Bűnmegelőzés és kriminológia

BŰNMEGELŐZÉS

A nyugati világban a II. világháború után, világszerte az 1970-es évektől kezdődött meg a
sértett szerepének felértékelődése: A helyreállító igazságszolgáltatás koncepciója
megváltozott, újragondolták a fiatalok büntetését. Ezt a következők indokolták:

 növekvő bűnözés (= közbiztonság növelése)

 az igazságszolgáltatás önmagában már nem elég a kriminalitás problémájának
kezelésére
 a költséghatékonyság problémája
 Megjelenik a kriminálpolitika bűnmegelőzés céljából; részei:
o drogpolitika
o alkoholpolitika
o bűnmegelőzési politika
A bűnmegelőzés: minden tevékenység, amely egy vagy több bűncselekmény elkövetését
megakadályozza egyéni, csoportos, magán, állami szinten. / Minden olyan tevékenység,
amely célja a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása.
Célja a büntetőjogi reakációk individualizációja, alternatívaként határozza meg a
szabadságvesztéssel járó büntetéseket, elsődlegesnek az elkövetők társadalmi re-integrációját
tartja, valamint az áldozatoknak nyújtott segítséget.

Eszközei:

 bűnalkalmak csökkentése
 a bűnözést gerjesztő okok mérséklése: indíték, alkalom, elkövető
 az áldozattá válás megelőzése
Rövid-, közép- és hosszú távon kell dolgoznia, elkövető-, áldozat- és szituációközpontú
bűnmegelőzési eszközök szükségesek.

A bűnözéskontroll megerősödik: az állam megszünteti a kizárólagos felelősséget, létrejönnek

különböző rendfenntartó és biztonságot növelő szervezetek: polgárőrség, biztosítási táraság,
városőrök.

A bűnmegelőzési politika, büntetőpolitika, társadalompolitika

Társadalompolitika: eszközöket ad a bűnmegelőzésre (szociálpolitika, ifjúságpolitika, oktatás,

esélyegyenlőség) – hosszú távon nyújt segítséget.

Büntetőpolitika: csak a büntető igazságszolgáltatásban gondolkodtak, majd létrejött az ezen

belüli, ezen kívüli megelőzés is, a társadalomban uralkodó devianciákra akar hatást
gyakorolni, amelyek elvezetnek a bűnözéshez.

A bűnmegelőzés három eszköze

a) Elsődleges bűnmegelőzés
 A büntető igazságszolgáltatáson kívüli, az egész társadalmat érintő eszköz (pl.
munkanélküliség csökkentése), célja a társadalom kiegyensúlyozott működése, azon
gazdasági- társadalmi körülmények visszaszorítása, amelyek a bűnözést mozgatják.

b) Másodlagos bűnmegelőzés
A büntető igazságszolgáltatáson kívüli, célirányosabb beavatkozás, amely a magas kockázatú
helyzetekre koncentrál (kockázati tényezők: pl. szülők devianciája).

c) Harmadlagos bűnmegelőzés
A büntető igazságszolgáltatáson belüli, a bűnmegelőzést a bűnelkövetés bekövetkezte után az
újbóli elkövetést akadályozva valósítja meg.

A bűnmegelőzés négy iránya

1. Az igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés

 Speciális prevenció: büntetés kiszabása a tettesre (halálbüntetés, börtönbüntetés)
 Generális prevenció: tudatni a társadalmat az esetekről
2. Kockázatközpontú megelőzés, az elkövetővé válás megelőzése
 Kockázati tényezők kiiktatása
3. Közösségi megelőzés
 Közösségi intézmények fejlesztése
 Lakókörnyezet biztonságának növelése
4. Szituáció-, áldozatközpontú megelőzés
 A veszélyhelyzet közvetlen elhárítása

Megelőzés az
Elkövetővé válás Közösségi
* igazságszolgáltatás Szituációs megelőzés
megelőzése megelőzés
on belül
raH megelőzésMásodlagos megelőzésElsődleges

Átfogó
Általános elrettentés Kockázati tényezők
Várostervezés, környezettervezés:
(generális prevenció) beazonosítása:
kisebbség politika, bank biztonsági
jogkövető kultúra, családvédelmi rendszer,
nagyvárosi előírások kezelése,
támogatás: hatékony iskolai konfliktuselkerülő
szegregáció bűncselekmény
igazságszolgáltatás módszerek
gyanúja felismerhető

