(műnemek, műfajok)

A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE

Műnem: Olyan irodalmi kategória, melybe

különféle szempontok szerint csoportosítjuk az
irodalmi műveket.

Műfaj: A műnemeken belüli kisebb kategória.

 LÍRA
- a műnem az ókorban alakult ki Kr. e. a VII-VI.
század környékén
- először a görögöknél, majd a rómaiak körében is
elterjedt

-lüra szóból származik;

- jelentése: lant, pengetős hangszer
(zenekísérettel adták elő)

- témája: az egyén, az én világa; a lírai

én reakciója a valóságra
- jellemzői: érzelmekkel átfűtött,
élményszerű, többértelmű, tömör,
szemléletesség
 Dal
A mindennapi élet eseményeihez
kapcsolódó, egyszerű érzelmeket
kifejező, egységes hangulatú,
többnyire kis terjedelmű
költemény.
Az érzelmeket közvetlenül
adja elő, tehát legtöbbször
hiányzik belőle az elmélkedő,
elbeszélő vagy dramatikus
elem.

Története összefonódott a
dallammal: ezeket a verseket
eredetileg, a régi időkben énekelték.

Radnóti Miklós: Éjszaka

Érzelmekről szól - költői képekkel
mutatja be az érzelmeket.
Kisebb terjedelmű, 8 soros költemény.
Szerelmi dal
Radnóti Miklós: Bájoló

A természeti kép (a vihar készülődése-barackvirág

szirmai) és a lírai én érzelmei állnak párhuzamban. A
rövid sorok a szerelem sodró lendületét érzékeltetik.
Főbb jellemzői: ismétlődés, ellentét, refrén,
virág- és színszimbolika, természeti kép stb.
 JUHÁSZ GYULA: TISZAI CSÖND

A vers impresszionista stílusú.

A Tiszai csönd olyan, mint egy festmény. Igazából nem
történik benne semmi, a látvány és a hangulat a fontos.
 Zsoltár
Verses imádság, himnusz. Eredetileg az Ószövetségben található 150
vallásos ének gyűjteménye. A zsoltárok legfőbb témája az istenhez
fűződő viszony.
Ady Endre: Föl-földobott kő
A zsoltárokban szóltak úgy Istenhez, ahogy Ady ebben a versben a
hazához:

„Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes
gondban”
Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

A szegény kisgyermek panaszai (1910) versciklus darabja

Mint aki a sínek közé esett

Ez a vers egy AJÁNLÓ ( bevezető, megfogalmazza, hogy
miért írta ezeket a verseket ). Halálról van benne szó
(felnőttként írja ezeket a verseket).

A szabadkai gyermekéveket idézi meg felnőttként A

versekben a gyermek Kosztolányi látásmódja keveredik a
felnőtt látásmóddal. A verseknek nincsen címe, lazán egy
versfüzérré vannak összefűzve valamilyen gondolati –
tartalmi hasonlóság alapján.
EPIKA
- a görög epikosz szóból származik; jelentése: elbeszélni,
elmondani
- kialakulása: Kr. e. VIII-VII. sz.; Homérosz ideje

- a mű ábrázolja: a történést, a cselekvést, a hős fejlődését,

vívódásait, a konfliktusok alakulását, a közeget, amelyben az
esemény játszódik
- a szereplők sokoldalúan jellemzettek
 Az epikus műfajok csoportosítása:

1. Eredet szerint:
a) népköltészeti alkotás (pl.
mese, monda)
b) műköltészeti alkotás (pl. 2. Ritmikai forma szerint:
műmese, műmonda) a) verses epika (pl. elbeszélő
költemény, eposz)
b) próza epika (pl. mese,
mítosz, regény
3. Terjedelem szerint:
a) nagyepikai alkotás: nagyobb
terjedelmű, több szálon futó
cselekmény; sokoldalúan jellemzett
szereplők. Műfajai: regény, eposz.)
b) kisepikai alkotás: rövidebb
terjedelmű, egy szálon futó cselekmény,
kevés szereplő. Műfajai: novella, mítosz.
 Novella
A novella rövid terjedelmű
prózai mű. Kerüli a részletező
mellékszálakat, egyenletes
tömörséggel halad a csúcspont
felé, és ezt elérve meglepő
fordulattal, csattanóval zár.

Apa-fiú kapcsolat fontosságára

kerestük a választ két
novellában is.

