A pszichológia tárgya, kutatási módszerei; nézőpontok a pszichológiában

A pszichológia tudományának gyökerei

● A modern pszichológia gyökerei az időszámításunk előtti IV. és V. századba nyúlnak vissza.

● Filozófiából fejlődött ki az ókorban
● A nagy görög filozófusok –Szokratész, Platón és Arisztotelész - a lelki élet alapvető kérdéseit
vetették fel (mi a tudat, racionálisak-e az emberek, van-e szabad akarat)
● Hippokratész, az orvostudományok atyja személyiségelméletet állított fel.
● A tudományos pszichológia kezdetét 1879-től számítjuk, amikor Wundt megalapította lipcsei
laboratóriumát
○ pszichofiziológiai mérésekkel vizsgálta az emberi észlelést, és az introspekció
(önmegfigyelés) módszerével gyűjtötte az adatokat a viselkedésről.
● A pszichológia az embernek nem a lelkével hanem az elméjével foglalkozik

Mi a pszichológia?

● A pszichológia minden napjaink része

o A pszichológia témái:
▪ A gyermekkorban nézett agresszív tartalmú tévéműsorok és a felnőttkori
agresszió közötti összefüggések. A pszichológiai kutatások egyértelműen
bizonyítják (Eron et al., 1972 nyomán)
▪ Gyermekkori amnézia . A legtöbb felnőtt emlékszik gyermekkorának
eseményeire, de csak egy bizonyos pontig. Életünk első három évéről legfeljebb
csak foszlányos emlékeink vannak. Pl. kistestvér születése. Ha erre hároméves
korunk után került sor, akkor valószínűleg őrzünk emlékeket róla, de ha
hároméves korunk előtt, akkor alig vagy egyáltalán nem tudjuk felidézni
Agysérülés és arcfelismerés • Ha az embereket agysérülés éri, viselkedésük is
károsodik. Amennyiben a sérülés az agynak csak kis területére korlátozódik, a
személy csak egy bizonyos képességét veszíti el, egyébként teljesen
egészségesnek tűnik. Előfordul például, hogy egy bizonyos, az agy jobb felében
található terület sérülése következtében az emberek nem képesek ismerőseik
arcát felismerni, de minden más tekintetben normálisan viselkednek. Az
arcfelismerő képesség elvesztése az úgynevezett prozopagnózia. (Olivér Sacks -A
férfi, aki kalapnak nézte a feleségét 1985)
▪ Elhízás • Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság több mint egynegyedét érinti
az elhízás (kövérség). Azok számítanak kövérnek, akiknek súlya legalább 30
százalékkal haladja meg a testalkatuknak és magasságuknak megfelelő értéket. A
kövérség - mivel jelentősen hozzájárul a cukorbetegség, a magas vérnyomás és
az egyes szívbetegségek létrejöttéhez - igen veszélyes állapot. A
pszichológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen tényezők
következtében esznek az emberek túl sokat. Az egyik tényezőnek az előzetes
nélkülözés tűnik. Ha patkányokat először éheztetünk, majd megengedjük, hogy
visszaszedjék eredeti súlyukat, majd annyit adunk nekik enni, amennyi beléjük
fér, akkor többet esznek, mint az előzetesen nem éheztetett patkányok.
● A pszichológia a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata.
● A tudományos pszichológia lényege a mérés
● A pszichológia szerteágazó témái közé az arcfelismerés, a társas vélekedések vagy az emlékezet
éppúgy hozzátartozhat, mint az elhízás vagy az erőszak.

A pszichológia a viselkedés és mentális folyamatok tanulmányozásával foglalkozó tudományág.

● A viselkedés leírásával, megértésével, bejóslásával foglalkozik.

