10.

Tétel

A megismerő funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet) fejlődése a

magzati kortól a serdülőkorig.

Megismerő folyamatok:
A szervezetbe érkező ingerek, információk feldolgozásával foglalkozik. Kiválasztunk,
összehasonlítunk, átalakítunk, újrarendezzük az információkat. A tudás vezérli a viselkedést.
A környezetből, belső szervezetből érkeznek az ingerek, ezeket érzékelem külső, ill. belső
érzékszervekkel, majd szelektálok, értelmezem, tudatosítom, végül cselekszem.
Érzékelés és észlelés fejlődése:
Az érzékelés válasz az érzékszervekre ható energiákra. Az a folyamat, amely által a
receptorsejtek ingerlése idegi impulzusokat küld az agynak ahol, mint „tapintás”, „színfolt”
stb. rögzítődnek.
Észlelés: Különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódnak és
így tükrözik a valóságot. Az a folyamat, amellyel az agy értelmezi az érzékleteket, rendet és
jelentést adva azoknak.
Az észlelés magasabb rendű tevékenység, feltételekhez kötött.
Feltételek: az inger elkülönüljön, kiváljon a háttérből.
Szenzomotoros-integráció: különböző érzékletek összeolvadása.
Szenzomotoros érzékelés olyan energia, ami stimulálja, vagy működésbe hozza az
idegrendszer sejtjeit, megindítja az idegi folyamatokat.
Integrálódás: egy egésszé rendezzük. Ami integrálódik, egészként jelenik meg.
Külső: külvilágból érkező ingerek: látás, hallás, szaglás, bőr.
Belső: a szervezet belső szükségletei közvetíti: szervi szükséglet, mozgásérzékelés.
Inger- ingerület- efferens pályák- érzéklet
Minden ingernek megvan a receptora, minden érzéklet csak a neki megfelelő ingert veszi fel.
Nem minden inger vált ki érzékletet, csak az, ami megfelelő erősségű, eléri az ingerküszöböt.
Legalsó: amit már tudok érzékelni.
Középút
Legfelső: még nem érzékelem.
Csecsemőkor:
Az érzékelés ellenőrzi a mozgáskísérleteket. Ez segíti elő a sikeres mozgások begyakorlását.
Érzékelése összekapcsolódva fejlődik, így a látás már 2. hónappal összekapcsolódik a
hallással, majd a mozgási rendszerrel. 5. hónaptól a tárgyak után nyúl, manipulál velük. A
bőrön keletkező tapintási ingereket már a néhány órás újszülött is megérzi. Fejlett a helyzeti
érzékelés, a hőmérséklet érzékelése. Az ízlelési és a szaglási ingerek is korán hatnak. A látás
érzékszerve napok multával funkcionál. Legkésőbb a hallás érzékelése jelenik meg.
Tehát a megismerési funkciók közül ebben a szakaszban csak az érzékelés működik, az
újszülött észlelésre még nem képes. Nem tud különbséget tenni a saját teste és a külvilág
tárgyai között.

