Az érzékelés és észlelés fejlődése és fejlődésének támogatása

Az érzékelés és az észlelés közötti különbséget a megszerzett információhoz kapcsolódó

ismeret szintje jelzi: az érzékelés során egyszerű ingereket tapasztalhatunk meg, még az
észlelés az idegrendszer magasabb szintjeihez kapcsolódik.

Az érzékleti modalitások közé tartozik a látás, a hallás, a szaglás, az ízelés és a tapintás.

Ugyanakkor ide tartozik a hőmérséklet érzékelése és a fájdalom érzékelése.

Az észlelés során a már tapasztalt érzékletekhez jelentést kapcsolunk, mint a tárgyak észlelése
(pl. figura-háttér szerveződés), távolságészlelés, mozgásészlelés. Az észlelés területei közé
tartozik az alaklátás, a hallási észlelés, látási észlelés, az időészlelés, a téri tájékozódás, a téri
orientáció.

Az érzékelés és az észlelés fejlesztése segíti a tanulók tanulásra való felkészülését, a tanulási

folyamat sikerességét.

Ezen megismerő folyamatok fejlődését támogatja a gyermek aktivitása, mely során az észlelés
fokozatosan kezd függetlenedni a cselekvéstől.

Hat éves korra a látás veszi át a vezető szerepet, és 7 éves korra az akkomodáció és a
különbségérzékenység válik intenzívvé. Az elemző látás, a strukturált egész észlelése veszi át
egyre inkább a tagolatlan, diffúz látásmód helyét. Kisiskoláskorban a gyermek képessé válik a
tér dimenziói, a térirányok megkülönböztetésére. Ennek az az előfeltétele, hogy kialakuljon a
saját testről egy perceptuális séma. Állandósul a nagyság, az alak és a szín észlelése.

Az alaklátás az összetartozó egészek egységes egészként való felfogása. Az óvodáskorban

még a szinkretizmus dominál, a 3-4 éves gyermek nem képes a részletek felismerésére,
elemzésére, a 4-5 éves gyermek felfogása analitikus, felismer bizonyos részleteket izoláltan,
az egésszel való összefüggésük nélkül. Kisiskolás korra kialakul az elemző látás, a „Gestalt”
látás. Ez a strukturált egésznek a felfogása, az egésznek a részleteivel együtt történő észlelése.
Az egész és a rész összefüggéseinek helyes felismerése, az írás-olvasás tanulás alapfeltétele,
ezért is fontos erre nagy figyelmet fordítani.

Óvodás korban a formaészlelésben (forma, méret, felület, nagyság) csak egy kritérium,
dimenzió mentén két elem összehasonlítása jellemzi a gyermeket. Az életkori fejlődése során
egyre pontosabb lesz a felismerés és a megkülönböztetés. Kisiskolás korra a gyermek képes
elrendezni több tárgyat nagyság, szín és forma szerint.
Óvodás kor kezdetén a gyermek a színeket képes felismerni, de nem tudja biztosan
megnevezni, ezt tanulnia kell. Az életkorral fokozatosan növekszik a színek differenciáltabb
megkülönböztetése.

A test-séma fejlettségének függvénye a térészlelés kialakulása, a térirányok leképezése. A

test-séma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli
relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába
való rendeződése. Óvodáskorban a gyermekek a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még
nem képesek, a valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése,
majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése.
Kisiskolás kor kezdetére fontos a térészlelés minőségének fejlettsége, az olvasás, és az írás
szempontjából is.

Az óvodás gyermekek az emlékeikről még jelen időben beszélnek, először a ma fogalmát

ismerik meg. A fogalmi gondolkodás megjelenésével lesznek képesek a múlt, a jelen és a jövő
megkülönböztetésére. Kisiskolás korban kialakul az időfogalom, amikor már konkrét
műveleti szinten való gondolkodásra képesek a gyermekek, és fokozatosan az absztrakt
időfogalom.

A hallási küszöb jelentősen csökkenése a hallási észlelés fejlődését segíti és az idő észlelése
konkrétabbá válik, annak megítélése közelít a valósághoz, egyre fontosabb az időbeosztás
számukra.

