• híres amerikai ideggyógyász

• 1933-ban született Londonban,

orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.
• 1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of
Medicine ideggyógyász-professzora.
• A neves amerikai szerző kiváló ideggyógyász, aki napi
gyakorlatában drámai sorsok tucatjával találkozik.
Ezek megörökítése, ráadásnak már-már szépírói stílusa tette
őt a tudományos irodalom egyik legolvasottabb szerzőjévé.
 Tudományos jelleg
Megvilágítja, hogy milyen
idegrendszeri szerveződések,
mechanizmusok felelősek a
színlátásért.
Szépirodalmi stílus
A színvak festő képein
keresztül, érzékletesen
mutatja be, hogy milyen
érzelmi szerepe van a
személyiség egyensúlyában
a színeknek.
Színvakság alatt általában azt a veleszületett
rendellenességet értjük, amelyben az illetőnek
nehézséget okoz a piros és a zöld vagy más színek
megkülönböztetése, vagy pedig egyáltalán nem képes
színeket látni. Mindennek hátterében pedig a retina
színérzékeny sejtjeinek a károsodása áll.
,,Meglehetősen sikeres művész vagyok, éppen túl a 65.
születésnapomon. Ez év január 2-án autóvezetés közben
balesetet szenvedtem(…) A helyi korház baleseti osztályán
megvizsgáltak és megállapították, hogy agyrászkodásom
van. A szemészeti vizsgálat során kiderült, hogy képtelen
vagyok kivenni a betűket vagy a színeket(…) Olyan éles lett
a látásom, mint egy sasnak-most már azt is látom, ha egy
giliszta egyutcányira tőlem megmozdul. A fókuszélességem
egészen elképesztő. De teljesen színvak vagyok(…)”
Jonathan I.
 átmeneti amnézia
 alexia- olvasási képtelenség: a betűk formáját látta, tudta, hogy
azoknak van jelentésük,de képtelen volt ezeket megfejteni
 cerebrális akromatopszia- agykárosodás következtében kialakuló teljes
színvakság
 a színeket már csak verbális emlékezetével tudta felidézni
 festményei idegennek és értelmetlennek tűntek
 mindent piszkosnak, visszataszítónak látott
 nem tudta elviselni önmaga látványát
 megromlottak társas kapcsolatai,a sexuális életet lehetetlennek érezte
 az ételeket ehetetlennek látta: fehér- fekete ételek fogyasztása
 mindennapi élet változása
 kontrasztok és tónusok, szürke árnyalatok, szinesztézia elvesztése
 (a tónuskontrasztokat túl erősnek érzékelte, a finom tónusfokozatok,
különösen erős vagy mesterséges fényben teljesen elvesztek )
 Gyötrelem és vívódás
 Értelmi és érzelmi szinten való elfogadás, beletörődés
 A tehetetlenség érzését, felváltja az elszántság
 Fekete- fehérben való festés (megpróbált teljes életet élni egy fekete- fehér
világban)
 Alkotási vágy- ,, Nukleáris napfelkelte”
 A műtermében végzett munka- egyfajta művészi túlélés
 Az első fekete-fehér alkotások: heves és indulatos élmények. félelem,
düh, kétségbeesés, izgatottság kifejezői (a művészet erejével kontrolálni
tudta erőteljes érzelmeit, képes lett egyszerre megmutatni és
megfékezni őket)
- egyéni stílus- megszállottság és űzöttség- önnön élethelyzete
 Váratlan fordulat: portrék készítése, táncosok, versenylovak
 Mozgás, érzékiség megjelenése
 Baráti kapcsolatok helyreállása
 33 színesfonal- 4 kategória
 Farnsworth-Munsell teszt: színt leszámítva egyforma lapok
 Ishara-féle színes folttábla
 Színes csónak tesztkép

Problémájának valós alapja:

Teljes körű színvakság ( nem hisztériás eredetű)
 művészek, filozófusok, természettudósok- a színek világa
 neurológusok- hogyan ,,látja “vagy ,,állítja” elő agyunk a
színeket

Newton-1666
Prizmakísérlet: a fehér fény összetett jelenség,
felbontható és a spektrum színeiből újra
összeállítható: a tárgyak színe attól függ, hogy
Milyen mértékben tükrözik vissza szemünknek
a fénysugarakat.
„Az optikai illúzió maga az
optikai valóság.„

„A látási illúzió maga a neurológiai

valóság."
 A receptorok által, elnyelt
 hullámhosszok közvetlen ki-
 fejeződése a szín, s az ideg-
 rendszer csupán lefordítja
egyik jelenséget a másikra.
A látókéregben külön köz-
pontja kell legyen a fénybe-
nyomásoknak, a színbenyo-
másoknak, a formabenyomá-
soknak, erre azonban anató-
miai bizonyítéka nem volt.
Louis Verrey(1888): bebizonyította, hogy
színvakság valóban előállhat specifikus agyterületek
sérülése következtében. Azt állította, hogy a
látókéregben létezik egy színérzékelési központ.( a
XIX. sz. neurológusai cáfolták)

Edwin Land (1957):

a színek nem a külvilágban vannak, és nem is a
hullámhosszok megfelelői, hanem az agyunk állítja
elő őket.
Színes Mondrianok-külvilág képei absztrakt
képekkel helyetesítve, amelyek különböző színű
geometrikus foltokból álltak. (Piet Mondrian)
 Kísérlet majmokkal- mikroelektródákat ültetett
érzéstelenített majmok látókérgébe, és a színes
ingerekre kapott kiváltott potenciált mérte.
( sejtterületek, amelyek a színválaszra
specializálódtak- színkódoló sejtek)
 Bebizonyította, hogy létezik egy speciális színközpont
az agyban.
Mondrian-teszt: megvilágítás fehér fénnyel
keskeny szűrőkön keresztülbocsátott fénnyel:
hosszúhullámok(vörös), középhosszú
hullámok (zöld),rövidhullámok(ibolya)
Eredmény: Geometriai formák elkülönítése
Formák elhelyezése egy négyfokozatú
szürkeskálán
A hullámhosszok változtatásával, változtak a
a színek árnyalatai
Mr. I. megtudja különböztetni a hullámhosszakat, de innen nem
tud tovább lépni, nem tudja az egyes hullámhosszokat színekké
lefordítani, mentálisan nem képes előállítani a színeket.
Mr. I. elsődleges látókérge lényegében érintetlen, a károsodást a
másodlagos kéreg szenvedte el.
Tanács
Zöld lencséjű speciális napszemüveg- közepes hullámhosszú
Kontrasztlátását, forma- és formahatár észlelését jelentős
mértékben
Jonathan élete megváltozott, csupán egy formai világban
élt, már nem emlékezett a színek milyenségére , úgynevezett
színamnéziában szenvedett. Új ember lett, látása kifinomult,
éjszakai ,,bagollyá” vált ahogy ő mondta.
Festészetében- erőteljes és produktív korszak következett.
Fekete- fehér képei népszerűek- a művész kreatív megújulásáról
tanuskodnak.