● A viselkedés, az élőlény más élőlények vagy kísérleti eszközök által megfigyelhető aktivitása.
● Nemcsak emberi, lsd – állatpszichológia (Milgram-kísérlet 1961-1962 között- A Milgram-kísérlet
a szociálpszichológia egy, az engedelmességet vizsgáló kísérlete. A kísérlet célja a résztvevők
hatalommal szembeni engedelmességének vizsgálata volt, amikor olyasmit kérnek tőlük, ami
lelkiismeretükkel ellenkezik.)
● Az emberi viselkedés megtalálható a magasabb rendű emlős viselkedésében és ezért
tanulmányozzuk az állatokat. A központi idegrendszer beállítása régiek, visszavezethetőek az
őskorba és onnan vesszük az alap ösztönöket. (Csimpánz, delfinek, kutya)
● Evolúciós pszichológia – viselkedés filogenetikája
● Férfiak egysíkú figyelme (vadászatra vezethető vissza)
● Miért haszontalan a fogyókúra (központi idegrendszer a jégkorszaki időszak körülményeihez van
kódolva)
● ,,the science of behaviour”- A pszichológia nem más mint a viselkedés tanulmányozásának
tudománya. (Emberi!)
● Emberi viselkedés tanulmányozása, minden amit csinálunk (tanulás, munka, sport, bűnözés és
szervezet pszichológia)
● Mentális folyamatok tanulmányozása– Az emberi elme működési mechanizmusa, mint például
az érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem.

● Weiten (19-23.o.): A viselkedést és az annak alapját képező pszichológiai, tudati folyamatokat

tanulmányozó tudomány, illetve az a szakma, amely az így felhalmozott tudást gyakorlati módon
alkalmazza.
o 7 fő kutatási terület, ezek: fejlődés-, szociál-, kísérleti-, fiziológiai- , megismerés
(cognitive)-, személyiségpszichológia, és a pszichometria.
o Az alkalmazott pszichológiának 4 fő területe van: klinikai-, tanácsadó-, oktatás-, és
üzleti/szervezet pszichológia.
o 3+4 fő idea a pszichológiáról:
▪ a pszichológiai empirikus tudomány (megfigyelés által szerez tudást –> kísérlet!)
▪ elméletileg szertágazó (elmélet – összefüggő elgondolások rendszere, ami egy
jelenséget magyaráz)
▪ társadalmi-történelmi kontextusban fejlődik

▪ Minden viselkedésnek több oka van

▪ A viselkedést a kulturális örökség is formálja (kultúra – egy közösség által
széleskörűen elfogadott normák, hiedelmek, értékek, stb. Bármi, ami az adott
közösség terméke és amit szociálisan adnak át generációról generációra)
▪ Az öröklődés és a környezet együttesen befolyásolja a viselkedést
▪ A világ észlelése minden ember számára szubjektív (2 kísérletre utal: 1. Hastorf
és Cantril (1954): futballmeccs – két csapat szurkolói mást-mást láttak, más
szabálytalanságokat, stb 2. Harold Kelley (1950): két csoportnak ugyanaz az
 előadás, egyiknek azt mondták kedves ember jön, másiknak azt rideg. Utólagos
értékelésük ehhez igazodott)

● Zimbardo (4-11. o.): A pszichológia alapvetően a viselkedés és a mentális folyamatok

vizsgálatának tudománya. Pszükhé = elme, -lógia = valami tudománya
o Fontos, hogy a belső folyamatok (gondolkodás, érzés, stb.) mellett a viselkedéssel is
foglalkozik (beszéd, mosolygás, menekülés, sbt.). Emellett fontos, hogy objektív,
igazolható tudomány.
o Pszichológusok 3 fő fajtája: kutató/kísérleti, oktató, alkalmazott
▪ alkalmazott főbb fajtái: munka és szervezett, sport, iskola, klinikai és tanácsadó,
igazságügyi, környezet + pszichológusok
o Kritikus gondolkodás: ezt az álpszichológia (ide sorolja a grafológiát, szubliminális üzenet
technikákat is) nem használja. Ha használni akarjuk, érdemes feltenni ezeket a
kérdéseket:
▪ Ki és mi a forrás?
▪ Hihető, ésszerű az állítás, vagy túlzás, szélsőséges?
▪ Mi a bizonyíték?
▪ Felléphetnek hibák, torzítások a következtetéshez vezető úton?
▪ Sikerült elkerülni a gyakori tévedéseket?
▪ Más szempontokból is meg kell vizsgálni ugyanazt?

