“ANYUKÁD BÖRTÖNBE KERÜL,

HA NEM MÉSZ APUKÁDHOZ”

László Loren
 A
P Á R K A P C S O L AT I
E R Ő S Z A K H AT Á S A
A GYEREKEKRE
 AZ ERŐSZAK
HATÁSA AZ
ÁLDOZATOKRA
 GYERMEKEK AZ ERŐSZAKOS
PÁRKAPCSOLATOKBAN

• Azok a nők, akik 16 éves koruk előtt a szüleik közötti testi erőszak tanúi voltak, felnőttként kétszer olyan
eséllyel kerültek maguk is fizikailag bántalmazó párkapcsolatba.
• A feleségüket bántalmazó apák egyharmada a gyereke(ke)t is verte.
• Azok a nők, akik 16 éves koruk előtt szexuális visszaélést szenvedtek el, felnőttként több mint kétszer olyan
eséllyel kerültek bántalmazó párkapcsolatba, és négyszer olyan eséllyel váltak szexuális erőszak áldozatává.
• A párkapcsolati erőszakban élő nők 43 százalékával 12 évesnél fiatalabb gyerek(ek) is élt(ek).
• Több kutatást összegezve kiderült, hogy a hajléktalan szülők állításuk szerint 22–50 százalékban családon
belüli erőszak miatt hagyták el otthonukat.
• A lakosságnak mintegy 70%-a úgy gondolja, hogy a gyermekbántalmazás megengedhető, ha „nevelési
célzatú verés”-ként jelenik meg.
• A prostituáltak legalább 90%-a gyermekkori szexuális visszaélés vagy más családon belüli erőszak
áldozata, a hatóságok mégis – a törvény előírásait megszegve – őket büntetik.
 GYERMEKEK AZ ERŐSZAKOS
PÁRKAPCSOLATOKBAN

• Az erőszakos családban felnövő gyerekek áldozatok, akár éri őket közvetlenül

bántalmazás, akár nem: mindig félniük kell a bántalmazás megismétlődésétől, akár
„csak” anyjukat, akár őket is éri erőszak.
• A bántalmazó családban élő gyerekek többféle túlélési módszer között szoktak
“választani”.
• Az erőszakos családban a gyerekeket a szülők mind érzelmileg, mind fizikailag
elhanyagolják. 
• Egy gondoskodó szülő sem tudja teljesen ellensúlyozni a bántalmazó szülő
mérgező, romboló hatását: egy gyermek lelkileg akkor van biztonságban, ha
nincsen körülötte bántalmazó felnőtt, és az nem is fér hozzá.
 AZ ERŐSZAKOS CSALÁDBAN ÉLŐ
GYEREK ISMÉRVEI

• Testi jelek:
• gyereknek sérülései vannak
• regresszív tüneteket mutat
• életkoránál lassabb ütemben fejlődik testileg és értelmileg.
• Önészlelés és önértékelés
• Úgy érzi, a világon teljesen egyedül van a problémájával.
• Önmagát hibáztatja az otthoni helyzet miatt
• Tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát.
• Általában nincs biztonságérzete
• Erős kisebbségi érzései vannak, gyűlöli magát és bűntudata van
• Vágyik rá, hogy ő maga tökéletes legyen, mert akkor mindenki boldog lesz.
 AZ ERŐSZAKOS CSALÁDBAN ÉLŐ
GYEREK ISMÉRVEI
• Viselkedésmódok
• Óvoda/iskola
• Normának tekinti az agresszivitás és a durvaság használatát saját frusztrációja, dühe, feszültsége levezetése céljából, más gyerekeket
bánt.
• Elmagányosodik és elszigetelődik a többi gyerektől.
• Korához képest kiemelkedően alkalmazkodó, igyekszik elnyerni a felnőttek teljes elfogadását, rendkívül szociábilis, „jó diák” stb.
(álérettség).
• Problémái vannak a figyelemösszpontosítással, tanulási nehézségekkel küzd.
• Gyakran beteg, sokat hiányzik az iskolából.
• Az otthoni traumákat játékkal vezeti le
• Fantáziavilága túlfejlett
• Család
• Megkísérli befolyásolni a szülők viselkedését, érzéseit és cselekedeteit, hogy gátat vessen az erőszaknak.
• Az erőszakkitöréskor próbálja magára vonni a figyelmet, vagy az apjára támad, vagy megvédje az anyját a bántalmazástól.
• Gyűlöletet érez/mutat az apja iránt, amiért megveri az anyját, vagy ellenkezőleg: az anyát hibáztatja/bántja.
• Erősen szolidáris a bántalmazóval, fizikai, érzelmi túlélése érdekében lojális, vagy akár azonosul vele. 
• Rémálmai vannak.
 AZ ERŐSZAKOS CSALÁDBAN ÉLŐ
GYEREK ISMÉRVEI

