Forgács József (Joseph P. Forgas) AZ ÉRZELMEK SZEREPE A GONDOLKOZÁSBAN ÉS A TÁRSAS ÉRINTKEZÉSBEn

SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSOK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN
Forgács József
(Joseph P. Forgas)
az érzelmek szerepe
a gondolkozásban
és a társas érintkezésben
THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL THINKING

AND INTERPERSONAL BEHAVIOUR
Forgács József (Joseph P. Forgas)
AZ ÉRZELMEK SZEREPE A GONDOLKOZÁSBAN
ÉS A TÁRSAS ÉRINTKEZÉSBEN
THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL THINKING
AND INTERPERSONAL BEHAVIOUR

SZÉKFOGLALÓK
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN
INAUGURAL LECTURES
AT THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
A 2004. május 3-án megválasztott

akadémikusok székfoglalói
Inaugural lectures by new members

elected on 3 May, 2004
Forgács József (Joseph P. Forgas)
AZ ÉRZELMEK SZEREPE
A GONDOLKOZÁSBAN ÉS A TÁRSAS
ÉRINTKEZÉSBEN
THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL
THINKING AND INTERPERSONAL
BEHAVIOUR
Magyar Tudományos Akadémia • 2015

Az előadás elhangzott 2005. február 21-én
Delivered on 21 February, 2005
Sorozatszerkesztő • Series editor: Bertók, Krisztina
Olvasószerkesztő • Copy editor: Laczkó, Krisztina
Fordító • Translator: Görbe, Angéla
Angol nyelvi lektor • English reader: Torkos, Béla
Borító és tipográfia • Cover and typography: Auri Grafika
ISSN 1419-8959
ISBN 978-963-508-753-2
© Forgács József (Joseph P. Forgas)
Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia • Published by the Hungarian Academy of Sciences

Kiadásért felel • Person in charge of publication: Lovász, László, az MTA elnöke • President of HAS
Felelős szerkesztő • Editor-in-chief: Kindert, Judit
Nyomdai munkálatok • Printed by: Kódex Könyvgyártó Kft.
Bevezetés1 Introduction1
A civilizáció kezdete óta az érzelmek és Since the dawn of civilization, un-

a megismerés, az érzések és a gondol- derstanding the delicate relationship
kodás közötti árnyalt kapcsolat meg- between affect and cognition, feel-
értése művészeket, írókat és filozó- ing and thinking, has been a recur-
fusokat egyaránt foglalkoztatott, újra rent puzzle that has occupied artists,
meg újra előtérbe került. A klasszikus writers and philosophers. Classic
gondolkodók – például Arisztotelész, thinkers such as Aristotle, Socrates,
Szókratész, Platón, Epikurosz, Szent Plato, Epicurus, St. Augustine,
Ágoston, Descartes, Pascal, Kant és Descartes, Pascal, Kant and many
mások – nagy figyelmet szenteltek az others devoted considerable attention
emberi viszonyokon belül az érzelmek to exploring the relationship between
és a gondolkodás közötti kapcsolat fel- affect and thinking in human af-
tárására. A pozitív érzelmek és a jóllét fairs. Attempts to promote positive
támogatására, valamint a depresszió affect and well-being, and reduce
és a szorongás csökkentésére irányu-
ló erőfeszítések sok fejlett országban 1
This work was supported by a Special Inves-
egyre fontosabb társadalompolitikai tigator award from the Australian Research
Council, and the Research Prize by the Alex-
célkitűzést is jelentenek (Diener 2000; ander von Humboldt Foundation to Joseph P.
Forgas. Please address all correspondence in
connection with this paper to Joseph P. For-
1
Készült az Ausztrál Kutatási Tanács Különle- gas, at the School of Psychology, University
ges Kutatói Díja, valamint az Alexander von of New South Wales, Sydney 2052, Australia;
Humboldt Alapítvány Kutatói Díja támogatá- email jp.forgas@unsw.edu.au. For further in-
sával. A kutatási projekttel kapcsolatos infor- formation on this research project, see also
mációkat lásd: www.psy.unsw.edu.au/~joef/ website at www.psy.unsw.edu.au/~joef/jfor-
jforgas.htm. gas.htm .
FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 5

Ciarrochi–Forgas–Mayer 2006). Bi- depression and sadness are becom-
zonyos értelemben az érzelmek és a ing important policy objectives in
megismerés közötti kapcsolatok fel- many developed countries (Diener,
tárása képezi az emberi természet 2000; Ciarrochi, Forgas & Mayer,
racionális és érzelmi területei közötti 2006). In a sense, exploring the links
alapvető viszony megértésére irányu- between affect and cognition lies at
ló folyamatos vizsgálódások legfonto- the heart of the continuing quest to
sabb részét (Hilgard 1980). understand the fundamental rela-
tionship between the rational and the
A pszichológián belül az érzel- emotional aspects of human nature
mek iránti érdeklődés – hosszú mel- (Hilgard, 1980).
lőzöttséget követően – jelentős mér-
tékben megnőtt az elmúlt néhány Within psychology, interest in
évtizedben. Ezt az előrelépést azon- affect saw a dramatic increase in the
ban lassan, figyelemre méltó nehéz- last couple of decades after long pe-
ségek ellenére értük el. Még mindig riods of neglect. Yet this progress has
kérdéses annak meghatározása, hogy been fragile, and has been achieved
mit értünk „érzelmeken” és „érzel- against considerable odds. Even the
mi jelenségeken”, az érzelmek és a definition of what is meant by ‘af-
megismerés közötti kapcsolat pedig fect’ and ‘emotion’ remains prob-
továbbra is élénk viták tárgyát képe- lematic, and the relationship between
zi (Forgas 2006). Miközben néhány affect and cognition continues to be
kutató az érzelmek kognitív előzmé- the subject of intense debate (Forgas,
nyeire koncentrál, feltárva az érzelmi 2006). While some researchers focus
reakciók alapjául szolgáló értékelési on the cognitive antecedents of emo-
stratégiákat (pl. Smith–Kirby 2000), tions, exploring the appraisal strate-
mások egy ezt kiegészítő kérdést tesz- gies underlying emotional responses
nek fel: melyek az érzelmi állapotok (eg. Smith & Kirby, 2000), others
(mint például a mindennapi hangu- ask a complementary question: what
latok) kognitív és viselkedési követ- are the cognitive and behavioural
6 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

kezményei? Jelen tanulmány bemutatja consequences of affective states, such
az elmúlt néhány évben laboratóriu- as everyday moods? This paper will
munkban végzett kísérleti kutatások present the results of several years of
eredményeit, megvizsgálva az érzelmi experimental research in our labo-
állapotok és hangulatok társas gondol- ratory, investigating the multifac-
kodásra, véleményekre és viselkedés- eted influence of affective states and
re gyakorolt sokrétű hatását. Először moods on social thinking, judgments
azonban röviden ismertetjük a kutatás and behaviours. First, however, a
előzményeit. brief review of the antecedents of this
research will be presented.
Történelmi és elméleti háttér
Historical and theoretical
A három fő pszichológiafakultás, a background
megismerés, az érzelmek és az akarat
közül az emberi lélekben rejlő érzel- Of the three faculties of the human
mek feltárására került sor legkésőbb, mind, cognition, affect and cona-
és ezeket értjük a legkevésbé még min- tion, affect remains the last explored
dig (Hilgard 1980). Miért van ez így? and least well understood (Hilgard,
A pszichológia tárgyát a 18. század filo- 1980). Why should this be so? It was
zófusai osztották fel három különböző the tripartite division of psychology’s
készségre: a megismerés, az érzelmek subject matter by 18th century philos-
és az akarat készségére. Ez a hármas ophers into three distinct faculties,
felosztás vezetett el az uralkodó beha- cognition, affect, and conation, that
viorista, majd a későbbi kognitivista paved the way for the behaviourist
paradigma felé, az érzelmek viszony- and later the cognitivist paradigms to
lagos mellőzése mellett (Hilgard 1980). dominate our field, with affect rela-
Wundt, Titchener és mások korai ön- tively neglected (Hilgard, 1980). Yet
megfigyelési kísérleteiben az érzelmi, in early introspectionist experiments
a megismerési és az akarati válaszokat by Wundt, Titchener and others,
még együttesen vették tekintetbe, affective, cognitive and conative re-

mint az emberi élmények természeté- sponses were still considered jointly,
be való bepillantás egymást kiegészítő as complementary windows into the
lehetőségeit. Sajnos a behaviorizmus el- nature of human experience. Unfor-
lentmondásos elméleteinek megjelené- tunately, with the emergence of the
sével ezt a három képességet kezdték stultifying doctrines of behaviour-
olyan önálló, egymással kapcsolat- ism these three faculties came to be
ban nem álló kérdéskörnek tekinteni, seen as sovereign, unrelated domains
amelyek egymástól függetlenül vizs- that can be studied without reference
gálhatók, és ez az érzelmi folyamatok to each other, leading to a neglect of
mellőzéséhez vezetett (Hilgard 1980). affective processes (Hilgard, 1980).
Az érzelmek ártalmasak vagy nélkülöz- Affect: destructive or essential?

hetetlenek? Another reason for the neglect of
Egy újabb érv lehet a pszichológiá- affect in psychology may be a long-
ban az érzelmek mellőzése mellett az dominant view in Western thought
a nyugati gondolkodást hosszú ideig that affect is a dangerous, invasive
uraló vélemény, miszerint az érzelmek force that subverts rational thinking.
veszélyes, betolakodó erők, amelyek Plato thought that emotions are
aláaknázzák a racionális gondolkodást. a more primitive, subhuman
Platón úgy vélte, hogy az érzelmek response system, and so devised
egy primitívebb, nem egészen embe- his ideal Republic to be run by
ri válaszadási rendszer részei, és ezért rational philosophers impervious to
ideális köztársaságát úgy tervezte meg, emotional impulses. The idea that
hogy azt érzelmi impulzusok által affect compromises rational thinking
nem befolyásolt racionális filozófusok recurred in many theories throughout
irányítják majd. Az az elképzelés, hogy the ages, including Freud, Tarde and
az érzelmek veszélyeztetik a racioná- LeBon. Psychoanalysis in particular
lis gondolkodást, az évszázadok során suggested that controlling affect
újra meg újra megjelent számos elmé- requires countervailing psychological
letben, beleértve Freudot, Tarde-ot és resources, and may often fail or lead to

LeBont. Különösen a pszichoanalízis dysfunctional consequences. Indeed,
sugallta azt, hogy az érzelmek hatá- some writers argued that human
sos ellenőrzése komoly pszichológiai beings’ inability to understand and
erőforrásokat igényel, és gyakran si- control affect reflects an evolutionary
kertelen lehet, vagy rendellenes követ- ‘fatal flaw’ in the brain that may
kezményekhez vezethet. Sőt néhány ultimately threaten the very survival
szerző, mint például Koestler (1978), of our species (Koestler, 1978).
úgy gondolták, hogy miután az embe-
rek képtelenek érzelmeik megértésére Fortunately, important advanc-
és azok uralására, ez végzetes fejlődési es in social cognition, neuroanatomy
rendellenességet tükröz az agyban, és and psychophysiology during the last
ez végül magát a faj túlélését is veszé- decades led to the recognition that
lyeztetheti (Koestler 1978). affect is often a useful and even es-
sential component of cognition and
Szerencsére a társas megismerés, behaviour (Adolphs & Damasio,
a neuroanatómia és a pszichofiziológia 2001). Belatedly, Blaise Pascal’s pre-
területén az elmúlt évtizedekben el- scient assertion from over 350 years
ért fontos eredmények arra a felis- ago that “the heart has its reasons
merésre vezettek, hogy az érzelmek which reason does not understand”
gyakran hasznos, sőt lényeges elemei (Pascal, 1643/1966, p. 113) is now re-
a megismerésnek és a viselkedésnek ceiving empirical support showing
(Adolphs–Damasio 2001). Blaise Pas- that affect is an essential adjunct to
cal több mint 350 évvel ezelőtti előre- cognition (Damasio, 1994).
látó kijelentése, miszerint „a szívnek
vannak az értelem számára felfogha-
Affect in psychology:
tatlan okai” (Pascal 1643/1966: 113),
Traditional approaches
most megkésve kap empirikus támo- Early approaches to affect and cog-
gatást, és ez azt bizonyítja, hogy az ér- nition were shaped by theories such
zelem a megismerés fontos forrása és as psychoanalysis and behaviourism.
velejárója (Damasio 1994). Psychoanalytic accounts were among