Általános speciális
Közösségvédelmi Közvilágítás, bűnözési
elrettentés:
Megelőzési programok, programok: térkép, járőrözés,
rendőrséggel való
pl.: szülő tréning szomszédfigyelés veszélyeztetettek
együttműködés
(hátrányos körzetek) védelme
javítása
sogaldam

Speciális elrettentés: Egyéni kockázatelemzés, Bűnelkövetők Különösen veszélyes

sézőlegem

izoláció, reintegráció kezelés (pl. szülés) reintegrációja, pl.: helyek (hotspots)

 védelme, áldozattá
(utógondozással nyitott börtön
válás megelőzése (pl.
fogvatartott) program
nyugdíjasok)

Igazságszolgáltatáson belüli megelőzés

 Általános visszatartó erő

 A büntető igazságszolgáltatás reakcióképességének fokozása
 Cél: jogkövető magatartás növelése
 Módszer: kellően súlyos büntetés, elkerülhetetlen büntetés (visszatartó erő); a
börtönbüntetés megismertetése (generális prevenció), az újabb elkövetés megelőzése
(speciális prevenció)
o A ’70-es, ’80-as években Angliában a fiatalokat a tettükhöz képest nagyobb
büntetésekkel sokkolták annak reményében, hogy ez majd elriasztja őket az
újbóli bűnelkövetéstől. A módszer nem bizonyult célravezetőnek, ugyanis a
fiatalok a rövid börtönbüntetés ideje alatt kapcsolatot teremtettek egymással,
onnan kijutva pedig egyre nagyobb bűncselekményeket követtek el.
 Reintegráció: végzettség biztosítása a bűnözőknek
 Elkövetővé válás
o Oka: az önkontroll hiánya, amelyet a család és az iskola alapoz meg.
o Kockázatai: személyiségvonások, életkörülmények, szociális folyamatok stb.
o Cél: a kockázati és protektív tényezőkkidolgozása.
o Módszer: gyermekkor feltérképezése, utánkövetés.
*Kockázati tényezők: előrejelzik a bűnelkövetés erős valószínűségét. A bűnelkövetőknél e
tényezők halmozottságát figyelhetjük meg, éppen ezért egyidejűleg több módszert alkalmazva
kell hatást gyakorolni rájuk. Ilyenek a…
o gazdasági,
o társadalmi,
o kulturális,
o demográfiai,
o pszichológiai,
o biológiai tényezők.
*Pl.: hiperaktivitás, impulzivitás, tanulási nehézségek, elhanyagolás, bántalmazás, szülői
konfliktusok, zaklatás, iskolakerülés, iskolai kudarcok, munkanélküliség, szegregáció,
alkohol-, drogfüggőség, csavargás, gyermekprostitúció.
*Protektív tényezők: az egyént normakövetésre sarkallják, tompítják a kockázati tényezők
negatív hatásait. Mint pl.:

o Szociális együttműködés javítása,

o szülő- gyermek kapcsolat,
o befogadó iskolai környezet,
o közösségi kötödések javítása.
Közösségi bűnmegelőzés
Jelzőrendszer

Felmerül a beavatkozás – be nem avatkozás kérdése a közösségben, a korai beavatkozás

márpedig elengedhetetlen a jelzőrendszer tagjai által, akik pl. a tanárok egy iskolai
közösségben, illetve az első szinten maga a család. Lépései:

I. Beazonosítás
II. Együttműködés a jelzőrendszer más tagjaival
A közösségi bűnmegelőzés a következő szempontok alapján működik:

 iskolai felkészítés;
 magatartásproblémás gyermekek felismerése, segítése;
 probléma-felismerés;
 felkészítés, fejlesztés;
 egyedülálló, várandós, kisgyermekes anyukák segítése;
 szülői kompetenciák fejlesztése.
Ennek érdekében szükséges a…

 pszichológiai- társadalmi hatások vizsgálata;

 programok és eszközök a problémamegoldáshoz;
 a közösségek intézményen keresztüli mozgósítása (pl. polgárőrség), amely
hatékonyabb társadalmi kontrollt biztosít;
 a programok közvetlen következményeinek vizsgálata;
 a közösségek újjáépítése a kölcsönösség, pluralitás, szolidaritás eszközével.
Megjegyzés: A második generációs migráció nagyobb eséllyel válik bűnelkövetővé, mivel az
országot otthonának tekinti, mégis támadás éri a vallása, bőrszíne miatt, így a kirekesztettség
érzése növekszik benne, ami az egyik fontos kockázati tényezője a deviáns viselkedésnek.

