1

7. A Játékelmélet, a játék pszichológiája

I. Meghatározások

- Neves pszichológusok (Freud, Ericson): "Királyi út a gyermeki éntől a szintézisig vezető fejlődés
megismeréséhez" - felismerték a játék jelentőségét a fejlődés megismerésében

(Korábban: felnőttek sajátja volt - ma már aktívan elemzik a gyermek játékát, 50-60 éve foglalkozik vele a
játékantropológia és a gyermekpszichológia)

- vannak őskori leletek is, amelyek valószínűleg játékeszközök voltak

- szótári meghatározás: 13 féke jelölés (pl.: szórakoztató, gyermekre jell. szabad időeltöltés, felnőtteknél
könnyű feladat) → szabad, kötetlen!!! fontos, hogy hagyjunk a gyereknek szabadidőt, amikor azt játszik, amit
akar!!!

- különböző népeknél:
ókori görögök: gyerekeskedés
zsidók: tréfa, nevetés
latinok: öröm, vidámság, ógermánok: könnyed, folyamatos mozgás
oroszok: kikapcsolódás

- 3 jellemző, amit mindig, mindenki a játék jellemzőjének gondolt: mozgás, spontaneitás, öröm (Buytendijk)

II. A játék alapvető sajátosságai

- irányítatlanság (! nem kell mindig irányítani!)

- mozgékonyság
- patikus beállítódás (ráhangolódik, szemlélődik, először csak nézi, mit játszanak)
- félénkség (minden újtól kicsit fél az ember, izgul)

- a játék mindig valamivel való játék, s a jó játéktárgy az, mely maga is játszik (pl. labda - gurul, pattog)
(egyszerű eszközök, amik játékként használhatók: kerék, bot, kavics, karika)

3 ösztön válthat ki játékot:

- szabadulási (szabadságra való törekvés - ld. felszabadultság érzése játék közben)
- egyesülési (környezettel való egybeolvadás)
- ismétlési (feszültségoldás - ld. ha sokat ismétel egy játékot, traumát dolgoz fel általa)

III. Elméletek

- darvinisták: a célszerűséget, a környezethez való adaptálódást látták benne

általános természeti jelenség, a fiatal egyedek mind mozgékonyabbak, játékosabbak (Gadamer)
(!!! vajon minek köszönhető, ha egy gyerek már játszani sem akar!?!)
jellegzetes motoros aktivitás, ami a fajra jellemző felnőtt viselkedésre tanít (Loizos) - ld. Vuk
A gyerekek mindent leutánoznak, nagyon sokmindent pusztán játékkal meg tudnánk tanulni! → suliban is
játsszunk minél többet, játékkal sajátítsanak el tudást!

- analitikus pszichológusok (Freud, Anna Freud): a lelki traumák kivetítését, elaborációját (=élmények
feldolgozása, az elhárítás + módjai) emelik ki
a gyerekek játéka hasonló a felnőttek álmához, sokmindent kivetítenek, lelki traumákat kijátsszák,
szublimálják /az álomnak is van traumafeldolgozó szerepe/
De! 1 játékból nem szabad ítélni!!! Csak, ha vmi sokszor ismétlődik! + a korosztályi jellemzőket is figyelembe
kell venni! (pl. természetes, ha az ödipális korban nem rajzolja le az azonos nemű szülőt)

- erőfelesleg elmélet (Spencer): a játék a felesleges energiákat vezeti le (! sokan a sportot gondolják
levezetésnek, de a játék is az!!!)
 2

- munka ↔ játék (a játék pihenés, a fáradt ember felüdülése – hasznos vagy haszontalan?)

- gyakorlás elmélet (Gross): a játék gyakorlás, melyben a gyerek/kölyök állat felkészül a felnőtt életre - sok
dolgot játékban sajátítunk el, gyakorlunk be (ld. pl. gyakorlójátékok időszaka, fakanállal kavargatás, Harlow-
féle majomkísérlet - a banán megszerzése) → a játék bizonyítja a fiatal élőlény gyerekkorának jelentőségét

- Gross gyakorláselmélet kritikáján alapszik Buytendijk elmélete: szerinte a fiatalkor dinamikájából

következik a játék, a gyerekkor magyarázza a játékot – játék=gyermeki dinamika, gyermeki tevékenység
szabad megnyilvánulása, még nem szabályozott gyermeki spontaneitás