Érzelmek a pszichológiában: the first to focus on affect, locat-
hagyományos megközelítések ing affective impulses within the
id, exerting ‘pressure’ against the
Az érzelmekkel és a megismeréssel countervailing forces of rational ego
kapcsolatos korai szemléletmódokat mechanisms. These ideas hugely in-
olyan elméletek alakították ki, mint fluenced popular thinking, but had
a pszichoanalízis és a behaviorizmus. only limited influence on psycho-
A pszichoanalitikus beszámolók koncent- logical research. In one exception,
ráltak először az érzelmekre, felfedez- Feshbach and Singer (1957) found
ve az érzelmi impulzusokat az id-en that attempts to suppress fear para-
belül, amelyek „nyomást” gyakorol- doxically increased the ‘pressure’ to
nak a racionális énmechanizmusok “perceive another person as fearful
ellentétesen ható erejével szemben. and anxious” (p.286), suggesting that
Ezek az elképzelések nagymértékben “suppression of fear facilitates the
befolyásolták a közgondolkodást, de tendency to project fear onto another
csak korlátozott hatással voltak a pszi- social object” (p. 286). However, psy-
chológiai kutatásokra. Kivételt ké- choanalytic theories remained unin-
peznek olyan kísérletek, mint például fluential, following the devastating
Feshbach és Singer (1957), akik meg- epistemological criticisms of psycho-
állapították, hogy a félelem elnyomá- analysis by philosophers such as Karl
sára tett kísérletek paradox módon Popper and others.
növelték azt a „nyomást”, hogy „a
másik embert félelmetesnek és szo- Radical behaviourism suggested
rongónak érzékeljék” (286), és azt that affect influences thoughts and
állították, hogy „a félelem elnyomása judgments through conditioned blind
elősegíti azt a hajlamot, hogy a félel- associations between affect and other
met más társas célpontra vetítsük ki” stimuli. The full repertoire of hu-
(286). A pszichoanalitikus elméletek man emotions can thus be explained
azonban hosszú távon hatástalanok in terms of cumulative conditioning
maradtak az empirikus pszichológiá- experiences superimposed on just

ban, a Karl Popper és más filozófusok a few fundamental wired-in emo-
által a pszichoanalízissel kapcsolatban tions (Watson & Rayner, 1920). The
megfogalmazott megsemmisítő isme- stultifying influence of behaviourist
retelméleti kritikákat követően. orthodoxy is now widely recognized,
yet Watson’s idea that affect may
A radikális behaviorizmus azt ál- influence thoughts and judgments
lította, hogy az érzelmek a gondola- through incidental associations sur-
tokat és a véleményeket olyan felté- vived in subsequent research. Clore
teles „vak” asszociációkon keresztül and Byrne (1974) showed that aver-
befolyásolják, amelyek az érzelmek és sive or pleasant environments (the
más ingerek között állnak fenn. Így unconditioned stimuli) can produce
az emberi érzelmek teljes repertoárja an affective reaction (the uncondi-
megmagyarázható olyan halmozó- tioned response) to a person encoun-
dó kondicionálási élmények alapján, tered in that environment. These
amelyek csupán néhány alapvető elő- studies explained affect congruence
rehuzalozott érzelemre vetülnek rá in thinking in terms of ‘blind’ condi-
(Watson–Rayner 1920). Az ortodox tioning principles based on temporal
behaviorizmus ellentmondásos hatása and spatial contiguity.
ma már széles körben ismert, de Wat-
son elképzelése, miszerint az érzelmek The cognitive revolution
közvetlen hatással lehetnek a gondola- The emerging cognitive paradigm
tokra és a véleményekre a véletlen asz- in the 1960’s that supplanted
szociációkon keresztül, mégis tovább- behaviourism at first also ignored
élt a későbbi kutatásokban. Clore és affectivity. Information processing
Byrne (1974) kimutatták, hogy a kel- theories focused on cold, affectless
lemetlen vagy kellemes környezet (a thinking, and saw affect as a source
feltétlen inger) érzelmi reakciót (fel- of disruption and noise. Interestingly,
tétlen választ) eredményezhet abban even Heider’s (1958) influential
az emberben, akivel ilyen környezet- phenomenological work ignored affect
ben találkozunk. Ezek a kutatások and focused on cold logical inferences.

a gondolkodásban megfigyelhető ér- It took several more decades be-
zelmi illeszkedést az időbeli és térbeli fore the importance of affect was rec-
egymásmellettiségen alapuló „vak” ognized in psychology. By the early
kondicionálás alapelvei alapján ma- 1980s research on naturalistic mem-
gyarázták meg. ory showed that affect plays a critical
role in how people remember social
A kognitív forradalom information (Neisser, 1982). Within
Az 1960-as években megjelenő kogni- social psychology, Zajonc (1980) ar-
tív paradigma, amely a behaviorizmus gued for the primacy of affective
helyére lépett, először szintén figyel- influences on social behaviour. Ulti-
men kívül hagyta az érzelmi jelensé- mately, Gordon Bower’s associative
geket. Az információ feldolgozásával network model gave a major impe-
kapcsolatos elméletek a hideg, érze- tus to experimental affect-cognition
lemmentes gondolkodásra koncent- research, demonstrating a strong
ráltak, és az érzelmeket zavar- és mood-congruent influence on social
zajforrásnak tekintették. Érdekes memory (Bower, 1981).
módon még Heider (1958) tekintélyes
fenomenológiai műve sem szentelt Affect and mental representations
figyelmet az érzelmeknek, és a hideg Affect was also found to play a major
logikai következtetésekre koncentrált. role in the way mental representations
about social episodes are constructed
További néhány évtizedbe telt, (Forgas, 1982). As Pervin (1976)
mire az érzelmek fontosságát felis- noted, “what is striking is the extent
merték az empirikus pszichológiában. to which situations are described in
Az 1980-as évek elejére a természetes terms of affects … and organized in
memóriával kapcsolatos kutatások terms of similarity of affects aroused
kimutatták, hogy az érzelmek fontos by them” (p.471). More recently,
szerepet játszanak abban, ahogyan az Niedenthal and Halberstadt (2000)
emberek a társas információkra emlé- found that “stimuli can cohere as
keznek (Neisser 1982). A szociálpszi- a category even when they have

chológiában Zajonc (1980) a társas vi- nothing in common other than the
selkedésre gyakorolt érzelmi hatások emotional responses they elicit”
elsődlegessége mellett érvelt. Végül (p. 381). Thus, affect plays a critical
Gordon Bower asszociatív hálózati role in determining how mental
modellje adott nagyobb lendületet az representations about the social
érzelmek és a megismerés kísérleti world are created and maintained
kutatásainak, amikor kimutatta a tár- in memory. Conversely, cognitive
sas emlékezetre gyakorolt erős hangu- processes are also involved in the
latilleszkedési hatást (Bower 1981). generation of affective responses, as
we shall see below.
Érzelmek és mentális reprezentációk
Az érzelmekről azt is megállapítot- Exploring the cognitive
ták, hogy nagy szerepet játszanak consequences of affect
abban, ahogyan az emberek a min-
The idea that affect influences cog-
dennapi élet epizódjait feldolgozzák,
nition has been around for a long
és mentálisan reprezentálják (Forgas
time. How and why does such ‘af-
1982). Mint azt Pervin (1976) megje-
fect infusion’ occur, and what are
gyezte: „meglepő, hogy a társas hely-
the psychological mechanisms that
zetek leírása milyen nagy mértékben
facilitate or inhibit its occurrence?
érzelmi szempontokon alapul […] és
Unlike earlier conditioning and psy-
milyen nagy mértékben szervezzük
choanalytic explanations, contem-
azokat az általuk kiváltott érzelmek
porary cognitive theories postulate
hasonlósága alapján” (471). A kuta-
precise mechanisms responsible for
tási terület legfrissebb eredményei
the infusion of affect into thinking
Niedenthal és Halberstadt (2000)
and judgments. Affect can influence
nevéhez kötődnek. Megállapították,
the content of cognition, through
hogy „az emberek agyában külön-
two complementary mechanisms:
féle tapasztalatok összefügghetnek
the inferential model, and the memory
egymással, és egy kategóriát képez-
model. In addition, affect can also
hetnek még akkor is, ha semmi más

közös nincs bennük, mint az, hogy influence the process of how infor-
hasonló érzelmi reakciókat váltottak mation is processed. We shall briefly
ki” (381). Tehát az érzelmek kritikus consider these three theoretical ap-
szerepet töltenek be abban, ahogyan proaches.
az emberek mindennapi élményeiket
és társas epizódjaikat feldolgozzák, el- The inferential account
rendezik és emlékezetükben tárolják. According to this model, affect may
Másrészt viszont a kognitív folyama- influence the content of thinking due
tok szintén közreműködnek az érzel- to an inferential error: individuals
mi válaszok létrehozásában, mint azt may ask themselves: ‘How do I feel
az alábbiakban látni fogjuk majd. about it?’, and in so doing, they
may mistake pre-existing feelings
Az érzelmek kognitív as a reaction to the target (Schwarz,
következményeinek feltárása 1990). This kind of misattribution
is most likely when people fail to
Nem új keletű elképzelés, hogy az ér-
process the available information,
zelmek hatással vannak a gondolkozás-
and mistakenly use their affective
ra és a megismerésre. Hogyan és miért
state as a heuristic shortcut to infer a
jön létre efféle „érzelmi befolyás”, és
reaction. For example, such effects are
melyek azok a pszichológiai mecha-
most likely in situations where people
nizmusok, amelyek elősegítik vagy
have little interest or time to engage
gátolják ennek megtörténtét? A korai
in elaborate processing, such as off-
kondicionálási és pszichoanalitikus
the-cuff responses to an unexpected
magyarázatoktól eltérően a jelenlegi
telephone survey (Schwarz & Clore,
kognitív elméletek pontos mechaniz-
1983). It is not clear whether the ‘how
musokat fogalmaznak meg, amelyek
do I feel about it’ process implies a
az érzelmek által a gondolkodásra és
conscious, inferential process, or an
a véleményekre gyakorolt befolyásért
implicit, automatic mechanism. The
felelősek. Az érzelmek két, egymást
model also does not explain how cues
kiegészítő mechanizmuson keresztül
other than (by definition, irrelevant,

képesek befolyásolni a megismerés mis-attributed) affect, such as the
tartalmát: a következtetési (attribúciós, actual stimulus information, and
inferenciális) és az emlékezeti mecha- internal knowledge structures can
nizmusokon keresztül. Továbbá az enter into producing a response.
érzelmek képesek az információfeldol- Thus, this is more a theory of
gozási folyamatokat és stratégiákat is misjudgment or aborted judgment
befolyásolni. Tekintsük át röviden ezt rather than a complete theory of
a három elméleti megközelítést. affective influences on cognition and
judgments.
Érzelmeken alapuló attribúciók és
következtetések The memory mechanism: the affect
E modell szerint az érzelmek egy kö- priming principle
vetkeztetési hiba miatt képesek befo- The alternative affect priming
lyásolni a gondolkodás tartalmát: az model (Bower, 1981) posits that
emberek megkérdezhetik maguktól: affect is an integral part of cognitive
„Hogyan érzek ezzel kapcsolatban?” representations about the world.
– és ezáltal korábban már meglévő ér- Affective states should thus
zéseiket tévesen a tárgyra adott reak- automatically prime related ideas
ciójuknak tekinthetik (Schwarz 1990). and memories, facilitating their use
Az efféle téves oktulajdonítás akkor a in constructive cognitive tasks that
legvalószínűbb, amikor valaki egy- use memory-based information.
szerűen nem dolgozza fel az elérhető Numerous experiments confirmed
információkat, és érzelmi állapotát these predictions, and found that
tévesen a válasz alapjául szolgáló, he- affect priming is most likely
urisztikus lerövidítésként használja. when people face complex and
Az ilyen hatások például azokban demanding cognitive tasks that
a helyzetekben a legvalószínűbbek, call for constructive thinking and
amikor nem nagyon áll érdekünkben, facilitate the use of affectively primed
vagy kevés időnk van az alapos feldol- information (Eich & Macauley,
gozásra. Ez történhet például a váratlan 2000). Integrative theories such as

telefonos megkérdezésekre adott rög- the Affect Infusion Model (AIM;
tönzött válaszok esetében (Schwarz– Forgas, 1995a, 2002; see below) argue
Clore 1983). Nem egyértelmű, hogy a that the nature and extent of affective
„Hogyan érzek ezzel kapcsolatban?” influences on social thinking should
eljárás egy tudatos, következtetési fo- largely depend on the kind of
lyamatot foglal magában, vagy egy information processing strategies
implicit, automatikus mechanizmust. people employ.
A modell arra sem ad magyarázatot,
hogy a (definíció szerint irreleváns, a Affective influences on information
téves oktulajdonítás alapjául szolgáló) processing
érzelmeken kívüli jelek, mint például Affect may also directly influence the
az aktuális ingerinformáció és a belső process of cognition, that is, how people
tudásstruktúrák, beléphetnek-e a vá- think (Bless & Fiedler, 2006; Fiedler,
laszadás folyamatába. Ennélfogva ez a 2001). It was originally thought that
modell inkább a tévítéletek vagy töké- positive affect reduces and negative
letlen vélemények, nem pedig a meg- affect increases processing effort,
ismerésre és véleményekre gyakorolt as people in a good mood try to
érzelmi befolyások teljes körű elmélete. maintain, and those in a negative
mood try to improve how they feel
Az emlékezeti mechanizmus: az érzelmi (Clark & Isen, 1982). However,
előhangolás alapelve based on more recent evidence, Bless
Az alternatív érzelmi előhangolás and Fiedler (2006) showed that the
modellje (Bower 1981) azt állítja, hogy processing consequences of affect
az érzelmek szerves részét képezik a can best be understood in terms of
világról alkotott kognitív reprezen- a fundamental dichotomy between
tációknak. Az érzelmi állapotok így accommodation and assimilation, a
automatikusan feltöltik a vonatkozó distinction also used by Piaget.
elképzeléseket és emlékeket, elősegít-
ve azok használatát az emlékezetala- Accommodation involves focus-
pú információkra épülő, konstruktív ing on the demands of the external