A bűnalkalmak

A bűnalkalmakhoz szükséges:

 potenciális elkövető,
 vonzó célpont,
 megfelelő őrizet hiánya (csak erre lehet hatással lenni).
A bűnalkalmak kontrolljának módszerei:

 elrettentés,
 fizikai ellehetetlenítés (pl. a bűnügyileg fertőzöttebb helyekre rendőröket helyeznek
ki/sebességmérés),
 a bűnalkalmak manipulációja a megfékezés érdekében.
 Szituációs megelőzés: a „motívumok harcába” való beavatkozás (motívumok harca: a
bűncselekmény pozitív és negatív következményeinek átgondolása) – az indulati
bűncselekmény kivétel, az elkövető előre nem gondolja át tetteinek kimenetelét.
o Módszerek:
1. Megnehezíteni az elkövetést (pl. videokamera),
2. növelni a kockázatot,
3. csökkenteni a bűncselekménnyel elérhető előnyt,
 4. csökkenteni a provokációt (pl. vitakerülés),
5. kifogások kizárása (ne legyen mentség a szabályszegésre).
 Áldozatközpontú megelőzés: növeli a potenciális áldozat veszélyfelismerő, elhárító- és
védekezőképességét. Az áldozattá válás feltételeit csökkenteni, valamint az áldozatok
újabban áldozattá válását kívánja megakadályozni. A leggyakrabban fiatal férfiak az
áldozatok.
Építészeti kriminológia: egy speciális terület, amely célja olyan házakat tervezése, amelyek
biztonságosak, ráláthatók.

KRIMINOLÓGIA

A kriminológia a XIX. század második felében jött létre, a bűnözéssel, mint társadalmi és a
bűnelkövetéssel, mint egyedijelenséggel foglalkozó tudományként; vizsgálja a bűnözés
mennyiségi- minőségi mivoltát, az elkövetővé válást magyarázza.

Legfontosabb tárgykörei

 Ismertté vált bűnözés

 Elkövetővé válás, bűnöző életmód
 Bűncselekmények áldozatai: viktimológia
 Látens, rejtett bűnözés
 Bűnözésre reagáló intézményrendszer
 Bűnözés és egyéb deviáns jelenségek kapcsolata
 Bűnözési prognózis
 Bűnmegelőzési kutatás

*Jellemzői

Kialakulása a növekvő konjunktúrának, a bűnözés növekedésének köszönhető, e két tényezőt

összegezve alapvetően pedig a gazdagabb társadalomban természetesen bekövetkező
nagyobb bűnözési ráta a kialakulásához vezető legfőbb ok. A kriminológia működéséhez
hozzájárulnak egyéb tudományágak ismeretei.

1. A kiegyezéstől (1867) az I. világháborúig

o nagy gazdasági fejlődés következett be,
o létrejött a bűnügyi statisztika: Magyarországon az 1900-as évek elején alakult
ki.
o az egyetemeken megkezdődött a kriminológiai ismeretek oktatása a Büntetőjog
keretében.
o Irk Albert "Kriminológia I. Krimináletiológia" című, 1912-ben megjelent
kötete az első olyan mű Magyarországon, amelyrendszerezett áttekintést ad a
kriminológiai irányzatokról és a hazai bűnözés egyes jellemzőiről.
o 1913-ban jelent meg Vámbéry Rusztem "Büntetőjog" című tankönyve.
Jelentősége a kriminológia, mint új tudományterületbemutatása.
o a magyar kriminológia szinkronban van a nemzetközivel,
o a bűnüldözésben élen jár (ujjlenyomatok vizsgálata gyorsan az eszköztárba
került),
o a kutatók a hazai bűnözést
  bioszociológiai (a külső tényezők szerepére helyezett hangsúly)
 és antropológiai (az egyén tehet róla, hogy bűnöző lett)
nézeteknek megfelelően vizsgálták.