- megismétlési elmélet (Hall): az egyén fejlődése a törzsfejlődés szakaszainak rövidített megismétlése, a

játékformák életkoronként közel állandó sorrendben követik egymást
a gyermek a játékban az emberiség őstörténetének letűnt korait idézi (pl.: vízzel való játék - ősök kapcsolata a
tengerrel, fáramászás - majomélet, csoportos játékok - ősemberi hordák)

- a játék kompenzáció a hátrányos helyzet (gyermeki kiszolgáltatottság) kiegyenlítésére (azt játssza, hogy
felnőtt)

- tanuláselmélet (Piaget): a játékon keresztül tanulunk meg dolgokat

IV. Játék és értelmi fejlődés

Piaget "két világ" elmélete:

- kezdetben egyetlen világ van, az autizmus világa: a saját világában van el a csecsemő, pl. önmagában
mosolyog, játszik a hangjával,... - a játék az autizmus romjaira épül
- a külvilág nyomására alakul a két világ:
1.) gyermeki világkép: ábrándok, a képzelet szülte kielégítetlen vágyak világa, melyben az örömelv uralkodik
(jellemzői: mágikus gondolkodás, artificializmus, szinkretizmus)
2.) felnőtt világkép: valóságelv vezérelte, reális, racionális világ
- a fejlődés során, az asszimilációk + akkomodációk által jutunk el a felnőtt világképig
"Az asszimilációval a világot alakítom magamhoz, az akkomodációval magamat alakítom a világhoz" (Mérei)
→ a játékban az asszimiláció, az utánzásban az akkomodáció dominál

főleg a szimbolikus játékokkal foglalkozott, és szerinte a gyermek a játékban saját szimbólumrendszert

használ

Páli Judit
a kognitív struktúrák (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlődését vizsgálta a játékban -
minden játék, ami ezeket fejleszti, hatással lesz később a tanulásra

A játék szerepe a fejlődésben:

- a játék fejlődése a fejlődés egészének a tükre, a játék által követhetővé válik a fejlődés szenzomotoros,
művelet előtti és műveleti szakaszainak minden lépése, és a minőségi ugrásokat is megfigyelhetővé teszi
- a játék a fejlődő idegrendszer egészséges megnyilvánulása – problémát, fejlődési zavart jelezhet, ha a
gyermek nem játszik, vagy, ha pl. hosszú ideje (1-3 hónap) el nem múló sajátosságokat mutat a játéka
- az idegrendszer fejlődésében a játéknak organizáló és összerendező funkciója van, a játék során az
organizmus beállítja az optimális szenzoros integrációt, összekapcsolja a két agyfélteke működéseit,
összhangot teremt a reprezentációk között → semmi mással nem helyettesíthető!
- a gyermek a játék által tanul, s az idegrendszer ezt pontosan szabályozza – az egészséges gyermek azt és
annyit játszik, amire és amennyire fejlődő idegrendszerének most épp szüksége van
- a motorosan nyugtalan, figyelemzavaros gyerekek játéka is más – óvoda jelentősége nagy hátrányaik
megszüntetésében, hiszen a percepció és a gondolkodás összerendeződésének szenzitív szakasza az óvodás
korra esik, ekkor szerveződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción /ld. Bruner/ alapuló kognitív
folyamatok, amelyek az alapkultúrtechnikák elsajátítását teszik lehetővé és meghatározzák a tanulási
stratégiáinkat
 3

- !!! a játékkal nem az életkori sajátosságokat meghaladó, új fejlődési szint elérését célozzuk! hanem a
különböző funkciók organizációját, ill., az esetleges fejlődési elakadások kiküszöbölését
/vö. Piaget: a szenzomotoros szakasztól a formális műveleti szakaszig való eljutás folyamatában 4 nagy lépés
figyelhető meg:
1.) labilizálódás=a régi funkció biztonságát veszti
2.) a régi funkció szétesik
3.) az új funkció (amely már korábban is megjelent, és egyre nő a gyakorisága) beépül a rendszerbe
4.) új funkcionális együttes (új egyensúly) jön létre
→ 3-9 éves kor között épülnek ki lassan, fokozatosan az absztrakt gondolkodást alapozó funkciók, ezt lehet
megtámogatni a játékkal/

- a Páli Judit-féle játékok 2 nagy csoportja:

a.) mérésre alkalmas játékok (fejlesztésre is használható - célzott részfunkció fejlesztésére)
b.) a fejlesztett részfunkciók szélesebb integrációját fejlesztő játékok
pl.: Bohócok – 5 különböző sajátosság kombinálódik (fül színe, nyakkendő színe és mintája, virág és sapka
léte/hiánya) → különféle percepciós, figyelmi, emlékezeti problémamegoldó feladatokra ad lehetőséget