kognitív feladatokban. Számos kísér- world, paying careful attention to
let erősítette meg ezeket a hipotézi- external stimulus information and
seket, és megállapították, hogy az using more inductive, bottom-up
érzelmi előhangolás akkor a legva- thinking. Assimilation is a comple-
lószínűbb, amikor az emberek olyan mentary process where existing
komplex és megerőltető kognitív knowledge structures guide pro-
feladatokkal szembesülnek, amelyek cessing, producing more top-down,
konstruktív gondolkodást igényel- deductive thinking. Most cognitive
nek, és elősegítik az érzelmi töltéssel tasks involve a combination of both
rendelkező információk használatát these processing strategies, but in
(Eich–Macauley 2000). Az integra- different proportions. This model is
tív elméletek, mint például az érzel- consistent with evolutionary theories
mi befolyás modellje (Affect Infusion that highlight the adaptive signifi-
model, AIM; Forgas 1995a, 2002; lásd cance of positive and negative affect
később), amellett érvelnek, hogy az triggering different processing styles
érzelmi hatások társas gondolkodásra (Frijda, 1986). Current evidence
gyakorolt befolyásának természete és supports the view that positive af-
mértéke nagyobbrészt azon múlik, fect promotes a more assimilative,
hogy milyen információfeldolgozási schema-based and top-down process-
stratégiákat alkalmazunk. ing style, while negative affect calls
for more accommodative, bottom-
Az információfeldolgozásra gyakorolt up and externally-focused thinking
érzelmi hatások strategy (Bless & Fiedler, 2006; Fie-
Az érzelmek közvetlen hatással is dler, 2001; Forgas, 2006).
lehetnek a megismerés folyamatá-
ra, vagyis arra, ahogyan az emberek Integrative theories: The Affect Infusion
gondolkoznak (Bless–Fiedler 2006; Model (AIM)
Fiedler 2001). Eredetileg úgy vélték, Affect may thus influence both
hogy a pozitív érzelmek csökkentik, the content, and the process of how
a negatív érzelmek pedig növelik people think. However, these effects

a feldolgozásra fordított erőfeszítést, are subject to important boundary
hiszen ha valaki jókedvű, próbálja conditions, and recent integrative
megőrizni jó hangulatát, ha pedig theories such as the Affect Infusion
rosszkedvű, próbál javítani azon, aho- Model (AIM; Forgas, 2002) seek to
gyan érzi magát (Clark–Isen 1982). specify the conditions that facilitate or
Az újabb bizonyítékok alapján azon- inhibit affect infusion. For example,
ban Bless és Fiedler (2006) kimutat- affect priming is most reliably
ta, hogy az érzelmek feldolgozásra observed when cognitive tasks call for
gyakorolt következményeit legjobban highly constructive processing that
az akkomodáció és az asszimiláció necessitates the use of memory-based
alapvető kettőssége alapján érthetjük information. Similarly, the inferential
meg. A két fogalom közötti megkü- model is only likely to be used when
lönböztetést már Piaget is használta. people lack the motivation, ability or
resources to deal with a task more
Az akkomodáció magában foglalja exhaustively.
a külvilág igényeire való koncentrá-
ciót, a külső ingerinformációkra való The Affect Infusion Model
gondos odafigyelést és egy rávezető, (AIM) predicts that affective influ-
alulról felfelé irányuló gondolkodást. ences on cognition depend on the
Az asszimiláció ezt kiegészítő folya- processing styles recruited in differ-
mat, ahol a már létező tudásstruk- ent situations that can differ in terms
túrák irányítják a feldolgozást, egy of two features: the degree of effort,
inkább felülről lefelé irányuló, követ- and the degree of openness of the in-
keztetéses gondolkodást létrehozva. formation search strategy. By com-
A legtöbb kognitív feladat e két fel- bining processing quantity (effort),
dolgozási stratégia különböző arányú and quality (openness, constructive-
kombinációját foglalja magában. Ez a ness) the model identifies four dis-
modell összhangban áll a fejlődési el- tinct processing styles: direct access
méletekkel, amelyek a különböző fel- processing (low effort, closed, not con-
dolgozási stratégiákat kiváltó pozitív structive), motivated processing (high

és negatív érzelmek adaptív jelentősé- effort, closed, not constructive),
gét emelik ki (Frijda 1986). A legújabb heuristic processing (low effort, open,
bizonyítékok alátámasztják azt a véle- constructive), and substantive process-
ményt, hogy a pozitív érzelmek in- ing (high effort, open, constructive).
kább assszimilációs, sémákon alapuló Affect infusion is most likely when
és felülről lefelé irányuló feldolgozási constructive processing is used, such
stratégiát támogatnak, amíg a negatív as substantive or heuristic processing.
érzelmek inkább egy akkomodációs, In contrast, affect should not infuse
alulról felfelé irányuló és kifelé kon- thinking when motivated or direct
centráló gondolkodási stratégiát tesz- access processing is used. The AIM
nek szükségessé (Bless–Fiedler 2006; also specifies a range of contextual
Fiedler 2001; Forgas 2006). variables related to the task, the per-
son, and the situation that influence
Integratív elméletek: az érzelmi befolyás processing choices and thus affec-
modellje (Affect Infusion Model, AIM) tive influences. The implications of
Az érzelmek tehát befolyásolhatják az this model have now been tested in
emberek gondolkodásának mind a tar- a number of experiments, as we shall
talmát, mind a folyamatát. Ezek a ha- see below.
tások azonban fontos peremfeltételek
mellett érvényesek, a legfrissebb integ- The empirical evidence
ratív elméletek, mint például az érzel-
There are thus good theoretical rea-
mi befolyás modellje (Affect Infusion
sons to expect that affect plays a sig-
model, AIM; Forgas 2002), megkísér-
nificant and multifaceted role in how
lik pontosan meghatározni azokat a
people represent the social world,
feltételeket, amelyek elősegítik vagy
and the way they form impressions
gátolják az érzelmi befolyás létrejöttét.
and judgments and behave in social
Például az érzelmi előhangolás akkor
situations.
figyelhető meg leginkább, amikor
a kognitív feladatok nagyon konst-
ruktív feldolgozást kívánnak meg, és

ezek szükségessé teszik az emlékeze- More extensive processing magnifies af-
ten alapuló információk használatát. fect infusion
Hasonlóképpen az érzelmi attribúciós, One key counterintuitive prediction
következtetési modell valószínűleg derived from the Affect Infusion
csak akkor használatos, amikor nincs Model is that affect congruence
motivációnk, képességünk vagy erő- should be greater when longer and
forrásunk arra, hogy egy feladattal constructive processing is required
kimerítőbben foglalkozzunk. to deal with more complex cognitive
tasks. This prediction has been tested
Az érzelmi befolyás modellje
in a number of experiments where the
(AIM) azt állítja, hogy a megismerés-
complexity of the social situation was
re gyakorolt érzelmi hatások a külön-
manipulated to create more or less
böző helyzetekben használt feldolgo-
demand for an open and substantive
zási stratégiáktól függenek. E szitu-
processing style. For example, if one
ációk két tulajdonság szempontjából
observes usual, or unusual people in a
különbözhetnek egymástól: az infor-
public setting such as a restaurant or
mációkeresési stratégiára áldozott erő-
a cafe, a well-matched couple is much
feszítés, valamint e stratégia nyitott-
more ‘typical’ and should require less
ságának a mértékében. A feldolgozás
elaborate and constructive processing
mennyiségének (erőfeszítés) és minő-
than do couples where the partners
ségének (nyitottság, konstruktivitás)
are obviously mismatched in terms
egyesítésével a modell négy különböző
of features such as age or physical
feldolgozási lehetőséget határoz meg: a
attractiveness. Several experiments
közvetlen hozzáférést (alacsony erőfe-
tested this prediction (Forgas, 1993;
szítés, zárt, nem konstruktív), a moti-
1995b). In a controlled replication
vált feldolgozást (nagy erőfeszítés, zárt,
of the above restaurant scenario,
nem konstruktív), a heurisztikus fel-
participants feeling happy or sad after
dolgozást (alacsony erőfeszítés, nyitott,
viewing standard mood induction
konstruktív) és a lényegi feldolgozást
films were presented with images
(nagy erőfeszítés, nyitott, konstruktív).
of well-matched or badly matched

Az érzelmi befolyás akkor a legvalószí- couples. Their judgments showed
nűbb, amikor konstruktív feldolgozást significant mood congruence as
használunk, amilyen a lényegi vagy a happy participants formed more
heurisztikus feldolgozás. Ezzel ellentét- positive impressions of the couples
ben az érzelmek nem befolyásolják a than did sad participants. However,
gondolkodást motivált feldolgozás vagy when the couples were atypical and
közvetlen hozzáférés használata esetén. badly matched, mood had a much
Az AIM emellett meghatároz több, a greater effect on judgments than
feladattal, a személlyel és a helyzettel for couples who were typical and
kapcsolatos függő változót is, amelyek well matched (Forgas, 1993, 1995b).
befolyásolják a feldolgozási döntéseket In fact, the size of mood effects on
és ennek következtében az érzelmi ha- judgments was strongest when the
tásokat is. A modell eredményeit jelen- couples were most mismatched,
leg számos kísérlet vizsgálja, mint azt az intermediate when they were partly
alábbiakban látni fogjuk. matched, and smallest when they
were well matched (Forgas, 1995b).
Az empirikus bizonyíték
Similar results were also ob-
Az eddigiekből következően elmé-
tained when we asked participants
letileg jó okkal számíthatunk arra,
to respond to people who varied in
hogy az érzelmek fontos és sokrétű
terms of their prototypicality (For-
szerepet játszanak abban, ahogyan az
gas, 1992). An analysis of process-
emberek a társas világot megjelenítik,
ing latency and recall memory data
ahogyan benyomásaikat és vélemé-
confirmed that forming impressions
nyeiket kialakítják, és ahogyan társas
about more unusual and atypical
helyzetekben viselkednek.
persons took longer, and there was
Az alaposabb feldolgozás felnagyítja az correspondingly greater affect in-
érzelmi befolyást fusion into these more constructive
Az érzelmi befolyás modellje egyik responses. Surprisingly, the same
alapvető, az intuitív várakozások- kinds of effects can also be obtained

kal ellentétes előrejelzése szerint az when people respond to highly re-
érzelmi behatások nagyobbak akkor, alistic social information, such as
amikor hosszabb és konstruktívabb making judgments about their own
feldolgozásra van szükség ahhoz, hogy intimate relationships (Forgas, 1994).
egy összetettebb kognitív feladattal In a counter-intuitive pattern, mood
foglalkozzunk. Ezt az állítást számos effects were consistently greater
olyan kísérletben ellenőrizték, ame- when more extensive, constructive
lyekben a társas helyzet bonyolultsá- processing was required to deal with
gát manipulálták annak érdekében, more complex and serious rather
hogy a nyitott és lényegi feldolgozási than simple, everyday interpersonal
stratégia szükségességét növeljék vagy issues. Jointly, these series of experi-
csökkentsék. Például, ha valaki átlagos ments provide strong evidence for
vagy szokatlan embereket figyel meg the process sensitivity of affect infu-
egy nyilvános helyen (pl. étteremben sion into cognition and interpersonal
vagy kávéházban), akkor egy jól össze- behaviours. Similar effects may also
illő pár „jellemzőbb”, kevésbé alapos és influence the way people interpret
konstruktív feldolgozást igényel, mint real-life social behaviours, as the next
az olyan párok, ahol a partnerek nyil- section will suggest.
vánvalóan nem illenek össze bizonyos
tulajdonságok szempontjából (mint Affect and front-end cognition:
a kor vagy a fizikai vonzerő). Ennek The interpretation of observed behaviours
az állításnak az igazolására néhány Affect may also influence the way
kísérletet is végeztünk (Forgas 1993; observed behaviours are perceived and
1995b). A fenti éttermi forgatókönyv encoded. This hypothesis was tested
kontrollált ismétlésekor a résztvevők- (Forgas, Bower & Krantz, 1984) by
nek általános pozitív és negatív han- asking happy or sad participants to
gulatindukciós filmet vetítettek, majd rate their own and their partner’s
képeket mutattak jól összeillő és össze observed interactive behaviours on a
nem illő párokról. A vélemények je- videotape. As predicted, happy people
lentős hangulati illeszkedést mutattak: ‘saw’ significantly more positive,

a jó hangulatú résztvevők pozitívabb skilled and fewer negative, unskilled
benyomást alkottak a párokról, mint behaviours both in themselves
a rossz hangulatúak. Akkor azonban, and in their partners than did sad
ha a párok nem voltak tipikusak, nem subjects. These effects confirm
illettek egymáshoz, a feladat hosszabb that affect priming will subtly
és részletesebb feldolgozást igényelt, influence the kinds of associations
és ennek következtében a hangulat and interpretations people use
sokkal nagyobb hatással volt a vélemé- when encoding complex observed
nyekre, mint a tipikus és jól összeillő behaviours. Thus, a smile or gesture
párok esetében (Forgas 1993; 1995b). that may seem ‘friendly’ in a good
Valójában a hangulat véleményekre mood may be perceived as ‘awkward’
gyakorolt hatása akkor volt a legerő- in a negative mood.
sebb, amikor a párok a legkevésbé il-
lettek egymáshoz, közepes volt részben Later experiments found that
összeillő párok esetében, és akkor volt a these effects also extend to the way
legkisebb, amikor jól összeillő párokról people evaluate themselves. People in
volt szó (Forgas 1995b). a negative mood made more critical,
self-deprecatory interpretations of
Hasonló eredményeket kaptunk their own behaviours, but those in
akkor, amikor arra kértük a résztve- a positive mood selectively looked
vőket, hogy a tipikusság szempont- for and found lenient and optimistic
jából eltérő emberekre reagáljanak explanations for identical outcomes
(Forgas 1992). A rejtett és a felidéző (Forgas, Bower & Moylan, 1990; see
emlékezeti adatok feldolgozásának Figure 1). Rather surprisingly, such
elemzése megerősítette, hogy a szo- mood-induced distortions can also
katlanabb és kevésbé tipikus emberek- influence reactions to highly familiar,
ről való benyomások kialakítása hosz- intimate events involving close part-
szabb ideig tart, és ennek megfelelően ners (Forgas, 1994). When partners
az érzelmi befolyás is nagyobb volt in long-term intimate relationships
ezeknél a konstruktívabb válaszoknál. were asked to evaluate their own, and