A pszichológián belül nincsenek egységes meghatározások, sokféle elmélet. Az elméletek

dinamikusak és folyton változnak. Itt a “talán igen” “talán nem” elv köré lehet csoportosítani
mindent.

● Lsd. Mi a memória, mi a fogalom alkotás.

● Lsd. intellgencia elméletek

● 1905 – Első Intelligencia teszt (lehetett mérni az intelligenciát)

● 1913, William Stern-IQ (mentális kor/életkor szorozva 100-al, Menza 160 felett van az IQ-a)
● Binet-Simon intelligencia elmélete, gyerekorvosok,

A pszichológia céljai:

● viselkedés leírása
● viselkedés magyarázata
● viselkedés kontrollja
● viselkedés predekciója (előrejelzése) (Pszichológusok vizsgálata – szakvéleménye – hogy a
viselkedések alapján mi várható az egyéntől)

● Ami éppen aktuálisan történik, azt próbáljuk értelmezni.

● A viselkedésnek van egy szociogenetikája. Valahonnan jön a minta, valakitől kapjuk.
● Pl.: Családon belüli szakmák öröklődése, családon belüli erőszak.
o Bandura – a gyermek utánzó-agresszivitás vizsgálata
A szociális tanuláselmélet (Bandura, 1977) A kísérletében a gyerekek végignézték, ahogyan egy
felnőtt különböző kreatív módokon ütlegel egy levegővel felfújt, gyerek nagyságú babát
(Bobo-babát).Ezután a gyerekek is megkapták Bobo-babát. A gyerekek hasonlóan viselkedtek a
 bábuval, mint a felnőttek. Bandura kísérletei (Bandura, 1973) bebizonyították, hogy a gyermekek az
agresszív modell viselkedését megjegyzik és leutánozzák. A későbbi kísérletek arra is rámutattak,
hogy minél inkább kedvelték a felnőttet, annál készségesebben utánozták agresszív viselkedését.
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az agresszív viselkedéssel sikereket lehet elérni, vagyis azt látjuk,
hogy az agresszív viselkedésű modellt megjutalmazzák, úgy az agressziót beépítjük saját viselkedési
készletünkbe.
● A viselkedés modellt átvesszük, van előzménye és ok-okozati összefüggése. Nem egy hanem több
oka lehet, amik összefüggnek egymással. A ,,Sors” nem más mint saját magunk és a
környezetünk.
● A pszichológiában a legobjektívabb dolog a szubjektivitás. Mert ugyanazt nézzük, de más láttunk
(Nominális skála – tetszik, nem tetszik – átlag ember mérése a dolgok kategorizálása kapcsán).
Ezért statisztika mérési skálákat használ az objektivitás megközelítése érdekében. A hiteles mérés
kg, vagy cm-ben történik. Vagyis számokban leírható.
● Fizikai adottságok is befolyásolják az információk feldolgozását.
● Az emlékezet lehet neuropszichológiai,
o önéletrajzi.
▪ Elizabeth Lofthouse - A tanú emlékezete (Kísérletben a résztvevőket, hogy
tekintsenek meg olyan filmeket, amelyek ablaktöréssel nem járó
autókoccanásokat örökítettek meg. Később megkérdezte őket, hogy véleményük
szerint milyen gyorsan haladtak a járművek, amikor egymásba rohantak
(szándékosan nem a visszafogottabb „összeütköztek” szót használta). A
válaszolók többsége szerint nagy sebességgel robogtak az ütközés pillanatában,
és látni vélték az üvegcserepeket is – holott a szélvédő nem is tört össze.

