http://mek.niif.hu/06300/06345/06345.

htm
https://zanza.tv/irodalom/kesomodernseg/orkeny-istvan-es-groteszk

Örkény István: Egyperces novellák

Ö rkény Istvá n (1912-1979)

Budapesten szü letett jó mó dú , zsidó szá rmazá sú gyó gyszerészcsalá dban. Vegyészmérnö ki,
majd gyó gyszerészi oklevelet szerzett.
A 30-as évek kö zepétő l kezdett írni, a Szép Szó kö réhez tartozott. 1938-39-ben Londonban és
Pá rizsban tartó zkodott.
1942-ben munkaszolgá latra hívták be, és a szovjet frontra vitték, ahol a 2. magyar
hadsereggel gyalog tette meg az utat a Donig. Voronyezsnél hadifogsá gba esett. "Azó ta érzem
ú gy, hogy a legtö bb, amit egyik ember a má siknak adhat, az a szolidaritá s. Az egész emberi
etiká m erre a szó ra épü l, és ez a kulcsszava az én iró i munká ssá gomnak is" - mondta egyik
beszélgetésében a hadifogsá g éveirő l. A fasizmus, a há ború író i munká ssá gá ra kiható
legnagyobb élménye volt.

Használati utasítás
Ö rkény Istvá n az 1960-as években a magyar drá mairodalom mellett a kisepiká t is megú jította.
Utolsó alkotó i korszaká nak jellemző pró zai szö vegtípusá t ő maga „egyperces novellá knak”
nevezte. Az elő szó ként értelmezhető Használati utasításban így fogalmaz a szerző . „A mellékelt
novellá k rö vidségü k ellenére is teljes értékű írá sok. Elő nyü k, hogy az ember idő t spó rol velü k,
mert nem igényelnek hosszú hetekre-hó napokra terjedő figyelmet. Amíg a lá gytojá s megfő , amíg
a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellá t. Rossz
kö zérzet, zaklatott idegá llapot nem akadá ly. Olvashatjuk ő ket ü lve és állva, szélben és eső ben
vagy tú lzsú folt autó buszon kö zlekedve. A legtö bbje já rká lá s kö zben is élvezhető !”
Alkotói módszere a sűrítés volt: a részletező leírá sok, á rnyalt jellemzések helyett az á brá zolt
tö rténet, helyzet, embertípus lényegének tö mö r, jelzésszerű megragadá sá ra tö rekedett. Ennek
kö vetkezménye az elbeszélő visszaszorulá sa és az olvasó szerepének felértékelődése, hiszen
aktív, alkotó kö zremű kö dése nélkü l tö bb szö veg értelmezhetetlen marad. Ö rkény mó dszerét jó l
példá zza a Leltár című egyperces, melynek puszta szó sorá bó l az olvasó nak kell tö rténetet
alkotnia, így befogadó bó l maga is (tá rs)alkotó vá vá lik.
Az írá sok uralkodó esztétikai minősége a groteszk. Az Arról, hogy mi a groteszk című
egyperces arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek lényege a nézőpont megváltoztatása, melynek
sorá n a vilá g jelenségei, ö sszefü ggései ú j arcukat mutatjá k meg. Az ú j néző pont egyben a humor
forrá sa is. A novella a feje tetejére á llított temetés leírá sá val hívja fel a figyelmet a groteszk
legfő bb sajá tossá gá ra: az ellentétes esztétikai minőségek, poétikai jellemzők paradox
összekapcsolására. Az egypercesekben a tragikum és a komikum, a heroizmus1 és a kisszerűség,
a pátosz2 és a banalitás3 egyszerre jelenik meg kacagtató , olykor megbotrá nkoztató mó don.
Ö rkény Istvá n ezzel az író i mó dszerrel olyan tragikus témá kró l tudott hitelesen és nagy alkotó i
merészséggel szó lni, mint a holokauszt és a diktatú ra vagy az elidegenedés és az ö ngyilkossá g.
1
Heroizmus: hősiesség
2
Pátosz: emelkedett ünnepélyesség
3
Banalitás: banális = közönséges, lapos, elcsépelt