Meglepő módon ugyanilyen hatások their partner’s behaviours in more or
érhetők el akkor is, amikor az embe- less serious interpersonal conflicts,
rek nagyon valószerű, társas informá- positive mood produced lenient, self-
ciókra reagálnak, például véleményt serving explanations. These mood
alkotnak saját meghitt kapcsolataikról effects were even stronger when the
(Forgas 1994). Az intuitív várakozá- events judged were more complex
sokkal ellentétben a hangulati hatá- and serious and thus required more
sok következetesen nagyobbak voltak constructive processing. Similar af-
akkor, amikor összetett, komplikált fective biases also influence the way
kapcsolati problémákról kellett ítéle- people think about themselves, and
tet formálni az egyszerű, mindenna- these effects are particularly strong
pos problémákkal szemben. Ezek a when people deal with peripheral,
kísérletsorozatok együttesen szilárd poorly rehearsed aspects of them-
bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy selves (Sedikides, 1995).
a megértést és a személyközi visel-
kedést érintő érzelmi befolyás érzé- The cognitive benefits of negative affect:
kenyen reagál a feldolgozás módjára. When sad is better than happy?
Hasonló hatások befolyásolhatják azt Affect can also influence the kind
is, ahogyan a való élet társas viselke- of information processing strategies
déseit értelmezzük. people adopt. We recently found for
example that the kind of vigilant,
Az érzelmek és a közvetlen megismerés: systematic attention to external
a megfigyelt viselkedések értelmezése stimulus details recruited by negative
Az érzelmek a megfigyelt viselke- moods tends to reduce or even
dések felfogásának és kódolásának eliminate such common judgmental
módját is befolyásolhatják. Ezt a hi- mistakes as the fundamental
potézist úgy ellenőrizték (Forgas– attribution error (FAE; Forgas,
Bower–Krantz 1984), hogy jó vagy 1998c). As positive affect often
rossz hangulatú résztvevőket kértek produces a more schematic, top-
meg önmaguk és partnerük viselke- down and heuristic processing style

désének az értékelésére egy videofel-
vételen megfigyelt társas helyzetben.
Az előrejelzésnek megfelelően a jó
hangulatú emberek szignifikánsan
több pozitív és megfelelő, valamint
kevesebb negatív és nem megfele-
lő viselkedést „láttak” önmaguk és
partnerük esetében egyaránt, mint
a rossz hangulatú kísérleti alanyok.
Ezek a hatások megerősítik, hogy az
érzelmi előhangolás finoman befolyá- 1. ábra. A pozitív és negatív hangulatilleszkedés
hatásai a vizsga sikerességével és sikertelenségével
solja azoknak az asszociációknak és kapcsolatos attribúciókra. A boldog emberek a sikert
értelmezéseknek a típusait, amelye- a maguk érdemének tekintik (több belső és szilárd
ket a megfigyelt bonyolult viselkedé- attribúciót fogalmaznak meg), de elutasítják azt,

hogy a bukás az ő hibájuk lenne (több külső és labilis
sek kódolása során használunk. Tehát attribúció megfogalmazásával). A negatív hangulatú
egy jókedvünkben barátságosnak emberek viszont kevésbé tekintik sikerüket saját ér-
demüknek, és jobban hibáztatják magukat a bukásért
tűnő mosolyt vagy gesztust negatív
(az adatok forrása: Forgas–Bower–Moylan 1990)
hangulatban kínosnak észlelhetünk.
Figure 1. The mood congruent effects of positive
A későbbi kísérletek azt is meg- and negative mood on attributions for success and
állapították, hogy ezek a hatások ki- failure in an exam. Happy persons claim credit for
success (make more internal and stable attributions)
terjednek az önértékelési módokra is. but reject blame for failure (make more external
A negatív hangulatú emberek kriti- and unstable attributions). Persons in negative
kusabb, önmagukat lebecsülő értel- mood in turn take less credit for success, and blame
themselves more for failing. (Data based on Forgas,
mezést adtak saját viselkedésükről, a Bower & Moylan, 1990)
pozitív hangulatú emberek viszont
szelektíven elnéző és optimista ma- (Bless & Fiedler, 2006), the schematic
gyarázatokat kerestek és találtak saját perception of a ‘unit relation’
azonos teljesítményükre (Forgas– between the actor and the act leading
Bower–Moylan 1990; lásd az 1. áb- to the FAE appears to be promoted

rát). Elég meglepő módon az ilyen, by positive affect, and reduced by
hangulat által kiváltott torzítások negative affect. This pattern was also
hatással lehetnek a közeli partnereket confirmed in unobtrusive field studies.
magukban foglaló, nagyon ismerős, People who had just seen happy or
meghitt eseményekre adott reakciókra sad films made judgments about the
is (Forgas 1994). Ha régóta tartó meg- writers of popular and unpopular
hitt kapcsolatban lévő partnereket arra essays in an ostensible ‘street survey’.
kértek, hogy értékeljék saját és partne- Positive affect again increased and
rük viselkedését komoly személyközi negative affect decreased the FAE.
konfliktusokban, a pozitív hangulat Happy judges mistakenly assumed
engedékeny, önigazoló magyarázato- that the views advocated in a coerced
kat eredményezett. Ezek a hangulati essay were in fact the writer’s own,
hatások még erősebbek voltak akkor, but sad judges realized that the essays
amikor a megítélt események ösz- were coerced and discounted their
szetettebbek és komolyabbak voltak, relevance. Subsequent mediational
és így konstruktívabb feldolgozást analyses (Forgas, 1998c, Exp. 3)
igényeltek. Hasonló érzelmi elfogult- confirmed that these attributional
ságok befolyásolják azt is, ahogyan biases were due to affect-induced
önmagunkról gondolkozunk, és ezek differences in processing strategies: sad
a hatások különösen erőteljesek akkor, judges also thought longer about their
amikor önmagunk jelentéktelen, rosz- responses than did happy judges.
szul elsajátított tulajdonságaival foglal-
kozunk (Sedikides 1995). Affective influences on pro-
cessing strategies also influence eye-
A negatív hangulat előnyei a megismerés- witness accounts of observed social
ben: mikor jobb szomorúnak lenni, mint events. In a recent series of investiga-
boldognak? tion (Forgas, Vargas & Laham, 2005)
Az érzelmek az alkalmazott informá- participants witnessed complex social
ciófeldolgozási stratégiákat is befolyá- events such as a wedding or a robbery
solhatják. Nemrégiben állapítottuk on a videotape. Some time later, they

meg például, hogy a negatív hangu- were exposed to a mood induction,
lat által erősített éber, szisztematikus and then received questions about
odafigyelés a külső ingerek részlete- the incident that either included, or
ire hajlamos csökkenteni vagy akár did not include ‘planted’ misleading
kiküszöbölni is az olyan általános details. After a further interval, par-
ítéletalkotási hibákat, mint az alap- ticipants’ recognition memory for
vető attribúciós hiba (fundamental the incidents was tested. Temporary
attribution error, FAE; Forgas 1998c). positive mood at the time when the
Mivel a pozitív érzelem gyakran egy misleading information was present-
sematikusabb, felülről lefelé irányuló ed significantly increased and nega-
és heurisztikus feldolgozási stratégiát tive mood decreased the mistaken
eredményez (Bless–Fiedler 2006), a incorporation of planted information
pozitív érzelmek látszólag elősegítik, into eyewitness memories (Figure 2).
a negatívok pedig csökkentik a sze- These effects were replicated in a
replő és viselkedése közötti „egység- field study, where students observed
kapcsolat” sematikus észlelését, amely a staged incident during a lecture
az alapvető attribúciós hibához vezet. (Forgas et al., 2005). About a week
Ezt a mintát beavatkozás nélküli te- later, they were induced to feel good
repkutatások is megerősítették. Köz- or bad through watching videotapes,
vetlenül egy vidám vagy egy szomorú and were then exposed to questions
film megtekintése után a filmek nézői about the incident that included or
népszerű és népszerűtlen tanulmá- did not include planted incorrect
nyok íróiról alkottak véleményt egy information. Once again, those feel-
állítólagos „utcai megkérdezésben”. ing good while hearing the planted
A pozitív érzelmek ismét növelték, a information were more likely later
negatív érzelmek pedig csökkentették to incorporate ‘planted’ details heard
az alapvető attribúciós hibát. A jó han- during the questioning with actually
gulatú véleményalkotók tévesen azt witnessed details. In contrast, nega-
feltételezték, hogy egy kikényszerített tive affect reduced the incidence of
tanulmányban hangoztatott vélemény such mistakes. These results – to-

valójában az író saját véleménye, a ne- gether with the evidence for mood
gatív hangulatú ítéletalkotók azonban effects on inferential mistakes such
inkább tudatában voltak annak, hogy as the FAE - confirm that mild,
a tanulmány kikényszerített írás, és transient affective states can have a
így kevésbe hitték, hogy az az író va- marked influence on the way peo-
lódi véleményét tükrözi. A későbbi ple process, interpret and remember
mediációs elemzések (Forgas 1998c, observed social behaviours. Does af-
3. kísérlet) megerősítették, hogy ezek fect also impact on actual interactive
az attribúciós torzítások valóban az behaviours? This possibility was ex-
érzelmeknek a feldolgozási stratégiá- plored in several recent studies.
ra való hatásának tulajdoníthatók: a
negatív hangulatú véleményalkotók The possibility that negative
hosszabban és részletesebben gondol- affect may also benefit certain inter-
koztak válaszukon, mint a pozitív personal behaviours was explored in
hangulatúak. several recent studies looking at af-
fective influences on the quality of
A feldolgozási stratégiákra gya- persuasive messages. If negative af-
korolt érzelmi hatások a szemtanúk fect produces more accommodative
megfigyelt társas eseményekről szó- thinking (Bless & Fiedler, 2006),
ló beszámolóit is befolyásolják. Egy it may also improve the quality of
nemrégiben végzett vizsgálatsorozat- persuasive messages. This was con-
ban (Forgas–Vargas–Laham 2005) firmed in a series of experiments
a résztvevők összetett társas esemé- (Forgas, in press), where participants
nyeket, például egy esküvőt vagy egy in a negative mood produced signifi-
rablást láttak videofelvételről. Egy cantly more concrete, and ultimately,
kis idővel később, egy hangulati in- more effective persuasive arguments
dukciót követően kérdéseket tettek in support of topical issues (eg. stu-
fel nekik az eseményről. A kérdések dent fees, etc.). This result is consist-
egy része „tervezett” félrevezető rész- ent with negative mood promoting a
leteket tartalmazott. Újabb szünet processing style that is more attuned

elteltével a résztvevők felismerő em-
lékezetét vizsgálták az eseménnyel
kapcsolatban. A félrevezető informá-
ció bemutatásakor meglévő ideigle-
nes pozitív hangulat szignifikánsan
megnövelte, a negatív hangulat pedig
csökkentette a tervezett információk
téves beolvasztását a szemtanúk emlé-
kezetébe (2. ábra). Ezeket a hatásokat
egy terepkutatásban is megismételték,
amelyben diákok figyeltek meg egy
megrendezett közjátékot egy előadás
során (Forgas et al. 2005). Körülbe-
lül egy héttel később videofelvételek
2. ábra. A hangulat és a szemtanúk emlékezetét
megnézetésével jó vagy rossz érzéseket befolyásoló félrevezető információ jelenléte vagy hi-
idéztek fel bennük, majd kérdéseket ánya közötti interakció: a pozitív hangulat növelte, a
negatív pedig csökkentette a félrevezető információk
tettek fel nekik a közjátékkal kapcso-
hatását a szemtanúk későbbi beszámolóinak pontos-
latban. A kérdések egy része tervezett ságára (Forgas–Vargas–Laham 2005 nyomán)
helytelen információkat tartalmazott.
Figure 2. The interaction between mood and the
Ebben az esetben is az történt, hogy presence or absence of misleading information on
azok, akik jól érezték magukat a ter- eyewitness memory: positive mood increased, and
vezett információk hallgatása közben, negative mood decreased the influence of misleading
information on the accuracy of subsequent eye-
nagyobb valószínűséggel keverték witness reports (after Forgas, Vargas & Laham,
össze a kérdezés során hallott „terve- 2005)
zett” részleteket a ténylegesen látott
részletekkel. Ezzel szemben a negatív to the requirements of a particular
hangulat csökkentette az ilyen hibák situation, and so improves the qual-
előfordulását. Ezek az eredmények – a ity and effectiveness of cognitive
következtetési hibákra, mint például performance. A second experiment
az alapvető attribúciós hibára, gyako- confirmed these findings. This time,