Pszichológiai elméletek, bizonyos folyamatokat magyaráznak:

3 magyarázó szint

● biológiai szint:
o a viselkedést a genetikai tényezők, az agy elektromos és kémiai aktivitása és a
hormonális folyamatok határozzák meg.
o hipokampusz működése- emlékezet tárháza – ha elfárad nem tud új (napi) információt
rögzíteni
o érzelmek – kül. ideghálózathoz van kötve
● pszichológiai szint:
o Nem más mint maga a viselkedés, vagyis hogyan nyilvánul meg az ember. (Pl. a hatféle
érzelem, hogyan nyilvánul meg a viselkedés szintjén)
● szociális szint: kultúra és viselkedés összefüggése, kultúra kitermeli a viselkedés modelljeit
o Kulturális intelligencia – minden kultúrának megvan a sajátja
o Kultursokk - amit az emberek olyankor élnek át, amikor egy teljesen különböző kulturális
vagy társadalmi környezetben kell működniük (például egy idegen országban)
o Európai intelligencia – tanulás függő kultúra– Amerikában is ez van
o Kül. népcsoportok nem tudnak keveredni maximum beolvadni
A magyarázó szinteken belül mi a pszichológiai szintet használjuk:

● A pszichológia elméletekkel,metaforákkal dolgozik amit kísérleti úton bizonyít.

● Tudományos pszichológia elmélete alapján az ember mérhető
● Mérési eszközökkel (tesztek, kérdőívek, screeningek.) dolgozunk

● Korai életkorban elvégezhető vizsgálatok

o Brunet-Lézine fejlődési skála - Mozgás vagy poszturális adaptáció, Szenzomotorikus
koordináció, Beszéd, Szociabilitás
▪ Próbákból és kérdésekből épül fel és ellenőrizhető kísérleti helyzetekben,
melyek a gyermek egyféleképpen értelmezhető reakcióját váltják ki otthoni
környezetben hétköznapi cselekvésekkel kapcsolatosan. A kérdések során a szülő
által adott információra támaszkodunk. A fejlődési skála 1-24 hónapos korig 15
szintből áll, minden szinten 10 próba és 4 kérdés szerepel, illetve egy kiegészítő
szint a 30 hónapos gyermek vizsgálatára alkalmas.
o Bayley fejlődési skála
▪ A csecsemőkori és kisgyermekkori fejlődési skálák közül nemzetközileg a
legelterjedtebb, fő célja a fejlődési mérföldkövek elérésének feltárása. A teszt
három részből áll: (1) Mentális Skála, Pszichomotoros és a Viselkedéses Skála

● Pszichometrikus tesztek
o A tudás, a képességek, az attitűdök és a személyes jellemzők mérését. Eszközei a
a kérdőívek és tesztek.
Kísérleti pszichológia alap sémája

● Inger hat a személyre és reakciót produkál.

● S—————–P————-R1
● S : az inger, ami stimulál
● P: a személyiség
● R: a reakció (az inger és a személyiség kölcsönhatásából keletkezik)
● A kísérleti pszichológia, a mi viselkedésünk, vagyis a reakció egyenlő az inger és a reakció
funkciójával.
● Ugyanaz az ingerkülönböző embereknél különböző ingereket válthat ki. – Ez az emberi viselkedés
varianciája.
● Mindenki másképp egyforma. – Mérő László
● ,, Az ember az amit tanul”
o Abban a kultúrában és anyanyelvi környezetben, amiben él.
o Vagyis a amilyen anyanyelven beszélünk, olyan nyelven érzünk.
o Az anyanyelv és a kulturális környezet fogalmai alapján kognitívan értékeljük ki az
ingereket.

A pszichológia három ága:

- kísérleti pszichológia: kutatómunkát végző pszichológusok csoportja, kevesen vannak,
nagyrész egyetemeken és főiskolákon dolgoznak
- a pszichológia tanítói: kutatással és publikálással is foglalkoznak, főként az egyetemeken és a
főiskolákon dolgoznak
 - alkalmazott pszichológusok : ők hasznosítják azt a tudást, mely a kísérleti pszichológusok
munkájának eredménye, változatos helyeken dolgoznak, iskolákban, kórházakban,
gyárakban, az emberek problémáinak széles skálájával foglalkoznak

Az alkalmazott pszichológusok típusai:

