CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

(1773-1805)
A magyar felvilágosodás () legnagyobb költője.

Élete:
- Debrecenben született, itt tanult és itt is halt meg.
- református
- apja: borbély + seborvos  vagyonos; de: apja korán meghalt  fiatalon megtapasztalta Csokonai a
szegénységet
- 1780-1795: Debreceni Ref. Kollégium (elemi iskola+gimnázium+főiskola)
- nagyon tehetséges diák (pl.: olvasás, nyelvek:8 nyelv)
ragadványneve: Cimbalom  metaforikusan: sok színű egyéniség, sok mindenhez van tehetsége
- 16 évesen önképzőkört szervez diáktársai körében
- főiskolásként tanárai megbízzák egy alsóbb osztály tanításával  ún.: poétai osztály (költői)
- teológiát is tanul
- de! 1795-ben törés az életében: kicsapják a kollégiumból (okok: a legációs pénzt elverte, cigizés, ivás a
diákokkal, gúnydalok, it. ellógása stb.)  lelkileg nagyon megviselte, kettétörte életpályáját !!!
- 1796-tól: 4 évig élete folyamatos vándorlás, útkeresés  többnyire kudarc a vége.
E vándorlás néhány állomása:
1.) Pozsony: itt ülésezik az ogy. (=diéta):
- itt támogatókat, mecénásokat (támogatókat) próbál szerezni
- egyszemélyes verses hetilapot indít: Diétai Magyar Múzsa  csőd
2.) Komárom
- Vajda Julianna (gazdag kereskedő lánya)  Lilla
- 9 hónapig: boldog szerelem
- de: Csokonai távollétében (pénzkeresés) Juliannát férjhez adják =>
2. nagy csapás Cs. életében
3.) Csurgó (Somogy megye)
- helyettes tanár az itteni gimn.-ban (9 diák 1 tanár) kb. egy évig
- termékeny időszak, több művét itt írta, némelyiket (pl. egy vígjátékot) előadatta diákjaival
Élete utolsó 4-5 évét Debrecenben tölti betegen, nélkülözve. Magány, tüdőbaj.
Halála: Nagyváradon egy temetésen megfázott  tüdőgyulladás
Debrecenben orvos barátja, Sándorffy József ápolta, de hiába…

Irodalomi munkássága:
 Rendkívül sokszínű költő volt: több stílusirányzatban, műfajba és hangnemben alkotott.
Stílusirányzatok műveiben:
o klasszicizmus
o szentimentalizmus
o rokokó
o [népies stílus- nem stílusirányzat]
Műfajok:
o lírai műfajok, pl.: óda, elégia, dal
o dráma műfaj pl.: vígjáték
o epikus műfajok, pl.: eposz, vígeposz
Hangnemek, amelyek jellemzők műveire pl.:
o filozofikus
o elégikus (= szomorú, lemondó)
o pajzán (játékosan erotikus)
o diákos stb.
 Csokonai kétféle költőtípusba is sorolható. Egyszerre volt:
a) poeta notus (=született költő): őstehetség, ösztönös zseni
b) poeta doctus (=tanult költő): aki főleg iskolában megtanulta a versírás minden csínját-bínját

1
Csokonai a Debr. Ref. Koll.-ban megtanulta a versírás mikéntjét:
Akkoriban 2 versírási gyakorlatot tanultak a diákok:
a) pictura (’kép’): egy természeti jelenség (pl. évszak, táj) vagy egy embertípus jellemzése, leírása
b) sententia (’bölcs mondás’): egy híres író, költő, gondolkodó valamely bölcs gondolatának,
mondásának részletező kifejtése
 Csokonai e 2 versírási gyakorlatot saját verseiben is alkalmazta