Értelmi fejlettség mutatói

Érzékelés

1. Látás : 4-5 éves keress ugyanilyet

6 éves keresd meg a piros kört a kockában
2. Hallás: 3 éves nevére figyel
4-5 éves ki tudja választani a hallott információt, ha mondom az utasítást
megérti, pl. mondom, ház guggolj le, robogó-lobogó megtudja különböztetni
3. Szaglás: 6 éves különbséget tesz különböző ízek, szagok között pl. fahéj, ecet, narancs
4. Ízlelés:
5. Bőrérzéklet: Csukd be a szemed, mit érintek meg
3 éves: kar, láb, has, fej
4-5 éves: szemöldök, kézfej, könyök
 6 éves: bal és jobb csukló, térd boka
6. Tapintás: A zsákban vannak a dolgok, amiket előttem megmutatunk
pl. vedd ki belőle a labdát
3 éves: labda
4-5 éves: maci, villa, fakocka
6 éves: sík formák kiválasztása
Vizuális észlelés
Érzékelt dolgok feldolgozása, szemmozgás tudatos kontrollja: tudja a szemét a kért irányba
mozgatni.
3 éves: jobb-bal
4-5 éves: csillag alakban
Vizuális zártság: kitudja választani azt az egyet amit kérünk
4-5 éves: kék téglalap alakú kocka
6 éves: látja a és kiválasztja kicsi piros háromszöget
3 éves: 3-4 elemből álló kirakót ki tud rakni
4-5 éves: 8-10 elemből állót
6 éves: változó
Vizuális időrendiség: valaminek a sorozatba rendezése
pl. öltözködés folyamata, egyszerű mesék
4-5 éves répa mese
6 éves: ritmikus sorok alkotása pl. ∆○■∆○■
Sorrendiség-ritmus
3 éves: mondókára egyenletes lüktetésre sétál, tapsol
4-5 éves: egyszerű ritmus lekövetése, leutánzása
6 éves: mondóka ritmus, szinkópa ritmus
Alak- háttér differenciálása
3 éves: térben forma beillesztése
6-7 éves: mindent teljesen kiválaszt
Taktilis: tapintás, mozgásos, térészlelés és időészlelés
pl. ha egy zsákban
Keresztcsatornák
Különböző ingerek összekapcsolása
pl. tárgyak a földön-> valaminek megszólal a hangja-> kitudja választani, hogy melyik az->
VIZUÁLIS+AUDITÍV
 mondókák, amire mozogni kell/ elrejtünk valamit, amit meg kell keresni
AUDITÍV+TAKTILIS
bekötjük a szemét és úgy kell utasítások alapján keresni
VIZUÁLIS+TAKTILIS
körben állnak és mindenkit megérintenek valahol és a végén megkérdezzük hol érintettük
meg
Affortel-modell: modalitások alapján működnek, az idegrendszer érése során
kapcsolódnak össze pl. látom anyát és ez az ő hangja -> a baba 5-6 hónaposan ezt
összeköti, újszülött 70-80 db hall, tudja mi az anyanyelvünk
7-8 hónapos korában: szeparációs félelem-> ismeri az anyukája hangját-> fél az
idegenektől

Vizuális észlelés

2.3.3. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél

elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott,
direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában
természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi
kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális
észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális
(látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel
követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a
gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának
kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör,
diagonális, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek.
Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó:
karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. A szem
fixációs működésének erősítése: a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy
kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk). b) Egy ismert tárgynak, tárgy
képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására is
igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. 3. Vizuális zártság -
egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? a) Ismert tárgyak, eszközök egy
részletének hiányát felismertetni. b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit
ábrázolhat? c) Rejtett figurák megtalálása (Dörmögő). 4. Vizuális időrendiség felismertetése:
képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először, ... mi következik? 5. Vizuális ritmus:
a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. a) Tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák,
rudak, kártyák - minták folytatása... b) rajzos - képi - minták elrendezése (fekvő alak ..., ülő
alak ..., álló ..., járó ...) c) sorminták rajzolása. Komplex Prevenciós óvodai Program 14 6.
Vizuális helyzet - pozíció felismertetése: (négymezős tábla) (pl. matematika foglalkozáson a
szimmetria) a) mágnestáblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, b) a gyermekek
sajátjukon ugyanoda helyezik azt, c) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni.
7. Vizuális memória fejlesztése: a) Egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből
leutánozni, b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb.
(fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése). Az alaklátás és
formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása: a)
Formaalakítás mozgással, (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való
kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel). b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok
körbemozgása, végigmozgása. c) Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos
alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2.
Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek kör- nyezetében:
bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási fela- datok (lottó, dominó). 3.
Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása.
(lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhe- tetlen: egyszerűbb formáktól a
bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve, pl. csak szín, vagy
csak forma stb. kevesebb elemtől az összetettebb formákig.) 4. Minták rajzolása, festése. 5.
Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés
fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás,
mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. 2.
Különböző formák, méretek alakítása minta után. 3. Különböző formák, méretek
megváltoztatása. "Varázsoljuk el!" 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. az
említett fejlesztési módoknál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is
jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. Komplex
Prevenciós óvodai Program 15 A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:
-"Érzékelő zacskó", "Elvarázsolt zsákocska" .a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi
lehet? milyen? mérete, formája, felülete, anyaga, stb. b) A tapintással felismert dolgokat:
párosítani, sorbarendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük
alapján. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek
bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe,
stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára
rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. A térészlelés - térbeli
viszonyok felismerésének fejlesztése 1. Az alapvető téri irányok megismerése saját
testrészeinek közvetítésével: a) Rácsos papíron, szöges táblán, lyukastáblán a két oldal
megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével. b)
A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával. c) A négy
fő iránymező megismertetése az említett módon. 2. Térbeli irányok, viszonyok
megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: a) Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány
gyakoroltatása. b) A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán
való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette. c) Függőleges és
vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. d) A fentiek segítségével a szögek
(sarkok) érzékeltetése. 3. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása. A
hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hangzási analízis-szintézis fejlesztése 1. Figyeltessük
meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok
működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira. 2. Az óvodapedagógus által bemutatott
ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd
később szabálytalan ritmusokat. 3. Ritmusvisszaadás csukott szemmel. 4. Mondjunk olyan
szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa,
stb. 5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb. 6. A megadott
betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek
tartalmazzák ezeket. Komplex Prevenciós óvodai Program 16 A keresztcsatornák fejlesztése
1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: a) Tapintással exponált
(felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban, b) vizuálisan felismert tárgyat mintául
véve, ki kell keresnie tapintással az "érzékelő zacskóból". c) Egyre finomabb különbségek
felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2. Vizuális-auditív
interszenzoros működés fejlesztése: a) Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok
képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel
az adott hangforrás képét b) "Figyeljünk a hangokra!" A hallott hanganyaghoz keresse a
hangforrást, "minek a hangja?". (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) c) Auditív
memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése,
majd a hangforrás kerestetése. 3. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: a)
Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát
felismerje a vizuális mintában. b) Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális
mintában, verbalizálva a formát. c) Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a
betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is
használható. 4. Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: A gyermekeknek
elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy
meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. 5.
A szem-kéz koordináció fejlesztése: A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros
kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A
következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél
beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően
fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és
festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni.
Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre.