1
Műfaji előképek
A szerző az egyperces novellá k megalkotá sá ban szá mos kisepikai mű fajt és rö vid szö vegtípust
felhaszná lt. Ezek legő sibb rétege a fabula4 (példá ul a Ná szutasok a légypapíron című
novellá ban) és a bibliai eredetű parabola (példázat) mű faja tö bbek kö zö tt a Gondolatok a
pincében című egypercesben. Népmesei szö vegformá kat aktualizá lnak a Fiaink és a Végzet című
alkotá sok. A ballada mű faji jellemző i a Ballada a kö ltészet hatalmá ró l kihagyá sos szerkezetében
jelennek meg. A 19. szá zad végére jellemző anekdota5 hagyomá nyai élnek tová bb tö bbek kö zö tt
A Sá tá n Fü redenben. A 20. szá zadi vá rosi folkló r jellegzetes mű fajá nak, a viccnek a szerkezetét
kö veti példá ul a Hogylétemrő l című írá s.
Az egypercesek jellegzetes csoportjá t alkotjá k a való s vagy fiktív dokumentarista szö vegek. Az
elő bbieket „talált szövegek”6-nek hívjuk, ezek irodalmi kontextusba helyezve tö bbletjelentésre
tesznek szert. Idesorolható példá ul: a Mi mindent kell tudni, mely egy kö zlekedési jegy ismertető
szö vege, vagy a Kivégzési szabályzat. Fiktív dokumentumok tö bbek kö zö tt a Hír vagy a
Tudnivaló k, kö zlekedési korlá tozá sok… című alkotá sok, melyek a hétkö znapi életbő l ismert
hivatalos szö vegtípusok formá já t ö ltik.

Jellemző témák
Az egyperces novellá kra a formai sokszínű ség mellett a témák nagyfokú változatossága is
jellemző . Jellegzetes tematikus csoportot alkotnak a világháborúról és a vészkorszakról szóló
írások, tö bbek kö zö tt a Tanuljunk idegen nyelveket, Az otthon és a legkö zismertebb In
memoriam dr. K. H. G. Ez utó bbi novella szinte megbotrá nkoztató szerző i bá torsá ggal a viccre
jellemző szö vegszerkezetet felhaszná lva – rö vid, pá rbeszédes forma, fokozá s, meglepő csattanó
– beszéli el egy munkaszolgá latos vagy koncentrá ció s tá borban szenvedő rab kivégzését. A mű
nemcsak a formá t és a tartalmat á llítja szembe egymá ssal, hanem a mű velt címszereplő t és
német ő rt is, aki sajá t nemzetének legalapvető bb szerző ivel sincs tisztá ban. Dr. K. H. G. azonban
nemcsak az abszurd véletlenszerű séggel legyilkolt mű velt euró pai tipikus alakja, hanem a
helyzetet rosszul felmérő , a brutá lis való sá gban tá jékozó dni képtelen értelmiségié is.
Az egyperces novellá k má sik jellemző csoportja a magyar szocializmus társadalmának állít
görbe tükröt. A sok idetartozó szö veg kö zö tt (például: Mi ez? Mi ez?, Tudnivaló k, kö zlekedési
korlá tozá sok…, Kö zvélemény-kutatá s) megemlítendő az Egy magyar író dediká ció i, mely egy író
életét és a magyar tá rsadalom egy-egy jellemző alakjá nak sorsá t vá zolja fel fiktív
kö nyvdedikáció k formá já ban a Horthy-korszaktó l az 1960-as évekig. A minden politikai érá t
kiszolgá ló életpá lyá t ironikus mó don az író ö zvegyének sorai zá rjá k, melyekben elhunyt férje
„meg nem alkuvó jellemét és ebbő l fakadó keserű ü ldö ztetéseit” fogalmazza meg. A novella a
minden rendszerhez alkalmazkodó , opportunista7 értelmiség karikatú rá ja.

4
Fabula: tanítómese, főleg erkölcsi tanító célzatú állatmese
5
Anekdota: közismert személyt megjelenítő, rövid, tanulsággal/ csattanóval végződő történet
6
Talált szöveg: valós, dokumentumértékű szöveg, mely többletjelentését irodalmi kontextusba helyezve nyeri el
7
Opportunista: megalkuvó, a mindenkori helyzethez elvtelenül alkalmazkodó