I. A felvilágosodás eszméinek és stílusirányzatának hatása

Az estve
= est, alkony (a nappal és az éjszaka közti napnak)
A vers 2 nagy szerkezeti egysége:
1.) az első 2.vsz.:
- az estve, a természet jellemzése, leírása  pictura
- idilli, harmonikus, szép
- vigaszt jelent a költő számára
- szentimentalista stílusjegyek + némi klasszicista vonás (pl. mitológiai utalások: napszekér, gráciák,
zefírek [=egyhe/lágy szellők])

2.) 3. vsz.-tól: az emberi társadalom jellemzése:

- romlottság, erkölcsi züllés
- utalások Rousseau gondolataira
(pl.: a magántulajdon megjelenése oka minden bajnak, az ember eredendően jó, csak a civilizáció teszi
rosszá)
- ez a szakasz a bölcselkedő rész: sententia
E 2 nagy egység tartalmilag és hangulatilag ellentétes.
A vers vége:
Csokonai számára az egyetlen menedék: a természet.
Itt, a társadalomtól távol tudja csak megőrizni igaz emberséget.

II. A rokokó hatása

A rokokó: stílusirányzat a 18. sz.-ban
- a francia királyi udvarból indult ki, elsősorban a díszítőművészetben jelentkezett.
- a nevét is egy kedvelt díszítőelemről kapta: rocaille= kagyló
- jellemzői (a képzőművészetben, ill. az irod.-ban):
 báj, kecsesség, könnyedség, játékosság, miniatűr formák
 zeneiség, változatos ritmika, csilingelő rímek
- kedvelt témák: a szerelem, a finom erotika, a boldogság
 a szerelemistenek szerepeltetése (Aphrodité, Erósz)
- + Csokonainál: virágmetaforák (pl.: rózsa, tulipán)

Tartózkodói kérelem
- eredet cím: Egy tulipánthoz ( virágmetafora)
- az alapmetafora, amelyre épül a vers: a szerelem ~ tűz
 lobog, éget, elemészt
Ennek enyhítője lehet: a lány csókja, … (szavai?)
A „kérelem”: Csókolj! Szeress! Légy az enyém!
Verselése: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes  SZIMULTÁN (bimetrikus verselés)
  e vers uralkodó verslába:    
kétütemű 8-as (felező 8-as) A hatalmas szerelemnek A hatalmas szerelemnek ionicus a minore
kétütemű 7-es megemésztő tüze bánt megemésztő tüze bánt (ásd még: Anakreón Töredék a
halálról)
2
A rokokó stílus hatását tükrözi Csokonai egyik versciklusa (néhány egység, kötetnél kisebb) is,
amelynek címe: Anakreón dalok
 e versek az ókori görög költő, Anakreón stílusát, témáit követik
 bor, szerelem, pillanatnyi boldogság,  politika
 műfaj: dal
 verselése: mindegyik vers versformája: anakreóni sor  megegyezik: negyedfeles jambus (3 és fél jambus)
 ilyen vers:    

A boldogság
- szerelmi együttlét (randi, piknik), ennek kellékei:
lugas, bor, eper, rózsa, Anakreón versei (mint Danténál vagy Werthernél), kosárka

- a pillanatnyi boldogságra utal: „itt”, „most”

- az utolsó sor értelme: én (Cs.V.M.) vagyok a legboldogabb a világon
- verselés: Most jázminos lugasban anakreóni sor

III. A népiesség Csokonai költészetében

- Cs. maga is gyűjtött népdalokat  ezek hatottak a költészetére
- A népiesség jelentkezhet:
- témában pl. népi élet, jellegzetes népi figurák stb.
- nyelvhasználatában: népies szavak, tájszavak
- verselésben: népdalszerű forma (ütemhangsúlyos verselés, pl.: felező 8-as)
- Versek:
 Szegény Zsuzsi, a táborozáskor
 Szerelemdal a csikósbőrös kulacshoz