- szervezeti/munka pszichológus: jellemzően multinacionális vállalatoknál dolgoznak, a
munkaerő kiválasztásban, a munkamorál javításában és a hatékonyság növelésében
tevékenykednek. Programokat szerveznek a dolgozóknak a motiváció növelése érdekében.
Vezetői képzéseket tartanak.
- iskolapszichológus: az iskolában, családokban és a tanulásban előforduló problémákkal
foglalkoznak, tanulási és viselkedési zavarokat diagnosztizálnak, együtt dolgoznak a szülőkkel
a tanárokkal és a gyerekekkel elősegítve a gyermekek mindennapjait az iskolában
- klinikai és tanácsadó pszichológus: az emberek szociális és emocionális problémával
foglalkoznak, például párkapcsolati problémákkal, karrier tanácsadással
- igazságügyi pszichológus: elsősorban az igazságszolgáltatás berkein belül működnek,
segítenek a bírósági eljárásokban megállapítani az adott személy beszámíthatóságát, ők
hallgatják meg a gyermekeket olyan ügyekben ahol (szexuális) erőszak gyanúja merült fel
velük szemben, börtönökben is gyakran tevékenykednek
- környezeti pszichológus: az emberek közötti interakciók fejlesztésén fáradozik

● Nem pszichológia:
- a különböző áltudományok numerológia, asztrológia
- a pszichiátria
▪ orvosi képesítés szükséges hozzá, mentális problémákat kezel főleg
gyógyszerek segítségével
- a pszichoanalízis – mert nem mérhető a tudatalatti

A pszichológia törvényei:
- a felejtés törvénye (H. Ebinghaus)
● a felejtés az első órában, az első nap és az első héten a legnagyobb
● ami 3 hónapon túl megmarad az már tartós lesz, ismételni kell, hogy több dolog
rögzüljön
- a motiváció és a teljesítmény összefüggése
● a teljesítmény és a motiváció egy darabig együtt nőnek, majd elvállnak egymástól
● az effektus törvénye
● a viselkedés megjutalmazásával megerősítjük a viselkedést

A pszichológia alapvető kérdései

1. Milyen mértékben meghatározott az ember? Van-e szabad akarat?

2. Milyen mértékben határozza meg a cselekedetinket a személyiségünk vagy a kontextus?
3. Milyen mértékben befolyásolja az elme a test egészségét?
4. A nő és a férfi agy/viselkedés között van-e különbség és ha igen akkor ez miből ered?
5. Milyen alapvető különbség van az ember és a legmagasabban fejlődött állat között?
6. A döntéseinket milyen mértékben határozza meg a racionális és az érzelmi gondolkodás?
7. Az ember személyiségét és a gyermek fejlődését milyen mértékben határozza meg az öröklés
és milyenben a környezet?

Pszichológia kapcsán felmerülő elméleti kérdések

,,Meg tudod mondani, mi van az emberi fejben?”

● szemantika – vagyis előzetes ismeretek, ami declaritív

● procedurák – hogyan kell viselkednünk
● önéletrajzi emlékeink (3 éves kortól)
Az érzelmek megismerési folyamatok (kogniciók) altermékei. Az érzelmek nem más mint a helyzet
kiértékelése.

A pszichoterápia nem más, mint a képzetek megváltozatása. A róka rendes ember, próbáld, ki harap e.”
Egy adott képzet megváltoztatása az adott eljárásokkal (pl kognitív viselkedési eljárásokkal).

Deszenzitizálás: az érzékenység megszüntetése’. a viselkedésterápiában alkalmazott módszer, amely azon

alapul, hogy a félelemkeltő ingerek bemutatását (pl. kígyófóbiás betegnél a kígyó képét) relaxáció követi.

Kognitív viselkedés terápia:

A kognitív terápia célja meglehetősen a terápia segítségével a pácienssaját kognitív terapeutájává válhat.
(10 és 20 kezelés alkalmával)

,,Mi az elme fő funkciója?”

● az alkalmazkodás, elkerülöm a felém száguldó autót stb.
● Adott helyzetekhez szituációk megoldása, alkalmazása stb.
● A mi intelligenciánk az alkalmazkodásról szól.
● Az intelligencia az elmének az egyik megnyilvánulása és ezeknek a funkciója.
● Legáltalánosabb meghatározás: alkalmazkodó képesség.

