2.

Tétel: Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés

A nyelvhasználat, a beszéd képessége a világ megkettőzése egy bonyolult jelrendszer
segítségével. Nyelvi biztonság nélkül lehetetlen a gondolkodás fejlesztése és az alapvető
kulturális ismeretek átadása.

A nyelv és a kommunikáció viszonya:

Kommunikálni hatékonyan tudunk nyelvhasználat nélkül is, de ez fordítva már nem igaz. A
kettőre jellemző egyfajta kölcsönösség: partnerünk belső mentális állapotának figyelembe vétele
(mi érdekli, mit tud, mit érez).

Nyelv és gondolkodás:
Különböző nézetek a nyelv és gondolkodás viszonyáról

 Objektivista: úgy nevezem el, ahogy látom.

 Whorfianus: olyannak látom, amilyennek elneveztem.

 Szociális konstruktivista: nem létezik, amíg el nem nevezem.

 Behaviorista: nincs értelme, mert nincs „gondolat”, ezért a nyelv nem is tud hatni a
gondolkodásra. A nyelv egyenlő a gondolkodással.

A nyelvi determinizmus és relativizmus

1. Nyelvi determinizmus: Erős megfogalmazás: a nyelv szerkezete meghatározza a

gondolkodást. Gyenge megfogalmazás: a nyelv szerkezete befolyásolja a
gondolkodást.

2. Nyelvi relativizmus: A nyelvek közötti különbségek eltéréseket okoznak a beszélők

gondolataiban, vagyis a nyelv befolyásolja, hogyan észleljük a világot.

Kölcsönös viszony:

HUMBOLDT: A nyelvben a nemzeti jelleg (gondolkodásmód) nyilvánul meg. A nyelv

strukturálja a gondolkodást, de a gondolkodás visszahat a nyelvre.

WITTGENSTEIN: A nyelv és a gondolkodás közt nem áll fenn viszony. A nyelv játék, a
nyelviség megelőz minden tapasztalatot, érzelmet. A nyelvhasználó: résztvevő, alakító.

VIGOTSZKIJ: A beszéd és a gondolkodás külön utakon fejlődött ki, majd egy ponton
találkozott (A gyermek fejlődése: a beszéd előtti szakasz, majd a gondolkodás nélküli
beszédszakasz).
Whorf: nyelv és gondolkodás kapcsolata

Ha egy nyelv beszélőinek vannak szavai bizonyos dolgok leírására, jobban tud beszélni a
dologról, mint azok, akiknek nyelvében nincsenek ilyen szavak. Ha egy nyelv különbséget
tesz ott, ahol a másik nem, beszélői differenciáltabban látják az illető dolgot.  Állítása
érvényes a grammatikára és a szavakra, ugyanis, ha egy nyelvben nincs grammatikai
lehetőség valaminek a kifejezésére, az korlátozza szemléletünket.(hó – eszkimók, teve –
sivatagi népek nyelve)

Wardhaugh: nyelv és gondolkodás kapcsolata

A kopi (indián) nyelv ellentéte az átlagos európai nyelvekkel.

Kopi nyelv: szemlélete folyamatjellegű, az idő-tér egybemosódik és az idő helyett a
garantálhatóság—lehetőség—elvárhatóság felosztás létezik.
Átlagos európai nyelv: rögzített beállítottságúak a tér-idővel szemben, objektivizálják a
valóságot, különbséget tesznek megszámlálható és megszámlálhatatlan között, és van
bennük jelen, múlt, jövő idő.

Nyelv és megismerés

Univerzalisztikus elméletek Relativisztikus elméletek

Nyelvi vezető szerep
Kognitív vezető szerep
Chomsky: Generatív
nyelvészet
Nyelvi univerziálék
Alany – tárgy- eszköz
Megismerési mintázat
Piaget: A gondolkodás
kategóriái egyetemesek
Whorf (1956)
Karácsony Sándor
A nyelv a fontos, de a
nyelvek különböznek
Eszkimó- hó

A nyelv az emberi tudás része:

Az emberi elme a megismerés (kogníció) képességével születik, rendelkezik bizonyos kognitív

beállítódásokkal. A megismerés képessége születés után is alakul, fejlődik, pontosabban
megvan a képessége a fejlődésre. Az emberi megismerés során a bejövő ingerek
feldolgozása, rögzítése eredményezi a tudást.

Sémák szerepe:

A nyelvi tudás sémákban, sematikus nyelvi szerkezetekben tárolódik a hosszú távú

memóriában. A séma egy olyan tudásszervező egység, mely hierarchikus kapcsolatrendszer
révén tárolja az előzetes tapasztalataink alapján szerzett ismereteinket, és amely
segítségével képesek vagyunk aktív kapcsolatot tartani a külvilággal. Vannak olyan elméletek,
amelyek szerint minden általunk felismert dologról – legyen az egy tárgy, vagy személy,
esetleg folyamat – rendelkezünk sémával, és ennek a sémának a segítségével tudunk
tájékozódni környezetünkben.
Vannak olyan egyedei a sémának, amelyek nagyobb mértékben rendelkeznek a séma
alaptulajdonságaival, mint más egyedek. Például: egy veréb sokkal inkább madárnak
mondható a madár séma alapján, mint mondjuk pingvin társa. A veréb a madár séma
prototípusának mondható, míg a pingvin egy perifériális egyed ugyanabban a tudásszervező
egységben.

A sémák határai nem egyértelműek, inkább elmosódottak. Prototípus: legjobb példány, mag:
kritikus tulajdonságok.