Antikvitás

i.e.2. évezredtől 476-ig

ókor
antikvitás = ókori görög és római kultúra
istenek (többistenhit), mítoszok
trójai mondakör, thébai mondakör
rend, harmónia, arányosság „nemes egyszerűség és csendes nagyság”
emberközpontúság „Minden dolgok mértéke az ember.”
megismerésre és önmegismerésre törekvés
teljességre törekvés: test-lélek-szellem művelése, „ép testben ép lélek”
érték az ember, a művészet, a természet, az élet örömei

görög Homérosz eposzok Íliász, Odüsszeia

görög Szophoklész tragédiák Antigoné
 Középkor
476-1492
feudalizmus, kialakulnak Európa ma ismert népei
nem tisztelik az antik művészetet, számukra az „pogány”
nemzetek fölötti egységes európai latin nyelvű kultúra
a feudális államnak és a keresztény egyháznak is hierarchikus rendje van
szerzetesrendek, kódexek
A keresztény gondolkodás kizárólagos, középpontjában Isten és az ő világa áll.
(egyistenhit)
A földi élet mulandó és tökéletlen siralomvölgy, az Isten világa tökéletes, örök és végtelen.
Ciklikus az időszemlélet (minden ismétlődik, mint az évszakok rendje), fő időélmény a
változatlanság.
A jelképek fontosak, utalnak az isten világára.
Elkülönül az egyházi és a világi kultúra.
Világi kultúra: trubadúrlíra és vágánsköltészet Carmina Burana

Halotti beszéd és könyörgés prédikáció

Ómagyar Mária-siralom siralom (planctus)

Dante Alighieri Isteni színjáték emberiségköltemény itáliai

 Reneszánsz
14-16. század
a szójelentése: újjászületés
tiszteli és újjáéleszti az antik hagyományokat, az ókori művészeket követik, utánozzák
Itáliában bontakozik ki
a polgársághoz kötődik
tudományos felfedezések történnek (földrajz fizika, csillagászat)
megnő a művészet szerepe Leonardo da Vinci, Michelangelo
humanizmus: emberközpontú gondolkodásmód és az ókori műveket vizsgáló tudós
magatartás
a vallás szerepe csökken
előtérbe kerülnek az élet szépségei, a földi élet örömei
szépségre, harmóniára törekvés
megjelennek a mecénások, a művészetet pártoló megrendelők
az alkotóknak hírneve van
a kor emberideálja a polihisztor, a sokoldalúan művelt, tudományokban is jártas művész és
feltaláló
Fő téma az emberi egyéniség, a lélekre figyelés, az élet megélése.
A természettel összhangban élő embert ábrázolják.
A művek latin nyelven születnek, később anyanyelvű művek is vannak.
A művekben sok antik mitológiai utalás van.
Az irodalomnak nagy lendületet ad a könyvnyomtatás.
a 16. század a reformáció kora. Ez egy vallási mozgalom, célja a keresztény hit megújítása.
Megreformálták a vallás gyakorlását. Luther Márton, Kálvin János Fontos szerep jut a
Biblia, a Szentírás olvasásának. A bibliafordítások fejlesztik a nemzeti nyelveket. Károli
Gáspár, Káldi György

Janus Pannonius magyar költő 15. sz. Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról
Balassi Bálint magyar költő 16. sz. Egy katonaének, Borivóknak való, Adj már
csendességet…, Hogy Júliára talála