,,Lehet-e az embert mérni?”

● tudományos pszichológia szerint igen (W. Wundt, Lipcse 1879)
● lsd . intelligencia teszt, személyiség teszt
o Rorschach teszt- asszociációs teszt- milyen jelentést ad annak az ingernek, élő vagy
élettelen jelentés
,,Mi az bennünk ami közös?,,

● Mérik a közös jegyeket és modelleket készítenek

● BIG FIVE- a személyiségpszichológia egyik legfontosabb személyiségmodellje. Az
elméletcsoportnak a lényege, hogy a különböző személyiségjellemzők faktoranalitikus
rendezése szerint öt faktorcsoportba sorolhatóak.

,,Öröklés–környezet, nature–nurture vita”

(Genetika vagy környezet?)

Alapkérdés: az emberi tulajdonságok velünk születettek, vagy inkább a tapasztala-tok alakítják őket?
Mennyire határoz meg minket a genetika illetve a környezet? Személyiségünk vagy környezetünk
határozza meg inkább viselkedésünket?

Három csoport:
● öröklődéselvűek (genetika, „természet”, „nature”)
 ● környezetelvűek (környezet, „nevelés”, „nurture”)
● interakcionisták (mindkettő ugyanannyira lényeges)

Öröklődéselvűek

● Alaptétel: az ember képességeit és fejlődését leginkább az öröklött tényezők határozzák meg.

A genetikai háttér fontosabb szerepet kap az értelmi fejlődésre való hatásában, mint a környezet.
● René Descartes: nativista szemlélet – bizonyos ideák velünk születettek. Test-lélek paradigma.
● Charles Darwin: előtérbe hozza az öröklődés, átöröklés, szelekció témát. A fajok eredete című
könyve jelentős hatást ért el. Az evolúciós pszichológia atyja. Nézete szerint az ember jellemzői
leginkább az átöröklés eredménye.
● Sir Francis Galton: legfőbb műve a Hereditary genius (Öröklött lángelme) – az ember
természetes képességei öröklődésből származnak. Megfogalmazza a nature-nurture kifejezést.
Bevezette az ikervizsgálatot, mint a téma kutatási módszerét.
● Lewis M. Terman: Stanford-Binet standardizálása – az intelligencia veleszületett, öröklött
tulajdonság
● Arthur Jensen: 80 %-ban az öröklődés határozza meg az IQ-t és csak 20% a környezet
(társadalmi rétegek, rasszok vizsgálata).
● Konrad Lorenz: imprinting: genetikai program. Az ösztönös viselkedés kutatása: sztereotipikus,
fajspecifikus, gének által meghatározott, az egyéni tapasztalattól független és általa nem
módosítható.
● Noam Chomsky: generatív grammatika. A tudás és ismeret legnagyobb részt öröklött. A
gyerekeknek elég nyelvük csupán bizonyos jellegzetességeit megtanulni.
● Hans Eysenck: intelligencia mérése – 80%-ban öröklődés alapú.

Környezetelvűek

● Alaptétel: az ember fejlődése és az értelmi képességei genetikailag nem, illetve nem annyira
meghatározottak, mint amennyire a környezet befolyásolja. Az intelligencia, valamint a személyiség is a
minket ért környezeti hatások és az azokra adott válaszaink párbeszédének eredménye.
● John Locke: empirista szemlélet: a tudást a tapasztalatok és a világgal való interakciók útján
szerezzük. A gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem elméje „tiszta lap”, tabula rasa –
asszociációs pszichológia alapjai.
● John B. Watson: behaviorista megközelítés. Az ember lényegében nem más, mint az őt ért
ingerek és az ingerekre adott válaszok összessége – szinte kizárólag a környezet és a tapasztalat
formál. S-R (inger-válasz) formula.
● S. J. Gould: minden ösztönös viselkedés tartalmaz tanulásos komponenst.

● Albert Bandura: az agresszió szociális tanuláselmélete.