2. Az I. és II. világháború közötti időszakban

o a kriminológiában nem folytatódott a korábban megindult fejlődés,
o a tárgyalt periódusban Hacker Ervin (kriminológus) az egyetlen szakember, aki
rendszeresen folytatott kriminológiai kutatásokat. Hackerkrimináletiológia és
nemzetközi statisztikai összehasonlító kutatásokat végzett, a háború és bűnözés
kapcsolatával foglalkozott. Véleménye szerint:
 a háborúk hatnak a bűnözésre és annak struktúrájára,
 ezen időszakban nőtt a nők és a fiatalkorú elkövetők aránya, amit
atársadalmi kapillaritás elmélete (ArséneDumont) alapján magyarázott.
o a korszak társadalmi-gazdasági-kulturális rendszere nem biztosított megfelelő
mozgásteret a kriminológia számára,
o a szociálpolitika társadalmi szerepe megnőtt, az elszakadt országrészek
bűnüldözésével is foglalkoztak.
3. A kriminológia helyzete a II. Világháborút követő időszaktól az 50-es évek végéig
o megindult a kommunizmus építése,
o a társadalmi tulajdon megelőzte a magántulajdont,
o a bűnözés idegen a szociális társadalmi rendtől, már nem tömegjelenség,
o a bűncselekmények elkövetői a nép ellenségeivé váltak, szigorú büntetést
kaptak.
4. A szocialista kriminológia időszaka a 60-as évektől a 80-as évek végéig
o az 1960-as évek közepére fejlődés vette kezdetét, minden rétegben dolgozók
munkán kívüli lehetőségekkel, mellékkeresettel rendelkezhettek;
o az évtized második felétől megjelent a kétkeresős családmodell, amely a házak
egész napos ürességét eredményezte, s mivel viszonylag jól felszerelt
háztartások voltak, a bűnözés megerősödött.
o Az 1970-es évek közepétől hiánygazdaság alakult ki, amely szintén növelte a
bűnözés mértékét.
o A kriminológiát az 1950-es évek után újra oktatni kezdték.
o A rejtett (látens) bűnözés vizsgálata Korinek László által (1982).
o A gondatlan bűnözés átfogó feldolgozás Irk Ferenc által.
o A viktimológia (áldozattan) ismereteinek összegzése Tóth Tihamér által.
o A büntető igazságszolgáltatási rendszer kriminológiai kutatása.
*Kutatási módszerei

Tulajdonképpen információt szolgáltató források. Ebből a szempontból feloszthatók

közvetlenül vagy közvetett módoninformációt szolgáltató csoportra.A bűnözés társadalmi
jelenség, szociológiai aspektusból a deviáns viselkedés egyik markáns formája. Ennek
megfelelően akriminológia leginkább a szociológia módszereit alkalmazza.