William Shakespeare angol drámaíró Romeo és Júlia tragédia, Hamlet, dán királyfi
tragédia, költő LXXV. (75.) szonett
 Barokk
17-18. század
A reformáció során az egységes európai katolikus egyház sok hívet veszített. A tridenti
zsinat (1545) a katolikus egyház tekintélyének visszaállítását, a hívek “visszatérítését” tűzte
ki célul. Ez a folyamat az ellenreformáció: ez jelentette a barokk művészet hátterét. A fő cél
a katolikus egyház hatalmának, gazdagságának kifejezése. Az ellenreformációt Loyolai
Szent Ignác és a jezsuita rend szervezi.
monumentális (nagy, hatalmas) alkotások
erős érzelmi hatások
hatásosság, meggyőzés, meghökkentés
bonyolult stílus (pl. hosszú körmondatok)
túldíszítettség, pompa
dinamizmus, mozgalmasság, nyugtalanság
emelkedett, ünnepélyes stílus (patetikusság)
vallásos témák (pl. mártírhalál, látomások)
embereszmény a hős, a mártír
fő eszköz az ellentétek alkalmazása (evilág-túlvilág, keresztény-pogány)

Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem eposz

 Rokokó
a rocaille (kagyló) szóból ’kagylódíszes stílus’
18. század
A barokkból kifejlődő stílusirányzat, de szemben áll a barokk hősi nagyságával és
emelkedettségével.
Könnyed, játékos öröm, bensőségesség, idill jellemzik.
A rokokó életérzés egyenlő az örömkultusszal.
A rokokó költészet témája az enyelgő, epekedő, boldog és viszonzottnak érzett szerelem.
Játékos szerelmi jelenetek vannak leíró versekben, idillekben.
A költők a jelenvaló pillanat tünékeny boldogságát dicsérik.
Könnyedség, báj, játékosság, ritmus- és rímjáték, elevenség jellemző.
A hangzás zenei
Bravúrosan kidolgozott miniatűr formák vannak.
Az érzékterületek bevonása a versbe. (hallás, látás, tapintás, ízek, illatok)
Motívumok: virágok, madárkák, bor, szerelem, mitológiai alakok: Hébe (az ifjúság
istennője), Flóra (a virágok istennője), gráciák (báj és szerelem istennői)
Anakreóni dalok: az ókori görög szerző nyomán a bor, a szerelem, a pillanatnyi boldogság
megéneklése.

Mikes Kelemen Törökországi levelek irodalmi levél, fiktív levél

Csokonai Vitéz Mihály A boldogság, Tartózkodó kérelem, A Reményhez
 Klasszicizmus
18. század (a felvilágosodás kora)
a racionalizmusra épül (az ész, értelem a fontos)
A művészet követendő példákra, előírásokra épül, a művészi szabadság a minimális.
a klasszikus (antik) kultúrát tisztelik, ezt tekintik példának
hűvös mértéktartás, szenvedélymentesség, tartózkodás az érzelmektől
zárt, szigorú formák, szabályok alapján születnek a műalkotások
cél a tanítás, nevelés, erkölcsi célzat
Az ókori görög és római művészetet tökéletesnek tartották és követni akarták. Az antik
műveket tudós módon tanulmányozni kell. A bennük rejlő „nemes egyszerűség és csendes
nagyság” újraalkotása a cél.
A racionalizmus szellemében az ész fegyelmező hatását akarták érvényesíteni a művészetben
is.
Előírásokat, szabályokat fogalmaztak meg, melyeket az alkotóknak be kellett tartaniuk:
A művészi alkotásoknak szépnek, de egyben hasznosnak is kell lennie. A gyönyörködtetés
mellett tanítani is kell az embereket, terjeszteni a felvilágosult gondolatokat.
A klasszicista dráma megköveteli a tér, idő és cselekmény egységét. (hármas egység)
Nem szabad keverni a különböző műnemeket, műfajokat, hangnemeket.
A stílus legyen világos, érthető.
A művek szerkezete legyen kiegyensúlyozott.
Kedvelt irodalmi műfajok az eposz, a tragédia, az óda, az epigramma. Szeretik a tanító célú
műfajokat: a nevelési regényt, tankölteményt, tanmesét.

Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I–II. óda, Osztályrészem elégiko-óda

francia Molière Tartuffe komédia, A fösvény

 Szentimentalizmus
18. század (a felvilágosodás kora)
Az empirizmusra épül (a tapasztalat a fontos)
Az érzelmek művészetét jelenti, az egyénben zajló lelki folyamatokat vizsgálja. A polgárság
életfelfogásával összhangban az érzelmek szabadságát hirdeti.
Az irodalmi művek témái: a szerelem, a vágyakozás, a magány, a halálvágy, a szépségével
vigasztaló természet, elfordulás az igazságtalan társadalomtól és a városok nyüzsgésétől.
A művek hangulata gyakran szomorú (melankolikus), lemondó (elégikus).
Kedveli azokat a művészi eszközöket, melyekkel érzelmeket lehet kifejezni és a szereplők
belső világát lehet bemutatni.
Fő műnem a líra, fő műfajok az elégia, a dal. Szeretik a vallomásos jellegű műfajokat: a
levél- és a naplóregényt.

Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez óda, elégia, dal

 Romantika
19. század
a szó jelentése ’regény’
a vezető műnem a líra és az epika
jellemző műfaj például a történelmi regény
elfordultak koruk társadalmától
a múlt felé fordulnak
az írói képzelet teremti meg a mű világát
a művészi szabadság fontos érték
sok a kevert műfaj és mindent a lírához közelít. (pl.: verses regény, drámai költemény)
idegen, egzotikus tájak érdeklik
szeretnek elszakadni a hétköznapi valóságtól, teret engednek a fantáziának, a képzeletnek
idilli világokat álmodnak meg
a népi kultúra érdekli
a szövegek stílusa ünnepélyes
a szövegek stílusában jelen van a zeneiség, festőiség
a művek szereplői különlegesek, nem hétköznapiak
a művek szereplői egyoldalúan csak jók vagy csak gonoszak

Petőfi Sándor Az apostol elbeszélő költemény, verses regény

Arany János Toldi, Toldi estéje elbeszélő költemény, Ágnes asszony ballada, V. László
ballada, Vörös Rébék ballada
Jókai Mór Az arany ember regény
Kölcsey Ferenc Himnusz himnusz
Vörösmarty Mihály Szózat szózat, óda
Vörösmarty Mihály A merengőhöz szerelmes vers
Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban gondolati költemény
Petőfi Sándor A természet vadvirága ars poetica
Petőfi Sándor A bánat? egy nagy oceán epigramma
Petőfi Sándor A négyökrös szekér dal
Petőfi Sándor A XIX. század költői ars poetica
Arany János Letészem a lantot elégiko-óda, idő- és értékszembesítő vers
Arany János Epilogus létösszegző vers
Arany János Mindvégig ars poetica
Katona József Bánk bán történelmi dráma, konfliktusos dráma
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde színjáték, drámai költemény, kétszintes dráma
Madách Imre Az ember tragédiája emberiségköltemény, lírai dráma, kétszintes
dráma

orosz Alekszandr Szergejevics Puskin Anyegin verses regény

 Realizmus

19. század
a szó jelentése ’valóságos’
jellemző műfaj a regény, például a karrierregény
szembefordultak koruk társadalmával
a jelen felé fordultak
a valóságot szépítés nélkül akarják bemutatni
vizsgálják a polgári társadalom jelenségeit, és teljeskörűen be akarják mutatni
(társadalomábrázoló szándék)
a fantasztikum nem jelenik meg
a szövegek stílusa tárgyilagos (tényszerű) és részletező
a szereplők egy-egy társadalmi típus megtestesítői
a szereplők a valóságnak megfelelően nem egyoldalú, hanem összetett jellemek
az elbeszélő „mindent tud” a hőseiről, belülről ismeri az érzéseiket és a gondolataikat.
(mindentudó, omnipotens elbeszélő)

Móricz Zsigmond Úri muri regény

francia Honoré de Balzac Goriot apó társadalmi regény, karrierregény, romantikus és

realista regény
orosz Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés eszmeregény, lélektani
regény, polifonikus regény
orosz Lev Nyikolajevics Tolsztoj Ivan Iljics halála kisregény
 Naturalizmus
19. század
az embert az öröklődés, a környezet és ösztönök által meghatározott lénynek tekinti
az embert biológiai lénynek tekinti
a társadalom legalsó rétegének életét mutatja be
téma a bűnözők és a prostituáltak világa
az ösztönök világával szembesíti az olvasót
téma a nyomor, a szexualitás, a betegség és a halál
a történéseket a maguk nyers valóságában közli

Móricz Zsigmond Tragédia novella

 Impresszionizmus

A 19. század utolsó harmadának irányzata.