rolt hangulati hatások bizonyítékaival happy and sad participants were
együtt – megerősítik, hogy az enyhe, asked to argue either for or against
átmeneti érzelmi állapotok feltűnő Australia becoming a republic, and
hatással lehetnek a megfigyelt társas for or against the right-wing One
viselkedések feldolgozásának, értel- Nation party. Results showed that
mezésének és felidézésének a módjára. sad mood resulted in arguments that
Vajon az érzelmek a tényleges inter- were of higher quality and more per-
aktív viselkedésre is hatással vannak? suasive than those by happy persons,
Ezt a lehetőséget néhány nemrégiben with an intermediate performance
készült tanulmányban vizsgálták. by the neutral group (Figure 3). This
result is consistent with negative
Azt a lehetőséget, hogy a negatív
mood promoting a processing style
érzelmek előnyösek is lehetnek bizo-
that is more attuned to the require-
nyos személyközi viselkedésekre, né-
ments of a particular situation.
hány nemrégiben készült tanulmány-
ban tárták fel, amelyben a meggyőző In another study persuasive
üzenetek minőségét befolyásoló ér- arguments were produced while in-
zelmi hatásokat vizsgálták. Ha a ne- teracting with a ‘partner’ through
gatív érzelem inkább alkalmazkodó, a computer keyboard as if exchang-
akkomodatív gondolkodást eredmé- ing emails. In fact, the computer was
nyez (Bless–Fiedler 2006), akkor ez pre-programmed to ‘respond’ indi-
a hatás a meggyőző üzenetek minő- cating increasing agreement or dis-
ségét is javíthatja. Ezt megerősítette agreement. Responses by the ‘partner’
egy kísérletsorozat (Forgas 2007), communicated increasingly positive,
ahol a negatív hangulatú résztvevők accepting or increasingly negative
sokkal kézzelfoghatóbb és végül haté- and rejecting reactions to the persua-
konyabb meggyőző érveket alkalmaz- sive messages. The negative mood
tak, amikor megpróbáltak másokat group again generated significantly
meggyőzni álláspontjuk helyességé- higher quality arguments. However,
ről. Ez az eredmény összhangban áll consistent with the Affect Infusion

azzal, hogy a negatív hangulat olyan
feldolgozási stratégiát segít elő, amely
jobban alkalmazkodik az adott hely-
zet követelményeihez, és így növeli
a kognitív teljesítmény minőségét és
hatékonyságát. Egy későbbi kísérlet
is megerősítette ezeket a megállapítá-
sokat. Ennek során pozitív és negatív
hangulatú résztvevőket kértek arra,
hogy érveljenek aktuális politikai kér-
désekben (például Ausztrália köztár-
sasággá válása, valamint a jobboldali
Egy Nemzet Párt mellett vagy ellen).
Az eredmények azt mutatták, hogy
a negatív hangulat jobb minőségű 3. ábra. Hangulati hatások a meggyőző üzenetek
és meggyőzőbb érveket eredménye- minőségére és értékére: a negatív érzelmek növelik

az érvek minőségét és meggyőző erejét. Emellett a
zett, mint a pozitív résztvevők által meggyőző érvekhez társuló érzelmi értékkel kap-
felhozott érvek, a közömbös csoport csolatban is létezik egy hangulatilleszkedési hatás
pedig közepes teljesítményt nyújtott (Forgas nyomán, megjelenés alatt)
(3. ábra). Ez az eredmény összhang- Figure 3. Mood effects on the quality and valence
ban áll azzal, hogy a negatív hangu- of persuasive messages: negative affect increases the
quality and persuasiveness of arguments. There is
lat az adott helyzet követelményeihez
also a mood-congruent influence on the valence of
jobban alkalmazkodó konkrét és rész- persuasive arguments (after Forgas, in press)
letekre irányuló akkomodatív feldol-
gozási stratégiát idéz elő.
Model, the provision of a reward re-
Egy másik kutatásban meggyő-
duced the size of mood effects on ar-
ző érvek bemutatására került sor egy
gument quality by imposing a strong
olyan interakciós helyzetben, ahol
motivational influence on how the
a számítógép billentyűzetével úgy
task was approached. These experi-

kommunikáltak egy „partnerrel,” ments provide convergent evidence
mintha e-mailben leveleznének. Való- that even slight changes in mood can
jában a számítógépet előre beprogra- produce profound differences in the
mozták, hogy „válaszai” a „partner” quality and effectiveness of persua-
növekvő egyetértését vagy nézetel- sive arguments. These results make
térését jelezze. A „partner” válaszai sense in terms of our theoretical pre-
egyre pozitívabb, elfogadóbb vagy dictions, and suggest that negative
egyre negatívabb, elutasítóbb reakci- affect promotes a more externally
ókat adtak a meggyőző üzenetekre. focused and bottom-up information
A negatív hangulatú csoport ismét processing style that was previously
sokkal jobb minőségű érveket alko- also found to lead to the reduction
tott. Az érzelmi befolyás modelljével of some attribution errors and the
összhangban azonban egy jutalom reduction of eye-witness memory
ígérete (mozijegyek azoknak, akik distortions (Forgas, 1998c).
eredményesen érvelnek) csökkentette
az érvek minőségére kifejtett hangu- Affective influences on skilled
lati hatás mértékét azáltal, hogy erős interpersonal behaviours
motivációt gyakorolt a feladat meg- Humans are a gregarious species,
közelítésének a módjára. A kísérleti and coordinating our interpersonal
bizonyítékok egységesen arra utalnak, behaviours can be a demanding
hogy még az enyhe hangulati válto- cognitive task (Heider, 1958). As
zások is mélyreható különbségeket social interaction often demands
idézhetnek elő a meggyőző érvek mi- open, constructive thinking, affective
nőségében és hatékonyságában. Ezek states may infuse our thoughts,
az eredmények elméleti előrejelzése- plans and ultimately, behaviours.
ink szempontjából is értelmezhetők, Positive affect may prime positive
és azt sugallják, hogy a negatív han- interpretations and produce more
gulat egy inkább kifelé koncentráló confident, friendly, and cooperative
és alulról felfelé haladó akkomodatív ‘approach’ behaviours, whereas
információfeldolgozási módszert se- negative affect may facilitate access to

gít elő. Erről a stratégiáról korábban negative memories and produce more
azt is megállapították, hogy néhány avoidant, defensive or unfriendly
attribúciós hiba, valamint a szemta- attitudes and behaviours. We found,
núk emlékezeti torzulásának csökke- for example (Forgas & Gunawardena,
néséhez vezet (Forgas 1998c). 2001), that female undergraduates
who were feeling good after watching
Érzelmi hatások a jártasságot igénylő
a film behaved in a much more
személyközi viselkedésekben
positive manner in a subsequent,
Az ember társas lény, és személy- unrelated interaction. They smiled
közi viselkedésünk összehangolása more, communicated more effec-
megerőltető kognitív feladat lehet tively, disclosed more personal
(Heider 1958). Mivel a társas inter- information and generally behaved in
akciók gyakran nyitott, konstruktív a more poised, skilled and rewarding
gondolkodást igényelnek, az érzelmi manner according to raters blind to
állapotok befolyásolhatják gondola- the affect condition. Sad participants
tainkat, terveinket és végül társas vi- were rated as being less friendly,
selkedésünket is. A pozitív érzelmek confident, relaxed, comfortable,
pozitív értelmezéseket válthatnak active, interested and competent than
ki, és magabiztosabb, barátságosabb were happy participants. In other
és együttműködőbb „beállítottságú” words, prior affect manipulation had
viselkedést eredményezhetnek, míg a significant subsequent influence on
a negatív érzelmek elősegíthetik a interpersonal behaviours that was
negatív emlékekhez való hozzáférést, readily detectable by observers.
és ezáltal elkerülőbb, védekezőbb
vagy barátságtalanabb attitűdöket és Affective influences on requesting
viselkedéseket hozhatnak magukkal. Making a request is a difficult
Megállapítottuk például (Forgas– and complex interpersonal task.
Gunawardena 2001), hogy azok a Requesting involves uncertainty,
női hallgatók, akik jól érezték magu- and requesters must try to maximise
kat egy film megnézése után, sokkal the likelihood of compliance (by

pozitívabban viselkedtek egy későb- being direct), yet avoid the danger
bi, független interakcióban. Többet of giving offence (by not being too
mosolyogtak, hatékonyabban kom- direct). In terms of the AIM, happy
munikáltak, több személyes infor- people should adopt a more confident,
mációt fedtek fel, és általánosságban direct requesting style, as a result of
kiegyensúlyozottabban, ügyesebben the greater availability and use of
és eredményesebben viselkedtek a positively valenced thoughts and
megfigyelők szerint (akik nem tud- associations in their minds (Forgas,
tak az érzelmi manipulációról). A ne- 1999a,b). Further, in terms of the
gatív hangulatú résztvevőket kevésbé AIM these mood effects should be
barátságosnak, nem annyira maga- greater when the request situation
biztosnak, inkább kellemetlennek, is more complex and difficult, and
nem olyan aktívnak, érdektelennek requires more substantive processing.
és kevéssé kompetensnek minősítet- This prediction was tested in several
ték, mint a vidám résztvevőket. Más experiments. In one study, mood was
szóval az érzelmek előzetes manipulá- induced by asking participants to
ciója a megfigyelők által utólag köny- recall and think about happy or sad
nyen észrevehető, lényeges hatással autobiographical episodes (Forgas,
volt a személyközi viselkedésre. 1999a, Exp. 1). Next, participants
were asked to identify more or less
Az érzelmek hatása a kérésekre
polite request forms they would
Egy kérés megfogalmazása nehéz és prefer to use in an easy, routine
összetett személyközi feladat. A ké- and in a difficult, embarrassing
rés bizonytalanságot foglal magában, request situation. Happy participants
így a kérést megfogalmazónak meg generally preferred more direct,
kell próbálnia maximalizálni kérése impolite requests, while sad persons
teljesítésének a valószínűségét (azál- preferred more cautious, indirect
tal, hogy közvetlenül fogalmaz), de and polite requests. Further, mood
közben elkerülni a veszélyét annak, effects on requesting were much
hogy bántó legyen (azáltal, hogy stronger when the request situation

nem túlságosan közvetlen). Az érzel- was demanding and difficult, and
mi befolyás modellje szempontjából a required more extensive, substantive
pozitív hangulatú embereknek maga- processing.
biztosabb, közvetlenebb kérési stílust
kell felvenniük, a pozitív töltéssel bíró These mood effects also occur
gondolatok és asszociációk jobb elérhe- in real-life interactions. In an unob-
tőségének és használatának következ- trusive experiment (Forgas, 1999b,
tében (Forgas 1999a, b). Továbbá az Exp. 2), affect was induced by ask-
érzelmi befolyás modellje szempont- ing participants to view happy or
jából ezeknek a hangulati hatásoknak sad films. Next, in an apparently
nagyobbaknak kell lenniük akkor, impromptu development, the experi-
amikor a kéréshelyzet összetettebb menter casually asked participants to
és nehezebb, és így részletesebb és lé- get a file from a neighbouring office.
nyegibb feldolgozást igényel. Néhány Their words in requesting the file
kísérletben ellenőriztük ezt a hipoté- were recorded by a concealed tape
zist. Az egyikben a hangulat előidézé- recorder. Negative mood resulted
séhez arra kérték a résztvevőket, hogy in significantly more polite, elabo-
idézzenek fel vidám vagy szomorú rate and more hedging requests than
epizódokat életükből, és gondoljanak did positive mood (Figure 4). Those
ezekre (Forgas 1999a, 1. kísérlet). Ezt in a negative mood were also more
követően az volt a feladat, hogy jelölje- hesitant, and delayed making their
nek meg olyan többé-kevésbé udvarias requests significantly longer. An
kérési formákat, amelyeket szívesen analysis of recall memory for the
használnának egy könnyű, rutinszerű exact words they used – an index of
helyzetben, valamint olyanokat, ame- elaborate processing – showed that
lyeket nehéz, kínos kérési helyzetben recall accuracy was positively related
használnának. A jó hangulatú résztve- to the degree of affect infusion, as
vők általában a közvetlen, udvariatlan predicted by the AIM.
kéréseket részesítették előnyben, míg
a negatívak az óvatosabb, közvetettebb

és udvariasabb kéréseket preferálták.
Továbbá a kérésre gyakorolt hangulati
hatások sokkal erősebbek voltak meg-
erőltető és nehéz, valamint alaposabb,
lényegibb feldolgozást igénylő kérési
helyzetben.
Ezek a hangulati hatások a való

életben zajló interakciókban szintén
előfordulnak. Egy beavatkozás nélkü-
li kísérletben (Forgas 1999b, 2. kísér-
4. ábra. A vidám, a kontroll és a szomorú hangulat
let) úgy idéztek elő érzelmeket, hogy
hatásai a könnyű vagy nehéz személyközi helyzetek-
a résztvevőket vidám vagy szomorú ben megfogalmazott kérések udvariasságára és kidol-
filmek megtekintésére kérték meg. gozottságára nézve. A pozitív hangulat közvetlenebb,
kevésbé udvarias és kevésbé kidolgozott kéréseket
Ezt követően, látszólag rögtönzött
eredményez, és ezek a hangulati hatások szignifikán-
eseményként a kísérletvezető mellé- san nagyobbak alaposabb feldolgozást igénylő nehéz
kesen arra kérte a résztvevőket, hogy helyzetekben (az adatok forrása: Forgas 1999a)
egy szomszédos irodából kérjenek el Figure 4. The effects of happy, control and sad
egy aktát. Az akta elkéréséről rejtett mood on the politeness, and elaboration of requests
hangfelvételt készítettek. A negatív used in easy or difficult interpersonal situations.