1. Szociológiai módszerek
a) Dokumentumelemzés: ez az eljárás abűnözéssel kapcsolatosan bűnügyi akták,
ritkábban rendőrségi, ügyészségi, bírósági összefoglaló elemzések vizsgálatát
jelenti.
b) Interjús felmérés
  Mélyinterjú: ez a módszer tulajdonképpen a megkérdezett alannyal történő
többé-kevésbé kötetlen, de mégistematikus beszélgetés. Akkor
alkalmazható, ha a kutatás tárgyáról még kevés információ áll
rendelkezésre.
I. Puha mélyinterjú: célja, hogy feltárja azokat a kérdésköröket,
amelyeket a további vizsgálatoknaktisztázniuk kell.
II. Strukturált mélyinterjú: ennél a típusnál már többé-kevésbé ismert a
tisztázandó kérdések köre, ezért a kutató rendelkezikún.
beszélgetésvázlattal.
 Kérdőívet alkalmazó eljárás: a vizsgálat előre elkészített, írott kérdőív
segítségével történik. Kitöltési módját tekintve két formája van:
I. az önkitöltéses módszer és
II. a kérdező-biztossal alkalmazott módszer.
c) Megfigyelés: A kutató tervezett módon tanulmányozza az egyes személyek,
csoportok viselkedését azok természetes környezetében.
 Kívülálló, "semleges" megfigyelés: amikor a viselkedést úgy
tanulmányozzák, hogy a megfigyelő nem része az adottszituációnak (pl.
trafipax).
 "Résztvevő" megfigyelés: amikor a kutató maga is részét képezi a
tanulmányozandó szituációnak. Ennek az eljárásnaklényeges eleme, hogy a
megfigyelő felvegye az ún. szituációs szerepet és ennek megfelelően
viselkedjen. (pl. USA - gangbűnözés tanulmányozása).
d) Kísérlet: alkalmazása rendkívül vitatott a társadalomtudományokban. A
társadalomtudományokban is csak laboratóriumi körülményekközött lehet
elvégezni, mert különben nem tudjuk szétválasztani az egyéb tényezőknek a
vizsgált jelenségekre történő hatását,a szándékosan alkalmazott tényező hatásától.
Ettől függetlenül laboratóriumi körülményeken kívül is alkalmazzák ezt azeljárást.
Pl. Svédország - autók műszaki állapota: két városban felmérték őket, majd csupán
az egyikben jelentettek be szigorú ellenőrzést az autóknál, az eredmények azt
mutatták, hogy abban a városban, ahol ellenőrzést jelentettek be, nagyobb
arányban javult a gépjárművek műszaki állapota, mert többen javították meg őket,
mint a másik városban.
2. Szociálpszichológiai módszerek
A labelling- (interakcionista) elmélet hívta fel a figyelmet arra, hogy a normasértésre történő
társadalmi reakció tetőzi be azt astigmatizációs (megbélyegző) folyamatot, amely már a
norma megalkotásával megkezdődik, hiszen a norma tartalmazza az ún."normálistól való
eltérés" jegyeit is. A hasonló, "pszichikai nyomást" kiváltó jelenségek, pl. a hamis
sztereotípiák, előítéletekjelentőségére ekkor figyelt fel a kriminológiai gondolkodás. Ezen túl
az ilyen kutatási eljárások előtérbe kerülését aszociálpszichológiának fellendülése is
magyarázza. A hamis sztereotípiák, előítéletek feltárásnak legismertebb módszerét azamerikai
Allport dolgozta ki.

3. Statisztikai módszerek
A bűnözés megismerésének legrégebben használt módszereit a statisztika dolgozta ki.
Napjainkban a bűnözés adatainakfeldolgozása az igazságügyi statisztikán belül elhelyezkedő
kriminálstatisztika feladata. Ez különféle statisztikai módszereket alkalmaz (pl.: statisztikai
sorok - idősor, területi sor; statisztikai táblák, viszonyszámok, középérték meghatározása,
valamintbonyolultabb módszerek a prognóziskutatásoknál).

4. Pszichológiai módszerek
A kriminálpszichológia a bűnelkövetők személyiségét, annak sajátosságait, fejlődési zavarait
vizsgálja. Többféle módszer alkalmazható az elkövető szóra bírásának érdekében.

5. Nemzetközi összehasonlító kriminológiai vizsgálatok

Tágabb értelemben ide kell sorolnunk minden olyan vizsgálatot, amely a bűnözés valamely
elméleti vagy empirikusproblémáját két vagy több országban, vagy annak területi egységében
vizsgálja.Szűkebb értelemben azokat a kutatásokat soroljuk ide, amelyek két vagy több
országban, vagy annak területi egységébenpontosan ugyanolyan eljárással végeznek
empirikus felmérést, és összehasonlító módón értékelik az eredményeket.

Statisztika

Az ügyészségi- rendőrségi statisztikai rendszer 1963-ban jött létre.

A bűnözés alanyi oldalának adatai, hajlamosító tényezők

 Családi állapot: elvált szülők gyermekeinél gyakoribb.

 Iskolai végzettség: alacsony iskolai végzettséggel gyakoribb.
 Előélet: a már korábban elítélteknél gyakoribb, náluk erőszakos bűncselekmények
jellemzőek
 A bűncselekmények jellemzőek inkább: a városban, s leggyakrabban az egyedülálló
fiatal férfiak az áldozatok.
Bűnügyi fertőzöttség: egy adott területen lakók és az ott elkövetett bűncselekmények
arányszáma.