Németh István: Színötös

Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat

Mándy Iván A légyvadász NOVELLA
• elsődleges jelentés: a vadászás, mint lételem fogalma,
• másodlagos jelentése: a halott testvérrel folytatott
képzeletbeli párbeszéd -filozofikus gondolatok -
hiány, várakozás, úton levés motívuma

Nagy Lajos A légy

A karcolat (vagy rajz) a 19. században a napi sajtó jellemző
műfaja (mint például ma a riport). Ironikus szemléletű, kritizáló
célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj.
A légy tulajdonságaiban emberi vonásokra ismerünk rá.
Szójátékok, szólások, közmondások teszik a szöveget sokszor
humorossá, ironikussá, néhol gúnyossá.
KARCOLAT
 Népmonda

Csörsz és Délibáb
Helyi vagy természeti monda.

Valós és kitalált elemeket is tartalmaz.

KÖZLÉSMÓDOK: elbeszélő, leíró közlésmód,

párbeszéd, monológ.

A fiatalok szerelme beteljesületlen, Délibáb

királylány neve is utal erre. Csörsz meghal, az
árok ásását nem fejezik be. Délibáb boldogtalan.
 Ifjúsági regények
Gion Nándor: A kárókatonák még
nem jöttek vissza
Megható történet a barátságról és a
természet szeretetéről. Részletes
leírást kapunk a környezetről,
megismerjük az élővilágot, a
párbeszédekből a szereplők
tulajdonságai is kirajzolódnak.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Cselekménye az író képzeletében
született. Szereplőit diáktársairól
mintázta.
A regényben megjelenő
helyszínek valóságosak.

- nagy terjedelem
- sok szereplő
- több szálon futó cselekmény
 DRÁMA

- színpadra szánt, történetet előadó mű,

- cselekményét párbeszédes formában jeleníti meg
- a cselekmény, a tér és az idő hármas egysége jelenik meg
 A dráma műnemébe tartozó legfontosabb műfajok

1. Tragédia: Az elnevezés a
görög tragódia „kecskeének”
szóból származik. Olyan
drámai mű, melynek
cselekménye tragikus
végkimenetelű. Formailag az
ókori görög tragédia adja a
mintát. Pl.: Antigoné.
2. Komédia: A görög „kommosz”
gúnydal szóból származik az
elnevezés. A műfaj meghatározó
esztétikai minősége a komikum. Pl:
Szentivánéji álom.

3. Tragikomédia: Mai értelemben a tragédia

és a komédia tulajdonságait egyesítő drámai
műfaj, amelyben a hős szubjektív tragédiája
komédiának hat és nem zárul katasztrófával.
Pl.: Tóték.
 Beszédes István: Rozsdaszín

A librettó (olaszul „könyvecske”)

a zenés művek (például opera)
szövegkönyvét jelenti.

10 jelenetből áll, 18 szereplős színdarab.

 Átmeneti műfajok
(EPIKAI, LÍRAI, DRÁMAI ELEMEKET IS TARTALMAZNAK)

Ballada:
- mindhárom műnem jellemzői ötvöződnek
benne
- olyan verses formájú, rövid epikus mű,
amely többnyire egy-egy tragikus eseményt ír
le lírai színezettel.
- előadásmódja: tömör, szaggatott,
párbeszédes.
vannak nehezen érthető részek, hiányos
szálak (balladai homály)
 Arany János: A walesi bárdok
(történelmi ballada)

A költő Edward király személyébe rejti el

Ferenc Józsefet.
A 31 versszakot a háromszor visszatérő versszak
tagolja három részre.

Sorsfordulókat mutat be
- a bárdok halála
-a király megőrülése

Drámai közlésformák - párbeszédek

- király és walesi főúr
- király és bárdok
-király és lordmajor
ARANY JÁNOS: MÁTYÁS ANYJA – ROMÁNCOS
BALLADA
A 14 éves Mátyás 10 hónapig fogoly Prágában. A holló segíti anya és
fia levelezését.
Hiányzik a tragikus befejezés. A fiú él, válaszát elhozta a holló.
Az anya boldogságában áldást mond.
 Elbeszélő költemény:
Olyan költői mű, amely eseményt beszél el versben.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

▪ Főhőse jellegzetes népies

figura, a történet szövése
népmesei.
▪ Vándormotívum: olyan
cselekmény, téma, amely
több nép irodalmában is
előfordul (a történet ismert
olasz, francia, spanyol, grúz
és török változatban is).
 Elbeszélő költemény:

Arany János: Toldi

12 énekből áll

Epizódok: farkaskaland, bikakaland

Próbatételeket kell kiállnia, ezzel

bebizonyítja, hogy érdemes a
vitézségre.

A népmesei és a valós elemek

keverednek a műben.

Ahogy az epikus művekben, a

Toldit is fel lehet bontani az öt
szerkezeti egységre.
 Összefoglalás:

https://zanza.tv/irodalom/osszegzesek/munemek-es-mufajok
Köszönöm a
figyelmet!