Szegény Zsuzsi, a táborozáskor

- Az eseményeket, érzéseket E/1. személyben Zsuzsi meséli el
 a vers műfaja: népies helyzetdal (a költő vkinek a bőrébe bújva, vkinek a helyzetét átérezve
nyilatkozik meg a versben) lírai én
- A történet nagyon egyszerű: Jancsit elviszik katonának, ezért el kell válniuk egymástól:
Zsuzsi megsiratja és búcsút vesz tőle.
- A népiesség jegyei e versben:
 a téma: falusi fiatalembert elvisznek katonának
 szóhasználat pl.: gerlice, pálinka, csákó, viola
 népválasztás: Zsuzsi, Jancsi
 verselés: ütemhangsúlyos, felező 8-as

Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

- a bordal hagyományait követi: a bort dicséri, magasztalja, felsorolja jótékony hatásait  nélküle
mit sem ér az élet!
- humoros hangvétel  nem szabad a szöveget komolyan venni
- bizarr elemeket is tartalmaz: a kulacshoz úgy viszonyul, mint egy nőhöz, szeretne kis kulacsokat
tőle…
- ~ Magna Cum Laude: Pálinka dal
IV. A szentimentalizmus Csokonai költészetében
Kialakulásának okai:
 szerelmi csalódás, Lilla elvesztése
 kirúgják a Debreceni Ref. Koll.-ból
 költői pályájának kudarcai
3
  betegsége (tüdőbaj)
 nélkülözés, nyomor
 reménytelenség, kilátástalanság
 csalódás az emberekben, a barátokban Mivel ezek Rousseau-ra is jellemzőek
 magány, kitaszítottság érzése voltak + művei hatottak Cs.-ra ezt a hatást
 menekülés a természet magányába rousseau-i szentimentalizmusnak
nevezzük

Jellemző műfajok: elégia + óda  elégiko-óda

Versek pl.: A Reményhez
mindhárom egy-egy megszemélyesített
A Magánossághoz
fogalomhoz szól (nagybetű)
A tihanyi Ekhóhoz (visszhang)

A Reményhez
- a cím: egy elvont fogalmat személyesít meg, úgy beszél hozzá, mintha élő lenne
- a költő kérése: hagyja őt el a Remény
- ennek oka: már annyiszor csalódott benne, a Remény csak hitegette őt
Szerkezet:
1.vsz.: definiálja a Reményt: milyen tulajdonságai vannak
- istenségnek tűnik, de hűtlen, becsap
- tűnékeny: hol van, hol nincs, könnyen elhagy
- a boldogtalan ember termeti meg magának és túlságosan bízik benne
- „sima száddal” „kecsegtet” = szép szavakkal hazudik, hiteget

 Cs. ellöki magától, mert már annyiszor csalódott benne!

2-3.vsz.: e 2 vsz. ellentétben áll egymással:

2.vsz. 3.vsz.
boldogság boldogtalanság
oka: Lilla szerelme oka: Lilla elvesztése
évszakszimbolika: tavasz tél
pl: „Csörgő patakokkal fáim éltetéd” „Forrásim, zöld fáim kiszáradtanak”
hangszimbolika: magas mgh.: 59 magas mgh.: 35
mély: mgh.: 33 mély: 57
múlt jelen
 idő. és értékszembesítő vers (ez nem műfaj, hanem verstípus!)

4.vsz.: Csokonai leszámol minden reménnyel  meg akar halni

- búcsút vesz a számára fontos dolgoktól, amelyek éltették őt:
- költészet
- vágyak, álmok
- szerelem, ihlető nők.