A látens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere

Az ismertté vált bűnözés összbűnözéshez való viszonya csak becslési eljárásokkal kezelhető,
melyek közül a legismertebb azún. látens bűnözés vizsgálati módszere. A látens szó jelentése:
rejtett.

1) Bővültek az ismeretek a prekriminális bűncselekményekkel (pl. alkoholizmus, iskolai

problémák) kapcsolatosan.
2) A bűnözők/nem bűnözők felosztás téves.
3) Kiszélesedett a kriminológiai ismerettár.
4) Hatékonyabb bűnüldözés (rendőri munka).
5) A kutatások rávilágítottak a bűnüldöző szervek hiányosságaira.
*A tettesi megkérdezések eredményei

 Az összbűnözés elterjedtebb, mint ahogyan azt a statisztika mutatja.

 A látens bűnözés száma magas marad.
 A botlott fiatalkorúakból felnőttként sem feltétlenül lesz megrögzött bűnöző.
 A fiatalkorúak közül szinte minden követ el deviáns viselkedést, de nagyon ritkán
szankcionálják, elnézőek velük szemben!
  A látens arány a jogsértés súlyával fordítottan arányos (bagatell eset = látencia,
nagyobb bűncselekmény = bejelentés).
 Egy elkövető általában több bűncselekményt követ el, s minél súlyosabb a
bűncselekmény, annál hamarabb elfogják.
 A női összbűnözés kisebb, mint a férfiaké, a nők általában kisebb bűncselekményeket
követnek el, esetükben nagyobb a látencia, a megbocsátás!
 A rejtett bűnözés csoportjelenség (a tettestársak általában azonos korúak).
 A bűnözés a szegényebb rétegben jobban jelen van.
 A fiatalkorúak túl korai megbélyegzése gyakran a bűnözés megerősítését
eredményezi.
*Az áldozati megkérdezések eredményei

 Az áldozatok legalább kétszer annyi sérelmet szenvednek el, mint amennyit

bejelentenek.
 A bűnözést általában az erőszakos bűncselekményekkel azonosítják.
 Az áldozattá válás valószínűsége nem egyenletes, különbség van: struktúrában
(gyakran válunk kevésbé súlyos bűncselekmények részeseivé), nemben (gyakrabban
férfiak), korban (gyakrabban fiatalok), családi állapotban (gyakrabban egyedülállók),
településtípusban (gyakrabban városban), foglalkozásban (gyakrabban
munkanélküliek).
 A tipikus áldozatra igaz a „sebezhetetlenségi mítosz” („Ugyan, mi bajom lehet?”)…
 A cselekmény kárának mértékétől függően teszünk feljelentést (eszmei, materiális
érték).
 A magas látenciájú jogsértések a kábítószer, közlekedés, magzatelhajtás.
 Az alacsonyabb jövedelműek erőszakos bűncselekményeket, míg a magasabb
jövedelmemmel rendelkezőknél a vagyonbeli bűncselekmények a jellemzőbbek.
 Az idős nők jobban félnek az áldozattű válástól, pont emiatt kevésbé lesznek azok
(több óvintézkedést tesznek, jobban figyelnek a biztonság megteremtésére). Félelmi
paradoxon: a rendőrség munkáját nagyobbra értékelik.
 A földrajzi elhelyezkedés, mint a félelem tényezője: minél távolabbi helyről
beszélünk, annál súlyosabbnak ítéljük meg ott a bűnözést (pl. séta éjjel itthon vagy a
sivatagban = amit nem ismerünk, attól félünk).
 Az áldozattá válásnak tehát sok tényezője van, mégis legfőképpen az életmódtól függ.
A látens bűnözés tanulságai

1) A bűnözés túlreagálása káros.