● L. Vygotskij: felnőtt szerepe a tanulásban, ZPD (zone of proximal development) – legközelebbi
fejlődési zóna elmélete
● Leon Kamin: teljesen elvetette az intelligencia genetikai meghatározottságát
Interakcionisták

● Alaptétel: az ember fejlődésében egyaránt jelentős szerepet játszik a genetika és a környezet

is. Azt hangsúlyozzák, hogy a genetika-környezet vitát nem a „minden vagy semmi” elven kell
megoldani. Az interakcionista keretbe éppen annyira beletartoznak a gének specifikus hatásai,
mint a környezeti tényezők vizsgálata. A kérdés: miként működnek együtt.
● D. Lehrman: a viselkedés kimerítheti az ösztönösség összes kritériumát, de mégis lehet
fejlődés eredménye
● J. Bolwby: a kötődésre való késztetés velünk születik, viszont a korai gyermekkorban történő
körülmények hatása jelentős az ember későbbi viselkedése és személyisége szempontjából.
● Stephen Ceci: bio-ökológiai elmélet. A képességeink biológiai alapon nyugszanak, azonban a
kontextus jelentős befolyással azok kinyilvánulására.
● A vita kutatási-érvelési eszközei, módszerei:
● Ikerkutatások: egypetéjű ikrek, kétpetéjű ikrek.
● Örökbefogadás: az örökbefogadó szülőre vagy a biológiai szülőre fognak hasonlítani
viselkedésükben, szokásaikban, személyiségükben a gyerekek?
● Betegségek kutatása (pl.skizofrénia) – biológiai alapok, környezet, örökletesség.
● IQ vizsgálatok: rasszok, társadalmi rétegek közötti IQ különbségek .

A tudományos és nem tudományos pszichológia. Hitek és tévhitek a pszichológiában

A pszichológia, mint tudomány

Kritikák és cáfolatok

A pszichológia csupán a józan ész

● Kísérletek, kutatások eredményei beivódnak a köztudatba
● A köztudatban élnek „igazmondások”, annak ellenére, hogy ezek ellentmondanak a
kontrollált kutatásoknak
● Inkább együtt járnak s a közvélemény irányítja a tudományos kutatásokat

A pszichológia nem használ tudományos módszereket

● Ugyanolyan tudományos, mint más
● Statisztikai eszközöket használ:
o Korreláció
o Regresszió analízis
● Longitudinális kutatások során kontroll alatt tartják a torzító tényezőket
● „vak” megfigyelés

A pszichológia nem adhat értelmes általánosításokat, mert mindenki egyedi

● Beavatkozások eredményesek különböző embereken is
● A pszichológiai beavatkozások hatékonyságát a személyek egyedisége nem befolyásolja
 A pszichológia nem szolgál megismételhető eredményekkel
● nem bizonyított, hogy a pszichológia eredményei kevésbé megbízhatóak lennének, mint a
fizikában kapottak

A pszichológia nem szolgál értékes előrejelzésekkel

● Az eredmények nem tekinthetőek hamisnak, azért mert eltérőek a különböző mintákon
● A válás utáni negatív hatás mértéke, illetve előfordulási valószínűsége, több tényező
függvénye, pl. a válás körülményei
● Az IQ szint is változik egyik populációról a másikra
● Más tudomány is ad bizonytalan előrejelzéseket, mégsem kérdőjelezzük meg
tudományos voltát

A pszichológia nem hasznos a társadalom számára

● Hasznos a társadalom számára, pl.:Operáns kondicionálás – állatok edzése,
autista gyerekek tanítása
● Intelligencia tesztek és más képességet felmérő eszközök – kiválasztásban
● Memória kutatások – jogrendszerben
● Észlelés pszichológiája - közlekedésben

A tévhitek megjelenésének 8 lehetséges oka:

1. A pszichológia nem képes önmagát megrendszabályozni – megkérdő-jelezhető módszerek, nem

kielégítő beavatkozások és megkérdőjelezhető önsegítő könyvek számos területen.

2. A pszichológia problematikus „nyilvános arcai”,

3. Szerepek összemosása: a pszichológusok összetévesztése pszichiáterekkel, tanácsadókkal,

terapeutákkal, pszichoanalitikusokkal – noha szerepüket inkább pozitívnak látják, segítőszakmának
gondolják s a közvéleményben nem nagyon jelenik meg a pszichológus úgy, mint tudós vagy kutató.