• Társas kapcsolatok
• Iskolai „balhékba” keveredik, kortársaival fenyegetően viselkedik.
• Bűnügyekbe keveredik
• Állandóan erőszakkal, horrortörténetekkel foglalkozik.
• Magányossá válik, nincsenek igazi barátai. Kortársaival bizalmatlan, nem folytat életkorához igazodó szerelmi kapcsolatokat.
• Sosem visz haza barátokat.
• Hiperérzékeny mások érzései és igényei iránt (álszociabilitás).
• Saját test
• Önbántalmazó módon viszonyul a testéhez 
• Öngyilkossági gondolatai vagy kísérletei vannak.
• Különféle anyagokkal él
 POSZT-TRAUMÁS STRESSZ ÉS PTSD
GYERMEKEKNÉL

• A PTSD egy abnormális helyzetre adott természetes reakció.

• A traumatikus esemény olyan váratlan, sokkoló és kontrollálhatatlan történés,
amely súlyos sérüléssel, életének elvesztésével fenyegeti az áldozatot. Az
áldozat tehetetlennek érzi magát és retteg, illetve – amennyiben gyerekről van
szó – nyugtalanságot és zavarodottságot él át. Minden esetben veszélyeztetve
érzi saját, vagy egy másik ember életét, biztonságát és testi épségét. Az áldozat
önmagáról, és az őt körülvevő világról alkotott képe összeomlik.
• A gyerekek éppúgy átélhetnek traumatikus élményeket, mint a felnőttek, ám
mivel személyiségük még nem fejlődött ki teljesen, és a felnőttekhez képest
kevésbé urai a saját életüknek, ők sokkal nehezebben birkóznak meg ezekkel. 
ÚJRAÉLÉS
ELKERÜLÉS
 MEGNÖVEKEDETT
AROUSAL /
HIPERAROUSAL /
ÁLLANDÓ
KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT
 A
GYERM EKVÉDELM
I RENDSZER ÉS A
PÁR KAPCSOLATI
ERŐSZAK
 BOLYGÓ-MODELL

1. A Bolygó: a párkapcsolati erőszak bolygója, melyen az erőszak elkövetése és társadalmi

nemekhez kötöttsége valamelyest látható
2. B Bolygó: a gyermekvédelmi bolygó, melyen az elkövető felelősségének megállapítása nem
elsődleges, a megközelítés a büntető helyett elsősorban segítői, az erőszak társadalmi nemekhez
kötöttsége nagyrészt eltűnik, bár a szolgáltatók tisztában vannak vele, hogy együttműködő
ügyfeleik túlnyomó többségét az anyák alkotják.
3. C Bolygó: a kapcsolattartási bolygó, melynek kerete a "gyermekvédelmi" és egyéb polgári jog,
vagy büntetőjog, jelentős részben hatósági, közigazgatási és büntető jogi fellépés az anyával
szemben, aki gyermekét a bántalmazó itt már teljesen "eltüntetett" és el nem ismert veszélyeztető
magatartásával szemben védeni igyekszik. Fő eszközei az erőszak esetén káros mediáció, illetve a
tárgyalás, melyekben az anyától elvárják, hogy "egyezzen meg" a megegyezésre amúgy nem
törekvő volt bántalmazóval. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az anya felelősségre vonása a
"láthatások akadályozása" miatt.
 KÉNYSZERLÁTHATÁS

• A gyermeknek, és nem bántalmazó szülőjének az intézmények, hatóságok általi

kényszerítése, hogy a bántalmazó szülőjével, nagyszülőjével kapcsolatot tartson.
• Ma Magyarországon becslések szerint gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a
hatóságok külön élő szülőjükkel, más rokonukkal való kapcsolattartásra.
• A gyerekeiket e kényszerrel szemben védelmező másik szülőt megalázás, akár több millió
forintos pénzbírság, szabadságvesztés büntetést is eredményezhető büntetőeljárás útján
hallgattatják el.
 KÉNYSZERLÁTHATÁS