2) A társadalmi reakcióktól függ, kiből lesz megrögzött bűnöző.
3) Bagatell bűncselekmény esetén jobb nem beavatkozni.
4) Egyre nagyobb az igény a sértettek kártalanítására.
A tömegtájékoztatás és bűnözés kapcsolata

 A tömegtájékoztatás torzít:
o csak a súlyosabb bűncselekményeket és büntetéseket mutatja be;
o a bűnözés struktúráját illetően: az erőszak megjelenítése fontosabb,
 az erőszakos bűncselekményeket inkább hozzátartozók, közeli
ismerősök követik el;
o az erőszakot túldimenzionálják;
o kizárólag a külsőségekre adnak;
 o a tettesről nem közölnek háttér- információkat,
o a mentőkörülményeit nem mutatják be,
o mindig negatívan ábrázolják;
o az áldozat sosem lehet hibás, mindig előnyt élvez.
 Izolációs problémák merülhetnek fel a sokat tévézőknél:
o magasabb bűnözési arányt figyeltek meg köreikben,
o könnyebben folyamodnak erőszakhoz,
o s könnyebben is fogadják el azt;
o a valóéletbe átültetik az ott látottakat.
 A gyilkosságok bemutatása nagyobb nézettséget eredményez.
*Az erőszak- ábrázolás modelljei

 Katarzis elmélet: a tévében látott agresszió a nézőben csökkenti azt, ún. szelepfunkciót
tölt be.
 Stimulációs elmélet: a látottak erőszakot szítanak a nézőben.
 Habitualizációs elmélet: a nagyszámú erőszak látványa eltompítja a nézőt,
megszokottá teszi számára, így közömbössé válik azzal szemben.
 Inhibíciós elmélet: az agresszív viselkedés látványa blokkolja és elborzasztja a nézőt,
így csökkenti az agressziót.
Viktimológia (áldozattan)

1) Kriminálviktimológia: azzal foglalkozik, hogy a bűncselekmények áldozatait milyen

gondoskodás illeti meg.
2) Általános viktimológia: a társadalom valamennyi áldozatával foglalkozik (természeti
katasztrófák, betegségek, bűncselekmények áldozatai stb.).
3) Modern viktimológia: a két szélsőséges irányzat között helyezkedik el, a hatalommal
való visszaélés és az emberi jogok megsértésének áldozataival foglalkozik.
Áldozati tipológiák

a) Henting a „Bűnöző és áldozata” c. munkájában az áldozatok szerepét és közreműködését

vizsgálta a bűncselekmény vonatkozásában, az áldozatok általános megközelítésű és
pszichológiai osztályozásán alapul, így azok 11 csoportját különítette el:
 Fiatal: a társdalomban valószínű, hogy valamilyen támadás áldozatává válik.
 Nő
 Idős
 Értelmileg fogyatékos és egyéb mentális zavarban szenvedő (ide tartozik az
alkoholista is)
 Bevándorlók, kisebbséghez tartozók: a tapasztalatlan és szegény könnyen bedől.
 Depressziós: a gyenge önvédelmi ösztönnel rendelkezők könnyen viktimizálhatók.
 Kapzsi
 Szemérmetlen: számos alkalommal a nő viselkedésével aktív szerepet játszik az ún.
„elcsábításban”.
 Magányos, kiábrándult: a kitörés iránti sóvárgás és amiatt az illúzió miatt, hogy a
várva várt esemény bekövetkezik.
 Zsarnok: rendszerint a családi tragédiák hátterében.
 Gátolt, mentességet élvező és ellenszegülő: könnyű és biztonságos bűncselekményt
elkövetni egy olyan helyzetben, ami nem engedi meg az áldozatnak, hogy jelentse azt.
b) Mendelsohnaz áldozatok bűnösségét vizsgálta, 6 csoportot különített el:
 A teljesen ártatlan áldozatok: ők az ún. ideális áldozatok (gyermekek és öntudatlan
állapotban levők a bűncselekmény idején)
 Az áldozat kevésbé bűnös vagy tudatlanságával magyarázható áldozattá válása: pl. az
a nő, aki előidézi az elvetélést és ennek következtében meghal.
 Az áldozat ugyanolyan bűnös, mint az elkövető, illetve az önkéntes áldozat: pl. az
euthanázia esetén.
 Az áldozat bűnösebb, mint az elkövető: a provokáló és meggondolatlan áldozatok.
 A legbűnösebb, illetve a kizárólagosan bűnös áldozat: ide sorolhatók azok, akik
félrevezetik az igazságszolgáltatást (pl. paranoiások, szenilisek, gyermekek).