelmezése
• a gyermek szerep eltérő értelmezése
A szerepek differenciáltságából adódó belső konfliktus akkor válik személyközi (családi)
konfliktussá, ha a belső konfliktus megoldására vonatkozóan eltérő a felek felfogása nem
önmagában az elvárás és a szerepfelfogás ellentéte a konfliktusforrás, hanem csak az ezeket
manifesztáló cselekvési szándékok, akaratok, interakciók.
A konfliktuskezelés módjai
1. A konfliktus kikerülése
• alapja lehet a lustaság, a bizalom, önbizalom hiánya, az erőviszonyok felmérése
• a konfliktus kikerülése, kimenetelét tekintve mindig vagy a konfliktus elrejtése vagy
félretétele
2. Önkéntes alávetés, alkalmazkodás
• a felek egyike lemond saját szándékának megvalósításáról és elfogadja a másik
akaratát
• az önalávetésnek általában kétfajta motivációja van a félelem és a szeretet
• a félelem motiváció hosszabb távon a kapcsolat tényleges vagy belső
megszakadásához vezet
• a szeretet motiváció ellenben általában a konfliktusok sajátos, de valóságos
megoldását jelenti, így a kapcsolat erősödéséhez vezet
3. Önérvényesítés erővel
• a saját akarat a másikkal szembeni érvényesítése
• a konfliktus kimenetele a kapcsolat megszakadása, elrejtése vagy félretétele lesz
4. Kompromisszum keresése
• minkét fél veszít valamennyit, kevesebbet kap, mint eredetileg szeretett volna
• út a konfliktus megoldása felé
• kimenetele lehet a kapcsolat erősödése, de maradhat feszültség
5. Konszenzus keresése
• olyan érdekegyeztetés, amelynek eredménye gyakran valami más cselekvés mindkét
fél eredeti törekvéséhez képest
• mindig a kapcsolat erősödéséhez vezet
Forrás: http://www.doksi.hu