• „Ismerünk olyan esetet, amikor a gyereket a kényszerláthatásra az apához vivő anyát az apa
megerőszakolta (a gyerek előtt). Sajnos arra is volt példa, hogy – megelőzőleg az anya
hónapokon keresztül könyörgött a hatóságoknak, hogy szüntessék meg az apa felügyeleti jogát,
mert életveszélyes – a láthatásra érkező gyereket az apa megölte. Volt olyan esetünk, amelyben
a gyermekpszichiáter, hogy jobban elviseljék a kapcsolattartást, a gyerekek begyógyszerezését
írta elő, de sem ő, sem az erről a körülményről tudó többi szakember nem adott ki
szakvéleményt arról, hogy a gyerekeknek káros a láthatáson való részvétel. Egy hónapja
történt, hogy egy „szerető apuka” – így jellemezték őt az eseményeken megdöbbent szomszédok
– előbb, autójában a két kicsi gyerekkel, megpróbálta elgázolni a gyermekek anyját, volt
élettársát, de mivel kísérlete nem járt sikerrel, a sztrádán belehajtott egy autóbuszba, így ő
maga és a két gyermek is szörnyethalt. A bántalmazás nem lehetett ismeretlen a hatóságok
számára: a gyámhatóságnál már volt az ügy a kapcsolattartás miatt” – Wirth Judit
 GYERMEKELHELYEZÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS
PÁRKAPCSOLATI ERŐSZAK ESETÉN

• A kapcsolatok és válások sok elmélete nem érvényes a partnerkapcsolati erőszak esetén. Erőszak esetén a
kényszerítés az, ami meghatározza a kapcsolatot.
• A merev, tekintélyelvű szülői magatartás veszélye.
• Az elhanyagolás és felelőtlen szülői viselkedés veszélye.
• Az anya elleni újabb támadások veszélye, és annak veszélye, hogy a gyerek ennek tanúja lesz. 
• A gyerek elleni pszichológiai bántalmazás és a manipuláció veszélye.
• A gyerek elleni fizikai vagy szexuális erőszak veszélye.
• A következetlenség veszélye
• A partnerkapcsolati erőszakhoz vezető nézetrendszer elsajátításának veszélye
• A gyerekrablás veszélye.
• Annak veszélye, hogy a gyerek tanúja lesz az apa új kapcsolatában előforduló partnerbántalmazásnak.
 GYERMEKBÁNTALMAZÁS ÉS CODID-19

• A járvány kezdete óta Magyarországon is jelentősen megugrott a családon

belüli erőszak bejelentéseinek a száma.
• Hatóságok és az ellátórendszer túlterheltté válik, a bíróságok szünetelnek, vagy
nagyon alacsony kapacitásokkal működnek 
• A távoltartási eljárásokat le kell folytatni, és a nem peres eljárásokat is, mint
például a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárást, azzal, hogy amennyiben
szükséges a felek személyes meghallgatása, az mellőzendő.
 FORRÁS

• Lundy Bancroft, Jay G. Silverman és Daniel Ritchie: Lehet-e jó apa a bántalmazó? – A partnerbántalmazás hatása a szülő-
gyermek kapcsolatra. Budapest, Háttér Kiadó –NANE Egyesület, 2013
• Gyerekek elleni szexuális visszaélés – tények, megelőzés, támogatás
• Susan Forward: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket?
Budapest, Háttér Kiadó, 2000
• NANE Egyesület: Miért marad? Budapest, 2006.
• Demonstráció a kényszerláthatás ellen A NANE és a PATENT Egyesület közleménye Az Agresszió Ártatlan
Gyerekáldozatainak Világnapja alkalmából 2012. június 4.
• Hester, M., 2004, Future Trends and Developments – Violence Against Women in Europe and East Asia, Violence Against
Women 10 (12), pp 1431-1448.
• Spronz Júlia: Találkozunk, még ha beledöglesz is!
• Back up the children – Állj mellette! A traumatizált gyermekek támogatásának alapjai
• Nők Joga: Gyermekek az erőszakos párkapcsolatokban