https://vmek.oszk.hu/00400/00438/00438.

htm
Thomas Mann: Mario és a varázsló (1930)
Thomas Mann (1875–1955) jó mó dú kereskedő csalá dban szü letett: szü lő vá rosa, az északnémet
Lü beck vilá ga, a Hanza-vá rosok kultú rá ja, csalá djá nak polgá ri mű veltsége nagy hatá ssal volt
munká ssá gá ra (bá tyja, Heinrich késő bb szintén jelentő s író lett). Má r gyermekkorá tó l az író i
pá lyá ra készü lt, így amint nagykorú vá vá lt, megszakította tanulmá nyait, és az írá snak szentelte
életét.
A Buddenbrook ház című csalá dregénye 1901-ben jelent meg, és bá r nem aratott azonnali
sikert, mégis a korszak meghatá rozó mű vei kö zé tartozik (1929-ben a hivatalos indoklá s szerint
ezért a regényéért kapta meg a Nobel-díjat). Ez a mű hívta elő Mann mű vészetének egyik
legjellemző bb sajá tossá gá t is: mivel az olvasó k konkrét személyekkel, lü becki polgá rokkal
azonosítottá k a szereplő ket, és mai szó val bulvá rszenzá ció t csiná ltak a regénybő l, az író mintegy
védekezésképpen maga is á llá st foglalt sajá t mű vével kapcsolatban. Esszéíró i munká ssá ga ettő l
kezdve élete végéig szorosan ö sszefü ggö tt regényíró i pá lyá já val – az elbeszélő mű veiben
felmerü lő problémá kat esszéiben igyekezett tisztá zni, késő bb pedig széppró zá ja is az
esszéregény mű faja felé mozdult el.
Jó l példá zza ezt a folyamatot Mann pá lyá já nak egyik csú csteljesítménye, A varázshegy (1924). A
regényben az ifjú Hans Castorp fejlő déstö rténetének lehetü nk tanú i: nevelő dése egy hegyi
szanató riumban tö rténik, ahol betegtá rsaival a kor legfontosabb szellemi problémá it ö sszegző
beszélgetéseket folytat. Mann azonban ironikusan idézi meg a fejlő désregény 1 hagyomá nyá t: az
első vilá ghá ború megszakítja a nevelő dést, és megkérdő jelezi annak értelmét.
Bá r Thomas Mann mű vészi és kö zéleti tekintélye Euró pa-szerte folyamatosan nö vekedett, a
hú szas-harmincas évek forduló já tó l a nemzetiszocialistá k elő retö résével egyre tö bb tá madá s
érte Németorszá gban, ezért 1933-ban, Hitler hatalomra jutá sá nak évében az emigrá ció t
vá lasztotta: Svá jcba kö ltö zö tt. Legnagyobb író i vá llalkozá sa a manni vilá gkép ö sszefoglalá sá nak
tekinthető , enciklopédikus igényű József és testvérei (1933–1943), amely az ó szö vetségi Jó zsef-
tö rténet ú jrakö ltése. A mű kéziratá t lá nya mentette ki a csalá d ható sá gi zá r alá kerü lt otthoná bó l.
Ezekben az években az író egyre inká bb a klasszikus euró pai értékek, a humanizmus jelképes
alakjá vá vá lt, bá r személye és nyilatkozatai – kü lö nö sen a há ború utá n – erő sen megosztottá k a
kö zvéleményt. Thomas Mannt 1955-ben érte a halá l. Személyiségérő l á rnyalt képet adó
napló jegyzeteit szü letése szá zadik évforduló já n ismerhette meg a kö zö nség.

Thomas Mann Magyarországon

Thomas Mann hétszer já rt Budapesten. Az 1937-es lá togatá sakor má r emigrá ció ban élő (akkorra má r
Nobel-díjas) író a Szép Szó szervezésében, a Magyar Színhá zban tartott felolvasá st A Szép Szó
szerkesztő jeként az alkalomra verset író József Attila a rendő rség tiltá sa miatt nem olvashatta fel
kö lteményét. A kö lteményt azonban Thomas Mann így is megismerhette, mert a felolvasá st
megelő ző en a bá ró Hatvany Lajosná l idő ző író t felkereste Jó zsef Attila, és Hatvany rö gtö nö zve
lefordította Mann szá má ra a kö szö ntő ó dá t. Thomas Mann 1937-es budapesti vizitje kapcsá n
manapsá g ez a vers, a Thomas Mann üdvözlése él leginká bb emlékezetü nkben, ennek zá ró sora vá lt a
magyar irodalom egyik legtö bbet idézett verssorá vá .
„Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen / néz téged, mert örül, hogy lát ma itt / fehérek közt egy
európait.”