4. Utólagos torzítás: a pszichológia megállapításai „nyilvánvalóságának érzete”, „ezt mindvégig

tudtam” effektus – alap: az ember értelemkereső mivolta.

5. A tudás illúziója - egy jelenség ismerősségét és kontrolljának képességét keverjük annak megértési
képességével.

6. Mohó redukcionizmus: „kognitív fukarok vagyunk, avagy oly lények, akik egyszerű magyarázatokat
keresünk. Ez általános-ságban adaptív, azonban túlszimplifikálhatjuk a valóságot

7. A Tudományos Impotencia Kifogás, ha tudományos eredmények szembemennek a népi

pszichológiával, sok ember inkább arra a következtetésre jut, hogy a tudományos megközelítésmód
elégtelen az emberi természet megértéséhez.

8. Alap- és alkalmazott kutatás összekeverése: előbbi alapvető tudományos elveket tár fel, oly
modellt használva, amely nem feltétlenül áll az érdeklődés fókuszában per se, utóbbi konkrét,
gyakorlati problémát kísérel megoldani.

Tennivalók: reklámozni a pszichológia tudományos oldalát, nem félni a népszerűsítéstől.

 ● felkészülni a megfelelő védelemre
● jó példákkal alátámasztani mindent
● meg kell jelenni a médiában
● világosabbá tenni a különbséget segítő szakma és kutatómunka között
● elhatárolódni az áltudományos tanoktól.

A tudományosság (empirikus) kritériumai:

● Tárgya A viselkedés és mentális folyamatok

● Módszere Kutatási módszerek: megfigyelés (önmegfigyelés és mások megfigyelése),
strukturált interjú, kérdőív, kísérlet (hipotézisek, függő változó, független változók),
esettanulmány
● Törvények Vizsgálati módszerek: tesztek, értékelő módszerek (statisztikai eljárások)

A pszichológiai mítoszok tíz forrása – mítoszirtó készlet:

„A tudományos módszer nem más, mint egy eszköztár, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy megvédje a
tudósokat önmaguk becsapásától” (26).

1. szóbeszéd, hallomás, ezen belül is leginkább a torzítások.

2. a könnyű válaszok és gyors megoldások iránti vágy – vö. divatdiéták, gyorsolvasó kurzusok stb..

3. szelektív érzékelés és memória (illúziók és torzítások, irracionalitás) – naiv realizmus ,

figyelemreméltó egybeesések, illuzórikus korrelációk

4. oksági következtetés korreláció alapján

5. „post hoc, ergo propter hoc” = „ezután, tehát emiatt”, vagyis ha egy esemény megelőz egy
másikat, akkor oka annak.
6. torzított minták hatása

7. érvelés reprezentativitással: felszíni hasonlóságok  téves ítéletek

8. félrevezető filmes és médiaábrázolások

9. részigazságok eltúlzása (agyunknak csupán 10%-át használjuk, az ellentétek vonzzák egymást,
nemek közti különbségek stb.).
10. terminológiai zavar (a fogalmak könnyelmű kezelése, dolgokra való „ráhúzása”

Karl Popper „Az empirikus tudományt a formális

falszifikacionista tudományoktól és a nem tudománytól nem az
tudományfelfogás különbözteti meg, hogy verifikálható
(igazolható), hanem az, hogy falszifikálható
(cáfolható) állításokat tesz.”
Thomas Kuhn Központi fogalma a paradigma, amely „egy
a tudomány adott korszakban, az adott
fejlődésmodellje tudomány művelőinek körében kialakult és
intézményesült konszenzus arról, hogy mi a
tudomány tárgya, módszere, feladata, hol
húzódnak a tudományosan érvényes illetve
érvénytelen kérdések közötti határok, mik a
kritériumai annak, hogy egy adott ismeretet
tudományosnak illetve nem tudományosnak
minősítünk.
Tudományos forradalom: paradigmaváltást
jelent