Positive mood produces more direct, less polite and
hangulat szignifikánsan udvariasabb, less elaborate requests, and these mood effects are
alaposabb és kertelőbb kéréseket ered- significantly greater when the situation is difficult
ményezett, mint a pozitív hangulat and requires more extensive processing (Data based
on Forgas, 1999a).
(4. ábra). A negatív hangulatú embe-
rek emellett tétovábbak is voltak, jó-
val hosszabb ideig halogatták kérésük Affective influences on bargaining and
megfogalmazását. Az általuk használt negotiation
szavak pontos felidézésének – az ala- Affective states should play a parti-
pos feldolgozás egyik mutatójának – cularly important role in elaborately
elemzése kimutatta, hogy a felidézés planned interpersonal encounters

pontossága pozitív kapcsolatban állt such as bargaining and negotiating
az érzelmi befolyás mértékével, ahogy encounters (Forgas, 1998a). In
azt az érzelmi befolyás modellje jósolta. these studies, mood was induced
by giving participants positive,
Érzelmi hatások az alkukra és a tárgya-
negative or neutral feedback about
lásokra
their performance on a verbal
Az érzelmi állapotok különösen fontos test. Next, they engaged in highly
szerepet játszanak a gondosan meg- realistic interpersonal and inter-
tervezett személyközi találkozókban, group negotiation in what they
amilyenek az alkuk és a tárgyalások believed was a separate experiment.
(Forgas 1998a). Ezekben a kutatások- The question we were interested in
ban a hangulati indukció eszközeként was how temporary moods might
az szolgált, hogy a résztvevőknek po- influence people’s goals, plans and
zitív, negatív vagy semleges vissza- ultimately, their behaviours in this
jelzéseket adtak egy verbális teszten interaction. Happy participants were
elért eredményükről. Ezt követően a more confident about the encounter,
résztvevők egy nagyon valószerű sze- formed higher expectations about
mélyközi és csoportközi tárgyalásba their success, and also planned and
kezdtek, amelyet egy különálló kí- used more optimistic, cooperative
sérletnek véltek. Arra voltunk kíván- and integrative strategies than did
csiak, hogy az ideiglenes hangulatok control, or negative mood participants
hogyan befolyásolhatják az emberek (Figure 5). Surprisingly, these mood
céljait, terveit és végül viselkedését eb- effects on bargaining behaviour
ben az interakcióban. A pozitív han- actually produced significantly better
gulatú résztvevők magabiztosabbak outcomes for happy participants
voltak a találkozással kapcsolatban, than for those who were feeling
magasabb elvárásokat fogalmaztak bad. These findings clearly suggest
meg sikereikkel kapcsolatban, és op- that even slight changes in affective
timistább, együttműködőbb és in- state due to an unrelated prior event
tegratívabb stratégiákat terveztek és influenced the goals that people

használtak, mint a kontrollcsoport-
hoz tartozó vagy a negatív hangulatú
résztvevők (5. ábra). Meglepő módon
ezek az alkudozási viselkedésre gyako-
rolt hangulati hatások valójában szig-
nifikánsan jobb eredményeket idéztek
elő a pozitív hangulatú résztvevők
esetében, mint azoknál, akik rosszul
érezték magukat. Ezek a megállapítá-
sok egyértelműen arra utalnak, hogy
már az érzelmi állapot enyhe változá-
sa is (amelyet egy korábbi független
5. ábra. Hangulatilleszkedési hatások a tervezett és a
esemény idézett elő) befolyásolta a cé- tényleges tárgyalási stratégiákra: a pozitív hangulatú
lokat, amelyeket az emberek felállítot- személyek együttműködőbb és kevésbé versengő
alkustratégiákat terveznek és használnak, és nagyobb
tak önmaguk számára, hatással volt
valószínűséggel kötnek egyezségeket, és tartják
az általuk megfogalmazott cselekvési tiszteletben azokat, mint a negatív érzelmeket átélő
tervekre és arra a módra is, ahogyan tárgyalófelek (az adatok forrása: Forgas 1998a)
végül viselkedtek, és sikert értek el a Figure 5. Mood congruent influences on planned

stratégiai személyközi találkozókon. and actual negotiating strategies: happy persons
plan, and use more cooperative and less competitive
Érzelmi hatások a váratlan társas hely- bargaining strategies, and are more likely to make
and honor deals than do negotiators experiencing
zetekre adott reakciókra
negative affect. (Data based on Forgas, 1998a)
Gyakran szinte azonnal kell reagál-
nunk egy új társas helyzetre. Amikor
set for themselves, the action plans
az ilyen események bizonytalanságot
they formulated, and the way they
okoznak, és konstruktív feldolgozást
ultimately behaved and succeeded in
igényelnek, akkor az érzelmi befolyás-
strategic interpersonal encounters.
nak hatással kell lennie a reakciónkra
is. Ezt az állítást egy terepkísérlet-so-
rozatban értékeltük (Forgas 1998b),

ahol azt becsültük fel, hogy az embe- Affective influences on responding to
rek hogyan reagálnak arra, ha várat- unexpected social situations
lanul odamegy hozzájuk valaki egy
Frequently we must respond al-
nyilvános helyen, például egy egyete-
most instantaneously to a new social
mi könyvtárban. Az érzelmek előidé-
situation. When such events involve
zésére az szolgált, hogy pozitív vagy
uncertainty and require constructive
negatív hangulat kiváltására tervezett
processing, responses should also
képeket vagy szövegeket tartalmazó
be subject to affect infusion effects.
dossziékat hagytunk az üres asztalo-
This prediction was evaluated in a
kon. A könyvtárba belépő diákokat
series of field experiments (Forgas,
titokban megfigyeltük, amikor meg-
1998b), where we assessed how people
nézték a hangulati indukció eszközé-
respond to being unexpectedly
ül szolgáló képeket. Néhány perccel
approached by another person in
később egy másik hallgató ment oda
a public place such as a university
hozzájuk (valójában egy kísérletbe be-
library. Affect was induced by
avatott társunk), aki váratlanul – ud-
leaving folders containing pictures
variasan vagy udvariatlanul – néhány
or text designed to induce positive or
lapot kért, hogy be tudjon fejezni egy
negative mood on unoccupied library
dolgozatot. A válaszokat feljegyeztük.
desks. Students entering the library
Kis idő elteltével egy másik társunk
were surreptitiously observed as they
ment oda a résztvevőkhöz, és elma-
exposed themselves to the mood
gyarázta, hogy a helyzetet valójában
induction. A few minutes later, they
megrendeztük. Ezután a résztve-
were approached by another student
vőket egy rövid kérdőív kitöltésére
(in fact, a confederate) who made an
kérte, amellyel a kérésről és megfo-
unexpected polite or impolite request
galmazójáról kértünk értékelést, va-
for several sheets of paper needed to
lamint a kérés felidézését mértük fel.
complete an essay. Their responses
A negatív hangulati indukció- were noted. A short time after
nak kitett hallgatók sokkal nagyobb this incident a second confederate

valószínűséggel adtak válaszukban approached the participants and
kritikus, negatív értékelést a kérés- explained that the situation was in fact
ről és annak megfogalmazójáról, és staged, and asked them to complete
kisebb valószínűséggel tettek eleget a a brief questionnaire assessing their
kérésnek, mint a pozitív hangulatú perception and evaluation of the
résztvevők. A hangulati hatások fel- request and the requester, and their
tűnően nagyobbak voltak akkor, ha recall of the request.
egy udvariatlan, nem konvencionális
kérésre reagáltak, mint udvarias kérés Students who received the nega-
esetén. Az eset későbbi felidézésének tive mood induction were signifi-
elemzése megerősítette az udvariat- cantly more likely to respond with
lan kérések lényegibb feldolgozását a critical, negative evaluation of the
(és jobb felidézését). A konvencioná- request and the requester and were
lis, udvarias kérések feldolgozása ezzel less likely to comply than were posi-
szemben felszínesebb volt, felidézésük tive mood participants. Mood effects
kevésbé volt jó, és a válaszokat kevésbé were markedly greater when re-
befolyásolta a hangulat. Ezek az ered- sponding to an impolite, unconven-
mények megerősítik, hogy az érzelmi tional rather than a polite request.
befolyást ismét jelentősen mérsékelte An analysis of later recall memory
az alkalmazott feldolgozási stratégia. for the incident confirmed the more
substantive processing (and better
Önfeltárás recall) of impolite requests. Conven-
Az önfeltárás ugyancsak kritikus tional, polite requests on the other
vonatkozása a jártasságot igénylő hand were processed more super-
személyközi viselkedéseknek, és nél- ficially, were recalled less well, and
külözhetetlen a megfelelő meghitt responses were less influenced by
kapcsolatok fejlődéséhez (Forgas 1985). mood. These results confirm that af-
Néhány kísérletben kimutatták az ön- fect infusion was again significantly
feltárásra gyakorolt érzelmi befolyáso- mediated by the processing strategy
kat (Forgas 2006), amelyekben pozitív people employed.

vagy negatív hangulatú résztvevők- Self-disclosure
nek azt kellett jelezniük, hogy milyen Self-disclosure is also a critical aspect
sorrendben nem éreznék kényelmet- of skilled interpersonal behaviour,
lennek az önmagukról szóló egyre bi- and essential for the development
zalmasabb információk feltárását egy of rewarding intimate relationships
olyan ember előtt, akivel csak most (Forgas, 1985). Affective influences
találkoztak. A pozitív hangulatú em- on self-disclosure were demonstrated
berek a meghittebb témák felfedését in several experiments (Forgas, 2006),
hamarabb részesítették előnyben, és ez when happy or sad participants
általában magabiztosabb és optimistább indicated the order in which they
személyközi stratégiára utal (6. ábra). would feel comfortable disclosing
A későbbi kísérletekben a résztve- increasingly intimate information
vők egy számítógépes billentyűze- about themselves to a person they
ten keresztül tartották a kapcsolatot had just met. Happy people preferred
egy szomszéd szobában tartózkodó more intimate disclosure topics,
személlyel, mintha e-mailen levelez- suggesting a generally more confident
nének. Ezt a „hamis partner” mód- and optimistic interpersonal style
szert használva a számítógépet előre (Figure 6). In subsequent experiments,
beprogramozták arra, hogy követke- participants interacted with another
zetesen magas vagy alacsony szintű person in a neighbouring room
önfeltárást jelző módon válaszoljon. through a computer keyboard, as if
A pozitív hangulatú résztvevők meg- exchanging emails. Using this ‘bogus
hittebb közléseket írtak, több pozitív partner’ method, the computer was
információt tártak fel önmagukról, pre-programmed to respond in ways
és pozitívabb benyomást alakítottak that indicated either consistently
ki magukban a „partnerről,” de csak high or low levels of self-disclosure.
akkor, ha a „partner” szintén feltárul- Individuals in a positive mood
kozó volt. A pozitív hangulat nem nö- produced more intimate disclosure,
velte az önfeltárás bizalmasságát akkor, revealed more positive information
ha a partner nem volt feltárulkozó. about themselves, and formed more

Miért következnek be ezek a ha-
tások? A bizonytalan és kiszámítha-
tatlan társas érintkezésekben nyitott,
konstruktív gondolkodásra van szük-
ség annak érdekében, hogy létrehoz-
zuk a személyközi viselkedéseinket
irányító stratégiákat. Az érzelmek
támogathatják a hozzáférést azokhoz
a gondolatokhoz, amelyek jobban il-
leszkednek az érzelmekhez, és ezek
az elképzelések végül befolyásolják a
stratégiákat és a viselkedéseket. Így a
társas viselkedésre gyakorolt érzelmi
hatások azon múlnak, hogy egy töb-
bé-kevésbé megerőltető személyközi 6. ábra. A pozitív és negatív hangulatilleszkedési
hatásai az önfeltárásra: a pozitív hangulat növeli, a
feladat vajon nyitott, konstruktív fel-
negatív pedig csökkenti az önfeltárás bizalmasságát.
dolgozást igényel-e. Amikor motivált, Ezek a hatások lényegesen nagyobbak akkor, ha a
zárt információfeldolgozást haszná- partner feltárulkozásának mértéke magasabb (nem
publikált adatok)
lunk, a hangulati hatások csökken-
nek. Úgy tűnik, ugyanez az érzelmi Figure 6. The mood congruent effects of positive
befolyásolási mechanizmus van hatás- and negative mood on self disclosure: positive mood
increases, and negative mood decreases the intimacy
sal a személyes kérések megfogalma- of self-disclosure, and these effects are significantly
zásának, a mások közeledésére adott greater when the partner is high disclosing rather
reakcióknak, a tárgyalások megter- than low disclosing (unpublished data)
vezésének és megvalósításának, vala-

mint a meggyőző üzenetek megalko-
positive impressions about the ‘part-
tásának és az önfeltárásnak a módjára
ner’, but only when the ‘partner’
is (Forgas 1998b, c, 1999a, b, 2006,
was also disclosing. Positive mood
megjelenés alatt).
did not increase the intimacy of self-

Összefoglalás és disclosure when the partner was not
következtetések disclosing.
Az enyhe, mindennapi érzelmi ál- Why do these effects occur?

lapotok jelentős hatással vannak a In uncertain and unpredictable so-
társas viselkedések észlelésének és cial encounters, we need to rely on
értelmezésének, valamint a stratégiai open, constructive thinking in order
interakciók megtervezésének és vég- to formulate our plans to guide our
hezvitelének a módjára. Úgy tűnik, interpersonal behaviours. Affect can
hogy a különböző információfeldolgo- prime access to more affect-congru-
zási stratégiák kulcsszerepet játszanak ent thoughts, and these ideas should
ezeknek a hatásoknak a magyaráza- ultimately influence plans and behav-
tában. A több feldolgozási módozatot iours. Thus, affective influences on
magukban foglaló elméletek, például social behaviours depend on whether
az érzelmi befolyás modellje (Forgas open, constructive processing is re-
1995a) egyszerűen és tömören ma- quired to deal with a more or less de-
gyarázzák meg, hogy a társas visel- manding interpersonal task. When-
kedést érintő érzelmi befolyás mikor ever motivated, closed information
és hogyan következik be. Néhány kí- processing is used, mood effects are
sérletben megállapították, hogy az ala- reduced. The same mechanisms of
posabb, lényegibb feldolgozás elősegíti affect infusion seem to influence the
a hangulatilleszkedési hatásokat, az ér- way people formulate personal re-
zelmi befolyás modellje előrejelzéseivel quests, the way they respond to ap-
összhangban (Forgas 1994, 1995b). proaches by others, the way they plan
and execute negotiations, and the way
Emellett számos empirikus ta- they produce persuasive messages
nulmányt is áttekintettünk, amelyek and self-disclose (Forgas, 1998b,c;
bemutatják, hogy ezek az alapelvek 1999a,b; 2006; in press).
hogyan ültethetők át a viselkedés ku-
tatásába, és hogyan hatnak az érzelmi