1
Óvodáskor:
Látása: képes megkülönböztetni az alapszíneket, fejlődik látásélessége, differenciáló
képessége.
Hallás: képes az óvodában használatos hangszerek és társai beszéd- illetve énekhangjának
megkülönböztetésére. Belső hallása fejlődik.
Bőr érzékletei: tapintással megkülönbözteti a tárgyakat, mértani formákat.
Szaglása, ízlelése: differenciálódik, behunyt szemmel képes íz és szag alapján
megkülönböztetni dolgokat.
Mozgás-és egyensúly érzékelése: mozdulatai egyre szabályozottabbak, koordináltabbak.
Képes rézsútos, vízszintes padon biztonságosan járni.
A gyermek észlelésében esetenként a túlzott globalitás, máskor túlzott részletezés jelentkezik.
Kezdetben az érzelmi majd az értelmi szinkretizmus jellemző.
Érzelmi szinkretizmus: nem a lényeges elemeket emeli ki, hanem olyan sajátosságot, ami őt
érzelmileg szubjektíve megragadja.
Az óvodás figyelme fokozatosan irányíthatóvá válik. Amikor az észlelés tudatos,
megfigyelésről beszélünk.
Időészlelés: az idő viszonylagosságát még nem érti. A napszakok és rövidebb időegységek
megértése valamely cselekvéshez kötötten válik világossá számára.
Mennyiségészlelése: szemléletbe ágyazott. Térbeli kiterjedés miatt a hosszabb sort többnek
ítéli meg.
Kisiskoláskor:
Erőteljes a látás élességének fejlődése, mely a szem akkomodációjának (a szem
alkalmazkodása a közeli és távoli éleslátáshoz) fejlődését eredményezi. Jelentős a
differenciáló képesség a színek felismerésében.
Észlelésében az analízis-szintézis még mindig nem kellően összerendezett.
Tér észlelése konkrét, jól tájékozódik közvetlen környezetében. Téri képzetéből hiányzik az
általánosítás.
Időészlelése még elmarad a fejlődésben, az óra, mint objektív időmérő, megismerése sokat
segít az idő észlelésében.
Serdülőkor:
Kifinomult egyensúlyérzék, látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
Mennyiség és időészlelése már kialakult.
Figyelem fejlődése:
A figyelem a tudat szelektáló, kiemelő tevékenysége. A tudat figyelme esetén a
legoptimálisabban működik, az információ-felvétel ilyenkor a maximális. Amit a figyelem
kiválaszt az a figyelem tárgya. A figyelmünknek elvonó jellege is van, mert más tárgyról
elvonja az energiát.
Figyelmet kísérő jelenségek:
- visszafogott lélegzet
- felesleges mozdulatok
- tekintet egy pontra irányul
- figyelő, szemlélő tekintet
Figyelem fajtái:
Önkéntelen: spontán történik. Pavlov ezt tájékozódási reflexnek mondja. Felhívja a szervezet
figyelmét a veszélyre. Védekező mechanizmusok.
Akaratlagos: a figyelmet tudatosan irányítja, erőfeszítést tesz.

2
Csecsemőkor:
Reflexműködések és vegetatív jellegű működések. Az anya magatartása, érzelmi odafordulása
már az 1-2 hónapos csecsemőben felélénkülési reakciót vált ki.
Óvodáskor:
Az óvodás gyermekre az önkéntelen figyelem jellemző, hosszabb ideig tartó működéséhez
többszöri motivációra van szükség.
A szándékos figyelem elfárasztja a gyermeket.
A figyelem fenntartásának eszközei:
- témaújszerűsége,
- a téma életszerűsége,
- az aktivitás lehetősége,
- az érzelmi motiváció,
- problémaszerűség.
A figyelem sajátosságai:
a) vándorol (fluktuál)
b) átvitele: az újabb ingerekhez való gyors alkalmazkodásában az előző témához való
érzelmi kötődése akadályozza. így figyelme sokszor egy dologhoz, eseményhez
tartósan tapad (perszeverál).
c) a terjedelme: kisgyermek 1-2 tárgyat, az óvodás 2-3 képes rövid időegység alatt
figyelmébe fogadni.
d) megosztása még gyenge az óvodáskorban
e) tartóssága az életkorral változik. A 3-4 éves gyermek 5-10 percig, míg az 5-6 éves 15-
20 percig képes figyelni.
A figyelem zavarai:
- nagyfokú fluktuáció: a gyermek kapkodó, feladatmegoldását kudarc kíséri
- dekoncentráltság. képtelen az összpontosításra
„befelé figyelő”: érzelmi konfliktussal küszködő, ami elvonja a figyelmét a külvilágtól.
Emlékezet fejlődése:
Emlékezet: az a kognitív folyamat, amikor az ingerek bevésődnek, megőrződnek vagy
elfelejtődnek és ezeket előhívjuk.
Emlékkép: múltbeli észleleteink, de halványan jelennek meg. Érzelmekhez kötődik, nagyon
erősek, de nem biztos, hogy érzelem által befolyásolt.
Emléknyom: minden tapasztalat, amit megértünk emléknyomformájában megmarad.
Folyamata:
Bevésés: elhelyezés a memóriában. Függ, hogy milyen erősségű a figyelem (akaratlagos,
önkéntelen)
Tárolás: rövididejű: ikonikus 1 mp 4-6 innen kerül a hosszú idejű memóriába. A
hippokampusz emléknyomot rögzít.
Óvodáskor:
Önkéntelen jellegű, a kor második felében szándékos emlékezeti tevékenységre is képes lesz.
A mechanikus jelleg mellett, megjelenik a logikai emlékezetbe vésés is.
Az emlékezést segítő tényezők:
- játékos szituáció, ahol a bevésés hatékonysága különösen magas. A bevésés és
felidézés valamilyen tevékenységhez kapcsolódik.
- szereppel való azonosulás: azért törekszik a pontos szövegre, hogy a játék teljesebb
legyen
- mese bevésését és felidézését azok az érzelmek segítik, amelyeket a mese hallgatása
közben átél a gyermek. Azonosul a mese szerepeivel.

