A BIBLIA

- A keresztények szent könyve

Jelentése: büblosz (görög eredetű szó) = könyvek, könyvecskék
Szerkezete: - Ószövetség
- Újszövetség
Nyelve: - Ószövetség: óhéber, arámi
- Újszövetség: görög

Az Ószövetség
Témája:
- Isten szövetséget köt a választott néppel, a zsidókkal 
- Cserébe azt kéri, hogy tartsák be az isteni törvényeket, a zsidók azonban sorra megszegik.
A leghíresebb törvénykönyv: Mózes Tízparancsolata
Híres ószövetségi történetek: - a teremtés története
- Ádám és Éva megteremtése; a bűnbeesés
- az özönvíz és Noé bárkája
- József és testvérei

Az Újszövetség
Témája:
- Jézus születéséről, életéről, tanításairól, szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról szól.
- A zsidók várták a Messiást, de nem azt kapták, amire vágytak. Egy harcos megváltót képzeltek el, aki
megszabadítaná őket a római fennhatóságtól.
- Jézust nem ismerik el megváltónak, ezért nem fogadják el az Újszövetséget

Jézus tanítása: szeretet, megbocsátás, nem ártás elve

Szerkezete: - A 4 evangélium (Máté, Márk, Lukács, János)

- Apostolok cselekedetei
- apostoli levelek (Pál apostol levele a korinthusiakhoz  a szeretet himnusza)
- Jelenések könyve (az apokalipszisről, a világvégéről szóló látomás)

A 4 evangélium:
Evangélium = örömhír, jó hír Jézus Krisztus eljövetele; tanítása a megbocsátó Istenről

A 4 evangélista:
- Máté, Márk, Lukács  szinoptikus, azaz „együtt látó” evangéliumok = nagyon hasonló a három mű
- János  Eltér az előzőektől, mert ő Krisztus isteni tulajdonságait helyezi előtérbe
Jézus főbb tanításai:

- a megbocsátás  szemben állt a régi zsidótörvényekkel („szemet szemért, fogat fogért” elv)

- a szeretet elve: „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”

- a nem ártás elve: „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel „

Híres példabeszéde: A tékozló fiú története
 A tékozló fiú története
1. Helye: a Lukács-evangéliumban található  Jézus meséli a követőinek
2. Témája: Isten irgalmasságának bemutatása
3. Műfaja: parabola = példázat, példabeszéd (jelképes tanítómese)
4. Célja: új erkölcsi tanítást, normát ad (az apa magatartásával)
5. A cselekmény: egyszerű
- Két testvér közül a kisebbik eltékozolta örökségét, majd visszatér apjához, aki szeretettel visszafogadja.
- Az idősebb testvér, aki eddig mintaszerű életet élt, irigykedik rá. Apja a szeretet útját ajánlja, de nem
tudjuk, hogy dönt.
6. A szereplők: jelképesek  - az apa a megbocsátó, szerető Istent jelképezi
- a kisebbik fiú az eltévelyedett ember jelképe
- az idősebbik fiú tökéletesnek hiszi magát

7. A tékozló fiú vándorlása: - felderíti a világot, tapasztalatokat szerez

- közben lesüllyed, elzüllik, bemocskolódik testileg-lelkileg
(disznók közé kerül, éhezik)

8. Fordulat: - elege lett ebből az életből, megcsömörlött, menekülni akart

- visszagondol apja házára, régi, jó életére
- beismeri bűneit, és bocsánatot kér apjától
- van bátorsága visszafordulni, változtatni

9. Az apa magatartása: újszerű: - várja vissza fiát (messziről meglátja)

- nem szidja, nem kéri számon
- szó nélkül, örömmel visszafogadja, megbocsát
- megünneplik a hazatértét

Itt vége is lehetne a történetnek, de még folytatódik.

Innen egy második történet és egy második tanítás kezdődik. 

10.Új szereplő: kerül a középpontba: - Az idősebbik fiú, aki eddig mintaszerű életet élt, tökéletesnek
hitte magát.
- Most kiderült, hogy irigy, kicsinyes, önző.
- Nem örült testvére hazatérésének, mert nem szerette.

11. A történet zárása:

- Különleges, mert nincs befejezve, nyitott marad (az egyéni döntés miatt).
- Az apa örömre szólítja fel:
„Illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.”
- Nem tudjuk, hogy dönt az idősebb fiú. Apja tanácsa után („Inkább örülj…”) két út áll előtte: igen vagy
nem?
- A történet lezáratlansága feszültségben tartja az olvasókat, hallgatókat.

12. A példabeszéd fő jellemzője: „evangélium az evangéliumban” 

- Újabb jó hír az örömhírben: a megbocsátás mindig elérthető.
- A szeretet új üzenetét hirdeti.
13.Üzenete: - Nincs reménytelen helyzet, mindig vissza lehet térni a helyes útra.
- A változtatáshoz bátorság kell.
- Sokszor hazudunk önmagunknak is. Ennek felismeréséhez önismeretre van szükség.