állapotok az egyszerű és a bonyolult Summary and Conclusions
személyközi viselkedésekre. Ezek a
kísérletek azt bizonyítják, hogy az ér- This paper argued that mild everyday
zelmek képesek befolyásolni a visel- affective states do have a significant
kedés ellenőrzését és értelmezését, influence on the way people perceive
valamint a személyközi viselkedések and interpret social behaviours, and
tényleges megnyilvánulását, példá- the way they plan and execute stra-
ul a kérések megfogalmazását és az tegic interactions. Different infor-
azokra adott válaszokat; a stratégiai mation processing strategies seem to
tárgyalások megtervezését és megva- play a key role in explaining these ef-
fects. Multi-process theories such as
lósítását; valamint a meggyőző érvek
the Affect Infusion Model (Forgas,
megfogalmazását. Ezzel szemben az
1995a) offer a simple and parsimoni-
érzelmi befolyás csökken vagy hiány-
ous explanation of when, and how
zik akkor, ha a kognitív társas feladat
affect infusion into social behaviours
elvégezhető egy egyszerű, jól elsajá-
occurs. Several experiments found
tított közvetlen elérési stratégia vagy
that more extensive, substantive pro-
egy erősen motivált stratégia haszná-
cessing enhances mood congruity ef-
latával. E feltételek esetén nem igazán
fects, consistent with the predictions
szükséges és nem is nagyon lehetséges
of the AIM (Forgas, 1994; 1995b).
az, hogy az esetlegesen előhangolt,
hangulathoz illeszkedő információ The paper also reviewed a num-
befolyásolja az információfeldolgozást ber of empirical studies demonstrat-
(Fiedler 2001; Forgas 1995a). ing how such principles can be trans-
lated into behavioural research, and
Néhány tereptanulmány azt is
how affective states impact on both
kimutatta, hogy az érzelmi befolyás
simple, and complex interpersonal
nemcsak laboratóriumi körülmények
behaviours. These experiments show
között következik be, hanem sok, a
that affect can influence behaviour
való életben kialakuló helyzetben is.
monitoring and interpretation, as
Ezeknek a megállapításoknak a kö-
well as the actual performance of

vetkezményei számos területre kihat- interpersonal behaviours, such as
nak. Az érzelmek valószínűleg jelen- the formulation of, and responses
tős hatással vannak a kapcsolatokon to requests; the planning and execu-
belüli viselkedésekre, a csoportos vi- tion of strategic negotiations; and the
selkedésekre, a szervezeti döntésekre, production of persuasive arguments.
a fogyasztói preferenciákra, a jóléti In contrast, affect infusion is reduced
politikákra és az egészséges embe- or absent whenever a social cogni-
rek lelki folyamataira (Diener 2000; tive task could be performed using a
Forgas–George 2001; Salovey et al. simple, well-rehearsed direct access
2001). Az érzelmek emellett sok er- strategy, or a highly motivated strat-
kölcsi ítéletbe és döntésbe is nagymér- egy. In these conditions, there is little
tékben belekeverednek (Haidt 2002), need, and little opportunity for inci-
az pedig az érzelmek és a megismerés dentally primed mood-congruent in-
közötti kapcsolatok kutatásának egy formation to infuse information pro-
másik gyorsan fejlődő területét jelen- cessing (Fiedler, 2001; Forgas, 1995a).
ti. A lényegi és motivált feldolgozási
Several of the field experiments
stratégiák váltakozó használatának
also showed that affect infusion oc-
tendenciáját (amelyek az érzelmi be-
curs not only in the laboratory, but
folyást, illetve az érzelmek uralását
also in many real-life situations.
eredményezik) szintén tekinthetjük
These findings have many applied
úgy, mint a hangulati önszabályozás
implications. Affect is likely to have
folyamatos homeosztatikus stratégiá- a significant influence on relationship
jának a részét (Forgas 2002). behaviours, group behaviours, orga-
nizational decisions, consumer pref-
Az érzelmi befolyás sajátos esete
erences, welfare policies and health
fordul elő akkor, amikor az emberek
psychology (Diener, 2000; Forgas &
az előre elvárt eredményekkel kapcso-
George, 2001; Salovey et al., 2001).
latban a jövőben várható érzelmi reak-
Affect is also heavily implicated in
cióikról alkotnak véleményt. Az ilyen
many moral judgments and decisions
„jövendölések” a mindennapi élet sok
(Haidt, 2002), another rapidly devel-

erőfeszítését motiválják, de mára már oping area of inquiry on the interface
jelentős bizonyítékokkal rendelkezünk of affect and cognition. The tenden-
arról, hogy az emberek módszeresen cy to alternate between substantive
elkövetnek számos hibát saját jövőbe- and motivated processing strategies,
li érzelmi reakciójuk előrejelzésekor producing affect infusion and affect
(Gilbert–Wilson 2000). Az efféle control respectively, could also be
érzelmi előrejelzési hibák alapját képe- considered as part of an ongoing ho-
ző kognitív feladatok feltárása olyan meostatic strategy of self-regulatory
izgalmas új kutatási terület, amely mood management (Forgas, 2002).
még nem kapcsolódott megfelelően
A special case of affective influ-
az érzelmek felmérésével kapcsolatos,
ences occurs when people make judg-
napjainkban zajló kutatásokhoz.
ments about their expected future
Kevés kétség férhet tehát ah- affective reactions to anticipated out-
hoz, hogy az érzelmek és a megis- comes. Such ‘future forecasting’ mo-
merés kapcsolatát erősítő empirikus tivates many human endeavours in
kutatások és elméletek a jövőben is everyday life, yet there is now good
rohamos léptekkel folytatódnak majd. evidence that people make many sys-
Az evolúciós elképzelések valószínűleg tematic mistakes when they forecast
különösen fontos forrásai lesznek az their future affective reactions (Gilbert
elmélet fejlődésének, amely az érzelmi & Wilson, 2000). Exploration of the
jelenségek alkalmazkodásbeli jelen- cognitive processes that underlie such
tőségére koncentrál, és megvilágítja affective forecasting errors is an excit-
a kognitív kutatások és az idegtudo- ing new research domain that is not yet
adequately linked to research on con-
mányok közötti sokrétű kapcsolatot
temporaneous emotion appraisals.
(Buss 2005). Nem túlzás azt állítani,
hogy az evolúció korai szakaszaiban az There can thus be little doubt
előrehuzalozott érzelmi reakciók hatá- that empirical research and theory
rozott túlélési előnyöket biztosítottak building linking affect and cognition
(Frijda 1986), éppen úgy, ahogyan will continue apace in the future.

a jelenlegi, az érzelmek felbecsülésére In particular, evolutionary ideas are
szolgáló stratégiáink is egyértelmű- likely to become an important source
en alkalmazkodási célokat szolgálnak of theoretical progress, focusing on
(Lazarus 1991; Smith–Kirby 2000). the adaptive significance of affec-
Például a pozitív érzelmek motivációs tive phenomena, and highlighting
forrásként is működnek, lehetővé téve, the manifold links between cogni-
hogy az emberek megbirkózzanak a tive research and the neurosciences
szükséges, de kellemetlen helyzetek- (Buss, 2005). It is not too far-fetched
kel (Trope et al. 2001). A mások általi to suggest that in early evolutionary
elfogadás vagy elutasítás az érzelmi history, wired-in emotional reactions
reakciók különösen hatásos okának provided distinct survival advantages
tűnnek (Leary 2000), sok érzelmi (Frijda, 1986); just as our existing
reakció feltételezhető evolúciós erede- emotion appraisal strategies clearly
tének megfelelően. Az evolúciós gon- serve adaptive ends (Lazarus, 1991;
dolkodás segíthet a következő kérdé- Smith & Kirby, 2000). For example,
sek megválaszolásában is: Melyek az positive affect also functions as a mo-
érzelmi állapotok kognitív funkciói? tivational resource, allowing people
Van-e valami azonosítható adaptív to cope with necessary but aversive
előny, amelyet az érzelem megéléséből situations (Trope et al., 2001). Ac-
nyerünk? Számos mostanában végzett ceptance or rejection by others ap-
kutatás állítja azt, hogy a pozitív ér- pears to be a particularly potent
zelmeknek előnyös következményei cause of affective reactions (Leary,
vannak a kreativitás, a rugalmasság, 2000), consistent with the prob-
az együttműködés, az integratív gon- able evolutionary origins of many
dolkodás, a sikeres tárgyalások és sok affective reactions. Evolutionary
thinking might also help us answer
más kívánatos eredmény elősegítése
the question: What are the cogni-
szempontjából. Azt is megtapasztaltuk
tive functions of affective states? Is
azonban, hogy megfelelő körülmé-
there an identifiable adaptive advan-
nyek esetén a negatív érzelmi álla-
tage we derive from experiencing af-
potok, például a szomorúság, szintén

jelentős adaptív előnyöket nyújthatnak fect? Much recent research suggests
azáltal, hogy egy figyelmesebb, alkal- the beneficial consequences of posi-
mazkodóbb gondolkodási stratégiát tive affect in promoting creativity,
támogatnak, amely magasabb szintű flexibility, cooperation, integrative
eredményeket hoz létre. thinking, successful negotiation and
a host of other desirable outcomes.
Nagyon érdekes, hogy látszó- However, we have also seen that in
lag szüntelen boldogságkeresésünk the right circumstances, negative af-
ellenére az ember érzelmi repertoárja fective states such as sadness may also
továbbra is erősen a negatív érzelmek confer significant adaptive advantages
felé billen. A hat, mélyen gyökerező, by promoting a more attentive, ac-
elhatárolható fiziológiai hatásokkal commodating thinking style that
járó alapérzelemből négy negatív – a produces superior outcomes.
félelem, a düh, az undor és a szomo-
rúság –, és ez arra utal, hogy ezek az It seems intriguing that despite
érzelmek a bizonytalan ősi környezet- our apparently never-ending quest
ben alkalmazhatók voltak, és felkészí- for happiness, the human emotional
tették a szervezetet a kihívással szem- repertoire remains heavily skewed to-
ben a menekülésre, a harcra vagy az wards negative emotions. Four of the
elkerülésre. Érdekes, hogy bár a szo- six deeply ingrained basic emotions
morúság nyilvánvalóan kellemetlen, with distinct physiological substrates
és nem biztosít élvezeti előnyöket, are negative ones – fear, anger, dis-
továbbra is ez az egyik legtartósabb gust and sadness – suggesting that
és mindenütt jelenvaló érzelmi álla- these emotions were adaptive in the
pot (Ciarrochi–Forgas–Mayer 2006). precarious ancestral environment,
A szomorúság lehetséges adaptív preparing the organism for flight,
fight or avoidance in the face of chal-
funkcióit és kognitív előnyeit néhány
lenges. It is interesting that even
napjainkban végzett kísérlet vizsgálta
though sadness is clearly unpleasant
(ezeket áttekintettük a fentiekben), és
and provides no hedonic benefit, it re-
azt mutatták ki, hogy a negatív han-
mains one of the most enduring and

gulat csökkentheti a véleményalkotási ubiquitous affective states (Ciarrochi,
hibákat, javíthatja a szemtanúk emlé- Forgas & Mayer, 2006). The possible
kezetét, és hatékonyabb meggyőző ér- adaptive functions and cognitive ben-
veket eredményezhet. Az ilyen meg- efits of sadness are suggested in sever-
állapítások nagyjából összhangban al recent experiments reviewed above,
állnak azzal az elképzeléssel, hogy az indicating that negative mood can
evolúció során az érzelmi állapotok az reduce judgmental errors, improve
adott helyzetben megfelelő kognitív eyewitness memory and produce
és viselkedési válaszok automatikus more effective persuasive arguments.
kiváltására szolgáltak. Such findings are broadly consistent
with the notion that over evolution-
Figyelemre méltó, hogy az ér- ary time, affective states functioned
zelmek kognitív és viselkedésbeli as automatic triggers to elicit cogni-
következményeire irányuló legtöbb tive and behavioural responses that
vizsgálat az enyhe, nem differenciált are appropriate in a given situation.
hangulati állapotokra irányult, amíg
az érzelmek előzményeire irányuló ku- It is noteworthy that most in-
tatások sokféle különleges érzelmi ál- vestigations of the cognitive and be-
lapotra kiterjednek, a pozitivitáson és havioural consequences of affect looked
negativitáson túl. Úgy véljük, hogy at mild, undifferentiated mood states,
a jövőbeli kutatások fontos célja az whereas research on the antecedents
érzelmek kiváltásával és az érzelmek of emotion covers a wide variety of
kognitív és viselkedésbeli következ- specific emotional states beyond posi-
ményeivel kapcsolatos vizsgálatok tivity and negativity. We believe that
integrálása. Például néhány nemré- an important direction for future re-
giben végzett érdekes kísérlet arra search is to better integrate research
on the elicitation of emotion with
utal, hogy az érzelmeknek komoly
the study of the cognitive and behav-
kognitív következményei vannak a
ioural consequences of affect. For ex-
társas véleményekre és döntésekre is
ample, several intriguing experiments
(Keltner–Ellsworth–Edwards 1993).
now suggest that emotions also have