A latin „impressio” szó azt jelenti: benyomás
Az impresszionizmus először festészeti irányzatként jelentkezett. A festők a pillanatnyi
látványt és hangulatot rögzítették gyors ecsetvonásokkal.
Az irodalmi impresszionizmus jellemzői:
 A mű futó érzelmi, hangulati benyomásokat akar rögzíteni a szöveg által.
 Nyelvi eszköze a nominális stílus, ami a névszók túlsúlyát jelenti. (kevés az ige)
 Főleg leírások születnek, mintha a költő szavakkal festene le képeket.
 A stílus jellegzetességei:
 felsorolás, rövid mondatok, tagmondatok halmozása
 hangszimbolika és rendkívül erős zeneiség

Krúdy Gyula Szindbád-novellák, A hídon

Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai verseskötet
Tóth Árpád Esti sugárkoszorú
Juhász Gyula Tiszai csönd

francia költő Charles Baudelaire

francia költő Paul Verlaine
francia költő Arthur Rimbaud
 Szimbolizmus

A 19. század 2. felétől a 20. század 1. évtizedéig

A görög szó azt jelenti: ismertetőjel.
A megtapasztalható jelenségek mögötti tartalmak kifejezésére törekszik. Ez azonban csak
homályos és megsejthető lehet, nem pedig közvetlenül kifejezhető. Nem azonos tehát azzal,
hogy a hétköznapi gondolkodásban egy dolognak van egy jelképi párja (pl. bilincs-rabság).
A szimbolista művész
 Lázad a kötöttségek, a korlátok ellen.
 A világot bonyolultnak és sokszínűnek tartja, a lényegi dolgok nehezen hozzáférhetők.
 A világnak ezt a dolgok mögött megbújó rejtett lényegét, a létezés titkait igyekszik
feltárni.
 Ehhez a művész részéről különleges érzékenység szükséges. Hisznek a
látomásokban, víziókban.
A szimbolista mű
 Lírai mű (vers).
 Valamilyen belső élményt akar kifejezni, ami nem fogalmazható meg
egyértelműen.
 Eszközei: érzékletes költői képek, új szókapcsolatok, látomásszerűség.
 A befogadó feladata a képek mögötti jelentés feltárása.

Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én…, Új vizeken járok, Harc a Nagyúrral, Az ős
Kaján, Kocsi-út az éjszakában, A Sion-hegy alatt, Az Úr érkezése

francia Charles Baudelaire Az albatrosz

 Szecesszió

A szecesszió a 19-20. század fordulójának irányzata.

A latin „secessio” szó azt jelenti: kivonulás.
Más nyelvek az újszerűséget emelik ki az elnevezéssel: németül "Jugendstil" ('az ifjúság
stílusa'), franciául "Art Nouveau" ('új művészet'), angolul "Modern Style", orosz "sztyil
modern".
A művész a szépség kifejezésének újszerű formáit keresi, és a művészetet az élet fölé
helyezi.
A képzőművészetben jelentkezett először. (festészet, építészet) Dekoratív műalkotások
születtek. Kedvelték a lendületességet, a természeti motívumokat, bizonyos színeket.
Irodalmi jellemzők:
 A középpontban a személyiség áll (énkultusz). Az egyént egyedi, titokzatos,
különleges világnak látják.
 Megjelenik a dekadencia, de nem negatív fogalomként. (dekadencia: hanyatlás,
erőtlen, beteges, bomló állapot.)
 A stílus túldíszített.
 Különleges témák vannak: halálvágy, a betegség megszépített formája, erotika.