Mikszáth a 19.

századi romantikából a realizmusba való átvezetés kiterjesztője, irodalomunk

egyik legnagyobb és legolvasottabb alakja. Nagyban előmozdította irodalmunk fejlődését,
elsősorban kisebb terjedelmű alkotásaival, mint az elbeszélések vagy kisregények. Gyerekkori
hátteréből kifolyólag műveiben megjelenik a nép és a parasztvilág iránti rajongás.
Regényeiben általában fontos az erkölcsös paraszthős jelenléte mint a kövben is:…/ Erről
szóló palócregény a … is.

Tárgyalás: Téma (1 mondatban) Szerkezet: Először megkeresem a fordulópontot aztán a

csattanót. (ált.hosszú bev. [pár szókapcs], bonyodalom (ami után változás van) kibont (a
bonyodalom előbbi kibontása). Tetőpont (feszültség az egekben) Megoldás (néha
indoklással). Mondanivaló.
Jellemzés: (az elején azt is le lehet írni mit csinál az elején) Mikszáthnál mindig van
jellemfejlődés ált. a hőst új oldaláról ismerjük meg.
A hőshöz kapcsolódik a mondanivaló. Fontosabb a lélektani jellemzés néha a külsőt nem is
tudjuk meg. Idézet a műből, a karakterek ált egyszerű naiv emberek.

Stílus: sémák: Ált élőbeszédhez közelít, Mikszáth többször kiszól a történetből néha
(nép)balladai jellemzők, népies kifejezések, a történet hitelességét igazolják. A természet
beleszól a történetbe vagy előrevetíti azt. Balladai népkör népmesei ábrázolás (pl túlzások,
igazság győz)

Mondanivaló: Külső és belső szembenállása új értelem mit tanult.

Bef: Mondanivalóhoz kapcsolódik, mit jelent számomra, + Mikszáth összegzés vagy idézet
róla.

Nép iránti rajongás, naiv magányos figurák. Táj él cselekszik néha az igazságszolgáltatást is
segíti. Nem érzékeltet igazi osztályellentétet, saját parasztnyelvezet. A főhős másik oldala a
mondanivaló is lehet.