V. Játék és pszichológia

- Freud: a játék a tudattalan megnyilvánulása - sok tudattalan tartalom jelenik meg a játékban, a játékterápia
erre épít
- Klein: játék=álom, és minden játék szimbólum (ez azért túlzás...)
- Anna Freud: a játék alapvető a gyermek számára → hagyjuk játszani, és csak azt értelmezzük, ami sokszor
megjelenik a játékában
- Winnicott: a játék konstruktív elaborációs módszer → a gyermek akár egyedül is remekül fel tudja dolgozni
a traumát, a pszichológusnak sem kell mindig beleavatkozni, hagyni kell, hadd játssza ki magából
- Erikson: A játék a gyermek számára tapasztalás, tanulás, modellezés, a valósággal való kísérletezés
- Peller: a libidó (=az ösztön én pszichikai energiája) és énfejlődés fázisaihoz különböző játékokat kapcsol, és
az elakadásokat, feldolgozhatóságukat vizsgálja
Játék Jellemző szorongás

1. A test játékai: testrészek ügyes tehetetlenség, teste nem jól működik (pl. elsírja
használatára tanít (pl. a csecsemő magát a kisbaba, mert nem tudja megmozdítani a
nézegeti a kezét, lábát) lábát – nem tudja, hogy mi a baj, de érzni, hogy
valami baj van)

2. Kapcsolati játékok (anya fontossága! áll. az anya elvesztésétől való félelem

vele szeretne lenni – különösen, mikor 8
hónaposan rájön, hogy ő és az anya nem
uaz)

3. Ödipális fantázia játékok (pl. ellentétes nem élvezheti azt, amit a felnőttek
nemű szülőbe szerelmes)
feloldása: csoportos játékok
4. Post ödipális játékok:
ösztönkésztetéseket próbálják ezzel
nyugalomban tartani→szabályjátékok
lesznek fontosak

- diagnosztikusan és terápiásan is használja a pszichológia a játékot

Világ teszt: tálcába építsen egy világot – standardizált értékelése van (honnan indul? mit tesz a centrumba? mit
választott első tárgynak?)
Báb teszt: kicsiknél használják, a gyerek a pszichológussal bábozik, ő választja ki a bábokat – nem igazán
diagnosztikus értékű, mert aktuális élmény van mögötte
 4

VI. A játék fajtái

- 3 alapvető játékfajta:
1. gyakorló: a művelet a lényeg, egy-egy műveletet ismételget, s így fejlődnek készségei (! ha még 6 évesen is
csak az autóját tologatja egy kisfiú → vagy fogyatékos,vagy autista – így válhat a játék diagnosztikus
értékűvé)
2. szimbolikus
3. szabály-

Különleges játék: átmeneti tárgy (maci, pelenka, … - vmi, ami neki fontos, ami segíti a csecsemőkorból való
átmenetet, az anyától való elválást)
(mint serdülőkorban a kabala: preödipális vágyak újra visszajönnek → cumiőrület, maci,… - újra kell vmi,
amibe kapaszkodunk)

- óvodai felosztás:
gyakorló
építő, konstruáló
szerep-
szabály-

- iskola: szabályjátékok, kalandjátékok (nyomkeresés. oknyomozás)

- Mead megkülönböztet
a.) play típusú játékot: az én még diffúz állapotban van, minden szerepet ő játszik
b.) game típusú játékot: jól strukturált szereprendszerek és szabályok

- Reaney gyermekjáték osztályozása:

0-7 év: állati fázis - hintázás, fáramászás → egyensúlyfejl.!
7-9 év: vad játékok - íjazás, lövöldözés
9-12 év: nomád játékok - ügyességi és kaland j.
12-17: törzsi játékok - sport és ügyességi

- Millar 4 típust különít el:

1. közvetlen ingerekre adott általános tevékenységek: pl. megérintem→kergetőzni kezd, csörgőt a baba
véletlen megérinti → megszólal → elindul egy játékfolyamat (ad egy ingert→megszólal, újabb inger→újra
megszólal,...) – vö. a játék cirkuláris reakció (Baldwin)
2. biológiailag hasznos tevékenységek összefüggésen kívüli alkalmazása: harci játékok - pl. kidobó, fogó,
kakasviadal
3. társas játékok: nem a készségek gyakorlása, hanem a társas interakció a domináns
4. öncélú ismerkedés, kísérletezés játékai - pl. homokozás

K. Németh Margit előadása és Páli Judit: A játék (In: Komplex…) alapján (A Páli Judit írásából vett részt
zölddel írtam)