1
Fejlődésregény (Bildungsroman): cselekménye olyan események sorából épül fel, amelyek a rendszerint fiatal
főhős szellemi fejlődésében, egyéniségük kialakulásában lényeges szerepet játszanak.
1
Mario és a varázsló
Az elbeszélés cselekményét való s élmények ihlették: egy tengerparti nyaralá s sorá n az író
meglá togatja egy hipnotiző r elő adá sá t – a tö rténet ezt az esemény idézi fö l. Cipolla, a „vará zsló ”
tudomá nya abban á ll, hogy bá rkire rá kényszeríti akaratá t – hatá svadá sz mű sorá nak néző it
megalá zó helyzetekbe hozza. Amikor azonban az elő adá s csú cspontjaként Marió t, a fiatal pincért
legmélyebb érzelmeiben, szerelmében teszi nevetségessé, a fiú pisztolyt rá nt, és lelö vi a
hipnotiző rt.
Az elbeszélés súlyos történelmi helyzetben, 1930-ban jelent meg, s ez dö ntő mó don
befolyá solta értelmezését. Mario és Cipolla tö rténete a fasiszta Olaszorszá g díszletei kö zt
já tszó dik, és az ideoló gia szó lama is bő séges szerephez jut benne (gondoljunk csak a kislá ny
á rtatlan meztelenkedésére, amiért „a nemzet méltó sá ga elleni kihá gá sra” hivatkozva szabnak ki
bírsá got, vagy Cipolla karikírozott hazafiassá gá ra). A novella ugyanakkor tá gabb értelmezést is
megenged – a diktatú ra vagy tá gabban a hatalom természetérő l szó ló példá zatként is olvasható .
Cipolla és Mario alakjá ban a kö nyö rtelen diktá tor és a sajá t értékeihez, méltó sá gá hoz
ragaszkodó ember feszü l egymá snak.
Az elbeszélő apró lékos kö rnyezetrajzban mutatja be az ideoló gia nyelve á ltal uralt vilá got – ez a
kö rnyezet teremti ugyanis meg a démonikus „vará zsló ” mű kö désének elő feltételét. A
terjedelmes felvezetés egyben feszü ltségkeltő eszkö z is; a feszü ltség pedig az alcímtő l (tragikus
ú ti élmény) a végletesen sű rített zá rlatig a késleltetés és az elő reutalá sok á ltal folyamatosan
fokozó dik.
A nagyjelenet, Cipolla hipnotiző rattrakció ja sokrétegű allegorikus2 eseménysorként, a
hatalom lélektanának drámai megjelenítéseként, míg a hipnotizá ltak és a kö zö nség reakció i
a hatalomhoz való viszony lehetséges magatartá smintá iként olvasható k. A „vará zsló ” ö rdö gi
tehetségével megbaboná zza áldozatait – akik nem tudnak ellená llni a hatalmá nak –, megfosztja
ő ket a dö ntés szabadsá gá tó l és felelő sségétő l. A kö zö nség kö zö mbö s tagjai pedig felszínes
mó don á rtatlan já téknak vélik má sok megalá zá sá t.
A mű zá rlata, Mario kétségbeesett tette a hatalom hatá rá t az emberi méltó sá gban jelö li meg. Az
elbeszélést olvashatjuk erkö lcsi példá zatként, amely cselekvésre, a hatalommal való
szembeszegü lésre buzdít. Mario tö rténete arra hívja fel a figyelmet, hogy az ellená llhatatlannak
tű nő hatalomnak is vannak hatá rai, hiszen csak az embereken mú lik, hogy passzív résztvevő ként
viselkednek-e, vagy sem. A végkifejlet tragikuma így tulajdonképpen fö lszabadító vá avatja a
befejezést.

Fogalmak
Családregény: regénytípus, amely egy csalá d tö bb nemzedékének életét ábrá zolja; 20. szá zadi
fénykorá nak há tterében a polgá rsá g hanyatlá studata á ll.
Esszéregény: regénytípus, amelynek szerkezeti meghatá rozó ja az esszéisztikus, vagyis értekező
jellegű narrá ció .
Humanizmus: a fogalom 20. szá zadi értelme arra az erkö lcsi magatartá sra utal, mely az egyén
szabadsá gá t és méltó sá gá t, a jog, az igazsá g és a demokrá cia értékeit hangsú lyozza.
Beavatástörténet: olyan elbeszélés, amelyben a szereplő valamely fontos tudá s, tapasztalá s birtoká ba
jut; a beavatá s élménye hatá ssal lehet a mű fajra, az elbeszélés szerkezetére is.

2
Allegória: a metafora kiterjesztése, olyan szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek
vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést. Az allegória lehet rövid, vagy
végigvonulhat egy mű egy részén vagy akár a teljes egészén is.
2