Összefoglalva, jelen tanulmány reliable cognitive consequences for
amellett érvelt, hogy a különbö- social judgments and decisions (Kelt-
ző információfeldolgozási stratégiák ner, Ellsworth & Edwards, 1993).
kulcsszerepet játszanak annak ma-
In summary, this paper argued
gyarázatában, ahogyan az érzelmek a
that different information processing
társas megismerést és a személyközi
strategies play a key role in explain-
viselkedést befolyásolják. Különösen
ing how affect influences social cog-
az érzelmi befolyás modellje ad tömör
nition and interpersonal behaviour.
integratív leírást azokról a feltételek-
The Affect Infusion Model in par-
ről, amelyek valószínűleg elősegítik
ticular offers a parsimonious integra-
vagy gátolják az érzelmi befolyás lét-
tive account of the conditions likely
rejöttét. Az itt áttekintett bizonyíté-
to facilitate or inhibit affect infusion
kok legnagyobb része arra utal, hogy
processes. Much of the evidence re-
az érzelmi befolyás akkor a legvalószí-
viewed here suggests that affect in-
nűbb, ha a körülmények konstruk-
fusion is most likely in conditions
tív, lényegi feldolgozást igényelnek.
requiring constructive, substantive
Más feldolgozási stratégiák, mint a
processing. Other processing strate-
közvetlen hozzáférés vagy a motivált
gies such as direct access or motivat-
feldolgozás, az érzelmi befolyás hi-
ed processing result in the absence,
ányát vagy akár annak átfordulását
or even reversal of affect infusion.
eredményezik. Természetesen továb-
Obviously a great deal more research
bi kutatások szükségesek még ahhoz,
is needed before we can fully under-
hogy teljes mértékben megérthessük
stand the multiple influences that af-
az érzelmek által a személyközi visel-
fect has on interpersonal behaviour.
kedésre gyakorolt sokrétű hatásokat.
Hopefully, this summary will help
Remélhetőleg ez az összegzés felkelti to stimulate further interest in this
az érdeklődést ez iránt az izgalmas és fascinating and important area of in-
fontos kutatási terület iránt. quiry.

Irodalom • References
Adolphs, R. – Damasio, A. 2001. The interaction of affect and cognition: A neurobiological per-
spective. In: Forgas, J. P. (ed.): The Handbook of Affect and Social Cognition. Lawrence
Erlbaum and Associates, Mahwah, NJ, 27–49.
Bless, H. – Fiedler, K. 2006. Mood and the regulation of information processing. In: Forgas, J. P.
(ed.): Affect in social cognition and behavior. Psychology Press, New York.
Bower, G. H. 1981. Mood and memory. American Psychologist 36, 129–148.
Buss, D. M. 2005. The handbook of evolutionary psychology. John Wiley, Hoboken, NJ.
Ciarrochi, J. V. – Forgas, J. P. – Mayer, J. (eds.) 2006. Emotional intelligence: A scientific approach.
2nd ed. Psychology Press, New York
Clark, M. S. – Isen, A. M. 1982. Towards understanding the relationship between feeling states
and social behavior. In: Hastorf, A. H. – Isen, A. M. (eds.): Cognitive social psychology. New
York, Elsevier–North Holland, 73–108.
Clore, G. L. – Byrne, D. 1974. The reinforcement affect model of attraction. In: Huston, T. L.
(ed.): Foundations of interpersonal attraction. Academic Press, New York, NY, 143–170.
Cosmides, L. – Tooby, J. 1994. Beyond intuition and instinct blindness: The case for an evolution-
arily rigorous cognitive science. Cognition 50, 41–77.
Damasio, A. R. 1994. Descartes’ error. Grosste/Putnam, New York.
Diener, E. 2000. Subjective well-being: The science of happiness, and a proposal for a national
index. American Psychologist 55, 34–43.
Eich, E. – Macauley, D. 2000. Fundamental factors in mood-dependent memory. In: Forgas, J. P.
(ed.): Feeling and thinking: the role of affect in social cognition. University Press, New York–
Cambridge, 109–130.
Feshbach, S. – Singer, R. D. 1957. The effects of fear arousal and suppression of fear upon social
perception. Journal of Abnormal and Social Psychology 55, 283–288.
Fiedler, K. 2001. Affective influences on social information processing. In: Forgas, J. P. (ed.):
The handbook of affect and social cognition. Lawrence Erlbaum and Associates, Mahwah,
NJ, 163–185.
Forgas, J. P. 1982 Episode cognition: internal representations of interaction routines. In: Berkowitz, L.
(ed.): Advances in Experimental Social Psychology. Academic Press, New York, 59–104.
Forgas, J. P. 1985. Interpersonal behaviour: The psychology of social interaction. Pergamon, Oxford.
Forgas, J. P. 1992. On bad mood and peculiar people: Affect and person typicality in impression
formation. Journal of Personality and Social Psychology 62, 863–875.
Forgas, J. P. 1993. On making sense of odd couples: Mood effects on the perception of mismatched
relationships. Personality and Social Psychology Bulletin 19, 59–71.
Forgas, J. P. 1994. Sad and guilty? Affective influences on the explanation of conflict episodes.
Journal of Personality and Social Psychology 66, 56–68.
Forgas, J. P. 1995a. Mood and judgment: The affect infusion model (AIM). Psychological Bulletin
117 (1), 39–66.

Forgas, J. P. 1995b. Strange couples: Mood effects on judgments and memory about prototypical
and atypical targets. Personality and Social Psychology Bulletin 21, 747–765.
Forgas, J. P. 1998a. On feeling good and getting your way: Mood effects on negotiation strategies
and outcomes. Journal of Personality and Social Psychology 74, 565–577.
Forgas, J. P. 1998b. Asking nicely? Mood effects on responding to more or less polite requests.
Personality and Social Psychology Bulletin 24, 173–185.
Forgas, J. P. 1998c. Happy and mistaken? Mood effects on the fundamental attribution error.
Journal of Personality and Social Psychology 75, 318–331.
Forgas, J. P. 1999a. On feeling good and being rude: Affective influences on language use and
request formulations. Journal of Personality and Social Psychology 76, 928–939
Forgas, J. P. 1999b. Feeling and speaking: Mood effects on verbal communication strategies. Per-
sonality and Social Psychology Bulletin 25, 850–863.
Forgas, J. P. 2002. Feeling and doing: affective influences on interpersonal behavior. Psychological
Inquiry 13, 1–28.
Forgas, J. P. (ed.) 2006. Affect in social thinking and behavior. Psychology Press, New York
Forgas, J. P. (2007). When sad is better than happy: The beneficial effects of mild dysphoria
for cognition and social influence strategies. Journal of Experimental Social Psychology 43,
513–528.
Forgas, J. P. – Bower, G. H. – Krantz, S. 1984. The influence of mood on perceptions of social
interactions. Journal of Experimental Social Psychology 20, 497–513.
Forgas, J. P. – Bower, G. H. – Moylan, S. J. 1990. Praise or Blame? Affective influences on attribu-
tions for achievement. Journal of Personality and Social Psychology 59, 809–818.
Forgas, J. P. – George, J. M. 2001. Affective Influences on Judgments and Behavior in Organiza-
tions: An Information Processing Perspective. Organizational Behavior and Human Deci-
sion Processes 86, 3–34.
Forgas, J. P. – Gunawardena, A. 2001. Affective influences on spontaneous interpersonal behaviors. Un-
published manuscript, University of New South Wales, Sydney, Australia.
Forgas, J. P. – Vargas, P. – Laham, S. 2005. Mood effects on eyewitness memory: Affective influ-
ences on susceptibility to misinformation. Journal of Experimental Social Psychology 41,
574–588.
Frijda, N. 1986. The emotions. Cambridge University Press, Cambridge
Gilbert, D. T. – Wilson, T. D. 2000. Miswanting: some problems in the forecasting of future af-
fective states. In: Forgas, J. P. (ed.): Feeling and thinking: the role of affect in social cognition.
Cambridge University Press, New York, 178–200.
Haidt, J. 2002. “Dialogue between my head and my heart”: Affective influences on moral
judgment. Psychological Inquiry 13, 54–56.
Heider, F. 1958. The psychology of interpersonal relations. Wiley, New York.
Hilgard, E. R. 1980. The trilogy of mind: Cognition, affection, and conation. Journal of the History
of the Behavioral Sciences 16, 107–117.
Koestler, A. 1978. Janus: A summing up. Hutchinson, London.

Lazarus, R. S. 1991. Emotion and adaptation. Oxford University Press, New York.
Leary, M. R. 2000. Affect, cognition, and the social emotions. In: Forgas, J. P. (ed.): Feeling and
thinking: he role of affect in social cognition. Cambridge University Press, New York, 331–356.
Neisser, U. 1982. Memory: What are the important questions? In: Neisser, U. (ed.): Memory Ob-
served. Freeman, San Francisco.
Niedenthal, P. – Halberstadt, J. 2000. Grounding categories in emotional response. In: Forgas, J. P.
(ed.): Feeling and thinking: the role of affect in social cognition. Cambridge University Press,
New York, 357–386
Pascal, B. 1966/1643. Pensees. Penguin books, Baltimore.
Pervin, L. A. 1976. A free-response description approach to the analysis of person-situation inter-
action. Journal of Personality and Social Psychology 34, 465–474.
Salovey, P. – Detweiler, J. B. – Steward, W. T. – Bedell, B. T. 2001. Affect and health-relevant cog-
nition. In: Forgas, J. P. (ed.): Handbook of Affect and Social Cognition. Lawrence Erlbaum
and Associates, Mahwah, NJ, 344–370.
Schachter, S. – Singer, J. E. 1962. Cognitive and social psychological determinants of emotional
state. Psychological Review 69, 379–399.
Schwarz, N. 1990. Feelings as information: Informational and motivational functions of affective
states. In: Higgins, E. T. – Sorrentino, R. (eds.): Handbook of motivation and cognition: Foun-
dations of social behaviour (vol. 2.). Guilford Press, New York, 527–561.
Schwarz, N. – Clore, G. L. 1983. Mood, misattribution and judgments of well-being: Informative
and directive functions of affective states. Journal of Personality and Social Psychology 45,
513–523.
Sedikides, C. 1995. Central and peripheral self-conceptions are differentially influenced by mood:
Tests of the differential sensitivity hypothesis. Journal of Personality and Social Psychology
69 (4), 759–777.
Smith, C. A. – Kirby, L. D. 2000. Consequences require antecedents: Toward a process model of
emotion elicitation. In: Forgas, J. P. (ed.): Feeling and thinking: The role of affect in social
cognition. Cambridge University Press, New York, 83–106.
Trope, Y. – Ferguson, M. – Raghunanthan, R. 2001. Mood as a Resource in Processing Self-Rele-
vant Information. In: Forgas J. P. (ed.): The handbook of affect and social cognition. Lawrence
Erlbaum and Associates, Mahwah, NJ, 256–274.
Watson, J. B. – Rayner, R. 1920. Conditioned emotional reactions. Journal of Experimental
Psychology 3, 1–14.
Zajonc, R. B. 1980. Feeling and thinking: Preferences need no inferences. American Psychologist 35,
151–175.

9 789635 087532

Forgács József (Joseph P. Forgas) AZ ÉRZELMEK SZEREPE A GONDOLKOZÁSBAN ÉS A TÁRSAS ÉRINTKEZÉSBEn

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Forgács József (Joseph P. Forgas) AZ ÉRZELMEK SZEREPE A GONDOLKOZÁSBAN ÉS A TÁRSAS ÉRINTKEZÉSBEn

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSOK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL THINKING

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A GONDOLKOZÁSBAN

THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL THINKING

AND INTERPERSONAL BEHAVIOUR

A 2004. május 3-án megválasztott

Inaugural lectures by new members

THE ROLE OF AFFECT IN SOCIAL

THINKING AND INTERPERSONAL

Magyar Tudományos Akadémia • 2015

Sorozatszerkesztő • Series editor: Bertók, Krisztina

Olvasószerkesztő • Copy editor: Laczkó, Krisztina

Fordító • Translator: Görbe, Angéla

Angol nyelvi lektor • English reader: Torkos, Béla

Borító és tipográfia • Cover and typography: Auri Grafika

© Forgács József (Joseph P. Forgas)

Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia • Published by the Hungarian Academy of Sciences

A civilizáció kezdete óta az érzelmek és Since the dawn of civilization, un-

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 5

6 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 7

Az érzelmek ártalmasak vagy nélkülöz- Affect: destructive or essential?

8 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 9

10 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 11

12 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 13

14 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 15

16 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 17

18 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 19

20 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 21

22 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 23

24 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

ket a megfigyelt bonyolult viselkedé- attribúciót fogalmaznak meg), de elutasítják azt,

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 25

26 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 27

28 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 29

30 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

és meggyőzőbb érveket eredménye- minőségére és értékére: a negatív érzelmek növelik

pedig közepes teljesítményt nyújtott (Forgas nyomán, megjelenés alatt)

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 31

32 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 33

34 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 35

Ezek a hangulati hatások a való

hangfelvételt készítettek. A negatív used in easy or difficult interpersonal situations.

36 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 37

végül viselkedtek, és sikert értek el a Figure 5. Mood congruent influences on planned

38 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 39

40 SZÉKFOGLALÓK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN

FORGÁCS JÓZSEF (JOSEPH P. FORGAS): AZ ÉRZELMEK SZEREPE... 41

reakcióknak, a tárgyalások megter- than low disclosing (unpublished data)