Fejlesztés
Vizuális érzékelés, észlelés

Azonosság, különbözőség észlelése

Kösd össze/jelöld az ugyanolyat!

Színezd az egyformát egyforma színűre!

Alakállandóság (azonos formák különböző méretben, helyzetben)

Alak-háttér megkülönböztetése (mi bújt el?)

Szemfixációs gyakorlatok pl. elemlámpa fényének követése, mozgás, képek követése

Reprodukciós gyakorlatok térben, síkban

Rész-egész pl. kép, rajz kiegészítése, mozaik játékok, puzzle

Gestalt-látás (egységben látás) pl. formák, betűk, szavak, számok, képek kiegészítése egésszé

Alakkonstancia, alak- és formaállandóság: betűk, számok, ábrák felismerés elforgatva,

egymásra rajzolva, változó helyzetekben

Vizuális ritmus követése, utánzása, folytatása

Változás megfigyelése: hiányok pótlása minta alapján

Auditív észlelés
Légzésgyakorlat hangutánzással egybekötve

Hangutánzás (állatok, járművek, zörejek)

Magánhangzók képzése hallás alapján

Ritmus visszatapsolása, kopogása

Suttogó gyakorlatok

Hangfelismerés, hangdifferenciálás (zöngés-zöngétlen, zörej, hangszerek, hangok, hangos-

halk, magas-mély, gyors-lassú, rövid-hosszú)

Akusztikus és diszkriminációs gyakorlatok, játékok pl. szó kiegészítése egésszé, hang, szó,
szótag kihallása felolvasott, meghallgatott szövegből

Akusztikus inger irányának észlelése

Szekvenciák követése pl. hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után, hallási sorrend
elismétlése, ismétlőgyakorlatok játékosan

Számfogalom kialakítása, fejlesztése auditív megerősítéssel pl. kopogás, taps, egyéb

Taktilis észlelés

Hideg-meleg érzékeltetése

Különféle formák, tárgyak felismerése tapintás alapján

Mit rajzolok a hátadra, tenyeredbe?

Recés anyagból kivágott formák felismerése csukott szemmel

Térészlelés, téri tájékozódás

Testséma kialakítása: fő és résztestrészek, funkciójuk, saját test elhelyezése térben,

tájékozódás a saját testen

Oldaliság kialakítása: egyik majd másik oldal, az oldalak változtatása, oldaliság gyakorlása
változó helyzetekben pl. körben

Tájékozódás térben: viszonyfogalmak pl. tedd a kockát a szék alá stb., test mozgatása
megadott irányba, hármas tagozódás észrevétetése padon, szekrényben stb.

Labirintus játék
Síkbeli tájékozódás

Vízszintes irányban: szőnyeges, homokban, asztalon, padon, füzetben, vonalközben

Függőleges irányban: u.a.

Időérzékelés, tájékozódás időben

Eseménysor összeállítása (képek, mondatcsíkok)

Hét napjai, eseményei

Évszakok, napszakok eseményei

Tájékozódás egy napon belül: napszakok, napi események, időtartam

Naptár használata

Dátumok, események időrendje, időtartama

Egyéni ünnepek, dátumok időrendje

Az eltelt idő érzékeltetése

Keresztcsatornák működtetése, összhang fejlesztése:

- Hang-állatképek, hívókép egyeztetése

- Látott, betű, szó egyeztetése a hanggal

- Hallott, tapintott tárgy egyeztetése képpel

- Képek, események, jelek összekapcsolása

Mérleg-játék: az egyik serpenyőben van egy szám, tegyünk a másikba annyi számot, hogy a
két oldal egyenlő legyen