3
 - az emlékezetbe vésést a rím, ritmus, a fordulatos szóhasználat, ismétlés segíti.
Szándékos emlékezés:
A bevésés akarati jellege, csak az óvodáskor második felében fejlődik ki. Befolyásolja az
emlékezet teljesítményét a csoportosítás, rendszerezés, ismétlés.
Iskoláskor:
A szándékos emlékezet kap szerepet. A szándékos emlékezés a szervezett tanulás feltétele.
Emlékezeti sajátosságok:
- beállítódás a tananyag elsajátítására
- az emlékanyag érzelmi jellege
A kisiskolás emlékezeti sajátossága a tanulás is. Jellemzői:
- nem tudja kiemelni a lényegest a lényegtelen közül
- a tananyagot nem érti, ezért szóról-szóra tanul
- beszéde alacsony fejletségi szintű
- az önálló bevésés és felidézés hiánya is megfigyelhető
A képzelet fejlődése:
Képzelet: emlékképekből, tapasztalatokból egy új kép létrehozása, az agy analizáló,
szintetizáló működésével.
A képzelet teszi lehetővé, hogy eligazodjunk, vagyis rendeződjenek tapasztalataink. A
képzelet között keletkezett kapcsolat az asszociáció, képzettársítás.
Képzelet jellemzői: nem független a valóságtól, minél több a tapasztalat, annál színesebb a
képzelet, többnyire vizuális formában jelenik meg.
Fajtái:
- Produktív képzelet: a kreativitás fejlesztését teszi lehetővé
- Reproduktív képzelet: újraképzeljük az élményt elbeszélés révén.
Ábrándozás: akaratlagos, szentimentális vágyakat jelenít meg és nem követi cselekvés.
Legkorábbi emlékképeink, amelyeket fel tudunk idézni, a 3-4. életévben keletkeztek. Ezek az
emlékképek mindig a gyermek valamely fontos, jelentős eseményéhez, erős érzelmi
állapotához kapcsolódnak.
Kisgyermekkor:
A gyermek szinte lemásolja a felnőtt mozdulatait, ami általában valamilyen eszközös
tevékenységre irányul. A játékszerek nem határozzák meg szigorúan a cselekvés rendjét,
nagyobb cselekvési szabadságot tesznek lehetővé. Ez fejleszti képzeletüket. Pl.: fedő- lehet
kormány, cintányér,..
Óvodáskor:
A 3-4 éves gyermek képzeletét az érzelem és nem az értelem irányítja.
A 3 évesnél a képzelet főfunkciója a vágyteljesítés és a hiányzó ismeretek pótlása.
A nagycsoportos alkotó képzeletével megtervezi építményét, új mesét sző.
A kor jellemzője:
A fantáziahazugság: nem félrevezetés a gyermek célja, hanem maga is azt hiszi, hogy úgy
van.
A mesetudat: a mese és a valóság elkülönítése, tudati szétválasztása.
A képzeleti tevékenység színterei az ábrázolás és játékai.
Kisiskoláskor:
A reproduktív képzelet fejlődik, ez fontos feltétele a tanulásnak. (Szemléltetés, bemutatás
hiányánál csak képzeletére számíthat).
Felfedezhető a fantáziahazugság maradványa.
3-4. osztályban kezd megváltozni, szerepet játszik az emlékképek felhalmozódása, a
megismerési tevékenység fejlődése, a szervezett oktatás együttes hatása.

4
Az alkotó képzelet a reproduktív képzeletben fejlődik. Megjelenik rajzokban,
fogalmazásokban,…
A serdülőkor 3 szakasza:
- prepubertás: elkezdődik a biológiai érés
- pubertás: biológiai érés befejeződik, a pszichés érés elkezdődik
- posztpubertás: a pszichés érés befejeződik
A tárgyi érdeklődés tovább mélyül, és valamilyen irányban specializálódik. Erre utal a
gyűjtőszenvedély, a gondozó tevékenység, befogadó szellemi tevékenység stb.
Az érdeklődés ebben a periódusban kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés, a
megismerés vágya mozgósítja a gyermeket.
Mesék helyett az igaz történeteket részesítik előnyben.