A Magánossághoz
= magány
- elvont fogalmat személyesít meg  hozzá beszél, istenasszonynak nevezni
- Kisasszondon írta, egy pártfogója vendégül látta kastélyában
- Cs. számára a magányosság pozitív! (pl.: „áldott”-nak nevezi)
Milyen jótékony hatásai vannak a magánynak?
4
 - a bánatos ember utolsó mentsvára
- ihletforrás a bölcsek, költők számára
- megnyugtatja a fáradt lelkeket

7.vsz.: végén érdekesség: Cs. szerint a magány úgy megihleti a költőket, hogy azok a semmiből is képesek
újat teremteni (ez a romantika felfogása szemben a klasszicizmussal)

Az utolsó pár vsz.-ban megváltozik a magány jelentése: a halált fogja jelenteni, amely szintén pozitív Cs.
számára: várja, hívja ( halálvágy), békét jelent számára

A vers műfaja: elégiko-óda

A tihanyi Ekhóhoz
- egy elvont fogalmat személyesít meg: Ekhó = visszhang (az ókorban egy nimfa is, aki csak
ismételni tudott)
- A vers alaphelyzete: Cs. Balatonfüreden van, ott szomorkodik magányában
- megszólítja a visszhangot, és kéri, hogy visszhangozza bánatát
 erre utal az is, hogy minden versszak utolsó sora ismétlődik
visszhangként
- Csokonai bánatának oka: csalódás a barátokban, Lillában
- Megoldás: Cs. remete akar lenni (Tihany évszázadokon keresztül éltek
szerzetesek remeteként)
A vers végén haláláról ír: itt akar meghalni, magányban.
Talán egy szegény paraszt eltemeti, sírja egy fa alatt lesz.
De! pici remény a végén hátha az utókor elismeri majd Cs. nagyságát, s e fa szent lesz miatta!

V. A Dorottya c. vígeposz
- műfaja: vígeposz/eposzparódia  az eposz műfaját, annak sajátosságait parodizálja:
 „hős”: nevetséges, szánalmas, csúnya öregasszony
 „a hős” célja: nem vmi magasztos, a nép szempontjából fontos dolog, hanem: kisszerű,
szánalmas (férfiszerzés)
 az eposzi kellékeket kiforgatja, pl:
o az invokáció nem a múzsához szól, hanem a borhoz
o a seregszemle nem igazi harcos katonákat mutat be
o deus ex machina (isteni közbeavatkozás): ez a hagyományos módon zajlik (kivéve a
fánkot …):
 Erisz, a viszály istennője megszállja Dorottyát (Zrínyi eposza)
 Venusz + a Gráciák megszépítik az öregasszonyokat
 versforma: nem hexameter, hanem: ütemhangsúlyos verselés, azon belül: páros rímű felező 12-
es
- szerkezet: 4 könyv (=fejezet)  ezek napszakok szerint követik az eseményeket (1 nap alatt zajlik le)
- a cselekmény röviden:
A rövid farsangi időszak alatt a nők zúgolódnak, hogy nehéz párra találni, különösen az
öregasszonyok vannak kellemetlen helyzetekben, akiket a bálon még meg is szégyenítenek.
Bosszúból Dorottya vezetésével harcba szállnak a férfiak ellen. A viszályt végül az istenek
oldják föl, akik elrendezik a nők sorsát többek között az öregasszonyokat is megfiatalítják,
kiházasítják.
- Fontos tárgyak a műből:
 mártikula = anyakönyv  ezt akarják az öregasszonyok elégetni mint szégyenük bizonyítékát.
 kráfli = fánk  ebben széllja meg Erisz Dorottyát
5
- A mű előszavában Cs. ír az eredetiségről:
„jobban szeretek középszerű originál lenni, mint első rangú fordító”  ő eredeti műveket akar írni

Tartózkodó kérelem
A hatalmas szerelemnek
  Megemésztő tüze bánt.
Te lehetsz írja sebemnek,
Gyönyörű kis tulipánt!
 

Szemeid szép ragyogása

  Eleven hajnali tűz,
Ajakid harmatozása
Sok ezer gondot elűz.
 

Teljesítsd angyali szókkal,

  Szeretőd amire kért:
Ezer ambrózia csókkal
  Fizetek válaszodért.